2026. július 3–6. között került sor a III. Kárpát-medencei Magyar Családok Találkozójára, mely a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) szervezésében valósult meg, idén Csíkszeredán.
A nagy távolság ellenére Kárpátalját 8 család képviselte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) tagcsaládjai közül, kisebb és nagyobb gyerekkel egyaránt. A rendezvény egy időpontra esett az Ezer Székely Leány Napja elnevezésű fesztivállal, így ez is lehetőséget adott a térség szélesebb körű megismerésére.
A kárpátaljai résztvevők első nap estére érkeztek meg a találkozó helyszínére. A Jakab Antal Ház éttermében elköltött vacsora után kellemes beszélgetős est alakult ki a szálláshelyen.
Az esemény következő napjának reggelén szentmise után a Kárpát-medence minden régiójából érkezett résztvevők felvonultak a Kis- és Nagy-Somlyó nyergébe, ahol kezdetét vette a fesztivál. Színes kulturális programok és a kirakodóvásár, valamint népi játékok mellett vígan telt a nap a kultikus helyszínen.
Vasárnap már kora délelőtt felkerültek vidékünk standjára Kárpátalja jellegzetes ízei: házi készítésű lekvárok és szörpök, sütemények, sós finomságok, kecskesajt, szarvaskolbász, házi bor, valamint csokoládéval bevont aszalt gyümölcsök. A kínálat egész nap nagy sikert aratott a látogatók körében.
A hivatalos köszöntőket és áldásokat követően kezdetét vette a kulturális program. Az eseményen köszöntőt mondott Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke, valamint Soós Zoltán konzul. A kulturális program keretében a Kárpát-medence különböző tájegységeiről érkezett közösségek mutatták be hagyományaikat, értékeiket és műsoraikat. Kárpátalja kulturális műsorát a Péterfalvai Művészeti Iskola két tehetséges növendéke, Orosz Bence és Orosz Dorka nyitotta meg. Előadásuk a játékos gólyás tánctól a hapszon és a virtuóz verbunk motívumain át egészen a lendületes friss csárdásig vezette végig a közönséget, amelyet a nézők nagy tapssal jutalmaztak. A bemutatkozás ezt követően a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének tagcsaládjaihoz tartozó gyermekek fellépésével folytatódott. Peleskey Szabolcs gitárjátéka közös éneklésre hívta a közönséget, majd Peleskey Orsolya szavalata meghitt hangulatban zárta a kárpátaljai műsort.
A rendezvény egyik legmeghatóbb pillanata a közös kürtőskalács elkészítése volt. A Kárpát-medence minden részéből érkezett liszteket a 90 éves Ida nagymama segítségével öntötték össze, majd fiatal önkéntesek közreműködésével dagasztották meg a tésztát. A megkelt tésztát ezt követően közös összefogással tekerték fel a sütőhengerekre, így készült el az a jelképes kürtőskalács, amely a nemzeti összetartozást és a Kárpát-medence közösségeinek egységét szimbolizálta.
Mindeközben a kárpátaljai sátornál folyamatos volt a nyüzsgés. A látogatók egész nap szívesen kóstolgatták a helyi különlegességeket, amelyek iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a nap végére minden elfogyott – az utolsó falatig és cseppig.
A találkozó ismét bebizonyította, hogy a Kárpát-medence magyarságát a földrajzi távolság ellenére is összekötik a közös értékek, az élő hagyományok és az összetartozás. A résztvevők új barátságokkal, közös élményekkel és megerősített közösségi kapcsolatokkal gazdagodva térhettek haza.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszulát találtak a csíksomlyói kegytemplom tornyában, az ezekben lévő egyik levél az akkori történelmi korról is beszámol – írta kedden az MTI-nek küldött közleményében a római katolikus kegytemplomot működtető Erdélyi Ferences Rendtartomány.
A közlemény szerint a két időkapszula a kegytemplom felújítása során, a jobb oldali torony gömbjéből került elő, miután hétfőn leemelték ennek keresztjét. A toronygömbben két, gyógyszeres üvegbe helyezett időkapszula volt. Ezeket Bernád Rita, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főlevéltárosa, Pál Péter okleveles könyvrestaurátor és Hegedűs Enikő művészettörténész bontotta fel a helyi ferences közösség és a restaurálást végző Impex Aurora Kft. képviselőinek jelenlétében.
Az egyik időkapszulában talált levél az 1940-es földrengést követő helyreállításról, a felújítás támogatóiról, valamint a kor történelmi körülményeiről tudósít – írták. Bár egyelőre csak részben olvasható, megállapítható, hogy 1940-ben keltezték, és P. Szőcs Dénes akkori házfőnök neve is szerepel benne. Restaurálását követően várhatóan további részletek is olvashatóvá válnak – vélték a szakemberek.
A másik levelet 1941. november 24-én keltezték. A dokumentum szövegét a felbontását követő első olvasatban közölte a ferences rend, hangsúlyozva, hogy egyes részletei a restaurálást követően pontosításra szorulhatnak.
A levél írói arról tájékoztatnak, hogy a földrengés által súlyosan megrongált kegytemplomot az 1941-es esztendőben újították fel és a munkálatokhoz szükséges pénzt „nagy részben a magyar királyi kormány adta”, a többi közadakozásból gyűlt össze. „Hálával örökítjük meg gróf Teleki Pál miniszterelnök nevét, valamint Bárdossy László jelenlegi miniszterelnök nevét. Hóman Bálint kultuszminiszter, Zsindely Ferenc és Kádas Károly államtitkárok nevét, akik sokat tettek templomunk érdekében. Legtöbbet mindazonáltal Isten után, Vitéz Nagybányai Horthy Miklósné Őfőméltóságának köszönjük, aki lelke és legfőbb pártfogója volt templomunknak” – áll a közlemény által idézett dokumentumban.
Ennek írói arról is beszámolnak, hogy „nehéz, küzdelmes időben” folyik a munka. „Honvédeink az orosz mezőkön véreznek a szebb magyar jövőért. Megújul ősi kegytemplomunk is, hogy újabb évszázadokon át munkálja, védje a magyar gondolatot, és sorsot a keleti vidéken. Áll, hogy menedéke istápolója legyen, mint eddig is a székely nemzetnek” – áll a dokumentumban.
Eszerint a levél keltezése „Nagybányai Vitéz Horthy Miklós országlása, Márton Áron püspöksége, P. Sándor Vitális provinciálissága és Szőcs Dénes házfőnöksége idején” történt.
Az időkapszulákból előkerült dokumentumokat a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár csíksomlyói restaurátorműhelyében restaurálják, és várhatóan augusztusban a kegytemplomban állítják ki – közölte a ferences rendtartomány.
Albert Leander OFM csíksomlyói házfőnök szerint az előkerült iratok másolatait az új, ezután elhelyezendő időkapszulába is beteszik. A ferences közösség közösen fogalmaz meg üzenetet az utókor számára.
A folyamatban lévő helyreállítás jelentős epizódja a csíksomlyói kegytemplom történetének, melynek legutóbbi átfogó felújítása az 1940-es földrengés után, 1941–42-ben zajlott. A munkálatok keretében eddig a templom tetőszerkezete és külső falazata újult meg, jelenleg a tornyok felújítása zajlik.
A restaurálás célja, hogy a kegyhely épített öröksége és lelki küldetése a következő nemzedékek számára is fennmaradjon – írta az Erdélyi Ferences Rendtartomány.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat pénteki tájékoztatása szerint öttonnás segélyszállítmányt indítanak az árvíz miatt kitelepített erdélyi családok megsegítésére. Emellett mobilkonyhát telepítenek a helyszínen, valamint adománygyűjtést is indítanak a helyreállításhoz szükséges eszközök biztosítására.
Azt írták: a napok óta tartó intenzív esőzések során kialakult árvíz és belvíz miatt az erdélyi Háromszéken (Kovászna megye) kilenc települést öntött el a víz, több száz embert kellett kitelepíteni otthonából, és több száz hektár földterület került víz alá – számolt be az MTI.
Az embereket közeli települések sportcsarnokaiban helyezték el, míg házaikból visszahúzódik az ár, és azok újra lakhatóvá válnak – tették hozzá.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a romániai partnerszervezetével egyeztetve öttonnás segélyszállítmányt, azonnal fogyasztható konzervételeket, tartósélelmiszert, valamint több száz ember ellátására elegendő melegételhez szükséges alapanyagot, nagy mennyiségű tésztát, lencsét, paradicsomkonzervet, illetve tisztálkodószereket és higiéniai termékeket indít a térségbe – ismertették.
Jelezték: az adományokat a helyi szeretetszolgálati munkatársak irányításával juttatják el a rászorulókhoz.
Beszámoltak arról is, hogy a helyszínre indul a magyar segélyszervezet mobilkonyhája, így az erdélyi máltaiakkal közösen két területen tudnak melegételt készíteni és osztani.
Technikai segítséget nyújtanak továbbá a házak kiszárításához és fertőtlenítéséhez szükséges, nagy teljesítményű szivattyúkkal, ipari falszárítógépekkel és a készülékeket árammal ellátó aggregátorokkal.
A szervezet közölte: az adományokat a Romániai Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával juttatják el a katasztrófában érintett területekre. A pénzbeli felajánlásokat az adomanyozz.hu oldalon keresztül és a 11784009-20200745 bankszámlaszámon fogadják.
Csütörtök reggel provokatív plakátokat helyeztek ki több csíkszeredai helyszínen, amelyeken George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének ismert és vitatott kijelentései szerepelnek – számolt be róla a Székelyhon.ro.
A feltehetően az éjszaka folyamán kiragasztott plakátok gyorsan bejárták a közösségi médiát és aggodalmat keltettek.
Ez itt Románia, a román himnuszt énekled, megértetted?
– olvasható az egyik plakáton, a felirat alatt a május 18-i választás dátumával.
Az idézet még korábban vált ismertté, amikor Simion élesen kritizálta, hogy a román jégkorong-válogatott több székely származású játékosa a Magyarország elleni mérkőzés után elénekelte a székely himnuszt. A kijelentés azóta is gyakori példája annak a retorikának, amely Simion nacionalista politikáját jellemzi.
Az idézetek és megjelenésük módja érzékenyen érinti a város többségében magyar lakosságát és nem csak.
George Simion a szavazatok 40,96 százalékával győzött az elnökválasztás első fordulójában, a május 18-i második fordulóban Nicușor Dan független jelölttel csap össze. Az AUR jelöltje nacionalista és euroszkeptikus kijelentéseivel többször célkeresztbe vette az erdélyi magyar közösséget is.
Vidnyánszky Attila megkapta a „Tiszteletbeli Székely” címet. Vidnyánszky Attila rendezőként és színházvezetőként is kiemelt figyelmet fordított a határon túli magyar közösségekre, különösen Erdélyre és Székelyföldre. A Nemzeti Színház előadásai rendszeresen eljutnak az erdélyi közönséghez, és számos koprodukciós együttműködés valósult meg az ottani színházakkal. Vidnyánszky munkássága révén erősítette a magyar színházi kultúra jelenlétét a régióban, és segítette az erdélyi magyar színjátszás fejlődését. A „Tiszteletbeli Székely” cím egyfajta szimbolikus gesztus, amely kifejezi a székely közösség elismerését azok iránt, akik szívükön viselik a régió kulturális és közösségi életét. Az elismerés átadására egy ünnepi rendezvény keretében került sor, amelyen székelyföldi kulturális és közéleti szereplők, színházi szakemberek és közönség is jelen volt. Az eseményen Vidnyánszky Attila köszönőbeszédében hangsúlyozta, hogy Székelyföld mindig is fontos szerepet játszott színházi pályafutásában és művészi hitvallásában.
A közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárról való megemlékezéssel kezdődött az idei Magyar Állandó Értekezlet. A politikus életműve előtt kisfilmmel tisztelegtek a világ magyarságának küldöttei. A legjelentősebb éves nemzetpolitikai fórum résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben kiemelték, hogy jelenleg a magyar nemzet sorsfordító időket él meg. Erdélyben most például most az a legfontosabb, hogy a magyarok minél nagyobb arányban vegyenek az év végi parlamenti választásokon. Felvidék vonatkozásában elhangzott: bíznak abban, hogy a fejlődő szlovák–magyar kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az államnyelvtörvény tervezett módosítása a magyar közösség szerzett jogait ne szűkítse. A legfontosabb azonban a magyarok egységes kiállása Szlovákiában. A Vajdasági Magyar Szövetség politikája sikertörténet, hiszen az elmúlt évben a köztársasági, tartományi, valamint az önkormányzati választásokon elért eredményeinek köszönhetően, minden szinten megőrizte politikai befolyását. Muravidéken is sikerült pontot tenni a szlovén nyelvhasználati törvényre, ezáltal az anyanyelv egyenlő módon használható az államnyelvvel – erről Orbán Dusan, muravidéki magyar vezető számolt be. Az MÁÉRT-en idén is kitüntetett figyelmet kapott a kárpátaljai magyarság, hiszen az orosz-ukrán háború továbbra is tart, ráadásul veszélyes hónapok állnak a közösség előtt. Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, hogy van esély arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki ebből a konfliktusból. Nacsa Lőrinc, újonnan kinevezett nemzetpolitikai államtitkár megerősítette, hogy Magyarország továbbra is mindenben támogatni fogja a kárpátaljai magyarságot. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke megköszönte a segítségnyújtást, és azt is, hogy Magyarország mindent megtesz a béke előmozdítása érdekében. A közvetlen harci cselekmények eddig szerencsére elkerülték Kárpátalját. A helyi lét alapjai pedig, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak. Az pedig sikerként könyvelhető el, hogy a nemzetiségi békét, a megannyi provokáció ellenére is, sikerült megőrizni a régióban. A 2025-ös Magyar Állandó Értekezlet pedig remélhetőleg már a békéről, és, ahogyan a háborút megelőzően, úgy ezt követően is a fejlődésről fog majd szólni.
A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózati munkájában Erdély kiemelt szerepet kapott. Színvonalas rendezvényekre, serény munkára emlékezik vissza Tóth János, az Intézmény hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője.
„Minden év végén általában úgy kezdjük a beszámolót: ’mozgalmas évet zártunk’, most sem teszünk másként: az elvégzett feladatok száma és minősége ez elmúlt évben is kiemelkedő volt. Annak ellenére summázhatjuk így, hogy a gazdasági helyzet nem mindig támogatta a teljes tevékenységi kört.
Erdély egy országnyi terület, tömbmagyarsága még mindig meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. Emellett a szórvány is nagyon fontos számunkra. Jelentős programokkal támogattuk a szülőföldön maradást és az identitás megőrzését. Kiemelt partnerünk az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, testvérként tekintünk rájuk, szervezéseink jelentős részét az ő közreműködésükkel bonyolítottuk le. Különösen fontos az együttműködésünk nagyobb, országos jelentőségű programok megvalósításában. Itt térek ki a képzések, az oktatás, s azok akkreditációjának területére. Felhívom a figyelmet a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjaira, amik megvalósításában ugyancsak példás a közös munka.
Tevékenységünket segíti az Erdély területén működő tizenkét partner-szervezet: a régiókban helyismeretükkel tűnnek ki, s közreműködésük elengedhetetlen. Kiemelném közülük a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, Szatmárnémetiben a Borókagyökér Egyesületet, valamint Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítványt.
Számos programunkkal már hagyományt teremtettünk, itt térnék rá a táncháztalálkozókra, a nagyobb fesztiválon való jelenlétünkre, s a Mikházi szabadegyetemre, amit évek óta az Alapítvánnyal közösen valósítunk meg, s aminek hatása már túlmutat Erdély határain. A kisebb találkozók, konferenciák is jelentősek, hiszen a ’végvárakról’ hívjuk meg az egyesület vezetőket. Ezeken az összejöveteleken mind a gyakorlati kérdések, mind pedig az új irányvonal, és a támogatási formák is szóba kerülnek.
Az elért eredményeink ez évben is köteleznek minket: folytatjuk a hálózat építését, s törekszünk arra, hogy egy nagyobb eseményen való részvételünket a helyi szervezőkkel koordináljuk. Itt említhetem a nagyváradi Csillagocska Alapítványt: aktivitásuk a Fekete-Körös völgyében előremutató. A határon átnyúló együttműködésekre is külön figyelmet fordítunk, példaként a Bihari Népművészeti Egyesülettel való közös munkánkat hozhatom fel, őket a nagyszalontai Sinka István Kézműves Körrel kötöttük össze sikerrel.
A szervezéseket elkötelezett munkatársakkal valósíthatjuk meg: magam is legalább húsz alkalommal jutottam el rendezvényekre, tárgyaltam partnerekkel. A munka idén sem lesz kevesebb, de felkészültünk rá: hiszen küldetést teljesítünk.”
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
A kalendáriumoknak jelentős tradíciói vannak a Kárpát-medencében, hiszen a paraszti kultúrában gyakran egy egész évre szolgáltak olvasnivalóul, s a méretes naptári melléklet a konyhát vagy a tisztaszobát díszítette. Az idő előrehaladtával, s az olvasási szokások változásával az évkönyvek népszerűsége ugyan mérséklődött, de a kiadványok iránt még mindig van érdeklődés. Különösen igaz ez, ha a szerkesztők a tartalmát érdekfeszítően állítják össze. A Pro Press Egyesület Székely Kalendáriuma különösen lebilincselő olvasmány: történelem, kis színesek, a népi hagyományok jelennek meg az oldalakon. A Hagyományok Házához beérkezett példányban különösen az utóbbiak számunkra a legérdekesebbek. A lapokon jeles napok szokásvilága elevenedik meg, a zalánpataki falumúzeum kincseit ismerheti meg az Olvasó. Különösen érdekes a Seprődi János (1874-1923) folkloristáról publikált anyag. Kelemen László, a Hagyományok Háza Erdély Alapítvány elnöke, zeneszerző egészítette ki a leírtakat:
„Seprődi János zenetörténész és folklorista kultusza Erdélyben még él, ez az ismertség Kibéd és környékén, a székely Sóvidéken és Udvarhelyszéken a legerősebb. A tudós szülőfalujában Kibéden méltó módon ápolják emlékét, egyesület viseli a nevét, a szülőházát megjelölték és a település központjában mellszobra is látható. A népzenészek körében különösen ismertek korai, pótolhatatlan kibédi gyűjtései; neki köszönhetjük a kibédi táncok első leírását. Mivel a falu szülötteként benne élt e kultúrában, a leírások meglehetősen pontosak, s mind a mai napig fontos támpontot adnak a visszatanításukhoz. Ennek nyomán Seprődi hozzájárult, hogy Kibéd és környéke mind a mai napig megőrizhesse táncos-zenés hagyományát. Egy adalék: Bartók első népdalénekese, egy szolgálólány is kibédi volt.
Seprődit amatőr zeneszerzőként is ismerték, népszínművekhez írt zenét, de népszínművek is kikerültek kezei alól. A hagyomány szerint – a kor szellemének megfelelően – nem tett különbséget a népdal és a népies műdal között. Visszatekintve, munkásságából az eredeti népdalok a legértékesebbek.
Zenetörténész tanárom Benkő András, Almási Istvánnal közösen 1974-ban a Kriterion Kiadónál Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel adott ki egy tanulmánykötetet. Könyvtárakban hozzáférhető, s mindenkinek ajánlom, én is nagyon sokat tanultam belőle. Abban a szerencsés helyzetben is voltam, hogy lánya, Seprődi Ilonka néni tanárom volt a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban. A családi zenei vonal tehát folytatódott, s folytatódik, hiszen Ilonka néni fia Orbán György, a Kossuth-díjas zeneszerző.”
Augusztus 9. és 12. között a Kárpátaljai KultúrKaraván támogatásával Erdélyben, Fehér és Kolozs megyében turnézott a beregszászi székhelyű Sodró együttes, amely közel tíz éve népszerűsíti a magyar népi kultúrát Kárpátalján, valamint a vidékre jellemző népi örökséget szerte a Kárpát-medencében.
Az együttes augusztus 9-én a 31. Mezőségi Népzene- és Néptánctáborban adott nagykoncertet az eseményen részt vevő közel háromszáz néző előtt, akik a világ több pontjáról érkeztek. A Kallós Zoltán Alapítvány által immáron harmincegy éve töretlenül megszervezett nagy múltú táborban minden este az erdélyi hagyományőrző, adatközlő zenekarok, énekesek és táncosok mutatkoztak be. A tábornak idén is a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány központja biztosított helyszínt. A nemzetközileg ismert tábort az egykori Kossuth-díjas néprajzkutató, Kallós Zoltán hívta életre. A táborban kizárólag felnőttek vehettek részt, hiszen kimondottan a felnőttek oktatását célozza meg. A Sodró együttes az egyórás nagykoncert során igyekezett bemutatni a kárpátaljai vidékre jellemző sokszínű népzenei és néptáncörökséget, így viski, nagydobronyi, szatmári táncokat adtak elő, valamint máramarosi zsidó és nagypaládi cigányos muzsika is felcsendült többek között.
Ezt követően augusztus 10-én az együttes a torockói nemzetközi Double Rise Fesztiválon a Hagyományok Háza Folkudvarába varázsolta be a kárpátaljai népzenei világot, többek között olyan előadók mellett, mint a Bekecs Táncszínház és a Parno Graszt zenekar.
Várady Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője elmondta: „Hatalmas lehetőség, hogy Kárpátalja is bemutatkozhatott ezeken a neves rendezvényeken. A Mezőségi Népzene- és Néptánctábor a nagymúltú és neves táborok egyike, ahol évente a szakma krémje jelenik meg, és a legkiválóbb erdélyi adatközlők koncertjeit lehet megtekinteni estéről estére. A Double Rise Fesztivál pedig egy lendületes nemzetközi esemény Erdély szívében, a Székelykő lábánál, maga a hely is fantasztikus atmoszférával bír. A fesztivál pedig nem csupán összművészeti jellegű, de évente a legnagyobb népzenei és művészeti egyéniségek és fellépők sora jelenik meg rajta bemutatva a népi örökségünket, valamint a kultúra más szegmenseit magas színvonalon. Mindenképp hatalmas lehetőségnek tartjuk, hogy Kárpátalja bekapcsolódhat és megmutatkozhat az ilyen jellegű eseményeken. Ezért is köszönet illeti Pál István Szalonnát és a Kárpátaljai KultúrKaravánt.”
Magánjellegű lesz III. Károly brit uralkodó júniusi romániai látogatása, de a király udvariassági gesztusként Klaus Iohannis román államfővel is találkozik – közölte hétfőn Andrew Noble, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete.
A diplomata az Agerpres román hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy III. Károly személyében első alkalommal látogat brit uralkodó Romániába. A mostani látogatása azonban ugyanúgy magánjellegű lesz, mint a király még walesi hercegként tett romániai látogatásai. Elmondta, idén lesz 25. éve, hogy III. Károly első alkalommal érkezett Romániába 1998-ban.
A nagykövet a programról nem árult el részleteket. Mint mondta, a román államfő rezidenciájaként szolgáló Cotroceni-palotában tett vizit után a látogatásnak magánjellege lesz. Emlékeztetett: a brit uralkodónak számos projektje van Romániában, melyeket civil szervezetekkel közösen valósít meg, látogatásai során többnyire ezekről tájékozódik, most is erre lehet számítani.
Andrew Noble hozzátette, hogy a brit kormány is számos területen együttműködik a civil szervezetekkel, III. Károly királyként is folytathatja ez irányú tevékenységét, a kormánnyal tanácskozva. Ez alkalommal azonban magánjellegű látogatásról van szó – hangsúlyozta. Hozzátette, épp azért nem árul el több részletet, hogy ne sérüljön a látogatás magánjellege. „Románia egyik nagy előnye a csendje, így a (király) magánlátogatásait ennek megfelelően kezeljük” – idézte a diplomatát az Agerpres.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök múlt kedden erősítette meg, hogy III. Károly, az Egyesült Királyság május elején megkoronázott uralkodója június másodikán Romániába látogat. Mint mondta, az általa vezetett kabinet az elnöki hivatallal és más intézményekkel közösen szerepet vállal a látogatás előkészítésében.
Károly walesi hercegként 1998 óta rendszeres vendégnek számított Romániában, Erdélyben több házat, a székelyföldi Zalánpatakon egy falusi gazdaságot is vásárolt, ezeket szinte minden évben felkereste.
A brit királyi családnak erdélyi magyar gyökerei is vannak: a király szépanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
According to reports, Prince Harry and Meghan Markle have been evicted from Frogmore Cottage following the release of Spare.
The cottage was featured in their Netflix soap opera. Prior to moving in, their renovation cost the Sovereign Grant £ 2.4 million. pic.twitter.com/VHjhUdeNWc
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
