Rekordgyorsasággal terjed Európában a madárinfluenza, ami aggodalmat kelt a baromfiágazatban és a kormányok körében a lehetséges gazdasági következmények miatt. A betegség az Egyesült Államokat és Ázsiát is sújtja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus egyre gyakrabban terjed át az emlősökre – tudósított a Reuters.
Európa tíz országában és Nagy-Britanniában augusztus eleje és október közepe között 56 madárinfluenza-járványgócot azonosítottak, elsősorban Lengyelországban, Spanyolországban és Németországban – közölte a francia állategészségügyi felügyeleti szerv (ESA). Legalább egy évtized óta ez az első alkalom, hogy a szezon ilyen korai szakaszában már tíz országban megjelent a vírus, bár a járványgócok száma egyelőre elmarad a 2022-es rekordévtől. Tavaly ugyanebben az időszakban kilenc országban 31 kitörést regisztráltak.
„Ezek az európai esetek mind azt mutatják, hogy a vírus egyáltalán nincs eltűnőben” – nyilatkozta Yann Nedelec, a francia baromfiipari szövetség, az Anvol igazgatója.
Az ESA legfrissebb jelentése óta Belgium és Szlovákia is bejelentette az idei szezon első madárinfluenza eseteit, amire válaszul Belgium elrendelte a baromfik zárt tartását.
Franciaországban, amely szintén jelentős baromfitermelő, két újabb járványgóc jelent meg, ezért a mezőgazdasági minisztérium október 21-én elrendelte a szárnyasok zárt tartását, hivatkozva a spanyolországi és németországi esetek növekvő számára. Tavaly ez az intézkedés csak novemberben, tavalyelőtt pedig decemberben lépett életbe. A franciák idén harmadszor kezdtek éves madárinfluenza elleni oltási kampányt a tenyésztett kacsák körében, ezzel az első jelentős baromfiexportőrré vált, amely országos szinten alkalmazza ezt a stratégiát. A francia hatóságok szerint az oltási program segített visszaszorítani a betegséget.
A madárinfluenza az Egyesült Államokat és Ázsiát is sújtja. Az USA-ban több mint 180 millió madarat kellett leölni, ami kihatott a tojásárakra, valamint tejelő teheneket és embereket is megfertőzött. A világ legnagyobb baromfiexportőre, Brazília szintén szembesült járvánnyal, de mára mentessé vált a madárinfluenzától. Japán ezen a héten jelentette az idei szezon első esetét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a madárinfluenza emberi megbetegedésének kockázata továbbra is alacsony, a legtöbb fertőzött ember szoros kapcsolatban állt fertőzött állatokkal. Ugyanakkor a vírust folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel egyre gyakrabban terjed emlősökre is.
[type] => post [excerpt] => Rekordgyorsasággal terjed Európában a madárinfluenza, ami aggodalmat kelt a baromfiágazatban és a kormányok körében a lehetséges gazdasági következmények miatt. A betegség az Egyesült Államokat és Ázsiát is sújtja, az Egészségügyi Világszervezet (... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1761517020 [modified] => 1761488680 ) [title] => Terjed a madárinfluenza Európában: 56 fertőzött eset 10 országban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259446&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 259446 [uk] => 259433 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 155777 [image] => Array ( [id] => 155777 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1.jpg [original_lng] => 99294 [original_w] => 920 [original_h] => 690 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1.jpg [width] => 920 [height] => 690 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1.jpg [width] => 920 [height] => 690 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1.jpg [width] => 920 [height] => 690 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/william-moreland-8wwpdf4av-y-unsplash-920x690-1.jpg [width] => 920 [height] => 690 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1761481490:4 [_thumbnail_id] => 155777 [_edit_last] => 4 [views_count] => 1422 [_algolia_sync] => 477255463002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 722 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => madárinfluenza ) ) [1] => Array ( [id] => 253351 [content] =>
Európa leggyorsabb számítógépét avatta fel Friedrich Merz német kancellár Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai tartományi vezetővel közösen az Aachen melletti Jülichi Kutatóközpontban pénteken.
Merz szerint az úgynevezett Jupiter szuperszámítógép „új lehetőséget nyit a mesterséges intelligenciára épülő modellek képzésére és a tudományos szimulációkhoz”.
A számítógép, amely a negyedik leggyorsabb a világon, alátámasztja a Német Szövetségi Köztársaság vezető szerepre vonatkozó igényét korunk technológiai forradalmában – tette hozzá.
„Azt akarjuk, hogy Németország a mesterséges intelligencia nemzetévé váljon. Elképzelhető, hogy visszatekintve egy napon a 21. század 20-as éveit a mesterséges intelligencia évtizedének fogjuk tekinteni” – mondta. a német vezető, majd rámutatott: jelenleg ugyan az Egyesült Államok és Kína verseng a jövőbeli piaci részesedésekért, Európának és Németországnak azonban még minden esélye megvan arra, hogy felzárkózzon. „Világszerte vezető kutatóintézményeink vannak” – mutatott rá.
A Jupiter nevű szuperkomputer a kutatóintézet korábbi közlése szerint a számítógépek legújabb – exascale elnevezésű – nemzedékét képviseli, teljesítménye egyenértékű ötmillió modern notebookéval vagy asztali számítógépével, vagyis másodpercenként több mint egytrillió művelet végrehajtására képes.
A németek szerint a berendezés maga „zöld energiából” működik, és ezért a világ legenergiahatékonyabb számítógépe is. Astrid Lambrecht, a Jülichi Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy ez teszi egyedülállóvá Jupitert. „Egy olyan korban, amikor a digitalizálás és a mesterséges intelligencia egyre több energiát igényel, Jupiter segítségével megmutatjuk, hogyan lehet erőforrás-kímélő számításokat végezni” – ismertette.
A Jupiter számítástechnikai központját két év alatt építették fel, és mintegy 50 konténer-modulból áll, amelyeket több mint 2300 négyzetméteren helyeztek el.
Példátlan hőhullám sújtja az észak-európai országokat, a norvégiai és finnországi mérőállomások történelmi rekordokat rögzítettek júliusban.
Norvégia sarkköri térségében egy állomás 13 napon keresztül mért 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet, míg Finnországban három egymást követő héten át tartott ugyanilyen hőség. A tudósok szerint a mérések 1961-es kezdete óta ez az eddigi leghosszabb ideje egyhuzamban tartó forró periódus, ráadásul 50 százalékkal hosszabb, mint a korábbi rekord – írja a The Guardian.
„Valóban példátlan hőhullám tombol – a mai csúcsérték eléri a 32-33 fokot” – írta Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet klímakutatója a közösségi oldalán. Hozzátette: „Még a sarkvidéki régiókban is három héten át 25 fok feletti hőmérsékletet mértek.” Norvégiában egy állomás a három legészakibb megyében 12 napon keresztül regisztrált 30 fok feletti értékeket legalább egy állomáson, míg Svédország északi részén Haparandában 14, Jokkmokkban, Lappföldön 15 napon át tartott a hőség.
„Hosszabb időszakot ezeken a mérőállomásokon csak több mint egy évszázaddal ezelőtt lehetett mérni” – jelentette ki Sverker Hellström, a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet kutatója.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump skóciai látogatása során kijelentette, hogy a bevándorlás „megöli Európát”.
Miután pénteken, július 25-én megérkezett Skóciába ötnapos látogatásra, Trump egy újságíró bevándorlással kapcsolatos kérdésére válaszolva azt mondta, hogy Európának „jobb lenne észhez térnie” ebben a kérdésben.
Government of Pakistan Recommends President Donald J. Trump for 2026 Nobel Peace Prize
The Government of Pakistan has decided to formally recommend President Donald J. Trump for the 2026 Nobel Peace Prize, in recognition of his decisive diplomatic intervention and pivotal…
— Government of Pakistan (@GovtofPakistan) June 20, 2025
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
Az amerikai haditengerészet nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárója először kötött ki Izlandon. A mindeddig példátlan kikötés egyben üzenet is az Amerikai Egyesült Államok ellenségeinek, hogy Washington figyel és jelen van a térségben.
A Business Insider cikke szerint a Los Angeles osztályú USS Newport News támadó tengeralattjárónak ez első ilyen jellegű látogatása az északi szigetországban. A vizit akkor történt, amikor az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek egyre nagyobb aggodalommal figyelik az Északi-sarkvidéken egyre aktívabb orosz katonai tevékenységet.
Stuart Munsch admirális, az amerikai haditengerészeti erők európai–afrikai parancsnoka szerint stratégiai előnyt jelent, ha minél több olyan helyszín áll rendelkezésükre, ahol az amerikai tengeralattjárók igény esetén ki tudnak kötni.
Washington a stratégiai elhelyezkedése miatt Izlandot sarkvidéki jelenléte egyik központi elemének tekinti. Az ország 1949-ben alapító tagként csatlakozott a NATO-hoz, azonban a katonai szövetség többi tagjától eltérően nem rendelkezik saját hadsereggel. A hidegháború alatt rendszeresen nyugati csapatok állomásoztak a szigetországban, köztük jelentős számban amerikai csapatok is.
Az admirális emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át fenntartott egy haditengerészeti légi támaszpontot Izlandon, hogy nyomon tudja követni a szovjet tengeralattjáró-műveleteket, majd az orosz tengeralattjáró-műveleteket.
Az együttműködés keretében Izland 2023-ban fogadta az első amerikai atom-tengeralattjárót, azonban az, hogy az ki is kötött egy izlandi kikötőben, újabb mérföldkő a két ország kapcsolatában.
Halálos hőhullám sújtja Európát, egy turista máris életét vesztette, Olaszországban utak olvadnak, Spanyolországban pedig 47 fokot is mértek helyenként – közölte a The Guardian.
Görögországban pénteken lakóházakat ürítettek ki, miközben Athéntól délre erdőtüzekkel küzdöttek, két repülőgép segítségével. A hatóságok 9 és 14 óra között betiltották az építőmunkások és futárok kültéri tevékenységét, és a szükségtelen utazások elkerülését javasolták.
A spanyolországi Mallorcán egy 34 éves holland turista hőguta következtében életét vesztette, miután túrázás közben összeesett Soller közelében. A szakértők arra figyelmeztetik a spanyolokat és a nyaralókat, hogy maradjanak zárt térben.
A klímaváltozás mára emelkedő nyári hőmérsékletet és szélsőséges időjárást eredményezett Európában, amely szinte minden évben rekordokat dönt a kontinensen.
A mediterrán térségben tapasztalható magas hőmérsékletet egy úgynevezett hőkupola jelenség is súlyosbítja. A hőkupola egy olyan meteorológiai jelenség, amely akkor alakul ki, amikor egy magas légnyomású rendszer hosszabb időre egy adott terület fölé telepszik. Ez a magas légnyomású rendszer lényegében egy „kupolát” hoz létre, amely a meleg levegőt a felszín közelében tartja, és megakadályozza, hogy az lehűljön vagy eloszoljon. Ennek következtében a hőmérséklet folyamatosan emelkedik, különösen, ha a napsugárzás is erős.
A jelenség gyakran tartós hőhullámokhoz vezet, amelyek jelentős hatással lehetnek az emberek egészségére.
A hétvégére Olaszországban 21 városra, köztük Rómára és Velencére adtak ki vörös riasztást. Firenzében várhatóan 37 fokig emelkedik a hőmérséklet szombaton, míg vasárnap Rómában, Milánóban és Nápolyban 36 fokra számítanak. Az embereket arra kérték, hogy 11 és 18 óra között ne tartózkodjanak a szabadban. Az észak-olaszországi autópálya egy szakaszát le kellett zárni, mert az aszfalt megolvadt a hőségben.
Spanyolország az év eddigi legszélsőségesebb hőhullámára készül, az Afrikából érkező forró levegő miatt a hőmérséklet akár 47 fokig is emelkedhet a hétvégén.
Portugáliában a meteorológiai szolgálat szerint szombattól érkezik a hőhullám, a déli országrészben, valamint a középső Tejo és az északi Douro völgyeiben 40 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Vasárnap még melegebb lesz, az ország kétharmadára narancssárga riasztást adtak ki. Lisszabonban várhatóan 42 fokig emelkedik a hőmérséklet, ami növeli az erdőtüzek kockázatát.
Európa a nyár első hőhullámától szenved, a hétvégén figyelmeztetéseket adtak ki európai országokban – írja az AP.
A BBC adatai szerint a londoni hőhullám során akár 33 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet az Egyesült Királyságban.
A nyári napfordulóra esett csúcsforróság ezen a héten több ezer embert arra késztetett, hogy úszómedencéknél és tavaknál hűsöljenek. A nyílt vízben való úszás során, a hőséggel kapcsolatos lehetséges egészségügyi problémákról és biztonsági óvintézkedésekről szintén figyelmeztetést adtak ki.
Angliában és Walesben a halálos áldozatok száma csütörtöktől vasárnapig közel 570.
Délben a Heathrow repülőtéren a hőmérséklet elérte a 31 fokot. Az előrejelzések szerint szombaton Délkelet-Angliában elérte a 32 fokot a hőmérséklet, de csütörtökön Londonban már elérték ezt a szintet.
A The Telegraph szerint az iskolák a rendkívül meleg időjárás miatt lemondják a sportnapokat.
A hőhullám Franciaországot sem kímélte. A Le Monde arról számol be, hogy csütörtök óta Franciaországban a nyár első hőhulláma tombol, az ország több részén a hőmérséklet megközelíti vagy meghaladja a 35°C-ot, gyakran 10-15°C-kal meghaladva az évszakos átlagot. Szombaton várhatóan fokozódik a hőség, délen és nyugaton helyenként 40°C-ot is elérhet a hőmérséklet.
Az előrejelzések szerint Nyugat-Németországban szombaton 33 fokig melegszik a hőmérséklet, ami a csillagászati nyár kezdetét jelzi. A DWD nemzeti meteorológiai szolgálat szerint a szél várhatóan elviselhetőbb időjárást biztosít az ország part menti területein.
Vasárnapra Délnyugat-Németországban a hőmérséklet várhatóan eléri a 37 Celsius-fokot, bár országszerte valószínűleg 31 és 35 fok között alakul a hőmérséklet.
Vasárnap este heves záporok és viharok várhatók, amelyek nyugaton és északnyugaton csökkentik a hőmérsékletet, az eső éjszaka keletre és délkeletre húzódik. Hétfőn várhatóan 30 fokig melegszik a levegő. A forró hétvége egybeesik a nyár hivatalos kezdetével – a szombati nyári napfordulóval.
Hollandiában az amszterdami 750. évfordulós ünnepség szervezői – ahogy az AP hírügynökség is beszámolt róla – további vízadagoló pontokat telepítettek és csökkentették a jegyek számát a magas hőmérsékletre számítva. A tisztviselők aggódnak amiatt, hogy a rendezvény helyszínéül szolgáló körgyűrű aszfaltburkolata súlyosbítja a hőséget.
Hollandia más részein a maratonoktól kezdve a koncertekig törölték a rendezvényeket. A Philzuid Szimfonikus Zenekar több szabadtéri előadást is lemondott a dél-afrikai Eindhovenben, mivel attól tartanak, hogy a magas hőmérséklet károsíthatja a hangszereiket.
Az ilyen figyelmeztetések egyre gyakoribbak Európa-szerte, mivel a globális felmelegedés növeli a hőmérsékletet.
Az elmúlt hónapokban világszerte több országban is növekedett a kanyarós megbetegedések száma, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmezteti a lakosságot, hogy még a nyaralás előtt gondoskodjanak a védőoltások beadatásáról.
Európában figyelmeztetést adtak ki a nyaralásra és rokonlátogatásra készülő családoknak a kanyarós megbetegedések számának emelkedése miatt. A fertőzés 25 éves csúcsot ért el a kontinensen, de Pakisztánban és Nigériában is megugrott az esetek száma – számolt be az Index.
A BBC közlése szerint az Egyesült Királyságban a kanyaró, a mumpsz és rubeola elleni védőoltások aránya még mindig elmarad az ajánlott 95 százaléktól, Londonban a legrosszabb a helyzet, ahol ez a szám alig haladja meg a 73 százalékot.
A szigetország Egészségbiztonsági Ügynöksége ezért figyelmeztette a nyaralókat, hogy időben oltassák be magukat. A kanyaróra vonatkozóan áprilisban 109, májusban 86 megbetegedést regisztráltak, elsősorban 10 év alatti, be nem oltott gyermekeknél. Az összes eset csaknem felét Londonból jelentették.
„Alapvető fontosságú, hogy mindenki, különösen a kisgyermekes szülők, ellenőrizzék, hogy a család minden tagja rendelkezik-e a két MMR-dózissal, különösen akkor, ha idén nyáron nyaralni vagy családlátogatásra utaznak” − mondta Vanessa Saliba járványügyi főorvos, majd hozzátette, hogy „a kanyarós megbetegedések száma ismét emelkedik Angliában, és járványok törnek ki Európában és számos, az Egyesült Királysággal szoros kapcsolatban álló országban”.
Megjegyezte, hogy a kanyaró nagyon könnyen terjed, és olyan szövődményekhez vezet, mint a fül- és mellkasi fertőzések, valamint az agyhártyagyulladás.
Negyedévszázados csúcson az esetszám Európában
Az Egyesült Királyság mellett az egész kontinensen csökkent az oltakozási hajlam, különösen a Covid-járvány óta. Csak 2024-ben 127 350 megbetegedést jelentett az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF, ami kétszerese az egy évvel korábbinak, és 1997 óta ez a legmagasabb szám Európában.
A WHO jelentése szerint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország mellett Romániában, Pakisztánban, Indiában, Thaiföldön, Indonéziában és Nigériában fordult elő világszerte a legtöbb kanyarós megbetegedés.
Emiatt felgyorsítják az MMR-oltások beadását, valamint felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy aki életkorától függetlenül nem kapta meg a két adag vakcinát, az keresse fel háziorvosát, és oltassa be magát.
A kanyaró és tünetei
A kanyaró egy rendkívül fertőző betegség, ami elsősorban köhögéssel és tüsszentéssel terjed. Leggyakoribb tünetei a következők:
magas láz
fájó, vörös és könnyező szemek
orrfolyás
köhögés
tüsszögés
Emellett apró fehér foltok jelenhetnek meg a szájban, majd néhány nap elteltével vörös vagy barna kiütések lehetnek az arcon és a fül mögött, mielőtt átterjed a test többi részére. Általában hét-tíz napon belül elmúlik, de tüdő- és agyhártyagyulladáshoz, valamint görcsrohamokhoz vezethet.
A csecsemők, kisgyermekek, terhes nők és legyengült immunrendszerrel rendelkezők fokozott veszélynek vannak kitéve. A kanyaró ritka esetben halállal is végződhet.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
A népszerű közösségi média platform komoly büntetést kapott egy európai szabályozó hatóságtól. Az ír Adatvédelmi Bizottság 530 millió eurós, azaz körülbelül 601 millió dolláros bírságot szabott ki a TikTokra, amiért illegálisan továbbított személyes felhasználói adatokat Kínába.
A vizsgálat során kiderült, hogy a kínai tulajdonú TikTok megsértette az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásait az Európai Gazdasági Térség (EGT) felhasználóival kapcsolatban, írta meg a Newsweek.
Graham Doyle, az ír Adatvédelmi Bizottság helyettes biztosa így nyilatkozott:
A TikTok személyes adatátvitelei Kínába megsértették az Általános adatvédelmi rendeletet, mivel a TikTok elmulasztotta ellenőrizni, garantálni és demonstrálni, hogy az EGT-felhasználók személyes adatai, amelyekhez a kínai személyzet távolról hozzáfért, olyan szintű védelmet élveznek, amely lényegében egyenértékű az EU-ban garantált védelemmel. A bírság mellett a TikToknak hat hónapon belül meg kell felelnie az előírásoknak, különben fel kell függesztenie az adattovábbítást Kínába. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a vállalat nem végezte el a szükséges értékeléseket az adatvédelem terén.
Doyle hozzátette:
A TikTok mulasztása miatt nem foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a kínai hatóságok hozzáférhetnek az Európai Gazdasági Térségen belüli személyes adatokhoz a kínai terrorizmusellenes, kémelhárítási és egyéb törvények alapján, amelyeket a TikTok úgy azonosított, mint amelyek lényegesen eltérnek az uniós normáktól. Ez a bírság újabb csapást jelent a TikToknak, mely már régóta küzd adatvédelmi aggályokkal világszerte. Több ország, köztük az Egyesült Államok is, aggodalmát fejezte ki a platform adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban, különös tekintettel a kínai kormány esetleges hozzáférésére a felhasználói adatokhoz.
A szabályozó hatóság azt is kijelentette, hogy a TikTok 2020 és 2022 között megsértette az átláthatósági szabályokat, mivel nem tájékoztatta a felhasználókat arról, hogy személyes adatokat továbbítanak Kínába. Megjegyezte, hogy a TikTok 2022-ben frissítette adatvédelmi szabályzatát, és most az rendben van.
A büntetés a harmadik legnagyobb az EU általános adatvédelmi rendeletének megsértéséért kiszabott bírság. A TikTok uniós központja Írországban található, ami azt jelenti, hogy az ír Adatvédelmi Bizottság a fő hatóság, amely az uniós szabályok betartatásáért felelős.
A TikTok képviselői azt nyilatkozták, hogy határozottan vitatják az ír adatvédelmi bizottság megállapításait, és teljes körű fellebbezést terveznek, írta meg a Politico.
Ahogy az Európába irányuló ukrán menekültáradat enyhül, az országok kezdik megváltoztatni a menedékjogi juttatásokra vonatkozó szabályokat és juttatásokat. Íme, néhány példa.
Az ukrajnai háború új szakaszba lépésével az Európába menedékjogot kérő ukránok száma csökkenni látszik: az unióban jelenleg több mint 4 millió 300 ezer ukrán menekült tartózkodik, de a tagországok által feldolgozott menedékkérelmek száma az Eurostat adatai szerint 2025 februárjában volt a legalacsonyabb, alig több mint 40 000 (41 435), ami 25%-os csökkenés 2024 februárjához képest.
Németországban a legmagasabb az ukrán menekültek aránya, közel 1,8 millió, ami a blokk 27,3%-át teszi ki.
Két hete Berlin volt a legutóbbi európai főváros, amely bejelentette a menedékkérők e csoportja számára nyújtott menedékjogot és egyéb juttatásokat érintő változtatásokat.
De mi a helyzet más országokban?
Magyarország: nincs több szállás a nyugat-ukrajnaiaknak
Magyarország megszüntette az államilag finanszírozott szálláshelyeket az ország nyugati részeiből érkező ukrán menekültek számára, ami a Magyar Helsinki Bizottság szerint mintegy 3000 menekültet, főként nőket és gyerekeket érintett.
Ugyanakkor Magyarország 2026. március 4-ig meghosszabbította az ideiglenes védelmi kártyákat, függetlenül a kártyán fizikailag feltüntetett érvényességi időponttól.
Az ideiglenes védelemben részesülők havi 22 800 forintot kapnak, gyermekenként pedig további 13 700 forintot.
Lengyelország: megszűnt a befogadói támogatás és a menekültkifizetés
Lengyelország, a második legtöbb ukrán menekültet befogadó ország, nemrégiben 2025. szeptember 30-ig meghosszabbította az Ukrajnát 2022. január 24. után elhagyó menedékkérők legális tartózkodási idejét.
Az ukrán menekülteket befogadó vagy nekik élelmet kínáló személyek azonban már nem jogosultak készpénzes kártérítésre.
Mindazonáltal Lengyelország lehetővé teszi az ukránok számára, hogy személyi azonosító számot kapjanak, ami azt jelenti, hogy jogosultak dolgozni és ingyenes orvosi ellátást kapnak. Az ukrán gyermekek továbbra is kaphatnak 800 zlotyit, akárcsak a lengyel gyermekek, de csak akkor, ha teljesítik az iskolalátogatási kötelezettséget.
Norvégia: a „fenntarthatatlan” érkezők miatt szigorítottak a gyermekkedvezményeken
Norvégia volt az egyik első európai ország, amely szigorította a juttatási rendszereket, hogy kezelje a nem sokkal a teljes körű invázió kezdete után érkezők fenntarthatatlannak nevezett számát.
A kormány csökkentette a gyermekjuttatásokat, és korlátozta az ideiglenes kollektív védelemben részesülő személyek lehetőségét arra, hogy Ukrajna és Norvégia között utazhassanak.
Korlátozta továbbá a szállodák menekülteket befogadó központként való használatát, és figyelmeztette azokat a menekülteket, akik szeretnének hozzáférni az ország nemzeti biztosítási rendszeréhez, hogy meg kell felelniük a tartózkodási időre vonatkozó követelményeknek.
Szlovákia: a szállás és a juttatások csökkentése
Március elején Szlovákia új szabályokat léptetett életbe a 2025. február 28-a után érkezett ukránokra vonatkozóan. A korábbi 120 napról 60 napra csökkentették azt a maximális időtartamot, ameddig jogosultak menedékjogot nyújtó létesítményekben tartózkodni, és ez a szállásköltség-támogatás már csak az országban töltött első 60 napjukra jár.
Peter Krauspe belügyminiszter-helyettes ezt azzal magyarázta, hogy az ukrán menekültek általában a Szlovákiába érkezést követő két hónapon belül munkát és lakhatást biztosítanak maguknak.
Ezek a változások azonban nem vonatkoznak a kiszolgáltatott csoportokra, így az öt év alatti gyermekekre, a 65 év felettiekre és a kisgyermekes egyedülálló szülőkre.
Észtország: hat hónapos határidő a lakhatási támogatásra
Minden ukrán menekült háztartás egyösszegű, 1200 eurós visszatérítést igényelhet a lakhatási költségek fedezésére. Az új szabályok azonban előírják, hogy a visszatérítési kérelmet az első tartózkodási engedély kiadását követő első hat hónapon belül kell benyújtani.
A bérleti költségek megtérítésén kívül a menekültek két éven belül családonként legfeljebb 3200 euró, illetve egyedülálló személyenként legfeljebb 1600 euró összegű fordítási költségtérítést is kaphatnak.
Észtország a 19 év alatti gyermekek után a család első és második gyermeke után 80 euró, a család harmadik és következő gyermeke után pedig 100 euró, hét gyermek esetén legfeljebb havi 650 euró támogatást is nyújt.
Szülői támogatásban részesülnek azok a szülők is, akik másfél év alatti gyermekükkel Észtországban kértek menedéket. Ez havonta 820 eurót tesz ki 545 napra.
Ausztria: piros-fehér-piros kártya pluszhoz A1-es német nyelvtudás szükséges
Ausztria 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrán menekültek tartózkodási jogát. Az úgynevezett kék kártyával rendelkező ukrán menekültek ezentúl a (Rot-Weiß-Rot-Karte plusz) oldalon igényelhetik a Piros-Fehér-Piros Kártya Plusz (Rot-Weiß-Rot-Karte plusz) engedélyt, amely lehetővé teszi számukra, hogy Ausztriában éljenek és dolgozzanak.
A követelmények között szerepel az A1 szintű német nyelvtudás, a jövedelemigazolás bemutatása, valamint annak igazolása, hogy a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban legalább 12 hónapig teljes körű biztosítással Ausztriában dolgoztak.
Írország: a lakástulajdonosi támogatás 25%-kal csökken
Írország azt tervezi, hogy júniusban 800 euróról 600 euróra csökkenti az ukrán menekülteket befogadó személyek adómentes juttatását.
A programot azonban 2026 márciusáig meghosszabbították. Írország korábban heti 232 euróról 38,80 euróra csökkentette az ukrán menekültek után járó támogatást.
Belgium: Flandria fokozatosan megszünteti az alvóhelyeknek nyújtott támogatást
Belgium holland nyelvű régiója, Flandria bejelentette, hogy 2025. január 1-je után megszűnik a magán alvóhelyekre nyújtott támogatás.
Ezzel szemben a legalább öt ukrán menekültet befogadó állami hatóságok 1000 eurós átalányt kapnak minden egyes befogadott menedékkérő után, ha 2025. január 1-jéig legalább ötöt befogadnak és befogadóhelyként regisztráltak.
Németország: a beérkező menekültek támogatása más ellátási rendszerben fog történni
Azok az ukrán menekültek, akik 2025. április 1-je után érkeztek Németországba, nem kapnak többé állampolgári támogatást (Bürgergeld), helyette a menedékkérők ellátásáról szóló törvény (Asylleistungen) alapján kapnak majd támogatást.
Jelenleg nem világos, hogy az ezen időpont előtt letelepedett ukrán menekültek ellátásaiban is lesznek-e változások a jövőben.
Ezek a változtatások azonban hivatalosan még nem lépnek életbe, mivel az új német kormánykoalíció egyetértésére várnak: a jobbközép Keresztényszociális Unió (CSU) már jóváhagyta őket, de testvérpártjának, a Kereszténydemokratáknak (CDU) és a balközép Szociáldemokratáknak (SPD) még jóvá kell hagyniuk.
Bulgária: közeledik az ideiglenes védőkártya megújításának határideje
A bolgár hatóságok 2026. március 4-ig meghosszabbították az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát. A már kiadott ideiglenes védőkártyákat azonban 2025. április 30-ig meg kell újítani.
Az ukrán menekültek 190 euró értékű pénzügyi támogatást, ideiglenes szállást, védelmet, valamint terápiát és rehabilitációt kapnak.
Cseh Köztársaság: szigorú követelmények az új tartózkodási rendszerben
A múlt hónapban Prága jóváhagyta az új hosszú távú tartózkodási programot, amelyet azok az ukránok vehetnek igénybe, akik évi bruttó 440 000 korona (17 551 euró) felett keresnek, legalább két éve ideiglenes védelem alatt élnek az országban, és tavaly július óta nem kaptak ellátást.
A hatóságok szerint az intézkedés célja, hogy a menekülteket további integrációra és önellátásra ösztönözze. A civil szervezetek és az ombudsmani hivatal azonban attól tart, hogy sok menekült kimarad, mivel nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
Normális esetben minden új ukrán menekült 5000 korona(200 euró) készpénzt kap legfeljebb öt hónapig.
Olaszország: a szálláshely-szolgáltatást 2025 végéig meghosszabbítják
Az Olaszországban tartózkodó ukrán menekültek számára nyújtott havi támogatás 300 euró felnőttenként, valamint további 150 euró minden kísérő 18 év alatti kiskorú után. A menekülteket szállodákban vagy magánszállásokon szállásolják el országszerte. A befogadási szolgáltatások azonban 2025. december 31-ig országszerte rendelkezésre állnak – közölte az ország polgári védelmi minisztériuma.
Azokat a menekülteket, akiknek 2025 februárja után is szükségük van lakhatásra, más régióba is áthelyezhetik, mint ahol eredetileg letelepedtek.
Franciaország: támogatás a lakhatási támogatáson felül
A Franciaországban tartózkodó ukrán menekültek a hónap elején ADA-t (menedékkérői támogatás) kapnak egy kifizetőkártyán keresztül, és havonta körülbelül 426 euróra jogosultak.
Az alapösszeg 6,80 euró naponta egy egyedülálló személy számára , plusz további 7,40 euró azoknak a menedékkérőknek, akiknek nem biztosítottak szállást.
A támogatás a magánlakások bérléséhez vagy egy erre a célra fenntartott szállásközpont megtalálásához is igénybe vehető. Rendelkezések vannak továbbá az orosz és fehérorosz állampolgárok számára is, akiket „a konfliktusban elfoglalt pozíciójuk miatt hazájukban veszély fenyeget”.
Egyesült Királyság: a munkanélküli menekültek univerzális hitelre pályázhatnak
Az Egyesült Királyságban élő ukrán menekültek egyszeri és folyamatos pénzügyi támogatásra is jogosultak különböző jóléti programokon keresztül.
A Homes for Ukraine programon keresztül például minden menedékkérő, akinek van szponzora az Egyesült Királyságban, 200 font egyszeri kifizetést kaphat érkezéskor, míg a befogadó havi 350 fontot igényelhet a Homes for Ukraine vízum időtartamára.
A gyermekes menedékkérők eközben heti 26,05 fontot kaphatnak a legidősebb vagy egyetlen gyermekük után, 17,25 fontot minden további gyermek után, valamint pénzügyi támogatást a gyermekgondozáshoz, ha a gyermekek még nem járnak iskolába.
A munkanélküliek vagy alacsony jövedelműek Universal Creditet igényelhetnek, egy egyszeri kifizetésű juttatást, amelynek mértéke a családi helyzettől és a lakhatási költségektől függ.
Spanyolország: foglalkoztatási támogatás és 400 euró
Spanyolország400 eurós támogatást hagyott jóvá minden egyes felnőtt ukrán menekült számára, valamint 100 eurót kiskorú menekültenként, hat hónapos időtartamra.
A kérelmezőknek rendelkezniük kell társadalombiztosítási számmal, és igazolással arról, hogy „nem rendelkeznek a napi szükségleteik fedezésére szolgáló forrásokkal”. Az ország emellett egészségbiztosítást és munkaerő-piaci integrációs támogatást is nyújt.
Hollandia: magányos menekültek és kisebb családok számára magasabb élelmiszertámogatás
Hollandiában mind a felnőttek, mind a gyermekek jogosultak havi ruházati és élelmezési segélyre, valamint kiegészítő juttatásra, amelyet tömegközlekedésre, családlátogatásra vagy sportolásra lehet felhasználni.
Amint azonban egy 18 éves vagy annál idősebb menekült munkát kap, a támogatás minden családtag számára megszűnik.
2025 elejétől a ruházati támogatás 62,66 euró, az extra támogatás pedig 77,16 euró.
Eközben azoknál a menekülteknél, akik nem az önkormányzati befogadóközpontban kapják az étkezést, változik a költségvetés. A kisebb családok több pénzt kapnak személyenként, mint a nagyobb családok.
Például egy egyedül élő menekült vagy egy kétszemélyes családban élő felnőtt 252,18 eurót kap, míg egy négytagú családban élő felnőtt 189,13 eurót.
A támogatást az a település fizeti ki, ahol az egyéneket regisztrálták, és közvetlenül a bankszámlájukra, pénzkártyára vagy készpénzben kaphatják meg.
Portugália: ideiglenes védelmi státusz
A Portugáliában menekültstátusszal rendelkező ukránok ideiglenes védelmi jogcímet kapnak, amely automatikusan ideiglenes tartózkodási engedélyt, adóazonosító számot, társadalombiztosítási azonosító számot és nemzeti egészségügyi szolgáltatás felhasználói számát is magában foglalja.
Az ideiglenes védelmi cím lehetővé teszi számukra, hogy jogosultak legyenek a szociális integrációs jövedelemre (RSI), amennyiben havi jövedelmük legfeljebb 237,25 EUR, és pénzügyi vagyonuk – például bankbetétek, részvények, kötvények, postai takaréklevelek, részesedési értékpapírok és kollektív befektetési intézményekben lévő befektetési jegyek – együttesen nem haladja meg a 30 555,60 EUR összeget.
Egy RSI kérelmező 237,25 eurót kap, egy második felnőtt esetén további 166,88 eurót.
A 18 év alatti gyermekekkel rendelkező menekültek esetében gyermekenként 118,63 EUR összeg jár.
Az ukrán menekültek munkanélküli-ellátást is igényelhetnek a munkahelyük kényszerű elvesztése esetén. Ez a juttatás 522,50 EUR a háztartásban élő kedvezményezettek esetében, illetve 418 EUR az egyedülálló kedvezményezettek esetében.
Portugália külön platformot működtet az ukrajnai menekültek álláskeresésére („Portugália Ukrajnáért”), valamint ukrán nyelven elérhető segélyvonalat is.
