Oroszország rekordokat döntött a Shahed drónok gyártásában– és ennek az ugrásnak a fő mozgatórugója Kína. Peking szállítja a gyártásukhoz szükséges alkatrészek nagy részét, beleértve a repülést és a célzást vezérlő mikrochipeket is, írja a The Telegraph.
Egy Alabuga nevű óriási gyártókomplexum működik Tatárföldön. A jelentések szerint három évvel ezelőtt még napi 10 drónt gyártottak. Ma ez a szám már 404. Havonta több mint 5000 Shahed gördül le a gyártósorról. Ugyanakkor, csak az elmúlt harminc napban, Oroszország több mint 8000 ilyen drónt gyártott Ukrajnában.
Az Ukrán Katonai Hírszerző Kutatóintézet becslése szerint ezeknek a drónoknak az alkatrészeinek 65%-a kínai eredetű. Ezek közé tartoznak a mikrochipek, antennák, akkumulátorok, szénszálak és FPGA programozható mikroáramkörök, amelyek valójában a fegyver „agyai”.
Így a kínai elektronika tette lehetővé nemcsak a Shahed tömeggyártását, hanem technikailag fejlettebbé is, jegyzik meg az elemzők. Az új verziók nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, és jobban védettek a rádióinterferenciától.
„Kína gyakorlatilag az orosz katonai-ipari komplexum fő támogatója” – mondta Spencer Faragasso, a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet vezető munkatársa.
Véleménye szerint Peking „felruházta Oroszországot a fegyvergyártáshoz szükséges képességekkel és eszközökkel”, és valójában részese ennek a háborúnak. Kína maga is aktívan eltünteti a nyomait. Így a kereskedelmi adatokat szisztematikusan „tisztítják”, és az áruáramlásokat elfedik.
A szerzők felhívják a figyelmet a költségek változására is. Míg 2022-ben Oroszország 20 000 dollárért vásárolt egy drónt Irántól, mostanra, kínai alkatrészekkel és saját gyártással a költsége 7 000–10 000 dollárra csökkent.
Ha semmi sem változik, az előrejelzések szerint 2026 végére Oroszország havi 10 000 drónt gyárthat.
Ugyanakkor az „Alabuga” nem egy földalatti bunker, és pontos helye senki számára sem titok. Ahogy Carolina Hird, a Hadtudományi Intézet elemzője megjegyezte, az ukrán nagy hatótávolságú drónok képességeinek bővülésével ez az ellenséges üzem támadás alá kerülhet.
Az Egyesült Királyságban elegendő sör lesz a futballszurkolók számára a nyári világbajnokság idején, de a közel-keleti harcok később befolyásolhatják a hús és más áruk elérhetőségét – jelentette ki Peter Kyle üzleti és kereskedelmi miniszter, számolt be a Politico.
A kiadvány korábban arról számolt be, hogy a brit kormány tervet dolgoz ki arra az esetre, ha bizonyos termékekből, például húsból hiány lenne. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus szén-dioxid hiányához vezetett, amelyet szénsavas italok, és különösen a sör előállításához használnak.
Ennek kapcsán Peter Kyle-t megkérdezték, hogy a britek vásárolhatnak-e majd sört a június 11-én kezdődő világbajnokság előtt. A miniszter szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra.
„Jelenleg ez nem aggasztja a gazdaságunkat, rendben? Megnyugtathatom az embereket ezzel kapcsolatban. Ha változik, szólok nekik, de egyelőre az embereknek továbbra is élvezniük kell a sört, a húst és a salátákat” – mondta Kyle.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Királyságban elegendő sör lesz a futballszurkolók számára a nyári világbajnokság idején, de a közel-keleti harcok később befolyásolhatják a hús és más áruk elérhetőségét – jelentette ki Peter Kyle.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776706523
[modified] => 1776620271
)
[title] => Biztosították a szurkolókat Nagy-Britanniában, hogy lesz elegendő sör a világbajnokság idején
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280543&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 280543
[uk] => 280310
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 280311
[image] => Array
(
[id] => 280311
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1.webp
[original_lng] => 79464
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/s6snnx-c2048x1152x0sx91s-12add804c6af362cc2b9a01542967ef1.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1776609474:12
[_thumbnail_id] => 280311
[_edit_last] => 12
[views_count] => 692
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 26899477000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 38991
[1] => 3868853
[2] => 15839
[3] => 3868856
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ellátás
[1] => ngy-britannia
[2] => sör
[3] => világbajnokság
)
)
[2] => Array
(
[id] => 280196
[content] =>
Olaszországban és Európa egészében gyógyszerhiányhoz vezethet, ha a Hormuzi-szoros tovább lezárása miatt a főhatóanyagok nem érkeznek meg a Közel-Keletről – jelentette ki Orazio Schillaci olasz egészségügyi miniszter szerdán.
A tárcavezető sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban közös európai tervet kell életbe léptetni a távol-keleti országoktól való gyógyszerfüggőség megszüntetésére.
„Elfogadhatatlan, hogy bármilyen diplomáciai incidens, geopolitikai feszültség, mint a mostani, veszélybe sodorja az olasz és európai polgárok egészségét” – jelentette ki Orazio Schillaci.
Marcello Gemmato egészségügyi államtitkár egy római szakmai fórumon hozzátette, hogy az Olaszországban alkalmazott életmentő gyógyszerek aktív princípiumainak közel nyolcvan százaléka külföldről, főleg Indiából és Kínából érkezik, és „az ellátás megszakítása esetén Olaszország nehézségbe kerülhet”.
Gemmato hozzátette, hogy a tárca a nemzeti gyógyszeripar erősítését szorgalmazza.
A vészharangot Marcello Cattani a Farmindustria gyógyszeripari szervezet elnöke kongatta meg kedden, hangoztatva, hogy ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, néhány hónapon belül hiány jelentkezhet az olaszországi gyógyszerpiacon olyan termékek esetében, mint a paracetamol, az antibiotikumok és a rákgyógyszerek.
Hozzátette: az iráni háború az utóbbi négy év harmadik „gyógyszersokkját” okozta, az előállítási árak 2021-től több mint húsz százalékkal emelkedtek.
Kijevben pénteken több ezer otthon fűtés nélkül van, és nagyszabású áramkimaradásokat is vannak, ezért a kijevi lakosokat arra kérem, hogy lehetőség szerint hagyják el a várost és menjenek olyan helyre, ahol alternatív energia- és fűtési források állnak rendelkezésre – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a polgármester megjegyezte, hogy a városi közművek vészhelyzeti üzemmódban működnek, de hozzátette, hogy az időjárási körülmények a következő napokban nehezek lesznek. „Felszólítom a főváros azon lakosait, akiknek lehetőségük van ideiglenesen elhagyni a várost oda, ahol alternatív energia- és hőforrások állnak rendelkezésre, tegyék meg” – hangsúlyozta.
Jelenleg Kijev lakóépületeinek fele – közel 6000 – fűtés nélkül áll, mivel az ellenséges támadás megrongálta a főváros kritikus infrastruktúráját. Ezenkívül a főváros vízellátási zavarokkal is küzd. „A kommunális szolgáltatások a mobil kazánházakból újraélesztették a szociális intézményeket – elsősorban a kórházakat és a szülészeti kórházakat. Az energetikai dolgozókkal közösen azon dolgoznak, hogy helyreállítsák a kijevi lakosok otthonainak áram- és hőellátását” – jegyezte meg a főváros polgármestere. Klicsko ugyanakkor elismerte, hogy a Kijev elleni éjszakai kombinált támadás volt az eddigi legfájdalmasabb a főváros kritikus infrastruktúrája számára.
Péntek éjjel Oroszország hatalmas csapást mért Kijevre és a kijevi régióra több tucat drónnal, ballisztikus rakétával és Kalibr cirkálórakétával. A légierő közlése szerint a fővárost különböző irányokból rakéták és drónok támadták. Az oroszok Kijev elleni támadása következtében 25-en megsérültek és négyen meghaltak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kijevben pénteken több ezer otthon fűtés nélkül van, és nagyszabású áramkimaradásokat is vannak, ezért a kijevi lakosokat arra kérem, hogy lehetőség szerint hagyják el a várost olyan helyre, ahol alternatív energia- és fűtési források állnak rende...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767975360
[modified] => 1767966621
)
[title] => Hagyják el Kijevet azok a lakosok, akiknek lehetőségük van rá – Klicsko
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=268507&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 268507
[uk] => 268522
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 268508
[image] => Array
(
[id] => 268508
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko.jpg
[original_lng] => 40210
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kliccsko.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1767963313:2
[_thumbnail_id] => 268508
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1030
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4a00d380d0caac4149352a7e2022bc34] =>
[_oembed_time_4a00d380d0caac4149352a7e2022bc34] => 1767959428
[_algolia_sync] => 631087559002
[_oembed_778e7c7ba27c798b9860144c61561362] =>
[_oembed_time_778e7c7ba27c798b9860144c61561362] => 1771075914
[_oembed_62c2dbf2c556ec6d7e0dd00938af1dc8] =>
Was jeder deutsche Haushalt laut Bundesamt für Katastrophenschutz nun vorrätig haben sollte https://t.co/XsD0LGAVs4
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Miközben Svédország külpolitikájában az Ukrajna melletti szolidaritás élharcosaként lép fel, saját határain belül rideg közönnyel fogadja a háború elől menekülőket. A nemzetközi támogatás ígéretei mögött egyre inkább felsejlik a valóság: a jogok korlátozottak, a szociális ellátásokhoz való hozzáférés szűkös, a jövő bizonytalan.
Svédország történelmileg Európa egyik legliberálisabb bevándorláspolitikáját képviselte, ám ez a politika jelentős változáson ment keresztül. Manapság a svéd kormány kifejezetten arra törekszik, hogy a lehető legszigorúbb bevándorlási és integrációs politikát folytassa. Az ukrán menekültek ezt a fordulatot a saját bőrükön tapasztalják.
Bár az Európai Unió Ideiglenes Védelemről szóló irányelve egységes minimumkövetelményeket határoz meg az ukrán menekültek ideiglenes tartózkodására és védelemére, a jogok és támogatások részletes szabályozása tagállami hatáskörben marad, így ezek gyakorlati érvényesülése eltérhet az egyes országokban. Míg a szomszédos Dániában és Norvégiában az ukránok ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a menekült státusszal rendelkezők, Svédország az ideiglenesség elvét olyan komolyan vette, hogy kezdetben kizárólag a menedékkérőknek járó minimum feltételeket biztosította a számukra. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ukránok az első években nem kerültek be a lakossági nyilvántartásba, ami súlyosan korlátozta jogaikat és megnehezítette egyes közszolgáltatásokhoz való hozzáférésüket.
Emellett alacsonyabb anyagi támogatást kaptak, mint más állampolgárságú menekültek, és korlátozottan fértek hozzá nyelvtanfolyamokhoz, valamint egyéb integrációs programokhoz. A helyzet súlyosságát jól illusztrálja egy kortárs vicc: „Tudod miben különbözik egy Svédországban élő ukrán egy svéd hajléktalantól? A hajléktalan rendelkezik személyi azonosítóval és több joga van.”
Svédország 2024 novemberében enyhített az ukrán menekültekkel kapcsolatos politikáján. Az eddigi három év helyett mostantól egy év után bejegyzik őket a lakossági nyilvántartásba, ami gyorsabb hozzáférést biztosít számukra az integrációs programokhoz és a letelepedési támogatáshoz. Ugyanakkor, miközben könnyítettek bizonyos feltételeken, új korlátozásokat vezettek be más típusú pénzügyi támogatások, például a gyermekek után járó juttatások terén. Emellett az uniós irányelv alapján biztosított ideiglenes védelem időtartama nem számít bele az állandó letelepedéshez szükséges tartózkodási időbe, így hosszú távon nem ad valódi esélyt az ukránok számára, hogy Svédországban maradhassanak.
Kevesebb ukrán menekült érkezik, többen távoznak
A szigorúbb befogadási feltételek hatása világosan kirajzolódik a számokból. Az északi országok közül Svédország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet lakosságszám-arányosan: 2025 februárjáig 70 185 főt regisztráltak, ami a népesség mindössze 0,7 százaléka. Ezzel szemben Norvégiában 88 950 (1,6 százalék), míg Finnországban 77 620 (1,4 százalék) ukrán menekült talált menedéket – arányaiban több mint kétszer annyi, mint Svédországban. Ráadásul sokan nem is maradnak: míg Svédországból a menekültek egyharmada már továbbállt, Norvégiában és Finnországban ez az arány csupán 10 százalék körüli. Ezenkívül Svédországban az ukrán menekültek nagyobb mértékben gondoskodnak a saját megélhetésükről, mint a szomszédos országokban.
A svéd rendszer „sikeresnek” tűnhet azok szemében, akik a restriktív bevándorlási politikát támogatják: kevesebben érkeznek és a többségük önellátó. A kutatások azonban rámutatnak, hogy ez az önellátás gyakran kényszerből, nem választásból fakad – és sok esetben a feketegazdaságban történik.
A feketegazdaság csapdájában: kiszolgáltatottság és láthatatlanság
A NIBR és NordForsk kutatásai szerint az ukrán menekültek Svédországban jóval gyakrabban kerülnek kapcsolatba a be nem jelentett munka világával, mint más északi országokban élő sorstársaik. A válaszadók kétszer annyiszor számoltak be arról, hogy feketemunkát kínáltak nekik, vagy végeztek, mint a többi északi országban élők. A fekete munkavállalás nem önkéntes választás eredménye, a legális munkavállalás nehézségei és a gyenge szociális háló kényszeríti az ukránokat az informális gazdaságba.
Az ukrán menekültek Svédországban nagyobb arányban élnek szegénységben, mint a környező jóléti államokban. A válaszadók egynegyede küzd anyagi nehézségekkel: 20 százalékuk számára nehéz a megélhetés, míg 5 százalék saját bevallása szerint szegénységben él. Emellett rosszabb értékelést adnak a svéd befogadási rendszerről, a hatóságok működéséről és az elérhető közszolgáltatásokról, mint a szomszédos országokban védelmet kérő honfitársaik. Míg Finnországban, Dániában és Norvégiában csupán 6–7 százalékuk sajnálja, hogy oda menekült, Svédországban ez az arány már 17 százalék, ami arra utal, hogy sokan megbánták, hogy az egykor önmagát humanitárius nagyhatalomként pozícionáló országot választották.
Az alacsony összegű támogatások és minimális jogok nehézségeket és bizonytalanságot okoznak az ukrán menekültek számára. A jelenlegi gyakorlat hosszabb távon nemcsak a menekültek számára jelent kockázatot, hanem alááshatja a skandináv jóléti modell alapját is. Az informális gazdaság felé terelt ukrán menekültek jogfosztottsága és kiszolgáltatottsága párhuzamos társadalmak kialakulásához vezethet. A közvetett elrettentés stratégiája rövid távon csökkentheti az érkezők számát, ám hosszabb távon társadalmi és gazdasági feszültségeket gerjeszt.
Ukrajna fontos, az ukrán menekültek nem
Svédország külpolitikája és menekültügyi rendszere éles ellentétben áll egymással. Míg a svéd politikusok hivatalos nyilatkozataikban hangsúlyozzák az Ukrajnával való szolidaritásukat, az ukrán menekültek helyzetére kevés figyelem irányul. Elgondolkodtató, hogy a svédek körében mennyire kevéssé ismert, hogy hazájuk bánik legmostohábban az ukrán menekültekkel egész Európában. Ideje lenne, hogy Svédország nyílt társadalmi vitát folytassanak az ukránok befogadásáról, és felülvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyek hosszú távon nemcsak az ukrán menekültek, hanem az egész társadalom számára is károsak lehetnek.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ukrajnai menekültek jelenleg automatikusan minden osztrák szociális juttatásra jogosultak – ez a gyakorlat azonban véget érhet, jelentette az Exxpress az osztrák integrációs, család- és Európa-ügyi miniszter, Claudia Plakolm szavaira hivatkozva.
A politikus szerint a jelenlegi szabályozás szerint az ukrán menekültek különleges elbírálásban részesülnek más menedékkérőkhöz képest, amelyet igazságtalannak tart. Úgy véli, az ideiglenes védelemről szóló rendeletet fel kellene függeszteni, és az ukránoknak ugyanazon szabályok szerint kellene ellátást biztosítani, mint bármely más menedékkérőnek.
A beszámoló szerint különösen Salzburgban regisztrálnak egyre több, kárpátaljai roma családot, akik új ukrán útlevelekkel érkeznek, noha a riport szerint sem ukránul, sem oroszul nem beszélnek. Mégis teljes hozzáférést kapnak az osztrák családtámogatási rendszerhez, beleértve a gyermeknevelési támogatásokat és a társadalombiztosítást is.
Az Exxpress kiemeli, hogy míg Ausztriában minden ukrajnai menekült automatikusan jogosult szociális juttatásokra, addig például Magyarországon és Szlovákiában csak azok részesülnek hasonló támogatásban, akik a háborús övezetekből érkeznek.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Február 24-én harmadik évfordulójához érkezett az orosz–ukrán háború. A fegyveres összecsapások miatt emberek milliói kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonukat. Magyarország a háború kezdete óta humanitárius eszközökkel segíti Ukrajnát és az ukrán menekülteket.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére ismertette, hogy a háború kitörése óta 1,4 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A rászorulók 700 ezer alkalommal igényeltek segítséget a magyar hatóságoktól és a karitatív szervezetektől, közülük pedig 50 ezren igényeltek menedékes státuszt.
„A Magyarországon tartózkodó menekülők száma azonban ennél magasabb. A biometrikus úti okmányokkal rendelkező ukrán állampolgárok vízummentesen tartózkodhatnak az országban menedékes státusz megigénylése nélkül is” – tájékoztatott a magyar Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
Hozzátették, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Magyarország erején felül teljesít mind az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség, mind az ukrán menekültek ellátása és elszállásolása terén. Példaként említették, hogy a háború kitörése óta „Magyarország már több mint száz milliárd forintot fordított „ Ukrajnára és az onnan érkezők megsegítésére.
Ingyenes egészségügyi ellátás, utazás és oktatás
Az Európai Unióban 2001-ben fogadták el az átmeneti védelemről szóló irányelvet, miután a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok miatt Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is sokaknak kellett elhagyniuk az otthonukat. Az átmeneti védelem, vagy „menedékes státusz” – ahogyan a neve is mutatja – nem egyezik meg a menekültstátusszal. A menedékes státusznak határideje van, amelynek lejáratát 2026. március 4-ig hosszabbította meg az Európai Unió Tanácsa. Az átmeneti védelmet automatikusan megítélik, de a jogosultaknak tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk abban az uniós országban, ahol tartózkodni szeretnének.
A státuszt igénylők tartózkodási és lakhatási, munkavállalási, valamint a szociális és orvosi ellátás igénybevételének jogával is élhetnek.
Magyarországon a menekültek többek között szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatást, és ingyenes utazási lehetőséget is kapnak.
A családoknak üdülést, míg az ukrán sportolóknak felkészülési helyszínt is biztosítottak. Ezen kívül az energetikai területen, az áramszállítás formájában is segítséget kapott Ukrajna.
A magyar állam egy jól szervezett rendszer keretében folyamatosan biztosítja az Ukrajnából érkezettek szükség szerinti ellátását. „A menedékesek számára az elmúlt három évben több tucat szolgáltatást biztosítunk, például gyorsellátást nyújtunk a határon, Segítségpontokon Záhonyban és Beregsurányban. Az orosz–ukrán háború elől menekülő személyek megigényelhetik a menedékes státuszt, ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, valamint gyermekeik ingyenesen járhatnak oktatási intézményeinkbe. Emellett egyes szociális juttatásokra is jogosultak – például létfenntartási támogatás –, engedélymentesen dolgozhatnak. Az érintettek további támogatási eszközökhöz is hozzáférhetnek, beleértve a 25 év alattiak SZJA mentességét, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat, valamint a szálláshoz jutás eszközei is elérhetők” – részletezték.
Hozzátették, hogy a magyar köznevelésben résztvevő ukrán gyermekek további, heti 5 órányi egyéni felkészítésben is részesülhetnek, ideértve a magyar nyelvtanulást, tantárgyi felzárkóztatást, amelynek költségét a magyar állam fedezi. Mindemellett Magyarország ingyenes gyermekétkeztetést biztosít a menekülő családoknak. A „Students at Risk” ösztöndíjprogram keretében az ukrajnai egyetemisták a magyar egyetemeken is folytathatják tanulmányaikat.
A karitatív szervezetek is milliárdos támogatást nyújtanak
A menekültek fogadásában és ellátásában hat karitatív szervezet is részt vesz, valamint a települési önkormányzatok is segédkeznek. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a segítő munkából hatalmas mértékben vették ki a részüket a karitatív szervezetek, amelyek 5500 tonna élelmiszert, ruházatot és gyógyászati segédeszközt szállítottak át Ukrajnába mintegy 13 milliárd forint értékben.
A Baptista Szeretetszolgálat arról tájékoztatott, hogy az ukrajnai háború első napjától kezdve megfeszített erővel dolgoznak a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek ellátásán. Szükség esetén a nemzetközi szervezetekkel és a Karitatív Tanács tagjaival, a legnagyobb magyarországi segélyszervezetekkel is szorosan együttműködnek.
„A Baptista Szeretetszolgálat a háború három évvel ezelőtti kitörése óta magyarországi magánszemélyek és cégek adományaival, a Miniszterelnökség, a Hungary Helps Program és a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács támogatásával, valamint az amerikai és európai baptisták céladományainak segítségével, összesen mintegy az 3 és fél milliárd forint értékben hajtott végre humanitárius programokat Magyarországon és Ukrajnában a fegyveres konfliktus elől menekülők megsegítése érdekében. Ezen túl, a szervezet mintegy 300 millió forint értékben szállított természetbeni adományokat, elsősorban Kárpátalja területére, a belső menekültek támogatására” – fejtették ki a hirado.hu-nak.
Hozzátették, hogy kormányzati felkérésre információs és segítőpontot alakítottak ki Tiszabecsen, ahol menekülők ezreit látták el információval, étellel, szállással, valamint segítették az elhelyezésüket és a tovább utazásukat. Budapesten a hajléktalan ellátással foglalkozó intézményük egyik épületét felújították, ahol nyolcvan férőhelyet biztosítanak a harcok elől menekülőknek. Húsz szobában elsősorban családokat helyeztek el, emellett egyedülálló férfiak is élnek a szálláshelyen. A legtöbben dolgoznak, a gyerekek pedig iskolába járnak.
A BOK sportcsarnokban kialakított központi tranzitváróban más segély- és civilszervezetekkel együtt, állami felkérésre segítették a Budapestre érkező menekültek ellátását. Az ellátottak száma Tiszabecsen és a BOK csarnokban összesen 33 ezer fő volt. A Baptista Szeretetszolgálat utalványprogramjának köszönhetően körülbelül ötszáz menekültet támogattak, valamint másokat – körülbelül harminc főt – jelenleg is albérlet-díj támogatással segítenek. Ezenkívül élelmiszer-adományokkal is segítik az ukrajnai menekülteket.
A Baptista Szeretetszolgálat a határon túl is segíti az ukrajnai menekülteket, Beregszászbann és Ungváron egy segélyezéssel foglalkozó irodát tartanak fenn. Emellett logisztikai támogatásával segítik az Egyesült Államokból érkező orvoscsoportok munkáját, de előfordult, hogy generátorokat is küldtek a háborús közép-Ukrajnába. Mint írták: „Nagy léptékű karitatív programjainkon keresztül Kárpátalján több mint 2 ezer belső menekült napi élelmezését biztosítottuk, két éven keresztül, közel 30 településen. Ezen túl a menekült gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk, szüleiknek és a másodjára menekülő idős kedvezményezetteknek pedig pszichoszociális segítséget nyújtottunk” – számolt be róla a Baptista Szeretetszolgálat.
A lap kérdésére válaszolva a Katolikus Karitász is küldött támogatási adatokat. A humanitárius szervezet szintén a háború első napjaitól kezdve segíti az ukrajnai menekülteket. A krízis első napjaiban azonnali életmentő segítséget nyújtottak: élelmiszer-, higiéniai és ruházati csomagok formájában. A határ menti és pályaudvarokon segítő pontokat biztosítottak, valamint ideiglenes szálláshelyeket is működtettek. Budapesten Integrációs Központot hoztak létre, ahol lakhatási támogatást, munkaerőpiaci tanácsadást, ügyintézési segítséget, nyelvórákat és gyermekek beiskoláztatásában nyújtottak támogatást. A Katolikus Karitász emellett közösségi programokkal, nyári táborokkal és egészségügyi szűrővizsgálatokkal is segíti a beilleszkedést és az egészségmegőrzést.
„A háború elmúlt három évében a Karitász közel 600 szállítmánnyal, összesen több mint 450 tonna súlyú, közel 1 milliárd forint értékű adománnyal segítette a kárpátaljai és belső-ukrajnai rászorulókat. A szervezet tartós élelmiszert, ruházatot, kórházi eszközöket, aggregátorokat, és más eszközöket is eljuttatott az emberekhez”.
A krízis kezdete óta a Karitász több mint 42 ezer menekültnek nyújtott közvetlen segítséget, és több ezer Ukrajnából érkezett családot támogatott különféle szolgáltatásokkal, hogy minél teljesebb életet élhessenek új környezetükben.
A lakhatási támogatáson viszont szigorított a kormány
A magyar kormány tavaly szigorított az ukrajnai menekültek lakhatási támogatásán. A Magyar Közlönyben 2024 júniusának végén jelent meg egy rendeletmódosítás, amely szerint csak azok a menekültek jogosultak a lakhatási támogatásra, akik az „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről érkeznek.
Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a szigorításra, a Miniszterelnökségi Sajtóiroda úgy reagált, hogy „2024. augusztusában, a környező országok gyakorlataihoz hasonlóan a háború elhúzódása indokolttá tette az elszállásolási rendszer átalakítását.”
Mint írták: „Magyarországon minden orosz–ukrán háború elől menekülő személy továbbra is hozzáfér a szálláshoz jutási eszközökhöz, így a legkiszolgáltatottabbak – az Ukrajna háború sújtotta területeiről érkezők – igénybe vehetik a teljes körű állami elszállásolást. A nem háború sújtotta területről érkező munkaképes személyek számára már minimális munkavégzés esetén, heti 20 óra is igénybe vehető a Menedékes Munkavállalók Lakhatási Támogatása. Két és fél évvel a háború kitörését követően ez egy arányos és észszerű változtatás volt” – ismertette lapunkkal a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
A humanitárius segítség is javíthat a diplomáciai kapcsolatokon
Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak. A miniszterelnök világossá tette, hogy nem hajlandó részt venni a katonai konfliktusban.
A magyar kormány évek óta jelentős támogatást ad Ukrajnának, és az ukrán menekülteknek, ami a kijevi vezetéssel is javíthatja a kapcsolatokat.
Bizakodásra adott okot, amikor 2023-ban elfogadta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely kimondja a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok korábbi jogainak visszaállítását. Tavaly augusztusban megnyílt Budapesten az első magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium. A csepeli intézményt Volodimir Zelenszkij személyesen is meglátogatta, amikor 2024 novemberében Budapestre érkezett. Habár a kapcsolatok javítására voltak erőfeszítések, az ukrajnai háborúról képviselt eltérő vélemények miatt ismét előtérbe kerültek a korábbi konfliktusok.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára február elején jelentette be, hogy a magyar kormány a konfliktusok ellenére is segítséget nyújt Ukrajnának. A politikus az ukrán fővárosba utazott, majd bejelentette, hogy a magyar kormány iskolát, óvodát, rendelőintézetet, okmányirodát, illetve szolgáltató központot épített újjá Kijev környékén. Magyar Levente hangsúlyozta, hogy: „Mi azt a fajta emberközeli segítséget szeretnénk megadni napi szinten a nélkülözőknek, amelyekkel életeket tudunk jobbá tenni, és ezt a tevékenységet folytatjuk is következetes módon immár harmadik éve”.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Ismét emelkedett 2025-ben az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekkel, elsősorban az FPV drónokkal való ellátottsága, most ez a szám körülbelül 200 ezer egység havonta – jelentette be vasárnap Ivan Havriljuk, a védelmi miniszter első helyettese a Védelmi Minisztérium YouTube-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Havriljuk elmondta: „A hadszíntéren katonaságunk biztonsági szintje nem lett rosszabb, mint a tavalyi nyári-őszi időszakban. Más kérdés, hogy ha pilóta nélküli rendszereket, főleg FPV drónokat vesszük, akkor 2024 első negyedévét átlagosan havi 20 ezerrel kezdtük, ma ez a szám havi 200 ezer körül van, és egyre növekszi.”
Havriljuk szerint nem csak FPV drónokról van szó, hanem más pilóta nélküli rendszerekről is. Különösen kemény munka folyik jelenleg a földi, pilóta nélküli rendszerek bevezetésén – tette hozzá.
A védelmi miniszter első helyettese szerint különös figyelmet fordítanak arra, hogy ezek a rendszerek logisztikai, aknásítási, területi aknamentesítési, valamint kiürítési feladatokat lássanak el.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ismét emelkedett 2025-ben az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekkel, elsősorban az FPV drónokkal való ellátottsága, most ez a szám körülbelül 200 ezer egység havonta – jelentette be vasárnap Ivan Havriljuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739177280
[modified] => 1739130767
)
[title] => Az ukrán fegyveres erők már havi 200 ezer drónt kapnak a fronton
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=232003&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 232003
[uk] => 232008
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 232004
[image] => Array
(
[id] => 232004
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1.jpg
[original_lng] => 24492
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dron-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1739129624:2
[_thumbnail_id] => 232004
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3235
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1203100720001
[_oembed_94c9a29ce82f149ebf3c64b5ed7887aa] =>
Operating a drone from the summit of Mount Everest.
Ukrainian Digital Transformation Minister Mykhailo Fedorov announced the new Brave1 Market, billed as an Amazon-like marketplace where authorized service members can purchase goods using their unit’s funds or ePoints. He said it currently offers more than 1,000 different goods,… https://t.co/A0Lz60PNSEpic.twitter.com/KX7pGV5xpH
British company MGI Engineering, founded by a former F1 engineer, will send SkyShark kamikaze drones to Ukraine in the coming weeks. With a 250 km range and 450 km/h top speed, each drone costs $67,000. A heavier strike UAV, TigerShark, is also in development as a cheaper… pic.twitter.com/VbVRsCvmvL
Hatalmas port kavart Németországban az, hogy a szövetségi munkaügyi hivatal két migránsnak magasabb bért írt elő, mint ugyanabban a munkakörben dolgozó német kollégáiknak.
Az SV Druck GmbH logisztikai vállalat a múlt hónapban két migránst akart alkalmazni szállítmányozási asszisztensként az egyik weingarteni raktárában. A vállalat a leendő munkavállalóknak a törvényes minimálbért, 12,82 eurót ajánlotta fel. Február 1-jén kellett volna munkába állniuk, de a folyamat bürokratikus akadályba ütközött, amikor a migrációs és integrációs hivatal a munkaügyi hivatal kifogására hivatkozva megtagadta a foglalkoztatás engedélyezését – írja a Schwäbische Zeitung cikkét szemléző V4NA nemzetközi hírügynökség.
Németországban a menekültek munkaszerződését az illetékes hatóságoknak kell aláírniuk. A január 20-án kiadott levél szerint a foglalkoztatást azért nem hagyták jóvá, mert a javasolt bért túl alacsonynak ítélték.
Az ügynökség úgy döntött, hogy a migránsoknak legalább 14 eurós órabért kell fizetni, mivel ezt határozták meg a hasonló munkakörökben szokásos bérnek. A vállalat azonban már számos német állampolgárt foglalkoztat ugyanebben a munkakörben a törvényes 12,82 eurós minimálbérért.
A vállalat HR osztálya kifejtette, hogy diszkriminatív lenne, ha magasabb bért hagynának jóvá a migránsoknak, miközben a német alkalmazottak kevesebbet keresnek azonos feladatok elvégzéséért, de tiltakozásukat figyelmen kívül hagyták.
Az SV Druck GmbH végül úgy döntött, a két férfi munkaszerződését felbontja, hogy elkerülje a belső konfliktusokat a személyzet között.
Ausztriában is rengeteg helyen még mindig a migránsoknak kedveznek a balliberális vezető politikusok. A Diakonie jótékonysági szervezet és Bécs városa 110 vadonatúj lakást bocsátott a Bécs Favoriten kerületében menedékjoggal rendelkező migránsok rendelkezésére. Az ügy már tavaly ősszel nagy port vert fel Bécsben, különösen azok körében, akik évek óta várnak lakásfelújításra.
A 110 új, légkondicionált és erkélyes, fényűzően berendezett lakás, amelyet a menedékjoggal rendelkezőknek adnak majd bérbe, a helyi lakosokat is felháborította. Az Osztrák Szabadságpárt a lakásügyben írásban megkereste Peter Hacker baloldali városi szociális tanácsost. A tanácsos közlése szerint a projekt kizárólag migránsokat céloz meg, osztrák állampolgárok nem tartoznak a célcsoportba. Azok a menedékjoggal rendelkező migránsok, akik beköltöznek az új épülő komplexumba, jogosultak az alapellátásra.
Az elismert menedékkérők igényelhetnek támogatást a megélhetési költségeik fedezésére, például a lakbérre is.
Az ukrán Védelmi Minisztérium változtatásokat kezdeményezett a kezelésen vagy rehabilitáción lévő katonák élelmezési rendszerében. Az erre vonatkozó határozatot a Minisztertanács jóváhagyta, áll a tárca közleményében.
Megjegyezték, hogy a kezdeményezett változtatásoknak köszönhetően az ukrán katonák étkeztetése a NATO-országok katonai egészségügyi intézményeinek szabványai szerint történik.
Az új normák értelmében, a polgári kórházakban a katonai állomány étkeztetése speciálisan kidolgozott étrend szerint történik, amely meghatározza a termékek listáját, azok mennyiségét és súlyát, ami a napi normára vonatkozik, figyelembe véve a katonák speciális igényeit a kezelésük során.
„Az új normák teljes értékű táplálkozást biztosítanak, amely szükséges az egészség gyors helyreállításához. Figyelembe veszik például a megnövekedett fehérje-, vitamin- és kalóriaigényt, ami a sebek vagy betegségek kezeléséhez szükséges” – magyarázta Szerhij Melnyik védelmi miniszter-helyettes.
Ezen túlmenően a kormányrendelet előírja azon polgári egészségügyi intézmények költségeinek megtérítését, ahol katonákat gyógykezelik. Az új mechanizmus szerződés megkötését írja elő, amelynek biztosítania kell a jobb táplálkozás költségeinek átlátható kompenzációját.
