Romániában többségben vannak azok, akik nem értenek egyet Ukrajna támogatásával az Oroszországgal folytatott háborúban – derült ki a Newsweek Románia magazin által rendelt friss felmérésből. A megkérdezettek ötven százaléka ellenzi a szomszédos országnak nyújtott segítséget, s csak 27 százalékuk tartja fontosnak Kijev támogatását.
Románia a lakossági álláspont ellenére erőteljes segítséget nyújt Ukrajnának. A bukaresti parlament szeptemberben döntött arról, hogy egy Patriot rakétarendszert adományoz a háborúban álló országnak. A döntés azt követően született, hogy Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter nehezményezte a több állam által is megígért Patriotok átadásának késését. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács még júniusban hagyta jóvá a rakétaelhárító rendszer adományozását.
Közben továbbra is etnikai, nyelvi és egyházi diszkriminációra panaszkodnak az ukrajnai románok.
A Csernyivciben székelő Politikai Tanulmányok és Társadalmi Tőke Intézet októberben közölt tanulmánya szerint jelentős aggodalom tapasztalható a román nyelv ukrajnai jövője miatt. A Maszol erdélyi hírportál által idézett felmérés résztvevőinek 62 százaléka úgy látja, a jövőben kevesebben fognak románul beszélni.
A válaszadók az ukrán államot tekintették a román közösség életét megnehezítő tényezők fő felelősének.
Ami a háború megítélését illeti, a csernyivci, kárpátaljai és odesszai régióban élő románok többsége Oroszországot tartja felelősnek a konfliktus kirobbantásáért. Jelentős részük ugyanakkor úgy véli, hogy részben a nagyhatalmak is hibásak a háborúért, s Ukrajnának, a NATO-nak és az Európai Uniónak is megvan a maga felelőssége. Az ukrajnai románok többsége egy olyan törékeny fegyverszünetet jósol az elkövetkezőkben, amely újabb háború lehetőségét hordozza magában. Kisebbségben vannak azok, akik Ukrajna győzelmében hisznek. Ukrajnában több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.
A Telegram-csatornák, a YouTube-on található videók és az „Egységes Hírmaraton” jelentik az ukránok fő információforrását. Ezt bizonyítják a Rejting szociológiai csoport idén szeptemberben végzett felmérésének adatai.
Ennek megfelelően a válaszadók 47%-a számára a Telegram messenger a legnépszerűbb információforrás, ezt követi a YouTube (26%), az „Egységes Hírmaraton” (21%), valamint a szemtanúk/ismerősök és a hivatalos állami hírforrások (mindkettő – egyenként 19%).
Az egyéb források között szerepelnek azok a televíziós csatornák, amelyek nem részei az „Egységes Hírmaratonnak” (16%), az ukrán online média (15%) és a nemzetközi sajtó (14%).
Ugyanakkor az ukránok 53%-a úgy véli, hogy a dezinformáció leginkább a közösségi hálókon (Facebook, Instagram, mások) terjed, ezt követik a messengerek (többek között a Telegram) (35%) és a televízió (32%).
A válaszadók 89%-a komoly problémának tartja a dezinformációt, közülük 56%-uk nagyon, 33%-a pedig inkább súlyosnak tartja. Csak 10%-uk nem tartja komolynak az álhírek problémáját.
A felmérést 2024. szeptember 24. és 29. között végezték 2000 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte (kivéve a megszállt Krím félszigetet és Donbászt).
Az ukrán válaszadók 70%-a úgy véli, hogy az Európai Unió támogatása az ukrajnai korrupció elleni küzdelemhez nem hatékony, ugyanakkor az ukránok többsége ezt az európai támogatási irányt tartja a legaktuálisabbnak, írta a Jevropejszka Pravda a „Siker vagy sem? Hogyan értékelik az ukránok a bűnüldöző szervek reformját és az EU támogatását?” felmérés eredményeire hivatkozva, amelyet a Rejting szociológiai csoport végzett.
A felmérés adatai szerint a válaszadók az EU támogatását a legfontosabbnak a korrupció elleni küzdelemben (62%), a megszállt területek segélyezésében (43%), a háborús bűnök felderítésében (38%) és a tisztességes igazságszolgáltatás támogatásában (31%) tartják. Az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos konzultációk terén nyújtott támogatást a válaszadók 21%-a tartja aktuálisnak.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az ukránok abszolút többsége a korrupció elleni küzdelem legnagyobb aktualitását hangsúlyozza, a válaszadók mindössze 24%-a tartja hatékonynak az EU támogatását ebben az irányban. A válaszadók 70%-a hatástalannak nevezte.
A felmérésből az is kiderülT, hogy a válaszadók többsége – 48%-a – pozitívan értékeli az EU támogatását a megszállt területeken. A válaszadók 38%-a hatékonynak tartja a háborús bűnök kivizsgálásához nyújtott uniós támogatást.
Szintén a felmérés adatai szerint a válaszadók 74%-a a korrupció elleni küzdelmet tartja a legfontosabb reformnak.
A nemzetbiztonsági, védelmi és igazságügyi reformokat a válaszadók 36%-a, a rendőrségi és vámügyi reformokat 10%-a jelölte meg a legfontosabbnak.
A felmérés 2024. szeptember 24. és 29. között készült, az EU ukrajnai Konzultatív Missziójának megrendelésére, számítógépes telefonos interjú módszerével. A hibahatár 2,2%.
A megkérdezett ukránok mindössze 7%-a válaszolta, hogy a nyugdíjkorhatár emelése Ukrajnában kényszerű lépésnek tekinthető, és ennek pozitív következményei felülmúlják a negatívakat – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felméréseinek az adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a nyugdíjkorhatár emelése Ukrajnában megközelítőleg azonos pozitív és negatív következményekkel jár. A válaszadók 58%-a ugyanakkor azt válaszolta, hogy a nyugdíjkorhatár-emelés negatív következményei felülmúlják az esetleges pozitívumokat.
A fiatalok (18-29 évesek) más korcsoportokhoz képest ritkábban beszélnek negatív következményekről, és gyakrabban foglalnak el bizonytalan álláspontot. Arra a kérdésre, hogy hány éves korig készek dolgozni, a válaszadók 29%-a 60 éves korig, 12%-a 61-65 éves koráig, 3%-a 66-70 éves korig, 15%-a pedig 50-59 éves korig. Ugyanakkor 20%-uk azt válaszolta, hogy egyáltalán nem tud, vagy nem hajlandó dolgozni.
Az 50-59 év közötti válaszadók közül a hány éves korig kész a munkavállalásra kérdésre több mint 40% jelölte meg a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, a 60 évet, közel 16% jelölte meg a magasabb életkort, a 61-65 évet. A fiatalabb korcsoportokban ezek a százalékok lényegesen alacsonyabbak voltak.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. június 6. és 12. között végezte 2016 válaszadó bevonásával. A felmérést csak azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Az ukrán határon áthaladó személyforgalom ezen a héten (október 12–18) stabilizálódott, miután két hétig ingadozást volt megfigyelhető a zarándokok érkezése és későbbi távozása miatt, akik a Ros Hásána, a zsidó újév (október 2–tól 4-ig) ünneplésére érkeztek. Az Állami Határőrszolgálat a Facebookon közzétett adatai szerint a hét folyamán 272 ezerről 256 ezerre csökkent a kilépő, míg a 250 ezerről 258 ezerre nőtt a belépő utasok száma.
Ami a hét napjai szerinti megoszlást illeti, a határőrség tájékoztatása szerint szintén visszatért a hagyományoshoz: péntek-vasárnap a kiutazók száma nagyobb, míg a belépésre szombattól hétfőig tart. A héten 124 ezerről 128 ezerre nőtt az ellenőrző pontokon áthaladó járművek száma, a humanitárius rakományt szállító járművek száma eddig 555-ről 610-re nőtt.
Az Állami Határőrszolgálat megjegyezte, hogy vasárnap reggel 9 órakor az ukrán–lengyel határon csak az Usztiluh ellenőrzőpontnál alakult ki sor – 40 autó. A magyar határon a Tisza határátkelőn – 15, a Asztély – 12, a Újlak – 5, a szlovák határnál az Ungvár és Kisberezna (Malij Bereznij) határátkelőn – 20, illetve 10 autó volt.
Az idei ősz hetedik hetében a határátlépések mutatói valamivel elmaradnak a tavalyitól: ugyanezen hét nap alatt 269 ezren hagyták el Ukrajnát és 274 ezren léptek be, a gépkocsik száma 132 ezer volt.
Mint arról korábban beszámoltak, 2022. május 10-től a 2022. szeptember 23-ig tartó, a háború elől menekülők áradata 409 ezer fő volt. Szeptember végétől azonban – talán az oroszországi mozgósításról és a megszállt területeken zajló „álreferendumokról”, majd az energiainfrastruktúra tömeges támadásáról szóló hírek hatására – a távozók száma meghaladta a belépők számát. Átmenetileg december második felében – január elején a menekültáradat az ünnepi időszakra ideiglenesen leállt, majd újraindult, és 2022 szeptember végétől a teljes körű háború első évfordulójáig összesen elérte a 223 ezret.
A teljes körű háború második évében az Ukrajnát elhagyók száma az Állami Határőrszolgálat adatai szerint 25 ezerrel haladta meg a belépők számát, míg a harmadik év elejétől további 153 ezerrel.
Szerhij Szobolev gazdasági miniszter-helyettes tavaly március elején megjegyezte, hogy minden 100 000 ukrán hazatérése 0,5%-kal növeli a GDP-t. Az idei makro-előrejelzésben a gazdasági tárca 1,5 millió ember visszatérését jósolta Ukrajnába, a Nemzeti Bank ezzel szemben 0,4 milliós kiáramlást vár Ukrajnából, ami kétszer annyi, mint 2023-ban.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán határon áthaladó személyforgalom ezen a héten (október 12–18) stabilizálódott, miután két hétig ingadozást volt megfigyelhető a zarándokok érkezése és későbbi távozása miatt, akik a Ros Hásána, a zsidó újév (október 2–tól 4-ig) ünneplésér...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729533060
[modified] => 1729512430
)
[title] => Állami Határőrszolgálat: kiegyenlítődött az Ukrajnába be- és onnan kilépő utasok száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=219233&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 219233
[uk] => 219171
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 219172
[image] => Array
(
[id] => 219172
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks.jpg
[original_lng] => 40601
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/c87grslhnks.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1729501630:12
[_thumbnail_id] => 219172
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1627
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
A mozgósítási törvény elfogadása után megnőtt a fegyveres erők utánpótlásának üteme, ráadásul valójában minden tízedik ukrán önként csatlakozik a hadsereghez – jelentette ki szombaton Rusztem Umjerov védelmi miniszter Fox News Digital amerikai csatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umjerov elmondta: „A mozgósításról szóló törvény ez év tavaszi elfogadása óta 2,5-szeresére emeltük a mozgósítási mutatókat. A katonák 12%-a önként vonul be a hadseregbe az új mozgósítási rendszernek köszönhetően.” Mint megjegyezte, a mozgósításról szóló törvény célja a hadseregbe történő behívás folyamatának hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele volt. Szerinte a pozitív mutatók azt jelzik, hogy az ukránok készek „fegyverrel a kezükben megvédeni földjüket”.
Pénteken Rusztem Umjerov megerősítette, hogy Ukrajna nyugati partnereinek kérdéseik vannak a 18-25 évesek mozgósításával kapcsolatban. Elmondása szerint ebben a kérdésben néha előfordulnak megbeszélések.
Az ukránok túlnyomó többsége úgy véli, hogy az új kinevezések ellenére semmi nem fog változni a kormány tevékenységében – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérés eredményeiből, számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Mint a kutatást végző szociológusok kifejtették: „Az utóbbi időben változások történtek Ukrajna kormányában, és megkérdeztük a válaszadókat, hogy milyen változásokra számítanak – javul-e, romlik-e a kormány tevékenysége, vagy semmi sem fog változni. Az ukránok túlnyomó többsége – 74%-a – úgy véli, hogy a kormány tevékenységében semmi sem fog változni a legutóbbi személycserék után. 12%-uk szerint várhatóan javul a tevékenysége, 6%-uk romlásra számít.”
Anton Hruseckij, a KMISZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a teljes körű orosz invázió után jelentősen javult az ukrán kormányhoz való hozzáállás, de aztán romlani kezdett a lakosság megítélése. Így 2024 májusában az ukránok mindössze 14%-a értékelte jól a kormány elmúlt évi tevékenységét (további 34%-uk sem jónak, sem rossznak, 50%-uk pedig rossznak). Hozzátette: jelenleg nincs sem számottevő lelkesedés a változtatások iránt a kormányban, sem kategorikus elutasítás.
A felmérést a KMISZ végezte 2024. szeptember 20-27. között, amelyhez a Stratégiai Kommunikációs Központ Fórum civil szervezet megbízásából kérdéseket fűztek az ukránok hozzáállásáról a kormánybeli változásokhoz és a kormányalakításhoz.
A CBOS legfrissebb közvélemény-kutatása szerint csak minden második lengyel támogatja az ukrán menekültek befogadását, ami a legalacsonyabb az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál az Euractivra hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 53%-ra esett vissza azon lengyelek száma, akik úgy gondolják, hogy az országnak ukrán menekülteket kellene befogadnia, ami a legalacsonyabb érték 2022 februárja óta, amikor a válaszadók 94%-a nyilatkozott úgy, hogy támogatja a menekültek befogadását. Ez az arány 2022-ben 80% felett maradt.
A szociológusok úgy vélik, hogy a támogatás 2023-ban megfigyelhető meredek csökkenése a gabonaválsággal hozható összefüggésbe. Az ukrán menekültek befogadásával szembeni nyílt ellenállás jelenleg 40%, szemben a 2022 márciusi 3%-kal. A férfiak inkább a menekültek befogadása mellett állnak: 60%-uk pozitívan viszonyul az ukrán menekültekhez, szemben a nők 47%-ával.
Ráadásul a jobboldali pártok támogatói közül kevesebben (53%) támogatják a menekültek befogadását, mint a baloldali pártokat (68%). A legkedvezőbbek a kormánykoalíciós pártok szavazói. Az ellenzéki Jog és Igazságosság párt szavazóinak kevesebb mint fele támogatja a menekültek befogadását (49%, szemben az egyértelműen ellenző 42%-kal), pedig a párt határozottan támogatja Ukrajnát. Meglepő módon ez a mutató magasabb a Konföderáció szélsőjobboldali szavazók körében (52% igen és 45% nem).
Az Állami Határőrszolgálat szóvivője arról számolt be, hogy augusztus óta jelentősen csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma. A legaktívabb területek a Romániával és Moldovával közös határszakaszok. Az időjárási viszonyok miatt további csökkenés várható.
Augusztus óta jelentős dinamika figyelhető meg az illegális határátlépési kísérletek számának csökkenése felé, jelentette be Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője a Media Center Ukraine-ban tartott tájékoztatóján.
A legtöbb illegális határátlépési kísérlet az ellenőrző pontokon kívül, azaz a zöldhatáron történik, magyarázta Demcsenko.
Elmondása szerint továbbra is a román és a moldovai határ a legaktívabb terület. Kevesebb esetet regisztrálnak a magyar, szlovák vagy lengyel határon.
Bár ott is akadnak kísérletek a határ illegális átlépésére, de jóval kisebb mértékben, mint az említette két irányban. Ugyanakkor augusztustól kezdődően az illegális határátlépési kísérletek csökkenésének tendenciája figyelhető meg, ami a mennyiségi mutatók alapján meglehetősen jelentős, közölte az Állami Határőrszolgálat szóvivője.
Kiemelte az, hogy most közeledik a hideg idő, a hegyekben már leesett a hó.
A téli időszakban a nehéz időjárási viszonyok miatt arra számítunk, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma is csökkenni fog, fogalmazott Andrij Demcsenko.
A román miniszterelnök szerint a kivándorolt románok évente 3,5 milliárd eurót küldenek haza.
Bár nincs pontos adat a külföldön élő románokról, és az elemzők is különböző becslésekkel dolgoznak, de ha beleszámolják a Moldovából emigrált 1,2 millió embert is, akkor a kivándoroltak száma immár a 6,5 milliót közelíti – mondta Marcel Ciolacu csütörtökön RePatriot Summit elnevezésű, a külhoni románokat megszólító üzleti konferencián. Azt is elmondta, csak a 2008 és 2022 közötti időszakban több mint 3 millió román emigrált.
Úgy értékelte: ez hatalmas veszteség, akkor is, ha a külföldön élő románok évente a GDP 2 százalékát kitevő összeget, 6,5 milliárd eurót küldenek Romániába hátrahagyott családtagjaik támogatására.
„Nemcsak a hozzáadott értéket veszítjük el: Románia jövőjét is elveszítjük, hiszen azok a fiatalok, akik ma külföldön dolgoznak és fejlődnek, külföldön alapítanak családot” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy a Nagy Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban élő román diaszpóra átlagéletkora 31-33 év közöttire tehető.
Ugyanakkor Ciolacu biztatónak nevezte, hogy a tavalyi volt az első év, amikor 190 ezer külföldön élő román hazaköltözött szülőföldjére, köztük sok orvos is, így szerinte az országnak sikerült megállítania az orvosok exodusát.