Ukrajnában a béranyaság szabályozását tervezik

Ukrajnát a béranyaság „mekkájának” nevezik. És ez így is van. Számos közvetítő és egészségügyi központ aktívan „toboroz” ukrán nőket az interneten, mintegy 25 000 eurót kínálva egy gyermek születéséért.

Aktív reklámkampány folyik a potenciális szülők körében. A hirdetések azt állítják, hogy Ukrajnában a béranyaság nagyon egyszerű! Hogy az erre vonatkozó megállapodás nem tartalmaz korlátozásokat, nem kell hozzá az illetékes állami szervek engedélye, nincs örökbefogadási procedúra, mert a születési anyakönyvi kivonatban a vér szerinti szülők neve szerepel, illetve a béranyának nincs joga a gyermekhez.

És az előnyök között van még a nagyon is megfizethető ár: Ukrajnában egy nő minimum 20 ezer dollárt kap a béranyaságért, az Egyesült Államokban (egyes államokban, ahol megengedett a kereskedelmi béranyaság) – 100 ezer dollár.

Ugyanakkor a legtöbb fejlett országban a béranyaság vagy tiltott, vagy nem kereskedelmi alapon engedélyezett, vagyis ingyenes. Például Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban tilos más gyermekét megszülni. Az Egyesült Királyságban, Dániában, Izraelben, Spanyolországban, Kanadában és Hollandiában csak a „nonprofit” béranyaság legális.

Miért van így? Nyilvánvalóan azért, mert a béranyaság nem a legjobb munkavállalás a nők számára. Nem is beszélve számos etikai, erkölcsi és jogi vonatkozásról, amelyek a „nem genetikai” anyától való gyermek születésével kapcsolatosak.

Így vagy úgy, a 2000-es évek elején Ukrajna úgy döntött, hogy a Családi törvénykönyv módosításával legalizálja a kereskedelmi anyaságot. És valószínűleg ez volt a helyes lépés: különben ez a szféra egyszerűen „árnyékba kerül”. Jelenleg a reprodukciós technológiákat kormányrendeletek, a Család- és Polgárjogi kódex szabályozza.

A Családjogi törvénykönyv előírja, hogy ha egy gyermek kisegítő reproduktív technológiák eredményeként születik, a szülei egy párnak minősülnek. A Polgárjogi törvénykönyv pedig lehetővé teszi, hogy egy nagykorú nő részt vegyen a kisegítő reprodukciós technológiai programokban.

A kormányrendelet meghatározza a béranyaság alkalmazásának eljárását: a genetikai szülőknek rendelkezniük kell a reproduktív technológiára vonatkozó javallattal, és a béranya nem állhat genetikai kapcsolatban a gyermekkel. Nem tervezzük gyökeresen megváltoztatni az állam jelenlegi hozzáállását a béranyasághoz. De a részletes és átfogó jogszabályok hiánya számos olyan problémához vezetett, amelyeket már nem lehet elviselni.

Van például olyan eset, amikor a genetikai szülők nem vihetik haza a gyereket, mert ott tilos a béranyaság, és a gyerek ukrán adófizetők által támogatott árvaházban kerül. Vagy egy csecsemő genetikai hibával születik, és akkor lemondanak róla.

A béranya jogai és érdekei sem védettek – néha egy nő, akinek nincs pénze egy hivatásos ügyvédre, egyszerűen nem érti, mit ír alá. Becslések szerint évente több mint 1500 gyermek születik béranyától, de Ukrajnában nincs pontos statisztika az asszisztált reprodukciós technológiákról.

Jelenleg a Parlamentben négy törvényjavaslat van bejegyezve, amelyek a reprodukciós technológiák területét szabályozzák: a 6575-ös számú, az Egészségügyi Minisztérium, a 6575-1-es számú – a Nép Szolgája frakció munkatársai, 6571-es és № 6571-2-es számú, amelyet a szakbizottságunk dolgozott ki.

Véleményem szerint valamennyi szerzőnek közös elképzelése van a reprodukciós technológiák törvényi szabályozásának alapelveiről. A bizottsági törvényjavaslat ugyanakkor számos alapvető rendelkezést tartalmaz számunkra.  

Első. A reprodukciós technológiák reklámozásának és az abban való közvetítés tilalma

A béranyaság a társadalmi kapcsolatok azon területe, amelyben az üzleti komponens nem játszhat kulcsszerepet. Javasoljuk, hogy tiltsák be a közvetítést (különböző ügynökségek, amelyek a leggyakrabban vonnak be külföldieket a béranyaságba), valamint a reproduktív sejtek, szövetek adományozásának és a leendő béranyák ösztönzésének kereskedelmi reklámozását.

Második. Külföldi szülők kötelező regisztrációja.

Ha külföldiek kívánják a béranyasági szolgáltatásokat igénybe venni, regisztrálniuk kell Ukrajnában. Hivatalosan meg kell, hogy erősítsék, a reprodukciós technológia engedélyezett országukban, és rendelkeznek engedéllyel a béranya által világra hozott gyermek az országba való beutaztatására. Egyszerűen fogalmazva: garanciákra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy a gyermeket nem hagyják el Ukrajnában.

Harmadik. A petesejt donor és béranya életkorának növelése

Logikus, hogy érett embereket vonjunk be a reprodukciós technológia folyamatába, akik tisztában vannak tetteikkel és azok következményeivel. Petesejt donorok esetében 20-36, sperma donorok esetében 20-40, béranya esetében 21-35 éves korhatárt javasolunk meghatározni.

Negyedik. A béranya érdekeit védő biztosítékok meghatározása

A reprodukciós technológia csak az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező klinikákon végezhető el, amelyek felelősséget vállalnak az eljárás betartásáért. A kormány határozza meg a reproduktív sejtek adományozásáért járó (minimális) pénzbeli ellentételezés összegét. Valójában a szolgáltatásért való garantált minimális befizetésről beszélünk. Szükség esetén a genetikai szülők nem csak az orvosi ellátást, hanem a gyermek születését követően a béranya pszichológiai támogatását is kötelesek kifizetni.

Ötödik. Állami program bevezetésének lehetősége a reprodukciós technológia területén

A kis vagyonnal rendelkező ukrán pároknak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy szülőkké váljanak. Javasoljuk, hogy deklarálják a nemzeti programok létrehozásának lehetőségét a reprodukciós technológia területén. A korábbi években a költségvetési források között szerepeltek olyan programok, mint a meddőség kezelése vagy a szülővé válás lehetősége azoknak, akiknek egészségügyi ellenjavallata van a gyermekvállaláshoz. Demográfiai válság idején szükség van ilyen programokra.

Hatodik. Büntetőjogi felelősség bevezetése a reprodukciós technológia területén

Az eljárás megsértése esetében a tisztviselők és az egészségügyi dolgozók 2 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos tevékenységek végzésének jogától való megfosztással büntethetőek. A reprodukciós technológia alkalmazására vonatkozó információk, az abban résztvevő személyek akarata ellenére történő nyilvánosságra hozatala, 1,7 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírsággal vagy 240 óra közmunkával, vagy két évig terjedő javító-nevelő munkával büntethető.

Tervben vannak a törvényjavaslatok szerzőivel való közös egyeztetések.  A reprodukciós technológia folyamata nem maradhat jogalkotási vákuumban. Hiszen az újszülöttek sorsáról és az ukrán nők testi-lelki egészségéről van szó.

Mihajlo Raduckij, az ukrán Parlament egészségügyi és egészségbiztosítási bizottságának elnöke