Lengyelországban egyre nő az ukránok elleni támadások száma

A lengyel rendőrség jelentős növekedést regisztrált az ukránok elleni gyűlölet alapján elkövetett bűncselekmények számát illetően, számolt be a TVP World. A lengyel bűnüldöző szervek adatai szerint 2025 januárja és júliusa között 543 gyűlölet alapján elkövetett bűncselekményt regisztráltak, ami 41%-kal több, mint 2024 azonos időszakában, amikor 384 ilyen esetet regisztráltak.

A leggyakoribb bűncselekmény továbbra is az erőszakkal való fenyegetés: 2024-ben 479 esetet regisztráltak, szemben a 2022-es 317-tel. Csak 2025 első nyolc hónapjában 322 incidenst jegyeztek fel, ami a rekord megdöntésének valószínűségét jelenti.

Más bűncselekménytípusok esetében is jelentős a növekedés. A fizikai vagy pszichológiai erőszak eseteinek száma két év alatt közel 73%-kal nőtt, a 2022-es 160-ról 278-ra 2024-ben. Az egészségkárosodást okozó fizikai támadások száma több mint 43%-kal nőtt, az idegengyűlölő, rasszista vagy vallási alapú intoleráns támadások pedig csaknem megduplázódtak, a 2022-es 113-ról 2024-re 188-ra.

Az ukrán áldozatokat érintő rablások száma 57%-kal nőtt, akárcsak a zaklatás, a személyi adatok lopása, a kényszerítés és a zsarolás esetei.

„A gyűlölet-bűncselekmények a diszkrimináció egyik formája és az alapvető emberi jogok megsértése” – mondta Violetta Subszka rendőrségi szóvivő. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nyomozás során dokumentálják, hogy az elkövető negatívan viszonyult-e egy adott csoporthoz, amelyhez az áldozat tartozik.

Bár a lengyel törvények hivatalosan nem definiálják a „gyűlölet-bűncselekmény” kifejezést, a bűnüldöző szervek az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által megadott meghatározást használják. Przemysław Szadura, a Varsói Egyetem professzora az ukránokkal szembeni válságellenes hangulat növekedését a gazdasági bizonytalanság, a dezinformáció és a politikai kizsákmányolás kombinációjának tulajdonítja. Megjegyezte, hogy az orosz invázió 2022-es kezdetét követően a kezdeti szolidaritási hullám alábbhagyott, és egyre növekvő ellenségeskedés váltotta fel.

„Az emberek attól tartanak, hogy az ukránok elfoglalják a helyüket a sorban – az orvosnál, az óvodában vagy a munkaerőpiacon” – mondta Szadura a lengyel Onet kiadványnak. Elmondása szerint ezek a félelmek összefüggenek a lengyelországi társadalombiztosítás törékenységével és azzal a felfogással, hogy az ukrán munkavállalók csökkentik a béreket. A szociológus felhívta a figyelmet a közösségi hálózatok szerepére is az álhírek terjesztésében, amelyeket gyakran az orosz dezinformáció táplál.

„Olyan korban élünk, amikor a platformok digitális pletykaként működnek” – jegyezte meg, utalva a széles körben elterjedt – és kitalált – történetekre a „fellengzős” ukránokról, akik nem hajlandók fizetni a szolgáltatásokért.

Szadura arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország veszélyes ponthoz közeledhet: „Már tanúi vagyunk az elszigetelt agressziós cselekményektől a szervezett ellenségeskedés felé való átmenetnek. Így kezdődnek a pogromok – az áldozat és az elkövető szerepei felcserélődnek, a célcsoportot pedig dehumanizálják.”

Azonnali fellépést sürgetett az idegengyűlölet ellen és a demokratikus értékek védelmére szólított fel: „Az államnak abba kell hagynia az extrém csoportoknak való engedést, és felelősséget kell vállalnia a nyilvános diskurzus biztonságáért.”