Lengyelország egy modern „drón sereget” tervez létrehozni, felhasználva Ukrajna harci tapasztalatait az Oroszország elleni háborúban. Varsó arra számít, hogy a Kijevvel való együttműködés lehetővé teszi számára, hogy gyorsan fejlessze a pilóta nélküli technológiákat, és megerősítse az ország és az egész régió légterének védelmét – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy, az Ukrajna háború utáni újjáépítésével és a biztonsági együttműködéssel foglalkozó konferencián tartott beszédében, írja a The Guardian.
Tusk elmondása szerint az ukrajnai háború megmutatta a pilóta nélküli technológiák kulcsfontosságú szerepét a modern hadviselésben – a felderítéstől és a tűzérség irányításától kezdve a csapásmérő műveletekig. Ezért tervezi Varsó az ukrán drónfejlesztések integrálását saját védelmi rendszerébe.
Hangsúlyozta, hogy Lengyelország nemcsak modern, pilóta nélküli rendszereket szeretne vásárolni, hanem saját gyártást és infrastruktúrát is fejleszteni kíván, támaszkodva Ukrajna gyakorlati harci tapasztalataira.
„Drón sereget szeretnénk építeni az ukrán technikai és gyakorlati tapasztalatok támogatásával. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy technológiai ugrást hajtsunk végre, és biztosítsa, hogy Lengyelország, Ukrajna és egész Európa a jövőben jobban védett legyen a légitámadásokkal szemben” – jelentette ki Tusk.
Hangsúlyozta, hogy a modern fenyegetések a lehető leggyorsabb reagálást és a védelmi rendszerek alkalmazkodását igénylik. Véleménye szerint Ukrajna tapasztalata az Oroszországgal vívott háborúban „egyedülálló és tragikus egyszerre”, de ennek kellene egész Európa biztonságának megerősítésének alapjává válnia.
Emellett az Európai Unióban az úgynevezett „drónfal” létrehozásának kezdeményezését tárgyalják – egy olyan rendszerét, amely az EU keleti szárnya mentén lévő drónok ellensúlyozására szolgálna. Az ötlet jelentősége tovább nőtt a tavaly az európai légtérben feljegyzett, feltételezett orosz drónokkal kapcsolatos incidensek sorozata után.
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország egy modern „drón sereget” tervez létrehozni, felhasználva Ukrajna harci tapasztalatait az Oroszország elleni háborúban. Varsó arra számít, hogy a Kijevvel való együttműködés lehetővé teszi számára, hogy gyorsan fejlessze a pilóta nél...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777501500
[modified] => 1777483231
)
[title] => Tusk: Lengyelország egy modern „drón sereget” tervez létrehozni ukrán modell alapján
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 281655
[uk] => 281479
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281480
[image] => Array
(
[id] => 281480
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large.jpg
[original_lng] => 81409
[original_w] => 1140
[original_h] => 724
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large-300x191.jpg
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large-768x488.jpg
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large-1024x650.jpg
[width] => 1024
[height] => 650
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 724
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 724
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/235824-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 724
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777472489:12
[_thumbnail_id] => 281480
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1173
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 45853746000
[_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
Lengyelországban 2027-re a jelenlegi duplájára, hetvenezerre emelnék az évente kiképzett önkéntes katonák számát, azt követően pedig évi százezer önkéntes tartalékost kellene kiképezni – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök a keddi kormányülés elején.
Jelenleg az önkéntes tartalékosok katonai alapképzése egy hónapig tart, a résztvevők hatezer zloty (kb. 57 000 hrivnya) fizetést kapnak – emlékeztetett Tusk. A kormány előtt álló feladatnak nevezte annak biztosítását, hogy legkésőbb 2026-tól minden érdeklődő részt vehessen ilyen kiképzésben – számolt be róla az MTI.
Egy elképzelhető pozitív ösztönző elemként említette, hogy a kiképzés során lehetőség nyílna ingyenes hivatásos gépjárművezetői tanfolyam elvégzésére.
Lengyelországban jelenleg a katonai alapképzésben évente mintegy 35 ezer önkéntes vesz részt. Tusk bejelentette: 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.
Jelezte: a nemzetvédelmi tárca tervek szerint március végéig készíti elő a kiképzések számának növelését célzó javaslatokat.
A hivatásos hadsereg és az önkéntes területvédelmi erők (WOT) mellett létre kell hozni a tartalékosok hadseregét – jelentette ki Tusk.
Arról, hogy a tartalékosokkal együtt 500 ezer főre emelnék a lengyel hadsereg létszámát, Tusk múlt pénteken beszélt a szejm plenáris ülésén. Akkor bejelentette: az év végéig olyan kiképzési modellt szeretnének előterjeszteni, melynek értelmében minden felnőtt férfit kiképeznének egy esetleges háborús helyzetre.
Tusk arra reagált a lengyel nagykövetek kedden kezdődött szokásos évi értekezletén mondott beszédében, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn bejelentette: szeptember 16-tól hat hónapra elrendeli vagy meghosszabbítja a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal.
Tusk a jó lengyel-német kapcsolatok szószólójának nevezte magát, egyúttal elfogadhatatlannak minősítette a német határellenőrzés elrendelését. Kétségtelennek találta, hogy a szigorításokat a német belpolitikai helyzet miatt vezetik be, nem pedig azon mód miatt, ahogyan Lengyelország a saját határain az illegális bevándorlást kezeli.
„A keleti határaink megszervezése, finanszírozása, felfegyverzése tekintetében ma teljes támogatásra van szükségünk Németország és az egész Európai Unió részéről”– jelentette ki Tusk.
Közölte: a lengyel kormány „a legközelebbi órákban” a német korlátozások által szintén érintett államokhoz fordul, és „sürgős konzultációt” kér tőlük az uniós színtéren teendő lépésekről.
Tusk felszólalásában arra a hatásköri vitára is kitért, amely az utóbbi hónapokban Andrzej Duda lengyel elnök és a kormány között a nagykövetek felmentéséről és kinevezéséről keletkezett. A kormányfő reményének adott hangot, hogy „a szervezési-kinevezési problémák néhány hónap múlva végleg befejeződnek”. Ezzel Tusk a jövő májusban esedékes lengyel elnökválasztásra utalt.
A kormányfő szerint a lengyel alkotmány értelmében a kormány felel a külpolitikáért, „vagyis irányítja, kitűzi a céljait, megvalósítja, és teljes felelősséget visel lépései következményeiért”.
Az általános szavazáson megválasztott lengyel államfő az alkotmány szerint Lengyelország legmagasabb rangú képviselője, a külpolitikában együttműködik a kormányfővel és a külügyminiszterrel. Hatáskörébe tartozik a nagykövetek kinevezése és visszahívása is.
Radoslaw Sikorski külügyminiszter az utóbbi hetekben több tucat nagykövetet – köztük a washingtonit – hívta vissza. Miután az államfő nem írta alá a felmentéseket és az új nagykövetek kinevezéseit sem, az érintett országokban ideiglenes ügyvivők irányítják a lengyel külképviseleteket.
Marcin Przydacz, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság képviselője, az előző kormány külügyminiszter-helyettese hétfőn a wPolsce24 új konzervatív hírtelevízióban bírálta, hogy az idei nagyköveti értekezletet „gyakorlatilag a nagykövetek részvétele nélkül” tartják meg. „Radoslaw Sikorski megbénította, ha jól értem, Tusk miniszterelnök kérésére, a lengyel külképviseletek működését”– jelentette ki Przydacz.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Donald Tusk ukrán származású asszisztense, Kristina Woronowska napok óta a lengyel sajtó és a közösségi oldalak figyelmének középpontjában áll − szúrta ki a BBC.
A lengyel kormányfő ellenzői, különösen a Jog és Igazságosság párt képviselői, valamint támogatóik felhívták a figyelmet Voronovskára. Kristina Voronovska képesítését megkérdőjelező bejegyzések kezdtek megjelenni a közösségi hálózatokon, mivel mostani megbízatása előtt egy szépségszalonban dolgozott − írta a BBC.
Azzal is vádolják, hogy apja, aki a szovjet hadseregben szolgált, és távoli, az Oroszországi Föderációban élő családja révén kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Vagyis rejtetten kémkedésre utalnak.
Donald Tusk irodája minden vádat visszautasít. Maga Kristina Voronovska nem kommentálta a neve körüli botrányt.
Ki az a Kristina Voronovska?
Kristina Voronovska asszisztensről információk érhetők el a Seimas honlapján a Tuskról szóló részben, az ukrán Pravda is említi.
Az is szerepel, hogy mielőtt a lengyel parlamentbe került, a varsói Dream of beauty szépségszalonban dolgozott. A szalon weboldalán olvasható, hogy Voronovska kozmetikus volt és „szerelmes a bőr anatómiájába”. Voronovska szakterülete a kozmetológiai eljárások a szem és a szemöldök területén.
A Voronovskáról szóló információkat már eltávolították az oldalról. De még mindig ott van a közös fotókon. Az ukrán nő 2024 májusa óta Donald Tusk képviselő asszisztense, 34 éves.
Az Instagram idézeteiből ítélve Voronovska azt írta, hogy ukrán – #ukrainiangirl, és lengyelnek is nevezte magát. Jelenleg Voronovska fiókja, amelynek 70 ezer követője volt, nem elérhető. A parlament honlapján a szépségszalon mellett az is olvasható, hogy a Polgári Platform párt irodájában dolgozott.
