Államnyelv a magyar közösségben: sikeres történetek az ukrán nyelv tanulásáról

A 2001 népszámlálás adatainak megfelelően, az Ungvári járásban található Nagydobrony lakosságának 98%-a a magyar nyelvet tartja anyanyelvének, de ez nem jelent akadályt az ukrán nyelv elsajátításában. Az államnyelv oktatásáról és tanulásáról a helyi iskola ukrán nyelv és irodalom tanárával, Szvitlana Bocsokkal és tanítványaival beszélgettünk.

Egy adott pillanatban megértettem, hogy a gyerekeknek szükségük van rám.

Szvitlana Bocsok, a Munkácsi Állami Egyetemen szerzett diplomát Alsó tagozatos tanár szakon. Másoddiplomáját az Ungvári Nemzeti Egyetemen kapta meg Ukrán nyelv és irodalom tanár szakon. 20 éve pedagógus, melyből 18 évet magyar tannyelvű oktatási intézményekben dolgozott. Jelenleg a nagydobronyi és kisdobronyi líceumokban tanít.

Elmondása szerint, soha nem volt célja, hogy magyar tannyelvű intézményekben tanítson. Az egyetem elvégzése után összevont iskolában kezdett dolgozni, de idővel a magyar tannyelvű iskolában megüresedő állás betöltésére adatott lehetőség. Úgy döntött megpróbálja, és a próba kétségkívül sikeres volt:

„Egy adott pillanatban megértettem, hogy ezeknek a gyerekeknek szükségük van rám, szerettem volna segíteni nekik a nyelv elsajátításában, illetve önmaguk megvalósításában abban az országban ahol élnek. Az életben nem mindig tudjuk felidézni a szabályokat vagy elméleti tudásunkat, így oktatva a nyelvet folyamatosan keresni kell az élettel való kapcsolatot” – jegyzi meg Szvitlana.

A tanárnő tudja, és szükség szerint fordítja is a gyerekek számára a számukra nem érthető szavakat és szabályokat: „Az általam beszélt magyar nyelvről azt mondják, hogy »konyhanyelven« beszélek. A szakkifejezések 85%-ával vagyok tisztában.”

Beszélgettünk Szvitlana Bocsok végzőseivel: mindannyian magyar tannyelvű líceumot fejeztek be Nagydobronyban, és tanultak ukrán nyelvet és irodalmat. Természetesen a lányok története különbözik, de egy valami egyesíti őket: mindannyian megfelelően beszélik az ukrán nyelvet, valamint tisztában vannak az államnyelv ismeretének előnyeivel.

Sevcsenko és Leszja Ukrajinka verseit olvasom

Brila Katalin a kárpátaljai Cigányoson született. Ebben az évben felvételt nyert a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nyelvi szakának ukrán karára.

Kati, elmondása szerint jól tudott ukránul. De gyerekotthonban eltöltött 5 év teljesen magyar nyelvű közegben, valamint 3 év a magyar tannyelvű líceumban, éreztette hatását. Az ukrán nyelv felejtődött, és majdnem újból kellett kezdenie annak tanulását. Az egyetlen hely, ahol Kati hallhatta az ukrán nyelvet, azok Szvitlana tanárnő ukrán nyelv és irodalom órái voltak: „A 10–11. osztályban nehéz volt a tanulás számomra, de az ukrán nyelv és irodalom tanár segített az érettségire való felkészülésben.”

Beszédgyakorlattal Kati jelen pillanatban nem nagyon rendelkezik, de a könyvekben próbál menedéket találni: „Szinte egyáltalán nem használom az ukrán nyelvet, ugyanis körülöttem mindenki magyarul beszél. Minden barátom magyar. A gyerekotthonban is mindenki magyarul beszél. Szeretném bővíteni a szókincsemet, ezért igyekszem minél többet olvasni. Tarasz Sevcsenko és Leszja Ukrajinka verseit olvasom abban a kis könyvtárban, amelyik nálunk van. Itt találhatunk egy-két régi könyvet.”

A szakmaválasztás Kati számára egyáltalán nem véletlen, hiszen célja, hogy gyerekeknek nyelvet oktasson: „Azért választottam az ukrán szakot, hogy segítsek a magyar nemzetiségű gyerekeknek abban, hogy elsajátítsák az ukrán nyelvet. Nálunk, a gyerekotthonban is vannak gyerekek, akik szeretnének tanulni ukránul és magyarul is. Én az a szakember szeretnék lenni, aki segít nekik ebben. Meglátásom szerint az államnyelvet fontos és elengedhetetlen tudni, hiszen Ukrajnában élünk.”

Mindenkinek, aki most kezdi tanulni az ukrán nyelvet, Kati egy egyszerű tanáccsal tud szolgálni: „Hinni kell magunkban, és minden lehetséges. És természetesen tanulni, így a jövőben minden a legjobban alakul majd.”

Ukránul Nasztya, magyarul Naszti

Anasztázia Berd, születésétől fogva bilingvis: ukrán és magyar nyelven is anyanyelvi szinten beszél. Naszti édesapja ukrán, édesanyja pedig magyar, így születésétől mind a két nyelvet hallotta: „Otthon mindkét nyelven beszélünk. Az iskolában és a barátaimmal azonban többnyire magyarul beszélek, mivel többségük magyar nemzetiségű.”

A lány bevallása szerint gyerekkorában nem mutatott nagy érdeklődést az ukrán nyelv tanulása iránt: „Az 1.osztályig nem akartam egyedül tanulni az ukrán nyelvet. A szüleim a bátyúi ukrán nyelvű iskolába írattak be, ahol 8 évig tanultam. A hozzáállásom teljesen megváltozott, felkeltette érdeklődésemet a nyelv tanulásának folyamata. A legnagyobb motivációt a saját előrehaladásom és nyelvtanulási sikereim jelentették. Az ukrán nyelvnek köszönhetően még több ukrán nyelvű barátra tettem szert, és a családommal is könnyebben kommunikáltam.”

Miután Naszti befejezte az iskolát szülőfalujában, tanulmányait a magyar tannyelvű líceumban folytatta, ahol az ukrán nyelvet abban az osztályban tanulta, ahol Szvitlana tanárnő is oktatott: „Érdeklődésem az ukrán nyelv iránt nem hagyott alább, nőtt. Sok járási és területi tantárgyi vetélkedőn vettem részt ukrán nyelvből és irodalomból. Emlékszem, hogy az első tanítónőm sokat segített számomra a nyelvtanulásban. A nehéz és összetett témákat is egyszerűen és érthetően magyarázta el. Ugyanezt tudom elmondani a tanárnőről a líceumban is”.

Naszti megjegyezte, hogy jól beszéli az ukrán nyelvet: „Egyformán jól beszélek ukránul és magyarul is. Könnyen váltok a két nyelv között, főleg amikor a családommal beszélgetek, a testvéremmel vagy az édesanyámmal. Van úgy, hogy elfelejtjük a szót az egyik nyelven, ezért a másik nyelven próbáljuk elmondani. Otthon Nasztinak vagy Nenszinek hívnak, ukránul pedig Nasztyának.”

Említést tesz a lány az ukrán nyelv ismeretének előnyeiről is: „Az ukrán nyelv segít a mindennapi életben. A falunkban, Bátyúban a lakosság 55%-a ukrán nyelvű, így az ukrán nyelv ismerete szükséges.”

Átfogóan szeretném tanulni az ukrán nyelvet

Darcsi Dorina magyar nemzetiségű, a kárpátaljai Fornoson él. A lány olyan közegben nőtt fel, ahol senki sem beszélt ukránul: „Anyanyelvem a magyar. Magyarul beszélgettünk a szüleimmel, a barátaimmal, az iskolában. A rokonaim közül senki sem beszél ukránul.”

Ám kitartásának és akaratának köszönhetően a lány el tudta sajátítani az ukrán nyelvet.

Sok ukrán nyelvet tanulni kívánó magyar ütközik problémába a nemek megtanulásánál, mivel a magyar nyelvben ilyen nincs. A magyar nyelvű tanulók egyik legelterjedtebb hibái közé tartozik a nemek keverése. Ezzel szemben Dorina elismeri: „Számomra nehéz volt megérteni a ragozást, illetve hogy mikor milyen végződést kell használni.” Ugyanakkor az innovatív módszereknek köszönhetően a nyelv elsajátításának folyamata érdekesebbé és hatékonyabbá vált: „Szvitlana tanárnő a témákat illusztratív anyagok és játékok segítségével magyarázta el. Ez segített a nehezebb témák jobb megértésében is.”

„Meggyőződésem, hogy a mai modern világban nagyon fontos ismerni az ukrán nyelvet, mivel mindenhol szükség van rá. A nyelv tudása előny. Az ukrán nyelv segít, amikor a városba utazunk, a boltokban járunk vagy orvoshoz fordulunk. Anyanyelvem magyar, ezért használni fogom mindenhol és minden időben” – mesélte a lány.

Új oktatási módszerek

Az államnyelv oktatása körüli problémák a magyar nyelvű tanulók körében most is aktuálisak. A tanárok azonban folyamatosan keresik az új oktatási módszereket tökéletesítve saját képességeiket, hogy megkönnyítsék a tanulók számára a nyelv elsajátítását. Szvitalana például részt vett azokon nyári akadémiákon, amelyeket a Tanuljunk együtt projekt keretein belül szerveztek. Itt olyan eszközökhöz és módszerekhez jutnak, amelyek arra irányulnak, hogyan oktassák az ukrán nyelvet azok számára, akiknek nem ez az anyanyelve. A projekt célja, hogy a tanárok szakmai hozzáértési szintjét emeljék, valamint megfelelő körülményeket teremtsenek azon tanulók számára, akik az ukránt második nyelvként szeretnék tanulni.

A Tanuljunk együtt segít a tanároknak felkészíteni a tanulókat az ukrán nyelv hatékony elsajátítására, megváltoztatja hozzáállásukat a tanuláshoz. Nekem sikerült elmélyíteni a tudásomat a különböző eszközök felhasználása terén. És hogy hogyan tudom ezt felhasználni az ukránnyelv- és irodalomórákon a magyar tannyelvű iskolákban. Igyekeztem minden általam elsajátított érdekes ötletet megvalósítani: a beszélgetéseket, az elméleti és gyakorlati módszereket, valamint a játék használatát az oktatás során – összegezte Szvitlana.

_{Ez az anyag az Európai Unió és Finnország Külügyminisztériuma pénzügyi támogatásával készült. A kiadvány tartalma kizárólag a szerző felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy Finnország Külügyminisztériumának hivatalos álláspontját.}