Az ételallergiák hátterében álló immunsejttípust fedeztek fel a belekben. A dendritikus sejtek közé tartozó sejtféleség felelős azért, hogy az immunrendszer ne reagáljon gyulladással az ártalmatlan ételösszetevőkre.
Az immunrendszer felé kettős elvárás érvényesül: miközben gyorsan és hatékonyan meg kell tudnia támadni az illetéktelen behatolókat, például a vírusokat, az ártalmatlan ingerekre nem szabad reagálnia, különben allergiás állapotok alakulnak ki. Az immunrendszer ezért figyelmen kívül hagyja, vagy pontosabb kifejezéssel „tolerálja” a szervezet egészséges sejtjein található molekulákat, valamint a kívülről érkező, de fenyegetést nem jelentő anyagokat, például a táplálékok összetevőit. Annak a pontos részletei, hogy ez a tolerancia miképpen alakul ki, mindmáig ismeretlenek.
A New York University (NYU) Langone Health kutatóintézetének munkatársai most felderítették, hogy a beleinkben élő immunsejtek egy speciális csoportja gátolja az ételfehérjékre adott immunválaszt, így megvéd bennünket az ételallergiáktól.
A tolerogén dendritikus sejteknek nevezett immunsejtek tevékenysége révén haladhat át az étel a szervezetünkön anélkül, hogy immunreakciót okozna. Ugyanezeknek a sejteknek a rendellenes vagy elégtelen működése épp ezért ételallergiát eredményez.
Egérkísérletek mutatták meg, hogyan alakul ki az ételallergia
Egérkísérletekben azt találták, hogy ezeknek a sejteknek szüksége van az RORγt és a Prdm16 nevű fehérjékre ahhoz, hogy hatékonyan megakadályozzák a gyulladáskeltő sejteknek és fehérjéknek a tolerált fehérjékkel szembeni immuntámadását. A gyulladásos reakció normális szerepe az idegen sejtek elpusztítása, ám a gyulladásos sejtek és fehérjék kellő gátlás híján az ételfehérjékkel szemben is támadást indítanának. Megfelelően működő tolerogén dendritikus sejtek híján a vizsgálatban szereplő egerek hajlamossá váltak az ételallergiákra és az asztmára.
A csoport kutatói korábbi munkájuk során már kiderítették, hogy ugyanezek a sejtek felelősek a „jó” bélbaktériumokkal szembeni tolerancia szabályozásáért. Az emberekkel együtt élő barátságos bélbaktériumok segítenek az étel megemésztésében, és hozzájárulnak számos szervrendszerünk egészséges működéséhez. A korábbi tanulmány azonban nem tisztázta sem ezeknek a sejteknek a pontos kilétét, sem azt, hogy vajon az egyéb immuntoleranciákban is szerepet játszanak-e.
„Mostani tanulmányunk azt mutatja, hogy a RORγt-t kifejező dendritikus sejtek az ételallergiákat megakadályozó immunszabályozási válasz kulcsszereplői – magyarázta el a cikket rangidős szerzőként jegyző Dan Littman, az NYU patológiai tanszékének molekuláris immunológia professzora és a Grossman School of Medicine sejtbiológiai tanszékének tanára. –
Felfedezésünk további bizonyítékot szolgáltat korábbi munkánk eredményeire, melyek szerint ezek a sejtek tartják fenn a békét a szervezetünkben élő számtalan mikrobaféleséggel, a hatalmas mikrobiommal, és fontosak lehetnek a Crohn-betegséghez hasonló autoimmun betegségek megelőzésében.
A dendritikus sejtek akadályozzák meg az ételallergia kialakulását
A szóban forgó sejttípus által kifejezett géneket és fehérjéket más, jól jellemzett sejtféleségekkel összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy a sejtek a dendritikus sejteknek nevezett immunsejtek közé tartoznak. A dendritikus sejtek alapvető feladata az, hogy idegen biomolekulák apró töredékeit, ún. antigéneket mutassanak be az immunsejtek egy másik családjának, a T-sejteknek. Ezzel arra programozzák a T-sejteket, hogy ha legközelebb találkoznak a bemutatott antigénnel, indítsanak ellene immuntámadást.
A tudósok azonban kimutatták, hogy ha ezek a speciális, tolerogén dendritikus sejtek mutatnak be ételből vagy barátságos mikrobákból származó antigéneket a T-sejteknek, az épp az ellenkező hatást váltja ki: a T-sejtek gyulladásellenes, „szabályozó” típusú T-sejtté programozódnak át, ami azt jelenti, hogy az antigénnel való legközelebbi találkozás során támadás helyett elnyomják majd a környezetükben a gyulladásos folyamatokat.
A Nature április 14-i számában megjelent cikk bemutatja, hogy a tolerogén dendritikus sejtek nélküli egerekben kevesebb olyan szabályozó (regulátoros) T-sejt található, amely megakadályozhatná az étel és a mikrobiális antigének kiváltotta gyulladást. Ezzel egyidejűleg a módosított egerekben megszaporodtak a gyulladásos T-sejtek, amelyek allergiás reakciókat és gyulladást váltottak ki az ételek és barátságos mikrobák antigénjeivel szemben.
A cikk másik lényeges eredménye a tolerogén dendritikus sejteknek megfelelő emberi sejtpopuláció azonosítása emberi bélszövetminták áttekintése és nyilvánosan elérhető szekvenálási adatbázisok elemzése nyomán. Littman elmondása szerint még nem világos, mennyire népes ez a sejtpopuláció az emberi szervezetben, és hogy vajon a beleken kívül az immuntolerancia más formáiban is szerepet játszik-e. Ám ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása már nem ígérkezik annyira nehéznek, mivel a kutatók az emberben is igen alaposan jellemezték ezeket a sejteket.
Meg lehetne akadályozni az ételallergia kialakulását
„Ha további kísérleteink sikerrel járnak, eredményeink hozzájárulhatnak az ételallergiák újszerű kezelési módozatainak kidolgozásához – szögezte le Littman. – Ha például valaki mogyoróallergiában szenved, talán felhasználhatjuk a tolerogén dendritikus sejteket arra, hogy több regulátoros T-sejtet hozzunk létre a szervezetében, amelyek elnyomják a mogyoró molekulái ellen fellépő allergiás választ.”
Littman hozzátette: a kutatócsoport a továbbiakban szeretné pontosabban feltérképezni, hol és hogyan fejlődnek a tolerogén dendritikus sejtek a szervezetben, és milyen jelzéseket kell kapniuk ahhoz, hogy betöltsék funkciójukat.
A gyümölcsök a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmaznak, azonban allergiás reakciókat is okozhatnak, amelyek csecsemő- és gyermekkorban is előfordulhatnak. A tünetek röviddel az étel elfogyasztása után jelentkeznek – az enyhétől az egészen súlyosig – írja a Semmelweis Egyetem közleménye.
A leggyakoribb allergiás reakciók közé tartozik a száj, a torok, az ajkak vagy a fül viszketése, az arc kipirosodása – ez leginkább a cseresznyére, a szamócára, a málnára és a barackra jellemző tünetegyüttes, amely súlyosabb esetben az ajkak és a nyelv feldagadásával, légszomjjal is járhat.
Ha bőrkiütés, légúti tünetek, gyomor- és bélrendszeri panaszok jelentkeznek egy tápláléktól, az elsődleges megoldás az lehet, hogy a beazonosított ételeket átmenetileg kiiktatjuk a gyermek étrendjéből, ugyanis a táplálékallergia kezelésének ez az egyetlen, jelenleg hatásos módja.
Ezzel egy időben kezdjünk el táplálkozási naplót (táplálkozási-tüneti napló) vezetni, amelyből – ha mindezt körültekintően tesszük – megtudhatjuk, mely gyümölcsök esetében jelentkeznek a tünetek. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyermekünk táplálékallergiás, a beazonosított ételeket teljesen el kell hagyni az étrendből. Csecsemők esetében azt is fontos kiemelni, hogy az új alapanyagok bevezetését érdemes 3-4 napos eltolással végeznünk, így időt hagyva egy esetleges tünet azonosítására.
Ha a tünetek újra jelentkeznek vagy súlyosabb, egyszerre több allergiás reakciót is okoznak, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Gyógyszeres terápia (szisztémás kezelés) csak az igen súlyos tünetek előfordulása esetén szükséges. Bőrtünetek, mint ekcéma vagy csalánkiütés enyhítése sok esetben inkább lokálisan, helyileg alkalmazható készítményekkel történik.
A táplálékkal szembeni allergiát a gyerekek az esetek nagy százalékában négy-ötéves korukra kinőhetik, addig azonban figyelni kell a diétára és az esetlegesen fellépő panaszokra.
Ez azonban nem biztos, hogy minden esetben a teljes allergia megszűnését jelenti, hiszen ismert az ún. atópiás menetelés.
Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetcsoport később és más formában jön elő újra például légúti allergiaként.
Az étrend összeállítása során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen, kornak, nemnek, fizikai aktivitásnak megfelelő makro- és mikrotápanyag-szükségletet kell biztosítani abban az esetben is, ha az allergént kizáró étrend szerint táplálkozik a gyermek. Kellő odafigyeléssel kell eljárni azzal kapcsolatban is, hogy ne csak magát a táplálékallergént vegyük ki az étrendből, hanem az azt rejtett formában tartalmazó, az allergénnel szennyezett élelmiszereket is.
