Ukrajnában társadalmi egyeztetésre bocsátották a határon átnyúló egészségügyről szóló, EU-integrációt célzó törvényjavaslatot. Ezt Mihajlo Raduckij parlamenti képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke jelentette be. A kezdeményezés célja az ukrán egészségügyi rendszer uniós szabványokhoz való igazítása.
A javaslat lehetővé tenné, hogy a betegek más EU-országokban kapjanak kezelést, majd hazai finanszírozásból visszatérítést kapjanak, legalább a belföldi kezelés költségének mértékéig. Emellett egységes biztonsági és elszámolási rendszert vezetnének be.
Fontos újítás a receptek kölcsönös elismerése: az ukrán e-receptekkel gyógyszereket lehetne vásárolni az EU-ban, és fordítva. Létrejönne egy nemzeti kapcsolattartó pont is, amely információt nyújt a kezelési lehetőségekről, minőségi standardokról és jogorvoslati lehetőségekről.
A törvényjavaslat az egészségügyi adatok elektronikus cseréjét is támogatja, így az uniós orvosok hozzáférhetnek a betegek kórtörténetéhez. Emellett az ukrán szakemberek csatlakozhatnak az európai referenciahálózatokhoz, ami különösen a ritka betegségek kezelésében jelent előrelépést.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Fondazione Biennále azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki közös közleményben Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért felelős uniós biztos és Glenn Micallef nemzedékek közötti egyenlőségért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős uniós biztos kedden.
Az uniós biztosok kijelentették, az Európai Bizottság egyértelműen foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújával kapcsolatban.
„A kultúra előmozdítja és védi a demokratikus értékeket, előmozdítja a nyílt párbeszédet, a sokszínűséget és a véleménynyilvánítás szabadságát, és soha nem szabad a propaganda platformjaként használni” – fogalmaztak.
A tagállamoknak, az intézményeknek és szervezeteknek az uniós szankciókkal összhangban kell eljárniuk. Ennek értelmében el kell kerülniük, hogy platformot biztosítsanak azoknak, akik aktívan támogatták vagy igazolták a Kreml Ukrajna elleni agresszióját – húzták alá.
A Fondazione Biennale döntése nem egyeztethető össze az Oroszország brutális agressziójára adott kollektív uniós válasszal.
Amennyiben a Fondazione Biennale fenntartja az Oroszország részvételét engedélyező döntését, az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy tegyen-e a további intézkedéseket, beleértve a számára nyújtott uniós támogatás felfüggesztését vagy megszüntetését is – tették hozzá.
Az ukrán kormány hivatalosan is tiltakozott a szervezőknél az orosz részvétel újraengedélyezése miatt.
Andrij Szibiha külügyminiszter és Tetjana Berezsna kulturális miniszter vasárnap közös nyilatkozatban kérte a szervezőket, hogy másítsák meg döntésüket, amely szerintük „az agresszió támogatásának, az orosz háborús bűnök eltűrésének és a megszállók népirtó politikája normálisként való elfogadásának veszélyes jelzése” lenne.
A miniszterek szerint érhetetlen a pálfordulás, mert „Oroszország továbbra sem áll le a háborúval, elutasítja a békére és párbeszédre irányuló erőfeszítéseket, ehelyett továbbra is terrorizál és kegyetlenkedik”.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz pavilon kijelölt igazgatójának kötődése van hazája fegyveriparához.
Az Oroszország által indított háború 2022 óta 346 művésznek, az ukrán és a külföldi média 132 munkatársának életét követelte, az orosz hadsereg kulturális helyszínek ezreit rombolta le – emlékeztettek.
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennále, amely május 9-től november 22-ig tart, a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.
A teljes körű háború 2022-es megindítása után a szervezők megtiltották a részvételt minden olyan személynek, aki az orosz kormányhoz kötődik. Moszkva 2024-ben sem vehetett részt, az idei kiadást azonban már egy 2024-ben kinevezett új igazgató vezetése alatt tartják.
Az olasz kulturális minisztérium közölte, hogy a biennálét rendező alapítvány teljesen önállóan, az olasz kormány ellenzése dacára engedte meg az orosz kiállítók visszatérést.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Fondazione Biennále azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773247500
[modified] => 1773240004
)
[title] => Az EU elítéli, hogy a szervezők lehetővé tették Oroszország részvételét a 2026-os Velencei Biennálén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=275750&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 275750
[uk] => 275807
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 275751
[image] => Array
(
[id] => 275751
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu.webp
[original_lng] => 78752
[original_w] => 400
[original_h] => 250
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu-300x188.webp
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu.webp
[width] => 400
[height] => 250
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu.webp
[width] => 400
[height] => 250
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu.webp
[width] => 400
[height] => 250
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu.webp
[width] => 400
[height] => 250
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/eu.webp
[width] => 400
[height] => 250
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1773243228:8
[_thumbnail_id] => 275751
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 624
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 795949092000
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777044791
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779778180
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 183253
[2] => 799244
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz filmek
[2] => Velencei Biennálé
)
)
[2] => Array
(
[id] => 275052
[content] =>
Egy év múlva lejár az ukránok úgynevezett ideiglenes védelme az Európai Unióban, és jelenleg mintegy 3,4 millió ukránnak nincs más tartózkodási engedélye, csak az ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusz – hozta nyilvánosságra szerdán a Facebookon az ukrán kormánytól függetlenül működő Gazdasági Stratégiai Központ (CES).
A kutatóközpont felmérésében megkérdezett ukránok mindössze 23 százaléka fontolná meg a hazatérést, ha más státusszal nem maradhat a fogadóországban. 870 ezer ukrán – a menekültek 20 százaléka – már rendelkezik más tartózkodási engedéllyel a befogadó országban az ideiglenes védelem mellett.
A központ adatai szerint 1,5 millióan megpróbálnak tartósan letelepedni külföldön, egyes esetekben akár illegálisan is. Ezt a lehetőséget gyakrabban fontolgatják a férfiak és a 35 év alatti fiatalok.
A hazatérést Ukrajnába 1,2 millióan fontolgatják véglegesen, illetve – későbbi emigráció céljából – ideiglenesen. Ezt a lehetőséget leginkább az 50 év feletti menekültek mérlegelik. 720 ezer menekült még nem tudja, mit fog tenni – mutatott rá a központ.
A CES becslései szerint 2026 januárjában 5,6 millió ukrán háborús menekült tartózkodott külföldön, ez 400 ezerrel több, mint amennyi 2024 végén volt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Egy év múlva lejár az ukránok úgynevezett ideiglenes védelme az Európai Unióban, és jelenleg mintegy 3,4 millió ukránnak nincs más tartózkodási engedélye, csak az ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772705400
[modified] => 1772697707
)
[title] => Több mint hárommillió ukránnak nincs más tartózkodási engedélye az EU-ban, csak az ideiglenes védelem
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=275052&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 275052
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 261689
[image] => Array
(
[id] => 261689
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag.jpg
[original_lng] => 1556866
[original_w] => 2000
[original_h] => 1125
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag.jpg
[width] => 2000
[height] => 1125
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-csehorszag.jpg
[width] => 2000
[height] => 1125
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1772690512:12
[_thumbnail_id] => 261689
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1271
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 744252349002
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777576353
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az EU-ban működő MedEvac orvosi evakuációs program segítségével a teljes körű orosz invázió során 5000 súlyosan sérült ukránt tudtak evakuálni 22 országba kezelés céljából. Hadja Lahbib, az Európai Bizottság felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos ezt az RBC-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában mondta, írta a Jevropejszka Pravda.
Lahbib megjegyezte, hogy a MedEvac lehetővé teszi a kritikus állapotban lévő betegek kórházba történő evakuálását, ahol nagyon speciális kezelést kaphatnak.
„A mai adatok szerint körülbelül 5000 súlyosan sérült beteget tudtunk evakuálni Ukrajnából 22 országba” – jegyezte meg az európai biztos.
Elmondta, hogy nemcsak a 27 EU-tagállam, hanem 10, az Európai Unión kívüli részt vevő állam is részt vesz a programban.
Lahbib megjegyezte, hogy nagyon gyakran egy sebesült katona vagy beteg nem egyedül érkezik, hanem rokonok, néha gyermekek kísérik.
„Ezért biztosítanunk kell, hogy a betegeket fogadó ország átfogó támogatást tudjon nyújtani – nemcsak az orvosi kezelést, hanem a családdal való együttlét feltételeit is” – mondta az európai biztos.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Az Európai Unióban tartózkodó ukrán menekültek száma ismét megnőtt, az elmúlt hónapban mintegy 24 600 ember kért ideiglenes védelmet – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Eurostat adataira hivatkozva.
A jelentés szerint az adatok azt mutatják, hogy 2025. december 31-én az Ukrajnát a teljes körű háború kezdete után elhagyó és az EU-ban ideiglenes védelmi státuszt kapó állampolgárok száma összesen 4,35 millió fő volt. 2025 novemberének végéhez képest ez a szám 24 675 fővel, azaz 0,6%-kal nőtt. Az EU azon országai, amelyek a legtöbb ukrán állampolgárt befogadták, a következők voltak: Németország – 1 250 620 fő (az EU-ban lévő teljes ukrán létszám 28,7%-a), Lengyelország – 969 240 ember (22,3%), Csehország – 393 055 fő (9,0%).
Saját lakosságuk méretéhez viszonyítva azonban a legtöbb ideiglenes védelemmel rendelkező ukrán Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson él. Az EU 26 országa közül 22 országban nőtt az ukrán menekültek száma. A legnagyobb növekedés Németországban (9620 fő), Spanyolországban (2235 fő) és Romániában (2160) volt tapasztalható.
Ugyanakkor négy országban csökkent az ideiglenes védelemmel rendelkező ukránok száma, a legtöbbet Franciaországban (1250) és Észtországban (470) törölték a regisztrációjukból.
Az Európában ideiglenes védelemmel rendelkező ukránok 43,6%-a felnőtt nő, 30,5%-a gyermek és 25,9%-a felnőtt férfi.
2025 júniusában az Európai Tanács és az EU hivatalosan megállapodott az ukrán menekültek ideiglenes védelmének 2027. március 4-ig történő meghosszabbításában. Ez a döntés garantálja az ukránok számára a tartózkodási, munkavállalási, tanulási és egészségügyi ellátásban való részvételi jogot az EU-ban a folyamatban lévő háború ellenére.
Az előző hónaphoz képest decemberben 0,6 százalékkal emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeznek az Európai Unió valamely tagországában, az illetékes hatóságok a vizsgált hónapban további 24 675 ilyen jogállást biztosítottak ukrajnai menekültek számára – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
Az Eurostat jelentése szerint december végén 4 352 645 menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 250 620) biztosította, ami a vonatkozó uniós határozatok 28,7 százalékát teszik ki. Németországot Lengyelország (969 240; 22,3 százalék) és Csehország (393 055; 9 százalék) követi. A rendelkezésre álló adatok szerint az uniós tagállam közül az ideiglenes védelemben részesülők száma 22 országban nőtt decemberben. A legnagyobb növekedést Németországban (+9620; +0,8 százalék), Spanyolországban (+2235; +0,9 százalék) és Romániában (+2160; +1,1 százalék) jegyezték fel. A többi tagállam közül a legjelentősebb csökkenést Franciaországban (-1250; -2,4 százalék) és Észtországban (-470; -1,3 százalék) mérték.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva december végén Csehországban (36), Lengyelországban (26,6), valamint Cipruson és Szlovákiában (mindkettő 25,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesültek ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,7 volt.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 43 300 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. A vizsgált hónap, december folyamán pedig 445-öt.
Ukrajna és Moldova csatlakozott az Európai Unió mobiltelefonos roamingövezetéhez, ami az unió, valamint Kijev és Chișinău közötti integráció elmélyítésének része – írja a TVP World.
A két ország – amelyek az EU-csatlakozás hivatalos tagjelöltjei – január 1-jén csatlakozott az unió úgynevezett Roam Like at Home övezetéhez.
Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a moldovai és ukrán állampolgárok az Európai Gazdasági Térségben (EGT) történő utazásaik során külön díjak felszámítása nélkül telefonáljanak, küldjenek sms-eket és használják a mobilinternetet.
Ugyanezek a jogok megilletik az EGT-országok lakosait is, amikor Ukrajnába vagy Moldovába utaznak.
Ukrajna és Moldova az első olyan országok az EGT-n kívül – amely az EU mind a 27 tagállamát, valamint Liechtensteint, Norvégiát és Izlandot foglalja magában –, amelyek hozzáférést kaptak ehhez a rendszerhez.
A Moldovára és Ukrajnára vonatkozó döntést az EU 2025 júliusában hozta meg, annak részeként, hogy Brüsszel elmélyítse kapcsolatait a két tagjelölt országgal, és támogassa azok „fokozatos gazdasági integrációját az EU belső piacába”.
Az Európai Bizottság júniusi közleménye szerint a mobilroaming lesz „az első terület, ahol az EU belső piaci elbánást biztosít Ukrajnának”.
A 2017-ben bevezetett Roam Like at Home rendszer célja, hogy a fogyasztók az EU határain belül ugyanazon az áron, azonos hálózati minőség és sebesség mellett használhassák mobiltelefonos szolgáltatásaikat, mint otthon.
Ukrajna 2022. február 28-án, mindössze négy nappal azután nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, hogy Oroszország megtámadta az országot.
Ukrajna szomszédja, Moldova 2022 márciusában kérte felvételét az Európai Unióba, és szintén célpontja az orosz destabilizációs törekvéseknek. Az ország keleti régiójában, a Dnyeszter-melléken (Transznisztria) orosz csapatok állomásoznak.
A túlnyomórészt orosz ajkú szakadár terület az 1990-es évek elején egy rövid konfliktust követően szakadt el Moldovától, ám a nemzetközi közösség elsöprő többsége továbbra is Moldovához tartozó területként ismeri el.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Az ukránok Egyesült Államokba, mint nemzetközi partnerbe vetett bizalma jelentősen csökkent, míg az Európai Unióval kapcsolatos hozzáállás továbbra is mérsékelten pozitív, de érezhető a szkepticizmus – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Hruseckij elmondta, a szociológiai felmérések szerint az ukránoknak jelenleg mindössze 20%-a bízik az Egyesült Államokban mint államban. Ugyanakkor a megkérdezettek közel fele bizalmatlanságot fejezett ki, további egyharmaduk pedig nem tudott dönteni. Ugyanakkor az amerikaiakkal szembeni pozitív hozzáállás továbbra is nagyon magas – körülbelül 90%.
A szociológus megjegyezte, hogy ez a különbség a nép iránti szimpátia és az államba vetett bizalom között magyarázza, miért nem állnak készen az ukránok arra, hogy „megfogadják az USA szavát” a biztonsági garanciákkal és Oroszország elrettentésével kapcsolatban. Az ukránok jobban bíznak az Európai Unióban, de itt sincs teljes egyhangúság. A válaszadók körülbelül fele bízik az EU-ban, körülbelül 20% nem bízik benne, további 27% pedig bizonytalan. Általánosságban elmondható, hogy az Európához való hozzáállás alig változott az utóbbi időben.
A szakember megjegyezte, hogy az EU-val szemben felhalmozódott kérdések és követelések ellenére az ukránok továbbra is fontos és viszonylag megbízható partnernek tekintik Európát, amelynek támogatása a társadalom erkölcsi és pszichológiai állapota szempontjából is fontos. Mint kifejtette, az EU-val kapcsolatos attitűdökben mutatkozó életkori és regionális különbségek jelentősen eltűntek 2022 után. Míg korábban a fiatalok sokkal Európa-pártibbak voltak, most a különböző demográfiai csoportok nézetei nagyrészt megegyeznek.
Ugyanakkor a KMISZ adatai egy sokatmondó paradoxont mutatnak: az ukránok mintegy 90%-a támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását, de a megkérdezetteknek csak mintegy fele bízik magában az EU-ban. Ez kritikus, de pragmatikus hozzáállásra utal – az ukránok az EU-ban szeretnék látni az országot, miközben tisztában vannak az európai partnerekkel való interakció korlátaival és problémáival – mutatott rá Anton Hruseckij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok Egyesült Államokba, mint nemzetközi partnerbe vetett bizalma jelentősen csökkent, míg az Európai Unióval kapcsolatos hozzáállás továbbra is mérsékelten pozitív, de érezhető a szkepticizmus – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766226600
[modified] => 1766167697
)
[title] => Jelentősen csökkent az ukránok szimpátiája az Egyesült Államok iránt, de az Európai Unióval is szkeptikusak – KMISZ
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=266446&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 266446
[uk] => 266494
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 266449
[image] => Array
(
[id] => 266449
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[original_lng] => 77725
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1766168128:3
[_thumbnail_id] => 266449
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1376
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] =>
[_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1766160505
[_algolia_sync] => 629301771000
[_oembed_20eed09bae4d9a1671c9865075b080ab] =>
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Az Európai Bizottság 120 millió eurós bírságot szabott ki az X (korábban Twitter) közösségimédia-platformra a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) átláthatósági előírásainak megsértése miatt – közölte pénteken a brüsszeli testület.
A bizottság szerint a platform több ponton is megszegte a szabályokat: megtévesztő módon használta a hitelesített fiókokot jelző „kék pipát”, nem biztosította kellőképpen átlátható és hozzáférhető hirdetési adatbázisát, valamint nem adott megfelelő hozzáférést a kutatók számára a platform nyilvános adataihoz.
A közleményben kiemelték, hogy az X „hitelesített” jelölése valós felhasználóazonosítás nélkül, előfizetéssel szerezhető meg, ami megtéveszti a felhasználókat, és növeli a csalások, köztük a személyiséglopás kockázatát. A hirdetési adatbázisban a bizottság szerint hiányoznak lényeges információk – például a reklám tartalma, témája vagy a hirdető jogi személye.
A brüsszeli testület megállapította azt is, hogy a platform nem teljesíti a kutatók számára előírt adathozzáférési kötelezettségeket, mivel a szolgáltatási feltételek tiltják a nyilvános adatok önálló gyűjtését és a hozzáférési folyamat indokolatlan akadályokat tartalmaz – áll a közleményben.
A mostani döntés az első olyan határozat, amelyben a testület a DSA megsértését állapítja meg. A bírság összegét az uniós felhasználókra gyakorolt hatás, a jogsértések súlya és időtartama alapján állapították meg.
Az X-nek 60 munkanapon belül kell tájékoztatnia a bizottságot a hitelesítéshez kapcsolódó megtévesztő gyakorlat megszüntetésére tervezett intézkedésekről, míg a hirdetési adatbázissal és a kutatói adathozzáféréssel kapcsolatos előírások teljesítéséről 90 munkanapon belül kell cselekvési tervet benyújtania. A bizottság egy hónapon belül véleményezi azt, majd újabb egy hónapon belül születik meg a végső bizottsági döntés.
Az Európai Bizottság figyelmeztetett: a határozat be nem tartása ismétlődő bírságokat vonhat maga után. A testület továbbra is együttműködik az X-szel annak érdekében, hogy a platform összhangba kerüljön a DSA előírásaival.
2025. január 1-én indult el a HUSKROUA Európai Uniós programnak köszönhetően a Language APL „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” elnevezésű nemzetközi projekt. A kezdeményezés fő célja a nyelvi sokszínűség erősítése és fejlesztése a magyar–szlovák–ukrán–román határvidéken. A program zárókonferenciáját november 25–26-án rendezték meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Egyetemen, ahová a programban érintett szervezetek képviselőt várták. A program keretei között több kutatás is lezajlott, aminek eredményeként megszületett egy kétnyelvű segédanyag is, amiben összegyűjtötték azokat a jogokat, amelyekkel ma is élhetnek a kárpátaljai magyarok.
