2050-ben a Földön minden nyolcadik ember cukorbeteg lesz – ezek az Egészségügyi Világszervezet kiábrándító előrejelzései. Ezt a betegséget csendes szívgyilkosnak is nevezik, mivel a cukorbetegség krónikus szívelégtelenséghez vezet, ami rontja az élet minőségét, és végső soron csökkenti az élet időtartamhosszát. A statisztikák szerint a legtöbb cukorbeteg paradox módon nem a vércukorszinthez kapcsolódó szövődményekben, hanem szív- és érrendszeri betegségekben, így szívrohamban vagy agyvérzésben hal meg.
A cukorbetegség nem egyetlen betegség, hanem több, egymástól különböző típus összefoglaló neve. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egyre pontosabban meg lehet határozni, hogy melyik formával állunk szemben. Az 5-ös típusú cukorbetegség csak a jéghegy csúcsát jelenti.
1-es típusú cukorbetegség
Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség: a szervezet immunrendszere tévedésből elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Emiatt a szervezet nem tud elegendő inzulint termelni, ami elengedhetetlen a vércukorszint szabályozásához. Ez a típus bármely életkorban kialakulhat, és nem az étrend vagy az életmód okozza. Kialakulásában valószínűleg genetikai hajlam és környezeti tényezők, például vírusfertőzések játszanak szerepet. A betegeknek egész életükön át szükségük van inzulinpótlásra, amit injekció vagy inzulinpumpa segítségével kapnak.
2-es típusú cukorbetegség
Ez a diabétesz leggyakoribb formája; sok esetben együtt jár a túlsúllyal, de normális testsúlyú embereknél is kialakulhat – ilyenkor a genetikai hajlam döntőnek bizonyul. Bizonyos etnikai csoportok még kisebb testsúly mellett is fokozottabb veszélynek vannak kitéve. Kezelésének célja a vércukorszint normalizálása. Egyes gyógyszerek fokozzák az inzulintermelést, míg mások javítják a sejtek inzulinérzékenységét. A legismertebb gyógyszer, a metformin, világszerte elterjedt: segít csökkenteni a máj cukortermelését és fokozza a sejtek inzulinra adott válaszát. Ma már több tucat különféle készítmény van forgalomban, a terápia így egyre inkább személyre szabható.
Fontos tudni, hogy megfelelő életmóddal a 2-es típusú cukorbetegség visszafordítható.
5-ös típusú cukorbetegség
A nemrégiben önálló kategóriaként elismert 5-ös típusú diabétesz főként a szegényebb országokban fordul elő, és jellemzően azoknál alakul ki, akik gyerekkorukban alultápláltak voltak. Világszerte becslések szerint 20–25 millió embert érint. Az érintettek általában soványak, inzulinszintjük alacsony, de nem azért, mert az immunrendszer megtámadta volna a hasnyálmirigyet, mint az 1-es típusnál.
Itt valószínűleg az a gond, hogy a tartós tápanyaghiány miatt a hasnyálmirigy a korai életszakaszban nem tudott rendesen kifejlődni.
Állatkísérletek is alátámasztják, hogy ha a vemhes anyaállat vagy az utóda nem jut elegendő fehérjéhez, a hasnyálmirigy alulfejlett marad. A kisebb méretű szerv kevesebb inzulintermelő sejtet tartalmaz, így megnő a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Ritkább diabétesztípusok
A cukorbetegségnek több ritka formája is létezik, amelyek eltérő okokra vezethetők vissza – gyakran genetikai, fejlődési vagy szervi eredetűek.
Újszülöttkori cukorbetegség:
csecsemőkorban jelentkezik. Bizonyos génhibák miatt a hasnyálmirigy nem engedi ki a megtermelt inzulint a véráramba. Ha az inzulintermelés részben megmarad, speciális gyógyszerekkel serkenthető a kibocsátás.
MODY (fiatalkorban kezdődő hármas típusú cukorbetegség):
A cukorbetegség egy örökletes formájáról van szó, amely több génváltozatra vezethető vissza. Egyes típusai a vércukorszint érzékelését, mások a hasnyálmirigy fejlődését befolyásolják. A betegség fiatal felnőttkorban jelenik meg, gyakran tévesen 1-es vagy 2-es típusúként diagnosztizálják.
3C típusú diabétesz:
Akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy valamilyen módon (például műtét során) sérül. A károsodás hatására csökken az inzulintermelés.
Cisztás fibrózishoz kapcsolódó diabétesz:
A sűrű nyák megakadályozza az inzulintermelést, így a hasnyálmirigy károsodik. A cukorbetegség e típusa különbözik a többitől, így sajátos kezelést igényel.
Jóváhagyták az amerikai egészségügyi hatóságok egy olyan immunterápiás gyógyszernek a használatát, amelyről bebizonyosodott, hogy képes késleltetni az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását – írta honlapján pénteken a BBC.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) csütörtökön adta meg a hivatalos engedélyt a teplizumab használatára az Egyesült Államokban, az amerikai hatóságok jóváhagyása után várhatóan hamarosan más országokban is elérhető lesz.
Szakértők szerint a cukorbetegség kezelésében mérföldkőnek számít és új korszakot nyithat az új szer alkalmazása, mert ez az első olyan gyógyszer, amely nem a tüneteket, hanem a betegség kiváltó okát kezeli. Működésének lényege, hogy átprogramozza az immunrendszert oly módon, hogy az tévedésből ne indítson támadást az inzulint előállító hasnyálmirigysejtek ellen, ahogyan az az 1-es típusú diabéteszben szenvedők szervezetében történik.
Az inzulin kulcsfontosságú abban, hogy a test a cukrot energiává tudja átalakítani, és a cukorbetegek állapotukat úgy tartják ellenőrzés alatt, hogy rendszeresen mérik vércukorszintjüket, és naponta injekciókkal biztosítják a szükséges inzulinszintet.
Egy 2019-ben elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a teplizumab átlagosan három éven keresztül késleltetni tudja az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását egyes, nagy kockázatot mutató páciensek esetében. Szakértők szerint ez a késleltetés nagy jelentőségű lehet, különösen a fiatalabbak számára, akik – legalábbis az így nyert időre – elkerülhetik a napi inzulinpótlást és az állandó vércukorszintmérést. A készítménynek köszönhetően a vércukorszintet több évig az egészséges tartományban lehet tartani, és így az érintettek hosszabb ideig elkerülhetik a magas vércukorszinttel járó komplikációkat, például a vese- és szembetegségeket.
November 14. – a Diabétesz Világnapja. Ezen a napon született Frederick Banting, aki 1922-ben fedezte fel az inzulint. A Világnapot első alkalommal 1991-ben tartotta meg a Nemzetközi Diabetes Szövetség és az Egészségügyi Világszervezet látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését.
A Covid-19 és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggéssel kapcsolatos információkból hozott létre adatbázist a King’s College London és a Monash Egyetem kutatócsoportja – adta hírül az Kitekintő a medicalxpress.com cikke nyomán.
Egyrészt azért hozták létre az adatbázist, hogy vizsgálják azokat a kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknek súlyosabb tünetei vannak Covid-19-ben és az átlagos népességhez képest gyakrabban halnak meg a benne, másfelől az adatbázis az egyre sokasodó bizonyítékokat is gyűjti, amelyek arra utalnak, hogy a Covid-19 következtében a betegeknél 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki.
A COVIDIAB elnevezésű adatbázist kifejezetten arra tervezték, hogy segítsen a kutatóorvosoknak megérteni a Covid-19 és a cukorbetegség közötti kapcsolatot. Az adatokat a betegektől gyűjtötték körülményeikre vonatkozóan, beleértve azt is, hogy újonnan alakult-e ki náluk a betegség. Fejlesztői szerint, ahogy egyre több ismeret gyűlik össze a Covid-19 hatásáról a diabéteszre, úgy nő majd egyre nagyobbra az adatbázis. Az adatbázishoz híradások szerint 350 orvos által nyújtott információkat katalogizáltak.
Továbbra sem világos, hogy a diabéteszben szenvedők állapota miért súlyosabb, ha megkapják a Covid-19-et. De az sem egyértelmű még, hogy a Covid-19 cukorbetegséget okoz. A pandémia kezdete óta számolnak be az orvosok arról, hogy Covid-19-pácienseiknél diabétesz alakult ki. Az adatbázis anyagának elemzésével szeretnék megállapítani a kutatók, hogy a betegség szövődményei vezetnek-e a diabétesz kialakulásához.
Az orvosoknak tudniuk kell azt, hogy az ilyen betegeknél egyébként is kialakul-e cukorbetegség, prediabetikusak-e, azaz korai szakaszban tartott-e náluk a cukorbetegség és a Covid-19 indította be, vagy csak a koronavírus-fertőzés után alakult ki náluk hamar a betegség, pedig nem voltak hajlamosak a diabéteszre.
Néhány kutatóorvos arról számolt be a sajtónak, hogy a Covid-19 kétféleképpen okozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Egyfelől, ha a betegség a hasnyálmirigyet támadja meg, ez csökkenti az inzulinszint előállításának és szabályozásának képességét. Másfelől, amikor a Covid-19 gyulladásos reakciót vált ki a szervezetben, az befolyásolja a vércukorszint szabályozását a stressz hormonok felszabadulása miatt. Az is lehetséges, hogy egyes betegeknél cukorbetegség azért alakulhatott ki, mivel szteroidokat kaptak a Covid-19 kezelésére.
A Covid-19-ben szenvedő daganatos betegek többségének a többi fertőzötthöz hasonló az immunválasza
A Covid-19-ben szenvedő daganatos betegek többségének a szervezete ugyanannyi antitestet termel, mint a nem rákbeteg fertőzötteké, ám ez a képességük daganatos betegségük típusától és az általuk kapott kezeléstől függ – derítették ki a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem és a Montefiorei Egészségügyi Rendszer kutatói.
A Nature Cancer című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban bemutatott eredményeik elvezethetnek a rákbetegek jobb kezeléséhez, akiknek esetében nagyobb a kockázata a fertőzésben és szövődményeiben való elhalálozásnak, továbbá azt is jelzi, hogy a rákbetegek szervezete jó reagálhat a Covid-19 elleni oltásokra – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Astha Thakkar hematológus onkológust, a tanulmány vezető szerzője, elmondta, hogy tanulmányuk szerint a rákbetegek valószínűleg ugyanolyan védettséget élveznek az újrafertőződéstől, mint a betegségben nem szenvedők és valószínűleg ugyanolyan jól reagálnak az oltásokra. Vizsgálatukba 261 daganatos beteget vontak be, akiknek 77 százalékát diagnosztizálták szolid rosszindulatú daganattal, 23 százaléknak hematológiai (vér) rosszindulatú rákja volt. A szerokonverzió (az antitestek megjelenése a vérben) átlagos aránya 92 százalékos volt náluk.
A vérrákos betegek esetében azonban ez az arány csak 81,7 százalék volt, ami jóval alacsonyabb, mint a szolid rosszindulatú dagantos betegeknél, akiknél 94,5 százalék volt. “A vérrákos betegek általános kezeléséről köztudott, hogy elnyomja az immunrendszert, ami megmagyarázhatja az alacsonyabb antitest arányt szervezetükben és a fokozott kockázatot a Covid-19 súlyosságára” – mondta Halmos Balázs, a New York-i Egyetem professzora, a montefiorei multidiszciplináris mellkasi onkológiai program igazgatója.
Amerikai járványügyi központ: a fertőzőbb változatok miatt nagyon aggasztó a helyzet
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) arra kéri az embereket, hogy továbbra is tartsák be a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket, mert az új, fertőzőbb vírusváltozatok elterjedése miatt nagyon aggasztó a helyzet – mondta Rochelle Walenksy, a CDC igazgatója hétfőn, internetes sajtótájékoztatóján.
Walenksy felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban naponta mintegy 53 800 új esetet regisztrálnak, ami enyhe növekedést mutat a korábbi átlaghoz képest. Beszámolt arról is, hogy a koronavírus miatt kórházba kerülő betegek száma napi 4500-5000 közé tehető, és a Covid-19 következtében naponta körülbelül ezer beteg veszíti életét.
A szakember arra buzdította az amerikaiakat, hogy továbbra is viseljenek maszkot, kerüljék a tömeget, és egyelőre várjanak az utazással, még akkor is, ha már beoltották őket.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ adatai szerint a 65 éves és idősebb amerikaiak közel 70 százaléka már kapott legalább egy adag Covid-19 elleni vakcinát, és 42 százalékukat kétszer is beoltották. A felnőtt lakosság esetében háromból egy ember már kapott legalább egy oltást, és körülbelül 44 millióan megkapták a teljes adagot.
A CDC jelentése szerint az Egyesült Államokban eddig összesen több mint 126,5 millió adag koronavírus-vakcinát adtak be. Körülbelül minden negyedik – csaknem 83 millió – ember kapott legalább egy adag vakcinát, és körülbelül 45 milliónak mindkét dózist beadták.
A segédeszköz a diabéteszes páciensek vércukorszintjét önállóan követi nyomon, és szükség esetén szintén autonóm módon adagolja be a megfelelő mennyiségű inzulint a beteg szervezetébe – olvasható a gyartastrend.hu oldalán.
Egy inzulinadagoló okostapaszt fejlesztettek ki a
Kaliforniai Egyetem biomérnökei. Az eszköz a diabéteszes páciensek vérének
glükózszintjét folyamatosan ellenőrzi, és ha szükséges, inzulint bocsát a
páciens szervezetébe.
Az öntapadó matrica előállítása egyszerű, és mindennapos
használatra szánják a feltalálói. A fejlesztés hatékonyságát ideig egereken és
sertéseken tesztelték, a csapat most az amerikai élelmiszer-és
gyógyszerfelügyelő hatóság (FDA) jóváhagyására vár, hogy embereken is
kipróbálhassák a technológiát.
Az inzulin a tapasz mikrotűiben várja, hogy amikor a beteg
vércukorszintje elér egy bizonyos küszöböt, felszabadulhasson. Amikor a
vércukorszint a normál értékre visszatér, az inzulinadagolás is lelassul, majd
pedig leáll. A kutatók szerint mind ennek az az előnye, hogy így az
inzulin-túladagolás elkerülhető.
Jelenleg a diabéteszes pácienseknek „önkezűleg” kell
vérmintát venniük magukból, hogy aztán egy készülékkel kideríthessék a
vércukorszintjük értékét – a felhasználók csak ezen információ alapján
tájékozódhatnak a beadandó inzulin szükséges mennyiségéről. Az okostapasz mind
ezt a „terhet” fájdalommentesen veheti át a cukorbetegek válláról, és mint
ilyen a hétköznapjaikat is jelentősen megkönnyítheti.
