Ukrajna első és eddigi egyetlen hivatalos népszámlálása 2001. december 5-én volt, több mint egy évtizeddel az ország függetlenné válása után. Ez az átfogó adatgyűjtés alapvető információkat nyújtott az ország társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetéről, valamint kiindulópontként szolgált a későbbi statisztikai elemzésekhez. A népszámlálás adatai szerint Ukrajna összlakossága ekkor 48,457 millió fő volt.
Az ország 454 városa közül kilencnek a népessége haladta meg a félmillió főt, míg Kijev, a főváros több mint 2,6 millió lakossal büszkélkedett. A legnagyobb népességű régió Donyeck volt 4,841 millió fővel, míg a legkisebb a Krím félsziget déli részén fekvő Szevasztopol, ahol 379 500 ember élt. Mindkét régió a 2014-es háború óta orosz megszállás alatt van.
A nemzetiségi összetétel alapján az ukránok tették ki a lakosság többségét, 77,8 százalékos arányban. A második legnagyobb csoportot az oroszok alkották 17,3 százalékkal, ám a népszámlálás eredményei fontos figyelmeztetést is jelentettek a kisebbségre vonatkozóan: az orosz lakosság csökkenő tendenciát mutatott a legtöbb régióban, ugyanis az előző, 1989-es, még a Szovjetunió tagállamaként elkészített cenzuskor a lakosság 22,1 százalékát tették ki. Az 1989-es adatokhoz képest Csernyihiv megyében jelezték a legnagyobb, 12 százalékos csökkenést. A 2001-es cenzus az elmúlt 23 év távlatából különösen fontos dokumentum, mivel azóta nem tartottak újabb népszámlálást Ukrajnában, viszont az ország demográfiai és geopolitikai helyzete drámaian megváltozott.
A 2022 előtti ukrán kivándorlás
A függetlenség 1991-es elnyerését követően Ukrajna lakossága közel 20 százalékkal csökkent, aminek hátterében részben a tartósan magas kivándorlási arány, részben pedig a demográfiai hanyatlás állt. Az ország lakossága az 1991-es 52 millió főről 2020-ra becslések szerint 42 millió főre esett vissza. A független Ukrajna első három évtizedét is nagymértékű elvándorlás jellemezte. A politikai és gazdasági instabilitás, a korrupció és a munkalehetőségek hiánya számos ukránt késztetett arra, hogy külföldön keressen megélhetést.
Az Európai Unióhoz való közelség és az egyszerűsített munkavállalási szabályok miatt Lengyelország lett a legfontosabb célország, ahol 2019-re több mint 1,3 millió ukrán dolgozott. Az oroszországi munkaerőpiac hosszú ideig vonzó volt az ukránok számára, azonban a 2014-es orosz agresszió óta csökkent a népszerűsége, és az EU országai váltak az elsődleges célpontokká.
A kivándorlás gazdasági hatásai kettősek. Egyrészt a háború előtt az ukrán migránsok évente körülbelül 11 milliárd dollárt utaltak haza, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát tette ki. Másrészt az elvándorlás súlyos munkaerőhiányt eredményezett az otthoni gazdaság számára, különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyi szektorban. A kormány több programot is indított az elvándorolt állampolgárok visszacsábítására, azonban a tartós gazdasági és politikai instabilitás jelentős akadályt jelent ezen erőfeszítések sikerében.
Egy nemzet úton
A 2022-es orosz–ukrán háború eszkalációja óta az ukrán kivándorlás és menekülthullám az egyik legnagyobb és legösszetettebb migrációs válság lett Európában a második világháború óta. Több mint hatmillió ukrán él jelenleg menekültként külföldön, miközben legalább további négymillióan az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A legtöbb ukrán Lengyelországban lelt menedékre: számuk jelenleg 960 ezer körül mozog, viszont a háború kezdetén az ideiglenes védelemben részesülők száma az 1,6 milliót is elérte.
A nyugati irányú migrációnál maradva Németország következik a sorban, amely több mint 1,1 millió ukrán menekültet fogadott be. Számukra különösen a német szövetségi kormány által nyújtott gazdasági lehetőségek és a szociális támogatások a vonzók. Ha a számokat nézzük, akkor Oroszország is sok menekültet, körülbelül 1,2 milliót regisztrált, a számok azonban korántsem pontosak, nem tudni ugyanis, hányan vannak azok, akik önként menekültek az országba, és hányan vannak azok, akik kényszer hatására. A nemzetközi közösség ugyanis aggódik az orosz hatóságok által végrehajtott kényszerű deportálások miatt, amelyek között gyermekeket érintő eseteket is dokumentáltak.
A kivándorlás dinamikája folyamatosan változik. Sok ukrán az első menedékhelyről továbbvándorol – például Lengyelországból Nyugat-Európába, különösen Németországba a kedvező lehetőségek miatt. Bár több millió határátlépés történt visszafelé Ukrajna irányába is, ezek jelentős része ismétlődő mozgás, és nagyjából 4,6 millió ember tért ténylegesen vissza, gyakran nem is az eredeti lakóhelyére.
A háború demográfiai öröksége
A háború által súlyosan érintett Ukrajna demográfiai jövőképe több szempontból is aggasztó, hiszen a konfliktus tovább mélyítette az ország már korábban is fennálló népességcsökkenési problémáit. A demográfiai kilátások az ország jövőjét alapvetően befolyásolják. A termékenységi ráta, amely már a háború előtt is rendkívül alacsony volt, tovább zuhant: 2021-ben 1,2 volt, 2022-re azonban 0,9-re esett vissza. Ez az érték Európa egyik legalacsonyabbja, és előrejelzések szerint a helyzet csak lassan, a 2030-as években kezdhet javulni. Emellett az ukrán férfiak várható élettartama 57,3 évre csökkent, amely jelentősen alacsonyabb az európai átlagnál.
A visszatérő menekültek aránya különösen a háború utáni gazdasági és biztonsági helyzettől függ. Bár a menekültek 30–50 százalékának hazatérését valószínűsítik, sokan azok közül, akik új életet kezdtek az Európai Unió országaiban vagy más, gazdaságilag stabil régiókban, tartósan külföldön maradhatnak. Az előrejelzések szerint Ukrajna lakossága pesszimista forgatókönyv esetén akár 24–32 millió fő közé csökkenhet 2030-ra, de még az optimista becslések szerint is legalább 18–21 százalékos népességvesztéssel kell számolni 2052-ig.
Az ukrán újraegyesítés stratégiája
A 2024 végén bejelentett Ukránok Újraegyesítéséért Felelős Minisztérium – köznyelven visszavándorlási minisztérium – egy új központi végrehajtó szervként jön létre, amely az ukrán diaszpóra bevonását célozza Ukrajna társadalmi, gazdasági és politikai életébe. A tárca elsődleges feladatai közé tartozik az ukrán diaszpóra kapcsolattartásának és kötődésének erősítése az anyaországhoz, valamint az orosz propaganda elleni harc az ukrán közösségek körében külföldön.
Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezése alapján a minisztérium vezetőjének kinevezése még az év vége előtt várható, hogy az intézmény 2025 elején megkezdhesse működését. Létrehozása nemzetközi példákra támaszkodik, mint Izrael, Örményország, Görögország és Írország hasonló intézményei, amelyek hatékonyan kezelik diaszpórájuk ügyeit, és szoros kapcsolatot ápolnak az elszármazott közösségekkel.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az Ukrajna lakosságára vonatkozó előrejelzését, mert szerinte a menekültek csak 2026-ban kezdhetik el a visszatérést – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az IMF októberi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF jelentése megállapította, hogy Ukrajna meglévő lakossága 2021-ben 41,0 millió fő volt. Ez 2022-ben 34,5 millió főre, 2023-ban 34,0 millió főre csökkent.
Az IMF a népességszám következő alakulását jósolja:
2024 – 33,4 millió fő (április előrejelzés – 33,4 millió fő)
2025 – 33,0 millió fő (április előrejelzés – 34,3 millió fő)
2026 – 34,2 millió fő (április előrejelzés – 35,1 millió fő)
2027 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 35,8 millió fő)
2028 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 36,0 millió fő)
2028 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 36,0 millió fő)
Így, míg áprilisban az IMF arra számított, hogy Európából már 2025-ben elkezdenek visszatérni a menekültek Ukrajnába, úgy most csak 2026-ra jósolja a visszaáramlást.
Az ENSZ szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta Ukrajna lakossága 10 millió fővel, mintegy negyedével csökkent a menekültek kiáramlása, a születésszám csökkenése és az emberek halálozása miatt a háborúban. Az ENSZ adatai szerint 2024 augusztusában az Ukrajnából érkező menekültek száma a világon elérte a 6,7 millió főt.
A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőség-problémák Intézete szerint Ukrajna lakossága a következő volt: 2022. január 1-jén – 42 millió fő,
2024 júliusában – 35,8 millió fő, ebből 31,1 millió azokon a területeken, ahol az állami hatóságok teljes körűen gyakorolták hatáskörüket
Az október 9-i adatok szerint már több mint 40 ukrán halt meg, miközben megpróbálta illegálisan átlépni a határt, többnyire a folyókon és a hegyekben, jelentette be Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője tájékoztatóján.
„Legkevesebb 40-en vesztették életüket, amikor illegálisan akarták átlépni az államhatárt. A legtöbb ilyen eset a folyók mentén történt. Valójában az emberek vízbe fulladtak, mivel nem mérték fel erejüket. Természetesen vannak esetek a hegyekben is” – mondta a szóvivő.
Hozzátette: a határőrök többször mentették meg a hegyekben kóborló, kimerültség szélén álló személyek életét.
Demcsenko hangsúlyozta, hogy naponta próbálkoznak meg illegális határátlépéssel az ellenőrző pontokon. Ez többek között okmányhamisítás, az utazás igazi indokainak eltitkolása. De egyre több próbálkozás van az ellenőrző pontokon kívül: a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a román és a moldovai határszakasz a legnépszerűbb irány. Kevesebb esetet regisztrálnak a magyar, szlovák és lengyel határon.
Megjegyezte, augusztustól kezdődően az illegális határátlépési kísérletek tendenciája a visszaesés irányába mutat. Elmondása szerint már egyre hidegebb az időjárás, a hegyekben pedig már leesett a hó.
„Esik az eső, ezért az időjárási viszonyok miatt csökken az illegális határátlépési kísérletek száma”, pontosított az Állami Határőrszolgálat képviselője.
A szigorított menekültügyi politika bevezetésére irányuló stratégiájának részeként a holland kormány ötről két évre csökkentené a háború elől menekülők tartózkodási engedélyét az országban – erről beszélt Marjolein Faber holland migrációügyi miniszter a De Telegraaf című napilapnak adott interjújában.
A Dick Schoof vezetésével június óta hivatalban lévő új kormány már a koalíciós megállapodásában jelezte, hogy megszüntetné a menedékkérők határozatlan idejű tartózkodási engedélyét. Jelenleg azok, akik menedékkérelmet nyújtanak be Hollandiában, automatikusan ötéves tartózkodási engedélyt kapnak, amit később határozatlan időtartamra is meghosszabbíthatnak az illetékes hatóságok.
Marjolein Faber, aki dániai tényfeltáró látogatása után nyilatkozott a De Telegraafnak, elmondta, hogy követné a dán példát, ahol csak rövid távú tartózkodási engedélyeket kaphatnak a menedékkérők.
„Meg kell szüntetni a határozatlan idejű engedélyek rendszerét. Az ideiglenes tartózkodási engedély most öt évre szól, de ha rajtam múlik, csak két év lesz” – jelentette ki. Hozzátette: a kormány azt is tervezi, hogy a családegyesítési engedélyt csak azok a menekültek kaphassák meg, akik már legalább két éve Hollandiában élnek, rendelkeznek állandó szálláshellyel és elengedő jövedelemmel.
Faber elmondta továbbá, hogy minisztériuma a menekültügyi válsághelyzet kihirdetésének tervein is dolgozik, ami lehetővé tenné a kormány számára, hogy „megkerülje” a parlamentet, amikor új jogszabályokat hoz a menekültügyi politika terén. Ez a kérdés azonban egyelőre megosztja a négypárti koalíciót, az Új Társadalmi Szerződés nevű jobboldali párt már bejelentette, hogy nem fogja támogatni a rendkívüli állapotról szóló törvénytervezet, amennyiben annak nem lesz megfelelő jogalapja.
Németországban jelenleg csaknem 3,5 millió menekült él, ami történelmi csúcs az ország számára – számolt be a Neue Osnabrücker Zeitung szeptember 20-án, pénteken a Külföldiek Központi Nyilvántartásának adataira hivatkozva.
A nyilvántartás szerint 2024 első félévének végén 3,48 millió menekültet regisztráltak Németországban. Ez 60 ezerrel több, mint 2023-ban.
Utoljára az 1950-es években rögzítettek ilyen mutatót a németországi menekültek számáról – tették hozzá az újságírók.
Ebből 1,18 millió – ukrán menekült. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az ukránok nem kötelesek „menedékjogot kérni, mivel ideiglenes védelem alatt állnak az EU-ban”, a többi szíriai és afganisztáni menekült.
Hozzátették, 2024-ben csökkent a Németországból kitoloncolásra váró külföldiek száma.
Korábban arról számoltak be, hogy több mint egymillió ukrán menekült tartózkodik Németországban.
A 2024 júliusában kialakult nehéz energiahelyzet a lakosság külföldre távozásának növekedéséhez vezetett, az év eleje óta már csaknem 400 ezer fővel nőtt az Ukrajnát elhagyók száma – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szeptemberi makrogazdasági és monetáris elemzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ENSZ úgy becsüli, hogy 2024. augusztus 19-én az Ukrajnából érkező migránsok száma a világon elérte a 6,739 millió főt, míg egy hónappal korábban még 6,58 millió fő (vagyis 160 ezerrel nőtt a szám). A legtöbb ukrán Németországban (1,1 millió), Lengyelországban (976 ezer) és Csehországban (361 ezer) van.
Ugyanakkor, amint azt az NBU megjegyezte, az ukrán migránsok fogadó országai fokozatosan szigorítják tartózkodásuk feltételeit:
Lengyelországban megteremtik a feltételeket a jelenlegi ideiglenes védelemről az ideiglenes tartózkodásra való átálláshoz, 2024 júliusától törölték a 300 zlotys egyszeri szállásköltséget és a 40 zlotys magánházakban való szállás- és étkezési támogatást;
a Cseh Köztársaságban legfeljebb 150 napra korlátozzák az állami humanitárius lakhatást, ezt követően a szokásos bérleti feltételek érvényesek;
az ukránok körében Németországban a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje az Európai Uniós szinten a képzés során folyósított jelentős kifizetések miatt, ezért a tervek szerint felülvizsgálják őket. Szigorúbban szabályozzák a munkavállalás megtagadását is.
Áprilisban az előző év azonos hónapjához képest 12 százalékkal több, 76 695 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, az adat emellett mintegy háromezerrel haladja meg a márciusi számokat – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az áprilisi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 7260 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 26 százalékkal több a tavaly áprilisinál.
Az előző hónapokhoz hasonlóan áprilisban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (12 075), őket a venezuelaiak (6125), majd az afgán (5610) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 76 százalékát négy uniós országban, Németországban (18 585), Spanyolországban (15 430), Olaszországban (13 485), és Franciaországban (10 505) nyújtották be.
Az EU egészében százezer emberre áprilisban 17,1 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Cipruson (163,6), Írországban (37,9), Görögországban (36) és Spanyolországban (3,7) volt a legmagasabb.
A vizsgált hónapban 2790 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában. A kiskorúak legtöbbje szíriai (935) és afgán (405) volt. Közülük a legtöbben Németországba (1165) és Hollandiába (455) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Az új kormányrendelet értelmében minden befogadott menedékkérőnek dolgoznia kell valamennyit szociális intézménynél, de erre lehet nemet mondani, épp csak akkor kevesebb támogatást kap az államtól.
A július 16-tól hatályos új szabályok értelmében azoknak, akik megkapják a menekült státuszt Ausztriában, dolgozniuk kell szövetségi vagy helyi szociális intézményeknél, illetve olyan vállalatoknál is teljesíthetik ezt a kötelezettségüket, amelyek foglalkoztatnak közmunkásokat, legalább ötöt. Elsősorban hajléktalan szállásokon és ápolási szolgálatoknál számítanak a munkájukra.
A belügyminiszter, Gerhard Karner elmondta azt is, hogy azok a menedékkérők, akik nem vállalják a társadalmi munkát, 40 euró helyett csak húsz euró költőpénzt kapnak.
A kormány azt reméli, hogy a menekülteket így gyorsabban befogadja az osztrák társadalom, és nekik is könnyebb lesz beilleszkedniük.
A 2022-es év végéhez képest 8%-kal nőtt a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma, ami 8,8 millió főnek felel meg.
A háborúk, az éghajlatváltozás, az erőszak és az üldöztetés következtében a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek száma világszerte 8%-kal nőtt, áll az ENSZ Menekültügyi Hivatalának jelentésében.
2023-as év végén világszerte 117,3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Az ENSZ becslései szerint 2024 első négy hónapjában tovább nőtt a menekültek száma, és április végére vélhetően meghaladta a 120 milliót.
2022 végéhez képest a tavalyi év végére 8%-kal nőtt a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma, ami 8,8 millió főnek felel meg, és az elmúlt 12 évben évről évre nő.
Jelenleg minden 69. ember, vagyis a világ népességének 1,5%-a kényszerült elhagyni lakóhelyét. Ez kétszer annyi, mint 10 évvel ezelőtt.
Emellett az év során a menekültek száma a világon 7%-kal nőtt, és elérte a 43,4 millió főt. Egy évtizeddel ezelőtt a menekültek száma több mint egyharmadával volt kevesebb.
A menekültek nagyobb része Afganisztánban és Szíriában (6,4 millió fő), Venezuelában (6,1 millió fő) és Ukrajnában (6 millió fő) van.
Emellett az év során a menekültek száma a világon 7%-kal nőtt, és elérte a 43,4 millió főt.
Az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (IDP) teszik ki a világ összes menekült személy 58%-át. 2023 végén 68,3 millió ember lett belföldi menekült a konfliktusok és erőszak miatt. Szudánban, Szíriában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban rekordszámú belföldi menekült személyt jegyeztek fel.
A háború kezdete óta több mint 3400 ukrán gyerek érkezett Litvániába kísérettel, de szüleik nélkül. Jelenleg mintegy 600 ilyen gyerek él az országban.
Ezt a Gyermekjogi Védelmi és Örökbefogadási Szolgálat vezetője mondta az LRT rádióban – írja az LRT.lt.
„Az év elején 637 gyerek volt. Ez a szám nagyon gyorsan változott, néhány gyerek visszatért Ukrajnába, néhány szülő biztonságosan elküldte őket egy másik országba, néhány család bejelentette, hogy Ukrajnában biztonságosan költöznek másik helyre” – közölte.
A Migrációs Minisztérium legfrissebb adatai szerint márciusban összesen 41 422 ukrán katonai menekültnek volt ideiglenes védelem alapján ideiglenes tartózkodási engedélye Litvániában.
[type] => post
[excerpt] => A háború kezdete óta több mint 3400 ukrán gyerek érkezett Litvániába kísérettel, de szüleik nélkül. Jelenleg mintegy 600 ilyen gyerek él az országban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716485160
[modified] => 1716383059
)
[title] => A teljes körű háború kezdete óta több mint 3400 gyermek érkezett Litvániába szülei nélkül
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=187964&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187964
[uk] => 187662
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 187663
[image] => Array
(
[id] => 187663
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1.jpg
[original_lng] => 60419
[original_w] => 756
[original_h] => 425
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1.jpg
[width] => 756
[height] => 425
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1.jpg
[width] => 756
[height] => 425
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1.jpg
[width] => 756
[height] => 425
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1.jpg
[width] => 756
[height] => 425
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/1500245-117738-756x425-1.jpg
[width] => 756
[height] => 425
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716372260:5
[_thumbnail_id] => 187663
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1733
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7c96c04e8d8e5dbb11263ea8d063b83a] =>
[_oembed_time_7c96c04e8d8e5dbb11263ea8d063b83a] => 1716372262
[_oembed_20b007d7e54a80fd56d82bf650380d80] => {{unknown}}
[_oembed_8995155c439bd91b96bd918cfbdee0fe] => {{unknown}}
[_oembed_398961a1739e0bb2b0c8b74a7cf5f3e6] =>
[_oembed_time_398961a1739e0bb2b0c8b74a7cf5f3e6] => 1719142144
[_oembed_e7c0399b594d66ea2a4358c6d5ea6c67] =>
[_oembed_time_e7c0399b594d66ea2a4358c6d5ea6c67] => 1719142144
[_oembed_4013599b42810b92bb2ef0b08e067ae2] =>
[_oembed_time_4013599b42810b92bb2ef0b08e067ae2] => 1719585376
[_oembed_cd030eac8a857636415887d9caaf8a33] =>
[_oembed_time_cd030eac8a857636415887d9caaf8a33] => 1719756973
[_oembed_35439070aee12408d0c516ac90e55bfe] =>
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
