Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy megfosztja az újonnan érkezett, hadköteles ukrán férfiakat az ideiglenes védelemtől az EU-ban. Ez a döntés bírálatot váltott ki az Európa Tanács emberi jogi biztosából, Michael O’Flahertyből, aki úgy véli, hogy ez a megközelítés diszkriminatív és ellentmondhat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek, jelentette ki a biztos az RBC-Ukraine-nek adott interjújában és hivatalos nyilatkozatában.
O’Flaherty felszólította az EU tagállamait, hogy ne vezessék be az Európai Bizottság által javasolt korlátozásokat. Hangsúlyozta, hogy az Ideiglenes Védelmi Irányelv bevezetése Ukrajna általános biztonsági helyzetének kontextusában történt, és azt nem szabad szelektíven alkalmazni a lakosság különböző kategóriáira.
Kiemelte, hogy bizonyos csoportok nem és életkor alapján történő kizárását a nemzetközi megkülönböztetésmentességi normákkal összhangban kell indokolni.
„Egy egész embercsoport kizárása kizárólag nem és életkor alapján indoklást követel, a megkülönböztetésmentesség nemzetközi normáival összhangban. Nincs kifogásom az ellen, hogy Ukrajna aktívan felszólítsa férfiait a visszatérésre és az ország szabadságáért való harcra. Teljesen jogos, hogy egy agresszív háború sújtotta állam védelemre szólítsa fel népét. Én csak arra szólítok fel, hogy ha más országok válaszolnak ezekre a felhívásokra, akkor azt a nemzetközi normákkal teljes összhangban tegyék. Ez nem jelenti az elutasítást, nem jelenti azt, hogy bezárják az ajtót az ilyen felhívás előtt – azt jelenti, hogy a nemzetközi jog keretein belül kell megvizsgálni őket” – hangsúlyozta az Európai Bizottság biztosa.
Emellett a biztos felhívta az európai kormányok figyelmét arra, hogy a katonai szolgálati kötelezettségek nyomós indokot jelenthetnek a nemzetközi védelem vagy menekültstátusz iránti egyéni kérelmek gondos elbírálására. O’Flaherty azt is hangsúlyozta, hogy azoknak az ukrán férfiaknak, akiknek az ukrán törvények értelmében jogos indokaik vannak a mozgósítás elhalasztására, feltétel nélküli védelmet kell kapniuk az uniós országokban.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy megfosztja az újonnan érkezett, hadköteles ukrán férfiakat az ideiglenes védelemtől az EU-ban. Ez a döntés bírálatot váltott ki az Európa Tanács emberi jogi biztosából, Michael O’Flahertyből, aki úgy véli, ho... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782927840 [modified] => 1782910094 ) [title] => Az Európa Tanács bírálja az ukrán férfiak ideiglenes védelmének korlátozására irányuló elképzelést az EU-ban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289562&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 289562 [uk] => 289513 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 289514 [image] => Array ( [id] => 289514 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330.png [original_lng] => 857319 [original_w] => 1190 [original_h] => 662 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330-300x167.png [width] => 300 [height] => 167 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330-768x427.png [width] => 768 [height] => 427 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330-1024x570.png [width] => 1024 [height] => 570 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330.png [width] => 1190 [height] => 662 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330.png [width] => 1190 [height] => 662 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-330.png [width] => 1190 [height] => 662 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1782899296:12 [_thumbnail_id] => 289514 [_edit_last] => 12 [views_count] => 570 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 979198785002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 574946 [2] => 1646 [3] => 84405 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => ideiglenes védelem [2] => korlátozások [3] => ukrán férfiak ) ) [1] => Array ( [id] => 289387 [content] =>
Jelenleg az EU-ban több millió polgárt fenyeget a magas hőmérsékleten való tartózkodás veszélye. A hőség Európában több mint 1300 ember halálát okozta június 21-e óta, jelentette be a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz X közösségi oldalán.
„Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme kétszerese a globális átlagnak. Jelenleg 150 millió ember él extrém hőségben, több százan haltak meg, az iskolák zárva tartanak, az elektromos hálózatok meghibásodnak. A klímaváltozás és a globális felmelegedés hatására a hőhullámok, amelyeket egykor „generációnként egyszer előforduló” jelenségnek tartottak, ma már szinte minden évben előfordulnak. Erre korábban figyelmeztettek minket” – írta.
Gebrejeszusz hangsúlyozta, hogy június 21-e óta több mint 1300, a magas hőmérséklettel összefüggő halálesetet regisztráltak Európában. Elmondása szerint a hőség okozta stresszt gyakran „csendes gyilkosnak” nevezik – és az európai otthonokat, munkahelyeket és iskolákat nem ilyen hőmérsékletekre való tekintettel építették.
„A WHO tagállamaival és partnereivel együttműködve foglalkozik a szélsőséges hőséggel kapcsolatos egészségügyi veszélyekkel, a felkészültségre, a megelőzésre és az egészségügyi rendszerek válaszának megerősítésére összpontosítva. Többek között arra kérjük az európai országokat, hogy hajtsanak végre a hőséggel kapcsolatos egészségügyi cselekvési terveket az egészség éghajlatváltozás hatásaitól való védelmét célzó szélesebb körű program részeként” – tette hozzá Gebrejeszusz.
[type] => post [excerpt] => Jelenleg az EU-ban több millió polgárt fenyeget a magas hőmérsékleten való tartózkodás veszélye. A hőség Európában több mint 1300 ember halálát okozta június 21-e óta, jelentette be a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz X közösségi olda... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782814140 [modified] => 1782804598 ) [title] => Rendkívüli hőség Európában: több mint 1300 haláleset egy hét alatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289387&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 289387 [uk] => 289267 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 289268 [image] => Array ( [id] => 289268 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [original_lng] => 82931 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4474280.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1782793798:12 [_thumbnail_id] => 289268 [_edit_last] => 12 [views_count] => 676 [_algolia_sync] => 163682047000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 19957 [1] => 1061 [2] => 34175 [3] => 11023 [4] => 1995 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egészségügyi Világszervezet (WHO) [1] => Európa [2] => halálesetek [3] => hőség [4] => statisztika ) ) [2] => Array ( [id] => 289255 [content] =>
Skandináviától az Alpokig perzselő hőhullám sújtotta az európaiakat június 27-én, miután a több tucat halálesethez köthető hőhullám kelet felé terjedt, új hőmérsékleti rekordokat döntve, egyes területeken meghaladva a 40 Celsius-fokot.
Németországban a Nemzeti Meteorológiai Ügynökség jelentette az ország valaha feljegyzett legmagasabb előzetes hőmérsékletét, 41 Celsius-fokot, amelyet június 26-án mértek Saarbrücken városa közelében. Eközben az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Svájcban is rekordmagas hőmérsékletet regisztráltak júniusban.
Franciaországot tartják a legsúlyosabban sújtott országnak, ahol sok haláleset történt mind az idősek, mind a fiatalok körében. A hőhullám a vasúti közlekedést, az áramtermelést és számos szabadtéri rendezvényt is fennakadásokba sodorta a régióban.
A meteorológusok előrejelzése szerint a hőhullám a hétvégén tetőzik. Karsten Brandt, a Donnerwetter.de előrejelző weboldal meteorológusa szerint Németország egyes területein a hőmérséklet meghaladhatja a 40 Celsius-fokot.
A súlyos időjárási körülmények miatt a frankfurti Ironman Triatlon Európa-bajnokság szervezői úgy döntöttek, hogy lerövidítik a június 28-ra tervezett kerékpáros és futó szakaszokat.
A rendkívüli hőség növeli az infrastruktúra károsodásának kockázatát, beleértve az utak deformálódását és a vasúti sínek kidudorodását. Válaszul számos infrastruktúra-üzemeltető proaktívan csökkentette a forgalom volumenét.
A német nemzeti vasúttársaság, a Deutsche Bahn a hőhullám hatásai miatt a jövő hét elejéig ingyenesen lemondhatja a távolsági vonatjáratait az utasok számára.
A Deutsche Bahn szerint az infrastruktúra óriási nyomás alatt áll a hosszan tartó magas hőmérsékletek miatt. Emellett a zivatarok és az erdőtüzek növelik a jelzőrendszerek, a vasúti sínek és a felsővezetékek zavarainak kockázatát.
Sok területen, különösen Németország délnyugati részén, a sokéves átlagnál jelentősen melegebb júniust tapasztaltak.
Európa-szerte számos kulturális nevezetességet kényszerítettek bezárásra, a mezőgazdasági ágazat súlyos veszteségeket szenvedett el, és egyes kórházak küzdöttek a betegek számának növekedésével.
A Reuters Climate Monitor szerint a hőhullám miatt egyes területeken akár 18 Celsius-fokkal is magasabb a hőmérséklet az évszakos átlagnál. A fő ok az „Omega-tömeg” jelenség – egy olyan időjárási minta, amely egy adott területen hosszabb ideig stabilan tartja a forró levegő tömegét, miközben a hidegebb levegőt elűzi.
Megugrott az elektromos ventilátorok iránti kereslet, miközben az ázsiai légkondicionáló gyártók eladásainak ugrásszerű növekedését tapasztalták Európában. A hőhullám Észak-Európában is nehézségeket okozott, ahol a legtöbb otthont úgy tervezték, hogy a hidegebb hónapokban megtartsa a hőt, ahelyett, hogy védekezne a hőség ellen.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a hőhullám hatászónája a hónap vége felé tolódik el, Közép-Európát és a Balkán régiót érintve.
A tudósok úgy vélik, hogy ez a szélsőséges időjárási jelenség szinte lehetetlen lenne az ember okozta klímaváltozás hatása nélkül. Azt mondják, hogy az ezen a héten mért éjszakai hőmérsékletek valószínűleg körülbelül százszor magasabbak lesznek, mint két évtizeddel ezelőtt.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Európa több országában, köztük Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában is a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztást vezették be az extrém időjárás miatt.
Franciaországban a délkeleti régiókban több tragikus eset is történt. Két kisgyermeket holtan találtak egy családi autóban, a hatóságok szerint a rendkívüli meleg is szerepet játszhatott a történtekben. Bordeaux környékén három idős ember halt meg a magas hőmérséklet következtében.
A következő napokban Franciaország 96 megyéjéből 49-ben mintegy 35 millió embert figyelmeztettek arra, hogy fokozottan ügyeljenek egészségükre. Bordeaux térségében akár 43 fokos hőmérsékletet is mérhetnek.
A hőség miatt Franciaországban több mint ezer iskolát bezártak, további intézmények pedig módosították a tanítási rendet. Németországban, Spanyolországban és Belgiumban szintén óvintézkedéseket vezettek be, több szabadtéri rendezvényt törölnek a lakosság védelme érdekében.
Ezen a héten Nyugat-Európa országainak nagy részét erős hőhullám befolyásolja, ami helyenként +40°C fölé emeli a levegő hőmérsékletét. A legnagyobb felmelegedést Franciaországban és Spanyolországban jósolják, számolt be Natalka Didenko meteorológus.
Elmondása szerint a forró légtömeg fokozatosan szinte egész Európát lefedi a skandináv országok kivételével. Ugyanakkor Ukrajnában jelenleg mérsékelten meleg nyári időjárás várható szélsőséges hőmérsékletek nélkül.
Június 22-én, hétfőn Ukrajna legtöbb régiójában +25…+29°C, helyenként pedig +30°C várható. A nyugati és északi területeken, valamint a Cserkaszi és Poltava megyében rövid ideig tartó esőzések és zivatarok is előfordulhatnak. Este Harkiv megyét is elérheti a csapadék. A terület többi részén jelentős eső nem várható.
Kijevben a levegő hőmérséklete +30°C körül alakul, eső és zivatar is előfordulhat.
[type] => post [excerpt] => Ezen a héten Nyugat-Európa országainak nagy részét erős hőhullám befolyásolja, ami helyenként +40°C fölé emeli a levegő hőmérsékletét. A legnagyobb felmelegedést Franciaországban és Spanyolországban jósolják, számolt be Natalka Didenko meteorológus. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782146760 [modified] => 1782132529 ) [title] => Rendkívüli hőség várható Európában: milyen lesz az időjárás Ukrajnában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=288142&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 288142 [uk] => 288104 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 288105 [image] => Array ( [id] => 288105 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large.jpg [original_lng] => 97903 [original_w] => 1140 [original_h] => 760 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238929-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1782121730:12 [_thumbnail_id] => 288105 [_edit_last] => 12 [views_count] => 619 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Hatályba lép a migrációs paktum: az uniós országoknak közösen kell részt vállalniuk a migránsok befogadásának terheiben. Bemutatjuk, mit jelent ez, és tisztázunk néhány, a paktummal kapcsolatos tévhitet.
Az Európai Unió felé irányuló ellenőrizetlen migráció problémája már nagyon régóta létezik. 2015 után erősödött fel, az akkori német kancellár, Angela Merkel szavai nyomán, amelyeket sokan úgy értelmeztek, mint a bevándorlók meghívását az Unióba. Valóban, akkoriban súlyos migrációs válság bontakozott ki Európában.
Az Unió és intézményei közös megoldások kidolgozására és egységes migrációs politika kialakítására törekednek. Jelentős részben azoknak az országoknak a nyomására, amelyeket ez a jelenség a legsúlyosabban érint – Görögország, Spanyolország, Ciprus, Olaszország –, hiszen a tengeri határokat jóval nehezebb ellenőrzés alatt tartani, így ezekbe az országokba jut el illegálisan a legtöbb migráns.
Jean-Claude Juncker bizottsága, pontosabban az akkori uniós migrációs biztos azt javasolta, hogy valamennyi ország vállaljon részt a menekültek befogadásának terheiből egy relokációs mechanizmuson keresztül. Azoknak az államoknak, amelyek nem akartak ebben részt venni, pénzbüntetést kellett volna fizetniük – felmerült az az ötlet is, hogy ez bevándorlónként 200 ezer euró legyen. 2018-ban az uniós csúcson Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria elutasította a kötelező relokációt. Sem a probléma, sem a javaslat nem tűnt el azonban.
Két éve folynak a munkák a migrációs paktumon, amely módosítja a jelenleg érvényben lévő migrációs politikát. Íme a migrációs paktum legfontosabb pontjai:
Első ízben mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia a határellenőrzésekre, a menekültügyi eljárásokra, a befogadás feltételeire, valamint a menedékkérők országok közötti áthelyezését szolgáló szolidaritási mechanizmusra vonatkozóan.
Az első belépő ország szabályának elhagyása Eddig az úgynevezett dublini rendszer volt érvényben, minden migránsért az az ország felelt, amelyben az EU-ba érkezett. Vagyis ha valaki Görögországon keresztül érkezett az Unióba, akkor Görögország volt az illetékes ország. Ha egy ilyen, illegálisan érkezett migránst például Németországból vagy Belgiumból kitoloncoltak, akkor őt visszaküldték Görögországba. Ez a szabály most megszűnik.
A kötelező szolidaritás elve Ez azt jelenti, hogy minden uniós országnak részt kell vállalnia azoknak a migránsoknak a az elhelyezésének költségeiből, akik bejutnak az Unió területére. Vagy befogadják őket (az egyes országokra jutó migránsok számának meghatározásakor többek között a lakosságszámot, a GDP-t és az adott ország helyzetét veszik figyelembe), vagy pénzügyi hozzájárulást fizetnek: egyrészt egy pénzbeli összeget (ha nem fogadnak be migránsokat), másrészt például az infrastruktúra kiépítéséhez nyújtanak anyagi segítséget.
Az uniós országokat három kategóriába sorolták: A Paktum kedvezményezett országai, vagyis Ciprus, Görögország és Spanyolország. Az ott tartózkodó migránsokat részben szétosztják más országok között, és Ciprus, Görögország, valamint Spanyolország pénzügyi támogatást is kap.
Nyomás alatt álló országok: ide tartozik többek között Lengyelország, Horvátország, Ausztria, Észtország, Csehország. Ezek az országok rendkívüli helyzetben vannak (Lengyelország esetében egyrészt az Ukrajnából érkezett menekültek hatalmas száma, másrészt a belarusz határon kialakult migrációs válság miatt), ezért átmenetileg mentesülnek a szolidaritási mechanizmus alkalmazása alól.
Segítő országok, vagyis minden további tagállam. Nekik a migrációs válság kezelésében vagy migránsok befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással kell szerepet vállalniuk.
2025 decemberében egy jelentés alapján kiszámolták, hogy 2026-ban 21 ezer migránst kell szétosztani.
Eddig Szlovákia és Magyarország jelezte, hogy senkit sem fogad be.
A paktum tartós mechanizmus lesz. Minden évben jelentést készít az Európai Bizottság, amelyben migrációs szempontból összegzi a helyzetet minden egyes tagállamban. Az országok kérhetik a rendszerből való ideiglenes kivonásukat rendkívüli helyzetre hivatkozva, de a végső döntést az EB hozza meg. A Bizottság minden év közepén helyzetértékelést is végez, vagyis ellenőrzi, hogyan működik a paktum a gyakorlatban.
Mi nem szerepel a Paktumban A közkeletű vélekedéssel ellentétben magában a migrációs paktumban nincs szó az EU-n kívüli visszatérési központok létrehozásáról – ez a javaslat egy másik uniós dokumentumban, a közös visszatérési rendszerről szóló rendeletben szerepel. Ebben szó van az őrizetben tartás legfeljebb két évre történő meghosszabbításáról, valamint a kettős beutazási tilalom bevezetéséről is. Ennek keretében az uniós országok megállapodásokat köthetnének harmadik országokkal, hogy ott hozzanak létre központokat a menekültek számára.
Az utat Giorgia Meloni tört, aki többek között Albániával is kötött ilyen megállapodásokat. Jogi problémák azonban felmerültek – az olasz bíróságok ellentétesnek találták ezeket a jogszabályokkal, és az Európai Unió Bíróságának (EUB) is voltak kifogásai. A rendelet révén a jogi helyzet egyértelművé válna. Ezután már „csak” – jellemzően pénzügyi eszközökkel – rá kellene venni az uniós körön kívüli országokat az ilyen megállapodások aláírására. A rendeletről az Európai Parlament a jövő héten szavaz a plenáris ülésén.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A műholdas navigációs rendszerekre épülő modern világ sérülékenységére figyelmeztetnek azok a kutatók, akik szerint orosz tevékenységhez köthető GPS-zavarásokat észleltek Európa több térségében.
A szakemberek úgy vélik, a jelenség jól mutatja, miként válik a világűr és az ott működő technológiai infrastruktúra a geopolitikai feszültségek új színterévé. A kutatók megállapításai szerint több európai régióban is olyan interferenciát regisztráltak, amely összefüggésbe hozható orosz aktivitással.
Ezek a zavarások elsősorban a repülőgépek és hajók által használt navigációs jeleket érintik. A módszer lényege, hogy a műholdas navigációs jeleket megpróbálják elnyomni vagy torzítani, ami megnehezíti, hogy a földi vevőkészülékek pontos helymeghatározást végezzenek – számolt be róla az NDTV.
Bár a GPS-rendszer sokak számára elsősorban az okostelefonos térképszolgáltatásokkal egyenlő, a technológia a háttérben számos kritikus folyamat működéséhez is nélkülözhetetlen. Emiatt még a kisebb fennakadások is működési problémákat okozhatnak, miközben biztonsági kockázatokat is felvetnek.
A GPS-jelek zavarása A tanulmány szerint a GPS-jelek zavarása egy szélesebb körű tendencia része lehet, amelyben az államok egyre gyakrabban alkalmaznak elektronikai hadviselési eszközöket, és nem kizárólag a hagyományos katonai módszerekre támaszkodnak.
A szakértők arra is rámutattak, hogy az ilyen események száma jelentősen növekedett azóta, hogy Oroszország 2022-ben megindította Ukrajna elleni invázióját. Az európai hatóságok különösen az érzékeny régiókban, illetve a konfliktuszónához közel eső területeken számoltak be gyakoribb GPS-zavarásokról.
A tudósok szerint az ilyen taktikák terjedése rámutathat a globális műholdas rendszerek gyenge pontjaira. A fizikai támadásokkal szemben a jelzavarás sok esetben nehezebben azonosítható és visszakövethető, ami további kihívásokat jelent a hatóságok számára.
Már keresik a megoldásokat A fejlemények hatására európai biztonsági szakértők és döntéshozók olyan megoldásokat keresnek, amelyek növelhetik a navigációs rendszerek ellenálló képességét. A vizsgált lehetőségek között szerepelnek tartalék navigációs rendszerek, valamint olyan technológiák fejlesztése, amelyek gyorsabban képesek felismerni és azonosítani az interferenciát.
A kutatók szerint a kérdés jelentősége a következő években tovább nőhet, mivel a világ országai mind a polgári, mind a katonai műveletek során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a műholdas infrastruktúrára. Véleményük szerint a jövő konfliktusai már nem csupán a szárazföldön, a tengeren vagy a levegőben zajlanak majd, hanem egyre inkább a digitális és a világűrbeli térben is, ezért a műholdas rendszerek védelme kiemelt stratégiai feladattá válhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Rekord növekedést regisztráltak Európában a nemi úton terjedő fertőzések (STI) számában. A legaggasztóbb a gonorrhoea és a szifilisz gyors terjedése, valamint az újszülöttek körében a veleszületett szifilisz eseteinek csaknem megduplázódása, derül ki a European Centre for Disease Prevention and Control (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) (ECDC) 2026. május 21-én közzétett adataiból.
A központ információja szerint 2024-ben Európában több mint egy évtizede nem látott mértékben regisztráltak bakteriális nemi úton terjedő fertőzéses eseteket. A gonorrhoea esetek száma elérte a 106 331-et, ami 303%-kal több, mint 2015-ben. A szifilisz-fertőzéses esetek száma több mint kétszeresére, 45 577-re nőtt. A Chlamydia továbbra is a leggyakoribb fertőzés, 213 443 esettel. A Lymphogranuloma venereum (LGV) is tovább terjed, 2024-ben 3490 esetet regisztráltak.
Az ECDC hangsúlyozza, hogy a nemi úton terjedő kezeletlen betegségek súlyos szövődményeket okozhatnak, beleértve a krónikus fájdalmat, a meddőséget, valamint a szív- és érrendszeri és idegrendszeri károsodást. Különösen aggasztó a veleszületett szifilisz eseteinek számának növekedése, amely egy terhesség alatt anyáról gyermekre terjedő fertőzés. Ha 2023-ban 14 európai országban 78 ilyen eset volt, akkor 2024-ben már 140.
Bruno Ciancio, az ECDC képviselője kijelentette, a helyzet komoly problémákra utal a megelőzéssel és a teszteléssel kapcsolatban.
„A szexuális úton terjedő fertőzések száma 10 éve növekszik, és 2024-ben rekordszintet ért el” – hangsúlyozta.
A központ adatai szerint a leginkább érintett csoport továbbra is a férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot. Ugyanakkor a szifiliszt egyre gyakrabban észlelik a heteroszexuális populációban, különösen a reproduktív korú nőknél.
A jelentés az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáira is rámutat. A 29 adatot szolgáltató ország közül 13 továbbra is előírja a betegek számára, hogy fizessenek az alapvető nemi úton terjedő betegségek (STI) tesztjéért.
Az ECDC felszólítja az európai országokat, hogy erősítsék meg a megelőzést, tegyék a tesztelést hozzáférhetőbbé, javítsák a terhes nők szűrését, és biztosítsák a fertőzések gyors kezelését.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A nyár első hőhulláma a következő héten éri el Európát, a meteorológusok előrejelzései és a Brit Meteorológiai Szolgálat adatai szerint havi rekordokig emelkedik a hőmérséklet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban – írta a Bloomberg, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A meteorológusok előrejelzései és az időjárási modellek azt helyezik kilátásba, hogy a melegedést okozó anticiklon hosszabb ideig marad, és a hőmérsékletet 11°C-kal a szokásos fölé emeli.
Nagy-Britanniában a nappali hőmérséklet Londonban vasárnap várhatóan eléri a 32°C-ot.
„Ez egy meglehetősen jelentős esemény lehet a hőséget illetően” – mondta Annie Shuttleworth meteorológus.
A szakértők adatai szerint, bár a nyár hivatalos kezdete még néhány hét múlva lesz, a kontinensen tapasztalható hosszú távú időjárási trendek gyakori hőhullámokat és extrém hőséget jeleznek előre az elkövetkező hónapokban – különösen mivel a magas hőmérséklet miatt elkezdődik a talajok kiszáradása Észak-Európában.
A francia nemzeti meteorológiai szolgálat, a Météo-France arra számít, hogy a klímaváltozás a nyári szezonban korábban és később is hőhullámokat hoz majd. A következő napokban a maximális hőmérséklet Párizsban eléri a 31°C-ot, az ország délnyugati részén pedig a 35°C-ot. A legszélsőségesebb hőség Guadiana és Guadalquivir régiókban várható, ahol akár 38°C-os maximumhőmérséklet is előfordulhat a spanyol kormány AEMET szolgálatának előrejelzései szerint.
[type] => post [excerpt] => A nyár első hőhulláma a következő héten éri el Európát, a meteorológusok előrejelzései és a Brit Meteorológiai Szolgálat adatai szerint havi rekordokig emelkedik a hőmérséklet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779661560 [modified] => 1779625737 ) [title] => Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban várhatóan rekordmeleg lesz [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=284736&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 284736 [uk] => 284503 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 284504 [image] => Array ( [id] => 284504 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [original_lng] => 1335638 [original_w] => 1500 [original_h] => 993 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-768x508.jpg [width] => 768 [height] => 508 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-1024x678.jpg [width] => 1024 [height] => 678 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779614937:12 [_thumbnail_id] => 284504 [_edit_last] => 12 [views_count] => 649 [_algolia_sync] => 948133003001 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az orosz–ukrán háború lezárása után is ukrán menekültek milliói maradhatnak hosszú távon Európában – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentéséből, melyet a Sztrana szemlézett.
A szervezet a jelentésben három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború alakulására 2029 végéig:
a harcok folytatódását,
egy „törékeny békét engedményekkel”, valamint
Ukrajna győzelmét.
A „törékeny béke” forgatókönyve szerint a harcok ugyan véget érnek, de Oroszország megtartja az elfoglalt területek feletti ellenőrzést, miközben az Európai Unióban biztosított ideiglenes védelem 2027 márciusában lejár.
Az UNHCR becslése alapján ebben az esetben mintegy 2,9 millió ukrán maradna Európában, ami a jelenlegi menekültek 56 százaléka.
A jelentés szerint, ha a háború folytatódik, az ukrán menekültek 99 százaléka továbbra is Európában maradna. Még egy ukrán győzelem esetén is körülbelül 1,67 millió ember maradhat külföldön, ami a jelenlegi létszám nagyjából egyharmada. A legtöbb ukrán várhatóan Németországban maradna, ahol közel 789 ezer ember élhet hosszabb távon is. Lengyelországban több mint 530 ezer ukrán maradhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ szerint sok ukrán már beilleszkedett az európai életbe: a gyerekek helyi iskolákba járnak, a családtagok dolgoznak, és sokan nem látják a gyors hazatérés feltételeit.
Marina Tverdostup, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) kutatója is kiemelte, hogy az Eurostat-alapú elemzések azt mutatják, hogy a munkaképes korú ukránok körében a foglalkoztatási ráta lényegesen magasabb, mint az elmúlt években az EU-ba érkezett más menekültcsoportok körében. Az ENSZ jelentése azonban arra is kitér, hogy az Európában dolgozó ukránok közel 60 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkát végez, ráadásul átlagosan mintegy 40 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kap, mint a helyi lakosok. Az UNHCR figyelmeztette Brüsszelt, hogy az ideiglenes védelem 2027-es hirtelen megszüntetése káoszt okozhat, túlterhelheti a menekültügyi rendszereket, és újabb migrációs hullámot indíthat el Európán belül.
A szervezet ezért azt javasolja, hogy az uniós országok hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki az ukránok tartózkodásának rendezésére, például egyszerűsített tartózkodási engedélyekkel és új védelmi formákkal.
