A KMPSZ ismét megszervezte a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, amelynek helyszíne ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az akadémia résztvevői idén a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásról, a kisebbségi jogokról és a digitális kor oktatást formáló hatásáról hallgatnak előadásokat, valamint gyakorlati képzésben vehetnek részt.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) augusztus 5. és 8. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát. Az esemény helyszíne idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola volt. A 30 órás továbbképzés központi témája az E-Okosodás volt, amely azt vizsgálta, hogyan formálja a digitális kor az oktatást.
Az akadémia idei résztvevői többek között a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás, kisebbségi jogok, valamint a digitális kor oktatásra gyakorolt hatása témakörökben hallgathatnak előadásokat és vehetnek részt gyakorlati képzéseken.
A program kezdetén Fodor Éva, a KMPSZ irodavezetője köszöntötte a résztvevőket.
Az akadémia megnyitóját többek között megtisztelte Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki köszöntőbeszédében hangsúlyozta a kárpátaljai magyar oktatás fontosságát, kiemelte, hogy ez az oktatás nemcsak tudást, hanem kultúrát, identitást és közösségi összetartozást is ad.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke elmondta, hogy ez már a 23. alkalom, hogy megrendezik a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát. Orosz Ildikó beszéde után előadást tartott a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről az orosz–ukrán háború kontextusában. Kiemelte, hogy a háború előtt is jelen voltak feszültségek, és ezek részleges feloldására irányuló intézkedések hatására a kárpátaljai oktatási intézményekben elindulhatott A magyar nyelvű oktatás európai integrált modellje című kísérleti program. Ezen tanterv keretében a diákok egyenlő arányban tanulhatják a nyelveket, a magyar kultúrát, a magyar nép történetét és a Kárpát-medence földrajzát. A Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, a Kárpátaljai Területi Oktatási Főosztály együttműködésével a magyarországi országos kompetenciamérés alapján évente felméri a diákok tudásának fejlődését. Az előadás második felében bemutatta a háború által előidézett kihívásokat is, különös tekintettel az oktatási hálózat megőrzésére és az oktatás folyamatosságának biztosítására.
Csernicskó István, a főiskola rektora a kisebbségi jogokról tartott előadást, melyben az európai egyezmények tükrében vizsgálta ezeket a jogokat. Elmondta, hogy a kisebbségi jogok nem általános emberi jogok, hanem speciális jogok, és példákat hozott Lettország, illetve Észtország oktatási rendszereiről, hisz a két államban is megkezdődtek az államnyelvű oktatásra való áttérés tervei. Kifejtette az anyanyelvi oktatás fontosságát a közösségi fennmaradás szempontjából, és hangsúlyozta, hogy a magas színvonalú oktatás biztosítása is elengedhetetlen.
A délután folyamán a Kompetencia – Oktatás – Mérleg – Perspektíva (KOMP) témaköre került előtérbe, valamint a résztvevők a számítógépes kémia fogalmával ismerkedhettek meg.
A hét folyamán a pedagógusok számtalan érdekes és hasznos előadáson, gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, amelyek során új ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhatnak. Az akadémia ismét bizonyítja, hogy a pedagógusok továbbképzése és a közös munka elengedhetetlen a sikeres oktatási rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez.
A „Jobb pályát a diákjainknak!” alcímmel ellátott kerekasztal-beszélgetésen Tusnádfürdőn a fiatal tehetségek pályaorientációjáról és a tudatos iskolaválasztásról folytattak eszmecserét. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kárpátaljáról meghívta dr. Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II RFKMF) korábbi rektorát és jelenlegi elnökét.
Az elnök asszony elmondása szerint a pályaorientáció kifejezés elméletben rendkívül szépen cseng, de a tapasztalat azért mást diktál. „Fontos megfigyelni azt, hogy milyen pálya van az adott fiatalok előtt: tudnak-e fejlődni, vagy ahogy a mondás tartja, maradnak és továbbra is (csak) a kántor mellől zenélnek a templomban” – mondta Orosz Ildikó. Véleménye szerint fel kell mérni azokat a pályaválasztási lehetőségeket, amelyek adottak a fiatalok előtt, és azok irányába kell terelgetni őket indirekt módszerek segítségével. „De lehet, hogy mindezeknek semmi értelme, mert ott van még az a bizonyos „csordaszellem”, melynek értelmében egyszerűen oda megy majd tovább tanulni, ahová a barátai” – emelte ki a Rákóczi-főiskola elnök asszonya.
„Nálunk nincs pályaorientációs szakember, ellenben mi magunk próbálkozunk önerőből megadni a tehetségeknek azt a lehetőséget, hogy kipróbálják magukat” – emlékeztetett dr. Orosz Ildikó. Úgy gondolja, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) megteremti a fiatalok számára a szakmai lehetőséget, ami önmagában egy közvetett pályaorientáció. „Van még mit fejlődni a pályaorientáció szempontjából de a jelenlegi háborús helyzetben elsődleges célunk, hogy megtartsuk az oktatási intézményeinket” – foglalta össze mondandóját dr. Orosz Ildikó elnök asszony.
A kerekasztal beszélgetésen még részt vett Ritter Betty, a pécsi Pedagógiai Oktatási Központ Oktatási Hivatalának a főosztályvezetője, Erdei Ildikó, a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, valamint Frigy Szabolcs egyetemi oktató, nevelési tanácsadó. A beszélgetést Ferencz-Salamon Alpár, a RMPSZ alelnöke moderálta.
A pályaorientációról és a tudatos iskolaválasztásról volt szó a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett panelbeszélgetésen jelen volt Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, aki a jelenlegi kárpátaljai oktatási helyzetet ismertette. A mostani nehéz helyzetben a legfontosabb, hogy, ha kis lépésekkel is, de lehessen előre haladni, illetve a legfontosabb az, hogy oktatási intézményeinket megtartsuk.
Kisebbségben csak azok a közösségek tudnak fenn- és megmaradni, amelyeknek van gondolkodni, cselekedni tudó és akaró értelmisége – mondta Nagy János, a Miniszterelnöki irodát vezető államtitkár Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola diploma átadóján. Az államtitkár Kölcsey Ferenc gondolataival üzent a fiataloknak, hogy: hass, alkoss, gyarapíts, hiszen hatni egymásra, alkotni egymással és gyarapítani egymást önmagában is csak összefogással lehet, amelyet a magyar kormány mindig és minden körülmények között támogat, nemcsak itt Kárpátalján, a Kárpát-medencében, de az egész világon. Az egyre bővülő diák létszámmal büszkélkedő kárpátaljai felsőoktatási intézményben az idén 185 fiatal vehette át az alapképzésben szerzett oklevelét, ma pedig 74-en a mester diplomájukat. Csernicskó István, a főiskola rektora beszédében nem csupán jó kívánságokkal látta el a fiatalokat, hanem beszámolt az intézmény sikereiről is, így a friss diplomások még büszkébbek lehettek, hogy itt szerezték meg okleveleiket. Csernicskó István elmondása szerint ma már az oktatói gárda 68%-a rendelkezik tudományos fokozattal, 41%-a pedig oktatói minősítést jelentő címmel. Eredményeink alapján észrevettek bennünket a nemzetközi és a hazai egyetemi rangsorok is. Mára egyértelmű, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2024 nyarára szakmailag megérett arra, hogy akár egyetemmé alakuljon – mondta a rektor. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke beszédében rávilágított arra, hogy jelenleg bár nehéz időket élünk, mi magunk kell, eldöntsük, hogyan reagálunk és hogyan kovácsolunk előnyt belőle. „A csodák nem a csodavárókkal, hanem a cselekvőkkel történnek. Jegyezzék meg ezt a gondolatot, és váljanak cselekvőkké azon a területen, amit választottak hivatásukként, hogy megélhessék a csodát, sok sikert kívánok” – zárta beszédét Orosz Ildikó A diplomákat Orosz Ildikótól, a Rákóczi-főiskola elnökétől és Csernicskó István rektortól vehették át a végzősök. A kettős képzésben résztvevőknek az intézmény vezetői mellett Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora is gratulált. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képzési kínálata egyre bővül, míg 2020-ban még csak 19-féle képzést hirdettek az alap- és mesterképzés szintjén, a következő tanévben már 30 képzési programmal várja a főiskola a jelentkezőket. A hallgatói létszám fokozatosan gyarapszik. Míg 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, addig a 2023‒24-est már 1 371 hallgatóval indították.
A beregszászi magyar főiskola fennállásának több mint három évtizede óta Kárpátalja meghatározó magyar oktatási intézményévé és kulturális központjává nőtte ki magát. A COVID és a háború ellenére a képzési kínálata folyamatosan bővül. Ezzel párhuzamosan nő a diákok száma is, akik közül az alapképzésben részesültek nemrég vehették át diplomájukat. Ha csak az elmúlt néhány év statisztikáját vesszük alapul jól érzékelhető, hogy a beregszászi főiskola, amely a magyar kormány támogatásával működik látványos fejlődésen ment keresztül. Például új sportcentrum és kollégium épült, számos fejlesztés valósult meg. Ennél talán még fontosabb, hogy az intézmény képzési kínálata egyre bővült: míg 2020-ban 19-féle képzést hirdettek ez a szám ma már 30. Négy éve 940 elsős hallgatóval, tavaly pedig már közel 1400 diákkal kezdték a tanévet. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára kiemelt esemény, amikor újabb végzősöket köszönthetnek. Az idei diplomaátadó és tanévzáró ünnepséget hagyományosan a beregszászi református templomban tartották, amely a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlajának behozatalával kezdődött. Köszöntőjében Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: a kárpátaljai magyarság oktatási-kulturális bástyája a beregszászi főiskola, amelynek működését a magyar kormány messzemenően támogatja. A siker és a kudarc nem végleges, emlékeztetett köszöntőjében Orosz Ildikó, a főiskola elnöke. Hozzátette: a tartós sikerhez vezető úton fontos a tájékozottság, kezdeményezőkészség, eltökéltség, amire most különösen nagy szükségük van a fiataloknak Kárpátalján. Idén 261 alapképzésben részesült diák vehette át diplomáját. Sokuk a főiskolán szeretné folytatni tanulmányait. A végzősök között szép számmal vannak olyanok is, akik a tanulás mellett már munkát is vállaltak. A beregszászi magyar főiskola végzőseinek munkájukra égető szükség van, hiszen Kárpátalján tanárhiány tapasztalható főleg a szórványvidék iskoláiban.
Ünnepélyes keretek között a beregszászi református templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanévzáró és diplomaátadó ünnepségére június 28-án. A rendezvényen az intézmény alapképzésein (BA, BSc) tanulmányaikat befejező 187 hallgató kapta kézhez a végzettséget igazoló oklevelét.
Az ünnepség a hagyományokhoz hűen a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlójának behozatalával vette kezdetét. Az egybegyűlteket elsőként Margitics János főiskolai lelkész, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a 103. zsoltár 1–5. verséből vett igeszakasszal, majd elhangzott nemzeti imádságunk, valamint a Rákóczi-főiskola himnusza.
„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola társadalmi beágyazottsága, szerepe és hatása Kárpátalján, a Beregszászi járásban, illetve Beregszász városában megkérdőjelezhetetlen. A főiskola – amellett, hogy a Beregszászi kistérség egyik legnagyobb munkáltatója és ezáltal közvetlenül és közvetve az egyik legjelentősebb adózója is – meghatározó oktatási, tudományos, kulturális és sportközpont” – jelentette ki évértékelő beszédében Csernicskó István, a II. RF KMF rektora. Kifejtette, hogy az intézmény képzési kínálata egyre bővül: míg 2020-ban csupán 19-féle képzést hirdettek alap- és mesterképzés szintjén, a következő tanévre már 30 képzési programra várja a főiskola a jelentkezőket. Fokozatosan gyarapodik a hallgatói létszám is: miközben 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, a 2023/24-es év már 1 371 diákkal indult.
„A beregszászi főiskola olyan oktatási intézményhálózatot alakított ki, ahol az óvodától az egyetemig, sőt a felnőttképzésig és továbbképzésig kínálunk tanulási lehetőséget a kárpátaljaiak számára. Ebben a ma már szinte egész Kárpátalját átfogó struktúrában több mint ötezer fiatal képzése, oktatása folyt ebben a tanévben” – szögezte le a rektor, hozzátéve: a Rákóczi-főiskola az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény egész Ukrajnában, amely rendelkezik nemzetközi intézményi akkreditációval.
Az eddig elért eredmények alapján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola feltűnt a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok listájában is. Az ukrajnai felsőoktatási intézmények rangsorában az intézmény a 211. helyre került 2023-ban, miközben 2022-ben még 21 helyezéssel hátrébb állt. A «ТОП–200 Україна 2024» rangsorban is sikerült előrébb lépnie: a főiskola idén a 155. helyen szerepel, a 2023-as pozícióhoz mérten 30 helyezést ugorva előre. A világ több mint 31 ezer felsőoktatási intézményét számontartó Webometrics rangsorban a 2022-es helyhez képest több mint 1 700 helyet léptek előre 2023-ra. „A közösen elért eredmények, az objektív számok és mutatók alapján mára egyértelmű: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2024 nyarára szakmailag megérett arra, hogy akár egyetemmé alakuljon. Csak rajtunk múlik, megtesszük-e ezt a lépést” – tette hozzá Csernicskó István, aki a nemzetközileg elismert tudományos sikerek mellett kiemelte az intézményi eredményeket is. A főiskola történetében az első diplomaátadó ünnepségre 2001. június 20-án került sor. Az első diplomát Ábrány Diána tanító szakos kolléga vehette át. A mai napig mindösszesen 3 830 felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet adtak ki, összesen 2 473 személynek. Ma ismét kerek számokhoz érkeztek a diplomák nyilvántartásában: a főiskola történetének négyezredik oklevelét Piroscsák Orsolya földrajz szakos hallgató veheti ma át, a 2 500. személy pedig, aki diplomát szerez náluk, nem más, mint Berghauer Kincső Anna turizmus szakos végzős diák, akinek édesanyja és édesapja itt, a főiskolán váltak egy párrá, hiszen mindketten itt szereztek diplomát 2003-ban.
„Sok-sok ember munkájának eredménye mindaz, amiről eddig szó esett. A kollégáknak köszönöm, hogy munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez, a hallgatóknak, diákoknak pedig azt, hogy amikor minket választottak, megtiszteltek bennünket a bizalmukkal” – mondta a rektor sok sikert kívánva a végzősöknek céljaik eléréséhez, s végül egy Vergilius-idézettel zárta beszédét: „Nulla salus bello, pacem te poscimus omnes” – mely magyarul annyit tesz: „Nincs öröm a háborúban, mindenki békét akar”.
Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a végzős hallgatók mellett külön köszöntötte azokat az édesapákat, szülőket és hozzátartozókat, akik a háború miatt nem lehettek jelen a diplomaátadó ünnepségen. „A mai nap legfontosabb üzenete a remény üzenete: a megmaradásba, a megújulásba, a közösség erejébe, egy gyarapodó jövőbe vetett makacs hit. Sőt, több mint hit: elköteleződés, társadalmi szerződés, nemzeti küldetés” – jelentette ki a miniszterhelyettes.
A kárpátaljai magyar közösség – ahogyan a történelem során annyiszor – küzd és kitart szülőföldje, anyanyelve és a magyar kultúra, a közösség mellett, sőt mindeközben dolgozik saját és a térség jövőjének építésén is – konstatálta Panyi Miklós, hozzátéve: „Méltó ápolása ez államférfiaink, szellemi nagyjaink, szabadságharcosaink örökségének, s méltó megtestesülése az ezeréves Kárpát-medencei magyar küldetésnek.”
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy a közel két és fél éve tartó háború ellenére a tény, hogy a kárpátaljai magyar közösség legfontosabb bástyája, a Rákóczi-főiskola működik egy, a háborút megelőző évekre jellemző, közel kétezres létszámmal, magas minőségben, rendkívül gazdag képzési kínálattal, ez bizony a főiskolát vezető elnyűhetetlen, határozott és kitartó vezetők mellett a sok száz, sok ezer fiatal döntésének is köszönhető, akik az elmúlt időszak ellenére is Kárpátalja, a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás, a kárpátaljai élet mellett tették le a voksot.
„A magyar nyelv és kultúra megőrzése, ahogyan a magyar oktatás is, mindannyiunk ügye, nemzeti ügy. Azt az értékteremtő és közösségmegtartó munkát, amelyet egy határon túli oktatási intézmény nyújtani tud, a magyar kormány eddig is minden lehetséges módon támogatta, és ezután is támogatni fogja” – szögezte le felszólalásában Panyi Miklós.
A köszöntőket követően a végzős hallgatók nevében Temető Ádám matematika szakos végzős diák mondott köszönetet, majd a hallgatók fogadalmat tettek, melynek szövegét a történelem szakot befejező Orosz Melánia olvasta elő diáktársainak.
A diplomák általános ismertetése után Csernicskó István rektor és Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke átadták a szakonként felvonuló végzősök okleveleit.
Az ismert diákhimnusz közös eléneklését követően Orosz Ildikó szólt a friss diplomásokhoz. Beszédében a tartós siker hat összetevőjét helyezte a diákok szívére útravalóul, kiemelve a naprakész információ, az intuíció, a kezdeményezőkészség, az eltökéltség, az intenzitás, valamint a mindezeket összekötő integritás fontosságát. A főiskola elnöke Winston Churchill egy gondolatát idézve arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy „A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: az számít csak, hogy legyen bátorság a folytatáshoz”. Mindezek mellett a Gulágot megjárt Placid atya túlélési szabályaira is felhívta a figyelmet: „A szenvedést nem szabad dramatizálni, nem szabad keresni azt, ugyanakkor keresni kell az élet apró örömeit. S bár nem vagyunk tökéletesek, de meg kell mutatnunk, hogy különbek, értékesek vagyunk. Soha ne feledjük azt sem, hogy akinek van hova kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést.”
A diplomaátadó ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre, majd a rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola Kárpátalja szerte össztánccal és évzáró koncertekkel méltatta a Nemzeti Összetartozás Napját. Az intézmény pedagógusai és növendékei a múlt évben csatlakoztak a felvidéki civil kezdeményezéshez, melynek lényege, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján, különböző helyszíneken, de egyazon időben ugyanazokat a polgári táncokat táncolják és énekeljék a magyar gyerekek. A programsorozat nyitórendezvényének a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Az alkalmat a Tanoda beregszászi és a környező településekre kihelyezett szakköreinek növendékei az Összetartozás Táncával nyitották meg, valamint bemutatták Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző Kézfogás című dalára készített kompozíciójukat. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, aki a nemzeti egységesség érzését erősítve, együtt táncolt a gyerekekkel. Az Összetartozás táncának főpróbájára gyűltek össze a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola tiszapéterfalvai és a környező településekre kihelyezett szakköreinek növendékei. Az össztáncot követően a tanoda növendékei évzáró koncertjükön mutatták be, mi mindent sajátítottak el egy év alatt. A beregszászi járási Csepén a Tulipán Tanoda udvarán gyűlt össze a helyi magyarság, hogy amint a programsorozat mind a 11 helyszínén, harangszóval emlékezzen a trianoni tragédiára és a több mint két éve tartó orosz agresszió gyermekáldozataira. A harangszó nem csak a gyász, hanem az élet hangja is egyben, fogalmazott Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke. Az összetartozás táncát Csepén a környező települések több mint 200 gyermeke táncolta el. Ezt követően a helyi Tulipán Tanoda növendékei évzáró koncertjükkel szórakoztatták a jelenlévőket. Tiszaújhelyen a Tulipán Tanoda 5 kihelyezett szakkörének 94 mosolygós, boldog növendéke adta elő az Összetartozás táncát. Nagyszőlősön a 3-as számú Perényi Zsigmond Középiskola sportpályáján gyűlt össze a Tulipán Tanoda kihelyezett szakköreinek 100 növendéke, hogy részt vegyen az Összetartozás Táncában. Fontos, hogy ne bogáncsokat, hanem a gyökereit ismerő embereket neveljünk, hangsúlyozta Nyibilevics Mónika, az tanintézmény vezetője. A Felső-Tisza-vidéki Rahón a Magyar Házban 60, kőrösmezői, terebesfejérpataki és helyi gyermek adta elő a nemzet egységét szimbolizáló táncot. A 75 aknaszlatinai, bustyaházai és huszti óvodás és iskolás a viski Fodó Sándor közösségi házban csatlakozott a programsorozathoz. Az ungvári 10-es számú Dayka Gábor Líceumban 15 évvel ezelőtt kezdődött el a néptáncoktatás. A Tulipán Tanodának köszönhetően pedig egyre nő a népi folklór iránt érdeklődők száma, hangsúlyozta Kulin Judit, az intézmény igazgatója. Az ungvári járási kisgejőci Tulipán Tanodába több mint 300 óvodás és iskolás gyermek érkezett. Ők mindnyájan az intézmény, a környező 15 településre kihelyezett szakkörének a növendékei. A Tanoda Nagydobronyi alapfokú művészeti iskolája pedig 11 település több mint 200 gyermekét látta vendégül, hogy a nemes dunamocsi kezdeményezéshez csatlakozva polgári táncok bemutatásával tegyék emlékezetesebbé a Nemzeti Összetartozás Napját. Nagyberegi Tulipán Tanoda, a helyi óvoda és iskola, valamint a beregújfalui kisiskolások a Szikura József Botanikus Kert udvarán gyűltek össze, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett programsorozathoz. A gyerekek bár kicsit szégyenlősen, de egyhangúan állították, hogy jó érzés és csodálatos élmény együtt lenni. Megható és felemelő érzés látni, hogy a gyerekek milyen nagy örömmel adták elő az összetartozás táncát, fogalmazott Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója. A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozata 11 helyszínen valósult meg. Az intézmény művészeti iskoláinak és Kárpátalja 75 településén kihelyezett szakköri foglalkozásainak növendékei, iskolások és az óvodák nagy és középső csoportos növendékei, összesen 2152 gyermek táncolta el az Összetartozás Táncát. A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.