Szilágyi Mátyás a jelenleg Kárpátalján futó környezetvédelmi projektekről

Vidékünkön a természeti kincseket kizsigerelő különféle emberi tevékenységek következményeként az elmúlt évtizedekben számos ökológiai probléma jelent meg, melyek nemcsak szűkebb pátriánkra, de a kontinens élővilágára is fenyegetést jelentenek. Ám környezetvédelem tudatosítása az emberekben vidékünkön is egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen mindenki érzékeli például a klímaváltozás hatását, vagy a felelőtlen környezetszennyezés következményét.

A magyar kormány felismerve az ökológiai problémák súlyosságát az elmúlt időszakban számos környezetvédelmi projektben nyújtott segítő kezet Kárpátaljának. Gondoljunk Aknaszlatina vagy Nagymuzsaly bányáinak helyzetére, a Tiszán lezúduló szemétmennyiségre vagy a szennyvízelvezetés és csatornarendszer hiányára, mely problémák jelentősen kihatnak a saját környezetünkre és a szomszédos országokéra. A jelenleg futó projektekről Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzullal beszélgettünk.

– Aknaszlatinán nemrég indult el a REVITAL 1 elnevezésű projekt, amely a sóbányák helyzetét térképezi fel, illetve egy esetleges környezeti katasztrófa elhárításán dolgozik. Milyen szakaszban tart jelenleg ez a projekt?

– A projekt vezető partnere a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT), finanszírozója a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a beregszászi konzulátus pedig rásegítő szerepet játszik. A projekt története 2015-ig nyúlik vissza, amikor az EU Duna Régió Stratégia akkori miniszteri biztosa, Joó István a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről személyesen is szembesült az aknaszlatinai sóbánya okozta problémákkal. Az egyes tárnák összeomlása feltöltötte vízzel az egykor virágzó bányák nagy részét, ami hatalmas kockázat napjainkban is (ökológiai szempontból, valamint a helyi lakosság és az épített környezet tekintetében). Hiszen ez a hatalmas sósvíz-mennyiség nagyban szennyezheti a környezetet, s katasztrófához vezethet, ha a nem messze lévő Tisza folyóba ömlik. Ennek a megelőzése érdekében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma töretlenül támogatja és szorgalmazza a veszélyhelyzet felszámolását.

– Elindult a határokon átívelő közös projekt. Mit lehet erről tudni?

– Magyarország és Ukrajna külügyminisztériuma, valamint a brüsszeli állandó képviselet hatékony együttműködésének köszönhetően a két ország katasztrófavédelmi szerveinek vezetői közös levélben fordultak az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságához, így aktiválták az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát Aknaszlatina vonatkozásában. 2016-ban egy nemzetközi tanácsadói küldöttség érkezett a helyszínre, amelyben az EU Duna Régió Stratégia magyar szakemberei is részt vettek. A magyar katasztrófavédelem kérésére az Európai Unió Kopernikusz programja keretében felbocsájtott műholdak Aknaszlatina felszínmozgásait vizsgálták. Anyagilag és szakmailag is támogattuk a REVITAL 1 projekt elindítását, hogy kiépítésre kerüljön egy monitoring rendszer a bánya térségében. Számos egyeztetés történt a két ország szakértői között, megtörtént a szükséges engedélyek beszerzése, ami különleges teljesítmény volt abban az időszakban is. A projektben a Miskolci Egyetem és alvállalkozóként a Geogold Kárpátia Kft. meghatározó szerepet játszik, hiszen a felszín alatti vízáramlásokat tanulmányozza, valamint geofizikai méréseket végez. Ma már olyan modern XXI. századi magyar szakértelem bevonásával kidolgozott UX1 robotrendszer-technika segítségével végzik a vízzel elárasztott bányaterületek feltérképezését, amely egyedülálló fejlesztés, s ennek köszönhetően a szakemberek széles körű képet kapnak majd a bányák ezen részéről. A technika vízre bocsátása már néhány hete megtörtént Aknaszlatinán. Az esemény egyik mérföldköve a projektnek, hiszen preventív gondolkodásról van szó, amely a környezeti katasztrófa megelőzésére szolgál.

– Az aknaszlatinai sóbánya fontos szerepet töltött be a vidék életében.

– A bánya nagyon hosszú ideig fontos egészségügyi intézményként is működött, az asztmás és más légzőszervi betegek számára komoly terápiás lehetőség volt. Jó lenne ezt a funkciót is visszaállítani. Ennek elősegítésén is fáradozunk, s reményeink szerint az egymillió eurós nagyságrendű projekt eredményei megfelelő alapot nyújtanak majd a további térségfejlesztés irányainak meghatározásához.

– A bánya mellett komoly figyelem hárul a Tisza folyóra is.

– Elsősorban a Tisza védelme a fontos, szeretnénk elkerülni a folyó szennyeződését. Ebből adódóan több olyan projekt is indult az EU Duna Régió Stratégia magyar társkoordinálású vízminőség és környezeti kockázatok prioritás területeinek támogatásával, amely a folyót igyekszik megvédeni. A nagymuzsalyi volt aranybánya esetében például egy, a felhalmozódott meddőhányó érctartalmának kinyerésére és elszállítására irányuló tevékenység indult meg az utóbbi egy évben, amelynek biztonságos folytatása fontos magyar érdek. Természetesen nagyon fontos lenne azt kizárni, hogy a kitermelés során esetleg keletkező szennyező anyagok a település ivóvizébe, a Tisza vizébe jussanak (a terület a Tisza folyó vízgyűjtőjében, részben annak árterében található!), így határon átnyúló kockázati forrásként a folyó vizével Magyarország területére is átkerüljenek. Az ukrán fél a kockázatok felmérése érdekében környezeti hatásvizsgálatot végzett. A Tisza esetében döntő fontosságú az árvizek kivédése is. Nagyszőlős térségében elindult egy projekt SAFETISZA, illetve Ungváron is FloodUZH néven. Előbbi a kárpátaljai töltések megerősítése révén növeli az ott lakók árvízi biztonságát, utóbbi pedig az Ung folyó hidrodinamikai modelljének készítését, valamint Ungváron mobil árvízvédelmi fal kialakításának tervdokumentációját hivatott elkészíteni. A nemrég indult DIKEINSPECT projekt keretében pedig az árvízvédelmi töltések állékonyságát vizsgálják magyar–szlovák–román és ukrán szakértők. Az utóbbi időkben az árvizek elkerülése érdekében egyre több gát épült meg a magyar–ukrán határvonalon a Tisza érintett szakaszain. Az erdők túlzott mértékű irtása következtében az esőzésekkor akadálytalanul lezúduló vízmennyiség – lepusztítva a hegyoldalakat – rövid idő alatt árvizeket okoz. Nagyon fontos ezeknek a projekteknek a folytatása.

– Mindezek mellett jelentős programok indultak a Tisza szeméttől való megtisztítása érdekében, hiszen évente többtonnányi szemét, PET-palack érkezik Ukrajnából és Romániából a folyó magyarországi szakaszára.

– Igen, a szemetet Vásárosnaménynál próbálják megállítani, kihalászni. Erre egy generális, rendszerszintű megoldás lehetne az előrelépés a szennyeződés forrásánál, vagyis szelektív hulladékgyűjtési rendszerek működtetése és hulladékfeldolgozó üzemek létrehozása Kárpátalján. A Tisza ETT keretében folyamatban van egy hulladékfeldolgozó létrehozása Jánosiban. Fontos lenne egy ilyen üzem Rahón is, ahol jelenleg akadálytalanul mosódik a Tiszába a szeméttelep összes szennyező, káros anyaga. Ideiglenes megoldást jelentenek a különböző hulladékgyűjtési akciók, melyeknek már többször tanúi lehettünk Kárpátalján, s mely akciókban a magyarországi PET-Kupa önkéntesei is segítenek. A Duna Régió Stratégia vízminőség területe pedig támogatja a szintén magyar vezetésű Tid(y)Up transznacionális projekt megvalósítását, amelyben két Kárpátaljai szervezet is részt vesz, és a Tisza–Duna-vízrendszer műanyag szennyezésének felszámolására dolgoznak ki cselekvési tervet. Nagyon fontosak ezek a kezdeményezések, de hosszú távon önmagukban nem jelentenek megoldást. Eredményhez csak a szemétfeldolgozó üzemek létrejötte és működése vezethetne. A folyók tisztaságát illetően már felső szinten folynak a tárgyalások Magyarország és Ukrajna között.

– A Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával Beregszászban komoly projekt indul a Vérke folyó megtisztítása érdekében.

– A Vérke megtisztítása érdekében együttműködés körvonalazódik a két ország között, egyrészt a szakértők, valamint a beregszászi önkormányzat és a Külügyminisztérium által. Itt nemcsak a Vérkéről van szó, hanem a szennyező források felszámolása is elengedhetetlen lesz, hogy ne állhasson újra elő a jelenleg tapasztalható rossz környezeti állapot. Ehhez Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nyújtott támogatást a Vízipari Pályázati Program keretében. Magyar szakértők előbb felmérték a Vérke állapotát, majd Magyarország Kormánya finanszírozásában kezdődhet meg a Vérke helyreállítása. Mindemellett Beregszászban meg kell oldani a szennyvíztisztítás problémáját. Adott esetben is jelentős környezetvédelmi programról beszélünk, melynek első lépései már megtörténtek. Bízunk a sikeres végkifejletben!

Reméljük, hogy Ukrajnának az EU Duna Régió Stratégia esetében vállalt 2022. évi elnöki szerepköre elősegíti majd újabb hasznos nemzetközi projektek kidolgozását és megvalósítását Kárpátalján, melyre a magyar kormányzati és szakmai szervezetek a továbbiakban is nyitottak lesznek.

(Váradi Enikő/Kárpátalja hetilap)