Államalapítási ünnep táncszínházi bemutatóval Sajánban

A magyar államalapítás és Szent István király ünnepéről a Felső-Tisza-vidéken sem feledkeztek meg.

„Nem úgy van most, mint volt régen,/ nem az a nap süt az égen…” – választotta jeligeként az ismert népdal sorait a Sodró együttes szabadtéri táncszínházi előadásához, melyet augusztus 22-én, szombaton este láthatott először a közönség. A járványhelyzet miatt szűk körben tartott bemutatóra Sajánban, a Visk Jótékonysági Alapítvány vendégházának udvarán került sor. Az ötletgazda Váradi Enikő által összeállított műsorban a népzenei együttes mellett a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncosai, valamint beregszászi színészek: Gál Natália, Vass Magdolna és Ferenci Attila működtek közre; a koreográfiában Orosz Péter nyújtott segédkezet. A táncosok munkáját a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért társadalmi szervezet támogatta.

A rendezvény a Sodró Jótékonysági Alapítvány szervezésében, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványa társ­szervezésével valósult meg. A megnyitón elsőként Sin Edina, a színházi alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, aki hangsúlyozta, hogy kulturális-művészeti programok tekintetében a járványhelyzet miatt ínséges hónapok állnak mögöttünk. Beregszászi színházi tapasztalataik alapján érzik, hogy az előadóknak és a nézőknek egyaránt nagyon hiányzik a színpad, ezért döntöttek úgy, hogy a magyar államalapítás ünnepén, a nemzeti összetartozás emlékévének keretében megszervezik ezt az eseményt. Bíznak abban, hogy a későbbiekben szélesebb körben is bemutathatják az összeállítást.

A rendezvény védnökségét Magyarország Beregszászi Konzulátusa töltötte be. A külképviselet nevében Erdei Péter vezető konzul szólt az egybegyűltekhez, aki a Sodró zenekar, illetve a darabban részt vevők szakmai hozzáértését méltatta. Ezt követően a szót Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke vette át. A szervezet támogatóként is hozzájárult az est sikeréhez. A regionális elnök elmondta, hogy eredetileg számos programot terveztek a nemzeti összetartozás évére, amelyek közül azonban a karantén miatt sok meghiúsult. Örömét fejezte ki aziránt, hogy a nehézségek ellenére egy ilyen csodálatos helyszínen és rendhagyó formában mégis ünnepelhet a magyarság.

A műsorban megelevenedtek a Trianonkor elcsatolt tájegységek néptáncai, népzenéje; virtuóz előadásokat hallhattunk és láthattunk a zenészektől és táncosoktól egyaránt. A beregszászi színművészek a tőlük megszokott magas színvonalon tolmácsolták a témához kapcsolódó költeményeket és prózarészeket, s hozták elénk a sokak által ismert menni vagy maradni életérzést. A szülőföldhöz való ragaszkodás vagy az onnan való kiszakítottság témája vezérfonalként kísérte végig az összeállítást, hogy zárszóként elhangozhassék: „Bár Trianon széttépte a magyar földet, egyúttal megalkotott egy nagyobb teret, egy egyetemes magyar lelki nemzetet, mely, fizikai értelemben nézve az egész Kárpát-medencére és azon túl is terjed…” Így esett meg az, hogy Kosztolányi Dezső, József Attila, Csoóri Sándor, Czébely Lajos vagy Lőrincz P. Gabriella írásai nagydobronyi, palatkai dallamokkal vagy épp kalotaszegi, viski, szatmári, gömöri táncokkal kísérve ízelítőt adtak a nézőknek ebből az egyetemes, eltörölhetetlen értékeket felmutató Kárpát-medencei magyar lelki nemzetből, ezzel feltöltődést és valódi ünnepet varázsolva számunkra. A műsor nemzeti imádságunk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget. Ezt követően a pohárköszöntőnél Váradi Enikő emlékeztetett: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.” Jusson ez eszünkbe az előttünk álló választási megmérettetés idején is, amikor a kárpátaljai magyarságnak a választásokon bizonyítania kell összetartását és életerejét.

A családias hangulatú, nyár esti program tábortűzzel zárult.

(eSe/Kárpátalja hetilap)