Ljubomira Mandzij kárpátaljai tanárokkal találkozott (videó)

Ljubomira Mandzij, oktatási miniszterhelyettes a magyar és román tannyelvű iskolákban ukrán nyelvet és irodalmat előadó tanárokkal találkozott a beregszászi járási Jánosiban. A rendezvény központi kérdése az ukrán nyelvű oktatás volt.

Az eseményen jelen volt Olga Travina, a kárpátaljai megyei adminisztráció helyettes vezetője, az oktatási igazgatóság vezetője, Hanna Szopkova, „Az új ukrán iskola reformját támogató csoport” igazgatóhelyettese Roman Sajan, „Az ukrán nyelv reformja projekt finn támogatása” („Együtt tanulunk”) tanácsadója Ihor Hvorosztyánij, az oktatási és tudományos minisztérium állami szakértője, Tetyana Movcsan.

Ljubomira Mandzij, oktatási miniszterhelyettes köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte a jelentőségét annak, hogy a találkozó Kárpátalján jött létre. Egyúttal aktív részvételre kérte fel a jelenlévőket az általános középfokú oktatás állami szabványánák megvitatásában. Elmondása szerint látogatásának ez a fő célja.  Az általános középfokú oktatás állami szabványtervezetét március 6-án hozzák nyilvánosságra társadalmi megvitatás céljából. Addig fontos megismerni a tanárok véleményét, hogy szükség esetén a dokumentum kiegészítése vagy módosítása folyamán figyelembe vehessék javaslataikat.

Ljubomira Mandzij elmondta: „ A január 16-án elfogadott, az általános  középfokú végzettségről szóló új törvény több lehetőséget kínál az iskolák számára. A kidolgozott szabvány alapján az iskolák kidolgozhatják saját oktatási programjukat…Természetesen a minisztérium kidolgozza az alaptantervet, mert megértjük, hogy minden iskola használja majd ki ezt a lehetőséget…És már az 5-9. osztályos tankönyvek újratervezésén gondolkodunk”.

A miniszterhelyettes a tanárok továbbképzésének perspektíváját is kifejtette a jelenlévőknek: „A webináriumokon, kurzusokon és szemináriumokon való részvétel szintén a szakmai fejlődés, továbbképzés egyik formája. Az oktató saját maga is megtervezheti a folyamatot, a lényeg, hogy 5 év alatt 150 óra legyen”.

Az oktatókkal folytatott megbeszélésen Roman Sajan, „Az új ukrán iskola reformját támogató csoport” igazgatóhelyettese körvonalazta az általános középfokú oktatás állami szabványtervezetének alapjául szolgáló alapelveket. Elmondása szerint ez a dokumentum a „szabadság és a lehetőségek szabványa”. 9 ágazatot tartalmaz, köztük a nyelvi és irodalmi szakágakat, amelyek magukban foglalják: ukrán nyelv mint anyanyelv, ukrán nyelv mint államnyelv (azok számára, akiknek nem anyanyelvük), anyanyelv (más anyanyelvek) valamint az idegennyelvű oktatás…

„ Az nemzeti kisebbségek szervezetei valamint a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tanárainak kérésére az „ukrán nyelv mint államnyelv” különálló tételként szerepel. A szabvány első verziójában ez nem volt”.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azok az eredmények, amelyeket az ukrán anyanyelvű tanuló el kell érjen ukrán nyelvből, nagyban különbözik attól, amelyet az a tanuló, amelyik a ukránt mint államnyelvet (nem anyanyelvet) tanulja.

Ihor Hvorosztyánij, „Az ukrán nyelv reformja projekt finn támogatása” („Együtt tanulunk”) tanácsadója részletes elmagyarázta, miben rejlik a különbség. Ismertette az általános középfokú oktatás állami szabványtervezetét valamint táblázatok segítségével vázolta, milyen eredményekkel kell rendelkeznie egy anyanyelvén tanuló diáknak, és annak, aki mint államnyelvet (azaz nem anyanyelvet) tanulja az ukránt. 

Ihor Hvorosztyánij szavai szerint, ez a szabvány egyedülálló azért is, mert annak megalkotásában számos ukrán és külföldi szakértő vett részt. Finn és kanadai szakértők véleményezték. Ez az ukrán valóság és a nemzetközi tapasztalatok ötvözete. Egyben Ihor Hvorosztyánij párbeszédre és bátor véleménynyilvánításra buzdította a jelenlévőket.

Hozzá kell tenni, hogy a tanárok tényleg aktív részt vállaltak a dokumentum megvitatásában.  Egyben az egyik nemzetiségi iskola igazgagtónője megjegyezte: „Mi azon dolgozunk, hogy a magyar gyerekek megtanulják az államnyelvet, de ott lóg fölöttünk a külső független teszt…Végül aztán a szülők és a gyerekek a könnyebb utat választják – elhagyják az országot… Mi itt igazából nem értjük, hogy mi is a feladatunk: megtanítani az ukrán nyelvet vagy a külső független tesztelésre készítsük fel a tanulókat?”. A tanárok szóvá tették külső független teszt hiányosságait is: „ Mi nem a tantárgyra tanítjuk a gyerekeket, hanem a kivételekre!” Néhány vidéki nemzetiségi iskola tanára kihangsúlyozta, hogy lehetetlen bármilyen tantárgyat tanítani úgy, hogy a gyermek csak néhány szót ért az oktatás nyelvén.

Ruszlan Fatula „Karpatszkij objektív”