Tedrosz Adhanom Gebrejeszust, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) vezetőjét kórházba szállították, miután rosszul lett a brazíliai G20-as csúcstalálkozón – írta csütörtökön a helyi O Globo című lap.
Gebrejeszuszt a jelentés szerint belsőfül-gyulladás és magas vérnyomás okozta hipertóniás krízis tüneteivel a Rio de Janeiró-i Samaritano Barra da Tijuca kórházba szállították, miután hétfőn, a brazil nagyvárosban zajló G20-as csúcstalálkozón rosszullét jeleit mutatta.
A WHO vezetőjét először a találkozón szolgálatot teljesítő egészségügyi szakemberek vizsgálták meg, és gyógyszert adtak neki a magas vérnyomására, ám amint állapota stabilizálódott, elengedték.
Gebrejeszuszt csütörtök reggel még kórházi megfigyelés alatt tartották – tették hozzá.
2023-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 8 millió új tuberkulózisos esetet regisztrált világszerte. A betegség körülbelül 1,25 millió ember halálát okozta.
Ez a szám a betegség terjedése dokumentálásának teljes történetében a legnagyobb lett a WHO jelentése szerint – írja az AP News.
A halálos tuberkulózisos esetek száma csaknem megkétszerezte a HIV-fertőzés miatti halálozási arányt. A szervezet úgy véli, hogy a tuberkulózis valószínűleg ismét a vezető halálokká válik a fertőző betegségek között.
„Az a tény, hogy a tbc még mindig oly sok embert öl és fertőz meg, felháborító, mert megvannak az eszközeink a megelőzésére, kimutatására és kezelésére” – mondta edrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
A WHO ugyanakkor megjegyezte, hogy általában véve a tuberkulózis okozta halálozás világszerte tovább csökken, a fertőzések száma pedig stabilizálódott.
A WHO szerint a tuberkulózis továbbra is elsősorban Délkelet-Ázsia, Afrika és a Csendes-óceán nyugati részének lakosságát érinti. Indiában, Indonéziában, Kínában, a Fülöp-szigeteken és Pakisztánban a fertőzések több mint felét teszik ki.
A tuberkulózis a Mycobacterium tuberculosis (MBT) vagy a Koch-bacillus által okozott fertőző betegség.
Leggyakrabban a légzőszervek „szenvednek” a betegség során.
A tuberkulózis fő tünetei a következők:
több mint 2 hétig tartó köhögés;
emelkedett testhőmérséklet több mint 7 napig;
légzési nehézség;
mellkasi fájdalom;
rossz étvágy;
állandó gyengeség;
megmagyarázhatatlan fogyás;
fokozott izzadás, különösen éjszaka;
vér jelenléte a köpetben köhögéskor.
Jelenleg Ukrajna azon országok közé tartozik, ahol magas a tuberkulózis előfordulása. A multirezisztens forma széles körben elterjedt az országban, a legmagasabb fertőzési arányt Odessza, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Kárpátalja és Voliny régiókban regisztrálják.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi ellátásra szoruló csaknem ezer nőt és gyermeket tervez hamarosan légi úton kimenekíteni a Gázai övezetből – ismertette hétfőn Hans Kluge, az ENSZ-szervezet regionális igazgatója Koppenhágában.
Az akció keretében európai városokba evakuálják az embereket. A kimenekítést a WHO európai regionális irodája szervezi közösen az Európai Unióval, illetve egyes uniós tagállamokkal.
Rik Peeperkorn, a WHO palesztin területekért felelős képviselője már májusban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gázai övezetből egészségügyi okokból mintegy tízezer ember kimenekítésére lenne szükség. A WHO európai regionális irodája a Hamász és Izrael konfliktusának kitörése óta mintegy 600 egészségügyi kimenekítést szervezett meg hét európai ország területére.
„Erre nem lett volna lehetőség, ha nem tartottunk volna ki a párbeszéd mellett” – húzta alá Kluge. Rávilágított, hogy igaz ez Ukrajnára is, ahol a WHO minden partnerével kapcsolatban áll. Kluge fontosnak tartotta kiemelni, hogy az „egészségügyet nem szabad átpolitizálni”. Ilyen módon lehetséges mintegy 15 ezer HIV-fertőzött ellátása is gyógyszerekkel a Donyec-medence területén, ahol jelenleg harcok folynak.
„A legfontosabb gyógyszer a béke” – jelentette ki Kluge.
Egyben aggodalmát fejezte ki az orosz csapások következtében megsemmisült ukrán infrastruktúra miatt, illetve a küszöbön álló tél miatt is Ukrajnában.
„A polgári áramhálózat 80 százaléka megrongálódott, vagy megsemmisült. Egyes kórházakban az orvosok homlokukra erősített lámpák segítségével végeznek el műtéteket” – fűzte hozzá.
A kolera továbbra is gyorsan terjed világszerte. Augusztus 22-ig több mint 342 000 beteget és 2 400 halálesetet regisztráltak a különböző régiókban. Ezt bizonyítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai.
Tavaly 71 százalékkal nőtt a kolerában elhunytak száma 2022-hez képest, akkor több mint 4 ezren haltak meg.
A könnyen megelőzhető és könnyen gyógyítható betegség életeket követel, főként azokban az országokban, ahol nincs hozzáférés tiszta vízhez és alapvető higiéniai feltételekhez.
A kolera fő epicentruma jelenleg Afrikában vannak. Például a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szomáliában a betegek száma 125%-kal nőtt.
Ezenkívül járványkitöréseket regisztráltak Afganisztánban, Malawiban, Etiópiában és Haitin. A helyzet különösen nehéz ott, ahol háború vagy természeti katasztrófák miatt az emberek rossz körülmények között kénytelenek élni anélkül, hogy megfelelő gyógyszerhez jutnának.
A kolera akut hasmenéses fertőzés. Leggyakrabban a szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása okozza, így a probléma leküzdésének kulcsa a tiszta vízhez való hozzáférés és a megfelelő higiénia.
A WHO továbbra is együttműködik az országokkal, segíti őket egészségügyi ellátórendszerük fejlesztésében, gyógyszereket és oltóanyagokat szállít, de a szervezetnek további 50 millió dollárra van szüksége 2024-ben a betegség elleni hatékony küzdelemhez.
A WHO szakértője kedden kijelentette, hogy a nemzetközi közösség évtizedek óta tartó hanyagsága eredményezte, hogy Afrikában megjelent a majomhimlő egy új, a korábbiaknál könnyebben terjedő variánsa olyan országokban, amelyeknek nagyon kevés erőforrásuk van a vírus megfékezésére.
A majomhimlő éveken keresztül szinte észrevétlenül terjedt Nigériában és máshol, mígnem 2022-ben több mint 70 országban robbant ki a globális szintűnek minősített járvány – fogalmazott Dimie Ogoina, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője virtuális sajtótájékoztatóján.
A szakértő kifejtette, a jelenlegi helyzet Afrikában már nem ugyanaz, mint 2022-ben. Napjainkban a majomhimlő Afrikában szexuális úton terjed, valamint gyerekek közötti szoros kontaktussal, illetve várandós nők körében is. A legtöbb, 50 év feletti ember jó eséllyel be van oltva himlő ellen, és ez ad némi védelmet a majomhimlő ellen is, viszont Afrika többnyire fiatal népességére ez már nem jellemző.
A majomhimlő a fekete himlőt okozó vírusok családjába tartozik, de enyhébb tüneteket okoz, általában lázzal és izomfájdalommal jár, súlyosabb esetekben felhólyagzik a betegek bőre az arcon, a kezeken, a mellkason és a nemi szervek környékén.
A WHO augusztus közepén nemzetközi szintű egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlő új variánsának afrikai terjedése miatt.
Az Afrikai Betegségmegelőző Központ (ACDC) adatai szerint a kontinensen több mint 22 800 ember fertőződött meg, és 622 halálesetet jegyeztek fel. Az elmúlt héten az új fertőzések száma 200 százalékos emelkedést mutatott.
Korlátozott számú oltóanyag
A fertőzések és a halálozások többségét a Kongói Demokratikus Köztársaságból jelentették, ahol nagyrészt 15 év alatti gyerekeket betegít meg a majomhimlő. A szakértők szerint Kongóban és más országokban is kevés diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, ami megnehezíti, hogy ellenőrzés alá tudják vonni a vírus terjedését. A gyorsabban terjedő új variánst eddig Kongón kívül négy másik afrikai országban, illetve Svédországban mutatták ki.
Dimie Ogoina elmondta: sajnálatos, hogy bár a majomhimlő már 54 éve jelen van, a nemzetközi közösség csak most kezd gondolkodni azon, hogyan tudnák gyógyítani a betegeket. Szakértők szerint az ebolajárványok megfékezésére kidolgozott stratégiák esetleg ebben az esetben is hasznosak lehetnek, mert várhatóan a majomhimlő esetében is csak korlátozott számú oltóanyagra számíthatnak a hatóságok. Becslések szerint Afrikának mintegy 10 millió dózis vakcinára lenne szüksége, de várhatóan csak nagyjából 500 ezer fog eljutni hozzájuk, és bizonytalan, hogy egyáltalán mikor.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta a majomhimlővel kapcsolatban, hogy a kormánynak van képviselete a WHO-nál, és a tisztiorvosi szolgálat is figyelemmel kíséri a helyzetet. Egyelőre nem kellett beavatkozni a majomhimlő terjedése miatt, amely már Svédországban is megjelent. Az unió egyébként egyelőre nem hozott még olyan intézkedést, hogy bevezessenek-e utazási korlátozást az Afrikából érkezőkre, ami a járvány gócpontja. Rusvai Miklós víruskutató szerint a majomhimlő mindig is jelen lesz, nem tudják teljesen kiirtani.
[type] => post
[excerpt] => A WHO szakértője kedden kijelentette, hogy a nemzetközi közösség évtizedek óta tartó hanyagsága eredményezte, hogy Afrikában megjelent a majomhimlő egy új, a korábbiaknál könnyebben terjedő variánsa olyan országokban, amelyeknek nagyon kevés erőfo...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724865960
[modified] => 1724846247
)
[title] => Ezért terjed a majomhimlő – WHO szakértő
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 212655
[uk] => 212860
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 104140
[image] => Array
(
[id] => 104140
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2.jpg
[original_lng] => 46992
[original_w] => 773
[original_h] => 435
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/majomhimlo-2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1724941087:2
[_thumbnail_id] => 104140
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1419
[translation_required_done] => 1
[_oembed_848ee7a8294d858dd483a6f24d5caf0a] =>
À vomir ce torchon. La Vierge Marie traitée de "salope", "trainée", "truie" et "putain" : polémique après le dessin du jour de Charlie_Hebdo qui se paie et insulte les Chrétiens en associant, sans aucune raison, la Vierge Marie à la Variole Du Singe. pic.twitter.com/Zdbhh6pBIZ
Aujourd’hui, 11 février, Notre-Dame de #Lourdes est fêtée à travers le monde. Aujourd’hui, toucher le rocher de la Grotte des Apparitions, s’approcher de la source et prier au pied de Marie est enfin possible. pic.twitter.com/F3cuIM9Rui
Le virus de la variole du singe se propage à travers le monde, et c’est directement lié à la déforestation et à l’exploitation de la nature ⬇️ pic.twitter.com/O51dFriUJH
Az Egészségügyi Világszervezet frissítette azon kórokozók listáját, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik az emberiségre. A több mint 30 vírust, gombát és baktériumot tartalmazó listán szerepel az influenza A, a dengue-láz és a majomhimlő. Ez félelmet kelt egy esetleges újabb járvány kialakulását illetően.
A kórokozókat a globális egészségre gyakorolt potenciális veszélyük alapján választották ki, olyan kritériumok figyelembevételével, mint a magas fertőzőképesség, virulencia, valamint a vakcinákhoz és kezelésekhez való korlátozott hozzáférés. Ezt a listát a jövőben várhatóan frissíteni fogják, hogy tükrözze a globális változásokat, például az éghajlatváltozást, az urbanizációt és a nemzetközi utazásokat.
Bár ezek közül a kórokozók közül sok csak bizonyos területeken található, megvan a veszélye a globális terjedésnek. A lista segítséget nyújt a kezelési módszerek, oltások és diagnosztika fejlesztésében.
A 2022-es járvány után a majomhimlő vírus felkerült a listára, míg a himlő a potenciális biológiai fegyverként való felhasználása miatt maradt a listán. A listán szerepelnek az influenza A vírusai is, például a H5 altípus, amely szarvasmarháknál okozott járványt az Egyesült Államokban.
Az új baktériumok között vannak olyan törzsek, amelyek kolerát, pestist, vérhasat, hasmenést és tüdőgyulladást okoznak. Két olyan vírus is felkerült a listára, amelyek rágcsálókról emberre terjednek, mivel az éghajlatváltozással és az urbanizációval összefüggő megnövekedett átviteli kockázat.
A denevérek által terjesztett Nipah-vírus a magas mortalitási arány és az állatokról való könnyű átvitel miatt maradt a listán.
A világszerte jelentősen, csaknem megduplázódott kanyarós megbetegedések száma aggodalomra ad okot, és az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint több ország, köztük az Egyesült Királyság is elveszítheti „kanyarómentes” státuszát a szeptemberi felülvizsgálatkor, ami a védőoltások terén mutatkozó hiányosságokra és a betegség terjedésének növekedésére hívja fel a figyelmet – számolt be az Index.
A globális egészségügyi közösséget aggasztja a kanyarós megbetegedések számának jelentős növekedése, amely egy év alatt világszerte majdnem kétszeresére emelkedett.
Ez a tendencia különösen az Egyesült Királyságban vált érzékelhetővé, ahol a betegség terjedése potenciális vészhelyzetet idéz elő, és veszélyezteti az ország „kanyarómentes” státuszát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szeptemberben esedékes felülvizsgálat során.
A WHO előrejelzése szerint 2024-ben a kanyarós esetek száma legalább olyan magas lesz, mint 2023-ban. Dr. Patrick O’Connor, a WHO munkatársa, az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Infektológiai Társaság (ESCMID) barcelonai kongresszusán hangsúlyozta, hogy néhány ország elveszítheti „eliminációs státuszát”. O’Connor kiemelte a kanyaróvírus rendkívüli fertőzőképességét és az immunizációs lefedettség hiányosságait mint potenciális járványkitörési kockázatokat.
Az Egyesült Királyságban 1968 óta elérhető a kanyaró elleni védőoltás, amely hosszú ideig sikeresen visszaszorította a betegséget. Az oltások arányának csökkenése azonban aggodalomra ad okot. A WHO 2017-ben még „kanyarómentesnek” nyilvánította az országot, de ez a státusz 2019-ben elveszett az esetszámok növekedése miatt. Bár a Covid-19 terjedését célzó intézkedések ideiglenesen megtörték a kanyaró terjedését is, Anglia most újra vészhelyzetbe került: csaknem 900 esetet regisztráltak idén, ami jelentős növekedést jelent a tavaly regisztrált 368 esethez képest.
Globálisan 2023-ban több mint 321 ezer megbetegedést jegyeztek fel, ami 88%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A betegség leginkább alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban fordul elő, legmagasabb arányban Azerbajdzsánban, Kirgizisztánban és Jemenben.
Aggodalmát fejezte ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a H5N1 típusú madárinfluenza új variánsai okozta egyre növekvő fertőzésszám, valamint az emberről emberre terjedő fertőzés lehetősége miatt.
Genfi sajtótájékoztatóján Jeremy Farrar, a szervezet egyik vezető munkatársa elmondta, az új variánsok terjedése továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Mint mondta, félő, hogy a vírus, mely eddig csak állatról emberre terjedt – és így is magas halálozási aránnyal bírt –, a mutálódás következtében akár emberről emberre is terjedhet.
Tavaly január elejétől 2024 áprilisáig a WHO összesen 889 H5N1-ben megbetegedett embert regisztrált 23 országból – adta hírül az MTI.
Összesen 463-an haltak bele az egyébként 52 százalékos halálozási aránnyal bíró fertőzésbe.
Farrar aláhúzta: a fertőzött állatok megfigyelés alá helyezésénél még fontosabb felderíteni az eddig nem regisztrált eseteket.
A legújabb megbetegedésekkel kapcsolatban az Egyesült Államokban madárinfluenzával diagnosztizált tehenek esetét említette. Április kezdete óta az amerikai hatóságok egy emberről adtak hírt, aki megfertőződött a vírussal. A tájékoztatás szerint a férfit – akinek csupán a szeme vörösödött be – karanténba helyezték és antivirális gyógyszerrel kezelik.
Idén Kambodzsában egy kilencéves kisfiú halt meg H5N1-ben, tavaly pedig ugyanott három halálesetet regisztráltak.
A halálos kimenetelű emberi madárinfluenza-fertőzés egészen 1997-ig ismeretlen volt, a H5N1-vírus először ekkor ütötte fel a fejét Hongkongban, több ember életét követelve. A szárnyasokra azonban rendkívül veszélyes madárinfluenzában már több száz millió csirke és kacsa pusztult el, amióta a betegség 2003-ban pusztító útjára indult, és Ázsia-szerte megtizedelte a baromfiállományt. Az emberek körében a betegség Vietnámban és Thaiföldön szedte a legtöbb halálos áldozatot.
Várhatóan figyelmeztetést ad ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Johnson and Johnson (J&J) cég egyik köhögéscsillapító szirupja miatt, mert a készítmény nigériai készleteiben mérgező vegyületeket találtak – közölte pénteken az ENSZ-ügynökség. A köhögés, szénanátha és más allergiás reakciók kezelésére gyermekek számára készített, Benylin nevű szirupos orvosság vizsgált mintáiban a múlt héten elfogadhatatlan mennyiségű dietilénglikolt mutattak ki, ezért a nigériai egészségügyi hatóságok azonnal visszahívták a terméket.
A mérgező anyagot – a hasonló összetételű etilénglikol mellett – 2022 óta több mint 300 gyermek halálával hozták összefüggésbe Kamerunban, Gambiában, Indonéziában és Üzbegisztánban.
A nigériai hatóság lépése óta eltelt egy héten öt másik afrikai ország – Kenya, Ruanda, Tanzánia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság – szintén levetette a gyógyszert a polcokról.
A visszahívott készletet a gyártó dél-afrikai üzemében állították elő 2021 májusában, de mivel a márka jelenleg a J&J-ből tavaly kivált Kenvue tulajdonában van, az óriásvállalat az új céghez irányította a szennyezéssel kapcsolatos megkereséseket.
Pénteki közleményében a Kenvue azt állította, hogy mintavételt eszközölt az inkriminált nigériai tételen, ám abban a vizsgálat nem mutatott ki sem dietilén-, sem etilénglikol-szennyezést.
Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children – HBSC) című nemzetközi kutatás szerdán közzétett eredményei szerint.
A Koppenhágában bemutatott, a 2018-tól 2022-ig tartó időszakot vizsgáló jelentés szerint a kibertérben felbukkanó erőszak jelentősen megnőtt a legutóbbi, 2018-ban elkészített felmérés óta.
A legfrissebb adatok szerint a diákok 15 százaléka élt már át internetes zaklatást. A fiúk között ez az arány a 2018-ban közzétett jelentés 12 százalékáról 15 százalékra, a lányok között 13 százalékról 16 százalékra nőtt.
Emellett a 11 és 15 év közöttiek körében minden nyolc közül átlagosan körülbelül egy azt mondta, hogy már zaklatott másokat a kibertérben. Míg az előző jelentésben a fiúk 11 százaléka válaszolta, hogy már követtek el ilyen jellegű zaklatást, a mostani jelentésben ez az arány már 14 százalék, lányok esetében pedig hét százalékról kilencre nőtt az arány.
Minden tizedik fiatal már volt érintett fizikai erőszakban; e tekintetben a nemek között jelentősebb volt az eltérés: fiúk 14 százaléka, a lányok hat százaléka.
Az összeállítók több mint 279 ezer fiatal megkérdezésével tanulmányozták a gyerekek és a fiatal felnőttek körében megjelenő zaklatás és erőszak jellegét is.
A HBSC tanulmányához 11-15 éveseket kérdeznek meg négyévente. A legfrissebb felmérést – melyet 2021-ben és 2022-ben készítettek – európai, közép-ázsiai és kanadai diákokkal készítették, összesen 44 országból.
A jelentésben rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán változás állt be a fiatalok viselkedésében, s a pandémia idején gyakoribbá vált az erőszak is a köreikben, „miután a világuk egyre inkább virtuálissá vált”.
A legnagyobb mértékű erőszakos magatartást Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban és Moldovában mérték, mégpedig a fiúk között, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban volt – derült ki a jelentésből.
„Figyelmeztető ez a jelentés mindannyiunk számára, hogy szembeszálljunk a zaklatással és az erőszakkal, történjen bárhol és bármikor” – szögezte le Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, kiemelve, hogy mivel a fiatalok naponta akár hat órát is a kibertérben tölthetnek, a zaklatás és az erőszak arányaiban beálló legapróbb változások is súlyos nyomot hagyhatnak több ezer gyerek fizikai és mentális egészségén.
Aláhúzta: mindent meg kell tenni a gyerekek védelmére, online és offline felületeken egyaránt.
