A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2024-es közgyűlésének nyilatkozata

A kárpátaljai magyar közösség 2017-től folyamatosan küzd azért, hogy a kárpátaljai magyarokat érintő hátrányos korlátozások megszűnjenek. Békés eszközökkel – a hatályos törvényi keretek között – a nemzetközi fórumok hatására küzdelmünk részleges eredményhez vezetett.

2023-ban az ukrán parlament, a Verhovna Rada elfogadta a nemzetiségi kisebbségi törvény módosítását, melynek rendeznie kellett volna az oktatás, a nyelvhasználat, a nemzeti kisebbségi lét más területein kialakult jogszűkítéseket. A törvény alapján módosítani kellett volna azon törvényeket, melyek ezzel nem egyeznek, és még számos törvényerejű rendeletet meg kellett volna hozni ahhoz, hogy visszaállítsák azokat a jogokat, amelyek az elmúlt évtizedben csorbultak.     

A törvény nem állította vissza a teljes körű anyanyelvű oktatást az oktatás minden szintjén, de nem százalékban határozza meg az ukránul kötelezően tanítandó tantárgyakat, azt az ukrán nyelv és irodalomra és Ukrajna történetére korlátozza. A törvény azért meghagyja a kiskaput és a lehetőséget az oktatási intézmény vezetői és fenntartói számára, hogy e tárgyak sorát bővíthessék, a szülők és a pedagógusok véleményét kikerülve.

Előrelépésnek számít, hogy 2024-ben ismét lehetőség nyílott arra, hogy az érettségit és egyben a felvételit is jelentő elektronikus multitesztekben a szaktárgyakból ismét az oktatás nyelvén tehettek vizsgát az érettségizők.

A 2024–2025-ös tanévben is a kísérleti óraterv alapján dolgozhatnak iskolaink, és a minisztérium levélben biztosította Szövetségünket arról, hogy ezt 2027-ig alkalmazhatjuk, majd a pilotprojekt eredményének függvényben döntenek a további lehetőségről. Addig is iskoláinkban alkalmazzuk ezt az órahálót, mely többé-kevésbé kiegyenlíti a nyelvi kompetenciákat fejlesztő órák számát, és lehetőséget biztosít az identitásmegőrző tantárgyak oktatásásra.

Ebben az évben először szerveztek országos tantárgyi versenyt román, szlovák és magyar nyelvből. A KMPSZ hozzájárult a rendezvény lebonyolításához, és az NSRI jóvoltából a győztesek magyarországi utazáson vehettek részt.

A Magyarország Bekügyminisztériumának támogatásával sikerült megvalósítani minden korábbi programunkat, a tantárgyi vetélkedőket, nyári tehetséggondozó táborainkat, pedagógusakadémiát, szórványprogramunkat stb., és már szeptemberben az iskolák megkaphatták a tankönyveket, valamint a munkafüzeteket anyanyelvből és irodalomból.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően tudtuk működtetni szervezetünket, iskoláinkat. Az Államtitkárság jóvoltából kaphattak támogatást a pedagógusok, a szórványban dolgozók, útiköltség-hozzájárulást a beutazó tanárok, oktatási-nevelési és étkeztetési támogatást a magyar tagozaton tanuló gyerekek. Ebben az évben is megszervezhettük a Határtalanul nyári iskolát és napközis táborokat a szórványban.

Köszönjük minden szervezetnek és intézménynek a lehetőséget, ami hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére nem omlott össze a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján.

2024. december 2. Nevickén tartott fórumot a magyar kisebbség helyzetéről az Ukrán Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Bizottsága számos magas rangú ukrán és külföldi hivatalnok és a magyar kisebbség szervezeteinek részvételével. A rendezvényen a magyar szervezetek képviselői kifejtették véleményükét a magyar közösség helyzetéről, és megfogalmazták azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani, hogy a 2017 óta elvett vagy szűkített kisebbségi jogokat visszakapja közösségünk. A fórumon részt vett magyar szervezetek egyetértettek abban, hogy az alapkérdés az 1991-es Nemzeti kisebbségi törvényben és az 1996-ban elfogadott ukrán Alkotmányban garantált, 2014-ig biztosított kollektív jogok, a nemzetiségi kulturális autonómia visszaállítása nélkül nem lehet megnyugtatóan rendezni a magyar közösség helyzetét Ukrajnában.

A konferencián és a mai napon elhangzottak alapján a KMPSZ közgyűlése is kiáll amellett, hogy állítsák vissza törvényi szinten és hajtsák végre a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatási lehetőségeit:

• állítsák vissza és garantálják a nemzeti-kulturális autonómiát, tehát a kisebbségek kollektív jogait;
• az anyanyelv teljes körű használatát és az anyanyelvű tanulás jogát az állami oktatási intézményekben;
• a nemzeti jelképek használatát;
• a nemzeti ünnepek méltatását;
• biztosítsák a kisebbségek igényeit az irodalom, a művészet és a médiahasználat terén;
• az oktatási intézmények keretein belül biztosítsák a pedagógusok, művelődési dolgozók és más kisebbségi szakemberek képzését;
• ne legyen semmilyen megkülönböztetés nemzeti kisebbségi és nyelvi alapon;
• minden állampolgárnak legyen joga megválasztani az oktatás nyelvét;
• a nemzeti közösségek számára állítsák vissza a nemzetiségi oktatási intézményi státuszt, amely azon intézményekre vonatkozna, melyekben legalább egy olyan osztály működik, ahol a nemzeti kisebbség nyelvén tanítanak.

A nemzetiségi iskolákban a nemzeti közösség kultúrájának megőrzése érdekében:

• az oktatási folyamat nyelve lehessen a magyar;
• szabadon használhassák nemzeti jelképeiket, ünnepelhessék nemzeti ünnepeiket;
• kis létszámú osztályokat nyithassanak;
• egy osztály esetében is lehessen líceumi képzést indítani (10–12. oszt.);
• az intézmények finanszírozását teljes mértékben az állam biztosítsa;
• az intézmény alapszabályában, pecsétjében, cégtábláján az intézmény neve magyarul is szerepeljen;
• kötelező tárgyként tanulják az identitást megőrző tárgyakat: a népismeretet, a magyar nép történetét, földrajzát;
• az iskolai dokumentációt részben anyanyelven vezethessék: az órarendet, az osztálysarkokat, tablókat, az iskolai szemeléltetőket és hirdetéseket, az iskola honlapját, az értesítőket, a bizonyítványokat;
• az osztálykönyvekbe, elektronikus naplókba magyarul, a magyar helyesírás szabályai szerint is tüntessék fel a gyerekek nevét;
• magyarul is lehessen vezetni a szülői értekezletek, a tanári értekezletek és egyéb rendezvények jegyzőkönyveit;
• az oktatás kimeneti szakaszaiban, így a 4., a 9. és a 11. osztály végén a záróvizsgákat magyarul tehessék az általános ismereti tárgyakból, és az ukrán mellett az oktatás nyelvéből is kötelező volt vizsgázni;
• biztosítsák az esélyegyenlőséget a tárgyi tudás mérésekor 2030 után is;
• a magánintézmények az államilag kötelező órák oktatásáért részesüljenek dotációban;
• az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, tanári értekezleteken, módszertani üléseken mindenki azon a nyelven szólalhasson fel, amelyik számára a legkomfortosabb;
• a személyközi kommunikációban mindenki használhassa anyanyelvét vagy olyan közös nyelvet, melyet minden fél értett: ez lehet a magyar, az ukrán vagy más nyelv;
• állítsák vissza az anyanyelvű oktatás lehetőségét a szakképzésben Kárpátalján;
• szervezzenek magyar nyelvből érettségit a független vizsgaközpontokban azon tanulók számára, akik magyar tannyelven végezték középiskolai tanulmányaikat;
• szervezzenek a magyar mint idegen nyelv tárgyból érettségit a független vizsgaközpontokban, ami egyenértékű lenne a többi idegen nyelv felvételi tárggyal továbbtanuláskor;
• az állami és kommunális oktatási intézmények élére kinevezendő igazgatók pályáztatásánál az államnyelv ismeretét bizonyító nyelvvizsga szintjét középszintben (B2) határozzák meg, miután az államnyelv használatáról szóló törvény szerint a poszt betöltésének feltétele, hogy szabadon tudja használni az államnyelvet, ez az elvárás a másik államnyelvből, az angolból is Ukrajnában. Ennek a kritériumnak megfelel a B2-es szint.
• Azon oktatási intézményekben, ahol működik valamely nemzeti kisebbségi nyelvű osztály vagy csoport, ott az oktatási intézmény egyik vezetője ismerje az adott kisebbség nyelvét;
• a felsőfokú oktatási intézmények nemzetközi akkreditációját ismerjék el országos szinten;
• biztosítsák az európai uniós nyelvek használatát a tudományos publikációk és szakdolgozatok esetén is;
• minden új közoktatási törvény elfogadásánál vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi törvény rendelkezéseit;
• biztosítsák a kisebbségek jelnyelvének elsajátítását az arra rászorulóknak;
• az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus dönthessen, hogy egy vagy több tantárgyat tanítsanak angolul vagy más európai uniós nyelven;
• a tudományos és a tudományos-technikai tevékenységben az államnyelv mellett használhassák az angolt vagy más európai uniós nyelvet.

Az oktatási kérdésen kívül a jövőben is fenntartjuk jogaink biztosítása és helyreállítása érdekében az alábbiakat:

• A nemzeti kisebbségi törvény hatásköre terjedjen ki a települések és városokon kívül a kistérségekre és járásokra, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a törvényben elfogadott arányt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az arányt tíz százalékban határozzák meg, miután ezt biztosította a 2012-es regionális nyelvek használatáról szóló törvény. Ezen arány növelése a nemzeti kisebbségi jogok csorbítását jelenti.
• Életszerűtlennek tartjuk azt, hogy a törvényben szereplő nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok alkalmazásáról a helyi önkormányzatok külön határozatban rendelkezzenek, hiszen ez azt jelenti, hogy a többség jóindulatán múlik, hogy alkalmazzák-e a törvényt.
• Neveink latin betűs írásmódjakor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat szabályait, mert a nevek transzkripciós átírásakor azok jelentősen torzulnak.
• Biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet lehetőségét a korábbi joggyakorlat szerint: olyan egyéni választói körzetet hozzanak létre az egy tömbben élő kisebbség számára, ahol az adott kisebbség számaránya 51 vagy a fölötti százalékarányt tesz ki. Amennyiben ezt nem állítják vissza, dolgozzanak ki új eljárási rendet, hogy minden Ukrajnában elismert nemzeti kisebbség részt vehessen a parlament munkájában szavazati joggal, de legalább szószólóként.
• A nemzeti kisebbségi oktatási intézmények a nemzeti kisebbség nyelvén is kiadhassák a tanulói teljesítményről szóló bizonyítványt.
• A nemzeti kisebbségi nyelv használatát ne csak sürgősségi egészségügyi ellátás, de minden orvosi vizsgálat és orvosi kezelés esetén tegyék lehetővé.
• A választások idején – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – biztosítsák a többnyelvű szavazólapokat.
• Minden topográfiai információt (településnév, utcanévtábla) azon területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve elfogadott, biztosítsanak a nemzeti kisebbség nyelvén is.
• Biztosítsák a nemzeti jelképek használatának lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára.
• Önálló emberjogi biztos felügyelje a nemzeti kisebbségi jogok betartását Ukrajnában.

Beregszász, 2024. december 7.