Az ukrán társadalom megosztott a 2030-as EU-csatlakozással kapcsolatos előrejelzéseiben: a polgárok 45%-a nem hisz egy ilyen forgatókönyvben, míg a válaszadók 42%-a lehetségesnek tartja.
Ezt bizonyítják a Szlovo i Gyilo megbízásából 2026. június 29. és 30. között online felmérési módszerrel végzett szociológiai tanulmány adatai, amelyben 1200, 18 éves vagy annál idősebb válaszadó vett részt strukturált kérdőívben Ukrajna-szerte, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket (statisztikai hiba – 0,95 valószínűséggel nem haladja meg a 2,89%-ot az 50%-hoz közeli mutatók esetében) a speciális „Lemur” (CAWI – Számítógéppel támogatott webes interjúkészítés) felmérési platformon.
A felmérés eredményei szerint a polgárok 45%-a nem hisz abban, hogy Ukrajna 2030-ig csatlakozhat az EU-hoz. Közülük 31% „meglehetősen irreálisnak”, további 14% pedig „teljesen irreálisnak” tartja ezt a forgatókönyvet. Ugyanakkor a válaszadók 42%-a osztozik az eurooptimista érzelmekben. Közülük 29% „meglehetősen reálisnak”, 13% pedig „teljesen reálisnak” tartja a 2030-ig tartó csatlakozást. A válaszadók további 13%-a nem tudott dönteni.
Leginkább a férfiak hisznek abban, hogy Ukrajna 2030-ra csatlakozhat az EU-hoz – 45%, szemben a nők 40%-ával. Ugyanakkor a nők nagyobb valószínűséggel nem rendelkeznek egyértelmű állásponttal: 17%-uk a „nehéz válaszolni” választ választotta.
Korcsoportok szerint a 45–54 éves ukránok voltak a legszkeptikusabbak – 48%-uk nem hisz az évtized végére bekövetkező EU-csatlakozásban. A vélemények a 18–29 éves fiatalok körében is megoszlottak: 44% reálisnak, 19% pedig teljesen irreálisnak tartja ezt a forgatókönyvet.
A régiókat tekintve Nyugat-Ukrajnában volt a legmagasabb az optimizmus – ott a válaszadók 47%-a hisz a 2030-ig tartó EU-csatlakozásban. A déli régió lakói voltak a leginkább polarizáltak: 16% meglehetősen reálisnak, míg 19% teljesen irreálisnak tartja ezt a kifejezést. Kijevben és Északon a legtöbben nem tudtak előrejelzést mondani – 18-18%.
A felmérés mérsékelt társadalmi megosztottságot mutatott az európai integráció ütemét illetően: a szkeptikusok aránya csak kis mértékben haladja meg azok számát, akik hisznek Ukrajna 2030-ig tartó EU-csatlakozásában.
[type] => post [excerpt] => Egy friss litván felmérés szerint a lakosság jelentős része nincs tisztában azzal, hol található a legközelebbi óvóhely vagy menedékhely légiriadó, illetve más rendkívüli helyzet esetére. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka tudta biztosan megj... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1784220720 [modified] => 1784148456 ) [title] => Aggasztó felmérés Litvániában: minden harmadik ember nem tudja, hol van a legközelebbi óvóhely [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=291078&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 291078 [uk] => 291021 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 291022 [image] => Array ( [id] => 291022 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [original_lng] => 138158 [original_w] => 1254 [original_h] => 836 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/1465661-381274-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1784137656:5 [_thumbnail_id] => 291022 [_edit_last] => 5 [views_count] => 262 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_676122a1722080e7f92420fcfdfd9e1b] => [_oembed_time_676122a1722080e7f92420fcfdfd9e1b] => 1784137658 [_algolia_sync] => 196836541000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 8716 [2] => 109866 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => Litvánia [2] => Óvóhely ) ) [2] => Array ( [id] => 290569 [content] =>
Az ukránok 54%-a támogatja az LMBTQ+ személyek bejegyzett élettársi kapcsolathoz való jogát, miközben 34% ellene van, további 12% pedig nem tudott dönteni az álláspontjáról – derült a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által 2026 májusában–júniusában végzett országos felmérés eredményeiből, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás adataiból kiderült, hogy a fiatalok támogatják leginkább a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A 18-29 éves ukránok körében a válaszadók 68%-a támogatja ezt a jogot. A 30-39 éves korosztályban ez az arány 61%, míg a 70 év felettiek körében 43%. Ugyanakkor egyetlen korcsoportban sem kevesebb a támogatók száma, mint az ellenzőké.
A nők nagyobb valószínűséggel támogatják az LMBTQ+ személyek bejegyzett élettársi kapcsolatát, mint a férfiak: 58% szemben 50%-kal. A férfiak is nagyobb valószínűséggel nem értenek egyet ezzel a joggal, 38%, szemben a nők 30%-ával. A pozitív hozzáállást gyakrabban fejezték ki a városi lakosok (58% szemben 46%-kal a falvakban), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (61% szemben 49%-kal a felsőfokúvégzettséggel nem rendelkezők körében), valamint a közepes és magas jövedelmű válaszadók.
A támogatottság szintje a vallási hovatartozástól függően is változik. Az LMBTQ+ emberek bejegyzett élettársi kapcsolathoz való jogát leginkább azok a válaszadók támogatták, akik nem azonosulnak semmilyen vallással (71%), a felekezet nélküli keresztények (63%), valamint az ukrán ortodox egyház hívői (56%) és a felekezet nélküli ortodoxok (55%). A támogatottság szintje az országos átlagnál alacsonyabb volt a görög katolikusok (46%), az Ukrajna ortodox egyházánakj hívői (44%) és a protestánsok (25%) körében.
Ezenkívül a válaszadók 74%-a úgy vélt, hogy az LMBTQ+ személyeket meg kell védeni a diszkriminációtól, 15% ellentétes véleményen van, és közel 11% nem tudott válaszolni.
A legtöbb ukrán fontosabbnak tartja az állami szuverenitás és függetlenség megőrzését, mint a személyes anyagi jólétet – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataiból, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a szociológusok kérdezték az ukránokat, hogy mi a fontosabb számukra: a szuverenitás és a függetlenség, vagy a személyes anyagi jólét. Az eredmény egyértelmű előnyt mutatott: 59% fontosnak tartotta a szuverenitást és a függetlenséget; 29% tartja a jólétet fontosabbnak a szuverenitásnál.
A kérdések egy másik része a területi integritást és a lakosság jólétét hasonlította össze. Itt a különbség kevésbé hangsúlyos: 48% a területi integritást részesíti előnyben; 40%-uk tartja fontosnak a jóllétet.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, ez az eloszlás az ukránok eltérő hozzáállásának köszönhető ezekkel a kategóriákkal kapcsolatban. A fejtegetésük szerint „több ukrán hajlandó megvitatni az átmeneti területi veszteségeket, mint Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének kérdését”. A válaszadók 39%-a a párban feltett kérdésre az államisági pozíciót választotta – számukra mind a területi integritás, mind a szuverenitás fontosabb, mint a jólét. Ugyanakkor a válaszadóknak csupán 21%-a részesítette előnyben az anyagi jólétet minden esetben. Így az ukránok közel négytizede számára mind a területi integritás, mind az állami szuverenitás prioritás marad háború idején is.
A KMISZ összehasonlította a 2020-as és a 2023-as közvélemény-kutatások eredményeit – az eredmények szinte azonosnak bizonyultak. 2020 októberében az ukránok 52%-a a függetlenséget és a határok sérthetetlenségét választotta a lakosság jóléte szempontjából fontosnak, 33%-uk pedig az ellenkezőjét. 2023 decemberében, a teljes körű invázió után a számok gyakorlatilag változatlanok maradtak: 53% az állami, 34% a jóléti álláspontot választotta.
Az új adatok egy fontos különbséget mutatnak: az ukránok sokkal erősebben támogatják a szuverenitást és a függetlenséget, mint a területi integritást mint különálló kategóriát.
Az ukránok többsége 2026 májusában továbbra is bízott Volodimir Zelenszkij elnökben – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint az ukránok 61 %-a bízik Volodimir Zelenszkijben, míg 34 %-uk bizalmatlan vele szemben. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +27 %. 2026 áprilisához képest ezek az adatok szinte változatlanok. Az államfőt támogatók 33 %-a bízik benne „teljes mértékben”, 28 %-a pedig „inkább bízik benne”.
Más politikai és közéleti személyiségek közül a legmagasabb bizalmi mutatókkal Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere (52 % bizalom 19 %-os a bizalmatlanság) és Mihajlo Fjodorov védelmi miniszter (50 % bizalom és 21 % bizalmatlanság) rendelkezik. Jurij Bojko, az Élet és Béke Platform parlamenti csoportjának vezetője (mindössze 6 %) és Julija Timosenko, a Batykivscsina párt vezetője (11 %) áll a bizalmi listán.
A védelmi szektor képviselői magas támogatottsággal és pozitív bizalom-bizalmatlanság mérleggel rendelkeznek. Az ukránok 73 %-a bízik az ukrán fegyveres erők korábbi vezetőjében, Valerij Zaluzsnijban, nagy-britanniai nagykövetben (21 % nem bízik benne).
A pilóta nélküli rendszereket kezelő erők parancsnoka, Robert Brovdi 70 %-os bizalmi index-szel rendelkezik (csak 7 % nem bízik benne). Hasonlóan 70 %-os bizalmat tart fenn a katonai hírszerzés korábbi, az Elnöki Hivatal jelenlegi vezetője, Kirilo Budanov, akinek tevékenységét a válaszadók 22 %-a nem támogatja.
A KMISZ saját felmérését 2026. május 7. és június 3. között végezte. A szakértők 1015 válaszadót kérdeztek meg telefonos interjúk formájában. A mintavételi hibahatár nem haladja meg a 4,1 %-ot.
Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményeiből kiderült, hogy az ukránok több mint fele helyesli azt az elképzelést, hogy az ukrán hadsereget bevonják számos európai ország védelmébe, ha azokat Oroszországi megtámadná. Az egyes országok támogatásának készsége a következőképpen oszlott meg: Litvánia: 63 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lettország: 62 % támogatná, 33 % nem támogatná; Észtország: 61 % támogatná, 33 % nem támogatná; Moldova: 60 % támogatná, 35 % nem támogatná; Finnország: 59 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lengyelország: 58 % támogatná, 37 % nem támogatná.
A válaszadók közel háromnegyede (73 %) meg van győződve arról, hogy az ukrán fegyveres erők mind a saját népüket, mind Európa más népeit védik az orosz agressziótól. Csak 23 % gondolja úgy, hogy a hadsereg kizárólag Ukrajnáért harcol. A szociológusok megjegyezték, hogy ezek az adatok megegyeznek a négy évvel ezelőttiekkel.
Az ukrán fegyveres erők szerepéről alkotott vélemények szorosan összefüggenek az európai integrációval kapcsolatos attitűdökkel. Azok körében, akik Ukrajna EU-csatlakozása mellett szavaznának, a hadsereget egész Európa védelmezőjének tekintik. Ezzel szemben az európai integráció ellenzői között ezt a nézetet lényegesen kevesebben – 57 % – osztják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1779913800 [modified] => 1779904001 ) [title] => Az ukránok közel háromnegyede meg van győződve róla, hogy az ukrán hadsereg mind Ukrajnát, mind Európát védi [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285219&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285219 [uk] => 285221 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 238179 [image] => Array ( [id] => 238179 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [original_lng] => 30308 [original_w] => 1200 [original_h] => 719 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-300x180.webp [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-768x460.webp [width] => 768 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-1024x614.webp [width] => 1024 [height] => 614 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779893851:3 [_thumbnail_id] => 238179 [_edit_last] => 5 [views_count] => 532 [_algolia_sync] => 952697133001 [_oembed_66e14af80d92cfb8254a6a5344c17b03] => [_oembed_time_66e14af80d92cfb8254a6a5344c17b03] => 1781178567 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 7 ) [categories_name] => Array ( [0] => Uncategorized ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 85053 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz–ukrán háború ) ) [6] => Array ( [id] => 284532 [content] =>
A háború idején az ukránok elsősorban amiatt aggódnak, hogy a gyermekeik szegénységben nőnek fel – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport vizsgálatának eredményeire hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok számára a gyermekek szegénységben való felnövésének kockázata ad legnagyobb aggodalomra okot. Összességében a válaszadók 88%-a aggódik emiatt, ebből 74% mondta, hogy nagyon aggódik. A három legfőbb aggodalomra okot adó tényezők között szerepelt az oktatás minőségével és az általános szegénységgel kapcsolatos kérdések is.
Szegénységben élő gyermekek – 88% aggódik, 74% nagyon. Az oktatás minősége – 85% aggódik, 59% nagyon. Általános szegénység – 84% aggódik, 57% nagyon aggódik.
A szociológusok megjegyzik, hogy az éghajlati és politikai megosztottság az ukránokat is aggasztja – sokkal kevésbé, mint az átlagos uniós polgárt. Háborús körülmények között a társadalmi-gazdasági és humanitárius kérdések háttérbe szorítják őket.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránok válaszai hasonlóak az Európai Unió országainak átlagos mutatóihoz. Ugyanakkor a különbség a tapasztalataik intenzitásában rejlik. Az ukránok érzékenyebbek a szegénység kockázataira, az oktatás minőségére és a népesség elöregedésére, mint az uniós polgárok. Ugyanakkor valamivel kevésbé aggódnak a politikai megosztottság és az éghajlatváltozás miatt.
A szociológusok hangsúlyozták, hogy a gyermekek jövője vált az ukrán társadalom legfájdalmasabb témájává. Összehasonlításképpen, az EU-ban átlagosan a polgárok 40%-a aggódik nagyon a gyermekszegénység kockázata miatt, míg Ukrajnában ez az arány eléri a 74%-ot. Hasonló a helyzet az oktatással: az aggodalom szintje összességében majdnem azonos – 85% Ukrajnában, szemben az EU 81%-ával –, de az ukránok körében jelentősen magasabb a nagyon aggódók aránya – 59% az EU-s 39%-kal szmben.
Az ukránok több mint 50 %-a úgy véli, hogy az állami szervekben tapasztalható korrupció nagyobb veszélyt jelent Ukrajna fejlődésére, mint Oroszország katonai agressziója – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A KMISZ 2026 februárjában kérdéseket tett fel arról, hogy melyek Ukrajna és az ukránok előtt álló legnagyobb kihívások. Ebben a formátumban a legfőbb kihívások 65 %-a a háború, 29 %-a pedig a korrupció. Vagyis a „kérdés nélküli” és „spontán” formátumban az ukránok többnyire valóban a háborúról és az azzal kapcsolatos problémákról beszélnek.
Ugyanakkor a jelenlegi felmérésben a KMISZ megismételte 2024 májusi kérdését, amikor a válaszadókat közvetlenül arról kérdezték, hogy mi a nagyobb fenyegetés – a hatalmi korrupció vagy az orosz katonai agresszió. Vagyis a válaszadóknak e két kihívás közül kellett választaniuk az ország számára.
Ha a válaszadókat arra kérik, hogy a korrupció és a katonai agresszió közül a nagyobb fenyegetést válasszák, 54 % a korrupciót választja. A válaszadók 39 %-a tartja a katonai agressziót nagyobb fenyegetésnek (a korrupcióhoz képest). További 7 % nem tudott dönteni a válaszadásban.
2024 májusához képest kevesebben voltak, akik bizonytalanok voltak. Ehelyett valamivel többen voltak, akik mindkét értelmes választ bejelölték. „Tehát, mint láthatjuk, ha az emberek figyelmét kétféle problémára – a háborúra és a korrupcióra – irányítjuk, akkor ebben a formátumban a korrupció győz” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ukránok több mint 60 %-a hiszi, hogy 10 éven belül Ukrajna virágzó országgá válik az Európai Unión belül – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a válaszadókat arra kérték, hogy két állítás közül válasszanak egyet, amelyek mindegyike egy lehetséges jövőt ír le 10 év múlva. Az egyik kijelentés optimistán írja le Ukrajnát, mint virágzó EU-tagot, a másik kijelentés ezzel szemben egy tönkrement ország pesszimista leírása.
A felmérés eredményei szerint az optimizmus szintje kissé csökkent 2026 januárja óta, de továbbra is meglehetősen magas. Így az ukránok 63 %-a optimista Ukrajna jövőjét illetően (januárban – 66%). Ezzel szemben a pesszimisták aránya 25% (korábban – 22%).
Az ukránok közel fele hajlandó elfogadni az adóemeléseket a nyugati finanszírozás fenntartása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásban két lehetőség közül választhattak a válaszadók. Az első szerint Ukrajna teljesíti partnerei összes követelményét, finanszírozást kap védelmi és szociális programokra, de a polgárok több adót fizetnek. A második – az ország elutasítja a népszerűtlen lépéseket, az adók nem emelkednek, de nincs elég pénz a hadseregre és a fizetésekre.
A megkérdezettek 48 %-a támogatta az első lehetőséget – az összes szükséges feltétel teljesítését, még akkor is, ha ez adóemeléseket jelent. 30 % választotta a második lehetőséget – a népszerűtlen döntések elvetését, akár a finanszírozás hiányának árán is. 22 % nem tudott dönteni. Vagyis minden harmadik ukrán nem akarja az adóterhek növekedését – még akkor sem, ha az a hadsereget vagy a szociális programokat érinti.
