Megnőtt a német állampolgárok érdeklődése a görögországi ingatlanok, azon belül is elsősorban a családi házak iránt a Kathimerini görög napilap csütörtöki jelentése alapján.
A lapnak a Ferimmo ingatlanpiaci portál adatait idéző cikke szerint a német polgárok ingatlanvásárlásai 25 százalékkal nőttek a tavalyihoz és 40 százalékkal a 2020-ashoz képest. A német polgárok ingatlanvásárlásaikkal mostanra megelőzték a rangsorban eddig az első helyet elfoglaló kínaiakat is.
A kínálatában mintegy 40 ezer ingatlant felsoroló Ferimmo online platform több mint 200 ingatlanügynököt tömörít, és kifejezetten a német nyelvű országok potenciális ingatlanbefektetőit célozza meg.
A portál nyilvántartásában kimutatható növekedést alátámasztják a görög jegybank adatai is: eszerint a görög ingatlanpiacon a külföldiek befektetései az idei első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest 61 százalékkal, mintegy 788 millió euróra emelkedtek.
Szakmai elemzői becslések szerint a német ingatlanvásárlások száma több mint 250 ezerre is növekedhet Görögországban, ami akár 5 milliárd eurós befektetési összeget is eredményezhet – írja a lap. Az ingatlanvásárlások támogatására a görög bankok jelzáloghitel-konstrukciót is kidolgoztak kifejezetten a német befektetők számára.
A jelentés szerint a 250 ezer és 400 ezer euró közötti értékű családi házak iránt különösen nagy a kereslet a hagyományos turisztikai körzetekben, például a Peloponnészosz-félszigeten, Krétán, a Kikládok és a Chalkidiki-félszigeten.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Görögország fokozatosan meghosszabbítja kerítését Törökországgal közös határán és megerősíti a megfigyelőrendszereit az egyre erősebbé váló illegális bevándorlás feltartóztatására – közölte a görög kormány.
A döntés Kiriákosz Micotákisz kormányfő vezetésével és a legfőbb katonai, biztonsági és bevándorlási tisztségviselők részvételével tartott keddi tanácskozáson született. A kormányzat közleménye szerint a megbeszélésen az egyre nagyobb tehertételt jelentő illegális bevándorlásra összpontosítottak Görögország szárazföldi és tengeri határain.
Görögország már korábban felhúzott 40 kilométer kerítést az Évrosz határfolyó mentén. Athén ismételten azzal vádolta Ankarát, hogy Törökországba érkezett migránsok ezreit küldi Görögországba szomszédja destabilizálására.
„Eldöntöttük, hogy fokozatosan meghosszabbítjuk a kerítést az Évrosz teljes hossza mentén” – közölte a görög kormány kiemelve, hogy első körben a lehetséges problémás szakaszokra fognak összpontosítani. „El lett döntve az is, hogy megerősítjük a megfigyelő rendszereket” – tette hozzá.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a migráció mellett egyebek között a tengeri határokról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség – három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
„Athénban nagyon kevés a park és a zöld terület, ezért ezt szeretnénk megnövelni. Kevés a hely és kevés a víz a belvárosban. Ezért Hadrianus római császár régi vízrendszerét újítjuk fel, amely nem ivóvizet szállít a fővárosba. Ezzel akarjuk locsolni a meglévő és az újonnan létesülő parkokat” – mondja a Deutsche Welle tudósítójának a 61 éves Elena Mirtivili, aki korábban a Zöld párt elnöke és Athén főpolgármesterének helyettese volt. Most teljes erővel szervezi a védekezést a hőhullámok ellen, amelyek szinte elviselhetetlenné teszik az életet Athénban. Egyik ötlete az, hogy a külföldi példákat tanulmányozza, és igyekszik átültetni Görögországba, ahol a 4000 éves Athénban még sohasem volt tartósan ilyen meleg.
Az egyik megvalósulóban levő terv egy kis japán park a görög fővárosban.
„Minél több olyan fát akarunk ültetni, melynek sok levele van, és ezért csökkenti a hőséget. A japánok ezt már kitalálták, ráadásul náluk is kevés a hely, mint Athén belvárosában. Ezért ilyen kis parkot hozunk létre, amelyet olyan vízzel öntözünk, amely nem iható, vagyis ezzel nem csökkentjük Athén ivóvízkészletét” – hangsúlyozza a hőségfelelős. Tisztában van azzal is, hogy elsősorban az emberekkel kell foglalkoznia, akiket rendkívüli mértékben megvisel a hőség. Ha a hőmérő 30 fok fölött csak egyet emelkedik, akkor a halálozási mutató 5%-lal lesz magasabb. „Erről nem írtak az újságok a nagy hőhullám idején, pedig ez nagyon fontos, különösen a veszélyeztettek szempontjából” – emelte ki.
Athén hőhullámfelelőse ezért meghívta a Vöröskereszt hőségspecialistáit Ausztráliából, ahol olykor tartósan 50 fok körül van a hőmérséklet. Az ausztrálok tanácsára sok segélypontot hoztak létre Athénban, hogy közel legyen a segítség, ha valaki rosszul lesz. A leghíresebb segélypont az Akropoliszon van, amelyet ilyen óriási hőségben is látogatnak a turisták. A Vöröskereszt ezenkívül összeírta azokat a hetven év fölötti öregeket, akik egyedül élnek, ezért veszélyezteti őket a hőhullám. Tartják velük a kapcsolatot és tanácsokat adnak. Elsősorban azt, hogy igyanak sok vizet, és csak este mozduljanak ki, amikor már elviselhetőbb a hőség.
Parkok az utak helyén
Radikális megoldást javasol Athén hőség felelőse a forgalmi dugók felszámolására. Athén városát sem ilyen nagy autós forgalomra tervezték, ezért gyakoriak a dugók, ahol 10 fokkal magasabb lehet a hőmérséklet. Ennek megszüntetésére a hőségfelelős azt javasolja, hogy tiltsák ki a járműveket a belvárosból, és az utak helyén létesítsenek parkokat. Természetesen nagy az ellenállás, de a hőségfelelős szerint másképp nem lehet elérni a célt: Athén karbonsemlegességét 2035-re. Így is nagyon kockázatos ennek a célnak az elérése, ezért a hőségfelelős boldog, hogy lánya Skandináviában, Norvégiában tanul. „Örülök ennek, mert a jövőben Északon sokkal elviselhetőbbek lesznek az időjárási körülmények, mint nálunk nyáron Athénban.”
A görög GreatFlyer Youtube-videós tette fel a Wizz Air Airbus A321neo repülőgépének rekordalacsonyra sikerült leszállását Skiathoson, amit az európai St. Maartennek is becéznek.
A tengerpart mellett vezető úthoz nagyon közel van a repülőtér futópályájának küszöbe, ezért sok turista látogat ki erre a helyre, hogy az alacsonyan érkező gépeket megfigyelje.
A Wizz Air gépének megközelítése azonban annyira alacsonyra sikerült, hogy az nemcsak a turistákat, hanem a tapasztalt videóst is meglepte – írja az AIRportal.hu.
250 ezer euróra büntettek egy krétai férfit Görögországban, amiért kidobta a szemetesbe öt újszülött kismacskáját – írja az Index.
Az Iráklióban élő 59 éves férfi június 3-án szabadult meg macskájának újszülött kölykeitől. Az állatokat egy szemetesgyűjtő zsákba zárt, majd a városon kívülire vitte és kidobta őket egy, az autóút mentén lévő kukába.
Egy nő már jóval később, szörnyű állapotban talált rá a kisállatokra: egyikük addigra elpusztult, a másik négy pedig haldoklott. A megtalált állatokról egy rövid videót is készített:
Ezután a kölyköket gyorsan állatorvoshoz szállították, de az orvosi kezelés ellenére a négy túlélőből végül hárman utóbb elpusztultak, vagyis csak egyetlen kölyök maradt életben.
Az állatokat megtaláló nő bejelentést tett a rendőrségen, és végül egy térfigyelő kamerás felvétel által sikerült azonosítaniuk a férfit június 9-ére. Az illető a rendőrségen be is vallotta a bűncselekményt – írja a keeptalkinggreece.com.
Görögországon nemrég lépett életbe egy új állatvédelmi törvény, amelyet ennél a bűncselekménynél alkalmaztak először. E törvény szerint 50 ezer eurónyi, semmiképp nem elengedhető pénzbüntetést kaphat az, aki egy újszülött állatot elpusztít, vagy akár csak megkísérli ezt (korábban ugyanezért 30 30 ezer eurós bírság járt, azonban bizonyos esetekben ennek megfizetésétől eltekinthettek).
Ennek jegyében a férfit most automatikusan 250 ezer eurónyi pénzbírságra büntették.
Ráadásul az ügynek még nincs vége, ugyanis ezen kívül a bíróság még akár 5 év börtönbüntetésre is ítélheti őt, erről később hoznak döntést. Az 59 éves férfi a kihallgatáson egyébként azt mondta, hogy nem tudott erről az új törvényről.
Maria Houstoulaki, egy görög állatvédő szervezet vezetője azt mondta, hogy Krétán kifejezetten gyakorinak számítanak az efféle bűncselekmények, de az embereknek most, az új törvény hatályba lépése után „végre kell érteniük, hogy az élethez való joga az emberektől és a nem emberektől egyaránt elidegeníthetetlen”, és hogy nem dobhatnak ki csak úgy kismacskákat a szemetesbe.
A törvény a szigorúbb büntetés mellett az embereknek lehetőséget ad arra is, hogy ha nem tudnak gondozni egy háziállatot, akkor jogi úton, az önkormányzatoktól kérjenek segítséget ahhoz, hogy az állat máshova kerülhessen.
Görögország szerdán jelentette be, hogy a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni védelem jegyében elrendelt korlátozó intézkedések enyhítéseként az idegenforgalmi főszezon, a nyár közeledtével június 1-től feloldják a maszkviselési kötelezettséget a repülőgépeken és a beltéren tartott nyilvános rendezvényeken.
„Továbbra is kötelező a maszk viselése a kórházakban, idősotthonokban és a városi tömegközlekedésben, az autóbuszokon, metrón és villamosokon” – közölte televíziós üzenetében Thánosz Plevrísz egészségügy-miniszter.
Hozzátette, hogy a kompok utasaira vonatkozó maszkviselési szabályról a jövő héten döntenek.
Görögország március elején már döntött az éttermekben, kávéházakban és az éjszakai szórakozóhelyeken kötelező maszkviselés eltörléséről.
Az egészségügyi hatóságok szerdán 4626 koronavírus-fertőzöttet és tizenkilenc halálesetet jelentettek. Az első fertőzés két évvel ezelőtti diagnosztizálása óta 3 406 553 embert fertőzött meg a SARS-CoV-2 nevű vírus, és 29 619-en haltak meg a Covid-19 betegség következtében a 11 milliós lakosságú Görögországban.
Nikolaos Panagiotopoulos görög védelmi miniszter közölte, hogy az ország a továbbiakban nem szállít fegyvert Ukrajnának – írja az Euractiv.
A miniszter szerint a nagy mennyiségű fegyverrelszállítás csökkentheti Görögország védelmi képességeit, különösen a szigeteken.
Görögország egy nappal korábban közölte, hogy török vadászgépek 11 alkalommal sértették meg az ország légterét, és nagyon alacsony magasságban repültek a görög szigetek felett.
A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a görögök 66%-a nem ért egyet azzal, hogy katonai felszerelést szállítsanak Ukrajnának, és csak 29%-uk támogatja a kormány döntését.
Nikos Dendias görög külügyminiszter kijelentette, hogy ő akarja vezetni a Mariupolba tartó humanitárius missziót. Elmondása szerint a városban több ezer görög nemzetiségű személy él.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Dendias megjegyezte, hogy Görögország prioritása a Mariupolban élő civilek és etnikai görögök védelme, hozzátette, hogy már tájékoztatta az ukrán és az orosz hatóságokat a humanitárius misszióról.
More humanitarian aid for #Ukraine ?? #Switzerland ?? is sending 100 tonnes of supplies this week, including medical & firefighting equipment provided by @vbs_ddps. Proud of our @SwissDevCoop staff for organising the delivery of 5,300 tonnes of relief goods since March ? pic.twitter.com/v9FVUbIRCy
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Exclusive footage from temporarily occupied left bank of the Dnipro. ?? doesn’t evacuate residents from flooded areas or allow ?? to do so. But technology comes to rescue. Our Vampire drone, which previously destroyed the occupiers, now delivers humanitarian aid.@United24mediapic.twitter.com/oY0qS7WA8z
Görögország legkevesebb 30 ezer ukrán menekültet be tud fogadni azok közül, akik jelenleg Lengyelországban tartózkodnak, jelentette be Notis Mitarakis görög migrációs miniszter – számolt be az Ekathimerini.
Elmondása szerint Görögország autóbuszokat vagy repülőket küld Lengyelországba az ukrajnai menekültekért. Egyben kihangsúlyozta, hogy senkit sem fognak erőszakkal elszállítani, és minden helyváltoztatás önkéntes alapon történik.
Mitarakis egyben hozzátette, hogy ha 30 ezer menekült dönt úgy, hogy Görögországba utazik, akkor az ország uniós sürgősségi támogatást kérhet a költségek fedezésére.
Az orosz invázió kezdete óta összesen több mint 7000 ukrán menekült érkezett Görögországba, akiknek azonnal kiadják a 12 hónapos tartózkodási engedélyt.
Márciustól az oltással rendelkező uniós állampolgárokat korlátozás nélkül engedik be.
Minden eddiginél korábban, március elsején indul a görög turisztikai szezon, ehhez a kormány minden szükséges óvintézkedést megtett – mondta Vaszilisz Kikiliasz turisztikai miniszter pénteken. Az európai oltási igazolvánnyal rendelkezők már hétfőtől szabadon beléphetnek az országba kötelező tesztelés nélkül – írja a Portfolio.
Tavaly január és november között több mint 7,2 millió turista látogatott Görögországba. A kormány célja, hogy idén túlszárnyalják a 2019-es rekordot, amikor több mint 18 milliárd eurót költöttek el a látogatók.