Az idei forró nyár csak súlyosbította egy tavaly megrepedezett grönlandi gleccser állapotát. Mostanra pedig ismertté vált, hogy a hirtelen felmelegedésnek köszönhetően az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjege kettéhasadt. Az erről szól információ a Copernicus európai megfigyelési program adatainak tanulmányozása révén vált ismertté.
Az Északi-sarkvidéken megmaradt, legnagyobb selfjegéből egy körülbelül 110 négyzetkilométeres jégdarab vált le. És ez a globális felmelegedés közvetlen következménye, állítják a tudósok.
Mint ismeretes, a grönlandi gleccserek sokat olvadtak az elmúlt évben. Általánosságban elmondható, hogy 2019-ben és 2020-ban mért, szokatlanul magas hőmérsékleteket regisztráltak az Északi-sarkvidéken, és az olvadás jelentősen felgyorsult. Maga a 79N-es gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, 2020 nyara egyszerűen megadta a kegyelemdöfést és a gleccser egy része számos jéghegyre tört szét. Fokozatosan ereszkedik le a szárazföldről az óceánba, ott lebeg. A gleccser hossza körülbelül 80 kilométer, szélessége – 20 kilométer. Mint ismeretes, a Grönlandi jégpajzs – a világ második legnagyobb jégpajzsa – az antarktiszi után. Az elmúlt években gyors olvadásnak indult.
2007-ben és 2008-ban a műholdas megfigyelések azt mutatták, hogy a jégtakaró területe, a megfigyelések 30 éve alatt, elérte a minimumot. Ha a grönlandi jégtakaró teljesen elolvadna, a világ óceánjainak szintje több mint 7 méterrel emelkedne. Ez a tengerparti városok és országok elárasztásával fenyegetne.
Eközben a műholdas adatok szerint Grönland és az Antarktisz 6,4 billió tonna jeget vesztett 1992 és 2017 között. A meglepetések sora azonban ezzel még nem ér véget – 3 évvel később, 2020-ban a helyzet jelentősen romlott. Most a tudósok riadót fújnak: bolygónk nagy jégtakarói 6-szor gyorsabban „olvadnak”, mint 2017-ben. Az 1992 és 2017 közötti időszak globális felmelegedése miatt a globális tengerszint 17,8 mm-rel emelkedett. Mára ezek az adatok a hatszorosára nőnek.
A tudósok még 2014-ben kiszámították, hogy 80 év múlva a tengerszint 53 cm-rel megemelkedik, azonban új adatoknak megfelelően a század végére a vízszint 70 cm-rel emelkedhet.
Ha ezek az előrejelzések valóban valóra válnak, 2100-ra a bolygón mintegy 400 millió, a part menti területeken élő ember kerül az áradások zónájába.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Olyan gyors tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát – ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
„Ha a globális felmelegedés úgy folytatódik, mint eddig, vagyis a nagy károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a hőmérséklet 2100-ra 4-6,6 Celsius fokkal emelkedik Grönland térségében. Ez lényegesen nagyobb, mint amire globálisan számíthatunk ugyanebben az időszakban, ami azt jelzi, hogy a sarki régiók nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásra” – mutatott rá Ruth Mottram klímakutató a nemzetközi kutatásban részt vevő Dán Meteorológiai Intézet (DMI) keddi közleményében.
A kutatók a legfrissebb globális és regionális klímamodellezési eszközök segítségével számolták ki a grönlandi jégtakaró olvadásának következményeit.
„A kutatásunk azt mutatja, hogy 10-12,5 centiméteres globális tengerszintemelkedéssel kell számolni 2100-ra a grönlandi jégolvadás közvetlen eredményeként” – mondta Mottram.
John Cappelen, a DMI vezető klimatológusa, a kutatócsoport tagja hangsúlyozta a csoport megállapításainak súlyosságát, és a grönlandi olvadás mérséklésére a párizsi klímaegyezmény betartása mellett tört lándzsát.
„Változtatnunk kell a hozzáállásunkon, ha korlátozni akarjuk a felmelegedést” – fűzte hozzá.
Korábban úgy gondolták, hogy az Antarktisz jéghegyei olvadásának problémája majd az unokáinkat érinti, ám a legfrissebb kutatások szerint az sarkvidéki gleccserek megolvadnak még a mi generációnk életében, ha az emberiség sürgősen nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tudósok becslése szerint 15 éven belül az Északi-sarkvidéken eltűnik a jég. Az korábbi előzetes tanulmányok szerint a tudósok ezt nem korábbra, mint 2050-re becsülték.
Ez a tendencia azt sugallja, hogy a globális felmelegedés már a bolygó minden sarkát érinti. De az Északi-sark a legsebezhetőbb az éghajlatváltozás miatt, mivel az északi pólus hőmérséklete emelkedik a leggyorsabban. Különböző tanulmányok szerint a sarkvidéki hőmérséklet 2-3-szor gyorsabban nő, mint átlagosan a világon.
A gleccserek eltűnésének katasztrófája és az ezzel járó összes következmény a jelenlegi generációt érinti.
A Jeges tenger jégolvadásának természetes folyamata minden év nyár elején megtörténik. De az óceán vizein még nyáron is szilárd jégtakaró kell hogy legyen, amely télen még nagyobb területre terjed ki.
A tudósok állításai szerint, 15 év alatt ez az ökoszisztéma megsemmisülhet. A kutatók számos matematikai és éghajlati modellt fejlesztettek ki, ezen számítások alapján jutottak erre a szomorú következtetésre.
A kutatók már ma attól tartanak, hogy az északi-sarkvidék jégfelületén kis „olvadó tavak” alakulnak ki. Ezekben a víz melegebb, mint a jég, de a legnagyobb veszély az, hogy több napsugarat szívnak magukba, nem tükrözik vissza, mint az Északi-sark jeges felülete. Ezen túlmenően a tavakban fitoplankton képződik, amely szintén pusztítja a jeget, és segíti a bolygónkat nagy mennyiségű napenergia elnyelésében.
A Meteorológiai Világszervezet az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet: az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot. Ez a rendkívüli hőhullám hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
„Az Északi-sark kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, ami nagyon megviseli a helyi lakosságot, az ökoszisztémát és globális következményekkel jár” – hangsúlyozta Petteri Taalas, a WMO főtitkára pénteki közleményében.
A WMO korábban már beszámolt arról, hogy a szibériai Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokos hőséget mértek, ami a szervezet szerint rekord volt az Északi-sarkon.A kiugró értéket azt követően mérték, hogy a térségben tüzek pusztítottak,amelyek kiterjedését a műholdak is észlelték. A hivatal szerint a hőhullám a blokkolt légköri nyomáshoz és a térségbe meleg levegőt juttató, északra tolódott futóáramlathoz köthető. A WMO ugyanakkor rámutatott, hogy egy közelmúltban publikált tanulmány szerint ilyen mértékű felmelegedés az ember okozta klímaváltozás nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a térségben.
A WMO által gyűjtött adatok szerint a szibériai hőség felgyorsította az orosz partvidék jegének olvadását, különösen június végén, így a Laptyev- és a Barents-tengeren nagyon kevés jég maradt.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Egy új német kutatás szerint drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt.
Az alpesi gleccserek az ezredfordulótól 2014-ig jégmennyiségük 17 százalékát veszítették el, több mint 22 köbkilométert, különösen súlyos a helyzet Svájcban – írták az Erlangen-Nürnbergi Egyetem tudósai a Nature Communications csütörtökön megjelent számában.
Ez az első tanulmány, amely a lánchegység egészét vizsgálja, nem csak egyes gleccsereket vagy régiókat. A munkában radarműholdak adatait használták, hogy a hegyfelszín háromdimenziós modelljét megalkossák, majd ezt összevetették a műholdfelvételekkel. Így mérték meg a gleccserek kiterjedését és magasságát.
A legnagyobb mértékű jégolvadást a svájci Alpokban állapították meg. „Itt a legkiterjedtebbek a jégfolyamok, ugyanakkor itt a legmagasabb az olvadási arány. Wallis kantonban a Nagy Aletsch, az Alpok legnagyobb gleccsere évente öt métert olvad a lejjebb fekvő részeken” – magyarázta Christian Sommer, az egyetem Földrajzi Intézetének kutatója.
A Középső-Alpok legmagasabb részein azonban még nincs jégolvadás – tette hozzá.
Egész más a helyzet a peremhegységekben, ahol már a magasabban fekvő helyeken is megfigyelték a tudósok az olvadást. „Ez arra utal, hogy a peremhegyvidékek lesznek az első régiók, amelyek a jövőben jégmentessé válnak” – mondta Sommer.
Az adatok lehetővé tették a majdnem négyezer alpesi gleccser többsége változásainak kiértékelését, valamint előrejelzést tudtak készíteni a nyári hónapok olvadékvizéről is, amely sok ország vízellátásában és energiagazdálkodásában játszik szerepet.
„Ennek az Alpok térségén kívül hatása lesz a hegységben eredő nagy európai folyamrendszerek vízháztartására is” – mondta Sommer.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A több kilométer
vastag jéggel borított Grönland a tavalyi évben rekordot döntött a havazás és
az olvadékvíz közötti különbözet nagyságában. Ez körülbelül 600 milliárd tonnás
nettó veszteséget jelent, ami elég volt ahhoz, hogy a globális vízjelet 2 milliméterrel
(ebben csak a grönlandi olvadás tartozik bele) megemelje. A 2014-es tengerszint
már 6.6 centiméterrel magasabb volt, mint 1993-ban és ez a szám évente 2.5-3.5
milliméterrel nő.
2002 és 2019 között Grönland 4550 milliárd tonna jeget vesztett
el, ami évente átlagosan 268 milliárd tonnát jelent. Viszonyításképp
Magyarország összes lakosának éves vízfogyasztása körülbelül 150–170 millió
tonna. Ez azt jelenti, hogy csak a tavaly elveszett grönlandi jég
édesvízmennyisége 3 750 éven át fedezte volt az ország éves vízfogyasztását.
Az Arktiszhoz hasonlóan az Antarktiszon is folytatódik a
tömegveszteség, viszont az ottani tragikus helyzetet némiképp ellensúlyozza a
kontinens keleti részén megnövekedő havazás.
A szakértők szerint a 2019-es drámai veszteséget elsősorban
nem az átlagon felüli hőmérséklet okozta, hanem a globális felmelegedéshez
kapcsolódó kifejezetten magasnyomású rendszerek megjelenése a térségben.
Az anticiklon jellegzetes tulajdonsága, hogy blokkolja a felhők
képződését, ennek köszönhetően sokkal több napsugárzás érte a grönlandi jeget,
mint átlagos esetben. Az ebből következő olvadás pedig öngerjesztő folyamatként
hat a jéggel borított szigetre. Míg a fehér, fagyott hó vagy jég sok napfényt
visszaver, addig az olvadt víz sokat elnyel. A nagyobb mennyiségű elnyelt
napfény pedig csak tovább fokozza a melegedést. Ezáltal a legrosszabb
forgatókönyv is bekövetkezhet, miszerint ha már a hőmérséklet nem emelkedik
tovább, az olvadás akkor is folytatódni fog. Emellett az anticiklon
felhőoszlató hatása miatt, havazás is egyre ritkábban fordulhat elő a
térségben.
Ezen folyamatok nélkülözhetetlen figyelembevételére jó
példa, hogy a tavalyi veszteség körülbelül megegyezett a 2012-es rekord
veszteséggel, viszont annál sokkal kisebb hőmérsékletek uralkodtak Grönlandon.
A témában megjelenő új tanulmányok egyértelmű szerepet biztosítanak a
magasnyomású rendszereknek és figyelmeztetnek arra, hogy az ENSZ
éghajlatváltozással foglalkozó testülete nem veszi kellőképpen figyelembe az
ilyen rendszerek hatását a grönlandi jéglap jövőbeli becslésének
munkafolyamatai alatt.
A grönlandi jégtakaró annyi tömeget gyűjtött össze a 20.
század végéig, hogy amennyiben a teljes mennyisége elolvadna, akkor a világ
óceánjait 7 méterrel emelné meg.