Történelmi esemény Bilkén – boldoggá avatták Orosz Péter Pál atyát

Szeptember 27-én Bilkén ünnepélyes szertartás során boldoggá avatták Orosz Péter Pál atyát, akit 1953-ban, a sztálini egyházüldözések idején öltek meg. Ezzel ő lett Kárpátalja első boldoggá avatott papja.

A boldoggá avatásra eredetileg idén tavasszal került volna sor, ám a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyei Hivatal április 24-én bejelentette, hogy a május 3-ra tervezett szertartást elhalasztják. Ennek oka Ferenc pápa halála volt: néhány, a boldoggá avatáshoz szükséges dokumentumot ugyanis még nem írt alá, így a ceremónia megtartása az új pápa kinevezésééig lehetetlenné vált.

A szeptember 27-én megtartott esemény történelmi jelentőségű volt a Kárpátalján élő görögkatolikusok számára. A boldoggá avatási szent liturgiát Grzegorz Ryś bíboros, łodzi érsek, XIV. Leó pápa megbízottja vezette, aki ünnepélyesen kihirdette a Szentszék döntését: Orosz Péter Pál pap, Krisztus hűséges szolgája a boldogok sorába emeltetett. Ettől kezdve minden évben augusztus 27-én – vértanúságának évfordulóján – liturgikus ünneppel emlékezhetnek rá a hívek.

A bilkei templom és a környező térség zsúfolásig megtelt zarándokokkal. A Kárpátalja különböző településeiről érkezett hívők mellett sokan jöttek Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, a Vatikánból, sőt a tengeren túlról is. A liturgián közel negyven püspök és több száz pap vett részt, három kórus énekelt, s a jelenlévők száma meghaladta a több ezret.

A főpásztorok között jelen volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, valamint Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A politikai és közéleti szereplők közül többek között Fürjes Zoltán, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közgyűlésének vezetője is részt vett.

A szertartás kezdetén Macapula Tódor, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke kérte Orosz Péter boldoggá avatásának kihirdetését. Ezt követően Viktor Bohiv kánonjogász, az ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia rektorhelyettese ismertette a vértanú pap életútját, majd Grzegorz Ryś bíboros felolvasta a pápai bullát. A dokumentum kihirdette: Péter atya hősies hűsége, haláláig tartó papi odaadása méltóvá tette arra, hogy a boldogok között tiszteljük.

A bullát követően leleplezték Orosz Péter hatalmas ikonját, majd körmenetben vitték végig az ereklyéit és az ikon másolatát a hívek között. A szentbeszédben a pápai legátus hangsúlyozta: Péter atya életének üzenete nem csupán a vértanúság, hanem a mindennapi szeretet és áldozatvállalás. „Nemcsak halálában, hanem egész életében keresztet hordozott” – fogalmazott a bíboros.

Orosz Péter Pál 1917-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Biriben, görögkatolikus papi családban. Szülei korán meghaltak, rokonai nevelték. 1942-ben szentelték pappá, előbb Magyarkomjáton, majd Bilkén szolgált. Hívei emlékezete szerint szerény, jóságos lelkipásztor volt, aki különösen a szegények és az üldözöttek mellett állt ki.

1949-ben, amikor a szovjethatalom betiltotta a görögkatolikus egyház működését, Péter atya nem volt hajlandó átállni az ortodox vallásra. Vállalta a titkos papi szolgálatot, éjszaka, házaknál mutatta be a szertartásokat, gyóntatott, keresztelt. A rendőrség többször letartóztatta, de minden alkalommal visszatért híveihez.

A tanúvallomások szerint Orosz Pétert 1953. augusztus 24-én, a magyarkomjáti szent liturgia után tartóztatták le. Gyalog indították Ilosva felé, ám Alsókaraszló határában egy feszületnél imádkozás közben az őt kísérő rendőr, Pósik László, agyonlőtte. Holttestét előbb az ilosvai halottasházban hagyták, majd a hívek kérésére titokban egy mezőn temették el. Nyughelye hamarosan ismertté vált, ezért kiásták, és az ilosvai rendőrfőnök garázsában betonozták be. Csak évtizedekkel később, egy halálos ágyán valló rendőr vallomása nyomán derült fény a maradványok pontos helyére, amelyeket 1992-ben Bilkén temettek újra.

A szentbeszédek és emlékező beszámolók közös üzenete az volt, hogy Péter atya hűsége és szeretete ma is élő példa. Kocsis Fülöp metropolita kiemelte: „Ez a nap Isten országának jelenléte. Amikor egy hűséges szolgáját ünnepeljük, azt is kérjük: emlékezzék meg rólunk az Úr.”

A liturgiát követően a hívek gyónásban és áldozásban részesülhettek, majd tiszteletüket tették az ereklyék előtt. A délután folyamán fiatalok zenés-lelkiségi programot adtak, vasárnap pedig az ungvári székesegyházban hálaadó liturgiát tartottak, ahol elhelyezték a vértanú ereklyéinek egy részét.

(KV/Kárpátalja hetilap)