A hírt Babják Zoltán polgármester közölte Facebook-oldalán.
„Ma van az ezredik napja a kitartásnak és állhatatosságnak, az erőnek és az egységnek.
Ezer napja zajlik a háború, amelyet Ukrajna a függetlenségéért vív. E szimbolikus dátum alkalmából gyűlt össze kistérségünk a Hősök terén, ahol megemlékezést tartottunk.
A kárpátaljaiak ismét megmutatták egységüket és rendíthetetlenségüket. 2014-ben és most sem maradtak tétlenek. Bátorságuk közösségünk erejének és egységének alapját képezi.
Az esemény a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola kamarakórusának megható előadásával kezdődött, a kórus Ukrajna Állami Himnuszát adta elő.
A jelenlévők csendben, fejet hajtva, egyperces néma főhajtással tisztelgett a hősök emléke előtt.
Ezt követően felcsendült a harctéren elesett 28 hősünk neve, büszkeséget és fájdalmat ébresztve a megjelentek szívében.
Diákjaink minden egyes emléktáblánál gyertyát helyeztek el. E megható pillanat azt szimbolizálja, hogy a jövő generációja sem feled el egyetlen védőt sem.
Köszönetet mondtam mindazoknak, akik jelenleg védik szülőföldünket, valamint az adófizetőknek, akik nehéz körülmények között dolgoznak.
Az esemény virágok elhelyezésével zárult. Minden elhelyezett virág a háborúban életüket áldozó hősök iránti hála, gyász és örök emlékezet jelképe. A rendezvényen részt vettek a Kárpátaljai Megyei Tanács, a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció, a helyi önkormányzatok, a rendvédelmi szervek és a biztonsági erők képviselői, valamint a szomszédos kistérségek vezetői, a civil, vallási és önkéntes szervezetek képviselői, pedagógusok, fiatalok és diákok, kistérségünk tagjai és a sajtó képviselői.
Az esemény bizonyítja, hogy Beregszász mindig is az erő, az egység és a remény közössége lesz.
Ma a közösség különböző vallási felekezetű templomaiban imákat tartanak mindazokért, akik életüket áldozták a hazáért” – olvashatjuk a bejegyzésben.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is színvonalas hangversennyel zárta a hatodik alkalommal megrendezett ZeneVarázslat komolyzenei képzést Beregszászban. Az eseményen a zongoraoktatásban részt vevő, a kurzust sikeresen teljesítő kárpátaljai diákok és pedagógusok léptek fel, bemutatva tehetségüket és felkészültségüket.
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta: „Immáron hat éve zajlik a képzés nálunk Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész szakmai vezetésével. Az elmúlt években több mint 120 gyerek vett részt a programban, 7 művészeti iskolával és 21 pedagógussal dolgoztunk együtt. Ebben a tanévben 25 gyerek jelentkezett a képzésre. Az előválogató online zajlott, ezt követően megvalósult a harmincórás képzési folyamat, amelyen személyesen Várnagy Andrea foglalkozott a gyerekekkel. A mai délutánon pedig csodálatos zárókoncerttel zárjuk le a programot. A zene egy világnyelv, amelyet mindenki ért; voltak ukrán nyelvű tehetséges diákok is a résztvevők között, de nem volt akadály, hiszen a zenén keresztül megértették egymást.” Az igazgató kiemelte: céljuk, hogy egy klasszikus zenei tábort valósítsanak meg Kárpátalján. Ezért igyekeznek mindent megtenni.
Fülöp Andrea beregszászi magyar konzul köszöntőjében megjegyezte: Várnagy Andrea a komolyzene nagykövete. A konzul asszony szerint a zene születésünktől egészen halálunkig elkísér bennünket, fellazít, érzelmeket vált ki belőlünk, gondolatokat ébreszt, inspirál. A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő – emelte ki a diplomata. Mint mondta: a magyar kormány kiemelten fontosnak tartja támogatni a kultúrát, hiszen ez az, ami összeköt bennünket. Köszönetet mondott a szülőknek, az oktatóknak és a szervezőknek, hogy a nehéz körülmények ellenére is zajlik az anyanyelven való oktatás.
Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese köszönetet mondott Várnagy Andrea művésznőnek, aki példaképként áll a fiatalok és mindazok előtt, akik szeretik a zenét. A fiatalok számára kitartást, inspirációt kívánt, valamint azt, hogy érezzék meg a zene igazi varázsát.
Várnagy Andrea, Magyarország Érdemes Művésze, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a program szakmai vezetője megjegyezte: azt tapasztalja, hogy a nehéz körülmények, a szorongás az igazán erős emberek javára szolgálnak. Elmondta, hogy minden alkalommal, amikor Kárpátaljára látogat, feltöltődik, olyan impulzusokat kap, melyek segítik őt is az otthoni kihívásokban. „Kárpátalján igazán érzeni, hogy a zene – varázslat; érezni a gyerekeken, hogy a lelkük szép, s ez tükröződik az arcukon is. S érezni azt is, hogy a szeretet az, amiből minél többet adunk, annál többet kapunk” – fogalmazott a művésznő.
A köszöntőgondolatokat követően a fiatal művészpalánták mutatkoztak be, akik fantasztikus varázslatot műveltek a hangszeren. A sok tehetséges gyermeket látni és hallani biztató a jövőkép tekintetében, hiszen sok tehetséges fiatal van Kárpátalján.
A hangverseny végén a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány munkatársai átadták a résztvevőknek a Talentum-tallérokat, okleveleket, majd közösen elfogyasztották az alkalomra készült ünnepi tortát.
Idén emlékezünk meg a malenkij robotra történő elhurcolások 80. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban kárpátaljai, magyarországi és más Kárpát-medencei szakemberek bevonásával tartottak előadásokat a GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumán, Beregszászon. A konferenciát a szokásokhoz híven a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció tanszéke szervezte. A rendezvényt az áldozatok emlékére gyertyagyújtással és közös imával kezdték. A lágerekbe hurcolt emberek sorsát kötelességünk megismerni és megismertetni a nemzetközi közösséggel, hogy ezekből tanulva hasonló tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő, emelte ki köszöntő beszédében Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó. A Gulág- Gupvi világát az egész Kárpát-medencében kutatják, viszont míg a holokauszt történéseit több mint 80 éve tárgyalhatják, addig a sztálini megtorlásokat csak 30 éve. Ezért is fontosak a hasonló konferenciák, ahol megismerkedhetünk az aktuális kutatások helyzetével, mondta Dupka György, a konferencia szervezője. Az 1944 novemberében történtekkel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóközpontja is kiemelten foglalkozik. A konferencián Molnár D. Erzsébet is bemutatta aktuális kutatási eredményeit a Beregszászból elhurcoltakkal kapcsolatban. A Gulág- és Gupvi Kutatók Nemzetközi Társasága számos, a témával kapcsolatos kötetet adott ki, legutóbb a „Közel 80 éve történt… Adatok, tények, történetek a szovjet fogságból” című gyűjtemény készült el, amit Zubánics László az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszékének vezetője lektorált. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, az idei konferencia anyagaiból is kötetet szerkesztenek, amelyet a tervek szerint a következő GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumán mutatnak majd be.
Az elmúlt évtizedekben Beregszászon, Kárpátalja egyik legnagyobb borvidékének központjában, Szent Márton ünnepéhez közeledve bornapokat tartanak, ahol a vidék bortermelői bemutathatják az év nedűjét. Ezt a hagyományt törte meg először a világjárvány, majd pedig a háború. A hagyományok életben tartása érdekében a hét elején kisebb ünnepségre került sor a Chizay borgyárban, ahol közösen kóstolták meg a borászat idei Cserszegi fűszeresét, majd a borászat tulajdonosa tradicionálisan itatta meg a szőlőtőkéket is a nedűvel, ezzel is megköszönvén a termést. A kárpátaljai bor nemcsak egy produktum, hanem jelentős gazdasági tényező is a megye számára. A borágazat munkahelyeket teremt, növeli a megye turisztikai vonzerejét, és új piacokra juttatja el a termékeket, hangsúlyozta köszöntő beszédében Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció helyettes vezetője. Beregszászban élet van, a gazdaság nem állt meg, és az intézményeink is működnek, ami azoknak a vállalatoknak is köszönhető, amelyek itt működnek és öregbítik hírnevünket, mint a Chizay borászat, emelte ki Babják Zoltán a Vérke- parti város polgármestere. Hosszú út vezetett oda, hogy a kárpátaljai borok kinőjjék a szovjet rendszer hatásait, mára viszont olyan borokat gyártanak, amiket örömmel látok viszont a new york-i borkereskedésekben is, emelte ki Róth Sándor, kárpátaljai származású amerikai üzletember, Ukrajna szegedi tiszteletbeli konzulja. Az aszályos nyár miatt átlagosan 20-27 százalékkal kevesebb szőlőt termeltek a borászok, viszont pont a forróságnak és a sok napsütésnek köszönhetően az előállított borok jobb minőségűek lesznek az elmúlt évekhez képest, főként a vörös borok viszonylatában, hangsúlyozta Udvarhelyi Zoltán, a Chateau Chizay főborásza. A rendezvényen elhangzott, hogy a Beregszász környéki borászatok és az előállított borok is egyre jobbak, amit jól bizonyít az is, hogy az elmúlt években egyre több díjat és elismerést hoznak haza neves, nemzetközi bormustrákról.
Az amerikai elnökválasztás nagyban befolyásolja a globális politikai viszonyokat. Fokozottan igaz ez Ukrajnára, hiszen a tét hatalmas, lesz-e támogatás a továbbiakban, illetve milyen formában. Donald Trump és Kamala Harris küzdelme a célegyenesbe fordult, hiszen alig pár nap van még hátra november 5-ig, a közvélemény kutatások pedig fej-fej melletti végeredményt prognosztizálnak. Az amerikai rendszer azonban merőben eltér az Európában alkalmazott struktúrától. Ezt a rendszert mutatta be az érdeklődők számára Matthew Roy, energetikai szakember és Charles Yockey, politikai elemző, akik a Mathias Corvinus Collegium meghívására érkeztek Beregszászra. Az angol nyelvű előadáson a rendszer ismertetése mellett teret biztosítottak az esélylatolgatásra és a legfrissebb felmérések elemzésére is, amelyek egy hajszállal, de Donald Trump győzelmét vizionálják. A tudás sokrétű, mi pedig az MCC-ben azt szeretnénk, hogy fiataljaink a legbővebb képet lássák a világról, emelte ki Dobsa Németh Beáta, a kárpátaljai központ vezetője. Az est folyamán a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdezni is a szakembereket. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy kinek van jelenleg nagyobb esélye a győzelemre az elnökválasztáson és mit jelent ez ránk, Európában élőkre nézve. Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere merőben eltér az európai gyakorlattól. Bár az Egyesült Államokban a választásokat csak november 5-én tartják, a levélben történő voksolás és az előszavazások már két hete elkezdődtek. A legfrissebb adatok szerint eddig több mint 66 millióan éltek választási jogukkal. Részben ennek is köszönhető, hogy a szavazatok számlálása hosszabb időt vesz majd igénybe. Az előadást követően a résztvevők további kérdéseket is feltehettek a szakembereknek, akik készséggel válaszoltak az érdeklődőknek.
Több mint egy hónapja szervezett emlékkiállítást a Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága egykori alapító tagjuk, a 2020-ban elhunyt Benkő György számára. A kiállításnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Na’Conxypán Galériája adott otthont, ahol a tárlattal kapcsolatban több programot, így műhelymunkát is szerveztek. Benkő György 77 éve, október 31-én született, így a festőre emlékezve a sírjánál gyűltek össze egykori barátai, családtagjai, ahol Kulin Ágnes a RIT elnöke szavalta el az egykori festő-grafikus Hol csillagok haldokolnak című versét. A megemlékezés végén elhelyezték az emlékezés virágait, majd közösen vonultak át a galériába, ahol a kiállítás bővítését képező, Benkő Györgyről készült karikatúrákat tekintettek meg a résztvevők. A grafikák megtekintésével hivatalosan is véget ért a kiállítás, hiszen nem is olyan sokára újabb hat, idén jubiláló művész előtt fognak majd tisztelegni. Aki lemaradt volna a kiállításról, az az online térben bepótolhatja, hiszen a RIT honlapján digitalizálva is megtalálható Benkő György hagyatéka.
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„Beregszász a kárpátaljai események központjává vált. A Linner Bertalan Beregszászi Járási Központi Kórházban került megrendezésre az Ortopéd Traumatológusok Egyesületének ülése a következő címmel: A disztális alkar intraartikuláris törésének kezelése. A kurzuson traumatológiai osztályvezetők, ortopéd-traumatológusok, orvosok vesznek részt.
Az esemény a beregszászi kórház ortopédiai és traumatológiai osztályának megtekintésével kezdődött. Ezután az Ukrán Országos Orvostudományi Akadémia Traumatológiai és Ortopédiai Intézetének tudományos munkatársainak beszámolójára és szakmai kérdésekről szóló megbeszélésre került sor” – olvasható a bejegyzésben.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek a Beregszász és környékén élő magyarok a Vérke-parti város vasútállomásánál található ’56-os emlékműnél október 23-án.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Magyarország ungvári és beregszászi külképviseletei, valamint a Beregszászi Polgármesteri Hivatal minden évben megemlékezéssel méltatja az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját.
A rendezvény elején Bartis Ferenc Utószó című verse hangzott el Radvánszky Ágoston, a Rákóczi-főiskola történelem szakos hallgatója tolmácsolásában, majd a nemzeti összefogás egyik kiemelkedő pillanatának 68. évfordulója kapcsán Csernicskó István, a II. RF KMF rektora mondott beszédet. „1956. október 23-án egyszerű emberek érezték úgy, hogy elég volt a zsarnokságból. Ez nem felülről szervezett, gondosan megtervezett megmozdulás volt, és nem külföldről pénzelt forradalom, hanem hétköznapi hősök tettei vezettek odáig, hogy az első repedések megtörténtek azon a bizonyos vasfüggönyön. Nagy napok voltak azok, nehéz idők, és itt, mi Kárpátalján tudjuk jól, hogy milyen nehéz a nehéz időkben. De hogyha voltak emberek, akik akkor bátrak voltak, és tudták, hogy meg kell tenni azt, amit lehet, akkor nekünk is van lehetőségünk arra, hogy tetteinket átgondolva, emlékezve arra, hogy aki mer, az tud eredményeket elérni, mi is meg tudjuk tartani közösségünket, jelenünket és jövőnket” – hangsúlyozta a főiskola rektora.
Az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó közel két hét a kommunista diktatúra sötét idejében a szabadság és a demokrácia ígéreteként hozott fénylő ragyogást az akkori társadalomba – fogalmazott ünnepi beszédében Buczkó István beregszászi magyar vezető konzul. „A magyarok az ’56-osoknak köszönhetik, hogy megőrizhették a tartásukat, felemelhették a fejüket, mert ha titokban is, de volt mire és kire büszkének lenni. A magyar nemzet ekkor mutatta meg igazi jellemét, bátorságát és szabadságszeretetét. 1956 októberében egy olyan történelmi pillanat jött el, amikor az ország túlnyomó része megosztottság nélkül lépett fel egy közös cél érdekében végzettségtől, hivatástól és családi háttértől függetlenül” – emlékeztetett a diplomata, hozzátéve: 1956 nemcsak Budapest, hanem az egyetemes magyarság eseménye is volt, amely hatást gyakorolt a határon túli magyarokra is, hiszen ’56 nemcsak Magyarország számára, hanem a világtörténelemben is mérföldkő volt, amely „figyelmeztette a világot a kommunizmus elnyomó természetére és megmutatta a magyarok szabadság iránti örök, elpusztíthatatlan vágyát, s bár a forradalmat rövid idő alatt vérbe fojtották és az elbukott, amit pedig véres megtorlás követett, de az elvei, a szabadság iránti küzdelem örök életre szóló példaként szolgálnak”. Ez az élmény tört felszínre 1989-ben, és a rendszerváltással diadalmaskodott – konstatálta Buczkó István. „A mai napon, ami a magyarok számára a szabadság ünnepnapja, hajtsunk fejet és tisztelegjünk az ’56-os egyetemi ifjúság, a fővárosi és vidéki értelmiségiek és munkások, a zsarnokság ellen fellázadt mindazon hétköznapi hősök, a jól ismert és névtelen áldozatok emléke előtt, akiknek bátorsága, áldozatvállalása, emberi méltóság iránti elkötelezettsége nélkül a magyar nemzet tagjai ma nem ünnepelhetnének szabadon, nem lehetnénk büszke magyar nemzet” – emelte ki a konzul.
Ezután a jelenlévők Pintér Béla ’56 él! című dalát hallhatták Pivnyeva Nikolett és Nagy István, a Rákóczi-főiskola hallgatóinak előadásában, majd dr. habil. Váradi Natália, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének professzora felelevenítette a 68 évvel ezelőtt történt budapesti eseményeket: „Az 1956-os hősökre való emlékezés nemcsak kötelesség, hanem felelősségvállalás is. Hiszen történelmi múltunk örökséget hagy, s egyben soha el nem évülő felelősséget is, ezt nekünk tovább kell vinnünk és tovább kell adnunk” – jelentette ki Váradi Natália. A professzor elmondta, az 1956-os forradalom eseményei határon innen és túl a legszebb példája annak, hogy az elszakított magyarság szembetűnően, példaértékűen összefogott. „Így ’56 nemcsak a szabadság- és az igazságvágy, az igazságérzet jelképe, hanem az összmagyarság összetartozásának jelképe is. […] Az ’56-osok nem várják el tőlünk azt, hogy percre pontosan tudjuk, hogy mi zajlott minden órában, egy dolgot azonban biztosan elvárnak, és joggal: hogy hűek legyünk azokhoz az elvekhez és célokhoz, melyeket ők kitűztek maguk elé, és vigyük tovább a hitet és az egységet” – hangsúlyozta Váradi Natália, majd felidézte az akkori események vidékünket érintő mozzanatait, ugyanis a szovjet tankok és katonák Beregszászon keresztül vonultak át Budapest felé tartva, s bár próbálták a lakosság elől ezeket elrejteni, mindenki hallotta és látta a történéseket. „Nekünk emlékeznünk kell, és az emléket tovább kell adni. Ne felejtsük el, hogy a múlt kötelez. Tisztelet a bátraknak, tisztelet a hősöknek” – mondta a professzor.
A felszólalások után Molnár János római katolikus püspöki helynök, beregszászi esperes-plébános Szent Pál apostol szavaival kérte Isten áldását az emlékezőkre. „Az ’56-osok nem tettek mást, mint becsülettel teljesítették azt, amiről úgy érezték, hogy a kötelességük, amiről úgy érezték, felelősséggel tartoznak Isten és a nemzet előtt. Ezeket a kötelességeinket nekünk is ismernünk kell, és Istennek tetsző módon teljesítenünk is azokat” – fűzte hozzá.
A rendezvény végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit a bátrak tiszteletére 2016 novemberében emelt emlékmű elé. A koszorúzás ideje alatt Terry Gilkyson és Gommermann István Honvágy című dala szólt, melyet az ’56-os forradalom után a távoli országokba emigrált magyarok himnuszként hallgattak; százezrek számára jelentette ez a dal akkoriban a hazát és 1956 üzenetét.