Kisebbségi Jogvédő Intézet: Minden eszközzel a külhoni magyarság jogvédelméért

Január 29-én, pénteken tartotta meg a tevékenységüket összefoglaló online sajtókonferenciát Zoom alkalmazáson keresztül a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI). A konferencia fő témái a múlt évi és az azt megelőző évek eredményei, nehézségei voltak, de az idei tervekről is beszéltek.

A Külhoni Jogvédő Intézet 2012-ben alakult meg budapesti székhellyel, amely alapítványi háttérrel működő civil szervezet. Célja hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez azon esetekben, ha személyeket, csoportokat és intézményeket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ér jogsérelem. Minden eszközzel arra törekednek, hogy a szomszédos országokban betartsák az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az adott ország által aláírt ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket.

A külhoni magyarok helyzetével kapcsolatban Magyarország összes szomszédos országai közül Ausztriában a legjobb helyzet, ott nincs is szükség jogsegélyszolgálatot nyújtó irodára. Horvátországban és Szlovéniában a magyarok alkotmányban foglalva államalkotó tényezők, jár nekik a parlamentben egy képviselői hely. Vajdaságban (Szerbiában) elfogadják az autonómia gondolatát, és el is indult az autonómia megvalósítása. Ugyanakkor van három kritikusnak nevezhető régió – Erdély, Felvidék és Kárpátalja –, amelyekben a többségi nemzet meghatározó politikai erőinek a célja az, hogy felszámolják a magyarságot az országuk területén.

Mindezt nem XX. századi módszerekkel teszik, hanem asszimilációra vagy kivándorlásra kényszerítik az ott élő magyarságot, akiket emellett még súlyos diszkrimináció is ér. Jellemző a nyelvhasználat drasztikus csökkenése is. Mindez persze sehol sincs nyíltan kimondva, de a gyakorlat erre utal. Ezen belül Kárpátalján még fizikai létükben is veszélyeztetve vannak a magyarok – hangzott el a sajtókonferencián.

Dr. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója elmondta, hogy természetesen minden szolgáltatás térítésmentes. A már megtörtént jogsérelmek orvoslása és a jövőbeli jogsértések visszaszorítása érdekében támogatást nyújtanak a határon túli magyarok jogvédelmének ellátásában fontos szerepet vállaló ügyvédeknek, e területen tevékenységet végző jogászoknak, civil jogvédő szervezeteknek. Ennek keretében állandó jogsegély-hálózatot működtetnek a Kárpát-medencében. Csóti szerint a Baltikumban és a Balkánon már jobban megértik a kisebbségben élő magyarok gondjait, mert több nép van hasonló helyzetben, mégis mindegyik eset egyedinek tekinthető.

A KJI igazgatója az is elmondta, hogy a szervezet tevékenysége három pilléren nyugszik. Az első a kiterjedt jogsegélyszolgálati hálózat az egész Kárpát-medencében, amely olyan irodákból áll, ahol bárki teljesen ingyenesen jogi tanácsot kaphat, ha magyarsága miatt sérelem éri. Emellett szintén ingyenesen képviseletet biztosítanak a konkrét peres és egyéb, például közigazgatási eljárásokban is.

„A múlt évben 19 állandó jogsegélyszolgálati iroda működött a következő területi elosztásban: Erdélyben hat, Vajdaságban négy, Kárpátalján négy, Felvidéken három, Horvátországban és Szlovéniában pedig egy-egy. Szintén az előző évben 33 konkrét peres eljárásban nyújtottunk segítséget, Erdélyben húsz, Vajdaságban kilenc, Kárpátalján három, Felvidéken pedig egy esetben. Az elmúlt nyolc év alatt 209 konkrét peres ügyet képviseltünk helyi ügyvédek által, aminek révén közvetlen és közvetett módon nagyjából 3 ezer külhoni honfitársunknak nyújtottunk érdemi segítséget” – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

A szervezet második fontos alappillére az oktatás, amelyen belül minden évben a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen nyári egyetemek szervezésére kerül sor külhoni jogászhallgatók, fiatal jogászok és kezdő ügyvédek számára. Az előző évben a járványhelyzet miatt erre csak online kerülhetett sor.

„Végezetül a munkánk harmadik fontos pillérét a tudományos munka jelenti. Kisebbségvédelem címmel tudományos folyóiratot adunk ki immár harmadik éve, emellett pedig hamarosan kikerül a nyomdából Trianon 100 című különszámunk magyar és angol nyelven, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával közösen jelentetünk meg hazai és külföldi szerzők tollából” – mondta dr. Csóti György.

Tevékenységeik közé sorolta még Csóti György a különféle konferenciák megrendezését. Minden év novemberében 2-3 napos konferencián számolnak be külhoni partnereik ez elmúlt időszak sikereiről és sikertelenségeiről. Ilyenkor külső szakértők és politikusok is tartanak előadásokat. 2020-ban részben nemzetközivé tették az online konferenciát, angol nyelvű szekciókban sok külföldi szakember tartott előadást Spanyolországtól (Baszkföld) kezdve Szírián (Kurd tartomány) át Indonéziáig.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet a munkájához szükséges anyagi eszközöket a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül kapja, de az eszközökre minden évben pályázniuk kell – tudhattuk meg az intézet elnökétől.

(K. K./Kárpátalja hetilap)