Jóváhagyták az amerikai egészségügyi hatóságok egy olyan immunterápiás gyógyszernek a használatát, amelyről bebizonyosodott, hogy képes késleltetni az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását – írta honlapján pénteken a BBC.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) csütörtökön adta meg a hivatalos engedélyt a teplizumab használatára az Egyesült Államokban, az amerikai hatóságok jóváhagyása után várhatóan hamarosan más országokban is elérhető lesz.
Szakértők szerint a cukorbetegség kezelésében mérföldkőnek számít és új korszakot nyithat az új szer alkalmazása, mert ez az első olyan gyógyszer, amely nem a tüneteket, hanem a betegség kiváltó okát kezeli. Működésének lényege, hogy átprogramozza az immunrendszert oly módon, hogy az tévedésből ne indítson támadást az inzulint előállító hasnyálmirigysejtek ellen, ahogyan az az 1-es típusú diabéteszben szenvedők szervezetében történik.
Az inzulin kulcsfontosságú abban, hogy a test a cukrot energiává tudja átalakítani, és a cukorbetegek állapotukat úgy tartják ellenőrzés alatt, hogy rendszeresen mérik vércukorszintjüket, és naponta injekciókkal biztosítják a szükséges inzulinszintet.
Egy 2019-ben elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a teplizumab átlagosan három éven keresztül késleltetni tudja az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását egyes, nagy kockázatot mutató páciensek esetében. Szakértők szerint ez a késleltetés nagy jelentőségű lehet, különösen a fiatalabbak számára, akik – legalábbis az így nyert időre – elkerülhetik a napi inzulinpótlást és az állandó vércukorszintmérést. A készítménynek köszönhetően a vércukorszintet több évig az egészséges tartományban lehet tartani, és így az érintettek hosszabb ideig elkerülhetik a magas vércukorszinttel járó komplikációkat, például a vese- és szembetegségeket.
November 14. – a Diabétesz Világnapja. Ezen a napon született Frederick Banting, aki 1922-ben fedezte fel az inzulint. A Világnapot első alkalommal 1991-ben tartotta meg a Nemzetközi Diabetes Szövetség és az Egészségügyi Világszervezet látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését.
A Covid-19 és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggéssel kapcsolatos információkból hozott létre adatbázist a King’s College London és a Monash Egyetem kutatócsoportja – adta hírül az Kitekintő a medicalxpress.com cikke nyomán.
Egyrészt azért hozták létre az adatbázist, hogy vizsgálják azokat a kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknek súlyosabb tünetei vannak Covid-19-ben és az átlagos népességhez képest gyakrabban halnak meg a benne, másfelől az adatbázis az egyre sokasodó bizonyítékokat is gyűjti, amelyek arra utalnak, hogy a Covid-19 következtében a betegeknél 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki.
A COVIDIAB elnevezésű adatbázist kifejezetten arra tervezték, hogy segítsen a kutatóorvosoknak megérteni a Covid-19 és a cukorbetegség közötti kapcsolatot. Az adatokat a betegektől gyűjtötték körülményeikre vonatkozóan, beleértve azt is, hogy újonnan alakult-e ki náluk a betegség. Fejlesztői szerint, ahogy egyre több ismeret gyűlik össze a Covid-19 hatásáról a diabéteszre, úgy nő majd egyre nagyobbra az adatbázis. Az adatbázishoz híradások szerint 350 orvos által nyújtott információkat katalogizáltak.
Továbbra sem világos, hogy a diabéteszben szenvedők állapota miért súlyosabb, ha megkapják a Covid-19-et. De az sem egyértelmű még, hogy a Covid-19 cukorbetegséget okoz. A pandémia kezdete óta számolnak be az orvosok arról, hogy Covid-19-pácienseiknél diabétesz alakult ki. Az adatbázis anyagának elemzésével szeretnék megállapítani a kutatók, hogy a betegség szövődményei vezetnek-e a diabétesz kialakulásához.
Az orvosoknak tudniuk kell azt, hogy az ilyen betegeknél egyébként is kialakul-e cukorbetegség, prediabetikusak-e, azaz korai szakaszban tartott-e náluk a cukorbetegség és a Covid-19 indította be, vagy csak a koronavírus-fertőzés után alakult ki náluk hamar a betegség, pedig nem voltak hajlamosak a diabéteszre.
Néhány kutatóorvos arról számolt be a sajtónak, hogy a Covid-19 kétféleképpen okozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Egyfelől, ha a betegség a hasnyálmirigyet támadja meg, ez csökkenti az inzulinszint előállításának és szabályozásának képességét. Másfelől, amikor a Covid-19 gyulladásos reakciót vált ki a szervezetben, az befolyásolja a vércukorszint szabályozását a stressz hormonok felszabadulása miatt. Az is lehetséges, hogy egyes betegeknél cukorbetegség azért alakulhatott ki, mivel szteroidokat kaptak a Covid-19 kezelésére.
A Covid-19-ben szenvedő daganatos betegek többségének a többi fertőzötthöz hasonló az immunválasza
A Covid-19-ben szenvedő daganatos betegek többségének a szervezete ugyanannyi antitestet termel, mint a nem rákbeteg fertőzötteké, ám ez a képességük daganatos betegségük típusától és az általuk kapott kezeléstől függ – derítették ki a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem és a Montefiorei Egészségügyi Rendszer kutatói.
A Nature Cancer című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban bemutatott eredményeik elvezethetnek a rákbetegek jobb kezeléséhez, akiknek esetében nagyobb a kockázata a fertőzésben és szövődményeiben való elhalálozásnak, továbbá azt is jelzi, hogy a rákbetegek szervezete jó reagálhat a Covid-19 elleni oltásokra – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Astha Thakkar hematológus onkológust, a tanulmány vezető szerzője, elmondta, hogy tanulmányuk szerint a rákbetegek valószínűleg ugyanolyan védettséget élveznek az újrafertőződéstől, mint a betegségben nem szenvedők és valószínűleg ugyanolyan jól reagálnak az oltásokra. Vizsgálatukba 261 daganatos beteget vontak be, akiknek 77 százalékát diagnosztizálták szolid rosszindulatú daganattal, 23 százaléknak hematológiai (vér) rosszindulatú rákja volt. A szerokonverzió (az antitestek megjelenése a vérben) átlagos aránya 92 százalékos volt náluk.
A vérrákos betegek esetében azonban ez az arány csak 81,7 százalék volt, ami jóval alacsonyabb, mint a szolid rosszindulatú dagantos betegeknél, akiknél 94,5 százalék volt. “A vérrákos betegek általános kezeléséről köztudott, hogy elnyomja az immunrendszert, ami megmagyarázhatja az alacsonyabb antitest arányt szervezetükben és a fokozott kockázatot a Covid-19 súlyosságára” – mondta Halmos Balázs, a New York-i Egyetem professzora, a montefiorei multidiszciplináris mellkasi onkológiai program igazgatója.
Amerikai járványügyi központ: a fertőzőbb változatok miatt nagyon aggasztó a helyzet
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) arra kéri az embereket, hogy továbbra is tartsák be a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket, mert az új, fertőzőbb vírusváltozatok elterjedése miatt nagyon aggasztó a helyzet – mondta Rochelle Walenksy, a CDC igazgatója hétfőn, internetes sajtótájékoztatóján.
Walenksy felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban naponta mintegy 53 800 új esetet regisztrálnak, ami enyhe növekedést mutat a korábbi átlaghoz képest. Beszámolt arról is, hogy a koronavírus miatt kórházba kerülő betegek száma napi 4500-5000 közé tehető, és a Covid-19 következtében naponta körülbelül ezer beteg veszíti életét.
A szakember arra buzdította az amerikaiakat, hogy továbbra is viseljenek maszkot, kerüljék a tömeget, és egyelőre várjanak az utazással, még akkor is, ha már beoltották őket.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ adatai szerint a 65 éves és idősebb amerikaiak közel 70 százaléka már kapott legalább egy adag Covid-19 elleni vakcinát, és 42 százalékukat kétszer is beoltották. A felnőtt lakosság esetében háromból egy ember már kapott legalább egy oltást, és körülbelül 44 millióan megkapták a teljes adagot.
A CDC jelentése szerint az Egyesült Államokban eddig összesen több mint 126,5 millió adag koronavírus-vakcinát adtak be. Körülbelül minden negyedik – csaknem 83 millió – ember kapott legalább egy adag vakcinát, és körülbelül 45 milliónak mindkét dózist beadták.
A segédeszköz a diabéteszes páciensek vércukorszintjét önállóan követi nyomon, és szükség esetén szintén autonóm módon adagolja be a megfelelő mennyiségű inzulint a beteg szervezetébe – olvasható a gyartastrend.hu oldalán.
Egy inzulinadagoló okostapaszt fejlesztettek ki a
Kaliforniai Egyetem biomérnökei. Az eszköz a diabéteszes páciensek vérének
glükózszintjét folyamatosan ellenőrzi, és ha szükséges, inzulint bocsát a
páciens szervezetébe.
Az öntapadó matrica előállítása egyszerű, és mindennapos
használatra szánják a feltalálói. A fejlesztés hatékonyságát ideig egereken és
sertéseken tesztelték, a csapat most az amerikai élelmiszer-és
gyógyszerfelügyelő hatóság (FDA) jóváhagyására vár, hogy embereken is
kipróbálhassák a technológiát.
Az inzulin a tapasz mikrotűiben várja, hogy amikor a beteg
vércukorszintje elér egy bizonyos küszöböt, felszabadulhasson. Amikor a
vércukorszint a normál értékre visszatér, az inzulinadagolás is lelassul, majd
pedig leáll. A kutatók szerint mind ennek az az előnye, hogy így az
inzulin-túladagolás elkerülhető.
Jelenleg a diabéteszes pácienseknek „önkezűleg” kell
vérmintát venniük magukból, hogy aztán egy készülékkel kideríthessék a
vércukorszintjük értékét – a felhasználók csak ezen információ alapján
tájékozódhatnak a beadandó inzulin szükséges mennyiségéről. Az okostapasz mind
ezt a „terhet” fájdalommentesen veheti át a cukorbetegek válláról, és mint
ilyen a hétköznapjaikat is jelentősen megkönnyítheti.