Emberéletek is múlhatnak az amerikai nemzetközi fejlesztési támogatások befagyasztásán, tekintettel arra, hogy ez a lépés súlyos visszalépésekhez vezet az olyan halálos betegségek elleni küzdelemben, mint a malária vagy a HIV/AIDS – hívta fel a figyelmet hétfőn Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója genfi sajtótájékoztatóján.
Úgy vélekedett, hogy amennyiben az amerikai támogatás továbbra is kimarad, az az idén további 15 millió maláriás megbetegedéshez és akár 107 ezer további halálos áldozathoz vezethet.
Tedrosz közölte, hogy a hiányzó amerikai források miatt már most fennakadások vannak a malária és a HIV/AIDS megelőzését, illetve kezelését szolgáló projektekben.
A WHO főigazgatójának számításai szerint a HIV-projektek megszakadása akár 3 millió halálos áldozathoz vezethet.
Szintén figyelmeztetett a főigazgató az esetleges visszalépésekre a tuberkulózis, illetve a kanyaró elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy egy kizárólag az Egyesült Államok által támogatott – több mint 700 laboratóriumból álló, kanyaró-, illetve rózsahimlő fertőzésekre szakosodott globális hálózat „közvetlenül a végét járja”.
Tedrosz beszédében az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénél (USAID), illetve más – külföldi egészségügyi projekteket támogató – amerikai intézményeknél elhatározott drasztikus forráscsökkentésekre hivatkozott. Emlékeztetett arra, hogy
Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból is, ami szintén pénzügyi megszorításokhoz fog vezetni az ENSZ-szervezetnél.
A WHO főigazgatója mindemellett hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak jogában áll eldönteni, hogyan, illetve milyen mértékben nyújtson másoknak támogatást. „Az Egyesült Államoknak azonban felelőssége is gondoskodni arról, hogy közvetlen pénzügyi támogatásának megvonása rendezetten és emberségesen történjen, hogy az egyes országok alternatív pénzügyi forrásokat találhassanak” – húzta alá.
Öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is kihirdette a koronavírus-járvány kezdetét.
Ez idő alatt 5 846 210 ukrán betegedett meg koronavírusban, és 113 819-en haltak meg a betegség szövődményei következtében – közölte az Egészségügyi Minisztérium.
A megbetegedés első esetét 2020. március 3-án jegyezték fel.
„2024-ben Ukrajnában a Covid–19 megbetegedések száma 145 518-ra, a halálos kimenetelű esetek száma pedig 688-ra csökkent, szemben a 2021-es járványcsúcs adataival: 2 608 196 fertőzéses eset és 77 409 elhalálozás”, jelentette a tárca.
Ez alatt az öt év alatt összesen mintegy 36 millió oltást végeztek el. Az Egészségügyi Minisztérium megjegyezte, hogy a legaktívabban a 20-39 évesek vették fel a védőoltást.
A WHO hivatalosan 2023 májusában jelentette be a járvány végét. A Covid–19 azonban nem tűnt el, és az influenzával együtt továbbra is az akut légúti vírusfertőzések csoportjába tartozik, közölte a minisztérium.
„A súlyos lefolyású Covid–19 fertőzés elleni védekezés egyetlen hatékony módja a védőoltás. Ingyenes és a lakosság különböző kategóriái számára elérhető Ukrajna egészségügyi intézményeiben. Hogy felvegye a védőoltást, forduljon háziorvosához”, tanácsolják a szakemberek.
Az Egészségügyi Minisztérium 2024 augusztusában frissített ajánlásai szerint a legtöbb embernek egy Covid–19 elleni védőoltást kell felvennie a járványszezon kezdete előtt.
A súlyos lefolyású Covid–19 fertőzés kockázatának kitett személyek számára nagyobb számú oltóadag javasolt, azaz 6-12 hónap elteltével az újraoltást tanácsolják.
[type] => post
[excerpt] => Öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is kihirdette a koronavírus-járvány kezdetét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741905180
[modified] => 1741889592
)
[title] => Öt évvel ezelőtt kezdődött a Covid–19 világjárvány: hány ukrán betegedett meg ezalatt az idő alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235101&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235101
[uk] => 235109
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 235102
[image] => Array
(
[id] => 235102
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[original_lng] => 38432
[original_w] => 770
[original_h] => 431
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany-768x430.webp
[width] => 768
[height] => 430
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741882393:12
[_thumbnail_id] => 235102
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1575
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
A svájci IQAir cég, amely a levegő minőségének monitorozásával foglalkozik, a 2024-es évben mindössze hét országot talált, ahol a levegő minősége megfelelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványainak.
A 2024-es jelentéshez az IQAir tudósai több mint 40 000 levegőminőség-ellenőrző állomás adatát elemezték 8 954 helyszínen, 138 országban, területen és régióban.
Elemzőik szerint a következő hét ország felelt meg a WHO évi átlagos levegőminőségi előírásának:
Ausztrália
Bahama-szigetek
Barbados
Észtország
Grenada
Izland
Új-Zéland
Az Óceánia a világ legtisztább régiója: a régió városainak 57%-a megfelel a WHO évi előírásainak.
A 2024-es év legszennyezettebb országai a következők lettek:
Csád – a levegőminőség több mint 18-szorosan meghaladta a WHO évi ajánlásait;
Banglades – több mint 15-szörösen meghaladta a WHO évi ajánlásait;
Pakisztán – több mint 14-szeresen meghaladta a WHO évi ajánlásait;
Kongói Demokratikus Köztársaság – több mint 11-szeresen meghaladta a WHO évi ajánlásait;
India – több mint 10-szeresen meghaladta a WHO évi ajánlásait.
[type] => post
[excerpt] => A svájci IQAir cég, amely a levegő minőségének monitorozásával foglalkozik, a 2024-es évben mindössze hét országot talált, ahol a levegő minősége megfelelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványainak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741900080
[modified] => 1741885557
)
[title] => Tavaly mindössze hét országban felelt meg a levegő minősége a WHO előírásainak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235156&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235156
[uk] => 235013
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 235014
[image] => Array
(
[id] => 235014
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[original_lng] => 26951
[original_w] => 666
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741878358:5
[_thumbnail_id] => 235014
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1010
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
Öt év telt el azóta, hogy 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. A bejelentés nyomán számos példa nélküli intézkedés lépett életbe világszerte: országokat zártak le, határokat vontak meg, és egykor nyüzsgő városok elnéptelenedtek, szinte kísérteties csendbe borulva.
A 2020. március 23-án készült képen az üres Times Square látható New Yorkban Fotó: Northfoto
Most videó formájában emlékezhetünk meg erről a napról, egy fotó-összeállítással, amely a világ legikonikusabb nagyvárosainak kihalt utcáit mutatja be. A képsorok Párizs, New York, Velence, Moszkva, Rio de Janeiro, Isztambul és London szívébe engednek betekintést, ahol a normál körülmények között emberek ezrei hömpölyögnének, ám a járvány kezdetén a teljes csend és elhagyatottság uralta a tereket.
A képek megrendítő emlékeztetők arra az időszakra, amikor a világ megállt. Az egykor nyüzsgő Champs-Élysées üres volt, a Times Square neonfényei hiába világítottak, nem volt, aki lássa őket. A velencei csatornák partján nem tolongtak turisták, és a Rio de Janeiro-i Copacabana strandja szokatlanul csendes maradt.
A 2020. május 12-én készült képen zárt üzletek láthatók a Regent Streeten, London központjában, Nagy-Britanniában Fotó: Northfoto
A világjárvány első hónapjai mindenki számára emlékezetesek maradnak: a bizonytalanság, a félelem, de egyben a közösségek összefogása és a remény időszaka is volt. Négy évvel később már más kihívásokkal nézünk szembe, de a fotók visszarepítenek bennünket abba a pillanatba, amikor az emberiség egy közös ellenség ellen küzdött – és végül alkalmazkodott egy új valósághoz.
A 2020. április 14-én készült fotón ragasztott padok láthatók a Temze déli partján, a háttérben a londoni City, Londonban, Nagy-Britanniában Fotó: Northfoto
[type] => post
[excerpt] => Öt év telt el azóta, hogy 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. A bejelentés nyomán számos példa nélküli intézkedés lépett életbe világszerte: országokat zártak le, hat...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741872300
[modified] => 1741870461
)
[title] => Amikor megállt az élet: 5 éve, hogy a WHO világjárvánnyá nyilvánította a COVID–19-et (Fotók, videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235104&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235104
[uk] => 235226
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 235105
[image] => Array
(
[id] => 235105
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[original_lng] => 184048
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741959507:8
[_thumbnail_id] => 235105
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 842
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
Donald Trump kormánya kész meghagyni az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetben, azzal a feltétellel, hogy radikális reformot hajt végre, beleértve egy amerikai tisztviselő kinevezését a főigazgatói posztra Tedrosz Gebrejeszusz mandátumának 2027-es lejárta után – számolt be a Reuters két forrásra és egy újságírók által áttekintett dokumentumra hivatkozva.
A dokumentumban, amelyet Trump tanácsadóinak a beiktatása előtt adtak át, azt javasolták, hogy az Egyesült Államok a lehető leghamarabb jelentse be kilépését a WHO-ból, és fogadjon el „radikálisan új megközelítést” az ügynökséggel való együttműködésben, beleértve egy amerikai tisztviselő főigazgatói kinevezését is.
A szervezet reformjáról még Trump hivatalba lépése előtt szó esett. A Trump csapata felkérésére egy „független politikai szakértő” által kidolgozott terv egy amerikai különmegbízott kinevezését javasolja, aki tárgyal a WHO-val, és közvetlenül az elnöknek és a Fehér Háznak tesz jelentést.
A küldött ragaszkodott ahhoz, hogy az egészségügyi ügynökség élén egy amerikai tisztviselő álljon: „…az amerikai vezetés hiánya a WHO élén döntő tényező volt az amerikai pénzek pazarlásában és a szervezet hatékonyságának csökkenésében.”
Kínában jelenleg fokozott riadókészültség van érvényben, mivel egy új, a Covid–19-hez hasonló, influenzaszerű tünetekkel járó vírusról érkeznek jelentések országszerte.
Több, Kínával szomszédos ország közegészségügyi frissítéseket adott ki a humán metapneumovírusról (HMPV) a légúti fertőzés Kínában tapasztalt növekedése miatt.
A Newsweek e-mailben kereste meg az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériumát (HHS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai képviseleti irodáját, hogy kommentálja a hmptv-járványt.
A HMPV megbetegedések számának növekedéséről szóló jelentések világszerte aggodalmat keltettek, mivel a közelmúltban több esetet jelentettek a szárazföldi Kínán kívül is – Hongkongban és Malajziában. Sem a kínai kormány, sem a WHO nem hirdetett közegészségügyi vészhelyzetet a vírus miatt.
Öt évvel ezelőtt a Covid–19 első eseteit Kínában azonosították, majd később több tucat országot érintett, és globális világjárvánnyá vált, amely több mint 7 millió ember halálát okozta.
Számos vírus, köztük a madárinfluenza, a norovírus és az RSV világszerte és az Egyesült Államokban is kering. A vírusjárványok közegészségügyi kockázatot jelentenek, mivel jelentősen érintik a veszélyeztetett lakosságot, és megterhelik az egészségügyi rendszereket és erőforrásokat.
A humán metapneumovírus (hMPV) néven ismert betegség enyhe, megfázáshoz hasonló tünetegyüttest okoz.
A gov.uk, amely a Covid–19 típusú betegségeket követi nyomon, nemrégiben kimutatta, hogy ugyanaz a HMPV betegség már jelen van az Egyesült Királyságban is.
Egy Csiangszu tartománybeli orvos december 27-én közzétette, hogy egy eddig ismeretlen vírust fedeztek fel az egészségügyi intézményükben.
Az orvos elmondta, hogy az érintett betegek tüdőgyulladással és légzési nehézségekkel küzdenek.
Bár a vírus nem olyan fertőző, mint a koronavírus, lényegesen magasabb a halálozási aránya.
Az orvos szerint a 30 betegéből hatan sajnos meghaltak, további három pedig a halál küszöbén áll. Egy nő a közösségi médiában azt állította, hogy Shenyangban, Kína Liaoning tartományának legnagyobb városában, a nagy kórházak teljesen túlterheltek – írja a Daily Star.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszust, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) vezetőjét kórházba szállították, miután rosszul lett a brazíliai G20-as csúcstalálkozón – írta csütörtökön a helyi O Globo című lap.
Gebrejeszuszt a jelentés szerint belsőfül-gyulladás és magas vérnyomás okozta hipertóniás krízis tüneteivel a Rio de Janeiró-i Samaritano Barra da Tijuca kórházba szállították, miután hétfőn, a brazil nagyvárosban zajló G20-as csúcstalálkozón rosszullét jeleit mutatta.
A WHO vezetőjét először a találkozón szolgálatot teljesítő egészségügyi szakemberek vizsgálták meg, és gyógyszert adtak neki a magas vérnyomására, ám amint állapota stabilizálódott, elengedték.
Gebrejeszuszt csütörtök reggel még kórházi megfigyelés alatt tartották – tették hozzá.
2023-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 8 millió új tuberkulózisos esetet regisztrált világszerte. A betegség körülbelül 1,25 millió ember halálát okozta.
Ez a szám a betegség terjedése dokumentálásának teljes történetében a legnagyobb lett a WHO jelentése szerint – írja az AP News.
A halálos tuberkulózisos esetek száma csaknem megkétszerezte a HIV-fertőzés miatti halálozási arányt. A szervezet úgy véli, hogy a tuberkulózis valószínűleg ismét a vezető halálokká válik a fertőző betegségek között.
„Az a tény, hogy a tbc még mindig oly sok embert öl és fertőz meg, felháborító, mert megvannak az eszközeink a megelőzésére, kimutatására és kezelésére” – mondta edrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
A WHO ugyanakkor megjegyezte, hogy általában véve a tuberkulózis okozta halálozás világszerte tovább csökken, a fertőzések száma pedig stabilizálódott.
A WHO szerint a tuberkulózis továbbra is elsősorban Délkelet-Ázsia, Afrika és a Csendes-óceán nyugati részének lakosságát érinti. Indiában, Indonéziában, Kínában, a Fülöp-szigeteken és Pakisztánban a fertőzések több mint felét teszik ki.
A tuberkulózis a Mycobacterium tuberculosis (MBT) vagy a Koch-bacillus által okozott fertőző betegség.
Leggyakrabban a légzőszervek „szenvednek” a betegség során.
A tuberkulózis fő tünetei a következők:
több mint 2 hétig tartó köhögés;
emelkedett testhőmérséklet több mint 7 napig;
légzési nehézség;
mellkasi fájdalom;
rossz étvágy;
állandó gyengeség;
megmagyarázhatatlan fogyás;
fokozott izzadás, különösen éjszaka;
vér jelenléte a köpetben köhögéskor.
Jelenleg Ukrajna azon országok közé tartozik, ahol magas a tuberkulózis előfordulása. A multirezisztens forma széles körben elterjedt az országban, a legmagasabb fertőzési arányt Odessza, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Kárpátalja és Voliny régiókban regisztrálják.
[type] => post
[excerpt] => 2023-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 8 millió új tuberkulózisos esetet regisztrált világszerte. A betegség körülbelül 1,25 millió ember halálát okozta.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1730406120
[modified] => 1730337940
)
[title] => A WHO szerint 2023-ban volt a világon a legmagasabb a tuberkulózisfertőzés aránya
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=220545&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 220545
[uk] => 220464
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 178645
[image] => Array
(
[id] => 178645
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub.jpg
[original_lng] => 368941
[original_w] => 805
[original_h] => 453
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub.jpg
[width] => 805
[height] => 453
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub.jpg
[width] => 805
[height] => 453
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub.jpg
[width] => 805
[height] => 453
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/tub.jpg
[width] => 805
[height] => 453
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1730330741:5
[_thumbnail_id] => 178645
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1030
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi ellátásra szoruló csaknem ezer nőt és gyermeket tervez hamarosan légi úton kimenekíteni a Gázai övezetből – ismertette hétfőn Hans Kluge, az ENSZ-szervezet regionális igazgatója Koppenhágában.
Az akció keretében európai városokba evakuálják az embereket. A kimenekítést a WHO európai regionális irodája szervezi közösen az Európai Unióval, illetve egyes uniós tagállamokkal.
Rik Peeperkorn, a WHO palesztin területekért felelős képviselője már májusban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gázai övezetből egészségügyi okokból mintegy tízezer ember kimenekítésére lenne szükség. A WHO európai regionális irodája a Hamász és Izrael konfliktusának kitörése óta mintegy 600 egészségügyi kimenekítést szervezett meg hét európai ország területére.
„Erre nem lett volna lehetőség, ha nem tartottunk volna ki a párbeszéd mellett” – húzta alá Kluge. Rávilágított, hogy igaz ez Ukrajnára is, ahol a WHO minden partnerével kapcsolatban áll. Kluge fontosnak tartotta kiemelni, hogy az „egészségügyet nem szabad átpolitizálni”. Ilyen módon lehetséges mintegy 15 ezer HIV-fertőzött ellátása is gyógyszerekkel a Donyec-medence területén, ahol jelenleg harcok folynak.
„A legfontosabb gyógyszer a béke” – jelentette ki Kluge.
Egyben aggodalmát fejezte ki az orosz csapások következtében megsemmisült ukrán infrastruktúra miatt, illetve a küszöbön álló tél miatt is Ukrajnában.
„A polgári áramhálózat 80 százaléka megrongálódott, vagy megsemmisült. Egyes kórházakban az orvosok homlokukra erősített lámpák segítségével végeznek el műtéteket” – fűzte hozzá.
A kolera továbbra is gyorsan terjed világszerte. Augusztus 22-ig több mint 342 000 beteget és 2 400 halálesetet regisztráltak a különböző régiókban. Ezt bizonyítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai.
Tavaly 71 százalékkal nőtt a kolerában elhunytak száma 2022-hez képest, akkor több mint 4 ezren haltak meg.
A könnyen megelőzhető és könnyen gyógyítható betegség életeket követel, főként azokban az országokban, ahol nincs hozzáférés tiszta vízhez és alapvető higiéniai feltételekhez.
A kolera fő epicentruma jelenleg Afrikában vannak. Például a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szomáliában a betegek száma 125%-kal nőtt.
Ezenkívül járványkitöréseket regisztráltak Afganisztánban, Malawiban, Etiópiában és Haitin. A helyzet különösen nehéz ott, ahol háború vagy természeti katasztrófák miatt az emberek rossz körülmények között kénytelenek élni anélkül, hogy megfelelő gyógyszerhez jutnának.
A kolera akut hasmenéses fertőzés. Leggyakrabban a szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása okozza, így a probléma leküzdésének kulcsa a tiszta vízhez való hozzáférés és a megfelelő higiénia.
A WHO továbbra is együttműködik az országokkal, segíti őket egészségügyi ellátórendszerük fejlesztésében, gyógyszereket és oltóanyagokat szállít, de a szervezetnek további 50 millió dollárra van szüksége 2024-ben a betegség elleni hatékony küzdelemhez.
