Ungváron méltatták a nácizmus feletti győzelmet és megemlékeztek a II. Világháború áldozatairól

Ungváron május 8-án hivatalos keretek között méltatták a nácizmus feletti győzelmet és emlékeztek meg a II. Világháború áldozatairól.  81 évvel ezelőtt ezen a napon ért véget a 20. század egyik legszörnyűbb tragédiája – egy háború, amely világszerte több mint 60 millió ember, köztük több mint 8 millió ukrán életét követelte.

A megemlékezésre hagyományosan a Dicsőség dombján került sor. Az emlékműnél megtartott alkalmon a megyei és városi vezetés, a katonai állomány, a rendvédelmi szervek, a diplomáciai testületek képviselői, többek között magyar diplomaták, lelkészek, helyi lakosok, diákok és újságírók vettek részt.

09:00-kor egyperces országos megemlékezés tartottak, majd Ukrajna himnusza csendült fel.

Az ünnepség során a műsorvezető a dátum történelmi jelentőségét hangsúlyozta, párhuzamot vont a jelennel:

„Az ukránok a második világháborúban ellen álltak a nácizmusnak, és ma is ellen állnak az orosz agressziónak. Egyetlen elesett emberről sem feledkezünk meg, egyetlen bűntettet sem bocsátunk meg”.

Különösen megható volt virágok elhelyezése az emlékműnél és a katonák sírjánál. Kék és sárga szalagokkal átkötött vörös rózsákat helyeztek el az emlékmű lábánál, a halottak sírjára pedig szegfűket.

A mai évforduló egy olyan totális háború kontextusában zajlik, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen. És most, akárcsak több mint 80 évvel ezelőtt, az ukránok fegyverrel a kezükben nemcsak országukat védik, hanem a közös európai értékeket is – a szabadságot, a méltóságot és a népek jogát a békés élethez.

Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője hangsúlyozta:

„Az Emléknap és a Győzelem Napja nagyon nehéz napok Ukrajna számára. A második világháborúban 8 millió ukrán halt meg, ebből 5 millió civil és 3 millió katona volt. Több száz várost, több ezer települést romboltak le. Ezek az emberek élhettek volna, építhették és fejleszthették volna országunkat. De az agresszor másképp döntött. Kárpátalja számára ez a háború 1939-ben kezdődött a Krasznye-Polén, ahol fiatal kárpátaljaiak harcoltak az akkori agresszor ellen. Ott különböző nemzetiségű kárpátaljaiak haltak meg – ukránok, magyarok, szlovákok, románok, akik különböző hadseregekben harcoltak. A világnak meg kell értenie az agresszor jelzéseit, mert akkor és most is hatalmas emberveszteségeket okoz a háború.”

Az ungvári megemlékezésen nemcsak a második világháborúban elesettek emléke előtt hajtottak fejet, hanem emlékeztettek a béke, a szabadság és az emberi élet árára is. Jelenleg az ukránok ismét a szabad országban való élet jogáért kénytelenek harcolni, és a múlt emléke továbbra is fontos részét képezi ennek a küzdelemnek.

Krisztina BIKLYAN, Karpatszkij Objektiv