A NEOWISE üstököst július közepén akár szabad szemmel is láthatjuk.
Az előző hónapban még az űrben dolgozó SOHO napszonda felvételei mutatták a vártnál fényesebben a C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst, a napokban viszont már a földfelszíni fotók is egyre biztatóbbak, így akár szabad szemmel is láthatjuk a NEOWISE-üstököst a hónap közepén a hajnali, majd esti égbolton.
Az üstökös június 27-én a SOHO napszonda felvételének jobb szélén (NASA/ESA/LASCO)
A C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst idén március 27-én fedezték fel, ekkor a déli égbolton, a Puppis (Hajófara) csillagképben járt, később átjött az északi égre. Július 3-án, pénteken a délutáni órákban elérte a napközelpontját, amikor a Merkúrnál jóval közelebb, 0,295 CSE-re került a Naphoz. Közelsége miatt a Merkúrt nem könnyű megfigyelni, és az üstökösök is ritkán állnak a megfigyeléshez ideális geometriában. A NEOWISE üstökös viszont a napközelségénél korábban elérte a legkisebb látszó szögtávolságát a Naptól, és azóta napi egy fokkal messzebbre látszik tőle. Ennek köszönhető, hogy már a napokban észlelni lehetett a Földről. A Naptól távolodva, a Földhöz közeledve pedig egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül.
Legközelebb hozzánk július 23-án kerül, amikor 0,692 CSE-re lesz tőlünk.
A C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös pályája a földpálya (ekliptika) síkjába vetítve. (NASA JPL/SSD)
Az üstökös pályasíkja 129 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával, ami azt jelenti, hogy keringési iránya retrográd, vagyis a bolygók keringési irányával ellentétesen halad, 51 fokos hajlású pályán. A legfrissebb távcsöves megfigyelések alapján 1-1,5 magnitúdó a fényessége. A látványon a horizonthoz való közelsége sokat ronthat, de ahogy közeledik, egyre jobbak az esélyek, hogy júliusban szabad szemmel lássuk az üstököst.
Néhány eddig készült fotó a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről:
Petr Holárek cseh asztrofotós éjszakai világító felhőket is mutató montázsa (júl. 2.)Oscar Martín Mesonero spanyol amatőrcsillagász (Salamanca, Spanyolország, júl. 3.)Acure Suji (júl. 3.)Roman Hujer (júl. 4. Csehország)Michael Jäger (júl. 4. Ausztria)Dídac Mesa Romeu (júl. 4. Spanyolország)
Hol láthatjuk a következő hetekben?
Július 10-12-ig hajnalban, hó közepétől pedig az esti égen is jól látható lesz:
A C/2020 F3 (NEOWISE) helyzete a hajnali égen, 03:30 körül. (Sky & Telescope)
Fényszennyezéstől mentes helyen július 20-25. könyékén 15-20 fok magasan már szabad szemmel is megfigyelhető lesz:
After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km. The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5
This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0pic.twitter.com/22IVIpyJOk
A Naprendszer összes bolygója egy sorba áll, ami néhány évtizedben egyszer történik meg.
2020. július 4-én a Föld bolygó minden lakosára fontos csillagászati esemény vár: a bolygók felvonulása – közölte az UNIAN.
Mi a bolygók felvonulása?
A bolygók felvonulása egy jelenség, amikor a Naprendszer bolygói egy sorban állnak.
Meg kell jegyezni, hogy egy ilyen felvonulás során a bolygók egy szinten állását nem szabad szó szerint érteni. Valójában soha nem állnak egy teljesen egyenes vonalba, mint ahogyan a rajzokon ábrázolják, mivel a Naprendszer bolygói nem mindegyike forog tökéletesen egy síkban, és különféle pályákon mozognak a háromdimenziós térben. Általában az alábbi felvonulások vannak: mini-bolygó felvonulás – 3 bolygó; kis bolygók felvonulása – 4 bolygó; nagy bolygók felvonulása – 5 vagy 6 bolygó; a nagy (teljes) bolygó felvonulás – a Naprendszer összes bolygója (+ néha a Plútó). A bolygók mini-felvonulása gyakori esemény. Az ég ugyanazon részén évente többször három bolygó figyelhető meg. Ehelyett a teljes „bolygóparádé” meglehetősen ritka és egyedi, néhány évtizedben egyszer történik meg.
Mi lesz 2020. július 4-én?
Az előrejelzések szerint 2020. július 4-én egy teljes bolygófelvonulás kezdődik, azaz valamennyi bolygó részvételével. A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz, valamint a törpe Plútó bolygó lesz a csillag egyik oldalán felsorakozva. Majdnem tökéletes lesz az egyenes, jelentéktelen lesz az eltérés szöge.
Az utoljára ez a jelenség 1982-ben volt, a következő várhatóan 2161-ben és 2492-ben várható.
Hogyan lehet megfigyelni a bolygók felvonulását?
A Föld lakosai saját szemükkel nem láthatják ezt a jelenséget. Csak néhány bolygó (Szaturnusz, Jupiter és Mars) lesz látható éjjel, a Vénusz reggel lesz látható, a Merkúr teljesen eltakarja a napot, mert nagyon közel lesz hozzá. És Uránusz és Neptunusz nem lesz látható szabad szemmel, mert nagyon távol vannak.
A tavaly decemberben felfedezett C/2019 Y4 ATLAS üstökös az idei tavasz nagy reménységének számított. Sokáig úgy gondolták, hogy az üstökös talán az elmúlt tíz év legfényesebb kométájává válik. A Nap felé közeledve az ATLAS azonban több darabra esett szét, s ezzel véget vetett a várakozásoknak. Most azonban egy újabb, már kisebb távcsövekkel is látható üstökös közeledik a Nap felé. A prognózisok szerint a nyár második felében szabad szemmel is látható lesz, ha nem jut az ATLAS sorsára.
Darabjaira hullott az évtized legfényesebb üstökösének jósolt égi vándor
Az idei tavaszt akár az üstökösök évadjának is nevezhetnénk, hiszen számos olyan égi vándor bukkant fel az esti, éjszakai égbolton, amelyeket már kisebb távcsövekkel is megfigyelhettek az amatőr csillagászok.
Ezek közül különösen a múlt év december végén felfedezett C/2019 Y4 jelű ATLAS üstökös tűnt különösen ígéretesnek, amely a pályaszámítások szerint idén május 31-én érte volna el a Naptól számított legkisebb távolságát.
Nagy reményeket fűztek a 2019. december végén felfedezett ATLAS üstököshözFORRÁS: ASTRONOMY MAGZINE/GERALD RHEMANN
A felfedezésekor rendkívül halvány kométa március közepétől egyre intenzívebben kifényesedett, ami miatt egyes prognózisok azt jósolták, hogy az évtized legfényesebb üstökösévé válhat.
Az ATLAS a pályaszámítások szerint a központi csillagunkhoz legközelebb keringő legbelső bolygó, a Merkúr pályáján belülre kerül, ami még egy viszonylag kis maggal rendelkező üstökös esetében is rendkívüli kifényesedést okozhat.
Az ATLAS, ahogy a Nap közelébe került, több darabra esett szétFORRÁS: NASA, ESA, STSCI AND D. JEWITT (UCLA)
A csillagászok azonban már márciusban óvatosságra intettek a felfokozott várakozásokkal szemben, mivel a Nap a hozzá túl közel kerülő kométa halálos ellenségévé válhat, darabokra szaggatva a kisebb üstökösök magját. Végül ez a pesszimistább jóslat vált valóra: a napközelbe került C/2019 Y4 magja több darabra esett szét.
A másik ígéretes tavaszi jelölt, a SWAN üstökös voltFORRÁS: THE WATCHERS/JULIE CELESTIAL
Egy másik ígéretes, szabad szemmel is látható jelölt a C/2020 F8 SWAN üstökös volt, de a déli féltekéről már március végén látható kométa sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Van azonban egy harmadik jelölt is, amit kis szerencsével a nyár második felétől talán szabad szemmel is látni fogunk, a C/2020 F3 NEOWISE, ami nem csak emiatt számít különleges üstökösnek.
Nagy várakozással tekintenek a Nap felé tartó üstökösre
A C/2020 F3 jelű NEOWISE üstököst csak nemrég, március 27-én fedezték fel az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA infravörös égboltfelmérő űrtávcsövével (Wide-Infrared Survey Expolorer, WISE) végzett kutatási programnak köszönhetően. Felfedezésének időpontjában a C/2020 F3 NEOWISE a déli félteke égboltján, a Puppis (Hajófar) csillagképben tartózkodott.
A C/2020 F3 NEOWISE egy asztrofotón. A felvételen jól látszik a magot körbevevő gázokból álló kómaFORRÁS: MEDIUM/JOSÉ J. CHAMBÓ
Az elvégzett pályaszámítások szerint a Naphoz közeledő üstökös virtuálisan egyre feljebb „kúszik” az égbolton, és ennek köszönhetően a napközelsége idején már az északi féltekéről is megfigyelhető lesz.
Az elvégzett pályaszámításokból sok érdekesség derült ki; így többek között a csillagászok számításai szerint a C/2020 F3 NEOWISE – amely rendkívül elnyúlt pályán kering a Nap körül-, utoljára 4700 évvel ezelőtt járt a Nap közelében.
A C/2020 F3 NEOWISE számított pályája az északi féltekénFORRÁS: STELLA NAVIGATOR/ASTRO ARTS/ SEIICHI YOSHIDA
Azt is megmérték, hogy az üstökös pályasíkja kereken 129 fokos szöget zár be az ekliptikával, vagyis a földpálya síkjával, ami egy másik érdekes jelenséget, az üstökös retrográd, vagyis a bolygók haladási irányával ellentétes irányú mozgását eredményezi.
A déli égbolton már most is szép látványt nyújt a NEOWISE üstökös a kisebb teleszkópok látómezejében.
A C/2020 F3 NEOWISE hosszan elnyúlt elliptikus pályán kering a Nap körülFORRÁS: SEIICHI YOSHIDA
A derűlátó becslések szerint a C/2020 F3 maximális fényessége a napközelség idején elérheti a +2 magnitúdót, de még az óvatosabb számítások is legalább +4 és +5 magnitúdó közöttire teszik az üstökös legnagyobb fényességét jelenleg. (A szabad szemmel láthatóság alsó határértéke +4,5 magnitúdó környékén mozog.)
A déli féltekén már kisebb távcsövekben is szép látványt mutat az üstökösFORRÁS: SKY VISTAS/GERALD RHEMANN
Amennyiben az üstökös fényessége az optimista számítás szerinti értéket fogja megközelíteni, akkor jól látható lesz szabad szemmel, egy binokulárral, vagy kisebb távcsővel pedig részletesebben is megfigyelhetjük az égitestet.
Még semmi sem biztos, a NEOWISE is az ATLAS sorsára juthat
Sajnos, az üstökösök viselkedésével, pontosabban a kifényesedésükkel kapcsolatos előrejelzésekre csak prognózisként, valószínűségi kategóriaként tekinthetünk.
A Nap közelébe ért üstökösökkel ugyanis több, előre pontosan ki nem számítható dolog történhet, ami miatt korántsem biztos, hogy a fényességük az előzetes kalkulációk szerint alakul.
Az üstökösök zöme az Oort-felhő térségéből érkezik a naprendszer belső vidékeire (a kép illusztráció) FORRÁS: DARREN WHITE PHOTOGRAPHY/DARREN WHITE
A Naphoz túl közel került üstökösöknek könnyen széteshet a magja, ahogyan az például az ATLAS üstökössel is történt. De más okai is lehetnek a remélt kifényesedés elmaradásának.
Azt, hogy mennyire válhat fényessé egy-egy üstökös, a Naphoz való legközelebbi távolságán kívül a mag méretétől, illetve az üstökösmagot összecementáló jég tömegétől is függ. Ahogy az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz, a szilárd kőzetmagot összecementáló jég a napsugárzás hatására elkezd párologni.
A 2007-ben észlelt McNaught-üstökösnek hosszú, kifejlett csóvája voltFORRÁS: ESO/H.H.HEYER
Először egy gázburok alakul ki az üstökös magja körül, amit kómának hívnak a csillagászok. Amint a kométa még közelebb kerül a Naphoz, a sugárnyomás hatására az üstökös haladási irányával ellentétes irányú látványos csóva képződik.
A 2I/Boriszov-üstökösről készített egyik fotón jól látszik a mag körül kialakult fényes kóma, valamint a jól fejlett csóva isFORRÁS: SCIENCEALERT
A C/2020 F+ NEOWISE július 3-i napközelsége után egyre kedvezőbb égi pozícióba kerül az északi félteke megfigyelői számára is. Július második felében először a Lynx (Hiúz), majd pedig az Ursa Maior, vagyis a Nagymedve, közismert nevén a Göncölszekér csillagkép területén lesz látható.
A C/2020 F3 NEOWISE a számítások szerint egészen augusztus végéig kedvező helyzetben marad a megfigyelésekhez.
After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km. The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5
This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0pic.twitter.com/22IVIpyJOk
Részben érthető, hogy hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre, hiszen egy viszonylag kis kőzetbolygóról beszélhetünk, amelynek atmoszférája és jól felismerhető geológiai jellegzetességei vannak. Mérni tudjuk szeizmikus aktivitását, tanulmányozni az időjárási mintázatait, meg tudjuk határozni kőzeteinek összetételét. Mindezek ellenére a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább, melyek közül alább láthatjuk a legérdekesebbeket.
Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS
A jéggel teli kráter
A 81,4 kilométeres Korolev-kráter délre fekszik a Mars északi pólusát körbevevő dűnerendszertől (Olympia Undae). A krátert szinte a pereméig szűz jég tölti meg egész évben. A Földhöz hasonlóan a Marson is vannak évszakok, és a melegebb évszakok folyamán a jég visszahúzódik – éppúgy, mint a Földön.
A Korolev-kráter – amelyet egy hatalmas meteoritbecsapódás hozott létre a Mars távoli múltjában, és a szovjet rakétatervezőről, Szergej Korljovról (angolosan Korolev) kapta a nevét – bizonyos szempontból kivételt jelent.A kráter egyfajta „hidegcsapdaként” működik, amely a környezeténél jóval tovább őrzi a hideget.A kráter nagyon mély, az alja 2 kilométerrel lejjebb van a pereménél. A kráter aljáról 1,8 kilométer vastag és 60 kilométer átmérőjű vízjégkupola emelkedik ki, amely sosem olvad el az évszakok folyamán.
Forrás: ESA/DLR/FU BERLIN
Napfogyatkozás a Marson
A Marsról látható napfogyatkozások érdekessége, hogy a körülötte keringő két hold, a Phobos és a Deimos kis méretük miatt nem tudják eltakarni a Napot a felszínről nézve.A vörös bolygóról így nem lehet olyan szép, teljes napfogyatkozást megfigyelni, mint a Földről.Az apró holdak a Nap előtt elhaladva annak csak kisebb részét takarják ki.
Forrás: NASA
Az Űrszekerek és a vörös planéta
A Star Trek csillagflottájának jelére emlékeztető formációt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevű szondája örökítette meg még 2019-ben. Valójában több száz ilyen jellegű alakzat is megfigyelhető a bolygón, létrejöttük ősi vulkánkitöréseknek és úgynevezett „szellemdűnéknek” köszönhető: a felszínen csordogáló lávát annak idején magas homokdűnék választották ketté, ám a dűnéket időközben a szél elhordta, így csak a láva által kialakított alakzat őrzi a dombok emlékét.
Forrás: NASA/JPL/UNIVERSITY OF ARIZONA
A különös lyuk
A képződményt ábrázoló fotó még 2011-ben készült, amikor a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda a Pavonis Mons pajzsvulkán lejtőit térképezte fel.
Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szerint a lyuk egy kiterjedt felszín alatti barlangrendszer bejárata lehet. A NASA becslése alapján a barlang 20 méter mélyen található, ám kiterjedése nem ismert, ahogy az sem, miért szabályos kör alakú a nyílás körüli kráter. A barlang léte azért lehet izgalmas a tudomány számára, mert védheti a lehetséges életformákat a Mars mostoha környezeti viszonyaitól, emellett leendő emberes missziók esetén az űrhajósok menedékeként is funkcionálhat.
Forrás: NASA/JPL/UNIVERSITY OF ARIZONA
A színes kráter
A Mars felszíne szinte hemzseg a meteoritbecsapódások nyomaitól. Ennek megvan a nagyon egyszerű oka: a vörös planéta légköre sokkal vékonyabb, mint a Földé, és ezért kevésbé védett az aszteroidákkal szemben. A fotón látható kráter viszonylag friss, körülbelül 2016 szeptembere és 2019 februárja között keletkezhetett.
A színek jól mutatják, hogy a becsapódás keltette lökéshullám mely területekről söpörte el a port és tárta fel a mélyebben található, sötétebb rétegeket.
A kráter viszonylag kicsi, átmérője mindössze 15-16 méter, ez alapján a becsapódó objektum nagyjából másfél méter széles lehetett. Ha egy ilyen meteor lépne a Föld légkörébe, nem érné el a felszínt, még a levegőben elégne.
Forrás: NASA/JPL/UNIVERSITY OF ARIZONA
Marsi naplemente
A marsi légkörben sok a por, és szétszórja a vörös fényt. Emiatt a naplementék kéknek tűnnek, látványos kontrasztban a narancssárgás, néhol barnás, néhol vöröses felszínnel. A földi légkör a napfény kék és ibolyaszínű sugárzását szórja szét, ezért tűnik a naplemente sárgás, majd fokozatosan vörös színűnek, ahogy a napfénynek egyre vastagabb légrétegen kell áthatolnia.
Naplemente a Marson (a Curiosity felvétele) Forrás: NASA
Vízcseppek a Marson?
A vízcseppnek tűnő alakzatok valójában a marsi Kopernikusz-kráter olivinben gazdag homokdűnéi. Hasonló dűnéket a Földön azért nem láthatunk, mert az olivin a víz hatására gyorsan mállik, iddingsitté alakul, és elveszti kék színét. Így hát, ahol ezeket a szép, kék „cseppeket” látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy réges-rég nem volt jelen folyékony víz.
Forrás: NASA/JPL/UNIVERSITY OF ARIZONA
Gombák a Marson
A közelmúltban egy olyan szakcikk okozott kisebb vihart, ami nem kevesebbet állított, mint hogy gombák és zuzmószerű organizmusok vannak a Marson. Ezt a feltevést a szerzők fotókkal is igyekeztek alátámasztani.
Forrás: NASA
A NASA természetesen azonnal cáfolta a vad felvetést, az űrügynökség szakértői szerint valójában „áfonyákat” látunk a bolygó felszínén.
Ezek az áfonyák persze nem a jól ismert gyümölcs marsi megfelelői, hanem egészen fura alakú, hematitből (vörösvasércből) álló kőzetek, amik vizes közegben jöttek létre, majd eróziós folyamatok révén kerültek felszínre.
Megtalálták az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy egy új bolygó születik – vélik a csillagászok. – A Földtől 520 fényévnyire található AB Aurigae fiatal csillag körül sűrű por és gázkorong kavarog.
Az Európai Déli Megfigyelő Intézet Chilében található nagyméretű VLT teleszkópjával a kutatók spirálszerkezetet figyeltek meg, közepén egy csavarszerű képződménnyel, ami a kutatók szerint azt jelentheti, hogy éppen egy új világ formálódik.
A kutatást vezető dr Anthony Boccaletti azt mondta , hogy eddig exobolygók ezreit azonosították, de nem tudtak sokat a keletkezésükről.
Nagyon fiatal rendszereket kell megfigyelnünk, hogy meglássuk azt a pillanatot, amikor a a bolygó létrejön.
A csillagászoknak eddig nem sikerült tiszta felvételeket készíteni az ilyen jelenségekről, hogy tanulmányozhassák őket. Most a kutatók lelkesedése azért ekkora, mert sikerült képet kapni a „lenyűgöző porspirálról” – ahogy a szerzők hivatkoznak rá.
Emmanuel Di Folco, a franciaországi Bordeaux Asztrofizikai Laboratórium munkatársa és a tanulmány egyik szerzője a gravitációs hatás hullámszerű okozott a korongban, amit nagyjából úgy kell elképzelni, mint mikor egy tavon hullámot kelt egy csónak a vízen. Mivel az új bolygó az AB Aurigae körül forog, a hullám környező gázt és port spirálkarrá alakítja. A spirál középpontja közelében található nagyon élénk sárga régió, a csavarás, körülbelül ugyanolyan távolságra van a csillagtól, mint a Neptunusz a naptól. Ez a csavarodás egyes elméletek szerint a bolygóképződés során jelenik meg.
Az AB Aurigae-ről néhány évvel ezelőtt már készült felvétel, és már azok is arra utalták, hogy éppen egy új bolygó keletkezhet. Most a SPHERE műszer a belső korong kicsiny porrészecskéi által kibocsátott és visszavert halványabb fényt is láthatóvá tette, é ezen már felfedezhető a „csavar” is.
Ez két spirált köt össze, melyek egyike a bolygó pályájától befelé, a másik pedig kifelé tekeredik, és éppen a bolygó pillanatnyi helyén találkoznak. A korong gáz- és poranyaga e sávok mentén hullik a keletkező bolygóra, ami így növekszik
– mondta Anne Dutrey, a tudományos közlemény társszerzője.
[type] => post
[excerpt] => Megtalálták az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy egy új bolygó születik – vélik a csillagászok. – A Földtől 520 fényévnyire található AB Aurigae fiatal csillag körül sűrű por és gázkorong kavarog.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1590088920
[modified] => 1590023235
)
[title] => Soha nem látott esemény: új bolygó keletkezésének lehetnek tanúi a kutatók
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=15609&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15609
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 15610
[image] => Array
(
[id] => 15610
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes.jpg
[original_lng] => 170101
[original_w] => 1390
[original_h] => 712
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes-300x154.jpg
[width] => 300
[height] => 154
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes-768x393.jpg
[width] => 768
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes-1024x525.jpg
[width] => 1024
[height] => 525
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes.jpg
[width] => 1390
[height] => 712
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes.jpg
[width] => 1390
[height] => 712
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/bolygo-keletkezes.jpg
[width] => 1390
[height] => 712
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1590012436:5
[_thumbnail_id] => 15610
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 4050
[_oembed_4e06febf87290988346ebd9b464f5e3b] =>
[_oembed_time_4e06febf87290988346ebd9b464f5e3b] => 1590012417
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] =>
[_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1597707278
[_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] =>
[_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619685811
[_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] =>
Van élet a Jupiter egyik holdja, az Europa jégfelszíne alatt – jelentette ki egyik előadásában egy vezető brit űrkutató.
Az idegen életformák utáni kutatás mindig megmozgatta az emberek fantáziáját. Most azonban nem egy ábrándozó amatőr, hanem egy nagy tekintélynek örvendő brit űrkutató, Monica Grady professzor tett meglepő kijelentést közelmúltbeli előadásában. Azt mondta, teljesen biztos abban, hogy található valamiféle élet a Jupiter második legnagyobb holdján, az Europán.
Természetesen nem emberhez hasonló lényekről lehet szó. A kutató szerint „polipszerű” élőlények lakhatnak a hold felszínét borító jégréteg alatti dermesztő vízben.
A Jupiter Europa nevű holdja felszínét jégpáncél borítja. A jégkéreg alatt azonban folyékony víz alkotta óceánt tételeznek fel a tudósok Forrás: NASA
Biztos van élet a galaxisunkban – a professzor szerint
Grady – a bolygó- és űrtudományok professzora és a liverpooli Hope University kancellárja – úgy véli, hogy nagy valószínűséggel található eddig felfedezetlen élet valahol a galaxisunkban.
Azt is feltételezi, hogy a Mars mélyebb barlangjaiban vagy üregeiben létezhet néhány föld alatti élőlény, például baktériumok, amelyek oda menekültek a napsugárzás elől. Vízhez is juthatnak a mélységben eltemetett jégből.
A Mars bolygót egykor kiterjedt hidroszféra boríthatta Forrás: SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT
Az Europa jégfelszíne alatti élet lehetőségéről egy februári előadásában beszélt. Úgy gondolja, hogy a Földtől 628 millió kilométer távolságra keringő Europán összetettebb lények élhetnek, mint a Marson. Az Europán akár olyan intelligens lények is élhetnek, amilyenek a polipok.
Hol élhetnek ilyen élőlények a Jupiternek ezen a holdján?
Az Europát jelen ismereteink szerint nagyon vastag, mintegy 15-25 kilométer vastag jégburok borítja. Ez alatt 60-150 kilométer mély óceán húzódik. Ha van élet ebben a folyékony óceánban, akkor azt tökéletesen megvédi a jégkéreg a sugárzástól és az aszteroidabecsapódástól.
Az Europa hold metszetének rajza. Bal oldalt vékonyabb, jobb oldalt vastagabb jégtakaróval ábrázolják az égitestet. Az óceáni aljzaton hidrotermális kürtők láthatók Forrás: NASA/JPL/MICHAEL CARROLL
Annak valószínűségét, hogy az Europán megjelent az élet, jelentősen növeli, hogy a kutatók feltételezik az úgynevezett hidrotermális kürtők létét az óceáni aljzaton. A Földön nagy valószínűséggel ezek a hidrotermális kürtők voltak az élet bölcsői.
Grady azzal kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy kapcsolatba lépünk-e földönkívüliekkel a közeljövőben. Rámutatott arra a tényre, hogy köztünk és az idegenek között gigantikus távolságok húzódhatnak.
Please tell me we can still get close enough to see them launch. It’ll be such a shame if there can’t be a giant crowd gathered to witness history ? pic.twitter.com/0io1cC4yk2
— Everyday Astronaut (@Erdayastronaut) June 16, 2020
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
A széteső Atlas-üstökös több mint kéttucatnyi magtöredékéről készített lenyűgöző felvételeket a Hubble-űrteleszkóp.
Az űrtávcső április 20-án nagyjából 30, három nappal később 25 magtöredéket azonosított – olvasható az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) honlapján.
A Kaliforniai Egyetemen Los Angeles-i tagintézményében dolgozó David Jewitt, aki a haldokló üstököst lencsevégre kapó két kutatócsoport egyikének vezetője, elmondta, hogy a megfigyelt töredékek helyzete és látványa jelentősen eltérő volt a két napon.
„Nem tudom, hogy ez azért van-e, mert az egyes darabok hol fényesek, hol nem, attól függően, hogy visszaverik-e épp a napfényt, úgy viselkedve, mintha karácsonyfaégők lennének, vagy azért, mert a két napon más-más töredékek láthatóak” – jegyezte meg a szakember.
„Ez egy rendkívül izgalmas dolog – egyrészt mert ilyen jelenséget látni óriási élmény, másrészt mert ilyen nem történik nagyon gyakran.A legtöbb széteső üstökös túlságosan halvány ahhoz, hogy láthassuk. Ilyen volumenű esemény évtizedenként egyszer vagy kétszer következik be” – mondta Quanzhi Ye, a Marylandi Egyetem szakembere, az űrtávcsővel dolgozó másik kutatócsoport vezetője.
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az üstökösök feltöredezése viszonylag gyakori jelenség. Ez lehet az elsődleges mechanizmus, amely révén az üstökösök tömör, jeges magja elhal. Mivel azonban a folyamat gyorsan és megjósolhatatlanul megy végbe, a csillagászok bizonytalanok a feltöredezés okát illetően, de a most közzétett felvételek talán segíthetnek a jelenség jobb megértésében.
A tavaly decemberben felfedezett Atlas fényessége gyorsan növekedett március közepéig és a csillagászok egy része úgy vélte, hogy májusban szabad szemmel is látható lesz, az elmúlt 20 év egyik leglátványosabb üstökösévé válva.
Az égitest azonban hirtelen halványulni kezdett és a csillagászok arra jutottak, hogy az üstökös magja elkezdett feltöredezni vagy szétszakadni.A fragmentálódást április közepén felvételekkel is igazolták. A széteső üstökös nagyjából 146 millió kilométerre volt a Földtől, amikor a Hubble megörökítette. Ha valami megmarad belőle, akkor a kométa május 23-án lesz a legközelebb – 116 millió kilométerre – a bolygónkhoz.
After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km. The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5
This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0pic.twitter.com/22IVIpyJOk
A cég vezérigazgatója, Elon Musk a Twitteren írt arról, hogy a Starlink projekt műholdjainak túlzott fényességéért az űreszközök napelemeinek elhelyezkedése a felelős, de a vállalat most „korrigálja a dolgot”.
Az átállítás révén a műholdak kevésbé lesznek láthatóak a Földről – olvasható a BBC hírportálján.
A visszatükröződő napelemeken túl a műholdak egy része a jelenlegi keringési pályája miatt volt szembetűnőbb az elmúlt napokban. Ezek a műholdak a méretük és a Földhöz való közelségük miatt is különösen fényesek.
A SpaceX jelenleg egy olyan „napernyő” kifejlesztésén dolgozik, amely csökkenteni fogja a soron következő műholdak tükröződését.
A csillagászok szerint a műholdak láthatósága most még kevésbé jelent problémát számukra, ám ez változni fog a rendszer gyarapodásával és üzembehelyezésével.
A következő hónapokban a mesterséges égitestek a fedélzeti hajtóműveiket használva fognak kissé messzebb húzódni a Földtől, a Nap felé fordítva a napelemeiket. Ezáltal szabad szemmel ugyan kevésbé lesznek láthatóak, ám olyan mértékű fényszennyezést idézhetnek elő, amely jelentősen megnehezíti a csillagászok munkáját.
A szakemberek továbbá arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony pályán mozgó űreszközök megszaporodásával növekszik az ütközések kockázata, aminek nyomán sérülhetnek a műszerek vagy a darabjaik le is hullhatnak a Földre.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) floridai űrközpontjából felbocsátott 60 műhold volt a hetedik szállítmány a Starlink program tavaly májusi kezdete óta, így ezzel együtt a SpaceX vállalat már 420 műholdat bocsátott fel a világűrbe.
A program távlati célja, hogy 2024-ig csaknem 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is.
Please tell me we can still get close enough to see them launch. It’ll be such a shame if there can’t be a giant crowd gathered to witness history ? pic.twitter.com/0io1cC4yk2
— Everyday Astronaut (@Erdayastronaut) June 16, 2020
Something extremely bogus is going on. Was tested for covid four times today. Two tests came back negative, two came back positive. Same machine, same test, same nurse. Rapid antigen test from BD.
Today is the birthday of the great Ukrainian scientist, rocket engineer and spacecraft designer – Serhiy Korolyov. Indeed, he was one of the very best. I’d like to invite his longtime fan @elonmusk to #Ukraine, to see The Serhiy Korolyov Museum of Cosmonautics. https://t.co/NyfBw6abdY
Twitter inhabitants froze in anticipation of a new era... @elonmusk guarantees unforgettable sensations from unusual moderation. Did the bird get its freedom eventually or just moved to a new cage?
.@elonmusk, maybe you should stop pessimizing ?? official accounts & forcibly reducing their reach? It's too obvious. Don’t help talentless ru-propaganda. It won't help them and @Twitter's reputation is dying. Maybe a regulator is needed to explain competition rules to the owner?
Indeed, @elonmusk, we do. We are looking forward to the Budapest #Demographic Summit, the largest international gathering of pro-family forces, which will be held between September 14 and 15, with the participation of many heads of state, prime ministers and influencers, where…
Sometimes a mistake is much more than just a mistake. By not allowing Ukrainian drones to destroy part of the Russian military (!) fleet via #Starlink interference, @elonmusk allowed this fleet to fire Kalibr missiles at Ukrainian cities. As a result, civilians, children are…
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
