A Németországba való migráció okai között szerepelnek a magasabb bérek, a magasabb szociális juttatások és a lengyelországinál jobb egészségügyi szolgáltatás.
Az ukrán menekültek Lengyelországból Németországba vándorolnak át, áll a menekültvándorlási trendekről szóló tanulmány adataiban, számolt be az Ukrinform.
„Azt a tendenciát vettük észre, hogy az elmúlt néhány hónapban sok ukrán hagyja el Lengyelországot különböző európai országokba, különösen Németországba, ahol mintegy 450 ezerrel nőtt az ukrán állampolgárok száma, míg Lengyelországban 350 ezerrel csökkent. Vagyis 350 000 ukrán távozott különböző országokba, többek között Németországba. Úgy döntöttünk, hogy kivizsgáljuk ezt a tendenciát” – mondta Margarita Szitnik, az EWL Migration Platform szóvivője a tanulmány bemutatásakor.
A tanulmány az EWL Migration Platform és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja által 2023 augusztusában végzett felmérés eredményei alapján készült, a Lengyel Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala megbízásából. Összesen 400 nagykorú ukrán állampolgárt kérdeztek meg, akik a háború kitörése után érkeztek Lengyelországba, átmeneti védelemben részesültek Lengyelországban, majd Németországba távoztak.
Mariusz Kowalski szociogeográfus arról tájékoztatott, hogy a válaszadók 91%-a nő, 9%-a férfi, az átlagéletkor körülbelül 35 év, 66%-a felsőfokú, mintegy 20%-a pedig szakmai végzettséggel rendelkezik.
Jan Malitsky, a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központjának professzora és igazgatója az online beszélgetés során elmondta, hogy Lengyelországba érkezésüket követően az ukrán menekültek, akiknek 94%-a nő, aktívan bekapcsolódtak az álláskeresésbe „nem azért, mert bárki elvárta vagy követelte tőlük”, hanem önszántukból. Elmondása szerint az ukrán nők 71%-a már elkezdett dolgozni.
Andrzej Korkus, az EWL Migrációs Platform igazgatóságának elnöke szerint az ukrán menekültek Németországba vándorlásának okai között szerepel a már ott letelepedett németországi barátok jelenléte, akik segítik ismerőseiket ebben a lépésben, a magasabb fizetés, magasabb szociális juttatások a menekülteknek és jobb egészségügyi szolgáltatások, mint Lengyelországban.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a kormány által a menekültek számára szervezett német nyelvtanfolyamok fontos tényezőként segítették az ukránokat a társadalomba való beilleszkedésben és a munkaerőpiacon való eligazodásban.
Fokozatosan romlik a lengyelek hozzáállása az ukrán menekültekhez, bár a többség fenntartja jóindulatát az ukránokkal szemben, a negatív attitűddel rendelkezők aránya mégis nő – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a yavp.pl lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyelek negyede az elmúlt év során rosszabbra változtatta az ukránokhoz való viszonyát. Ilyen tendenciát mutat a Personal Service cég kutatása, amelyet a lengyelországi Karpach városában tartott Gazdasági Fórumon hoztak nyilvánosságra.
„A lengyelek 56%-a nem változtatott hozzáállásán az ukránokhoz az elmúlt évben. Másrészt a válaszadók 26%-a elismerte, hogy az ukránokhoz való viszonyulása romlott” – számoltak be a felmérést végzők. A válaszadók többsége a 25–34 (33%), valamint a 18–24 és a 35–44 évesek (30%) körében nem támogatja a menekülteket.
A negatív hangulat fokozatos növekedése látható, ha az adatokat összevetjük a 2023 eleji vizsgálattal. Ekkor a válaszadók 14%-a nyilatkozott negatívan az ukránokról – 4%-kal több, mint 2022 végén. Az új felmérésben a résztvevők 17%-a jelezte negatív hozzáállását az ukránokhoz.
Az okok között, amelyek miatt a lengyelek elkezdtek rosszabbul bánni a háború elől menekültekkel, a következőket jegyezték fel: túlzott követeléseket támasztanak a lengyel támogatást illetően (67%); az ukrán állampolgároknak nyújtott szociális segély túl sokáig tart és túl sok (36%); attól tartanak, hogy Lengyelország konfliktusba keveredhet Oroszországgal az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt (14%).
„A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos költségek olyan időszakban merülnek fel, amikor a lengyelek tomboló inflációval és növekvő hitelfizetéssel néznek szembe. Ez a frusztráció a segítségnyújtási hajlandóság csökkenésében nyilvánul meg. Ráadásul nem tudni, mikor ér véget a háború, és ezért meddig lesz szükség az ukránok támogatására” – magyarázták a kutató szakértők.
Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék), Csehországban (8400; +2,5 százalék) és Hollandiában (3515; +2,9 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,2.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Soha nem tennénk ilyet – reagált a bécsi belügyminisztérium szóvivője az osztrák Exxpress hírportálnak az ukrán kormány követelésére, amely szerint minden nyugat-európai országnak vissza kellene küldenie Ukrajnába az onnan elmenekült hadköteles férfiakat.
Még ha az ukrán kormány írásbeli jegyzékben kérné a kormányt, azt is figyelmen kívül hagynánk, mivel ez a menekültügyi rendszerünkbe és a szuverenitásunkba való beavatkozási kísérlet lenne, senki sem tételezheti fel, hogy Ausztria ilyet tenne – tette hozzá a szóvivő.
Így biztosan nem küldik vissza hazájukba az Ausztriában élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránokat – emeli ki az Exxpress.
Az osztrák lap értesülése szerint azonban Lengyelországban már érdemben tárgyalnak Ukrajna követeléséről.
A lengyel határőrségtől a Rzeczpospolia című lengyel laphoz eljuttatott adatok szerint tavaly február 24., azaz a háború kitörése óta csaknem 2,87 millió 18 és 60 év közötti ukrán állampolgár lépett be Lengyelországba, ám közel 2,8 millió már el is hagyta az országot.
Ha a távozókat levonjuk az érkezőkből, akkor körülbelül 80 ezer olyan ukrán marad Lengyelországban, aki potenciálisan katonai szolgálatra kötelezhető – fejtette ki a lapnak Anna Michalska hadnagy, a lengyel határőrség munkatársa.
Ausztriában az Exxpress szerint 14 ezer 18 és 54 év közötti férfit tartanak nyilván háborús menekültként, belőlük 28 ukrán zászlóaljat lehetne kiállítani.
Velük együtt több mint 67 000 ukrán nő is Ausztriában tartózkodik.
Eddig összesen 101 629 háborús menekültről – férfiakról, nőkről, gyermekekről és idősekről – gondoskodott Bécs.
Az ukrán állampolgárok teljesen (34%) vagy inkább (51%) kényelmes körülmények között élnek Európában, és csak 13% találja nem megfelelőeknek a körülményeknek – derült ki a Rating szociológiai csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a körülmények kényelme a régiótól és az országban való tartózkodás hosszától függ. A legjobb életkörülmények Észak-Európában vannak (90% él kényelmes körülmények között), míg Kelet-Európában (84%) és Dél-Európában (83%) némileg kevesebb.
A legkényelmesebb körülmények között azok az ukránok laknak, akik több éve élnek az országban (89%). Bár a mostanában érkezetteknek egészen tisztességes életkörülményeik vannak (kb. 80%). A helyi lakosság ukránokhoz való hozzáállását általában pozitívan értékelik: 51% pozitív, 38% semleges attitűdről beszél. Csak 9% szembesült hideg viszonnyal. Az ukránok hozzáállása a helyiekhez még jobb: 61%-uk melegen, 35%-uk semlegesen és mindössze 3%-uk viszonyul hidegen.
Az ukrán emigránsok 46%-a hazalátogatott Ukrajnába. Ezért az eltávozott ukrán állampolgárok több mint fele soha nem volt otthon külföldi tartózkodása alatt. Fontos, hogy a háború alatt távozók 60%-a soha nem ment vissza Ukrajnába. Az ukránok kíváncsiságot mutatnak, és Európában utaznak. A válaszadók 27%-a gyakran, 33%-a néha utazott a fogadó országba. Más európai országokban – 15%, illetve 26% járt.
A felmérés szerint az orosz invázió után elköltözött ukránok 49%-a nem akarna külföldön maradni. Az invázió előtt Európába költözött ukránok körében 40% az ilyen. A felmérést 2023. július 4. és 11. között végezték 2116 ukrán állampolgár megkérdezésével, akik 2022. február 24-e után találtak ideiglenes menedéket európai országokban. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat reprezentativitási hibahatára legfeljebb 3,2%.
Egy kijevi agytröszt szerint várhatóan legalább 3,3 millió ukrán dönt majd úgy, hogy a háború lezárása után sem tér majd haza – ez az ország háború előtti lakosságának mintegy 8 százaléka.
A háború előrehaladtával egyre többen menekülnek el Ukrajnából: a kijevi székhelyű, nem kormányzati kutatóintézet, a Gazdasági Stratégiai Központ (CES) szerint már mintegy 6,7 millióan inthettek búcsút hazájuknak, elsősorban nők és gyerekek.
Az intézet kiadott jelentése úgy becsüli, közülük akár 3,3 millióan is dönthetnek a későbbiekben úgy, hogy nem fognak visszatérni szülőföldjükre.
Ez a szám tavaly december óta 600 ezerrel emelkedett, amit elsősorban a hosszan elhúzódó fegyveres konfliktusnak, az ukrán energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásoknak tulajdonítanak, valamint annak, hogy menekültek egyre inkább beilleszkednek külföldön – írja a Bloomberg, megjegyezve, hogy a háborús övezetet elhagyó emberek egy jelentő részének már nincs is hová visszatérnie.
A lap által ismertetett tanulmány szerint a menekültek visszatérése nagyban függ majd attól, hogy milyen gyorsan épül újjá a régió, ahol korábban éltek, vagy hogy megfelelő támogatást kapnak-e, hogy az ország más régióiba költözzenek.
Az a kilátás, hogy több millió ukrán nem tervezi a visszatérést, rendkívül komoly kockázatot jelent Ukrajna azon ambiciózus terveire nézve, hogy a háború után teljesen újjáépül az ország, ráadásul a potenciális népességelvándorlás a gazdaság teljesítményét akár 6,9 százalékkal is visszavetheti.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint a háború kezdete előtt 43 milliós lakosú országból mintegy 4,5 millió fő hiányzik ahhoz, hogy 2032-re sikerüljön duplájára növelni a gazdaságot.
A külföldre menekült ukránok több mint fele Németországban és Lengyelországban él – áll a tanulmányban.
[type] => post
[excerpt] => Egy kijevi agytröszt szerint várhatóan legalább 3,3 millió ukrán dönt majd úgy, hogy a háború lezárása után sem tér majd haza – ez az ország háború előtti lakosságának mintegy 8 százaléka.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694021040
[modified] => 1694015466
)
[title] => Több mint hárommillió ukrán biztosan nem tér vissza hazájába a háború után sem egy ukrán kutatóintézet szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=160581&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160581
[uk] => 160661
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 160582
[image] => Array
(
[id] => 160582
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[original_lng] => 1044510
[original_w] => 884
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1694071278:3
[_thumbnail_id] => 160582
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1562
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4336
[1] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hazatérés
[1] => ukrán menekültek
)
)
[6] => Array
(
[id] => 160025
[content] =>
Írországban a jövő héttől sátrakban szállásolhatják el az ukrán menekülteket a lakáshiány miatt – számolt be a Jevropejszka Pravda az RTE-re hivatkozva.
Az integrációs igazgatóság közleményében megjegyezte, hogy a nyári hónapokban nőtt az ukrajnai háború elől menekülők száma.
Május 1-je óta több mint 10 000 ukrán érkezett Írországba, átlagosan körülbelül 650 ember hetente.
„A jelentős hiány (lakás – szerk.) miatt várhatóan a jövő héttől sátorvárosokba szállásoljuk majd el az Ukrajnából érkezőket” – áll a közleményben.
A lakáshiányt az ingyenes diákotthonok számának csökkenése okozta, ahol a nyáron mintegy ötezer ukránt szállásoltak el. Sok diák azonban most tér vissza az egyetemre.
Összesen mintegy 93 ezer ukrán kért menedékjogot Írországban.
Az még nem dőlt el, hogy a sátrakat hol helyezik el, és az sem, hogy hányan használhatják majd őket.
Az integrációs igazgatóság képviselője ugyanakkor megjegyezte: a hatóságok el akarják kerülni, hogy sátrakat alkalmazzanak menekültek elhelyezésére.
A kormány úgy döntött, hogy módosítja a jelenleg külföldön tartózkodó ukrán gyermekek oktatási folyamatát, és jóváhagyott egy olyan tantervet, amely csak az ukrán vonatkozású tantárgyak tanulását írja elő – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a pénteki kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ez a jelenleg külföldön tartózkodó ukrán gyerekekre vonatkozik. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne veszítsék el kapcsolatukat az ukrán oktatási térrel.”
Smihal szerint egy ilyen döntés az ukránok hazatérésének egyik fontos előfeltétele. „Ezért a kormány úgy döntött, hogy átalakítja a jelenleg nem Ukrajnában tartózkodó gyermekek oktatási folyamatát. Jóváhagytunk egy típustantervet, amely csak az ukrán vonatkozású tantárgyakat tartalmazza. Ez heti 6-8 tanóra.”
A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, hogy a matematika vagy például a természettudományok osztályzatait abban az iskolában kell majd kiállítani, ahol jelenleg külföldön tanulnak a gyerekek. „Az ukrán elnök feladatának teljesítése érdekében a kormány az oktatási folyamat szisztematikus átalakításán dolgozik” – mutatott rá Denisz Smihal.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kormány úgy döntött, hogy módosítja a jelenleg külföldön tartózkodó ukrán gyermekek oktatási folyamatát, és jóváhagyott egy olyan tantervet, amely csak az ukrán vonatkozású tantárgyak tanulását írja elő – jelentette be Denisz Smihal.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1693603680
[modified] => 1693602816
)
[title] => A kormány gyökeresen módosította az ukrán menekült iskolások külföldi oktatását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=160011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160011
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 160012
[image] => Array
(
[id] => 160012
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[original_lng] => 40646
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1693592017:12
[_thumbnail_id] => 160012
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2090
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 600
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Oktatás
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 642616
[1] => 7886
[2] => 82890
[3] => 642617
)
[tags_name] => Array
(
[0] => külföldi oktatás
[1] => online oktatás
[2] => ukrán menekültek
[3] => ukrán vonatkozásu tantárgyak
)
)
[8] => Array
(
[id] => 159879
[content] =>
Szeptember 2-re szervezi Viszlát, Nyár nevű programját a Vámos Segély Alapítvány Budapesten a Mogyoródi úti Sportpályán, amivel támogatni kívánja az ukrán menekült gyermekek iskolakezdését.
A programra több száz résztvevőt várnak a 170 ukrán kisgyermeken kívül, akiknek a gyűjtést szervezik.
Az adományokból iskolakezdési csomagot vásárolnak a gyerekeknek, amihez több magánszemély, valamint Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló is hozzájárult.
A rendezvényen felszólal Vámos Tatjána, az alapítvány elnöke, valamint Grexa Liliána is.
Évtizedek óta először nőtt tavaly Románia lakossága annak köszönhetően, hogy a migrációs mérlegnél egy uniós határozat alapján a tagállamoknak a bevándorlók közé kell számolniuk az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező (átmeneti védelemben részesülő) ukrán menekülteket is – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) szerdán közzétett jelentéséből.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentés szerint tavaly 9100-zal nőtt Románia rezidens lakossága 2021-hez képest. Az INS számításai szerint az országnak az idei év első napján 19 051 562 lakosa volt. A 2021. december elsejei állapotokat tükröző legutóbbi népszámlálás 19 053 815 lakost állandó lakost mutatott ki Romániában.
A statisztikai intézet szerint tavaly 201 ezer lakos hagyta el Romániát, miközben a hazatérő román állampolgárok, illetve az egy évnél hosszabb időre itt letelepült külföldi bevándorlók száma (a Romániában átmeneti védelmet igénylő ukrán menekültekkel együtt) megközelítette a 287 ezret.
A migrációs mérleg így első ízben hozott lakosságtöbbletet, méghozzá olyan mértékűt (85 480 ember), ami ellensúlyozni tudta a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatot.
A statisztikai hivatal jelentése szerint Romániában tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (16,2 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,3 százalékponttal) emelkedett (19,7 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15-65 év közötti) felnőttre – 55,5-ről 56,1 százalékra nőtt.
A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós ország drasztikus népességfogyásáért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra. Bár a kivándorlás mérséklődött, továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a demográfiai adatokat azáltal, hogy a külföldre költözött román állampolgárok zöme a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.
A lakosságfogyás miatt súlyos munkaerőhiánnyal küzdő Románia az utóbbi időszakban egyre több Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár letelepedését engedélyezte, a vendégmunkáskvótát 2022-ben és 2023-ban is százezerben szabta meg a bukaresti kormány. A román média beszámolói szerint azonban a távol-keleti bevándorlók többsége csak ugródeszkának tekinti a román munkavállalói vízumot, amely révén törvényesen bejuthat az Európai Unióba, de nem marad Romániában, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába jutni.
