Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6NDA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyNDYyO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 46569
[content] =>
Az éghajlatváltozáshoz az emberiség tevékenysége vezetett, és elpusztítja az ökoszisztémát. Az ENSZ új jelentése szerint szennyezésünk miatt a Föld egyre inkább egy megtört, élhetetlen bolygóvá válik.
A világszervezet csütörtöki tanulmánya leszögezi; a megfelelő globális válasz a világgazdaság átalakítása, a megújuló energiák, a zöld munkahelyek és a fenntartható rendszerek kiépítése.
Az ENSZ-főtitkára, Antonio Guterres szerint „az idei évben vagy meghozzuk ehhez a szükséges döntéseket, vagy már késő lesz. Most még tudjuk megteremteni a feltételeket a következő évtizedek távlatában. A kibocsátás drasztikus csökkentésével még másfél Celsius fokon belül tartható a felmelegedés. Ebben az évben megfelelő keretet kell alkotnunk a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. Ez egy sorsfordító esztendő lesz” – mondta.
A 168 oldalas, „Békét kötni a természettel” jelentés kiemeli; „ha ezt nem tesszük meg, gyermekeinkre és unokáinkra örökítjük a szélsőséges időjárást, a tengerszint emelkedését, a növény- és állatfajok kipusztulását, az élelmiszer- és vízbizonytalanságot, a jövőbeni járványok növekvő valószínűségét.”
(euronews)
[type] => post
[excerpt] => Az éghajlatváltozáshoz az emberiség tevékenysége vezetett, és elpusztítja az ökoszisztémát. Az ENSZ új jelentése szerint szennyezésünk miatt a Föld egyre inkább egy megtört, élhetetlen bolygóvá válik.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1613838360
[modified] => 1613751681
)
[title] => Az ENSZ szerint szennyezésünk miatt a Föld élhetetlen bolygóvá válik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46569&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46569
[uk] => 46670
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 46571
[image] => Array
(
[id] => 46571
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes.jpg
[original_lng] => 256289
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/szemet-kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613837095:2
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1613744179
[_thumbnail_id] => 46571
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 6467
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1613744483
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16fb478efba64470c06b399f1a180e76] =>
[_oembed_time_16fb478efba64470c06b399f1a180e76] => 1613831168
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614570011
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617826512
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620489393
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622526145
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626869193
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629675666
[_oembed_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] =>
[_oembed_time_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => 1632431451
[_oembed_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] =>
[_oembed_time_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] => 1633254001
[_oembed_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] =>
[_oembed_time_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] => 1643649328
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644284004
[_oembed_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] =>
[_oembed_time_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] => 1647276300
[_oembed_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] =>
[_oembed_time_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] => 1647276300
[_oembed_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] =>
[_oembed_time_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] => 1648057253
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648551986
[_oembed_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] =>
[_oembed_time_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] => 1649227404
[_oembed_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] =>
[_oembed_time_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => 1654178392
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654429794
[_oembed_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => On #WorldChildrensDay #Ukraine’s children's favorite dog @PatronDsns became the first ever @UNICEF Goodwill AmbassaDog. Patron and UNICEF will work together on mine risk education, as well as providing mental health and psychosocial support for children. https://t.co/khp18ocql2 pic.twitter.com/a6IJXcHHfa
— UNICEF Ukraine (@UNICEF_UA) November 20, 2022
[_oembed_time_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => 1669392076
[_oembed_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] =>
[_oembed_time_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => 1675367729
[_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
?1/4 https://t.co/pQvyRh6Vea
— UN Ukraine (@UN_Ukraine) June 14, 2023
[_oembed_time_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => 1687760094
[_oembed_87e2d42d97da8d0e1c52b4f3ea4880b4] =>
[_oembed_time_87e2d42d97da8d0e1c52b4f3ea4880b4] => 1719490812
[_oembed_2e9a9accf19266ee6038097b2a09fdb0] =>
[_oembed_time_2e9a9accf19266ee6038097b2a09fdb0] => 1740493807
[_algolia_sync] => 831550055002
[_oembed_3ff53e098e61c2e181e1f939dfcd8f45] =>
[_oembed_time_3ff53e098e61c2e181e1f939dfcd8f45] => 1765042653
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] => Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
In a scenario… pic.twitter.com/OJKsP8TAmH
— Межа (@mezha_net) May 17, 2026
[_oembed_time_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] => 1779868283
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 25
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Videók
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2803
[1] => 2462
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => környezetszennyezés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 46632
[content] =>
A világjárvány során a távközlési hálózatok minden korábbinál fontosabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében, a következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség az újraindulás során csökkentse karbonlábnyomát – hívta fel a figyelmet az Ericsson elemzése.
2020-ban az átlagos fogyasztó naponta 2,5 órával több időt töltött a vezetékes és napi 1 órával többet a mobil szélessávú hálózatokon az Ericsson Mobility Report szerint. Mivel ezek a felhasználási módok nagy sávszélességet igényelnek, mindez nem lett volna lehetséges, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek a 4G, illetve az 5G mobilhálózatok fejlesztésébe – mutatott rá a távközlési berendezéseket gyártó vállalat az elemzésében.
Kiemelik: az 5G technológia energiahatékonyabb a mobilhálózatok korábbi nemzedékeinél, ráadásul a mobil hálózatba kapcsolt intelligens eszközök közötti (IoT) kapcsolatok és az MI megoldások elősegítésével számos iparág zöldítéséhez járulhat hozzá.
Az 5G energiahatékonyabb bázisállomások kiépítését teszi lehetővé a korábbi mobiltechnológiáknál. Az Ericsson az elmúlt néhány hónapban a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G adategységenként 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél.
A svéd vállalat számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.
Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal. A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdasági termelésben is jelentős kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást eredményeznek – fejtik ki az elemzésben.
Közölték azt is, hogy az Ericsson a texasi üzemét már „okos gyárrá” alakította, és így a hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén 5 százalékkal tudta csökkenteni – a napelemek használata miatt eleve alacsonyabb – energiafogyasztását, és hasonló mértékben a hulladékmennyiségét is.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A világjárvány során a távközlési hálózatok minden korábbinál fontosabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében, a következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség az újraindulás során csökkentse karbon...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1613835300
[modified] => 1613826513
)
[title] => Ericsson: az 5G kulcsszerepet játszhat a gazdaság klímabarát újraindításában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46632&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46632
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 46633
[image] => Array
(
[id] => 46633
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson.jpg
[original_lng] => 223766
[original_w] => 782
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson.jpg
[width] => 782
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson.jpg
[width] => 782
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson.jpg
[width] => 782
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/ericson.jpg
[width] => 782
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613819314:10
[_thumbnail_id] => 46633
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3738
[_oembed_e839dab64491236f47905c5452717f67] =>
[_oembed_time_e839dab64491236f47905c5452717f67] => 1613819314
[_oembed_926b0854ecc2ac3450e93d33ab6d7095] =>
[_oembed_time_926b0854ecc2ac3450e93d33ab6d7095] => 1613819314
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614404038
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614585692
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617906724
[_oembed_8670e6ce96f19614de7175d6332f14f3] =>
[_oembed_time_8670e6ce96f19614de7175d6332f14f3] => 1619698665
[_oembed_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] =>
[_oembed_time_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] => 1619848952
[_oembed_d815799276ef8f6e78e20b907ef424ab] =>
[_oembed_time_d815799276ef8f6e78e20b907ef424ab] => 1619848952
[_oembed_5be9e4ec1f1fd081d03514b42db123c6] =>
[_oembed_time_5be9e4ec1f1fd081d03514b42db123c6] => 1619896905
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620808214
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622375257
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626601607
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629763234
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1645944160
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1650007089
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654408167
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658340724
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670892002
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1688584789
[_oembed_1cffea4157eeb7ffc364cbbef69d5a96] => {{unknown}}
[_oembed_6682d4b388f06826924647ba0b9ef38a] =>
[_oembed_time_6682d4b388f06826924647ba0b9ef38a] => 1729510654
[_oembed_6ce948b91a18bfe99631c5ced1d1c28c] =>
[_oembed_time_6ce948b91a18bfe99631c5ced1d1c28c] => 1743358363
[_algolia_sync] => 831550075002
[_oembed_f7336ccef74a6e0fddfea46ec6a6f8b8] =>
[_oembed_time_f7336ccef74a6e0fddfea46ec6a6f8b8] => 1752717957
[_oembed_4356fe9b98402c0aa3db0051f592c881] =>
[_oembed_time_4356fe9b98402c0aa3db0051f592c881] => 1753513810
[_oembed_cd3b60e8dea7515478e3c404a72c701f] =>
[_oembed_time_cd3b60e8dea7515478e3c404a72c701f] => 1764064842
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 49
[3] => 590
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => IT
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 39240
[1] => 1644
[2] => 27135
[3] => 2462
[4] => 5487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 4G
[1] => 5G
[2] => Ericsson
[3] => környezetszennyezés
[4] => környezetvédelem
)
)
[2] => Array
(
[id] => 42420
[content] =>
Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze – állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.
A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány késztői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik.
Az északi-sarkvidék területére jóval több víz érkezik az Atlanti-óceán felől, mint a Csendes-óceánból, és az új kutatás a mikroműanyag szálak jóval magasabb koncentrációját, valamint hosszabb és kevésbé lebomlott szálakat mutatott ki az Atlanti-óceánhoz közelebb eső részen. A tanulmányt vezető Peter Ross, a kanadai Ocean Wise Conservation Association nevű szervezet munkatársa szerint a Jeges-tengert szennyező textilszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokból kerülnek az Észak-Atlanti-óceánba.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői 71 vízfelszínközeli mintát gyűjtöttek az északi-sarkvidék európai és észak-amerikai részéről, valamint további 26 mintát a Beaufort-tenger 1000 méteres mélységéből. „A poliészter szálak jelenléte az egész vízoszlopban egyértelműen kimutatható volt, jól szemléltetve a műszálak megállíthatatlan szétterjedését a Jeges-tenger egészében” – húzták alá a kutatók, akik átlagosan 40 mikroműanyag-részecskét mutattak ki egy köbméternyi vízben.
A szakemberek szerint a mikroszálak mindössze kis százaléka származhat halászfelszerelésekből, amelyekhez másfajta műanyagot használnak. Lehetséges, hogy a szálak egy részét a szél szállította az északi-sarkvidékre.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze - állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1610574600
[modified] => 1610561434
)
[title] => Mikroszálak szennyezik az északi-sarkvidék vizét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=42420&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42420
[uk] => 42637
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 42423
[image] => Array
(
[id] => 42423
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169.jpg
[original_lng] => 125215
[original_w] => 843
[original_h] => 474
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169.jpg
[width] => 843
[height] => 474
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169.jpg
[width] => 843
[height] => 474
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169.jpg
[width] => 843
[height] => 474
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/mikroszal169.jpg
[width] => 843
[height] => 474
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610723007:8
[_thumbnail_id] => 42423
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 4709
[_oembed_926b0854ecc2ac3450e93d33ab6d7095] =>
[_oembed_time_926b0854ecc2ac3450e93d33ab6d7095] => 1610554235
[_oembed_551f2f8421edc65b207022388b732e50] =>
[_oembed_time_551f2f8421edc65b207022388b732e50] => 1610554235
[_oembed_bc8c186930dd8f4e9ce08f1089cd4b38] =>
[_oembed_time_bc8c186930dd8f4e9ce08f1089cd4b38] => 1610554235
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1610554236
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e839dab64491236f47905c5452717f67] =>
[_oembed_time_e839dab64491236f47905c5452717f67] => 1610953259
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614092426
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614475098
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617909023
[_oembed_acf5efeb3c02494e8bd8efb38fba8666] =>
[_oembed_time_acf5efeb3c02494e8bd8efb38fba8666] => 1618797405
[_oembed_8670e6ce96f19614de7175d6332f14f3] =>
[_oembed_time_8670e6ce96f19614de7175d6332f14f3] => 1619612846
[_oembed_d815799276ef8f6e78e20b907ef424ab] =>
[_oembed_time_d815799276ef8f6e78e20b907ef424ab] => 1619664026
[_oembed_5be9e4ec1f1fd081d03514b42db123c6] =>
[_oembed_time_5be9e4ec1f1fd081d03514b42db123c6] => 1619772757
[_oembed_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] =>
[_oembed_time_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] => 1619867523
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620568572
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622378326
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626381129
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1628753272
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629629163
[_oembed_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] =>
[_oembed_time_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] => 1629996032
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644035669
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648574343
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654598860
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658580592
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1671831742
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1688296991
[_oembed_1cffea4157eeb7ffc364cbbef69d5a96] => {{unknown}}
[_oembed_6682d4b388f06826924647ba0b9ef38a] =>
[_oembed_time_6682d4b388f06826924647ba0b9ef38a] => 1729503292
[_oembed_6ce948b91a18bfe99631c5ced1d1c28c] =>
[_oembed_time_6ce948b91a18bfe99631c5ced1d1c28c] => 1742402555
[_algolia_sync] => 831545277002
[_oembed_f7336ccef74a6e0fddfea46ec6a6f8b8] =>
[_oembed_time_f7336ccef74a6e0fddfea46ec6a6f8b8] => 1752385890
[_oembed_4356fe9b98402c0aa3db0051f592c881] =>
[_oembed_time_4356fe9b98402c0aa3db0051f592c881] => 1752385891
[_oembed_cd3b60e8dea7515478e3c404a72c701f] =>
[_oembed_time_cd3b60e8dea7515478e3c404a72c701f] => 1763800779
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 5487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => környezetvédelem
)
)
[3] => Array
(
[id] => 41481
[content] =>
Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali híres strandjain, ahol a hatóságok már alig tudnak lépést tartani a monszunszezonban partra vetődő hatalmas mennyiségű műanyaghulladékkal.
A badungi környezet- és közegészségügyi hatóság Kuta, Legian és Seminyak strandjait tisztította meg pénteken és szombaton – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.
Az indonéz kormány 2020 áprilisában hirdetett országos stratégiát a tengeri környezetre és a gazdaságra egyaránt fenyegetést jelentő műanyaghulladék problémájának megoldására.
Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) munkatársa, Denise Hardesty szerint a műanyagszemét évről évre egyre súlyosbodó problémát jelent Bali partjain.
Hardesty, aki szakértőként segíti az indonéz kormány munkáját, hozzátette, hogy a műanyaghulladék valószínűleg nem messziről érkezik és az indonéz szigetvilág sok más területére is hasonló sors várhat.
Bali délnyugati partszakaszain az esős és szeles monszunszezonban halmozódik fel a szemét.
Hardesty szerint a fokozódó hulladékmennyiség összhangban van a műanyagtermelés globális növekedésével.
A helyiek ugyanakkor egyéni és közösségi szinten is próbálják csökkenteni a műanyagtermékek használatát.
A CSIRO egy olyan új módszer bevezetését tervezi Indonéziában, amely egyebek között mesterséges intelligenciát használva követné nyomon a szemét útját és azonosítaná a gócpontokat.
Gede Hendrawan, a Balin működő Udayana Egyetem munkatársa szerint az egyik legfőbb probléma Indonézia nem megfelelő hulladékkezelési rendszere.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali híres strandjain, ahol a hatóságok már alig tudnak lépést tartani a monszunszezonban partra vetődő hatalmas mennyiségű műanyaghulladékkal.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1609784520
[modified] => 1609783441
)
[title] => Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali partjain
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41481&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41481
[uk] => 41633
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 41482
[image] => Array
(
[id] => 41482
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1.jpg
[original_lng] => 303215
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bali-tengerpart-fit-1200x10000-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1609929221:2
[_thumbnail_id] => 41482
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4935
[translation_required_done] => 1
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1609776007
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Posted by BBC News Ukrainian on Friday, July 10, 2020
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1609776007
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614384765
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614679917
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617909905
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620669701
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622382054
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626699440
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629998803
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644879687
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648407747
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655024961
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1719710190
[_algolia_sync] => 1202662125001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 31977
[1] => 2462
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bali
[1] => környezetszennyezés
)
)
[4] => Array
(
[id] => 38542
[content] =>
A globális éghajlatváltozást erősítő gázok legnagyobb kibocsátói közül egyetlen ország sem teszi meg a folyamat megfékezéséhez szükséges valamennyi lépést – mutatta ki a Germanwatch német nemzetközi környezetvédelmi szervezet hétfőn ismertetett felmérése.
Az éghajlatváltozás feltartóztatását szolgáló erőfeszítéseket mérő mutató (Climate Change Performance Index – CCPI) alapján felállított rangsorban ismét nincs dobogós helyezett, mert „egyetlen ország sem tesz eleget a veszélyes klímaváltozás megakadályozásáért” – emelték ki a Germanwatch, a NewClimate Institute nevű nemzetközi kutatóintézet és a világ mintegy 130 országából több mint 1300 szerveződést összefogó Climate Action Network közös szervezésében készített elemzés eredményeit ismertető közleményben. A listát 2005 óta minden évben összeállítják, és még egyszer sem volt első, második és harmadik helyezett.
A nagyjából 400 klímavédelmi és energiapolitikai szakértő közreműködésével végzett kutatásban 57 ország és az Európai Unió (EU) mint globális szereplő teljesítményét vizsgálták. Ezek az országok juttatják a légkörbe az éghajlatváltozást fokozó gázok több mint 90 százalékát.
A lista elején – azaz a negyedik helyen – ismét Svédország áll, sorban a negyedik éve. Utána az Egyesült Királyság, Dánia, Marokkó, Norvégia, Chile, India, Finnország, Málta és Lettország következik.
A CCPI-t 14 almutató alapján számolják. Négy fő dimenziót vizsgálnak; a szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátás alakulását – amely 40 százalékos súllyal szerepel a CCPI-ben -, a megújuló energiaforrások kiaknázását, az energiafelhasználást és a klímavédelmi politikát, egyaránt 20 százalékos súllyal. A vizsgálattal számszerűsítik és nemzetközileg összehasonlíthatóvá teszik, hogy miként törekszik egy-egy ország elérni a 2015-ben Párizsban kötött klímavédelmi egyezményben rögzített célokat.
Az új adatokat ismertető közleményben a többi között kiemelték, hogy az EU ellentmondásos képet mutat. A skandináv tagállamok, a feltörekvő Portugália és az EU egésze igen jól teljesít és bejutott a globális lista élbolyába, ugyanakkor – mint írták – vannak „lefelé kiugró” értékeket mutató tagországok. Ezek közé tartozik Ciprus, Csehország, Lengyelország, valamint Magyarország is, amely a tavalyi 47. hely után az 50. helyen áll a klímavédelmi erőfeszítések alapján összeállított rangsorban.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A globális éghajlatváltozást erősítő gázok legnagyobb kibocsátói közül egyetlen ország sem teszi meg a folyamat megfékezéséhez szükséges valamennyi lépést - mutatta ki a Germanwatch német nemzetközi környezetvédelmi szervezet.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1607416061
[modified] => 1607368464
)
[title] => Felmérés: a legnagyobb kibocsátók közül egyetlen ország sem tesz meg mindent a klíma védelemében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38542&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38542
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 38545
[image] => Array
(
[id] => 38545
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg
[original_lng] => 309182
[original_w] => 1090
[original_h] => 613
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1090
[height] => 613
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1090
[height] => 613
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1090
[height] => 613
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607361264:10
[_thumbnail_id] => 38545
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3390
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1607361265
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Posted by BBC News Ukrainian on Friday, July 10, 2020
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1607361265
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614166263
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614166264
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1619701969
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620280527
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622461377
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626469159
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629998098
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644654112
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648916949
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1657884981
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1720043233
[_oembed_2be638ebad64fa92d866a01fffe519d2] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_2be638ebad64fa92d866a01fffe519d2] => 1720043233
[_algolia_sync] => 831513074002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
)
)
[5] => Array
(
[id] => 36918
[content] =>
Az Egyesült Királyság két legnagyobb kávékapszula-gyártója összefogott annak érdekében, hogy csökkentsék a kávékapszulák okozta környezetszennyezést.
A kávékapszulák ugyan fogyasztói szempontból tényleg kényelmesek, de amellett, hogy használatuk lényegesen drágább a hagyományos kávéfőzésnél, a környezetre is óriási terhet jelentenek: a műanyagot, alufóliát és alumíniumot tartalmazó kapszulák lebomlása ugyanis akár 500 évig is eltarthat.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy globálisan mintegy 20 milliárd kapszula fogy évente, máris látható, hogy nem jelentéktelen mennyiségű ez a hulladékfaja.
A három legnagyobb forgalmat lebonyolító márka gyártói, a Nestlé – amely a Nespresso és Nescafé Dolce Gusto termékeket gyártja – valamint a Jacobs Douwe Egberts – amely a Tassimo kapszulákat gyártja – összefogtak és jövőre megkezdik a használt kapszulák szervezett begyűjtését.
Erre több módot is kínálnak majd, lesznek leadási pontok, megjelennek az utcai szemétgyűjtő konténerek mellett a kifejezetten kávékapszulák gyűjtésére használt egységek, illetve az online élelmiszer-vásárlások esetén is lehet majd kérni a használt kapszulák elszállítását.
Az egyes gyártóknak eddig is voltak már saját rendszereik az újrahasznosításra, de ezek mérsékelt sikerrel működtek, a Nespresso esetében például csak minden harmadik felhasznált kapszula jutott el az újrahasznosításig. Az új rendszert egy márkáktól független, nonprofit-szervezet működteti majd – remélhetőleg az eddiginél nagyobb hatékonysággal.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Királyság két legnagyobb kávékapszula-gyártója összefogott annak érdekében, hogy csökkentsék a kávékapszulák okozta környezetszennyezést.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1606161840
[modified] => 1606071406
)
[title] => Már a gyártók is belátják, hogy tenniük kell valamit a kávékapszulákkal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=36918&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36918
[uk] => 37299
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36919
[image] => Array
(
[id] => 36919
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula.jpg
[original_lng] => 17889
[original_w] => 550
[original_h] => 300
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula-300x164.jpg
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula.jpg
[width] => 550
[height] => 300
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula.jpg
[width] => 550
[height] => 300
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula.jpg
[width] => 550
[height] => 300
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula.jpg
[width] => 550
[height] => 300
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kavekapszula.jpg
[width] => 550
[height] => 300
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1606316183:8
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1606032495
[_thumbnail_id] => 36919
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5200
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Posted by BBC News Ukrainian on Friday, July 10, 2020
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1606032809
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614139242
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614462033
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1618050046
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621175452
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622581528
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626578403
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629667236
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644367035
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648706432
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655619952
[_oembed_2585810b79946b3dd48abf2b078f3079] => {{unknown}}
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1719995160
[_oembed_2be638ebad64fa92d866a01fffe519d2] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_2be638ebad64fa92d866a01fffe519d2] => 1720354382
[_algolia_sync] => 831511418002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 27496
[1] => 2462
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kávékapszula
[1] => környezetszennyezés
)
)
[6] => Array
(
[id] => 30221
[content] =>
A több mint 90 országban aktív, szegénységgel foglalkozó Oxfam azt kutatta, a gazdagabbak mennyivel több szén-dioxid kibocsátásáért felelősek, mint a szegények.
A kutatásban az 1990–2015 között eltelt 25 évet vizsgálták: ez alatt az időszak alatt nagyjából kétszeresére nőtt az atmoszférában a szén-dioxid mennyisége.
A képlet összességében igazából egyszerű: minél gazdagabb valaki, annál nagyobb kibocsátó.
A jelentős fő megállapításai:
Terepjárók és gyakori repülés: a leggazdagabbak csupán egy százaléka az elmúlt 25 év során több mint kétszer annyi kibocsátásért tehető felelőssé, mint az emberiség kevésbé tehetős felét kitevő 3,1 milliárd ember.
A társadalom legfelső 10 százaléka köthető az 1990 és 2015 között a légkörbe kerülő szén-dioxid 52 százalékáért.
A leggazdagabb egy százalék tagjai önmagukban a globális szén-dioxid kibocsátásának 15 százalékáért felelősek – ez több, mint az Európai Unióban élők teljes kibocsátása együtt.
1990 és 2015 között körülbelül 60 százalékkal nőtt az éves kibocsátás: a leggazdagabbak 5 százalékának „köszönhető” ennek a harmada. A teljes növekedésben a felső 1 százalék kibocsátása háromszorosára nőtt a legszegényebb 50 százalék kibocsátásához képest.
„A kisebbségben lévő gazdagok túlfogyasztása az, ami „fűti” a klímaváltozást, eközben viszont a szegény közösségek és a fiatalok fizetik meg leginkább ennek az árát” – kommentálta Tim Gore, az Oxfam klímapolitikáért felelős vezetője a jelentés eredményeit, aki azt javasolta, hogy a kormányok adóztassák meg az olyan „luxuskibocsátásokat”, mint a terepjárók vagy éppen a gyakori repülés.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] => A több mint 90 országban aktív, szegénységgel foglalkozó Oxfam azt kutatta, a gazdagabbak mennyivel több szén-dioxid kibocsátásáért felelősek, mint a szegények.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1600729245
[modified] => 1600769319
)
[title] => Az emberiség leggazdagabb 1 százaléka több légszennyezettségért felelős, mint az EU
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30221&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30221
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30222
[image] => Array
(
[id] => 30222
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep.jpg
[original_lng] => 23277
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/repulogep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600758519:12
[_thumbnail_id] => 30222
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 4568
[_oembed_25a0f2cb488792e912461355e6cfa766] =>
[_oembed_time_25a0f2cb488792e912461355e6cfa766] => 1600714627
[translation_required_done] => 1
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1601699596
[_oembed_32c6e0b6e8a0e2b9c626db868d7ce68c] =>
[_oembed_time_32c6e0b6e8a0e2b9c626db868d7ce68c] => 1602129014
[_oembed_7207450a0ec23ab6f5eb533477bacb6e] => Because of coronavirus restrictions, it’s hard to know where you can travel, what rules you need to follow. We have to make life easier for Europeans & coordinate these measures. @EU_Commission put forward a proposal - its adoption by national governments will now bring clarity. pic.twitter.com/hblJRFYw0y
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 12, 2020
[_oembed_time_7207450a0ec23ab6f5eb533477bacb6e] => 1603846312
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1606926501
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614603791
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614603791
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1618120507
[_oembed_c9cfb4292bfb25c9aeb12f4e475ad4f1] => "On ne rentre pas dans une nouvelle phase, on est au bout d'un tunnel", assure @ThierryBreton #LeGrandJury #coronavirus pic.twitter.com/9j4smedNQi
— Le Grand Jury (@LeGrandJury) March 28, 2021
[_oembed_time_c9cfb4292bfb25c9aeb12f4e475ad4f1] => 1618120508
[_oembed_3dc4f1e14375dee279178dd3a4316bd3] => In #Sarajevo this morning on occasion of first #COVID19 vaccines delivery by #EU. Discussed with Chairman of @Vijeceministara Zoran Tegeltija our common fight against pandemic: I confirmed EU continues to stand by #BosniaHerzegovina. Also urged progress on 14 key priorities. pic.twitter.com/rnMoYxpJRI
— Oliver Varhelyi (@OliverVarhelyi) May 4, 2021
[_oembed_time_3dc4f1e14375dee279178dd3a4316bd3] => 1621393755
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621958126
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1623325814
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626528663
[_oembed_fc17a490648f6b19ced9298a4526533f] =>
[_oembed_time_fc17a490648f6b19ced9298a4526533f] => 1627408580
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629788850
[_oembed_800e2efb2894417e9527ecec24959b7a] => Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
— Federico Italiano (@FedeItaliano76) August 29, 2021
[_oembed_time_800e2efb2894417e9527ecec24959b7a] => 1631079562
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644415398
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1650394996
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654617980
[_oembed_88be32dd1c5a66db3151083dc52ee6c1] =>
[_oembed_time_88be32dd1c5a66db3151083dc52ee6c1] => 1657110465
[_oembed_c4cbd5d3e681609a12815038eee7693b] => Hundreds of Dublin residents #protest housing of #Ukrainian #refugees - Irish Mirrorhttps://t.co/Budxak1Psn pic.twitter.com/xEwdwRuB8F
— Blog investigatívnej žurnalistiky (@investigativeSK) November 26, 2022
[_oembed_time_c4cbd5d3e681609a12815038eee7693b] => 1671287309
[_oembed_d0f843457e8a3f6e451bf78b0e6c75fb] =>
[_oembed_time_d0f843457e8a3f6e451bf78b0e6c75fb] => 1681034461
[_oembed_a69b700c529458492254fd2a3f646219] => The Russian invasion has caused huge damages on Ukrainian hospitals, putting vulnerable patients at risk.
More than 2,000 ?? patients have already been transferred to hospitals across Europe via the #EUCivilProtection Mechanism.
Together, we are saving lives.#StandWithUkraine
— European Commission (@EU_Commission) March 23, 2023
[_oembed_time_a69b700c529458492254fd2a3f646219] => 1681034461
[_oembed_d71bf1204fe1747c41ba333ad7357244] =>
[_oembed_time_d71bf1204fe1747c41ba333ad7357244] => 1684002272
[_oembed_be36f5d3433d43f2eecd62fd1bd3c156] => We're donating €14 million to purchase school buses to bring Ukrainian children safely to school.
65 buses are currently on the way, with more to come.
An additional 205 buses have been offered by public and private partners in 11 countries via #EUCivPro.#StandWithUkraine
— European Commission (@EU_Commission) July 26, 2023
[_oembed_time_be36f5d3433d43f2eecd62fd1bd3c156] => 1693027892
[_oembed_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] =>
[_oembed_time_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] => 1700504797
[_oembed_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] =>
[_oembed_time_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] => 1716532097
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1729864628
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1735911438
[_oembed_b6641deae2f91aa0a00210dec26ae061] =>
[_oembed_time_b6641deae2f91aa0a00210dec26ae061] => 1739552047
[_oembed_0d5d7b33138022097d660d2a0989c632] => Fungus-infected zombie spiders discovered in Northern Irelandhttps://t.co/7SPDmsarnB
— M York (@Christos430) February 5, 2025
[_oembed_time_0d5d7b33138022097d660d2a0989c632] => 1739803423
[_oembed_f6b6c3bcda5ece9842b91a40a73537b6] =>
[_oembed_time_f6b6c3bcda5ece9842b91a40a73537b6] => 1742377165
[_oembed_e61f908011152ccc8c03d2ef95d3e18d] =>
[_oembed_time_e61f908011152ccc8c03d2ef95d3e18d] => 1742732911
[_algolia_sync] => 508034761000
[_oembed_3b14b8e73dbafbb2d8e15c6adf70c746] =>
[_oembed_time_3b14b8e73dbafbb2d8e15c6adf70c746] => 1748518532
[_oembed_773f5da944ffd5cabbf2ececb2eff4da] =>
[_oembed_time_773f5da944ffd5cabbf2ececb2eff4da] => 1748887765
[_oembed_dff64bbd4e3ae785c581845b05f2e4b0] =>
[_oembed_time_dff64bbd4e3ae785c581845b05f2e4b0] => 1759736481
[_oembed_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] =>
[_oembed_time_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] => 1761371809
[_oembed_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] =>
[_oembed_time_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => 1761371809
[_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] =>
[_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1764783632
[_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] =>
[_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764783632
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777137196
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779802381
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1783406897
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 2462
[2] => 20552
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => környezetszennyezés
[2] => tudományos felfedezés
)
)
[7] => Array
(
[id] => 29711
[content] =>
A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.
A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban. A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan, aki a Santa Barbara-i Kalifornai Egyetemen kutatócsoportjával a tanulmányt készítette.
Az óceánok műanyag-szennyezettsége nagy figyelmet kapott az utóbbi években, de nem csak a vizekben halmozódik a műanyagszemét. A műanyagok 14 százalékát szintetikus textilek készítésére használják, elsősorban a ruházati iparban. Az öt milliméternél rövidebb, úgynevezett mikroszálakból rengeteg jut a környezetbe a textil teljes élettartama alatt, különösen mosáskor, amely a szintetikus szálakból mechanikusan tép le apró darabokat. Amikor a mosóvíz a szennyvíztisztító telep felé veszi útját, a benne lévő mikroszálak belekerülhetnek a szennyvíziszapba, amelyet a termőföldre teríthetnek vagy szeméterakókban helyezhetnek el.
A tanulmány szerzői a műanyagok, köztük a szintetikus textilek előállításáról, fogyasztásáról és környezetbe való kibocsátásáról gyűjtöttek adatokat, hogy felmérjék a szintetikus mikroszálak szennyezésének globális elterjedtségét és méretét. Azt is vizsgálták, gépi vagy kézi mosásnál mennyi mikroszál kerül a mosóvízbe, mennyi halmozódik fel és milyen eloszlásban a szennyvíztelepeken, és mi történik a szennyvíziszappal, amely a mikroszálak legnagyobb részét tartalmazza. Sok régiónak nincsenek részletes adatai a szennyvíz-feldolgozásról, ezért a szerzők a teljes kép érdekében a jövedelmek alapján becsülték meg a szennyvízkezelés mértékét.
Az adatok nem fedik teljesen, mennyi mikroszálat bocsát ki a textil teljes élettartama alatt, például nem számolták bele a használtruha-piacot. Számításaik szerint a műszálhasználat elterjedése, vagyis az 1950-es évek és 2016 között 5,6 millió tonna szintetikus mikroszál került a környezetbe a ruhamosástól, ennek fele az utolsó tíz évben. Valamivel kevesebb mint a fele került szárazföldre, ebből 1,9 millió tonna a talajra, 0,6 millió tonna szeméttelepekre. A kibocsátás évente 12,9 százalékkal nő, a jelenlegi éves szárazföldi emisszió – 176,5 ezer tonna – meghaladja a vizekbe kerülő mennyiséget, ami 167 ezer tonna.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1600462674
[modified] => 1600376636
)
[title] => A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műanyag textilszálak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29711&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29711
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29712
[image] => Array
(
[id] => 29712
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg
[original_lng] => 67834
[original_w] => 600
[original_h] => 338
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg
[width] => 600
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg
[width] => 600
[height] => 338
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg
[width] => 600
[height] => 338
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg
[width] => 600
[height] => 338
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg
[width] => 600
[height] => 338
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600365836:10
[_thumbnail_id] => 29712
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4094
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1600365838
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1606883987
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614587761
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614587761
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1618997262
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620555283
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622777488
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1627813661
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629752738
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644415201
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649009814
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654606421
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1719904049
[_oembed_2be638ebad64fa92d866a01fffe519d2] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_2be638ebad64fa92d866a01fffe519d2] => 1719904049
[_algolia_sync] => 831500510002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
)
)
[8] => Array
(
[id] => 21766
[content] =>
Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
Az antarktiszi jégben talált mikroműanyag rostok mikroszkóp képe.
Forrás: THEGUARDIAN.COM
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit. Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről.Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt.Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
A mikroműanyagok nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt veszélyesek, hanem mert képesek megkötni a vízben lévőszerves szennyezőket, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébe.
Forrás: FLICKR
„Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le” – mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.
Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
(MTI/origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595017800
[modified] => 1594922567
)
[title] => Egészen az Antarktiszig sodródik több tonnányi mikroműanyag
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=21766&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21766
[uk] => 22078
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 21768
[image] => Array
(
[id] => 21768
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[original_lng] => 117922
[original_w] => 644
[original_h] => 429
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595086894:8
[_thumbnail_id] => 21768
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 7103
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1594906270
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1598415127
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600367040
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600367040
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604882768
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1606824883
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607911128
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609129213
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611430753
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1615565776
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617921182
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621251016
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622668034
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625394329
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626653347
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626653348
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1630013489
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631500520
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644488710
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648723547
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652299833
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1656676450
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672249817
[_algolia_sync] => 1202618959001
[_oembed_590a1a92d8d295c8ea349ce6e93eb08b] =>
[_oembed_time_590a1a92d8d295c8ea349ce6e93eb08b] => 1753186243
[_oembed_56b918954135e64baeaa959fddeeb36d] =>
[_oembed_time_56b918954135e64baeaa959fddeeb36d] => 1783787176
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 2462
[2] => 710
[3] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => környezetszennyezés
[2] => kutatás
[3] => óceánok
)
)
[9] => Array
(
[id] => 21893
[content] =>
A Stanford Egyetem tanulmánya szerint a globális metánkibocsátás minden idők legmagasabb szintjét érte el.
Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.
2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni – írták a kutatók.
2017-ben – ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról – a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve.
A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik. Az éves metánkibocsátás 9 százalékkal – évi 50 millió tonnával – nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt – mutatták ki a kutatók.
Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének. „A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé” – mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.
A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt.
„Nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik” – tette hozzá a professzor.
(MTI/origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Stanford Egyetem tanulmánya szerint a globális metánkibocsátás minden idők legmagasabb szintjét érte el.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595017080
[modified] => 1595010222
)
[title] => Hatalmas mértékű a globális metánkibocsátás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=21893&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21893
[uk] => 22050
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 21894
[image] => Array
(
[id] => 21894
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2.jpg
[original_lng] => 23362
[original_w] => 1200
[original_h] => 650
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2-300x163.jpg
[width] => 300
[height] => 163
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2-768x416.jpg
[width] => 768
[height] => 416
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2-1024x555.jpg
[width] => 1024
[height] => 555
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2.jpg
[width] => 1200
[height] => 650
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2.jpg
[width] => 1200
[height] => 650
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/metan-kibocsatas-2.jpg
[width] => 1200
[height] => 650
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595055167:8
[_thumbnail_id] => 21894
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5902
[translation_required_done] => 1
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1595062878
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1607349649
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614398467
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614565511
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1618066529
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621437976
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622183489
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1628152619
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1630179627
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644985111
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648568177
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655405093
[_algolia_sync] => 1202618992001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 105
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => tanulmány
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 40
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 2462
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 40
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 2462
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
környezetszennyezés (5 Oldal)
