Ukrajna az infrastruktúra helyreállításáért és fejlesztéséért felelős állami ügynöksége együttműködési megállapodást írt alá az SG-vel, Korea vezető aszfaltbeton-gyártójával, számolt be az állami ügynökség sajtóosztálya.
A dokumentum aláírásának célja az EcoSteel Ascon ökológiai útépítési technológiájának bevezetése Ukrajnában, amely salakot használ az aszfaltburkolat alkotóelemeként, növelve annak tartósságát.
Az együttműködés magában foglalja a tapasztalatcserét, a közös projekteket és az új technológiák alkalmazását az ukrán utakon, többek között az P-55-ös autópályán.
„Januárban találkoztunk a koreai POSCO International és SG vállalatok képviselőivel. Azóta számos megbeszélést folytattunk és közös projekteket terveztünk, többek között az ukrán kistérségekben a POSCO-val közösen RDF-alapú hő- és villamosenergia-termelő erőművek építését. Most egy memorandumot írtunk alá az SG-vel. Átvesszük Korea 10 éves tapasztalatát – az EcoSteel Ascon ökológiai technológiát” – nyilatkozta Szerhij Szuhomlin, az Állami Újjáépítési Ügynökség vezetője.
Számos emberi jogot megsértve, évtizedek alatt mintegy 170 ezer gyermeket és csecsemőt küldtek külföldre örökbefogadásra egy ellentmondásos program keretében Dél-Koreából, állapította meg egy vizsgálat.
A dél-koreai vizsgálat szerint a kormány felügyeletének hiánya lehetővé tette, hogy a nyereségvágytól vezérelt magánügynökségek tömegesen exportáljanak gyerekeket az országból, ezek az ügynökségek pedig csalásokat, hamisításokat és kényszerítéseket is elkövettek – olvasható a BBC oldalán.
Az 1950-es évek óta Dél-Korea minden más országnál több gyermeket küldött külföldre, főként nyugati országokba. Azóta az ország szigorított az örökbefogadási eljárásokon, ugyanakkor sok örökbefogadottat és biológiai szülőt még mindig kísért, amin keresztülment.
A vizsgálat 2022-ben kezdődött, a jelentést szerdán tette közzé az Igazság és Megbékélés Bizottsága. Eddig a beküldött petíciók mintegy negyedét ellenőrizték, 56 örökbefogadottat ismertek el az emberi jogok megsértésének áldozataként, a vizsgálat májusban ér véget.
A jelentés szerint az ügynökségek számos mulasztást vétettek, olyan jelentéseket készítettek, amik szerint a gyerekeket elhagyták, és szándékosan hamis személyazonosságot adtak nekik. Emiatt az örökbefogadottak nehezen jutnak információhoz a vér szerinti családjukról, hamis személyazonosság van feltüntetve a papírjaikban.
A bizottság azt ajánlotta a kormánynak, hogy hivatalosan kérjen bocsánatot, és feleljen meg a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó előírásoknak.
Dél-Korea az elmúlt években szigorított az örökbefogadási eljárásokon. 2023-ban olyan törvényt fogadott el, amely biztosítja, hogy minden tengerentúli örökbefogadást magánügynökségek helyett egy kormányzati minisztérium intézzen, és amely júliusban lép hatályba.
A dél-koreai kormány még nem reagált a szerdai jelentésre.
Dél-Korea ideiglenesen betiltotta a kínai DeepSeek mesterséges intelligencia alkalmazást adatvédelmi aggályokra hivatkozva – jelentette be hétfőn a személyes adatok védelméért felelős bizottság, a PIPC, számolt be az Index. Szöul döntésével csatlakozott több más országhoz, amelyek szintén korlátozták az alkalmazás használatát, attól tartva, hogy a felhasználói adatok manipulálására kerülhet sor, illetve Kína hozzáférhet azokhoz.
A DeepSeek chatbotot ideiglenesen eltávolították a dél-koreai alkalmazásboltokból, az intézkedés célja az alkalmazás új letöltéseinek blokkolása − közölte a PIPC. A DeepSeek webes szolgáltatása továbbra is elérhető marad az országban − írja a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
A PIPC (Personal Information Protection Commission) szerint az alkalmazás használata csak akkor indulhat újra, ha a dél-koreai adatvédelmi törvényeknek megfelelő fejlesztéseket hajtanak végre. A DeepSeek jelenleg aktívan együttműködik az adatvédelmi hatósággal. A kínai startup a múlt héten jogi képviselőket nevezett ki Dél-Koreában, és elismerte, hogy részben figyelmen kívül hagyta az ország adatvédelmi törvényét − közölte a PIPC.
Tajvan, Hollandia, Olaszország és Ausztrália már betiltotta az alkalmazás használatát a kormányzati eszközökön, és más országok is vizsgálják az applikációt kifejlesztő, mesterséges intelligenciával foglalkozó céget.
A németországi illetékes hatóságok és kiberbiztonsági szakértők is komoly biztonsági aggályokat vetettek fel a DeepSeek alkalmazással szemben: egyrészt a felhasználói adatok nyilvánvalóan nagyon kiterjedt tárolásával kapcsolatban, másrészt lehetségesnek tartják az alkalmazás manipulálását bűnös célokra, valamint valószínűnek tartják hogy a kínai kém- és megfigyelőapparátus is hozzáférhet a felhasználói adatokhoz.
A Starbucks amerikai vállalat pénteken egy dél-koreai határmegfigyelő központban, a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet közelében nyitotta meg legújabb kávézóját.
A dél-koreai Gimpo város közelében létesített üzletből egy csendes észak-koreai hegyi falut is megfigyelhetnek a vendégek, ehhez mindössze egy katonai ellenőrző ponton kell áthaladniuk.
Kim Bjungszu, Gimpo polgármestere az új kávézó ünnepélyes megnyitója után újságíróknak azt mondta, hogy a Starbucks ismertségével megváltoztathatja a koreai határvidékről alkotott „sötét és lehangoló” képet.
Ez a hely most fiatalosnak, sugárzónak és bensőségesnek tűnik, és mivel világszerte felfigyelnek rá, a biztonság és a béke jegyében kiemelt turisztikai célponttá is válhat
– fogalmazott.
Az önkormányzat közleménye szerint a Starbucks befogadása a határ menti dél-koreai létesítmények turisztikai fejlesztésének a része, a világ legnagyobb kávéházlánca mint ikonikus kapitalista márka pedig a Koreai-félsziget szilárd biztonságát szimbolizálja.
Dél-Korea katonai megfigyelői egy csoportját küldheti Ukrajnába az észak-koreai egységek orosz agresszióban való részvétele miatt. Erről a Yonhap számolt be.
Újságírók szerint a csoport elemezheti Észak-Korea és Oroszország lehetséges közös műveleteit.
„Ha Észak-Korea és Oroszország közös katonai műveleteket kezd, rendkívül fontos lesz a taktikájuk, fegyvereik és az esetleges észak-koreai áldozatok figyelemmel kísérése, mivel ezek az információk kritikusak lehetnek Dél-Korea biztonsága és Ukrajnával való együttműködése szempontjából” – mondta a meg nem nevezett tisztviselő.
Azt is meg kell jegyezni, hogy egy ilyen csoport kiküldése az ország parlamentjének jóváhagyása nélkül is végrehajtható.
A Hyundai már a jövő harckocsiját fejleszti, ugyanis a K2-es utódjának szánt K3-as tankokat már hidrogénhajtással képzelik el. Bár előnyök sora eléggé impozánssá teszi ezt a változatot, természetesen néhány hátránnyal is meg kell birkóznia azon hadseregeknek, akik beruháznak majd az újdonságba. Idejük még bőven van lamentálni a kérdésen, ugyanis a dél-koreai cég 2040-ben tervezi piacra dobni a páncélost.
A Hyundai nem csupán autókat gyárt, leányvállalata, a Rotem nehézpáncélosokat is épít. Ezek közé tartozik a K2-es harckocsi, amely egy lengyel beszerzési programban a Leopard 2-est nyomta le. Dél-Korea pedig már a jövő páncélozott járművén, a K3-on is dolgozik – írta meg a Stern.
A Hyundai pedig bejelentette, hogy a K3-at hidrogén fogja hajtani.
A hidrogént nem belső égésű motorban vagy turbinában égetik el, hanem üzemanyagcellákban áramot termelnek, amelyet aztán akkumulátorokban tárolnak ideiglenesen. Ennek a koncepciónak megvan az az előnye, hogy a tank maximálisan támaszkodhat az üzemanyagcellákból és az akkumulátorokból származó energiára, legalábbis egy ideig.
A csúcsteljesítmény mindkét forrásból táplálkozik, ám ez a mai tankmotoroknál még nem lehetséges. Az elektromos meghajtás egy másik problémát is megold, ugyanis egy harckocsinak még készenléti üzemmódban is szüksége volt energiára, ehhez pedig eddig a főmotornak folyamatosan működnie kellett, hogy ezt biztosítsa.
Teljesen új design a jövő számára
A Hyundai választása a hidrogénnel nem meglepő, hiszen a vállalat egyébként is nehézgépekhez fejleszti ezeket az üzemanyagcellákat. A jelek szerint a hidrogént nyomás alatt lévő gáztartályokban tárolják majd, tehát nem cseppfolyósítva. Mik az elvitathatatlan előnyök? Ami a motort illeti, a meghajtásnak gyakorlatilag hangtalannak kell lennie. A tank azonban csak akkor igazán csendes, ha nyugalmi állapotban van, amint mozgásba lendül, akkor a futómű és a lánctalpak jellegzetes zaja és a nehézgépek által okozott rezgések bőven csapnak zajt így is.
Emellett az árulkodó hőjelzés is sokkal kisebb lesz, mint egy belső égésű motor esetében, tehát a hőkamera sem szúrja ki olyan gyorsan a járművet. Emellett az üzemanyagcella, az akkumulátor és az elektromos motor kombinációjában sokkal kevesebb mozgó alkatrész van, tehát itt egy robusztusabb és karbantartás-mentesebb hajtásláncot remélnek a fejlesztők.
Azt viszont még nem tudni, hogy a hidrogénhajtás valóban elterjed-e a harcjárművekben, ugyanis a fent említett előnyöket jelentős hátrányok is ellensúlyozzák.
A hidrogén tárolása, szállítása és logisztikája jóval bonyolultabb, mint a dízel üzemanyagé. A dízel esetében ugyanis elegendőek az egyszerű fémlemezből készült konténerek. A hidrogénhez viszont olyan tartályokra van szükség, amelyek ellenállnak a nagy nyomásnak és a gáz agresszív tulajdonságainak. A gázolaj elégetése veszélyes, de nem hasonlítható össze a hidrogénből és oxigénből álló felhővel, amely lángra kaphat. Valójában az első K3-tankok hibrid meghajtással is rendelkeznek majd, gázolajjal is működnek, ha úgy adódik a helyzet.
Az új K3 jobb álcázási képességekkel, autonóm vezetési technológiával és megfigyelő drónnal, valamint egy új, 130 milliméteres ágyúval is rendelkezik majd. A harckocsi lopakodó kialakítással kerül a piacra, a háromfős személyzet pedig egy speciális védelmi modulban ül majd. Ez viszont még igencsak a jövő zenéje, ugyanis a K3 forgalomba helyezése csak 2040-ben várható.
A dél-koreai hírszerző ügynökség azt állítja, hogy azonosított egy észak-koreai rakétamérnököt, aki részt vett egy orosz rakéta kilövésénél a kelet-ukrajnai frontvonalon.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat szerint a mérnök valószínűleg ugyanaz a személy, aki tavaly elkísérte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt egy hadianyaggyár vizsgálata során.
Az ügynökség elemezte a fotót, amely vélhetően Donyeck megye közelében készült egy meg nem határozott időpontban. A helyszínről azt tartják, hogy rövid hatótávolságú észak-koreai ballisztikus rakéták indítóállása.
Az ügynökség szerint az arcfelismerő technológia arra a következtetésre jutott, hogy több mint 80 százalék a valószínűsége annak, hogy a képen látható személyek egyike egy mérnök, aki tavaly augusztusban elkísérte Kimet egy mobil rakétakilövő gyárban tett látogatása során.
Közös hadgyakorlatot tart az Egyesült Államok és Dél-Korea. Az évente megrendezett Ulchi Freedom Shield gyakorlat – amely 11 napig, augusztus 29-ig tart –, 48 terepgyakorlatot foglal magába. Ezt az észak-koreai állami média egy nappal korábban „agresszív és provokatív hadgyakorlatnak” minősítette – írja a Kyodo News.
Észak-Korea hivatalos hírügynöksége szerint az ország számára kulcsfontosságú, hogy „a háború megelőzése érdekében fenntartsa az erőegyensúlyt”.
Dél-Korea szerint a közös hadgyakorlat magában foglalja az Észak-Korea felől érkező különböző fenyegetésekkel – például rakétakilövésekkel, GPS-zavarással és kibertámadásokkal – szembeni felkészülést.
A két Korea közötti feszültség az elmúlt hónapokban fokozódott, mivel Észak-Korea többször lőtt ki ballisztikus rakétákat és több száz, szemetet szállító léggömböt bocsátott fel a közös határon.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Phenjan legutóbb trágyával és szeméttel megrakott zsákokat dobott Dél-Koreára, miután Szöul röplapokat küldött Észak-Koreába. Ez végül oda vezetett, hogy felbontották a két ország közötti katonai feszültség enyhítéséről szóló megállapodást, a katonák pedig visszatértek a demarkációs vonalra.
Egy dél-koreai aktivista csoport Phenjan-ellenes propaganda-röplapokat szállító ballonokat küldött át a határon Észak-Koreába annak ellenére, hogy Phenjan többször is felszólította Dél-Koreát, hogy hagyjon föl „provokációival” – jelentette a Harcosok a Szabad Észak-Koreáért (FFNK) nevű, észak-koreai disszidensekből álló aktivista csoport csütörtökön.
A tíz ballonnal szállított csomagokban 200 ezer darab, a phenjani rezsimet kritizáló röplap mellett dollárbankók és dél-koreai popzenét (K-pop), valamint dél-koreai mulatós zenét tartalmazó USB-meghajtók is voltak – közölte az aktivista csoport vezetője, Pak Szanghak. A múlt héten Phenjan – válaszul a korábbi röplapterjesztési akciókra – csaknem ezer darab, hulladékkal és trágyával megtömött szemeteszsákokat szállító ballont küldött át a Korea-közi határon. A szemétbombázás miatt Dél-Korea felfüggesztette az Észak-Koreával 2018-ban kötött, a katonai feszültség enyhítéséről szóló megállapodás minden pontját.
Dél-Korea kedden a félszigetet kettéválasztó demarkációs vonal mentén és a tengeren is újraindítja az összes katonai tevékenységét – ezzel hat év után hivatalosan is véget ér a két ország közti békemegállapodás. „A dél-koreai hadsereg visszavonul a határra, és sziklaszilárdan fogja megmutatni Északnak, hogy mi mindent megteszünk hazánk biztonsága és az emberek életének védelmében. Mi komolyan vesszük a provokációt” – közölte a védelmi minisztérium szóvivője egy keddi rendkívüli sajtótájékoztatón Szöulban.
Ukrajna 40 mentőautót kapott a Koreai Vöröskereszttől, tájékoztatott az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata.
A gépkocsikat Dnyipropetrovszk, Donyeck, Kárpátalja, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Poltava, Szumi, Harkiv, Herszon, Cserkaszi és Csernyihiv régió egészségügyi intézményeibe szállítják.
Az Egészségügyi Minisztérium megjegyezte, a mentőautók mindennel fel vannak szerelve, ami szükséges ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a súlyos betegnek valamint azoknak, akiknek életfenntartó intézkedésekre van szükségük a kórházakba való szállításik során.
2022-től Ukrajna összesen több mint 150 mentőautót kapott a Koreai Köztársaságból.
A háború alatt az orosz megszállók 164 mentőjárművet rongáltak meg, 261-et megsemmisítettek, 125-öt pedig eltulajdonítottak.