Lakossági fórumokon tárgyaltak a kislétszámú iskolák jövőjéről Orosziban és Csetfalván

Június 17-én a Beregszászi kistérség két településén, Orosziban és Csetfalván tartottak lakossági fórumokat, amelyek középpontjában a kislétszámú oktatási intézmények jelenlegi helyzete és jövőbeni működése állt. A rendezvények célja az volt, hogy teret biztosítsanak a nyílt párbeszédnek az érintett közösségek és a döntéshozók között.

A találkozókon szülők, pedagógusok, önkormányzati képviselők és helyi vezetők vettek részt, akik közösen tekintették át az esetleges átszervezések várható hatásait, valamint az oktatási intézmények hosszú távú működésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat.

A fórumokon elhangzott, hogy az elmúlt évek társadalmi és demográfiai változásai miatt több intézményben jelentősen csökkent a tanulói létszám. Ez komoly kihívás elé állítja az önkormányzatot, hiszen 2025. szeptember 1-jétől az állami támogatás már nem biztosított azon általános intézmények számára, ahol a tanulók száma 45 fő alá csökken. 2026-tól további létszámhatárok is életbe lépnek az intézménytípusoktól függően.

Babják Edit, a Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője tartotta a községekben a fórumokat. Hangsúlyozta: ez minden érintett településen érzékeny kérdés. A cél egy olyan fenntartható iskolarendszer kialakítása, amely a gyermekek fejlődését és a minőségi oktatáshoz való hozzáférést is biztosítja. Az átszervezés mellett szólhatnak a kedvezőbb pedagógiai feltételek, a nagyobb tanulói közösségek és a helyi költségvetés megtakarítása, ugyanakkor komoly kihívást jelent a gyermekek utaztatása, pszichológiai alkalmazkodása, valamint a pedagógusok munkahelyének bizonytalanná válása, ami ebben a nehéz időben különösen fontos.

Orosziban a szülők különösen a hosszú beutazási idő és a speciális ellátást igénylő gyermekek helyzete miatt fejezték ki aggodalmukat. Többen hangsúlyozták, hogy szeretnék megőrizni a helyi iskola működését, hiszen az intézmény nemcsak oktatási, hanem közösségi szerepet is betölt a település életében.

A fórum során több javaslat is elhangzott. Egyes résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes lenne átfogóan megvizsgálni az iskolák fenntartására fordított összegek gazdasági hatását is. Véleményük szerint a működésre fordított források egy része adók, helyi vásárlások és egyéb bevételek formájában visszakerülhet a kistérséghez, így a fenntartási költségek megítélésénél ezt is figyelembe kellene venni.

Többen arra is rámutattak, hogy az oktatási intézmények megszűnése vagy elemi iskolává történő visszaminősítése túlmutat a pusztán gazdasági szempontokon. A jelenlévők szerint a háborús időszakban különösen fontos kérdés, hogy milyen jövőképet tudnak kínálni a helyben maradó családok számára. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy ha egy település elveszíti iskoláját és ezzel együtt több munkahelyet is, az tovább gyorsíthatja az elvándorlást. Többen hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyar közösség megmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű a helyi oktatási intézmények működésének megőrzése.

Csetfalván jelenleg 50 tanuló van az iskolában, így az intézmény egyelőre nem tartozik a legveszélyeztetettebbek közé, de a pontos tanulói létszámok szeptember 1-jére válnak ismertté.

Babják Edit kiemelte, hogy a tanügyi osztály jelenleg csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg.

(DA/Kárpátalja hetilap)