Bemutatták a Matl Péter szobrászművész munkásságáról megjelent kötetet

Matl Péter, magyar szívvel akarja láttatni a láthatatlant, mert tudja, hogy jól csak a szívével lát az ember – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés házelnöke a Munkácsy Mihály-díjas, kárpátaljai szobrászművész munkásságát feldolgozó kötet csütörtöki budapesti bemutatóján csütörtökön, Budapesten.

Kövér László Matl Péter kiapadhatatlan erőforrásainak nevezte az elmélyült imát, az önzetlen szeretetet és az alázatos munkát. Ezekből az erőforrásokból merít erőt művészete – tette hozzá.

Mint mondta, a modern világban két nagy értelmezési módja van a művészetnek: vannak, akik számára az a művészet, ha alkotásaikkal az emberek számára láthatatlanná teszik a láthatót és vannak, akik a művészetben annak lehetőségét látják, hogy a láthatatlant tegyék láthatóvá az embertársaik számára.

Matl Péter a házelnök szerint a művészek utóbbi csoportjába tartozik, azon belül is magyar képzőművész, ami azt jelenti: arra törekszik, hogy – kőbe, fába faragva, bronzba öntve vagy vászonra festve – az a bizonyos láthatatlan magyar látásmóddal váljon láthatóvá – fogalmazott a házelnök.

Kövér László a szobrászművész munkái közül egyebek mellett kiemelte a Vereckei-hágón látható Honfoglalási Emlékművet, amelyről úgy fogalmazott: „ha Péter barátunk csak ezzel az egyetlen művével ajándékozott volna meg bennünket, akkor is beírta volna magát a magyar művészetbe és a magyar emberek szívébe”.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben tartott eseményen felidézte: amikor a kötetet kiadás alá rendezték, még minden békés volt, senki sem gondolta, hogy háborús körülmények alakulnak ki a kiadás idejére.

„A múlt megelevenedett és a kárpátaljai magyarok megint az üllő és a pöröly közé kerültek, önhibájukon kívül. Olyanok lettünk megint, mint a zsidók. Nem ártunk senkinek, mégis minket akarnak késhegyre szúrni” – fogalmazott Németh Zsolt.

Az elnök beszédében sorsszobrászatnak nevezte Matl Péter művészetét, amely, mint fogalmazott, nem elmenekül, hanem szembenéz az emberi és a magyar sorssal. „Alkotás közben feldolgozza, azt, ami rajtunk és bennünk végbement” – mondta.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a művész több alkotását is gyorsan, sietve kellett megcsinálni, mert az évek alatt egyre nehezedtek és tragikusabbá váltak a körülmények Kárpátalján.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szólt arról, hogy Matl Péter, a legkiszolgáltatottabb magyarok lakta helyről érkezett.

„Minden alkotás része volt az akkori életemnek, gondolkodásommal időben, térben nyomot hagytam magam után, ez a nyom tekint vissza a könyvet szemlélve” – mondta el Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek Magyarországon, Ukrajnában és világ számos országában több mint 100 köztéri munkája látható.

A csaknem 300 oldalas kötet előszavát Orbán Viktor miniszterelnök írta, szerkesztője Sárba Katalin volt. A kötet a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg.

(MTI)