Péntek este földrengés veszélyére adott ki figyelmeztetést Fukusima prefektúra közelében a japán meteorológiai ügynökség (JMA).
Az előrejelzés szerint a földmozgás epicentruma 40 kilométer mélyen lehet. Cunamitól nem kell tartaniuk a helyieknek.
Előzetesen a Richter-skála szerinti 5,1-es erősségűre tippelték a földrengés erejét, a szeizmikus intenzitás tekintetében a hetes skálán négyesre tippelték a földmozgást.
2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,0-es erősségű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, ami tragikus következményekkel járt: a partokat 15 méteres cunami árasztotta el, ami a becslések szerint 18 ezer ember halálát okozta
A pusztító hullámok a Fukusima Daiicsi nevet viselő atomerőművet is elérték. A cunami miatt megszakadt az atomerőmű áramellátása, aminek következtében leálltak a hűtőrendszerek is – ekkor következett be a második tragédia.
Ugyan a teljes atomkatasztrófát sikerült elkerülni, az áramkimaradás miatt három atomreaktor még így is leolvadt, ezzel nagy mennyiségű radioaktív szennyeződést juttatva a környezetbe.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
Ungvártól 70 kilométerre, a szlovákiai Kelcse településen volt a hétfő esti földrengésnek a középpontja, amit Kárpátalján is érzékeltek. A rengések epicentrumában a Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű lökéseket észleltek. Ungváron a rengések 4-es erősségűek voltak. A tektonikus lemezek találkozása a föld felszíne alatt 20 kilométeres mélységben történt. Kárpátalján összesen 5 szeizmikusan aktív törésvonal található, de a megfigyelésük ideje alatt eddig még nem regisztráltak 7-8-as erősségnél magasabb mutatókat. Idén megyénkben már 32 földrengést észleltek a szakértők. Mint fogalmaztak, az év végéig számuk elérheti a 70-et. A földrengések többsége 25 kilométeres mélységben történik, ami nem kritikus, hiszen az epicentrumtól a földfelszínig a rengések ereje csökken. A katasztrófavédelem munkatársainak beszámolója szerint megyénkben nem történtek káresetek. A lakossági megkeresések leginkább a pánik miatt történtek. A törökországi és szíriai földrengés után, amelyek következtében több mint 50 ezer ember vesztette életét, szinte minden országban elrendelték a felhőkarcolók és a többemeletes lakóházak átvizsgálását. Megyénkben, amely szeizmikusan aktív területnek számít, nem építenek 16 emeletesnél magasabb épületeket, ugyanakkor több 8-9 emeletes iroda- és lakóház is található a városokban. Kárpátalja kormányzója elmondta, hogy ezek ellenőrzése folyamatban van. A szakértők elmondták, hogy 2-3 nappal a hétfő esti földrengést követően utórengésekre is lehet számítani. Ezeket sajnos nincs lehetőség előre jelezni, ugyanakkor vannak arra vonatkozó javaslatok, hogy mit kell tenni földrengés esetén. Az ember által is érzékelhető, a föld mélyén keletkező rengések a Richter-skála szerinti 3-as erősségtől kezdődnek. Ami a felszíni rengéseket illeti, a 8-as erősség alatti földrengések ritkán jelentenek veszélyt és nem okoznak jelentős rombolást. A legnagyobb rengés, amit eddig Kárpátaljához közeli területen mértek, a Romániában található Vráncsa hegységben történt, közel 100 kilométeres mélységben. A szakértők elmondása szerint a földrengést csak azok periodikussága alapján lehet előre jelezni, ugyanis a szeizmikusan aktív területeken ez 17-20 évente következik be. Mint fogalmaztak: a föld felszínén történő robbanások vagy egyéb intenzív jelenségek nincsenek hatással a föld mélyén keletkező rengések gyakoriságára.
Megérkezett pénteken az ENSZ első segélyszállítmánya Aleppón keresztül a földrengés sújtotta északnyugat-szíriai Idlíbbe több mint négy hónappal a pusztító természeti katasztrófa után.
Fotó: Omar Haj Kadour /AFP via Getty Images
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet közlése szerint tíz teherautó érkezett a térségbe. Ez az első segélyszállító konvoj, amely a kormányzat ellenőrzése alatt álló országrészből elérte az ellenzék kezén lévő területet a februári pusztító földrengés óta.
Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős koordinációs irodájának (OCHA) szóvivője elmondta, a szállítmány humanitárius segélyt tartalmaz.
A segélyszállítmányokat szoros ellenőrzés alatt tartja a térséget uraló Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) nevű iszlamista fegyveres szervezet – mondta el az OSDH egyik szóvivője. A HTS korábban megakadályozta a segélyek bejutását a földrengés sújtotta területre.
Február elején rázta meg 7,8-es erősségű földrengés Törökország és Szíria határvidékét, a katasztrófában több mint 50 ezer ember vesztette életét.
A tizenkét éve húzódó belső konfliktus Szíriában jócskán megnehezíti a segélymunkások dolgát. A földrengés utáni napokban érkeztek hírek arról, hogy az Idlíb régiót uraló, többnyire radikális iszlamista szervezetek nem akarják beengedni a segélyeket a szíriai kormányerők ellenőrizte területről.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Azbeszt, szilícium-dioxid, higany és ólom is szerepel a februári hatalmas földrengések utáni törmelékek között. De ezek mellett még több ezer méreganyag került a levegőbe és a talajba, amelyek további egészségügyi kockázatokat jelentenek a földrengések túlélői számára Törökországban.
A Reuters környezet-egészségügyi szakemberekkel és szakértőkkel beszélt, akik szerint a lerombolt épületekből felszabaduló hatalmas porfelhők megmérgezik a folyókat és a növényeket, nagyon károsak a tüdőre, emberi szervekre; évekig súlyos egészségügyi problémákkal kell számolni az országban.
A földrengések után maradt törmelék puszta mennyisége még más nagy katasztrófákhoz képest is óriási. Az ENSZ becslése szerint a katasztrófa legalább tízszer annyi törmeléket „termelt”, mint a legutóbbi, 1999-es nagy törökországi földmozgások.
Számos szemtanú beszámolója és televíziós felvétel szerint az emberek sok helyen siettek eltakarítani a romhegyeket, és válogatás nélkül kidobták az épületek tartalmát. A probléma ezzel az, hogy a veszélyes anyagok egy épület számos részén jelen lehetnek, a festéktől a csövekig.
Egyes szakértők szerint a mérgező szennyeződés „másodlagos katasztrófája” még a rengéseknél is súlyosabb lehet.
„Optimista becsléssel azt mondanám, hogy hárommillió ember lesz beteg” – mondta Mehmet Şeyhmus Ensari építőmérnök, a törökországi azbesztmentesítési szakértő.
A hulladék ártalmatlanítása az országban szabályozatlan, és emiatt helyiek a hatékonyabb védelemért demonstráltak. Áprilisban orvosokból, környezetvédelmi mérnökökből és ügyvédekből álló csoport pert indított, hogy állítsák le a hulladéklerakást az otthonok, kórházak, imahelyek, olajfaligetek és part menti vizes élőhelyek közelében. Állításuk szerint ugyanis az elmúlt időszakban legalább 15 helyen 85 ezer mérgező anyagot tartalmazó építési törmeléket helyeztek el.
Különösen gyerekeknek okozhat egészségügyi problémát
Az egészségügyi problémák még évtizedekig fognak jelentkezni – mondták a szakértők. Sokkal több embernek – különösen a gyerekeknek – lesz rákos megbetegedése, vesebetegsége és idegrendszeri problémája.
„Megszaporodnak a légzőszervi megbetegedések, a szembetegségek, az asztmás rohamok, az allergiás reakciók és a tüdőbetegségek” – mondta Ali Kanatli, a Török Orvosok Szövetsége küldöttségének vezetője a földrengés sújtotta területeken. „Ezekkel a problémákkal a következő években is szembe kell néznünk” – tette hozzá.
A földrengés után
A szokásos bontások során a veszélyes anyagokat eltávolítják az épületekből, mielőtt lebontanák őket. Azonban ebben az esetben a földrengések ezt lehetetlenné tették.
Sok városban a mentőcsapatokat a földrengés utáni hetekben teherautók és kotrógépek ezrei váltották fel. Az AFAD katasztrófavédelmi ügynökség szerint több mint 13 ezer járművet vetettek be az érintett területeken.
A rengések olyan pusztítást hagytak maguk után, amely a kormány szerint több mint 103 milliárd dollárba, Törökország 2021-es GDP-jének egynyolcadába kerülhet. A földrengések tizenegy tartomány több városában pusztítottak, lakóházak, kórházak, mecsetek és műemlékek semmisültek meg.
Az érintett régiókban több mint 300 000 épület dőlt össze vagy le kellett bontani, annyira megrongálódott – derül ki Murat Kurum környezetvédelmi, urbanizációs és éghajlatváltozási miniszter márciusi nyilatkozatából.
Szakértők szerint a műanyag, azbeszt, nehézfémek és más szennyező anyagok örökre a táplálékláncban maradnak, a mérgező szennyeződés „másodlagos katasztrófája” még a rengéseknél is súlyosabb lehet.
Az ENSZ fejlesztési programja szerint a pusztításból származó törmelék mennyisége meghaladja a százmillió köbmétert, ami körülbelül tízszerese a 2010-ben Haitit ért nagy földrengés után maradt törmelék mennyiségének.
[type] => post
[excerpt] => Azbeszt, szilícium-dioxid, higany és ólom is szerepel a februári hatalmas földrengések utáni törmelékek között. De ezek mellett még több ezer méreganyag került a levegőbe és a talajba, amelyek további egészségügyi kockázatokat jelentenek a földren...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1683887640
[modified] => 1683862124
)
[title] => Súlyos problémát okozhatnak Törökországban a törmelékből származó mérgező anyagok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147090&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 147090
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147093
[image] => Array
(
[id] => 147093
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1.jpg
[original_lng] => 770863
[original_w] => 2560
[original_h] => 1705
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-1536x1023.jpg
[width] => 1536
[height] => 1023
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-2048x1364.jpg
[width] => 2048
[height] => 1364
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1705
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1683851327:12
[_thumbnail_id] => 147093
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1892
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fe4b0c74c0726213dc4e14c5217e067a] =>
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by 🇫🇷 armed forces, delivered by 🇺🇦 aircraft, unloaded by 🇹🇷 and 🇺🇸 military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Romániában az omlásveszélyes épületek földrengésbiztossá tételének, a közpénzekből megvalósuló felújítási munkálatok engedélyezésének felgyorsítását célzó törvénytervezetet fogadott el szerdai ülésén a kormány.
A fejlesztési minisztérium által kidolgozott jogszabály szerint egy társasház esetében elegendő lesz a tulajdonosok többségének beleegyezése a földrengésbiztonsági munkálatok kérvényezéséhez, a felújításhoz pedig már nem lesz szükség önrészre, annak elvégzését a programba bekerülő ingatlanok esetében 100 százalékban közpénzből fedezi a szaktárca.
Az MTI beszámolója szerint a parlament elé kerülő törvénytervezet másik fontos újdonsága az, hogy betiltaná rendezvények szervezését a veszélyeztetett ingatlanokban és ideiglenesen – az épület felújításáig – az ezekben található lakrészek bérbeadását is.
A tervezet szerint a „láthatóan sérülékeny” épületek szakértői statikai vizsgálatát legkésőbb 2024. január elsején kezdik meg és jövő év június 1-ig fejezik be a kórházak, óvodák és iskolák és minden más közintézmény esetében, illetve legkésőbb 2025-től kezdődően – másfél éves határidőn belül – végzik el a társasházak esetében. A törvénytervezet parlamenti elfogadása felgyorsíthatja a veszélyeztetett épületek megerősítését célzó, egyébként már megkezdett programokat.
Rekordidő alatt született döntés
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kiadott közleménye szerint a tárca rekordidő alatt, egy héttel a pályázás lezárása után véglegesítette a román állami költségvetésből beindított földrengésbiztonsági programra érkezett pályázatok elbírálását, és közzétette az első 50 épület listáját, amelynek felújítására pénzt biztosít. Az első 50 épület között 19 iskola és egyéb tanügyi intézmény, 3 kórház és 11 társasház található. A pályázati határidő lejártáig 366 kérés érkezett. Ebből a keretből a szaktárca idén 500 millió lejre (38,2 milliárd forint) írhat alá finanszírozási szerződést.
A román kormány a február 6-i törökországi földrengést követően jelentette be, hogy az uniós finanszírozású helyreállítási programból is jelentős pénzösszeget – több mint félmilliárd eurót – fordít épületek megerősítésére, a fejlesztési minisztérium pedig eddig 100 település 238 veszélyeztetett épületének biztonságossá tételére írt már alá finanszírozási szerződést 441 millió euró (165,8 milliárd forint) értékben.
A bukaresti kormány két hete szeizmikus kockázatelemzéssel megbízott tárcaközi vegyesbizottságot is létrehozott, miután nem sokkal a törökországi és szíriai tragédia után a dél-romániai Zsilvásárhely (Targu Jiu) környékét is több ízben közepes erősségű – több mint ezer utórengéssel járó – földmozgás rázta meg. A testület a 35, omlásveszélyesként nyilvántartott iskolaépület megerősítését jelölte ki a legsürgősebb feladatként, és az országban elkezdődött az érintett osztályok elköltöztetése.
Romániát több aktív földrengészóna veszélyezteti
A legnagyobb pusztítást eddig a Kárpátok kanyarulatának több mint 100 kilométeres mélységében található Vrancea szezmikus térségből kiinduló, évszázadonként legalább kétszer bekövetkező földmozgások okozták. A legutóbbi, 1977. március 4-i nagy földrengésben 35 ezer lakás semmisült meg, 1578-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer volt a sérültek száma.
A román fővárosban 358, piros koronggal is megjelölt, kiemelten omlásveszélyes épületet tartanak nyilván, amely szakértők szerint szinte bizonyosan össze fog dőlni a következő erős földrengésben. Az utóbbi három évtizedben a veszélyeztetett épületek alig tíz százalékának felújítását sikerült csak államilag támogatott programokból elvégezni, mert ezekre csak olyan társasházak iratkozhattak fel, amelyekben valamennyi tulajdonos vállalta az önrész kifizetését.
Másrészt eddig nem létezett olyan előírás, amely megakadályozta volna a veszélyeztetett ingatlanok bérbeadását. Ilyen körülmények között a gyakran másutt lakó tulajdonosoknak – akik nem saját életüket vitték vásárra – nem állt érdekükben a felújítás, hiszen mindig találtak bérlőket, akik hajlandók voltak kockáztatni, hogy olcsón jussanak lakáshoz vagy üzlethelyiséghez Bukarest belvárosában.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Először érkezett ENSZ-delegáció Szíria lázadók uralta északnyugati térségébe a február 6-i pusztító földrengés óta, hogy a természeti katasztrófa okozta károkról tájékozódjanak.
Az ENSZ több szakosított szervezetének, a többi közt a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) munkatársaiból álló delegáció Törökország felől, Báb al-Hava átkelőjén érkezett a térségbe kedden.
A látogatás nyolc nappal a Törökország déli és Szíria északnyugati részén történt súlyos, immár több mint 37 ezer halottat követelő földrengés után történt.
A delegáció felkereste az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) Idlib tartománybeli irodáját, valamint helyi tisztségviselőkkel találkozott.
A tragédia óta számos bírálat érte a világszervezetet azért, mert állítólag nem nyújt elegendő segítséget annak a mintegy négymillió embernek, akik Szíria lázadók irányította területein élnek, ahol a lakosság zöme már a földrengés előtt is humanitárius segélyekre szorult.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese vasárnap leszögezte: „az ENSZ ez idáig cserben hagyta a Szíria északnyugati részén élőket”.
Ugyancsak kedden a térségben aktív, fehérsisakosok néven ismert, nem hivatalos szíriai polgári védelem (SCD) bejelentette: befejezik a túlélők keresését. Az SCD vezetője, Ráed asz-Száleh azonban hangsúlyozta, hogy folytatják az eltűntek adatainak felvételét.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A földrengés sújtotta szíriai Aleppóba utazott szombaton Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója, valamint Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkár-helyettese.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Az ország északnyugati részén fekvő Aleppo Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának ellenőrzése alá esik.
„Tedros Ghebreyesus repülőgépe mintegy 35 tonna orvosi felszereléssel érkezett meg Aleppóba, ahová két napon belül egy újabb segélyszállítmányt várnak” – számolt be SANA szíriai állami hírügynökség.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Öt ukrán állampolgár lehet a romok alatt Törökországban. Egy ukrán nő kórházba került, az információk szerint nincs életveszélyben.
A hírt Oleh Nyikolenko, a Külügyminisztérium képviselője közölte.
„Információink vannak arról, hogy 5 ukrán valószínűleg a romok alatt lehet. A Külügyminisztérium és a nagykövetség aktívan együttműködik a török hatóságokkal a megmentésük érdekében. 1 állampolgár került kórházba. Nincs életveszélyben. A diplomaták összesen már 103 ukrán állampolgárt kerestek meg. 22 állampolgárral nem tudják felvenni a kapcsolatot. Dolgozunk a tartózkodási helyük megállapításán, a rokonokkal való kapcsolattartáson” – közölték.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Február 9-én éjjel a Törökországba érkezett ukrán mentőalakulatok sátorvárost állítottak fel Antalyában – számolt be Facebook-bejegyzésében Ukrajna Állami Sürgősségi Szolgálata.
My Website
A koordinációs parancsnoksággal tartott eligazítást követően meghatározták a vészhelyzeti mentési műveletek területét – tették hozzá a bejegyzésben.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Megérkezett az első ENSZ-segélyszállítmány a földrengés sújtotta Szíriába a Báb al-Hava átkelőn keresztül – közölte egy határvédelmi forrás csütörtökön.
Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja a bejelentést megelőzően Genfben elmondta: problémák adódtak, mert a határátkelőhöz vezető utak megrongálódtak. Hozzátette: az illetékesek biztosították a világszervezetet arról, hogy az első humanitárius segélyszállítmány a nap folyamán bejut Szíriába.
Pedersen egyúttal jelezte: reméli, nem lesz politikai akadálya annak, hogy a humanitárius segélyek eljussanak oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Hozzátette: egyeztetett az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselőivel, akik azt ígérték, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a segélyek Szíriába érkezése ne ütközzön akadályba. A Nyugat szankciókkal sújtotta a damaszkuszi kormányt a polgári lakosság elnyomása miatt.
A civileknek határoktól függetlenül nagy szükségük van mindenféle segítségre – húzta alá a különmegbízott. Megjegyezte: az adományokat a lehető leggyorsabb, legközvetlenebb és leghatékonyabb útvonalakon kell eljuttatni a rászorulókhoz.
Báb al-Hava létfontosságú ahhoz, hogy a segély elérje az ellenzék által ellenőrzött szíriai területeket, ahol az ENSZ szerint mintegy négymillió ember már a földrengés előtt is humanitárius segítségre szorult.
A török hatóságok azt ígérték, hogy két napon belül más határátkelőket is megnyitnak, ha megfelelő a biztonsági helyzet.
Hétfőn több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma csütörtöki adatok szerint átlépte a 16 ezret.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.