Az Oroszország Föderáció által elindított háború miatt eltűnt hozzátartozóikat kereső ukránoknak lehetőségük lesz külföldön elvégezni a DNS-vizsgálatot. Erről az ukrán belügyminisztérium különleges körülmények között eltűnt személyek hivatalának Telegram-csatornája számolt be.
A tesztelés a következő országokban lesz elérhető: Moldova, Románia, Bulgária, Magyarország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia. A DNS-mintákat az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (MKZB) fogja gyűjteni.
A mintagyűjtésre való feliratkozáshoz meg kell adni az eltűnt személyről szóló információkat egy speciális hivatkozáson, vagy fel kell hívnia az ukrajnai MKZBt a (068) 791-00-00 telefonszámon (Telegram, Viber, WhatsApp üzenetküldők is elérhetők).
Ausztriában a határon akarják ellenőrizni a menekültek DNS-ét, hogy elkerüljék a bevándorló családok újraegyesítését, számolt bea Krone.
Karl Neghammer osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy a teszteket „a legkisebb gyanú esetén” is alkalmazni kell. Emellett a biztonsági szervek által fokozni kell az iratok alaposabb ellenőrzését és a családtagok fokozott ellenőrzését.
„Az intenzív határvédelemnek és a nyugat-balkáni partnerekkel való együttműködésnek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudtuk határaink sebezhetőségét. Most a családegyesítés jelenti a következő kihívást, amellyel foglalkozunk: szigorú ellenőrzésekkel korlátozzuk a családegyesítést” – magyarázta Neghammer.
A kancelláriaminiszter elmondása szerint a szigorúbb DNS-vizsgálatoknak „abszolút garantálniuk kell a visszaélések elkerülését”.
Idén a menedékjog iránti kérelmek fele kiskorúaktól érkezett. Ez egyre nagyobb terhet ró az oktatási rendszerre, amivel nem tud megbirkózni vele. Különösen drámai a helyzet Bécsben, ahol jelenleg 18 ezer „újabb” diák tanul. Valójában minden tizedik gyerek nem tud németül.
Általában véve csökkent a menedékkérelmek száma. Az év első három hónapjában 6922 ilyen kérelmet nyújtottak be, ami 32%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A Belügyminisztérium ezt a csempészet elleni következetes intézkedésekkel magyarázza, akik számára Ausztria már nem vonzó a magas kockázat és a megnövekedett költségek miatt.
Ukrajna megkapta a második francia mobil DNS-laboratóriumot. A hírt a Főügyészi Hivatal közölte.
„Andrij Kostyin főügyész és a Francia Köztársaság ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Etienne de Poncins átadta a második francia mobil DNS-laboratóriumot az ukrán Igazságügyi Minisztériumnak. Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter vette át az ajándékutalványt és a kulcsokat” – olvasható a jelentésben.
Az első ilyen laboratóriumot 2022 augusztusában adták át. A harkivi régió szakértői több mint 8 hónapja sikeresen használják.
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
2003-ban a chilei Atacama-sivatag egy távoli vidékén, La Noria szellemvárosában, kutatók egy csoportja egy különös, földönkívülire emlékeztető lény maradványait fedezte fel. A bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz úgy tűnt, mintha nem erről a bolygóról származna. A tudósok DNS-vizsgálatokkal próbálták megfejteni, pontosan milyen teremtmény testét találták meg.
Felfedezését követően az Ata néven elhíresült titokzatos múmiát egy spanyol üzletember, Ramón Navia-Osorio vásárolta meg. Mivel kíváncsi volt, milyen teremtmény jutott a birtokába, felkeresett egy orvost, Steven Greert, hogy röntgennel és komputertomográfiás (CT) képalkotással elemezze a csontvázat.
Már az első vizsgálatok során szokatlan dolgokat tapasztaltak a szakértők: a kicsiny csontváznak a szokásos 12 helyett csak 10 bordapárja van.
A röntgenfelvételek segítségével azt is megállapították, hogy Ata térdlemezei meglepő módon olyanok, mint egy 6-7 éves gyereké.
A múmia
Greer Ata csontvelőjéből is vett mintákat, amelyeket továbbított a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének és a Stanford Egyetem kutatóinak. A tudósok szekvenálták a múmia genomját, és kiderült, hogy a csontváz nem egy földönkívülié, hanem egy emberé, aki ritka genetikai rendellenességben szenvedett.
A DNS-vizsgálat eredményei
Ata genomját csimpánzok és rhesusmajmok genetikai állományával is összevetették, így derült ki, hogy ember, ráadásul nőnemű. A vizsgálatok alapján Ata koraszülötten jött a világra, és számos olyan génmutációtól szenvedett, amelyek különböző koponya és csonttorzulásokat okoznak.
Bár az előzetes vizsgálatok és a csontok állapota alapján a kutatók úgy becsülték, Ata halálakor nagyjából hatéves lehetett, ilyen fejlődési zavarokkal egészen biztosan nem érte meg ezt a kort. A minimúmia magzat volt, és olyan ritka betegségben szenvedett, amelynek hatására idő előtt öregedtek a csontjai.
Összesen 64 kulcsfontosságú mutációt sikerült azonosítani, amelyek hét gént érintenek.
Néhány mutációval még a szakemberek sem találkoztak. Ezen kóros génváltozások kombinációja okozta Ata súlyos csontrendszeri rendellenességeit, beleértve a szokatlanul gyors csontnövekedést is.
Ata mindössze 15 centiméteres volt
A genetikai analízis alapján az is kiderült, hogy Ata az elmúlt 500 évben születhetett, de a sivatagi napon mumifikálódott csontváza olyan jó állapotban őrződött meg, hogy valószínűleg csupán néhány évtizedes lehet.
A tudósok nem tudták kideríteni, mi váltotta ki Ata génállományában észlelt szörnyűséges mutációkat. La Noria környékén egykor nitritet bányásztak, és lehetséges, hogy ez a tevékenység valamilyen módon szerepet játszhatott a DNS-károsodásban.
A fenti tanulmány azonban ellentmondásosnak bizonyult. Egy másik kutatócsoport a genetikai elemzést cáfolva azt állította, hogy a mutációknak valószínűleg kevés köze van Ata megjelenéséhez, és ehelyett a hosszúkás koponya a terhesség vagy a szülés során fellépő komplikáció, illetve a mumifikálási folyamat eredménye lehetett. Emellett a földi maradványok vizsgálatát is bírálták, amely szerintük etikátlan volt.
„Sajnos nem volt tudományos indoka annak, hogy Ata genomikai elemzését elvégezzék, mivel a csontváz normális, az azonosított genetikai mutációk valószínűleg véletlenszerűek, és egyik génmutációról sem ismert, hogy ilyen fiatal korban hatással lenne a csontvázra” – nyilatkozta Siân Halcrow, az Otagói Egyetem bioarcheológusa.
A Föld legszárazabb helye
Az Atacama-sivatagban már számos mumifikálódott emberi maradványt találtak. E térség a világ legszárazabb nem poláris sivataga, és olyan zordak itt a körülmények, hogy a tudósok a régiót a Mars-missziók szimulálására használják.
Az Atacama-sivatagban eltemetett emberi maradványok az intenzív hő és a nedvesség hiánya miatt természetes módon mumifikálódnak. Ezt a tulajdonságot az ősi Chinchorro kultúra is kihasználta, amely rendszeresen ide temette halottait.
A felismerhetetlen holttesteket DNS-teszttel azonosítanák Bucsában. A vizsgálatokat a tervek szerint május 3-án végeznék el. A hírt a helyi városi tanács közölte.
Azt kérik a lakosoktól, hogy azok, akik elveszítették hozzátartozóikat, segítsenek a hatóságoknak a testek azonosításában, ingyenes DNS-tesztet vesznek tőlük kijevi idő szerint 9–14 óra között.
A szakemberek már számos holttesttől is levették a szükséges mintákat, melyeket összevetik majd a lakosokéval. Ez jelentősen felgyorsítja és megkönnyíti majd az elhunytak azonosítását.
Az eddig vélt kettő helyett három ősi populáció genetikai jegyeit hordozza Japán lakossága – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport ősi DNS-minták elemzése alapján.
A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azonosítottak egy kelet-ázsiai eredetű harmadik ősi népesség jegyeit, amely mintegy 1700 éve érkezhetett a szigetországba és segített forradalmasítani a japán kultúrát.
A kutatók 17 japán őslakos maradványaiból nyert DNS-t elemeztek. A legidősebb maradványok kilencezer évesek, a legfiatalabbak 1700 éves voltak. A kapott eredményt összehasonlították a mai japán emberek genetikai adataival.
Korábban már bizonyítást nyert, hogy két ősi csoport emberei adják a japánok genetikai őseit. Az első csoport a dzsómon kor emberei, akik a mintegy tízezer évig tartó csiszoltkő-korszak idején vadászó-halászó, gyűjtögető életet éltek, földbe mélyített veremházakba laktak. A kort zsinórmintás agyagedényeikről nevezték el, amelyek némelyike több mint 12 ezer éves, azaz a legelső ilyen edények a világon.
A második csoport egy északkelet-ázsiai eredetű populáció, amely Kr.e. 900 körül érkezhetett a szigetekre és magával hozta a rizstermesztést a jajoi kor idején.
A mai japánok génjeinek 13-16 százaléka vezethető vissza ezen csoportokhoz.
Eredetük 71 százaléka azonban egy harmadik ősi kelet-ázsiai eredetű csoporthoz kötődik, amely mintegy 1700 éve érkezett és amely a kofun kor kezdetét jelzi. A kofun kor követi a jajoi kort, körülbelül 250-től 538-ig tartott. A kofun szó a korra jellemző halomsírokat takarja. Ezek az emberek számos kulturális újítást hoztak és fejlesztették a központosított hatalom rendszerét. Ezen emberek főként a Kína lakosságának nagy részét kitevő hanokra hasonlítottak.
„Felfedezésünk azért jelentős, mert átírja a modern japánok eredetéről szóló ismereteinket” – mondta Nakagome Sigeki, a dublini Trinity College genetikusa, a tanulmány társszerzője.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
A Holt-tengeri
tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen
állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos
kérdésre.
A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az
1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy
része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok
bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának
vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére.
A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat
hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi bibliatudós
professzor együtt vacsorázott a tel-avivi egyetem új oktatóinak rendezett
estén. „Kitaláltuk, hogy a kumráni szövegeket tartalmazó bőr genetikai információi
megvilágíthatják a kapcsolatot az egyes töredékek között” – nyilatkozta Rechavi
a The Jerusalem Post című angol nyelvű lapnak.
A kutatáshoz összefogott az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA),
a svéd Uppsalai Egyetem és a New-York-i Weill Cornell Egyetem orvosi fakultása
is. Megállapításaikat a Cell című tudományos szaklapban tették közzé.
A bibliatudósok, a genetikusok és a számítástechnikai
kutatók együttműködéséhez először mintát kellett venni a Holt-tengeri
tekercsekből. Semmiképpen sem akartak kárt okozni az ősi pergamenekben, ezért
vagy a hátoldalukon megkaparták a kiválasztott töredékeket, vagy egészen
csekély, szöveg nélküli morzsalékokat gyűjtöttek a tekercsek mellől. Az
évezredek alatt rengeteg szennyeződés, állati ürülék, kéznyomok rakódhattak a történelmi
emlékekre, ezeket számítógépes algoritmusokkal szűrték ki az eredményekből.
Eddig, a kutatás első részében néhány különösen fontos,
vitatott eredetű tekercset vizsgáltak meg. Például Jeremiás könyvének több
változata is felbukkant, s kiderült, hogy a szövegek közül kettőt a
Júdeai-sivatagban is honos juh bőréből készítettek, kettőt viszont tehénbőrből,
ami arra utal, hogy ezeket a tekercseket máshonnan hozhatták.
A Jeremiás-szövegek kissé eltérnek egymástól, s a tudósok
szerint mindez arra utal, hogy kétezer évvel ezelőtt, a jeruzsálemi Szentély
elpusztítása előtt, és közvetlenül utána, a Biblia szövege még nem volt olyan
egységes, mint a középkortól. Akkor még sokkal pluralistább vallásfelfogás
lehetett, a szent könyvek különböző változatai egymás mellett élhettek, nem
próbáltak belőlük még egységes, egyedüli változatot kanonizálni.
A kutatás megdöntött egy régi elméletet is a szombati
áldozatok dalainak töredékeiről. Ez egy tizenhárom énekből álló sorozat az év
első tizenhárom szombatjára, amelynek darabjait a Holt-tengeri tekercsek között
is megtalálták. Az énekeket 10 töredékes példányban találták meg: kilencet
Kumránban, és egyet Maszadán, Kumrántól mintegy 55 km-re délre, a Nagy Heródes
építette erődítményben.