Mi a titka Dél-Korea hihetetlen sikerének a koronavírus elleni küzdelemben?

Dél-Korea, amely még februárban a koronavírus egyik legnagyobb gócpontja volt, most a sikeres küzdelem példájává vált: az ország gyakorlatilag megállította a járvány terjedését olyan drámai intézkedések meghozatala nélkül, mint például Kína. Milyen intézkedéseket vezettek be a dél-koreai hatóságok, és átvehetik-e Ukrajna és más országok a dél-koreai tapasztalatokat?

A fertőzés elterjedésének első heteiben az ország, Kínán kívül, fókuszponttá vált a megbetegedések számát illetően. Az első koronavírus-fertőzés eseteit január 20-án, három héttel az új koronavírus alapvetően ismertté válása után és 11 nappal az első olaszországi nyilvántartásba vett beteg előtt fedezték fel. Február 29-ig a megbetegedések száma az országban elérte a csúcspontját – egy nap alatt 909 új esetet regisztráltak. Már március 5-én azonban ez a szám 438-ra esett, négy nappal később 248-ra, és március 9-én a Koreai Köztársaság hatósága napi 131 új esetről számolt be. A múlt hét végére a betegek számának napi növekedése 64-re csökkent, míg Olaszországban ugyanezen a napon 5560 új beteget regisztráltak.

Még ennél is látványosabb a koronavírus okozta halálesetekről szóló adatok. A 9 241 beteg ember közül 131-en haltak bele a fertőzésbe, a halálesetek napi növekedése nem haladja meg a 10 embert (többnyire napi 2-4 esetről van szó), míg Olaszországban a halálesetek száma naponta több százzal növekedik (március 24-én több mint 700). Dél-Korea példájával bebizonyította, hogy a vírus terjedését a gazdaság leállítása nélkül is meg lehet állítani, de vajon ez a modell külföldön is működni fog?

A Dél-Koreai tapasztalatok átvételekor a nyugati országok három akadállyal szembesülnek, amelyek egyike sem köthető össze a kiadásokkal vagy technológiákkal, írja a The New York Times (a továbbiakban NYT). Ez a gyenge politikai akarat, a társadalom bizalmának alacsony szintje és az idő, ami már nincs.  A kiadvány négy tanulságot határoz meg, amelyet Dél-Korea tapasztalataiból lehet levonni.

Gyorsan cselekedni

Egy héttel az első fertőzéses beteg megjelenése után, január 27-én a dél-koreai hatóságok több mint 20 orvostechnikai eszközöket gyártó cég képviselőivel találkoztak, és megsürgették őket, hogy tömeggyártás céljából azonnal kezdjék el a tesztek kidolgozását. Az első tesztkészlet, amelyet a Kogene Biotech Co. Dolgozott ki, február 4-én megkapta  a kormány jóváhagyását. Abban az időben még csak 16 COVID-19 megbetegedés volt az országban. A tesztek kézbesítése három nappal később elkezdődött.  A koreai hatóságok karantén jellegű intézkedéseket vezettek be. Február 18-án Daegu milliós lakosú városban egy koronavírus-fertőzéses nőt regisztráltak, aki a Jézus Sincshondzsi Egyháza szekta tagja volt, részt vett a vasárnapi istentiszteleten, ahol több ezer ember volt jelen. A hatóságok Daegu-ot azonnal „különös figyelmet igénylő területnek” nyilvánították, bezárták az iskolákat, felszólították a lakosságot, hogy ne hagyják el a otthonaikat, orvosokat, ágyakat és orvosi felszereléseket küldtek oda.         

Minél több tesztelést végezni

Dél-Korea napi 20 000 ember tesztelésére képes elvégezni. A kórházak megnövekedett terheinek enyhítésére 633 központot létesítettek az országban, amelynek egyetlen célja a koronavírus-vizsgálat. A tesztelési folyamat körülbelül 10 percig tart. A mintákat 4°C-on tárolt, lezárt tartályokban kisteherautókkal szállítják az ország 118 laboratóriumába. A teszteredményeket néhány órán belül közlik. Március 24-ig több mint 300 000 tesztet végeztek el Dél-Koreában. Ez 40-szer annyi teszt / fő, mint amennyit az Egyesült Államokban végeztek – jegyzi meg a NYT.

Kideríteni, elkülöníteni és ellenőrizni

Dél-Korea a MERS (ún. közel-keleti légzőszervi szindróma) 2015-ös kitörése során fejlesztette ki a kapcsolatok aktív nyomon követését szolgáló módszerét – írja a NYT. Az egészségügyi dolgozók a betegek mozgását megfigyelő kamerák, hitelkártya-tranzakciók, sőt autójuk és mobiltelefonjuk GPS-adatainak segítségével követték nyomon. A koreai emberek a hatalom a magánéletbe történő beavatkozását szükségszerű kompromisszumnak tartották, írja az NYT. A karanténba rendelt személyeknek telepíteniük kell egy speciális alkalmazást a telefonjukra, amely értesíti a hatóságokat, ha a személy megszegi az elszigetelés szabályait. A karantén megsértéséért kivethető bírság eléri a 2500 USA dollárt. A telefonokra riasztó-jelzések jönnek, ha a közelben fertőzéses esetet regisztrálnak.  A weboldalak és az okostelefon-alkalmazások óránként, néha percenként nyújtanak információt a fertőzött emberek mozgásáról – milyen buszra szálltak fel, mikor és hol voltak, mikor távoztak, még azt is, viseltek-e védőmaszkot.

Nélkülözhetetlen a társadalom támogatása

A felmérések azt mutatják, hogy a dél-koreai társadalom többsége elismeri a hatóságok intézkedéseinek helyességét – a koronavírus elleni küzdelem, mint a háború idején, az emberekben „a közös cél elérésének érzését” keltette. A televíziós műsorok, a hirdetések a metróban és az okostelefonokra érkező figyelmeztetések a polgárokat a maszkok viselésére és a távolság betartásának szükségességére emlékeztetik.

Vajon Ukrajna és más országok képesek lesznek használni ezt a négy „tanulságot”? A kérdés megválaszolatlan marad…

NEWSMAKERS