Mesterséges intelligenciával kutatnak a következő veszélyes vírus után

A koronavírus-járvány által útjára indított, vagy meggyorsított tudományos munka az újfajta vakcinák és gyógyszerek kifejlesztése mellett arra is irányulhat, hogy egy újabb, hasonlóan veszélyes járvány kitörését megakadályozhassuk. Ebben lehet a kutatók segítségére egy új mesterséges intelligencia, aminek a segítségével kevésbé érezhetik magukat úgy a biológusok, mintha tűt keresnének egy szénakazalban.

A programról a rajta dolgozó kutatócsoportot vezető tudósok egyeteme, a Georgetown University adott ki egy közleményt, mely szerint a csapat egy olyan előrejelző modellt készített, ami megjósolja, hogy az állatfajok közül melyikben lehetnek idővel akár az emberek megfertőzésére is alkalmassá váló vírusok.

Ezen belül is a különböző denevérfajokra koncentráltak, ugyanis a repülő emlősok a klímaváltozás és élőhelyük szűkülése miatt egyre gyakrabban találkoznak emberekkel, másfelől olyan bétakoronavírusokat hordoznak, amik ránk is átterjedhetnek. Közéjük tartoztak a kétezres évek eleji SARS-járványért és a Covid19-pandémia elindulásáért is felelős vírusok (igaz, az utóbbi esetben a vírus eredete nem nyert teljes bizonyítást).

A munka felgyorsítására pedig azért is van szükség, mert négyszáznál is több denevérfaj lehet potenciális hordozója ilyen vírusoknak. A csapat a veszélyes kórokozók felkutatásában elsőbbséget élvező fajok azonosítása érdekében azok evolúciós és ökológiai tulajdonságait is figyelembe vette mesterséges intelligenciái betanításakor. A nyolc különböző statisztikai modellt 2020 első negyedévében állították fel, a kezdeti előrejelzésüket pedig negyven olyan denevérfaj példányainak vizsgálatai alapján pontosíthatták, amelyek szervezetében veszélyes bétakoronavírusokat kerestek. Ezek alapján pedig arra jutottak, hogy az evolúciós és ökológiai tényezőket figyelembe véve a tisztán matematikai alapú modelleknél valamivel pontosabban jelezhetik előre, melyik faj mennyire veszélyes vírusokat hordozhat.

Ez egy rendkívül ritka lehetőség. Egy járványon kívül soha nem tudhatnánk meg ilyen sokat a vírusokról ilyen rövid idő alatt. Egy évtizednyi kutatómunka sűrűsödött össze nagyjából egy évnyi publikációba, ami azt jelenti, hogy megmutathatjuk, hogy ezek az eszközök működnek” – mondta Greg Albery, a kutatásban résztvevő egyik tudós a kísérletükről.

A csapat többi tagja kihangsúlyozta, hogy a modelljeik segítségével hatékonyabbá tehetik a vírusok felkutatását, és így az emberekre történő átterjedés hatásait is eredményesebben csökkenthetik a tudósok és egészségügyi szakemberek.

Forrás: pcworld.hu