Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo2MTAxO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 41118
[content] =>
Ebben az évben Számos érdekes csillagászati esemény történt a tavaly: 2020-ban például a bolygók úgy álltak össze, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt – hallhattuk az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton.
A csillagász hozzátette: a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a Jupiter és a Szaturnusz is már feltűnő volt, mivel a nyár közepén került mindkettő szembenállásába a Nappal, ami azt jelentette, hogy egész éjjel látszottak – tette hozzá.
Ezt követően a két óriás bolygó egyre közelebb került egymáshoz, december végén volt az együttállásuk a kora esti égen. Mint mondta, a két bolygó közelsége „rekonstruálta számunkra” a betlehemi csillagot, ugyanakkor december 21-i különleges bolygóállást sajnos szinte senki sem láthatta Magyarországról és környékéről.
Mint mondta, eközben, volt egy Mars-oppozíció is októberben, amely lehetővé tette, hogy nyáron három Mars-szonda is elinduljon a vörös bolygóhoz. Ezek a szondák februárban érkeznek meg a Marshoz – tette hozzá.
A csillagász a 2020-as év csillagászati eseménye között felidézte azt is, hogy 44 évvel a Holdról legutóbb kőzetmintát a Földre juttató holdszonda után most egy kínai űreszköz indult a Hold felé, hogy aztán 2 kilogramm holdi anyagmintával térjen vissza bolygónkra.
A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Az év ismeretterjesztő tudósa díjról elmondta: kötelességének érzi az ismeretterjesztést, a csillagászat azon tudományok közé tartozik, amelynek az eredményeit szinte senki sem érti, de szinte mindenkit érdekelnek például a fekete lyukak, az ufók, az exobolygók vagy az ősrobbanás.
(MTI/origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Ebben az évben Számos érdekes csillagászati esemény történt a tavaly: 2020-ban például a bolygók úgy álltak össze, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1609451280
[modified] => 1609375045
)
[title] => A csillagászatban a Naprendszer éve volt 2020
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41118&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41118
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 41119
[image] => Array
(
[id] => 41119
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze.jpg
[original_lng] => 151540
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/bolygok-naprendsze.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1609367845:5
[_thumbnail_id] => 41119
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2360
[_oembed_6521b17b0dbe5665361cefb1c31994bb] =>
[_oembed_time_6521b17b0dbe5665361cefb1c31994bb] => 1610015484
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619861616
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619861616
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622498513
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639601774
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1643684588
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664972370
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719771117
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11438
[1] => 6101
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2020
[1] => csillagászat
)
)
[1] => Array
(
[id] => 39586
[content] =>
Első alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkező rádiójeleket – írja a Phys.org tudományos portál.
A jeleket az amerikai Cornell Egyetem csillagászai észlelték, az eredményeket az Astronomy & Astrophysics című szakfolyóirat december 16-án megjelent számában közölték. Bemutatjuk az első olyan nyomot, ami arra utal, hogy a rádiótartományban észlelhettünk egy exobolygót” – mondta a tanulmány elkészítésében résztvevő egyik csillagász, Jake D. Turner. A szakértő szerint a jelek az 51 fényévre található Tau Boötes néven ismert kettőscsillag-rendszer egyik bolygójáról érkeztek. A rádiójelek ereje, polarizációja, valamint a planéta mágneses mezeje egyezik az elméleti előrejelzésekkel.
A kutatók a LOFAR (Alacsony frekvenciás rádióantenna rendszer) nevű rádiótávcső hálózattal azonosították a jeleket kibocsájtó bolygót, amely egy úgynevezett forró Jupiter, vagyis napjához közel keringő gázóriás. Szintén bolygókra utaló rádiójeleket észlelhettek a csillagászok az 55 Cancri és az Upsilon Andromedae rendszerekben.
Az exobolygók mágneses mezejének alapos vizsgálata nem csak az adott planéta belsejének és légkörének tulajdonságait tárja fel, hanem azt is, hogy milyen hatások érik az anyacsillaga felől. A mágneses védőpajzs állapota határozhatja meg azt is, hogy a megfigyelt égitesten kialakulhat-e élet. A mostani kutatás eredményei nagyban hozzájárulnak a távoli exobolygók részletesebb megismeréséhez.
Forrás: ORIGO
[type] => post
[excerpt] => Első alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkező rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1608240009
[modified] => 1608209775
)
[title] => Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=39586&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39586
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 39587
[image] => Array
(
[id] => 39587
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio.jpg
[original_lng] => 98963
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/radio.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1608202575:10
[_thumbnail_id] => 39587
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4472
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1608202576
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619702487
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619702487
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622090062
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639332463
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644336404
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664445241
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719564809
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
)
)
[2] => Array
(
[id] => 38385
[content] =>
Decembertől online élő bemutatókkal várja a Svábhegyi Csillagvizsgáló az érdeklődőket. Az interaktív előadásokon szó lesz többek között az univerzum keletkezéséről, az exobolygókról, a fekete lyukakról, valamint a Betlehemi csillag titkáról is, a nézők a műsor alatt feltehetik a kérdéseiket is – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében.
Nagy az érdeklődés az élőszavas csillagászati bemutatókra, ezért az intézmény december 13-án elindítja Galaxis útikalauz című tudományos, szórakoztató előadás-sorozatát.
Így a téma iránt fogékony közönség továbbra is élőszóban hallhatja az univerzum csodáiról és az égbolt jelenségeiről szóló előadásokat. A kommüniké emlékeztet arra, hogy a sorozat decemberben négy alkalommal, valamint egy szilveszteri adással jelentkezik az interneten, vasárnaponként este.
Az első adás témája az év legnagyobb meteorhullása, ez alkalommal a leglátványosabb hullócsillag rajjal, a Geminidákkal ismerkedhetnek meg a nézők december 13-án, a csillaghullás maximumát megelőző éjszakán. A tervek szerint januártól a vasárnapi adásokon túl majd csütörtökönként is csatlakozhatnak a nézők este az előadáshoz.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló 2019 novemberében nyílt meg a nagyközönség előtt.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont interaktív csillagászati élményközpontja azzal a céllal jött létre, hogy a világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit minél szélesebb körben elérhetővé tegye az érdeklődők számára.
Bővebb információk az eseményről a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján találhatók.
[type] => post
[excerpt] => Decembertől online élő bemutatókkal várja a Svábhegyi Csillagvizsgáló az érdeklődőket.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1607274139
[modified] => 1607216849
)
[title] => Galaxis útikalauz indul Svábhegyi Csillagvizsgálóban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38385&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38385
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38386
[image] => Array
(
[id] => 38386
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056.jpg
[original_lng] => 28185
[original_w] => 810
[original_h] => 456
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056.jpg
[width] => 810
[height] => 456
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056.jpg
[width] => 810
[height] => 456
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056.jpg
[width] => 810
[height] => 456
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/shutterstock1420005056.jpg
[width] => 810
[height] => 456
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607209649:12
[_thumbnail_id] => 38386
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3237
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1607209613
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619701931
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619701932
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622830907
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639411102
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644335841
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665157425
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1720510369
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
[1] => 28908
[2] => 28909
[3] => 28906
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
[1] => előadás-sorozat
[2] => online előadás
[3] => Svábhegyi Csillagvizsgáló
)
)
[3] => Array
(
[id] => 37601
[content] =>
A Jupiter és a Szaturnusz most olyan közel kerül egymáshoz, amire legutóbb a 18. században volt példa. Legközelebb pedig 2080-ban lesz ilyen.
Ritka találkozóra készülnek a bolygók. decemberben ugyanis a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy, ha valaki kicsit rövidlátó, úgy látja majd december közepén, végén, mintha összeolvadt volna a két bolygó – írja a hvg.hu Kiss László csillagászra, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatójára hivatkozva.
A szakember szerint lyen együttállás nem volt a 18. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz.
A két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság. Kiss László elmondta azt is, hoghy a két bolygó közelsége már december elején is megfigyelhető lesz.
A jelenséget a csillagász szerint távcsővel napnyugta után, alacsonyan a délnyugati horizont felett lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes megnézni az „eseményt”, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt. Kiss László hozzátette: még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét.
Forrás: napi.hu
[type] => post
[excerpt] => A Jupiter és a Szaturnusz most olyan közel kerül egymáshoz, amire legutóbb a 18. században volt példa. Legközelebb pedig 2080-ban lesz ilyen.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1606582824
[modified] => 1606565614
)
[title] => Ritka jelenség lesz az égbolton
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=37601&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37601
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 37604
[image] => Array
(
[id] => 37604
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1.jpg
[original_lng] => 45201
[original_w] => 1000
[original_h] => 666
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 666
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 666
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 666
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/csillagaszat-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 666
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1606558293:4
[_thumbnail_id] => 37604
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2684
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1606575667
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619813222
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619813222
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622823604
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639239200
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644901638
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664951719
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1721061292
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28236
[1] => 6101
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bolygók találkozása
[1] => csillagászat
)
)
[4] => Array
(
[id] => 35405
[content] =>
Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerből – írja a Futurism tudományos portálra hivatkozva az Origo.
Fantáziarajz a Neptunuszról
FORRÁS: PIXABAY A jelenlegi elméletek szerint a fiatal Napot egykor gázokból és porból álló korong vette körül. Ezek voltak a bolygók nyersanyagai; számtalan összeütközés révén a szemcsékből végül kialakultak a csillagunk körül keringő planéták. Ahogy nőtt a keletkező bolygók tömege, úgy rendeződött át a Nap körül keringő égitestek helyzete, a mai képet a nagytömegű bolygók gravitációs hatása alakította ki.
A Carnegie Tudományos Intézet szakértői kíváncsi voltak arra, hogyan helyezkedtek el az újszülött bolygók a korai Naprendszer, e célból 6000 számítógépes szimulációt futtattak le.
„Tudjuk, hogy csak a mi galaxisunkban több ezer bolygórendszer van. A Naprendszerben a bolygók elhelyezkedése azonban szokatlan képet mutat, ezért modellekkel megpróbáltuk visszaforgatni az időt, és reprodukálni keletkezésük folyamatát” – írta az Icarus című tudományos folyóiratban Matt Clement, aki az eredményt bemutató publikáció egyik szerzője. „Olyan, mintha azt próbálnánk kideríteni, mi okozta az autóbalesetet – milyen gyorsan ment a kocsi, merre haladt, és így tovább” – tette hozzá.
A szimulációk alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az Uránusz és a Neptunusz mai helyzetét két tényező határozta meg: a Naprendszer távoli részén található, kisebb égitestekből álló Kuiper-öv, valamint egy nagyobb jeges bolygó, ami idővel kilökődhetett a csillagközi térbe.
„Mindez azt mutatja, hogy bár a Naprendszer egy furcsa képződmény, régen teljesen átlagosan nézett ki” – magyarázta Clement. A most kidolgozott modellel a kutatók más bolygórendszerek keletkezését is vizsgálhatják.
(origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerből.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1604859409
[modified] => 1604801482
)
[title] => A Naprendszerből eltűnt egy bolygó
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=35405&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35405
[uk] => 35494
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 35406
[image] => Array
(
[id] => 35406
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept.jpg
[original_lng] => 51891
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/nept.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1604932033:2
[_thumbnail_id] => 35406
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4328
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1604794283
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619829904
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619829905
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1621676103
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639864039
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644179862
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665319542
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719516274
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
)
)
[5] => Array
(
[id] => 35279
[content] =>
Csillagászok még áprilisban rövid, erőteljes rádióhullám-robbanást észlelt a világűrből, majd azt is azonosították, hogy honnan érkezett: egy hatalmas objektumból a saját galaxisunkban. Ez az első eset a történelemben, hogy a tudósok képesek pontosan meghatározni egy FRB kitörés forrását, és egyben ez a forrás van eddig a legközelebb a Földhöz.
A gyors rádiókitörések vagy FRB-k csak a másodperc töredékéig tartanak, de 100 milliószor erősebbek lehetnek, mint a Nap sugárzása. Intenzitásuk ellenére az eredetük nagyrészt ismeretlen. Azért nehéz felderíteni őket mert nagyon rövidek, kiszámíthatatlanok és általában rendkívüli távolságokban történnek. Annyi világosnak tűnik, hogy az univerzum lehető legszélsőségesebb körülményei között kell kialakulniuk, ami tematizálja az eredetükről folyó diskurzust, ideértve a haldokló csillagokat, az idegen technológiát, egy magnetárt azaz egy nagyon erős mágneses térrel rendelkező csillagot. A friss kitörésről beszámoló tudósok most ez utóbbi esetre voksoltak.
A grafika az SGR 0418 + 5729 nevű magnetárt mutatja, egy olyan neutroncsillagot, melynek viszonylag lassú a forgási sebessége, és alkalmanként nagy röntgensugárzást generál. A bal oldali képen a Chandra adatai közepén rózsaszínű forrásként az SGR 0418 látható. A jobb oldalon a NASA művészi ábrázolása ad közeli képet az SGR 0418 -ról, ami a Földtől mintegy 6500 fényévnyire található. (Kép: NASA) Meg tudták erősíteni azt is, hogy a kitörés éppen úgy festett, mint a többi, távolabbi FRB festene, ha azt a saját galaxisunkon kívülről észleltük volna. Ez arra utal, hogy a többi kitörés legalább egy részét máshol is hasonló objektumok alakíthatják, mint ezt.
„Ez egy nagy rejtély, hogy mi hozza létre ezeket a hatalmas energiakitöréseket, melyek eddigi észlelései az univerzum felét átszelték, mire elértek bennünket. Ez az első alkalom, hogy egyetlen asztrofizikai tárgyhoz köthetjük az egyik ilyen egzotikus gyors rádiókitörést” – mondta el Kiyoshi Masui, az MIT fizika-professzora, aki az FRB Fényerősség elemzését vezette a csapatban.
A detektálás április 27-én kezdődött, amikor a kutatók két űrtávcsővel többszörös röntgen- és gamma-sugár kitörtést észleltek a saját galaxisunk másik végén található magnetárból. Másnap a kutatók két észak-amerikai távcsövet fordítottak az égbolt megfelelő része felé, és rögzítették az „FRB200428” néven ismertté vált kitörést.
A Tejút első FRB-je
A kitörés nem csak a Tejút első FRB-je és az első, amelyhez egy magnetár társult, hanem az első olyan is volt, ami a rádióhullámok mellett másféle energiát is kibocsátott. A kutatást a Nature folyóiratban megjelent három cikkben ismertették, és a világ számos teleszkópjából származó adatokra támaszkodott, kanadai, amerikai, és kínai berendezésekből érkező megfigyeléseket hasznosítva.
FRB-t először 2007-ben detektáltak és azonnal megindult a találgatás arról, hogy mi képes ekkora energiakitörésekre. Már akkor is a magnetárok tűntek a legesélyesebb jelöltnek, különös tekintettel arra amit a mágneses terük működéséről gondolunk, ami motorként működhet, előidézve az erőteljes robbanásokat.
Ennek tesztelésére a csillagászok megkísérelték a kitörések eredetét az ég lehető legkisebb részein belül lokalizálni. Legalábbis elméletileg ennek lehetővé kell tenni a számukra, hogy az űrben található ismert objektumokhoz társítsák őket, és összefüggéseket keressenek a rádióenergia-törések és más csillagászati jelenségek között.
A mostani kutatás az első, ami elvégzi ezt a munkát, és bizonyítékot szolgáltat az FRB-k és a magnetárok összekapcsolására. Ez értékes nyom lehet az FRB-k eredetének részleges megfejtéséhez.
Ha bebizonyosodna, hogy az FRB-k magnetárokból származnak, még akkor is sok rejtély marad körülöttük. A csillagászoknak meg kell keresniük azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi a magnetárok számára az FRB-k hatalmas energiájának kibocsátását, meg kell érteniük, hogyan tud egyszerre ilyen fényes, szokatlan energia- és röntgensugárzást egyidejűleg kibocsátani.
[type] => post
[excerpt] => Csillagászok még áprilisban rövid, erőteljes rádióhullám-robbanást észlelt a világűrből, majd azt is azonosították, hogy honnan érkezett: egy hatalmas objektumból a saját galaxisunkban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1604702811
[modified] => 1604685213
)
[title] => A Tejút belsejéből észleltek titokzatos rádiókitörést
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=35279&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35279
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35281
[image] => Array
(
[id] => 35281
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2.jpg
[original_lng] => 84433
[original_w] => 1600
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2-1536x768.jpg
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2.jpg
[width] => 1600
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/bolygo2.jpg
[width] => 1600
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1604678013:12
[_thumbnail_id] => 35281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2861
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1604678015
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619928559
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619928559
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1621443011
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1640008400
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1643446298
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664865891
[_oembed_c88d6aedaa43db2665724296c6d63232] =>
[_oembed_time_c88d6aedaa43db2665724296c6d63232] => 1665297544
[_oembed_a5730e7559b9a60f8f510f4339beca01] =>
[_oembed_time_a5730e7559b9a60f8f510f4339beca01] => 1719681332
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719681332
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 598
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Tudomány
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
[1] => 15145
[2] => 15144
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
[1] => rádiójelek
[2] => Tejútrendszer
)
)
[6] => Array
(
[id] => 31377
[content] =>
Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.
Idén ugyan valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért picivel kisebb a látszó átmérője, azonban jóval magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején – mondta el az MTI-nek Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. Ilyen közelséget nagyjából 26 havonta tapasztalhatunk, de a két bolygó távolsága minden alkalommal más és más. Legutóbb, 2018-ban 57,8 millió kilométer volt ez a távolság és a legközelebb eddig 2003-ban voltunk a vörös bolygóhoz, akkor 55,7 millió kilométer választott el bennünket egymástól. A vörös bolygó megfigyelhetősége igazából 15-17 évente a legkedvezőbb, ezeket nevezzük nagy oppozícióknak – tette hozzá a csillagász. Legközelebb 2035-ben lesz nagy oppozíció.
Elmondta azt is, hogy a Mars október 13-14-én lesz szemben a Nappal az égbolton, a vörös bolygó ekkor napnyugtától napkeltéig látható lesz, ilyenkor éri el fényessége csúcsát is. Este még a keleti, az éjszaka közepén a déli, hajnalra pedig már a nyugati égtájon lehet megtalálni, egy, a csillagoknál is fényesebben tündöklő vörös pontként.
A csillagász elmondta azt is, hogy a vörös bolygó egész októberben megfigyelhető lesz, mivel nem veszít olyan gyorsan a fényességéből. Azonban, ha valaki a felszínét is meg akarja csodálni, annak azt ajánlja,hogy látogasson el egy csillagvizsgálóba.
A Mars közelsége mellett októberben javában hullanak az őszi meteorok legfényesebbjeit adó Déli Tauridák is. A raj nem túl sok meteort ad, ám igen nagy fényességű tűzgömbök jellemzik, amelyek rendkívül látványosak lehetnek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1601672176
[modified] => 1601660502
)
[title] => Októberben földközelbe kerül a Mars
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=31377&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31377
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 31378
[image] => Array
(
[id] => 31378
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars.jpg
[original_lng] => 118951
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mars.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1601649702:10
[_thumbnail_id] => 31378
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4536
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1601649706
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1621144556
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1621144557
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622358502
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1638795633
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644152732
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665468209
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1720413066
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
)
)
[7] => Array
(
[id] => 25061
[content] =>
A kutatók a Ceres törpebolygón egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak – tudatta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről.
Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a 20 millió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt.
A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást alkalmazva mutatták ki hidrohalit jelenlétét az égitesten. Ez az anyag a tengeri jégben fordul elő, ám a Földön kívül eddig sehol máshol nem azonosították. Maria Cristina De Sanctis, az intézet munkatársa szerint a hidrohalit egyértelmű jele annak, hogy a Ceresen egykor tengervíz volt.
„Azt mondhatjuk, hogy a Ceres egyfajta óceánbolygó, olyasmi, mint a Szaturnusz és a Jupiter néhány holdja” – mondta a szakember.
A kutatók szerint a megfigyelt sólerakódások az elmúlt kétmillió évben halmozódhattak fel, ami csillagászati léptékkel nem több egy szempillantásnál.
Ez azt sugallja, hogy a tengervíz még mindig felfelé szivároghat a planéta belsejéből, aminek komoly jelentősége lehet a jövőbeli tanulmányokban.
„A Ceresen talált anyag rendkívül nagy jelentőségű asztrobiológiai szempontból” – jegyezte meg De Sanctis, hozzátéve, hogy ezek az ásványok kulcsfontosságú szerepet játszanak az élet kialakulásában.
Az olasz polihisztor, Giuseppe Piazzi által 1801-ben felfedezett törpebolygóról több tanulmány is megjelent hétfőn a Nature Astronomy, a Nature Geoscience és a Nature Communications című folyóiratokban.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => A kutatók a Ceres törpebolygón egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak – tudatta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1597598520
[modified] => 1597540594
)
[title] => A Ceres törpebolygón egy eddig csak a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=25061&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25061
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 25062
[image] => Array
(
[id] => 25062
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres.jpg
[original_lng] => 269586
[original_w] => 1673
[original_h] => 941
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/ceres.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1597529794:5
[_thumbnail_id] => 25062
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3371
[_oembed_50111c22f4aabad9dc04ea2791a6f8fc] =>
[_oembed_time_50111c22f4aabad9dc04ea2791a6f8fc] => 1597529795
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1597587726
[_oembed_ab9406c3e7d88210bd6e3430aa54b580] =>
[_oembed_time_ab9406c3e7d88210bd6e3430aa54b580] => 1610262475
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1615037684
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619883161
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619883162
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622389653
[_oembed_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => China National Space Administration releases latest high-definition Mars images taken and sent back by #Zhurong, the country's first Mars rover. #Tianwen1 #Tianwen #祝融 #天问 pic.twitter.com/64wVWYs8jF
— WatchTower (@WatchTowerGW) June 11, 2021
[_oembed_time_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => 1625422109
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1627586932
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1629628890
[_oembed_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] =>
[_oembed_time_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] => 1632566646
[_oembed_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] =>
[_oembed_time_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] => 1632566646
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1634231009
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1634231010
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639711912
[_oembed_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] => Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWM https://t.co/GFCIRzqmDu pic.twitter.com/jpDLDS8TZu
— Andrew Jones (@AJ_FI) January 7, 2022
[_oembed_time_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] => 1643094827
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644428631
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1667213091
[_oembed_30289a69c4d7f7f6ef6d4ffb3c78045a] =>
[_oembed_time_30289a69c4d7f7f6ef6d4ffb3c78045a] => 1674063998
[_oembed_c83cdc68b8594ac42423c3625f50d353] =>
[_oembed_time_c83cdc68b8594ac42423c3625f50d353] => 1674063998
[_oembed_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] => Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
— NASA (@NASA) March 12, 2023
[_oembed_time_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] => 1680114157
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704030582
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704030582
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704030582
[_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1708158246
[_oembed_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => 1719682853
[_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1719682853
[_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1719682854
[_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1719682854
[_oembed_440574682d7908d345f472dfaf912003] => Falcon 9 launches 21 @Starlink satellites to low-Earth orbit from Florida pic.twitter.com/PoDEjGYGSM
— SpaceX (@SpaceX) August 28, 2024
[_oembed_time_440574682d7908d345f472dfaf912003] => 1726381574
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
[1] => 15854
[2] => 2184
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
[1] => felfedezés
[2] => Űrkutatás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 24112
[content] =>
Egy halott csillag felől érkező, érdekes jeleket fogtak be korábban tudósok. Mostanra a forrásukat is sikerült megtalálni.
Először lokalizálták gyors rádiókitörések (Fast Radio Burst, azaz FRB) forrását a Tejútrendszerben, és első alkalommal sikerült kapcsolatot találni két kozmikus jelenség, a magnetárok és a rádiókitörések között – közölte Volodimir Szavcsenko, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének tudományos munkatársa. Az intézet a Föld körül 2002 óta keringő Integral nevű műhold segítségével gyűjtött tudományos adatokat értékelte ki.
Április végén riasztottak a világ csillagvizsgálóinak megfigyelőrendszerei, egy halott csillag ugyanis egyedülállóan intenzív sugárzást bocsátott ki nagyon rövid ideig, néhány milliszekundum erejéig. Az Integral segítségével meg tudták állapítani a rendkívül fényes rádiókitörések forrását: az SGR 1935 2154 jelet viselő, a Kis Róka csillagképben lévő magnetárból érkeztek.
A magnetárok rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok, tömegük a Napéval megegyező, átmérőjük viszont csupán 20 kilométer körüli. Amikor aktívvá válnak, kevesebb mint egy másodperc alatt nagy energiájú sugárzást bocsátanak ki, mely több milliárdszor fényesebb, mint a Nap.
Ezekről a gyors rádiókitörésekről kevés információval rendelkeznek a tudósok. 2007-ben fedezték fel őket, eddig azonban más műholdak segítségével nem sikerült azonosítani eredetüket a Kis Róka csillagképen belül. Az Integralnak és Ibis nevű képstabilizátorának köszönhetően azonban először sikerült forrásként az SGR 1935 2154 magnetárt azonosítani. „Ez valóban úttörő felfedezés. Fényt derít két titokzatos jelenség, a magnetárok és a gyors rádiókitörések eredetére. Eddig még sohasem sikerült lokalizálni a Tejútrendszerben egy FRB forrását” – mondta el Mereghetti.
Szavcsenko és a milánói INAF IASF asztrofizikai intézetben dolgozó Sandro Mereghetti vezetésével a csillagászok az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban számoltak be eredményeikről.
Brit csillagászok nemrég 157 naponta ismétlődő rádiójeleket fogtak be, de ennek a forrását még nem találták meg.
[type] => post
[excerpt] => Egy halott csillag felől érkező, érdekes jeleket fogtak be korábban tudósok. Mostanra a forrásukat is sikerült megtalálni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1596840360
[modified] => 1596760964
)
[title] => Megtalálták a Tejútrendszerből jött furcsa rádiójelek forrását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=24112&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24112
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 24114
[image] => Array
(
[id] => 24114
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2.jpg
[original_lng] => 68844
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/tejut2.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1596750164:12
[_thumbnail_id] => 24114
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4632
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1596728159
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619825228
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619825228
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1621360829
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639579634
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1643626843
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664876488
[_oembed_c88d6aedaa43db2665724296c6d63232] =>
[_oembed_time_c88d6aedaa43db2665724296c6d63232] => 1665134384
[_oembed_a5730e7559b9a60f8f510f4339beca01] =>
[_oembed_time_a5730e7559b9a60f8f510f4339beca01] => 1720352357
[_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] =>
[_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1720352357
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
[1] => 15146
[2] => 15145
[3] => 15144
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
[1] => magnetárok
[2] => rádiójelek
[3] => Tejútrendszer
)
)
[9] => Array
(
[id] => 23256
[content] =>
A Marson óriási homokhullámok lassú vándorlását figyelték meg – olvasható a Science magazin híroldalán.
A megahullámokként is ismert képződmények nemcsak a Marson vannak jelen, hanem a Földön is – igaz, bolygónkon sokkal kisebbek, mint szomszédunkon. A vörös planéta gigászi dűnéi a számítások szerint több ezer éve jöttek létre, formálódásuk arra utal, hogy a Marson erősebb szelek tombolnak, mint azt a kutatók korábban vélték.
A Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a megahullámokat a kisebb homokszemek tartják mozgásban úgy, hogy az apróbb szemcsék a szél hatására nekiütköznek a nagyobb porszemeknek.A friss eredmények cáfolják azt a korábbi nézetet, hogy a vékony marsi légkör miatt nem fújhatnak erősebb szelek a planétán.
A kutatók a NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondájának felvételeit nézték át; összesen 1100, a marsi egyenlítő környékén található megahullám viselkedését elemezték. A képződmények korát előzőleg több százezer évesre becsülték, és biztosak voltak benne, hogy a Mars atmoszférájának elvékonyodása óta e struktúrák mozdulatlanok.
Az új eredmények bebizonyították, hogy a feltevés téves, igaz, az óriásdűnék vándorlása meglehetősen lassú folyamat – évente mindössze 10 centimétert mozdulnak arrébb.
A felfedezés nem sok jóval kecsegtet a jövő emberes Mars-misszióira nézve. Úgy tűnik, a leendő telepeseknek nagyobb marsi szélviharokkal is meg kell küzdeniük.
[type] => post
[excerpt] => A Marson óriási homokhullámok lassú vándorlását figyelték meg – olvasható a Science magazin híroldalán.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1596395880
[modified] => 1596296792
)
[title] => Mozgás a vörös bolygó felszínén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=23256&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23256
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 23257
[image] => Array
(
[id] => 23257
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas.jpg
[original_lng] => 102312
[original_w] => 1024
[original_h] => 415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas-300x122.jpg
[width] => 300
[height] => 122
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas-768x311.jpg
[width] => 768
[height] => 311
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas.jpg
[width] => 1024
[height] => 415
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas.jpg
[width] => 1024
[height] => 415
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas.jpg
[width] => 1024
[height] => 415
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/mars-mozgas.jpg
[width] => 1024
[height] => 415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1596285992:5
[_thumbnail_id] => 23257
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1596057278
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 6202
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[_oembed_c012754b540ea8610472b53342192e18] =>
[_oembed_time_c012754b540ea8610472b53342192e18] => 1596057281
[translation_required_done] => 1
[_oembed_50111c22f4aabad9dc04ea2791a6f8fc] =>
[_oembed_time_50111c22f4aabad9dc04ea2791a6f8fc] => 1596982142
[_oembed_ab9406c3e7d88210bd6e3430aa54b580] =>
[_oembed_time_ab9406c3e7d88210bd6e3430aa54b580] => 1611032788
[_oembed_cb238d2aa56abdefe03a0ed4f1ca412a] =>
[_oembed_time_cb238d2aa56abdefe03a0ed4f1ca412a] => 1613730020
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1614848544
[_oembed_0f837b60e3b9e0c9c06880004761fafb] =>
[_oembed_time_0f837b60e3b9e0c9c06880004761fafb] => 1619497290
[_oembed_10157a6e422fb1a2ba1fb2b21d9ed627] => You wouldn’t believe what I just saw.
More images and video to come...#MarsHelicopterhttps://t.co/PLapgbHeZU pic.twitter.com/mbiOGx4tJZ
— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) April 19, 2021
[_oembed_time_10157a6e422fb1a2ba1fb2b21d9ed627] => 1619497290
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619602342
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021
[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619602342
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1622308295
[_oembed_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => China National Space Administration releases latest high-definition Mars images taken and sent back by #Zhurong, the country's first Mars rover. #Tianwen1 #Tianwen #祝融 #天问 pic.twitter.com/64wVWYs8jF
— WatchTower (@WatchTowerGW) June 11, 2021
[_oembed_time_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => 1623971120
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639168694
[_oembed_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] => Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWM https://t.co/GFCIRzqmDu pic.twitter.com/jpDLDS8TZu
— Andrew Jones (@AJ_FI) January 7, 2022
[_oembed_time_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] => 1642886234
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1643923859
[_oembed_46abdc17400367dbbca951f7f8c533b3] => A tri of dust devils in Jezero Crater caught on camera by @NASAPersevere on sol 372 pic.twitter.com/bFd9BMp24D
— Kevin M. Gill (@kevinmgill) March 10, 2022
[_oembed_time_46abdc17400367dbbca951f7f8c533b3] => 1648036699
[_oembed_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] =>
[_oembed_time_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => 1649614535
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665003158
[_oembed_f73389d4a56b6973b8ef21bf5a795789] =>
[_oembed_time_f73389d4a56b6973b8ef21bf5a795789] => 1670576051
[_oembed_30289a69c4d7f7f6ef6d4ffb3c78045a] =>
[_oembed_time_30289a69c4d7f7f6ef6d4ffb3c78045a] => 1672271792
[_oembed_c83cdc68b8594ac42423c3625f50d353] =>
[_oembed_time_c83cdc68b8594ac42423c3625f50d353] => 1672271793
[_oembed_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] => Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
— NASA (@NASA) March 12, 2023
[_oembed_time_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] => 1678801597
[_oembed_6d80054a2a165daa3b00545a76d7a2e6] => Starship is ready for launch ?
Awaiting regulatory approval
— Elon Musk (@elonmusk) April 9, 2023
[_oembed_time_6d80054a2a165daa3b00545a76d7a2e6] => 1681802279
[_oembed_eab5644198e7637d4f057ae939d6a551] => Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
— SpaceX (@SpaceX) April 6, 2023
[_oembed_time_eab5644198e7637d4f057ae939d6a551] => 1681802279
[_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1707639683
[_oembed_cee6440270e08ef1605698676e223a08] =>
[_oembed_time_cee6440270e08ef1605698676e223a08] => 1719921445
[_oembed_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] => NASA just released the clearest view of Mars ever. (sound of Mars)
pic.twitter.com/XNIYJ0f15R
— Science (@ScienceGuys_) June 17, 2024
[_oembed_time_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] => 1719921445
[_oembed_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => 1719921445
[_oembed_10a812f7c83641a3ae60ce61420ff494] => Starship is ready for launch 🚀
Awaiting regulatory approval
— Elon Musk (@elonmusk) April 9, 2023
[_oembed_time_10a812f7c83641a3ae60ce61420ff494] => 1719921446
[_oembed_cb76a33d4042f3b100e75479a14d80d4] => Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
— SpaceX (@SpaceX) April 6, 2023
[_oembed_time_cb76a33d4042f3b100e75479a14d80d4] => 1719921446
[_oembed_06114a40a061dc278569ea3838222ab2] => Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
— NASA (@NASA) March 12, 2023
[_oembed_time_06114a40a061dc278569ea3838222ab2] => 1719921446
[_oembed_440574682d7908d345f472dfaf912003] => Falcon 9 launches 21 @Starlink satellites to low-Earth orbit from Florida pic.twitter.com/PoDEjGYGSM
— SpaceX (@SpaceX) August 28, 2024
[_oembed_time_440574682d7908d345f472dfaf912003] => 1726302467
[_oembed_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] =>
[_oembed_time_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] => 1730109017
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
[1] => 10322
[2] => 2184
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
[1] => Mars
[2] => Űrkutatás
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 20
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 6101
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 20
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 6101
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
csillagászat (3 Oldal)
