475 éves a Badalói Református Egyházközség

A Magyar Református Egyházak javainak tára című könyv Beregi Egyházmegyével foglalkozó részének 27. oldalán ezt olvashatjuk: nyomtatott források szerint Badaló református egyházközössége 1550-ben keletkezett.

A 475 éves jubileum alkalmából a badalói református templomban 2025. december 28-án, vasárnap hálaadó istentiszteletre került sor, ahol a helyiek az alkalomra érkező vendégekkel együtt adtak hálát múltjukért, jelenükért és imádkoztak a reményteli jövőért.

Igehirdetésében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke János evangéliumának az első részéből vett idézettel – „Rabbi, hol van a lakásod?” – arról beszélt, hogy mennyire fontos egy-egy közösségben a lelkész, a presbiterek és a gyülekezeti tagok hitelessége.

Ezt követően a badalói gyülekezetben tizenhatodik éve szolgáló Sápi Zsolt lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, és a szentírási igéből kiindulva – „Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” (1Sámuel 7, 12) – annak a reményének adott hangot, hogy a mostani gyülekezetnek nemcsak múltja, jelene, hanem reményteljes jövője is van, hiszen a legfontosabb számunkra, hogy mindenkor azt hirdessük: Jézusban örök életünk van.

Jakab Lajos presbiter a Badalói Református Egyházközség történetéről tartott beszámolót.

A korabeli leírások és levéltári iratok szerint a gyülekezet első név szerint ismert prédikátora Szinyérváraljai Baltazár volt 1577-ben, akit aztán az elmúlt évszázadokban további 47 lelkész követett. A Badalóban szolgáló lelkipásztorok névsorát tartalmazó emléktábla adataiból – amely a templom bejáratánál található – kiderül, hogy a lelkészek közül a legtovább, 50 éven keresztül Rátz Miklós szolgálta a gyülekezetet, 1918-tól 1968-ig.

Szó volt még a 225 éves badalói református templom legjelentősebb felújításairól, a 161 éve a gyülekezeti alkalmakat szolgáló templomi orgona eredetéről, a templom külső és belső falait díszítő emléktáblák történetéről, a gyülekezet életét dokumentáló fennmaradt anyakönyvek tartalmáról és több olyan adatról, amelyek az elmúlt közel fél évezredben a Badalói Református Egyházközséghez köthetők.

„Az elmúlt évszázadok során ez a gyülekezet átélt több háborút, járványt, üldöztetést, rengeteg megpróbáltatást és tiltást, mégis megőrizte a hitet, és nem tért le az ősei által és a bibliai tanításban lefektetett útról. A továbbiakban is csak azt kívánhatom az itt élő embereknek, hogy maradjanak meg ugyanilyen hűségeseknek ezekben az ínséges időkben is, és akkor nem térnek majd le az örök életre vezető útról” – mondta köszöntőjében Danku Gábor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka.

Köszöntötte a gyülekezetet a 475 éves évforduló alkalmából Tóth László, a Beregi Egyházmegye esperese is, aki a Szentírás egyik legismertebb idézetével, a Jelenések könyve 2. részéből, a szmirnai gyülekezethez intézett sorokkal – „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek” – kívánt kitartást, hitet és hűséget az itt élő embereknek.

Halász-Balog Zita beregújfalui lelkipásztor meghatottan köszöntötte a számára anyagyülekezetnek számító badalói közösséget, hiszen a szülői háza alig néhány méterre található a templomtól, itt nőtt fel, itt kapta meg azokat az impulzusokat, amelyek a későbbiek során az életében a református identitását kialakították.

„Köszönet illeti mindazokat – lelkészeket, presbitereket, gyülekezeti tagokat –, akik az elmúlt 475 év során szolgálták, építették és gondozták a badalói hitéletet, de mindenért az Úrnak legyen hála és dicsőség, mert »ha az Úr nem épít házat, hiába fáradoznak az építők«” – mondta beszédében Szalai Imre, Badaló elöljárója. Végezetül annak a reményének adott hangot, hogy a Tisza-parti településnek nemcsak múltja és jelene van, hanem jövője is lesz.

Kocsis Krisztofer az Ima a békéért című énekkel, Botos Olivér pedig Reményik Sándor versével, a Templom és iskola című költeménnyel köszöntötte az ünneplő gyülekezetet.

Az istentisztelet végén Zán Fábián Sándor püspök úr mondott köszönetet az alkalomért, és Isten áldását kérte az itt élők további életére és hitbéli megmaradására.

(felvégi/Kárpátalja hetilap)