Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától – közölte pénteki sajtóértekezletén Lucian Bode román belügyminiszter.
Az Ukrajna elleni orosz hadműveletek megkezdése után mintegy húsz százalékkal nőtt a forgalom a román határátkelőkön. Bode szerint a román határrendőrség felkészült a megnövekedett forgalomra, az Ukrajnával közös határszakaszon működő hat átkelő maximális kapacitással dolgozik, és szükség esetén erősítést vezényelnek a térségbe. Ugyanakkor a határvédelmet is megerősítették.
Az utóbbi 24 órában 10 624 utas érkezett Ukrajna felől, több mint kétszer annyian, mint a konfliktus kirobbanása előtti napon, amikor 4041-en érkeztek. A Romániába csütörtökön belépett több mint tízezer ukrán állampolgár közül 3660-an még aznap elhagyták az országot, főleg Magyarország és Bulgária irányába.
A Romániába érkezett ukrán állampolgárok közül 11-en kértek menedéket, akiket a bevándorlási hivatal (IGI) által működtetett hat befogadó központ valamelyikében helyeznek el. Ezekben mintegy 1100 menedékkérőt lehet elszállásolni, jelenleg a helyek mintegy fele foglalt.
Korábban a bukaresti vezetők jelezték: Románia nem számít nagyméretű menekültáradatra az ukrán válság kapcsán, de felkészültek arra, hogy egy fegyveres konfliktus esetén akár félmilliónál is több menekült érkezik az országba.
Bode felhívta a figyelmet arra, hogy akik a határátkelőkön útlevéllel átlépik a határt, jogi értelemben nem menekültek, csak abban az esetben, ha menedéket kérnek Romániától. Ukrajnából biometrikus útlevéllel lehet belépni az országba, az érvényes úti okmánnyal rendelkező ukrán állampolgárok pedig 90 napot tölthetnek jogszerűen Romániában bármely féléves időszakban.
Megjegyezte: felkészültek az esetleges illegális határátlépésekre is, ilyen esetekben a határsértőkre alkalmazott eljárást követik. Hozzátette: tavaly mintegy 15 ezer határsértőt fogtak el a román országhatárokon.
Bode szerint rendkívül fontos, hogy a román állampolgárok megőrizzék nyugalmukat. „A román állam megvédi polgárait, de mindegyikünknek hozzá kell járulnia a belső stabilitáshoz azáltal, hogy bizalommal viszonyul a hatóságokhoz” – hangoztatta a román belügyminiszter.
Közben a román járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteken arról hozott határozatot, hogy az Ukrajnából érkezőket nem küldik karanténba, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e védettségi igazolással. A kivétel azokra is érvényes, akik nem közvetlenül, hanem Moldova érintésével érkeznek Romániába.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1645809420
[modified] => 1645806370
)
[title] => Egy nap alatt több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=91434&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 91434
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 91435
[image] => Array
(
[id] => 91435
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01.jpeg
[original_lng] => 77566
[original_w] => 780
[original_h] => 508
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01-300x195.jpeg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01-768x500.jpeg
[width] => 768
[height] => 500
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01.jpeg
[width] => 780
[height] => 508
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01.jpeg
[width] => 780
[height] => 508
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01.jpeg
[width] => 780
[height] => 508
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/b-ukran-hatar-ager01.jpeg
[width] => 780
[height] => 508
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1645799178:12
[_thumbnail_id] => 91435
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2576
[_oembed_b04dc997b413fbfed3ef7df055445113] =>
[_oembed_time_b04dc997b413fbfed3ef7df055445113] => 1650821609
[_oembed_68648a7ec207b464293a2093547d814e] =>
[_oembed_time_68648a7ec207b464293a2093547d814e] => 1657305416
[_oembed_494c797c1f98a4a9e26e58af2858b942] =>
[_oembed_time_494c797c1f98a4a9e26e58af2858b942] => 1680529498
[_oembed_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] =>
[_oembed_time_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] => 1711614928
[_oembed_f8ee0fed272f53ac3a44c089c419dab5] => {{unknown}}
[_oembed_b40fdf2c873bcb0fd6c8d160d6961f15] =>
[_oembed_time_b40fdf2c873bcb0fd6c8d160d6961f15] => 1726420877
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1818
[1] => 83695
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Románia
[1] => ukrán meneküktelk
)
)
[1] => Array
(
[id] => 91106
[content] =>
Románia nem számít nagyméretű menekültáradatra az ukrán válság kapcsán, de felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén akár félmilliónál is több menekült érkezik az országba – mondta kedden Vasile Dincu védelmi miniszter.
Dincu újságírók érdeklődésére kifejtette: a belügyminisztérium és a helyi hatóságok valamennyi, határ menti városban felkészültek a menekültek elhelyezésére, akárcsak 2014-ben. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a Krím-félsziget akkori orosz annektálása nyomán sem özönlötték el Romániát az ukrán menekültek. Aki elhagyta a Krím-félszigetet, az inkább Lengyelországba ment.
Dincu úgy értékelte: a katonai konfliktus minden „feltétele” adott, de még semmi sem dőlt el, van még remény arra, hogy „a diplomaták beszéljenek, ne a katonák”.
A védelmi miniszter honfitársait megnyugtatandó kijelentette: jelenleg egyetlen olyan előrejelzés sincs, amely szerint egy térségben kirobbanó katonai konfliktus Romániára is átterjedne. „Persze egy ukrajnai konfliktus az egész térséget érintené, de ez nem jelenti azt, hogy háború lesz a mi területükön” – mutatott rá a román védelmi miniszter.
Korábban Lucian Bode belügyminiszter is jelezte: Románia felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén Ukrajna felől ellenőrizetlen menekültáradat érkezhet az országba. Feltérképezték a lehetséges érkezési útvonalakat, ideiglenes befogadótáborok kialakítását tervezik, megszervezték elektromos energiával történő ellátásukat, valamint a menekültek egészségügyi gondozását.
A Szabad Európa Rádió román adásának honlapja szerint azonban Románia számára az is gondot jelent, hogy méltó elhelyezési körülményeket biztosítson az ország területére érkező menedékkérőknek. A médium szerint tavaly csaknem ezer illegális bevándorló kért menedéket a román hatóságoktól, az ország területén működő hét – menedékkérők elhelyezésére kialakított – befogadóközpont telítettsége pedig mintegy 70 százalékos volt, olyan körülmények között, hogy a migránsok – és menedékkérők – száma mintegy 50 százalékkal nőtt 2020-hoz, és megnégyszereződött az előző évhez képest.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a kormány azon, 2020 novemberi rendkívüli rendeletét, amely bevezette a kötelező maszkviselést az utcákon – írja az MTI.
A döntés viszont nem azért alaptörvényellenes, mert a maszkviselés elrendelése az volna, hanem azért, mert elfogadás előtt nem láthatta a törvényhozási tanács, amely az alkotmány szerint minden törvényszöveget felül kell vizsgáljon, jogharmonizációs okokból.
A román kormány 2020. november 5-én több jogszabályt is elfogadott a koronavírus-járvány második hullámának megfékezése érdekében: egyebek mellett éjszakai kijárási tilalmat rendelt el és korlátozta az üzletek nyitvatartását. Ahhoz azonban, hogy az utcai maszkviselést kötelezővé tehessék, a veszélyhelyzetről szóló törvény azonnali módosítására volt szükség, ezért annak előírásait sürgősségi kormányrendelettel egészítették ki. Az alkotmánybíróság szerint itt kerülték meg a törvényhozási tanácsot, a döntés értelmében pedig érvényteleníteni kell minden büntetést, amit emiatt szabtak ki. A Mediafax hírügynökség szerint a jogszabály ellen egy megbírságolt egyetemi hallgató emelt alkotmányossági óvást.
Romániában a járványhelyzet függvényében többször kötelezővé tették a kültéri maszkviselést, a január elején hozott legutóbbi intézkedés most is érvényben van. Az alkotmánybírósági döntés hatályba lépéséig a kormánynak elvileg arra is lenne ideje, hogy – korábbi mulasztását kijavítva – szabályos döntést hozzon a kültéri maszkviselésről, de a járvány ezt már nem indokolja. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter már korábban jelezte, hogy az újonnan fertőzöttek napi számának csökkenése közepette a kormány lazítások fontolgat: ezek sorában az első lépés lesz a kültéri maszkviselési kötelezettség eltörlése, az utolsó pedig az, hogy zárt térben sem lesz kötelező (csak ajánlott) az orvosi maszk viselése.
Romániában kedden 21 885 újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttet jelentettek, ami 13 százalékkal elmarad az utóbbi két hét átlagától. A halálos áldozatoknál azonban még növekvő a tendencia: a keddi 195 új haláleset 72 százalékkal meghaladja a kéthetes mozgóátlagot.
A nyolc F-16-os vadászgép és a repülőrajt kiszolgáló mintegy 150 katona pénteken érkezett meg az országba.
Az Amerikai Egyesült Államok nemcsak a szárazföldi csapatok ezer katonáját, hanem a légierő egy alakulatát is Romániába vezényelte Németországból. Az F-16-os vadászgépek és a repülőrajt kiszolgáló személyzet pénteken érkezett meg a kelet-romániai Borcea légitámaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium.
Az amerikai F-16-osok mintegy két hétig fognak a román légierő F-16-osaival közös hadgyakorlatokon részt venni, továbbá az olasz légierőnek a Duna-parti bázison tavaly december óta szolgálatot teljesítő alakulatával közösen megerősített légi járőrözési feladatokat látnak el.
Ebben az időszakban az amerikai haditengerészet négy F/A-18-as Super Hornet vadászrepülőgépe és ötven katonája is a Borcea légitámaszponton gyakorlatozik. Az amerikai repülőgépeket a NATO-csapatok együttműködési készségének fejlesztése érdekében küldték a térségbe, a közös járőrözés pedig a reakció- és elrettentő képesség növelését célozza – közölte a román védelmi tárca.
Románián a csütörtökre virradó éjszakától kezdődően több hadifelszerelést szállító katonai konvoj haladt át a fekete-tengeri Kogalniceanu-támaszpont felé, amelyet pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is felkeresett Klaus Iohannis román államfő társaságában.
Az amerikai védelmi minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy az orosz-ukrán feszültség miatt mintegy ezer katonát vezényel át Németországból Romániába. A román védelmi minisztérium közlése szerint a Romániában állomásozó NATO-csapatok megerősítésére érkező amerikai katonai kontingens a Task Force Cougar (Puma harci kötelék) nevet viseli, gerincét pedig a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja képezi, amelyet tüzér-, utász- és más támogató alegységek egészítenek ki.
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Ze względu na zmniejszenie poziomu zagrożenia, operowanie dyżurnego lotnictwa w polskiej przestrzeni powietrznej zostało zakończone, a uruchomione siły i środki powróciły do standardowej działalności operacyjnej.#WojskoPolskie na bieżąco monitoruje sytuację na terytorium… pic.twitter.com/5rlfmTFqCc
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Nem hagyja magára a NATO Romániát, a Fekete-tenger térségének biztonsága stratégiai fontosságú számára, a romániai csapaterősítés pedig a NATO összetartásának és egységének bizonyítéka – hangoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken a romániai Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, ahol a Németországból áthelyezett újabb ezer amerikai katona fog állomásozni.
A román elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén Stoltenberg rámutatott: a NATO védelmi szövetség, csapaterősítése válasz az orosz fenyegetésre, a többnemzetiségű csapatok jelenlétével pedig azt üzeni, hogy bármely tagállam megtámadása az összes többi egységes válaszát eredményezné.
A NATO hosszabb távon is erősíteni akarja jelenlétét a keleti szárnyon, a konkrét módozatokról jövő heti értekezletükön tárgyalnak a tagországok védelmi miniszterei.
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Módosította az országba érkező utasoktól tavaly december 20-a óta megkövetelt PLF (Passenger Locator Form) digitális járványügyi adatlapot csütörtöki ülésén a román kormány és pontosított néhány, a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt korlátozást.
Az új szabályozás szerint az adatlapot a határátlépést megelőző 72 órában bármikor ki lehet tölteni, eddig erre csak az utolsó 24 órában volt lehetőség. A PLF-be ezentúl a román személyi számot, vagy a külföldi hatóságok által kibocsátott utazási okmány sorszámát is be kell vezetni.
A kormány közlése szerint PLF-ben megadott személyes adatokhoz csak a közegészségügyi hatóságok férnek hozzá, és azokat kizárólag a fertőzöttekkel érintkezők keresésére és figyelmeztetésére használhatják fel.
A plf.gov.ro kormányzati honlapon elérhető PLF adatlapot – néhány kivétellel – minden, Romániába utazónak a határátlépés előtt ki kell töltenie, függetlenül attól, hogy közúti, vasúti, légi, vagy vízi járművel érkezik-e az országba. A kötelezettség alól felmentést kapnak a határt gyakran átlépő hivatásos járművezetők és ingázók, valamint a külföldi gyógykezelésre vitt páciensek szállításában részt vevő személyek.
Belépéskor az úti okmányok ellenőrzésekor a határrendőrség informatikai rendszerében megjelenik, hogy az adatlapot előzetesen kitöltötték-e. Az utast ennek hiányában is beengedik az országba, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha 24 órán belül pótolja a mulasztást, akkor 500-tól 3000 lejig terjedő bírságra számíthat. Eddig a legkisebb bírság 2000 lej volt.
A csütörtöki kormányülésen sürgősségi rendeletet fogadtak el arról, hogy nemzetközi viszonylatban Románia is érvényesíti azt az uniós előírást, miszerint csakis az minősül beoltottnak, aki az oltás megerősítő (harmadik) adagját is megkapta, vagy kilenc hónapnál nem régebben kapta meg az oltás második dózisát. Ez azonban csak a külföldi utazásokra, illetve külföldről érkezőkre lesz érvényes, a jogszabályban ugyanis a romániai oltási igazolványok belföldi érvényességét meghosszabbították az év végéig.
A bukaresti kormány február 7-től kezdődően újabb harminc napra meghosszabbította a 2020 májusa óta folyamatosan érvényben lévő veszélyhelyzetet. Az erről szóló határozat szerint a korlátozások többsége érvényben marad. Továbbra sem szabad orvosi vagy FFP2-es maszk nélkül közterületre menni, de ezentúl nem kötik a Covid-igazolvány felmutatásához a belépést azokban a bevásárlóközpontokban üzemelő élelmiszerüzletekben, amelyeket elkülönített útvonalakon lehet megközelíteni. Az engedménynek az is feltétele, hogy minden vásárlóra legalább 4 négyzetméternyi helynek kell jutnia, és a bevásárlókosarak számát az így megszabott maximális befogadóképességnek megfelelően korlátozzák.
Románia egyszerűsítette és egységesítette a beutazási feltételeket: keddtől megszűnik az országok járványügyi – vörös, sárga, zöld jelzésű – kockázati besorolása és bárhonnan érkezne utas az országba, annak függvényében küldik karanténba, hogy rendelkezik-e érvényes Covid-igazolvánnyal.
A beutazókat a koronavírus elleni teljes beoltottságot, a fertőzésből az utóbbi fél évben történt kigyógyulást vagy a 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet tanúsító védettségi igazolás mentesíti a karanténkötelezettség alól. Aki e feltételek valamelyikének teljesülését nem tudja az európai uniós – vagy másutt kiállított, ennek megfelelő – Covid-igazolvánnyal bizonyítani, annak egységesen ötnapos karanténba kell vonulnia – részletezte a járványügyi operatív törzs (CNSU) hétfői határozatát Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
A 12 évesnél kisebb gyermekek, az országot 24 órán belül elhagyó átutazók, a határ másik oldalán található munkahelyükre ingázók, a hivatásos áru- és személyszállítók, és a diplomaták továbbra is mentesülnek a karanténkötelezettség alól.
A CNSU határozata szerint viszont a (fertőzött személyhez legalább 15 percig orvosi maszk nélkül két méternél közelebb került) kontaktoknak is ötnapos karanténba kell vonulniuk, kivéve azokat, akik az utóbbi 90 napban estek át a fertőzésen.
Megfelelő igazoló iratok felmutatása esetén felmentést kaphatnak a karanténintézkedés alól azok is, akik születéssel, házasságkötéssel, illetve halálesettel kapcsolatos családi események, halaszthatatlan egészségügyi beavatkozás, vagy személyazonossági irataik cseréje miatt érkeznek az országba.
Románia eddig a lakosságarányos fertőzési adatok függvényében három járványügyi kockázati osztályba sorolta az országokat, és a világjárvány kezdete óta különböző beutazási feltételeket szabott meg a különböző színkódokkal jelölt térségekből érkező utasokra. A szabályok közti eligazodást az is nehezítette, hogy az Európai Unión kívüli térségre szigorúbb feltételeket vezettek be. Románia először az omikron vírusvariánshoz igazította a szabályokat és a kéthetes karanténidőszakot öt, illetve tíz napra rövidítette.
A szabályok mostani egyszerűsítése nyomán a karantén időtartama egységesen öt nap, a legfőbb változás pedig az, hogy immár nemcsak a beoltottak és a fertőzésen az utóbbi fél évben átesett utasok, hanem a frissen teszteltek is karanténmentesen léphetnek be Romániába az EU korábban vörös besorolású országaiból, köztük Magyarországról is.
Az államtitkár szerint várhatóan néhány napon belül Románia is bevezeti azt az uniós előírást, miszerint csakis az minősül beoltottnak, aki az oltás emlékeztető (harmadik) adagját is megkapta, vagy kilenc hónapnál nem régebben kapta meg az oltás második dózisát.
A közlekedési szabályok szigorításáról fogadtak el rendeletet Romániában, amelynek alapján ezentúl a vezetői jog felfüggesztésével büntethetik az erőszakos járművezetőket.
A rendelet bevezeti a KRESZ-be, és kihágásnak minősíti az „agresszív vezetés” fogalmát. Ezt az a járművezető követi el, aki
másik járművet veszélyesen megközelítve, indokolatlan fékezéssel vagy más módon próbálja megfélemlíteni (leszorítani) annak vezetőjét;
villogással, dudálással követeli, hogy az előtte haladó szabadítsa fel a sávot;
a forgalmi sávok között cikázik;
a kerekeket pörgetve indul;
kétkerekű járművet egy keréken vezet;
szándékosan megcsúsztatja a jármű kerekeit;
kézifék berántásával fordítja vissza járművét;
a környezetét zavaró módon, hangosan „túráztatja” a motort.
Az agresszív vezetést a második szabálysértési kategóriába sorolja a román KRESZ, vagyis ezért nemcsak 580–725 lejes (több mint 3700–4700 hrivnya) pénzbírság jár, hanem 30 napra felfüggesztik a vezetői engedélyt is. Amennyiben az erőszakos vezetés anyagi kárral járó balesetet eredményez, a bírság 870–1160 lej (több mint 5600–7500 hrivnya) közötti összegre emelkedik, a jogosítványt pedig 60 napra függesztik fel.
A rendelet súlyosabb, 1305–2900 lejes (több mint 8500–18 900) bírsággal bünteti és a vezetői jog 90 napos felfüggesztésével bünteti azokat, akik indokolatlan módon az autópálya leállósávjában közlekednek, és 120 napra növeli a jogosítvány-felfüggesztés időtartamát azok esetében, akik visszafordulnak, vagy az autópályán a forgalommal ellentétes irányban haladnak, tiltott helyen hajtanak át másik pályaszakaszra, vagy a tilos jelzés ellenére áthajtanak vasúti átjárón.
A gyorshajtás büntetésében új küszöböt vezetnek be: 120 napra felfüggesztik a vezetői jogát annak a sofőrnek, aki több mint 70 km/h-val lépi túl az adott szakaszon megengedett maximális sebességet. Eddig a 90 napos eltiltás volt a legsúlyosabb büntetés, amelyet az 50 km/h-nál nagyobb sebesség-túllépés esetében szabnak ki. Az elsőbbségadás elmulasztásáért és szabálytalan előzésért kirótt büntetés is szigorodott: az eddigi 30 nap helyett ezentúl 60 napig függesztik fel a vétkes sofőr vezetői jogát.
Tavaly 1878-an vesztették életüket közúti balesetben a román utakon, 8 százalékkal többen, mint 2020-ban. Az Európai Unióban lakosságarányosan továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos kimenetelű közlekedési baleset. Az egymillió lakosra jutó, 2020-ban bekövetkezett 85 halálos baleset több mint kétszerese az uniós átlagnak.
A román legfelsőbb bíróság csütörtökön kimondta, hogy minősített bűncselekménynek számít a koronavírus-járvány miatt romániai belső terekben kötelezővé tett védőmaszkban elkövetett lopás.
A legfelsőbb bírósághoz a bukaresti ítélőtábla fordult hivatalból megkereséssel olyan bűncselekménnyel kapcsolatban, amikor a vádlott maszk viselésével tulajdonított el mobiltelefont, 4 ezer lej (több mint 26 ezer hrivnya) kárt okozva. A lopás tavaly május végén történt egy bukaresti üzletben, ahol az elkövető, kihasználva a károsult figyelmetlenségét, kivette zsebéből a mobiltelefont. A férfit első fokon egy év szabadságvesztésre ítélték.
A román büntető törvénykönyv szigorúbb szankciókat ró ki minősített lopás esetén, így az elkövető akár 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Ezzel szemben a nem minősített lopás esetén az elkövető legfeljebb három évig terjedő börtönbüntetést kaphat.
Romániában a belső terekben kötelező a maszk viselése, ezért a bukaresti ítélőtábla bírái nem tudták eldönteni, hogy ilyen esetben az orrot és a szájat eltakaró maszk viselése súlyosbító körülménynek számít-e. A csütörtöki, jogalkalmazást tisztázó bírósági ítélet a román hivatalos közlönyben történő közzétételtől válik kötelezővé.
Románia lakossága legalább 1,1 millióval csökkent a legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta – jelentette ki Tudorel Andrei, a román Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, akit a Ziarul Financiar című lap idézett pénteken.
Az INS elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott erről, hogy Románia a tavalyról a koronavírus-járvány miatt az idénre halasztott népszámlálásra készül, amelynek a végleges eredményeit 2023-ra várják. Romániában legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást, akkor az ország lakossága 20,1 millió volt.
Tudorel Andrei szerint a statisztikai intézet becslése szerint Románia lakossága 5 százalékkal csökkent azóta, hiszen 2021 január 1-jén az INS 19,1 millióra becsülte az állandó lakosság számát.
Andrei szerint a csökkenésnek két fő oka van, egyrészt a természetes fogyás, ami a magasabb halálozásból és az alacsonyabb születésszámból adódik, illetve másrészt az elvándorlás. A statisztikai intézet elnöke a népesség csökkenése mellett második súlyos problémaként a lakosság elöregedését jelölte meg, hiszen a legutóbbi népszámláláshoz képest csökkent a fiatalok aránya és megnőtt a 40 év fölöttieké és az időseké. Tudorel Andrei szerint a lakosság elöregedése a munkaerőpiacon is egyre nagyobb gondot fog okozni. Hozzátette: a lakosság elöregedésével kapcsolatban az idei népszámlálás után kapnak pontosabb képet a szakemberek. Közölte, hogy 2020-ban Románia lakosságának átlagéletkora 42,2 év volt, míg 1990-ben még csak 34,9 év.
Romániában március 14-én kezdődik a népszámlálás első szakasza, amelyben lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság internetes felületen, személyesen töltse ki az adatlapját.
