A lapot kiadó Friss Press Kft. vezetője, Balázsi István szerdán közzétett közleményében a súlyosbodó energiapiaci változásokkal, a folyamatosan emelkedő papír- és nyomdaipari költségekkel magyarázta a takarékossági intézkedést.
A döntést nagyban befolyásolta, hogy szeptember 5-től bezárja kapuit a debreceni nyomda, ahol az újságot eddig nyomtatták, és a nyomdaváltás, valamint az október elejére már bejelentett 25 százalékos papíráremelés olyan kiadásokat körvonalazott, „amelyeket már nem lehetett bevállalni egy 5000-es példányszámú napilap esetében” – közölte.
A kiadóvezető hangsúlyozta: csak a nyomtatott Szatmári Friss Újság szűnik meg, az online felületen még gyorsabban és díjmentesen érhetik majd el az érdeklődők a Szatmár megyei híreket.
A nyomtatott Friss Újság megszűnését a Magyar Újságírók Erdélyi Egyesületének (MÚRE) igazgatótanácsa a romániai magyar sajtó szabadságára mért csapásként, és a szatmári magyarság anyanyelvi nyilvánossághoz, tájékozottsághoz való jogának megsértéseként értelmezte.
A MÚRE szerdai állásfoglalása szerint ami a Szatmári Friss Újsággal történt, az „a közösség kudarca, az érdekvédelem szégyene, mely azt üzeni: át kell gondolni, újra kell tervezni a romániai magyarság teljes médiastratégiáját”.
A Szatmári Friss Újság harminchárom évfolyamában csaknem tízezer lapszám jelent meg. Szatmár megye 344 ezer lakosa közül majdnem 113 ezer (34,7 százalék) vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson.
Az erdélyi és partiumi magyarság által összegyűjtött, tartós élelmiszerekből és higiéniai szerekből álló segélyszállítmány érkezett immár harmadik alkalommal Kárpátaljára Tőkés László és Csomortányi István vezetésével. A szállítmányt a Kárpátaljai Református Egyházkerület vezetőinek és Beregszász polgármesterének jelenlétében az egyházkerület beregszászi diakóniai központjában rakták le június 16-án.
Az erdélyi vendégek megtekintették az egyházkerület szociális konyháját és az ugyancsak szociális alapon működő pékséget, majd segítettek lepakolnia a szállítmányt. A sajtó jelen lévő képviselőinek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, az Európai Parlament volt tagja, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke elmondta, hogy hitükből fakadóan kaptak indíttatást arra, hogy hitsorsosaiknak, nemzettársaiknak segítséget nyújtsanak. „Az összetartozás-érzésnek gyönyörű kifejeződése volt az a gyulafehérvári ünnepség, amelyre nemrégen került sor, a világ magyar reformátusságának az egységünnepén, ahol főtiszteletű Zán Fábián Sándor püspök úr és Nagy Béla főgondnok úr is képviselték a kárpátaljai egyházat. De mit ér a hit cselekedetek nélkül? Íme, nemcsak ünnepelni tudunk, hanem cselekvésre is felbuzdulunk. […] Mi úgy gondoljuk, hogy a gyűlölettel szemben a szeretetet kell szembeszegeznünk. Ezt a hétmillió ukrajnai menekültre nézve és ennek részeképpen a kárpátaljai menekültekre nézve, erőnk szerint próbáljuk gyakorolni” – hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László, akit Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Nemes Csaba, az EMNT budapesti irodájának vezetője kísért el Beregszászba, valamint az adományozó és a rakományt Kárpátaljára eljuttató érmelléki magyar gazdák képviselői.
„Ausztráliai segítséget is igénybe vettünk. Egy rakomány árut hoztunk most Kárpátaljára. Az egyházi és polgári adományok kiegészítik egymást. Nagydobronyra is gondoltunk idejövetelünkkor, ezért van jelen a nagydobronyi lelkipásztor testvérünk is” – mondta el Tőkés László hangsúlyozva: „Mi – Orbán Viktor miniszterelnök szellemében – a békére helyezzük a hangsúlyt, és nem a háborús erőszakra. Ehhez kapcsolódik a mi reménységünk, hogy hamar véget fog érni ez a háború – habár az előjelek nem a legjobbak –, nekünk az a többletünk, hogy bízunk Istenben, aki megfordíthatja a dolgok menetét.”
Csomortányi István elmondta: „A mi munkánk otthon nagyban összefonódik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkájával, ezért természetesen ebben a munkában is közösen vettünk részt. A most hozott adományok döntően a Székelyföldről és a Partiumból érkeztek. Nyilvánvaló a számunkra, hogy mi összetartozunk. A történelmünk közös, a hagyományaink közösek. Sőt, a partiumi és a kárpátaljai magyarságnak még a nyelvjárása is közös, az erdélyi fejedelmek idejében Kárpátalja is a Partiumhoz tartozott. Nagyon sokféle szál köt bennünket össze, és úgy érezzük, hogy ami most Kárpátalján vagy szélesebb értelemben Ukrajnában történik, akár velünk Erdélyben vagy Romániában is megtörténhetett volna. Mivel mi is lehetnénk ebben a helyzetben, fontosnak tartottuk, hogy megmozdítsuk az embereket, és ott segítsünk, ahol tudunk. A harmadik segélyszállítmányt hoztuk. Először Aknaszlatinára vittünk egy szállítmányt, második alkalommal Beregszász környékére, és most ide, Beregszászba. Számunkra egyébként elvi kérdés volt az, hogy azoknak segítsünk, akik a nehezebbik utat választották, és a szülőföldjükön maradtak” – hangsúlyozta Csomortányi István, kiemelve az Érmelléki Gazdák Egyesületének szerepét, akik a Magyarok Kenyere programból származó liszt egy részét ajánlották fel, illetve a segélyszállítmány Beregszászba szállítását is ők vállalták magukra. Az ő adományaikon túl székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, nagyváradi és érmelléki irodáikban összegyűjtött adományokat hozták el a mostani szállítmánnyal.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: „Nagyon hálásak vagyunk, hogy a Románia területén élő testvéreink gondoltak ránk, nemcsak sajnáltak, hanem a segítőkészségüket is kifejezték, eljöttek hozzánk, élelmiszereket és tisztálkodási szereket is hoztak, amiért hálásak vagyunk. Az érmelléki gazdák gyűjtöttek a Magyarok Kenyere programban, az általuk küldött liszt azért fontos, mert ennek köszönhetően tovább működhet az itteni szociális pékségünk, és eljuthat a friss kenyér a rászoruló emberekhez. Itt áll mellettem Tőkés László, aki össze tudta fogni az ottani jóakaratot, és meg tudta valósítani ennek a szállítmánynak az ideérkezését. Hálásan köszönjük!” A püspök úr elmondta még, hogy a szállítmány nemcsak az egyháznak és magyar nemzettársainknak érkezett, hanem mindazoknak, akik rászorulnak ma Kárpátalján. Közöttük a községeinkben, oktatási intézményeinkben elszállásolt menekülteknek is jut ebből. Az ő nevükben is megköszönte a támogatást.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere szerint a segélyszállítmány is bizonyítja a magyarság irántunk mutatott szolidaritását. Tőkés László és Csomortányi István látogatásával is támogat minket az élelmiszer-szállítmányon túl. „Nekünk most nagyon nehéz, de ilyen háttérrel könnyebben éljük át a hétköznapok nehézségeit” – jelentette ki Babják Zoltán.
More humanitarian aid for #Ukraine ?? #Switzerland ?? is sending 100 tonnes of supplies this week, including medical & firefighting equipment provided by @vbs_ddps. Proud of our @SwissDevCoop staff for organising the delivery of 5,300 tonnes of relief goods since March ? pic.twitter.com/v9FVUbIRCy
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Exclusive footage from temporarily occupied left bank of the Dnipro. ?? doesn’t evacuate residents from flooded areas or allow ?? to do so. But technology comes to rescue. Our Vampire drone, which previously destroyed the occupiers, now delivers humanitarian aid.@United24mediapic.twitter.com/oY0qS7WA8z
Az ukrajnai háború miatti segítségnyújtás lehetőségeiről egyeztettek hétfőn délután Szatmárnémetiben az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői és az egyházi segélyszervezetek képviselői.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a vendéglátó Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök elmondta: elsősorban tájékozódni kívántak, hogy a megfelelő segítséget nyújthassák. A püspök az imádság erejét is kiemelte. Mint fogalmazott: „A béke Isten ajándéka, ezt nem lehet kierőszakolni politikai nyomással, csak imádsággal”.
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
A kárpátaljai helyzetről beszámoló Popovicsné Palotay Márta, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye válságstábjának vezetője elmondta: Kárpátalján ugyan eddig nem hullottak bombák, de ott is nyomasztó a háborús hangulat. A magyar közösség egy része elmenekült, és Ukrajna legnyugatibb megyéjében más vidékekről érkezett menekültek torlódtak fel. Egyre kevesebb az üzletekben az élelmiszer, fogy az üzemanyag, nem működnek a bankautomaták, bezártak az iskolák, általános a szorongás, a létbizonytalanság érzése. Aki otthon maradt, állandóan amiatt vívódik, hogy ha marad, holnap el tud-e még menni, nem záródnak-e el a menekülési útvonalak.
A válságstábvezető azt kérte, hogy senki ne induljon el Erdélyből segélyekkel anélkül, hogy előzetesen felvette volna a kapcsolatot a segélyszervezetekkel, és megtudta volna, hogy éppen mire van szükség.
Csaknem valamennyi egyházi vezető a tapasztalt szolidaritási hullámról számolt be. Elmondták, hogy pénzgyűjtésbe kezdtek a bajbajutottak megsegítésére, és összeírták az egyházi szálláshelyeket, ahová menekülteket fogadhatnak be.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke azt tartotta kihívásnak, hogy jól tudjanak segíteni. Közölte: a drága üzemanyagköltségek mellett nem érdemes belső Erdélyből élelmiszert szállítani Kárpátaljára, inkább a pénzt kell eljuttatni, és a határ közelében kell megvásárolni mindazt, amire szükség van.
Kovács István unitárius püspök fontosnak tartotta, hogy ne csak a menekülőket, hanem az otthon maradókat is segítsék.
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta: tolmácsokat, fordítókat próbálnak toborozni, hogy szót tudjanak érteni a menekülőkkel.
A sajtótájékoztató végén Popovicsné Palotay Márta arra kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak a békéért, azért, hogy a háború sújtotta emberek szívében is megszülessen a béke, hogy a családok együtt lehessenek, hogy a gyermekek minél kevesebb lelki sérüléssel vészeljék át a nehéz időket.
A román kormány tagjait és több állami intézmény képviselőit is vizsgálja a bukaresti főügyészség Székelyudvarhely címere miatt, amely – egy állatvédő szervezet feljelentése szerint – állatkínzásra buzdít. A román főügyészség az MTI írásban feltett kérdéseire küldött válaszában árult el részleteket a román sajtóban is megütközést keltő ügyészségi vizsgálatról.
Az ügyészség eljárásáról Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere számolt be a városi önkormányzati testület múlt csütörtöki ülésén. Mint közölte: a főügyészség azt vizsgálja, hogy állatkínzásra való felbujtásnak minősül-e, hogy a román kormány által tavaly augusztusban hivatalosított évszázados városcímeren a jelképek között karddal átszúrt medvefej is szerepel. A főügyészség az MTI-vel közölte: olyan civil szervezet panasza alapján indított vizsgálatot az ügyben, amelynek a tevékenységi körében az állatok védelme is szerepel. Az ügyészség azt is közölte, hogy a civil szervezet a kormány tagjait is feljelentette, valamint olyan állami hatóságokat is, mint a Román Akadémia heraldikai bizottsága és Hargita megye prefektusi hivatala. A főügyészség a nyomozás nem nyilvános voltára hivatkozva válasz nélkül hagyta azt a kérdést, hogy indult-e nyomozás más települések címerei ügyében is.
A Főtér.ro portál közben kiderítette, hogy a feljelentést a Duna-delta peremén fekvő Tulceán bejegyzett Szövetség az Állatok és a Környezet Védelméért (Federaţia pentru Protecţia Animalelor şi Mediului, FPAM) tette alig egy héttel az után, hogy a kormány elfogadta Székelyudvarhely címerét. A Főtér.ro a feljelentés szövegét is megtalálta a DCNews.ro portálon. A feljelentő szervezet szerint eleve rosszhiszemű, vagy pedig logikai következetlenséget tükröz az a címertani magyarázat, miszerint a fegyveres kar és a karddal átszúrt medvefej a térség lakóinak bátorságát jelképezi. Álláspontja szerint a kardra tűzött medvefej csakis a medve megölését jelentheti, és bűncselekmény elkövetésére történő uszításnak minősül, amely a büntető törvénykönyv szerint három hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntethető.
A portál azt is kiderítette, hogy a feljelentést tevő egyesület alapító elnöke Marius Marinescu, aki az azóta megszűnt Demokrata Pártnak (PD), majd a Konzervatív Pártnak (PC) volt a szenátora 2004 és 2008 között, majd a szélsőségességéről ismert, parlamenten kívüli Nagy-Románia Párthoz (PRM) csatlakozott.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere január 11-én számolt be arról, hogy tárcavezetése első évében kinyitották azt a fiókot, amelyben évek óta elbírálatlanul tartották a különböző települések zászlójának és címerének jóváhagyását kérő iratokat. Azt is megjegyezte, hogy 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett a kabinet elé. Ezek közül két erdélyi megye és harminchárom erdélyi magyar település szabad címer- illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát. Az érvényes romániai jogszabály szerint a helyi jelképekről is a román kormánynak kell a végső döntést meghoznia, miután a jelképek javaslatát megvizsgálta az illetékes megyei, regionális, majd országos címertani bizottság.
Online konferencia keretében ünnepli szombaton a magyar szórvány napját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Megőrizni az identitást Az eseményt megnyitó Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az oktatás kiemelt szerepét hangsúlyozta abban, hogy a szórványban élők is meg tudják őrizni identitásukat. Megemlítette: az Iskola Alapítvány által magyar állami támogatással működtetett iskola utáni (after school) program a szórványban – és vegyes családokban – nevelkedő gyermekek számára is vonzóvá teszi a magyar iskolát. Ma Románia 12 megyéjében 50 tanintézetben több mint 2300 diák a haszonélvezője a délutáni programnak. Hozzátette: az RMDSZ most azon dolgozik, hogy a délutáni oktatási programok működéséről a román állam gondoskodjék.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hagyatéka Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját nyilvánította előbb az RMDSZ, majd a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává. Kijelentette: a szórványról való gondoskodással a magyarság Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hagyatékát élteti.
„Ahogy eddig, a jövőben is mindenben számíthatnak ránk, mi is számíthatunk önökre”– jelentette ki az államtitkár.
Hungarikum Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke köszöntésében hungarikumnak nevezte a szórvány szót, melyet a világ több részén meg sem értenek. Hozzátette: míg az eszkimóknak, a lappoknak több száz szavuk van a hó a jég minőségének a leírására, úgy a magyaroknak a léthelyzetük leírására alakult ki bő szókincsük.
„Vannak belhoni és külhoni magyarok, anyaországi magyarok, elszakított országrészek magyarjai, határon inneni és túli magyarok, van tömb, van sziget, van szórvány”– sorolta.
A konferenciát vezető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő azokat a közösségeket tekintette szórványközösségeknek, amelyek identitásuk megőrzéséhez külső támogatásra, segítségre szorulnak. A felszólalók közül többen is annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy a 2022-es romániai népszámláláson a szórványban. Adott esetben vegyes házasságban élő magyarok is szabadon kinyilvánítsák nemzeti hovatartozásukat.
Részt kell venni a népszámlálásban Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: a népszámlálásnak a kisebbségek szempontjából van a legnagyobb jelentősége. Elengedhetetlenül fontos, hogy a magyarság romániai lélekszáma ne essen egymillió alá a hivatalos statisztikában. Arra buzdított, hogy minél többen már az első, online, önkitöltős szakaszban vegyenek részt a népszámláláson. Hozzátette: az RMDSZ megyékre és településekre bontott struktúrát alakít ki a népszámlálással kapcsolatos tanácsadásra.
Székely István az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy fogalmazzák újra az erdélyi magyar társadalmat az interneten. Megjegyezte: a járvány miatt felértékelődött online tér a járvány elmúltával is a közösségépítés fontos eszköze és lehetősége marad. Az internet lehetőséget teremt arra, hogy a szórványban számbeli kisebbségben élők nagyobb közösségeket alakítsanak ki, amelyekbe a településeikről elszármazottakat is bevonják.
A járvány idején a templomi istentiszteletek száma nagyot esett, az építkezés viszont nem sínylette meg a korlátozásokat: a magyar kormány támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közel négyszáz templomának és egyházi ingatlanának felújítása történt meg vagy folyik ebben az időszakban – tájékoztatta az EREK közgyűlését csütörtökön Kató Béla, az EREK püspöke.
Az egyházkerület honlapján közölt beszámoló szerint hamarosan elkezdődik a bánffyhunyadi magyar iskolaközpont építése, és elindulhat Marosvásárhelyen egy református elemi és egy szakiskola felépítése. Ha ezek a fejlesztések és bővítések is befejeződnek, akkor az erdélyi reformátusok valamennyi iskolája megújulva nézhet a következő időszak elé – mutatott rá a püspök.
„Azt azonban mindannyiunknak tudni kell, hogy bármilyen nagyvonalúan is támogat a magyar állam ebben a törekvésünkben, az ő adománya önmagában nem elegendő, ha nincs mögötte egy olyan közösség, amely a keresztyén értékrend szerint építi fel az életét, újítja meg azt, és mindezeket a sajátjának is vallja” – figyelmeztetett Kató Béla.
A tavalyi kihagyás után két év értékelésére gyűlt össze csütörtökön az EREK közgyűlése a kolozsvári Farkas utcai templomban. Az eseményen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is részt vett, aki a keresztyénekre háruló óriási felelősségről beszélt köszöntőjében.
Soltész Miklós elmondta: az elmúlt kétezer év történelme bizonyította, hogy bármilyen gonosz idők, pusztítások jöhetnek, a kereszténység kitart, mindig újra életre kel, ebben azonban felelőssége van mindenkinek, hogy merje felvállalni Krisztus tanításait.
Az államtitkár közvetítette az anyaország további támogatási szándékát a kellő anyagi háttér biztosításáról ahhoz, hogy az erdélyi reformátusok lelkiekben építkezhessenek. A magyar kormány idén újra jelentős támogatást nyújt az egyházkerületnek: közel egymilliárd forinttal segíti az EREK templomainak felújítását, rendbe tételét.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A magyar kormány támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közel négyszáz templomának és egyházi ingatlanának felújítása történt meg vagy folyik ebben az időszakban – tájékoztatta az EREK közgyűlését csütörtökön Kató Béla, az EREK p...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1625219640
[modified] => 1625183923
)
[title] => Több száz református templom újul meg Erdélyben kormányzati támogatással
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=62478&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62478
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 62480
[image] => Array
(
[id] => 62480
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1.jpg
[original_lng] => 405337
[original_w] => 1024
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/reformaus-templom-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1625173183:4
[_thumbnail_id] => 62480
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1664
[_oembed_1325d630a35fd8fd49164cc094749228] =>
Újabb hat SMA-beteg kisgyermek Zolgensma kezelését támogatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Eszter, Csaba,...
Kétszázezer oldallal
és 16 újságcímmel bővült az erdélyi digitális tudománytár, a Digitéka, amelynek
célja hozzáférhetővé tenni a széles közönség számára is a XIX. és XX. századi
erdélyi magyar sajtótermékeket és könyvkülönlegességeket – tudósított az MTI.
A Digitékát 2018-ban indította a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ) által alapított Iskola Alapítvány, valamint a Jakabffy Elemér
Alapítvány és az MTA TK Kisebbségkutató Intézete az 1000 év Erdélyben 100 év
Romániában elnevezésű program részeként.
A tudománytár olyan magyar nyelvű napi- és hetilapokat,
valamint folyóiratokat akar közkinccsé tenni, amelyek az erdélyi és később a
romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a XIX. és a XX. század folyamán.
A Digitéka hivatalos indulásakor tavaly áprilisban
körülbelül 500 ezer oldalnyi tartalmat böngészhettek a felhasználók a
digiteka.ro honlapon. Azóta ez a szám több mint 740 ezerre nőtt. Az elmúlt
hónapok során 16 új címmel gyarapodott az online archívum, hiszen újabb napi-
és hetilapokat, illetve folyóiratokat sikerült digitalizálniuk a működtetőknek.
Az RMDSZ által hétfőn kiadott közlemény szerint a felületet
indulása óta sikeresen továbbfejlesztették, ami gyorsabb és kényelmesebb
böngészést tesz lehetővé a felhasználók számára.
Az ingyen elérhető Digitéka a tervek szerint hamarosan
digitalizált és indexelt erdélyi térképgyűjteményekkel gazdagodik – olvasható a
közleményben.
