A WHO riasztást adott ki a gyógyszerrezisztens baktériumfertőzések drámai növekedése miatt, amely veszélyezteti az életmentő kezelések hatékonyságát és halálos kimenetelűvé tehet akár kisebb sérüléseket vagy gyakori fertőzéseket is – jelentette a CBS News.
Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint 2023-ban a laboratóriumban igazolt bakteriális fertőzések hatoda mutatott ellenállást az antibiotikumos kezelésekkel szemben.
Ezek a megállapítások mélyen aggasztóak – nyilatkozta Yvan J-F. Hutin, a WHO antimikrobiális rezisztencia osztályának vezetője.
A baktériumok régóta fejlesztenek ki ellenállást a leküzdésükre tervezett gyógyszerekkel szemben, ami sok gyógyszert hatástalanná tesz. Ezt a folyamatot felgyorsította az antibiotikumok tömeges használata az emberek, állatok kezelésében és az élelmiszeriparban. A WHO jelentése szerint az antimikrobiális rezisztens (AMR) szuperbaktériumok közvetlenül több mint egymillió halálesetet okoznak, és közel ötmillióhoz járulnak hozzá évente. A 2023-ig tartó öt évben az antibiotikum-rezisztencia a megfigyelt antibiotikumok több mint 40 százalékánál növekedett, átlagosan évi 5-15 százalékkal.
A húgyúti fertőzések esetében a gyakran használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia globálisan jellemzően meghaladta a 30 százalékot. A jelentés nyolc gyakori kórokozó baktériumot vizsgált, köztük az E. colit és a K. pneumoniae-t, amelyek súlyos vérárami fertőzéseket okozhatnak. A WHO figyelmeztetett, hogy az E. coli fertőzések több mint 40 százaléka és a K. pneumoniae fertőzések 55 százaléka világszerte ellenálló a harmadik generációs cefalosporinokkal szemben, amelyek ezeknek a fertőzéseknek az elsődleges kezelési módjai.
Az antimikrobiális rezisztencia megelőzi a modern orvostudomány fejlődését, veszélyeztetve a családok egészségét világszerte – figyelmeztetett Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
Az Egyesült Államokban a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint a gyógyszerrezisztens „rémálom baktériumok” okozta fertőzések aránya közel 70 százalékkal nőtt 2019 és 2023 között.
A WHO üdvözölte a megfigyelés javulását, de figyelmeztetett, hogy az országok 48 százaléka még mindig nem jelent AMR-adatokat. A rendelkezésre álló adatok alapján a legtöbb rezisztencia a gyengébb egészségügyi rendszerekkel és kevesebb megfigyeléssel rendelkező helyeken található. A legmagasabb rezisztenciát a délkelet-ázsiai és a kelet-mediterrán régiókban találták, ahol a jelentett fertőzések harmada rezisztens volt. Az afrikai régióban a fertőzések ötöde volt rezisztens. A WHO figyelmeztetett, hogy nincs elegendő új teszt és kezelés fejlesztés alatt a gyógyszerrezisztens baktériumok terjedésének kezelésére.
Számos országban és régióban gyakorlatilag vakon repülünk, ahol elégtelenek az antimikrobiális rezisztencia megfigyelési rendszerei. Az antibiotikumok növekvő használata, a növekvő rezisztencia és a fejlesztési folyamat csökkenése nagyon veszélyes kombináció – figyelmeztetett Hutin.
Banglades gyorsan súlyosbodó közegészségügyi válsággal szembesül, mivel a szúnyogok által terjesztett dengue- és chikungunya-láz egymás mellett terjed, túlterhelve a kórházakat és fokozva a félelmeket egy még nagyobb járvány kitörésétől a következő hetekben – derült ki a délázsiai ország Egészségügyi Szolgáltatások Főigazgatóságának tájékoztatásából.
A közlés szerint a dél-ázsiai országban idén több mint 33 800 dengue-láz esetet és 132 halálesetet regisztráltak. Csak szeptember első hetében legalább 10 ember halt meg, és több mint 1500-at vittek kórházba lázzal.
A jelentésből kiderült az is, hogy a chikungunya, amely évekig nem fordult elő, erőteljesen visszatért. Január és július között négy dakkai laboratórium 785 vírusos esetet erősített meg, egyes intézményekben a kimutatási arány meghaladta a 30 százalékot. A kikötővárosban, Csittagongban a hatóságok 24 óra alatt 30 esetet jelentettek, így a városban az idei év összesített száma közel 3 ezerre emelkedett.
A főigazgatóság tájékoztatása szerint a kórházak alig tudnak megbirkózni a helyzettel. A Dakkai Orvostudományi Egyetem Kórházában, az ország legnagyobb állami kórházában a kórtermek túlzsúfoltak, a betegek száma több mint háromszorosa a tervezett befogadóképességnek.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a válság tovább mélyülhet, ha nem fokozzák a szúnyogirtási kampányokat.
„A (chikungunya vírusát terjesztő szúnyog) az Aedes albopictus gyorsan alkalmazkodik városainkhoz” – mondta Kabirul Basar, a Dzsahangirnagar Egyetem orvosi entomológusa. „Az építkezéseken, tetőkön és még virágcserepekben is megrekedt víz szaporodási helyekké válik. Ha nem pusztítjuk el szisztematikusan ezeket a élőhelyeket, a dengue- és a chikungunya-láz járványok évről évre csak tovább terjednek” – tette hozzá.
A leghalálosabb év 2023 volt, amikor 1705 halálesetet és több mint 321 000 fertőzést jelentettek dengue-láz miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dengue-lázat az egyik leggyorsabban terjedő globális fenyegetésként jelölte meg, amelyet az éghajlatváltozás és a városi zsúfoltság tovább súlyosbít. A WHO a figyelmeztető jelek – hasi fájdalom, hányás, vérzés vagy csökkent vizeletürítés – korai felismerését tanácsolja, és óva int a nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy szteroidok vírusos láz esetén történő helytelen használatától.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette az Mpox vírus (korábbi nevén „majomhimlő”) okozta globális egészségügyi rendkívüli helyzet eltörlését, számolt be a Bloomberg a WHO-ra hivatkozva. A szervezetnél ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a halált és fájdalmas kiütéseket okozó betegség továbbra is fenyegetést jelent, és folyamatos figyelmet igényel.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint a nemzetközi riasztás szintjét több mint egy évvel azután csökkentették, hogy az Mpox terjedését „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek” nyilvánították. Ez a státusz lehetővé tette az országok számára, hogy közös fellépésre mozgósítsanak a fertőzés terjedésének megállítása érdekében. Gebrejeszusz megjegyezte, hogy a szükségállapot feloldása nem jelenti azt, hogy a fenyegetés megszűnt. Arra sürgette a kormányokat, hogy ne gyengítsék a járványügyi felügyeletet, erősítsék meg az oltási kampányokat, és időben reagáljanak az új esetekre, hogy elkerüljék a járvány újabb hullámait.
A Covid–19 egy új variánsa, a Stratus (XFG és XFG.3) terjed az Egyesült Királyságban, amely a megbetegedések 30%-át teszi ki, írta az Independent. A mutáció okozta fertőzés szokatlan jele, a betegek elmondása szerint a rekedt hang. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Stratust a „megfigyelés alatt álló” variánsok közé sorolta. A globális fenyegetést az egészségre „alacsonynak” értékelték.
A kutatások azt mutatják, hogy a Stratus gyorsan terjed: egy hónap alatt a mutató világszerte 7,4%-ról 22,7%-ra nőtt. A jelenlegi adatok nem utalnak a betegség súlyosabb lefolyására vagy az elhalálozási arány növekedésére. Bár vannak bizonyos mutációk, amelyek segíthetnek a vírusnak elkerülni az immunrendszert.
„Más variánsokkal ellentétben a Stratus bizonyos mutációkat tartalmaz a tüskefehérjében, amelyek segíthetnek elkerülni a korábbi fertőzések vagy oltások által kitermelt antitesteket” – mondja d. Kaiwaan Khan, Harley Street-i háziorvos és a Khanna London Klinika alapítója.
Az epidemiológusok arra figyelmeztetnek, hogy a rekedtség a Stratus ritka, de észrevehető tünete. A „rekedt, érdes hang” a fertőzés jele lehet, bár a fő tünetek (köhögés, láz, fáradtság) továbbra is jellemzőek maradnak. Brit szakértők úgy vélik, hogy ez a törzs nem okoz súlyosabb lefolyású betegséget, és a jelenleg használt vakcináknak továbbra is hatékonynak kell lenniük a megnyilvánulásokkal, beleértve a súlyos következményeket is.
Az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége (The UK Health Security Agency – UKHSA) hangsúlyozza, hogy a Stratus-fertőzéses esetek számának növekedése az országban a tesztelési és oltási arányok általános csökkenésének hátterében áll. Dr. Alex Allen, az ügynökség képviselője elmondta: „A vírusok időbeli mutációi és változásai normális folyamatnak számítanak. Továbbra is figyelemmel kísérjük a Covid összes variánsát az Egyesült Királyságban.” A WHO arra is figyelmeztetett, hogy bár a délkelet-ázsiai régiókban növekszik az esetek aránya, a Stratus okozta betegség súlyossága nem növekszik.
„Az XFG-vel kapcsolatos rendelkezésre álló adatok nem utalnak további közegészségügyi kockázatokra”, jelentette a WHO.
Létezik egy Nimbus (NB.1.8.1) nevű változat is, amely „borotvaéles torokfájást” okozott. De most a Stratus a Covid–19 terjedésének egyik fő versenytársává vált, és fokozott ellenőrzést igényel.
Helyzetértékelést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Ukrajnáról. A háborúban álló ország súlyos, összetett közegészségügyi válsággal néz szembe idén nyáron – figyelmeztet a WHO.
Ukrajna 2025 nyarán súlyos, összetett közegészségügyi válsággal néz szembe, amelyet a hosszan tartó háborús konfliktus és az egyre szélsőségesebb klímaváltozás együttes hatásai idéznek elő – állapítja meg a Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb kockázatértékelése. Az ország kritikus infrastruktúrája, különösen az energia-, víz- és egészségügyi rendszerek jelentős károkat szenvedtek a harcok miatt, miközben az extrém hőhullámok száma és intenzitása rekordokat dönt.
Az energiaellátás Ukrajnában 2022 februárja óta folyamatosan sérül: a zaporizzsjai atomerőmű továbbra sincs csatlakoztatva az ukrán áramhálózathoz, az energiaátviteli rendszereket ismételten támadják, ami gyakori és széles körű áramszüneteket eredményez. Ez nemcsak az ipari és lakossági áramellátást korlátozza, hanem az egészségügyi intézmények életmentő berendezéseinek működését is veszélyezteti, továbbá akadályozza a vakcinák és gyógyszerek megfelelő tárolását, valamint a kórházi légkondicionálást.
Az áramszünetek ráadásul a vízkezelő rendszerek működését is megbénítják, növelve a vízhez kapcsolódó betegségek kockázatát, különösen a már eleve sérülékeny régiókban.
A klímaváltozás miatt Ukrajna területén az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a 30 °C feletti napok, különösen a keleti és déli régiókban, amelyek egyben a harcok által leginkább sújtott területek is. 2025 márciusa volt a legmelegebb március a mérések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 2,41 °C-kal haladta meg a 1991–2020-as időszak átlagát. Az extrém hő súlyos egészségügyi veszélyt jelent az idősekre, csecsemőkre, krónikus betegségekben szenvedőkre, valamint a mentális betegséggel élőkre. A hőstressz súlyosbíthatja a szív- és légzőszervi betegségeket, cukorbetegséget, mentális állapotokat, és növeli a balesetek kockázatát. Emellett a melegedő időjárás fokozza a víz- és rovarok által terjesztett fertőző betegségek terjedését is.
A WHO kockázatértékelése egy összetett, három pilléren alapuló modellt alkalmazott, amely az extrém hőnek való kitettséget, a lakosság sebezhetőségét és az egészségügyi rendszer alkalmazkodóképességét vizsgálta. Az eredmények szerint a legnagyobb kockázatot a keleti és déli, a frontvonalhoz közeli régiók jelentik, ahol a harcok, a hőhullámok, az aszály és az infrastruktúra károsodása együttesen sújtja a lakosságot.
Ezekben a térségekben magas a belső menekültek aránya is, ami tovább terheli az amúgy is meggyengült egészségügyi ellátórendszert.
Különösen veszélyeztetettek a 70 év felettiek, az 5 év alatti gyermekek, a krónikus betegségben szenvedők és a belső menekültek. A nyári hónapokban jelentősen megnő az akut bélfertőzések száma, amelyek a legfertőzöttebb régiókban, például Dnyipropetrovszk, Lviv és Odessza megyékben sújtják leginkább a gyermekeket. Az egészségügyi intézmények működését az ismétlődő támadások és az energiaellátás bizonytalansága tovább nehezíti, ami a közegészségügyi helyzet további romlásához vezet.
Mint arról korábban beszámoltunk, Ukrajnában rohamosan terjednek az olyan fertőző betegségek, mint a kolera, HIV, tuberkulózis. A kolera, amely Európa többi részén ebben az évtizedben nem okozott járványt, Ukrajna fekete-tengeri partvidékén rendszeresen felüti a fejét.
HIV-fertőzésből csak tavaly több mint tízezer új HIV-esetet regisztráltak, ráadásul egész Európában Ukrajnában a legmagasabb a fertőzöttek száma, a kétszázezer főt is meghaladja. A tuberkulózis esetében nemcsak az esetszámok emelkedése jelenti a problémát, de az is, hogy a betegség multirezisztens verziója is felütötte a fejét. Súlyos gondot jelent továbbá az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok terjedése is.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Az elmúlt hónapokban világszerte több országban is növekedett a kanyarós megbetegedések száma, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmezteti a lakosságot, hogy még a nyaralás előtt gondoskodjanak a védőoltások beadatásáról.
Európában figyelmeztetést adtak ki a nyaralásra és rokonlátogatásra készülő családoknak a kanyarós megbetegedések számának emelkedése miatt. A fertőzés 25 éves csúcsot ért el a kontinensen, de Pakisztánban és Nigériában is megugrott az esetek száma – számolt be az Index.
A BBC közlése szerint az Egyesült Királyságban a kanyaró, a mumpsz és rubeola elleni védőoltások aránya még mindig elmarad az ajánlott 95 százaléktól, Londonban a legrosszabb a helyzet, ahol ez a szám alig haladja meg a 73 százalékot.
A szigetország Egészségbiztonsági Ügynöksége ezért figyelmeztette a nyaralókat, hogy időben oltassák be magukat. A kanyaróra vonatkozóan áprilisban 109, májusban 86 megbetegedést regisztráltak, elsősorban 10 év alatti, be nem oltott gyermekeknél. Az összes eset csaknem felét Londonból jelentették.
„Alapvető fontosságú, hogy mindenki, különösen a kisgyermekes szülők, ellenőrizzék, hogy a család minden tagja rendelkezik-e a két MMR-dózissal, különösen akkor, ha idén nyáron nyaralni vagy családlátogatásra utaznak” − mondta Vanessa Saliba járványügyi főorvos, majd hozzátette, hogy „a kanyarós megbetegedések száma ismét emelkedik Angliában, és járványok törnek ki Európában és számos, az Egyesült Királysággal szoros kapcsolatban álló országban”.
Megjegyezte, hogy a kanyaró nagyon könnyen terjed, és olyan szövődményekhez vezet, mint a fül- és mellkasi fertőzések, valamint az agyhártyagyulladás.
Negyedévszázados csúcson az esetszám Európában
Az Egyesült Királyság mellett az egész kontinensen csökkent az oltakozási hajlam, különösen a Covid-járvány óta. Csak 2024-ben 127 350 megbetegedést jelentett az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF, ami kétszerese az egy évvel korábbinak, és 1997 óta ez a legmagasabb szám Európában.
A WHO jelentése szerint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország mellett Romániában, Pakisztánban, Indiában, Thaiföldön, Indonéziában és Nigériában fordult elő világszerte a legtöbb kanyarós megbetegedés.
Emiatt felgyorsítják az MMR-oltások beadását, valamint felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy aki életkorától függetlenül nem kapta meg a két adag vakcinát, az keresse fel háziorvosát, és oltassa be magát.
A kanyaró és tünetei
A kanyaró egy rendkívül fertőző betegség, ami elsősorban köhögéssel és tüsszentéssel terjed. Leggyakoribb tünetei a következők:
magas láz
fájó, vörös és könnyező szemek
orrfolyás
köhögés
tüsszögés
Emellett apró fehér foltok jelenhetnek meg a szájban, majd néhány nap elteltével vörös vagy barna kiütések lehetnek az arcon és a fül mögött, mielőtt átterjed a test többi részére. Általában hét-tíz napon belül elmúlik, de tüdő- és agyhártyagyulladáshoz, valamint görcsrohamokhoz vezethet.
A csecsemők, kisgyermekek, terhes nők és legyengült immunrendszerrel rendelkezők fokozott veszélynek vannak kitéve. A kanyaró ritka esetben halállal is végződhet.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése kedden Genfben elfogadta azt a mérföldkőnek számító globális megállapodást, amely lehetővé teszi a lehetséges jövőbeli világjárványokra történő jobb felkészülést.
A WHO tagállamai genfi közgyűlésükön konszenzussal fogadták el a világ első pandémiáról szóló megállapodását. A nemzetközi szervezet honlapján megjelent közlemény kiemelte, hogy a közgyűlés 78. ülésszakán született, mérföldkőnek számító döntés a 2020 és 2022 között több millió ember halálát okozó koronavírus-járvány miatt a kormányok által kezdeményezett több mint hároméves intenzív tárgyalások csúcspontja.
„A világ ma biztonságosabb, köszönhetően tagállamaink vezető szerepének, együttműködésének és elkötelezettségének a WHO történelmi jelentőségű pandémiaegyezményének elfogadásában” – jelentette ki a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
„A megállapodás a közegészségügy, a tudomány és a többoldalú diplomácia győzelme, ami biztosítani fogja, hogy közösen jobban meg tudjuk védeni a világot a jövőbeni világjárványok fenyegetésétől” – értékelte a megállapodás jelentőségét a főigazgató.
A globális megállapodást kedden Genfben, a WHO legfőbb döntéshozó testületének plenáris ülésén fogadták el azt követően, hogy a tagállamok küldöttségei hétfőn 124 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 11 tartózkodással jóváhagyták. A tartózkodó országok között volt Lengyelország, Izrael, Olaszország, Oroszország, Szlovákia és Irán is.
„A megállapodás életbe lépésével mindannyiunknak sürgősen cselekednünk kell az egyezmény legfontosabb elemeinek végrehajtása érdekében, beleértve az életmentő, pandémiával kapcsolatos egészségügyi termékekhez az igazságos hozzáférést biztosító rendszereket” – hívta fel rá a figyelmet Teodoro Herbosa, az idei közgyűlés Fülöp-szigeteki elnöke.
A járványügyi megállapodás számos területen lefektette a jobb nemzetközi együttműködés elveit, megközelítéseit és eszközeit a globális egészségügyi rendszer megerősítése érdekében a világjárványok megelőzése, a felkészülés és a válaszlépések terén, ami magában foglalja a vakcinákhoz, terápiákhoz és diagnosztikához való méltányos és időben történő hozzáférést – írta a WHO.
A közlemény szerint a megállapodással nem csorbul a felek nemzeti szuverenitása, annak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a WHO titkársága, ezen belül főigazgatója felhatalmazást kapna bármely tagország nemzeti jogrendszerébe vagy politikájába való beavatkozásra, illetve konkrét intézkedések bevezetésére, például utazók kitiltására vagy befogadására, vakcinázási kötelezettség, terápiás, diagnosztikai intézkedések, vagy lezárások előírására.
Az Egyesült Államok, amely korábban a WHO legjelentősebb támogatója volt, nem vett részt a megállapodási tárgyalások végső szakaszában, miután az amerikai kormány januárban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a WHO-ból.
Lefelezi vezetőségét az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és visszafogja tevékenységét azután, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnökségének első napján kilépett az ügynökségből. Ezt Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató jelentette be a Reuters tudósítása szerint.
Az Egyesült Államok, a WHO legnagyobb pénzügyi támogatója egyéves felmondási idővel távozik a szervezetből, amelynek 2026–2027-es költségvetését várhatóan 21 százalékkal csökkentik. Tedrosz szerint még ez a csökkentett büdzsé is csak 60 százalékban finanszírozott, ha a bent maradó államok beleegyeznek, hogy növelik befizetéseiket.
A WHO idénre már 165 millió dollár költséglefaragást jelentett be, emellett 76-ról 34-re csökkenti osztályai számát, és 25 százalékkal tervezi csökkenteni a személyi kifizetéseket, bár ez a főigazgató szerint nem jelent 25 százalékos létszámleépítést. Ugyanakkor egyes, magas jövedelmű országokban lévő irodáikat be fogják zárni, és szorosabbra fonják együttműködéseiket más globális egészségügyi szervezetekkel.
A WHO vezető testületét, amelybe Tedrosz is beletartozik, 14-ről 7 fősre csökkentik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagországai hivatalos egyezményben állapodtak meg, amely egy sor intézkedést tartalmaz globális világjárványok esetére. A Reuters szerint a dokumentummal kapcsolatos intenzív tárgyalások több mint három évig tartottak. Jogi ereje van, ezért a WHO tagállamai számára kötelező a végrehajtás.
A paktum egyértelműen kimondja, hogy a koronavírushoz hasonló világjárvány esetén a szervezetnek szabad hozzáférést kell biztosítania a kórokozóhoz, az országok kötelesek globális logisztikai hálózatot kiépíteni, és elősegíteni a földrajzilag sokrétű kutatási kapacitások kialakítását a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
A jövőbeli járványok elleni védelemről szóló szerződést a WHO jelentős politikai győzelmének tekintik, amely bebizonyította, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül is képes elérni a globális célokat. Az USA idén kilépett a dokumentum jóváhagyásának folyamatából, miután Donald Trump elnök bejelentette, hogy országa kilép a szervezetből.
A WHO halaszthatatlan intézkedések meghozatalára szólít fel, mivel a kanyaró terjedése már 58 országot érint, köztük az Egyesült Államokat is, ahol a betegség következtében két gyermek életét vesztette – számolt ba a Liner.hu.
Az Egészségügyi Világszervezet genfi központjában tartott sajtótájékoztatón Kate O’Brien, a szervezet oltási igazgatója nyomatékosította a helyzet komolyságát. „A kanyaró az egyik legfertőzőbb vírusos megbetegedés, így bárhol is üti fel a fejét, komoly gondokat okozhat” – mondta a szakember, aki részletesen ismertette a jelenlegi helyzetet.
A texasi helyzet különösképp aggodalomra ad okot, ugyanis már több száz megbetegedést regisztráltak. Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter, aki korábban szkeptikusan állt a védőoltásokhoz, mostanra elismerte azok hatékonyságát, ám szakértők szerint ez a változás nem elegendő a járvány megfékezéséhez.
Határozott válaszlépések szükségessége
Az amerikai egészségügyi helyzetre reagálva O’Brien elmondta, „az Egyesült Államok igyekszik megfékezni a betegség terjedését, ugyanakkor bármely országban is terjed a kanyaró, a megtett lépések nem tekinthetők elégségesnek. Kizárólag akkor mondhatjuk azt, hogy eleget tettünk, amikor a terjedést sikerül teljesen megállítani” – nyilatkozta az igazgató.
A szakember rámutatott arra, hogy a megbetegedések számának emelkedése mögött az átoltottság csökkenése áll, amit részben a COVID–19 világjárvány következményének tulajdonítanak. Az amerikai járványügyi központ adatai alapján a kanyaró elleni védőoltások 97 százalékos hatékonyságot mutatnak. Mindezek tükrében az amerikai egészségügyi hatóságok nyomatékosan kérik a szülőket gyermekeik beoltatására.
A védőoltások 1963-as bevezetése előtt az Egyesült Államokban évente három-négy millió ember, főként gyermek betegedett meg kanyaróban. Napjainkban ez a szám általában nem haladja meg a 200 esetet.
A betegség lefolyása a legtöbb gyermeknél szövődménymentes, ennek ellenére egyes esetekben súlyos komplikációk léphetnek fel, többek között tüdőgyulladás, vakság, agyvelőgyulladás, szélsőséges esetben pedig halál.
