Ukrajna és Magyarország szakemberei ismerkedtek a magyarországi ukránok helyzetével a Magyar‒Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport Budapesten tartott negyedik ülésén, illetve tárgyaltak a kárpátaljai magyarság oktatáshoz fűződő jogainak rendezéséről. Mindez különös hangsúlyt is kapott most, hiszen Volodimir Zelenszkij ‒ beregszászi látogatásakor, illetve Novák Katalin államelnökkel folytatott kijevi tárgyalása során ‒ ígéretet tett arra, hogy a kárpátaljai magyarok minden jogot megkapnak, amit a magyarországi ukrán kisebbségnek biztosítanak Magyarországon. A kárpátaljai sajtót az oktatási munkacsoport eredményeiről a szeptember 20-án Budapestről hazatért Orosz Ildikó tájékoztatta.
A munkacsoport ukrán küldöttségét Jevgen Kudrjavec, Ukrajna oktatási miniszterének első helyettese és Szerhij Babak, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Oktatási Tudományos és Innovációs Szakbizottságának az elnöke vezette. Megyénket Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács Oktatási, Tudományos, Vallási és Kisebbségi Szakbizottságának és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek az elnöke, valamint Maruszinec Marianna, Kárpátalja megye oktatási főosztályának vezetője és Olekszandr Ljah kisebbségi képviselő képviselte.
A vendéglátó oldalt Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár vezette, de mellette jelen voltak a különböző szaktárcák képviselői és Grexa Liliána, a Magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója is.
Orosz Ildikó a munkacsoport negyedik, bdapesti ülése kapcsán elmondta, hogy fő feladatuk az volt, hogy a korábbi ülésükön elfogadott megállapodások megvalósulását vizsgálják. Ezekből szerinte egy pont megvalósult, viszont azok a kérdések továbbra is nyitottak, hogy magyar nyelvből és irodalomból nem lehet nemzeti multi tesztet (ZNO) tenni, továbbra sem fordították magyarra az érettségit kiváltó online tesztet, amely jelenleg alapja a felsőoktatási felvételinek. A Rákóczi-főiskola kapcsán Orosz Ildikó felvettette továbbá, hogy megkapta az intézmény a nemzetközi akkreditációt, de azt az ukrán szakminisztérium még nem ismerte el. Erre, a jelenlévő vezetők ígéretet tette, hisz szerintük az elismerést csak technikai okok hátráltatják.
A munkacsoport tagjai Budapesten tájékozódtak a magyarországi nemzeti kisebbségek jogi és oktatási helyzetéről. Találkozhattak a Magyarországon élő ukránok képviselőivel is, akik az ottani ukránok oktatási helyzetéről számoltak be. Orosz Ildikó szerint: „Nagyon nagy feladat áll az ukrán állam előtt – ha valóban ezt akarják –, hogy utolérje Magyarországot a kisebbségi jogok biztosítása területén”. Ugyanis, Magyarországon az alkotmány kimondja, hogy melyek az államalkotó kisebbségek. Mindennek a jogalapja, az, hogy a száz évvel korábbi népszámláláskor milyen nemzetiségek éltek kimutatható létszámban az ország területén. Az, hogy az ukránokat is elismerik államalkotó kisebbségnek egy gesztus az ukránság felé, hisz száz évvel korábban még kimutatható számban csak ruszinokat írtak össze a mai Magyarországon.
Az elismert államalkotó kisebbségek Magyarországon saját kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, amelyek országos kisebbségi önkormányzattá nőhetnek, amelyeknek joguk van a parlamenti választások idején saját listát állítani. Már öt fő is küldhet a parlamentbe nemzetiségi szószólót, például Grexa Liliána, háromszáz szavazattal lett ukrán nemzetiségi szószóló. Amennyiben a nemzetiségi lista egy mandátummal felérő szavazatszámot kap, teljes jogú képviselőjük lesz az Országgyűlésben, ilyen pillanatnyilag a magyarországi német kisebbségnek van. Ugyanakkor a parlamenti szószóló is tagja a magyar parlamentnek, kap irodát és költségvetést, intézheti a kisebbség ügyeit, felszólalhat a parlamentben, igaz a képviselőkkel ellentétben nincs szavazati joga.
Az ukrán delegáció elsősorban a Magyarországon élő ukránok oktatási helyzete iránt érdeklődött. Megtudhatták, hogy Magyarországon nemzetiségi iskolákat a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok hozhatnak létre, amelyeknek a fenntartását teljes mértékben köteles biztosítani az állam. A kisebbségi iskolának náluk négy típusa lehetséges. A teljes körű nemzetiségi iskolákban a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv oktatásán kívül minden tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatnak. Ezen iskolák végzősei kötelesek magyarból és az adott kisebbség nyelvéből is érettségi vizsgát tenni. Léteznek még kétnyelvű iskolák, ahol kötelezően a tantárgyaknak a felét kell a kisebbség nyelvén tanítani, de az arány elérheti a 80%-ot is. A harmadik típus a nyelvoktató iskola, ahol heti öt órában tanulják a gyerekek a kisebbség nyelvét, és tanulniuk kell népismeretet, az adott kisebbség népismeretét is. A vasárnapi iskola a negyedik típus, amikor a gyerekek vagy délutánonként, vagy hétvégén a szabadidejükben tanulják őseik nyelvét. Minden esetben a szülők döntenek arról, hogy a négy nemzetiségi iskolatípus közül melyiket választják. Magyarországon más kisebbségek esetében mind a négy típusra vannak példák szép számmal. Az ukrán szülők a Nyíregyházán és Budapesten működő Leszja Ukrajinka Iskola esetében úgy döntöttek, hogy ők a nyelvápoló iskolát választják. A gyerekeik heti öt órában tanulják az ukrán nyelvet, plusz népismeretet. Egy a görögkatolikus egyházhoz köthető társadalmi szervezet azon dolgozik, hogy kétnyelvű ukrán iskolát hozzon létre Budapesten, amihez Budapest III. kerületének polgármesterétől kaptak is egy épületet. Ők egyelőre felmérik az igényeket, jelenleg csak délutáni iskola formájában foglalkoznak a gyerekekkel. A háború elől Magyarországra menekült ukrán szülők képviselői arról számoltak be, hogy létrehoztak egy kezdeményező csoportot, ők egy teljes körű ukrán nemzetiségi iskolát szeretnének létrehozni a magyar állam fenntartásával, egy olyat, ahol az ukrán tanterv szerint tanítják a gyerekeket ukránul. Ennek a kapcsán Szerhij Babak, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Oktatási Tudományos és Innovációs Szakbizottságának az elnöke is elmondta a kezdeményezőknek, hogy mindenkinek be kell tartania az adott állam törvényeit. Ukrajnában sem örülnének annak, ha olyan iskolák jönnének létre, amelyek egy idegen állam tanterve és törvényei szerint működnek. A tárgyalások során elhangzott, hogy jelenleg 5300 ukrajnai gyermek tanul különböző magyarországi oktatási intézményekben, viszont az ukrán szervezetek képviselői úgy tudják, hogy több ezer olyan ukrán gyermek is van ma Magyarországon, akik nem járnak ott iskolába, hanem otthon vannak, és online oktatásban tanulnak. Ezt Orosz Ildikó pedagógusként felelőtlenségnek tartja a szülők részéről, hiszen ha a gyermek semmilyen közösségbe sem integrálódik, csak ül otthon a számítógép előtt, az negatív hatással van a személyiségfejlődésére.
A pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Nagyon hasznos volt az Ukrán-Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport budapesti ülése a mi szempontunkból, mert nagyon sok olyan kérdésre rávilágított, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017-óta kér. Most már dolgoznia kell az ukrán állami hivataloknak és a törvényhozásnak is azon, hogyan állítsák vissza a kárpátaljai nemzetiségi iskolák státuszát, elsősorban a magyar iskolák státuszát. Ez alatt azt értjük, hogy a magyar nyelv lehessen az iskola belső nyelvi eszköze, lehessen egymás között magyarul beszélni a szülői értekezleten, tanári értekezleten, vagy az iskolai rendezvényeken is, ahogy ehhez jogunk volt 2017 előtt. Ha valóban komolyan gondolta Zelenszkij elnök az ígéretét, akkor abból kiindulva, amit a munkacsoportunk tapasztalt Budapesten, nagyon sok munka vár az ukrán honatyákra, hogy az EU csatlakozáskor Magyarország jó szívvel aláírhassa Ukrajna csatlakozási kérelmét” – összegezte az Ukrán-Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport, negyedik, budapesti ülésének tapasztalatait Orosz Ildikó.
Visken tartotta hagyományos központi tanévnyitó ünnepségét a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szeptember 9-én. Az eseményen a szövetség elnöke, Orosz Ildikó hangsúlyozta: „A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai oktatási-nevelési intézmények működésének, fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának.” A kárpátaljai magyarok jogszűkítését illetően megjegyezte: „Ez a föld a mi hazánk is, itt nyugszanak őseink, ezért egyforma jogokat szeretnénk magyar közösségként is, hogy az országot, melynek polgárai vagyunk, államalkotó tényezőként és azokat megillető jogokkal és lehetőségekkel építhessük.”
A kárpátaljai magyar iskolák ünnepélyes tanévnyitójának ezúttal az egykori máramarosi koronaváros ékszerdoboza, a nagy múltú viski református templom adott otthont. Az ünnepség istentisztelettel vette kezdetét, melyen Jenei Károly helyi református lelkész hirdette Isten igéjét.
A lelki útravalót követően az állami és nemzeti himnuszokkal vette kezdetét a KMPSZ tanévnyitója, melyen Orosz Ildikó elnök köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte: „Az elmúlt tanév a háború árnyékában zajlott. A tanév alatt és a nyári szünidőben a kárpátaljaiak életét átitatta a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság.”
A kárpátaljai magyar oktatás kapcsán az elnök megjegyezte: „Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző oktatási törvények, melyek a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar kisebbséget is hátrányosan érintik. Igen kevés pozitív jelét tapasztalták annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.” Az elnök asszony leszögezte: a kárpátaljai magyarság nem adja fel, kitartó szívóssággal kéri vissza elvett jogait az anyanyelvű oktatás terén, amit minden fórumon továbbra is képvisel majd a szövetség.
A KMPSZ elmúlt éves munkája, és a nyári időszakban kifejtett munka kapcsán kifejtette: „Igyekeztünk lehetőségeinkhez képest mindent megtenni, hogy enyhítsük a gyerekek számára a háború okozta nehézségeket. A KMPSZ szervezésében 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás, az éven megtartott tantárgyi vetélkedőkön 4 362 tanuló vett részt, a »Határtalanul« nyári iskolákban 55 iskola 2 500 gyereke foglalkozott.”
Az elnök asszony köszönetét fejezte ki a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, valamint a magyar állami és civil szervezeteknek a folyamatos támogatásért.
A közelmúltban zajló botrányos munkácsi események kapcsán hangsúlyozta: „Felháborodással konstatálják, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban. A munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjesztenek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvény adta jogaink betartását.”
A kialakult helyzet ellenére a KMPSZ felmérése alapján a Kárpátalján működő 99 oktatási intézményben, ahol van magyar nyelvű oktatás, a 2023/2024-es tanévben összesen 14 728 diák kezdte meg a tanulást magyar osztályokban. Az idei tanévben 1 126 kis elsős diák kezdte meg a tanévet a kárpátaljai magyar oktatási rendszerben.
Orosz Ildikó a megjelent pedagógusoknak eredményes tanévet kívánt, s a következő szavakkal zárta beszédét: „Tegyetek meg mindent azért, hogy a rátok bízott gyerekek megtanuljanak szeretni.”
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának beosztott ideiglenes ügyvivője köszöntőjében kiemelte: „Azt látjuk, hogy a magyar diákok szép számmal jelen vannak a magyar iskolákban. Ennek nagyon örülünk, hiszen Ukrajnában több mint ötszáz napja háború dúl. A magyar kormány igyekszik minden támogatást megadni Ukrajna számára. Ezen a nyáron több ezer ukrán diák nyaralt magyar városokban. Bízunk benne, hogy a háború mihamarabb véget ér. A magyar kormány a béke álláspontján van. Nagyon fontos, hogy ezt a vészterhes időszakot a kárpátaljai magyarság minél nagyobb számmal átélje, ebben a pedagógusok nagyon nagy segítséget adnak. Önök azt az új generációt nevelik föl, akik a kárpátaljai magyarság törzsállományát fogják adni”. Mint fogalmazott, a magyar kormány továbbra is igyekszik mindenben segíteni a kárpátaljai magyar közösséget.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta: „Több mint ötszáz évvel ezelőtt megszólalt az első csengő a viski magyar közösség életében. A történelem vérzivataros időszakában is zajlott az oktatás itt, a Máramarosban, méghozzá az egyház által. Legyünk büszkék arra, hogy az oktatás most is elkezdődhetett. Hosszú út vezetett ahhoz, hogy Visken egy fedél alá tömörítse az oktatási intézmény a diákokat. […]Szükséges, hogy legyenek intézményeink, s azokban élet, valamint elhívatott, a munkájukat odaadással végző pedagógusok, szülői közösségek. Mindezek kellenek ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszereink megmaradjanak. Nem véletlen, hogy a mostani tanévnyitó a református templomban van, hiszen a XXI. század a hitet vette támadás alá, de nekünk ragaszkodnunk kell keresztény kultúránkhoz.”
Az ünnepélyes gondolatokat követően a Viski Kölcsey Ferenc Líceum diákjainak ünnepi előadását tekinthették meg a megjelentek: a viski Dalos pacsirták magyar népdalcsokrot adtak elő, az intézmény elsősei dalban, versben köszöntötték a pedagógusokat. Lator Fanni a Diák imáját tolmácsolta tanáraiért, Szabó Gabriella, az intézmény magyar tanára előadásában pedig a Tanár imája diákjaiért hallgathatták meg. Becske Karina Csézy Ez az otthonom című dalát adta elő, míg Nyisztor Szebasztián Reményik Sándor Templom és Iskola című versét szavalta el a megjelentek számára.
Szeles Emma, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum nyugalmazott pedagógusa köszöntötte a pályakezdő tanárokat: „A tanár személye ugyanolyan fontos, mint az, amit tanít. Ahhoz, hogy formálni tudjuk tanulóink személyiségét, feltétlen odafigyelés, igényeikhez való alkalmazkodás, sok türelem és kellő alázat szükséges. Hinni kell, hogy mindegyik gyerekben van valami különleges, értékes, amire építeni lehet, és amit megtalálni és fejleszteni minden pedagógus kiemelt feladata. Nekünk, kisebbségi iskolák pedagógusainak jobban kell teljesíteni, és még többet, hogy a szülők iskolánkat, a magyar iskolát válasszák. Itt formálódik a jövőnk, iskoláink életképessége megmaradásunk záloga.”
Ambrus Zsanett, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum pályakezdő pedagógusa köszöntve pedagóguskollégáit és megosztva gondolatait pályája elején a következőképpen fogalmazott: „Kezdő pedagógusnak lenni olyan, mint kezdő festőnek. Előttem a szép fehér vászon, minden szükséges eszköz beszerezve, van elképzelés, hogy mit szeretnék a vásznon látni, megvan hozzá az elméleti tudásom is, csak a gyakorlat és a tapasztalat hiányzik. Azonban tudom, hogy ezen úton nem vagyok egyedül, ahogyan a kezdő festő mellett is ott vannak a gyakorlott művészek, mellettem is itt vannak a már kellő tapasztalattal rendelkező pedagógustársak, akik segítsége által a kezdetbeli nehézségek is leküzdhetőek. Pedagógusnak lenni olyan nemes feladat, amiért megéri mindent bele adni. Hiszen nap mint nap igazi csodákkal töltjük az időt, akik mellett minden nap új kalandokba lehet vágni a tudás erdejében. Minden nap más, minden nap egy új lehetőség, pedagógusnak lenni kiváltságos feladat, amely nagy felelősséggel jár.”
A köszöntő, lélekemelő gondolatokat követően Benedek Imre felolvasta a KMPSZ nyilatkozatát.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség döntése alapján, a körülményekre való tekintettel, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően Kárpátalján megszervezésre került a Határtalanul Nyári Iskola program. A napközis tábori programhoz 50 oktatási intézmény csatlakozott, többek között a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola is ahol a héten több mint 60 fiatalnak nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget rendhagyó tanórák, kirándulások és szabadidős foglakozások által, amelynek része a Szelíd Lovasközpont felkeresése is. Minden gyerek számára biztosítani kell azt, hogy kikapcsolódjon, és ha csak egy rövid időre is, de önfeledten szórakozzon, ezért is teremtettük meg a lehetőséget a nyári iskolai táborok megszervezésére, emelt ki stábunk kérdésére Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) augusztus 7–11. között immár huszonkettedik alkalommal szervezi meg a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, melynek helyszíne ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF).
Az akadémia célja a kárpátaljai magyar értelmiség szakmai ismereteinek megújítása mellett a magyar közoktatás erősítésével az egyetemes emberi értékekhez igazodó magyar kultúra szolgálata.
A program megnyitójára hétfőn került sor a főiskola Esztergom termében. Köszöntőjében dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. RF KMF elnöke hangsúlyozta: a Pedagógusszövetség és a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet megállapodása értelmében a nyári akadémián teljesített 30 óra beszámít a pedagógusok számára ötévente kötelező 150 órás továbbképzésbe.
A megnyitót követően A kisebbségi nyelvek mint biztonságpolitikai kihívás Oroszország Ukrajna elleni háborúja tükrében címmel tartott előadást prof. dr. Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, aki rávilágított a nyelvpolitika és biztonságpolitika kérdéskörére, érzékeltetve a nyelvi helyzet és a biztonságpolitika összefüggéseit.
Átfogó előadásában dr. Orosz Ildikó az Ukrajna függetlenségének első három évtizedében tapasztalható kisebbségpolitikát és az anyanyelvi oktatás folyamatát vizsgálta.
A hét során olyan szakmai diskurzusokra, eszmecserékre kerül sor, melyek által a résztvevők megismerkednek az oktatás- és nyelvpolitikában végbement változásokkal, valamint az oktatással kapcsolatos legújabb kutatási eredményekkel. Lehetőség nyílik továbbá pedagógiai és módszertani gyakorlatok elsajátítására is. A képzés előadásai a következő témák köré épülnek:
– Nyelvpolitika mint a nemzetépítés és identitáskonstrukció eszköze,
– „Európai Integrációs Modell” – a kárpátaljai kompetenciamérés eredményei,
– Lehet élmény a tanulás,
– Lelki egészségünk a XXI. században.
A pedagógusakadémia résztvevői betekintést kapnak a régió oktatástörténetébe, az interaktív és digitális eszközök használatába, a képelemzési lehetőségekbe és az alkotói tevékenység tervezésébe, a tanári reziliencia fejlesztési lehetőségeibe, valamint meggyőződhetnek a népmesék tanító, nevelő és szocializáló hatásairól, illetve a lelki egészség és kiegyensúlyozottság fontosságáról. A képzésen bemutatkozik a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány, a Tulipán Tanoda Népművészeti Iskolahálózat, a P. Frangepán Katalin Gimnázium, az Egán Ede Szakképzési Centrum és az újonnan létrehozott Kárpátaljai Magyar Líceum, valamint ismertetik az 5–6. osztály számára készült hon- és népismereti segédtankönyvet is.
A szakmai előadások mellett a szervezők a kulturális feltöltődésről sem feledkeztek meg, így esténként filmvetítésekre és táncházra kerül sor, csütörtökön pedig megtekinthetik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb, Pogánytánc című előadását.
A Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia Magyarország Belügyminisztériumának támogatásával valósul meg.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a magyar kormány támogatásával felújított magyar óvodát adott át Királyházán. Az intézmény a P. Frangepán Katalin Gimnázium kilencedik egységeként kezdi majd meg munkáját. Több mint 100 év után ismét magyar oktatásban részesülhetnek a település gyermekei. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 2021-ben kezdte el a megvásárolt egykori református parókia épületének felújítását, mely ezentúl az óvodások „háza” lesz.
Az ünnepélyes megnyitón Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke megjegyezte: „Királyházának kiemelkedő személyisége volt P. Frangepán Katalin, aki ittléte során úgy döntött, gyermekét anyanyelvén szeretné taníttatni, ebből adódóan mecénásként felfogadta Komjáthy Benedeket, s ezenkívül megbízta azzal is, hogy fordítsa le Pál apostol leveleit magyar nyelvre. Az elmúlt száz évben semmilyen intézményi oktatás nem volt Királyházán, ezért most egy hatalmas hiányt törlesztünk. Számunkra azért fontos ez az óvoda, mert ezáltal is segíthetjük a helyi szórvány magyar közösséget, és ha lesz rá lehetőség, akkor az óvoda után egy elemi iskolát is szeretnénk majd elindítani. Itt mintegy száz éve bármilyen hatalom jött, nem volt érdekelt abban, hogy ezt a kultúrát megőrizze és segítse, generációk nőttek fel, akik nem tanultak magyar iskolában. Ezért nagyon fontos, hogy akik igénylik a magyar nyelvet, azok megtanuljanak írni és olvasni” – hangsúlyozta Orosz Ildikó.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kijelentette: „A magyar kormány elkötelezett a magyar családok támogatása érdekében, és ez igaz a határon túl is. Magyar gyerekek nélkül nincsen magyar jövő. Az, hogy vannak ilyen intézmények, mint ez az óvoda, az garanciát jelent arra, hogy meg tudnak maradni a gyerekek magyarnak, meg tud maradni a magyar kultúra, magyar nyelvi közegben tudják a szülők őket biztonságban. Nekünk ez továbbra is stratégiai kérdés lesz, háborús időkben különösen fontosak az ilyen átadások, szimbolikus jelentőségük is van. Bízunk benne, hogy ezentúl még eggyel jobban érzik a kárpátaljai magyarok, hogy számíthatnak az anyaországra. Természetesen a magyar kormány abban érdekelt, hogy minél előbb tűzszünet és béke legyen, hiszen csak így jöhet vissza az a pezsgő és fejlődő élet ide, Kárpátaljára is, ami a háború előtt jelen volt.”
Tarasz Zadorozsnij, a Királyházai kistérség alpolgármestere köszönetet mondott a magyar kormánynak és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy egy új, korszerű óvoda kezdheti meg működését a térségben.
A királyházai óvoda közel 25 millió forintos anyaországi támogatással nyílhatott meg. Az épületen teljes körű javítást végeztek. A tervek szerint 15 fős vegyes korosztályú óvodai csoporttal kezdik meg az oktatást. Egy évvel ezelőtt pedig a Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola kihelyezett szakköre is megkezdte működését a településen, akik hegedűjátéka színesítette az átadóünnepséget. Az eseményen Peleskei Béla, Máramaros-Ugocsa Református Egyházmegye lelkészi főjegyzője mondott áldást az intézmény dolgozóira és növendékeire.
Az átadót követően Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Beregszászba látogatott, ahol a Perényi Zsigmond Kultúrkúriában átadta a csodasarkokat azon kárpátaljai gyerekek számára, akik kiemelkedő eredményeket értek el a Miénk a város online játék keretében. Az idei verseny legjobbjai most is értékes ajándékokat és csodasarkokat vehetettek át oktatási intézményeik részére, melyek értékes könyveket tartalmaztak. Ezt követően a kormányszóvivő meglátogatta az Ökumenikus Segélyszervezet beregszászi központját, majd a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat raktárát és az önkéntesek szálláshelyét is megtekintette.
A XII. Kárpátaljai Tehetségnap a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány 15 tehetségpontjában egész évben zajló tehetséggondozó hétvégék záróünnepsége is egyben, valamint a KMPSZ tanulmányi vetélkedőinek, illetve a különböző felsőoktatási és középiskolai ösztöndíjak nyerteseinek ünnepélyes díjkiosztója, melyet idén a Rákóczi-főiskolán rendeztek meg.
A program ünnepélyes megnyitóján Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke elmondta: „Ma a gyermekeket, a tehetséges gyermekeket ünnepeljük. Nem véletlen, hogy a tehetségnap a gyermeknaphoz közel eső ünnep. Hiszen nincs olyan gyermek, akiben ne lenne tehetség. Ezt a tehetséget fel kell fedezni, művelni kell, gondozni, és alkalmat kell adni, hogy kiteljesedjen.” Mint fogalmazott, egy magyar közmondás szerint: alkalom szüli a tolvajt. „Azonban nemcsak a tolvajt, de az alkalom szüli a tehetséges sportolót, énekest, matematikust és az élet minden területén lévő tehetséget. Hiszen ha valaki bármilyen adottsággal rendelkezik, de azt nem fejlesztik, benne szunnyad, akkor az sosem kerül felszínre” – emelte ki Orosz Ildikó.
Bodnár Zsolt beregszászi magyar konzul a tehetségnapra összeseregletteket üdvözölve elmondta, hogy bár az országban háború dúl, és a kárpátaljai kisebbség jogainak helyzete még nem látszik megoldódni, a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére számíthat a magyar kormány támogatására. Ezért továbbra is segítik azon alapítványok működését, melyek a kárpátaljai magyar gyerekek tehetségének kibontakoztatásán munkálkodnak – szögezte le a konzul.
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója kiemelte: „Ez az a nap, amikor ünnepeljük a tehetségeket s megköszönjük a tanároknak, hogy észreveszik ezen tehetségeket. A mai napon ünnepeltük a különböző versenyek helyezettjeit, akik Talentum-tallérban is részesültek. Az elmúlt tanévben a 15 kárpátaljai tehetségközpontban közel kétezer gyermeket sikerült bevonni a képességfejlesztő munkánkba.”
A program a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében valósult meg.
A rendezvényen felléptek a KMPSZ költészet napi szavalóversenyének, a „Szól a fülemüle!” és az „Által mennék én a Tiszán…”, valamint a Zenevarázslat programoknak a legkiemelkedőbb tehetségei.
A tantárgyi versenyek győzteseinek jutalmazása és a tehetségkutató programok legjobbjainak fellépésén kívül a tehetségnap keretében 23 diák részesült Zrínyi Ilona Szakkollégiumi Ösztöndíjban, 24 fő pedig Ady Endre-ösztöndíjat vehetett át. Az eseményen adták át az ECL-központokban sikeres nyelvvizsgát tevő 12 fő számára a diplomát, valamint a diplomahonosítási ösztöndíjoklevelek és támogatások is átadásra kerültek.
A tanévzáró tehetségnapon átadásra kerültek a Talentum-tallérok, oklevelek, mindezeket pedig zongorajáték, népzene, néptánc, ének és versmondás tette színesebbé, végezetül pedig következett az ünnepi torták elfogyasztása.
Potápi Árpád János Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára május 2-án a kárpátaljai magyar oktatási, politikai és vallási vezetőkkel tartott megbeszélést a kárpátaljai magyar oktatás jövőjéről és lehetőségeiről.
A találkozón Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Nagy Béla világi főjegyző, Lucsok Péter, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzó megbízásából Fehér Ferenc, a Kárpátaljai Szent Márton Karitász igazgatója, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar nyelvű híveiért felelős helynök, a Beregszászi Esperesi Kerület görög katolikus esperese, valamint Tóth Jenő, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum igazgatója vett részt – olvasható az államtitkár Facebook-oldalán.