Szviridenko egyedi történelmi bizonyítékokat mutatott be a csernobili katasztrófa idejéből

A csernobili katasztrófa 40. évfordulóján Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök a tragédiához kapcsolódó történelmi bizonyítékot hozott nyilvánosságra, a fotót Telegramon tette közzé.

A bemutatott tárgyak mindegyike az Ukrajna kormányainak történetét bemutató Múzeum kiállítási tárgyai, amely a Minisztertanácsban található.

Köztük van Olekszandr Ljasko munkafüzete is, aki a katasztrófa idején az Ukrán SZSZK Minisztertanácsát vezette. A napló rögzíti a kormány első lépéseit és döntéseit a csernobili katasztrófa utáni első órákban.

Szviridenko hangsúlyozta, hogy abban az időben az ukrán fél valójában nem rendelkezett teljes hatáskörrel a kulcsfontosságú döntések meghozatalára, mivel azok Moszkvából érkeztek. Elmondása szerint ez befolyásolta az operatív reagálás gyorsaságát, többek között a lakosság evakuálását illetően, ami a pániktól való félelem miatt késlekedett. Az első hivatalos rádióüzenetet mindössze 36 órával a baleset után adták ki.

A múzeumban található egy 1978-as, a Szovjetunió Energiaügyi és Villamosítási Minisztériumának, a Holovatomenerhónak a brosúrája is, amely az RBMK-1000 reaktorral szerelt csernobili atomerőmű előnyeit ismerteti. Az 1986-os baleset után a reaktor tervét nem minősítették biztonságosnak.

Julija Szviridenko hangsúlyozta, hogy a csernobili tragédia nem a múlté.

„Ez állandó emlékeztető arra a valóságra, hogy a totalitárius rezsimek milyen fenyegetést jelentenek a világ energiabiztonságára” – jegyezte meg a kormányfő.