Nem dőlhetnek hátra elégedetten az elnöki hivatalban a legfrissebb közvélemény-kutatások láttán: az ukránok többsége (59%) személyesen Volodimir Zelenszkijt tartja felelősnek Timur Mindics, a Kvartal-95 stúdió társtulajdonosának korrupciógyanús ügyeiért – legalábbis azok közül, akik hallottak a botrányról.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint a lakosság 77 százaléka ismeri a „Mindics-szalagok” vagy a kapcsolódó NABU-nyomozás részleteit, ami finoman szólva sem utal az ügy sikeres szőnyeg alá seprésére.
A felmérés adatai szerint a tájékozott válaszadók mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) vizsgálata csupán nyomásgyakorlás lenne a felső vezetésre. Ezzel szemben 71 százalékuk megalapozottnak tartja a gyanút, és úgy véli, valóban történhettek visszaélések.
Mindics nem akárki a rendszerben: az elnök egykori üzlettársa és a Kvartal-95 stúdió társtulajdonosa. Az, hogy a válaszadók 35 százaléka „jól ismeri” az ügyet, további 42 százalék pedig „hallott róla”, jelzi a téma társadalmi súlyát. Zelenszkijnek egyébként nem ez az egyetlen fejfájása mostanában, az Egyesült Államok felől érkező hírek szerint Washington már a Donbász feladását célzó kompromisszumokat keresi, ami tovább szűkíti az elnök mozgásterét.
A KMISZ egy másik, ezzel párhuzamosan publikált adatsora a korrupció általános megítélését vizsgálta. Az eredmények itt sem adnak okot pezsgőbontásra:
A válaszadók 67 százaléka szerint nőtt a korrupció a 2022-es invázió óta.
19 százalék szerint a helyzet változatlan.
Mindössze 7 százalék érzékelt javulást (ez a szám szeptemberben még 5% volt).
Bár a szeptemberi 71 százalékhoz képest a mostani 67 százalékos „romlás-érzet” statisztikailag csökkenést mutat, az összkép továbbra is borús. A kutatók megjegyzik: a felmérés telefonos módszerrel készült, és nem tartalmazza a külföldre menekültek vagy a megszállt területeken élők véleményét.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Az ukránok véleménye a háborúval és békével kapcsolatban az utóbbi időben nem változott jelentősen, ebben a kérdésben van egyfajta konszenzus az emberek között – jelentette ki pénteken Anton Hrusckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint a szociológus elmondta, hogy a háború, a béke, a nyugati partnerekbe vetett bizalom és a belpolitikai helyzet kérdéseivel foglalkozó friss KMISZ-felmérés szerint a háborúval és békével kapcsolatos vélemény az utóbbi időben nem változott jelentősen. „És ebben van egyfajta konszenzus az emberek között: egyrészt a legtöbb ukrán nyitott a tárgyalásokra, sőt a nehéz kompromisszumokra is” – mondta.
Hruseckij szerint továbbra is fennáll az a tendencia, hogy az ukránok abszolút többsége elutasítja azt a lehetőséget, amely a következőket biztosítaná: területeink egy részének hivatalos elismerése oroszként; csapatok kivonása az Ukrajna által ellenőrzött területekről; a hadsereg jelentős csökkentése; hogy nem lesznek megbízható biztonsági garanciáink. „Ezt az ukránok több mint 70 %-a elutasítja, körülbelül ugyanennyien voltak szeptemberben is” – jegyezte meg.
„Az ukránok több mint 70%-a kész volt elfogadni az Európa által felkínált lehetőséget. Azt, amely magában foglalja a frontvonal befagyasztását, de Ukrajna bizonyos biztonsági garanciákat kap. És természetesen anélkül, hogy hivatalosan elismernék az Oroszország által megszállt területeket az Orosz Föderáció hivatalos részének” – mondta a KMISZ vezetője.
A szakember hozzátette, hogy az ukránok azt mondják: „készen állunk a békére, még akkor is, ha a frontvonal befagyott, de az Oroszország által támasztott követeléseknek való engedés elfogadhatatlan az ukránok számára”. „A megkérdezettek 63 %-a azt válaszolta, hogy készek elviselni a háborút, ameddig csak szükséges, hogy Ukrajna számára elfogadható feltételeket érjünk el” – ismerte el Anton Hruseckij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok véleménye a háborúval és békével kapcsolatban az utóbbi időben nem változott jelentősen, ebben a kérdésben van egyfajta konszenzus az emberek között – jelentette ki pénteken Anton Hrusckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1766184180
[modified] => 1766164231
)
[title] => A legtöbb ukrán belefáradt a háborúba, de nem fogadja el Oroszország ultimátumait – KMISZ
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=266424&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 266424
[uk] => 266444
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29012
[image] => Array
(
[id] => 29012
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people.png
[original_lng] => 220530
[original_w] => 600
[original_h] => 313
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people-300x157.png
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people.png
[width] => 600
[height] => 313
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people.png
[width] => 600
[height] => 313
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people.png
[width] => 600
[height] => 313
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people.png
[width] => 600
[height] => 313
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/ua-people.png
[width] => 600
[height] => 313
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1766159995:3
[_thumbnail_id] => 29012
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1334
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e121d68a703e11ff2200edfa734005c3] =>
[_oembed_time_e121d68a703e11ff2200edfa734005c3] => 1766176987
[_algolia_sync] => 628378389000
[_oembed_bf0b0c88c41a6dde86b8a9403afd6002] =>
[_oembed_time_bf0b0c88c41a6dde86b8a9403afd6002] => 1766683747
[_oembed_2fd76521e859f1c91216aca3327659c9] =>
[_oembed_time_2fd76521e859f1c91216aca3327659c9] => 1767009511
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 433532
[2] => 1985
[3] => 291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ)
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 266344
[content] =>
A legtöbb ukrán meg van győződve arról, hogy az országban csak egy államnyelvnek kellene lennie – az ukránnak, ugyanakkor a társadalom a legjobban az úgynevezett „puha ukránosítás” modelljét támogatja, amely nem jár nyomással a mindennapi életben – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújára hivatkozva.
Mint hruseckij elmondta, a szociológus szerint az ukránok 66 %-a gondolja úgy, hogy az ukránnak kellene lennie az egyetlen államnyelvnek Ukrajnában. Ezeket az eredményeket szociológiai kutatások mutatják. „Ha az orosz nyelv státuszáról beszélünk, az ukránok 66 %-a válaszolja azt, hogy az egyetlen államnyelvnek az ukránnak kell lennie” – jegyezte meg.
A válaszadók további 24 %-a ismeri el egy második hivatalos nyelv lehetőségét regionális szinten, de a többségük nem szeretné, ha az orosz lenne a hivatalos nyelv a régiójában. A teljes körű háború kezdete után jelentősen megváltozott a hozzáállás az orosz nyelv oktatásban való használatához.
„A válaszadók több mint fele azt mondja, hogy az orosz nyelvet egyáltalán nem szabadna tanulni az iskolákban” – hangsúlyozta a szakember. Ugyanakkor a válaszadók 38 %-a úgy véli, hogy az orosz nyelvet bizonyos mértékig még mindig érdemes tanulni – elsősorban a látókör szélesítése, az ellenség nyelvének megértése érdekében, vagy azért, mert egyes ukránok még mindig beszélik.
Idén a szociológusok egy külön kísérletet végeztek, melynek során a válaszadóknak felolvasták a nyelvpolitika különböző modelljeinek részleteit – a kemény ukránosítástól a puha és kompromisszumos lehetőségekig. Az eredmény váratlan volt. „Az ukránok több mint fele kész támogatni mind a kemény ukránosítást, mind a puha ukránosítást, sőt, akár a rejtett oroszosítást is” – magyarázta a szakértő. A tanulmány célja annak kiderítése volt, hogy mely nyelvi politikák vezetnek társadalmi konszenzushoz.
A puha ukránosítás modellje bizonyult a társadalom számára legelfogadhatóbbnak. „Ez előírja, hogy az ukrán az egyetlen állam- és hivatalos nyelv, az egyetlen az oktatás területén, megteremtik a feltételeket az ukrán nyelvű tartalmak terjesztéséhez, ugyanakkor nincs kényszer az orosz nyelvvel kapcsolatban a mindennapi életben” – magyarázta Hruseckij. Szerinte ezt a lehetőséget az ukránok mintegy 90 %-a támogatja – régiótól vagy nyelvi csoporttól függetlenül. „Ha ebbe az irányba haladunk, azt a társadalom támogatni fogja anélkül, hogy konfliktushelyzeteket provokálna” – hangsúlyozta.
A szociológus megjegyezte, hogy az elmúlt 15-20 évben a nézetek jelentős alakulása történt meg Ukrajnában. „Az ukránok jelentős része, amelyik az oroszt akarta második államnyelvnek tekinteni, eljutott oda, hogy elsöprő többséggel támogatja az ukránt mint egyetlen államnyelvet” – mutatott rá.
Ugyanakkor a mindennapi életben a nyelvi kérdés már régóta nem tartozik a kiemelt problémák közé. „Felméréseinkben a nyelvi kérdés fontosság szerint valahol a 20. helyen szerepelt. Az ukránok a toleráns együttélés képletében éltek – az ukrán volt az államnyelv, és a mindennapi életben mindenki megértette egymást” – összegezte Anton Hruseckij.
Az ukránok továbbra is egységesek az Oroszországgal és oroszokkal kapcsolatos álláspontjukban, az állampolgárok több mint 90 %-a negatívan vélekedett az agresszor országról és annak lakóiról – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint 2025 szeptemberében az ukránok 91 %-a mondta azt, hogy rossz véleménye van Oroszországról, és csak 4 % nyilvánított pozitív véleményt. Összehasonlításképpen, 2024-ben ezek az arányok 93 %, illetve 3 % voltak, azaz a változások a statisztikai hibahatáron belül vannak.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, a 2022-es teljes körű invázió kezdete után kialakult tendencia – az Oroszországgal szembeni következetesen negatív hozzáállás – továbbra is fennáll. Ugyanakkor a hozzáállás romlása nem az agresszió előestéjén, hanem utána következett be.
A lakosság többsége minden régióban – a nyugati 92 %-tól a keleti 80 %-ig – negatívan viszonyul Oroszországhoz. A legtöbb régióban az ukránoknak csak 3-4 %-a vélekedik pozitívan, keleten ez az arány eléri a 9 %-ot, ami még mindig a hibahatáron belül van.
Az Oroszországban élő oroszokkal szembeni hozzáállás továbbra is rendkívül kritikus. Az ukránoknak mindössze 8 %-a vélekedik róluk kedvezően, míg 85 %-uk negatívan. Ezek a számok alig változtak 2024 óta.
Ukrajna minden régiójában az állampolgárok többsége negatívan viszonyul az oroszokhoz – a nyugati 91 %-tól a keleti 73 %-ig. Csak Keleten haladja meg a 10 %-ot azok aránya, akik pozitívan viszonyulnak az oroszokhoz.
A Bogardus társadalmi távolságtartási skála szerint az átlag ukránok oroszokkal szembeni hozzáállása 6,5 a 7 lehetséges pontból, ami maximális távolságtartást jelent. A válaszadók 82 %-a szerint az oroszokat nem szabadna beengedni Ukrajnába.
Összehasonlításképpen: 2013-ban ez a mutató 2,7 volt, ami az ukránok oroszokkal való kommunikáció iránti nyitottságát jelezte.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, amikor az ukránok kritikus véleményt nyilvánítanak az Oroszországban élő orosz lakosokról, az valószínűleg az oroszok „politikai” meghatározásának kérdése, nem pedig etnikai. „Az ukránok egységesen tudatában vannak az Oroszországból érkező fenyegetésnek”
Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese szerint az ukránok körében, régiótól és kommunikációs nyelvtől függetlenül, konszolidált álláspont van Oroszországgal és az oroszokkal szemben.
„Az ukránok egységesen tudatában vannak az oroszok egzisztenciális fenyegetésének. Felszólítjuk az ukrán politikusokat, újságírókat és közéleti személyiségeket, hogy használják ki ezt az egyesítő potenciált a nemzeti egység megerősítésére. Mind a Nyugat ukránul beszélő lakosa, mind a Kelet oroszul beszélő lakosa – mindannyian ukránok vagyunk” – hangsúlyozta a szakember.
A szociológus arra is felszólította Ukrajna nyugati partnereit, hogy ne keverjék össze az orosz nyelvet az orosz identitással. „Az oroszul beszélő ukránok hazafiak, akik nem akarnak Oroszországban élni. Ezért az orosz nyelv használata a területi veszteségek igazolására helytelen politika” – mutatott rá Anton Hruseckij.
A KMISZ 2025. szeptember 2. és 14. között végezte saját országos közvélemény-kutatását 1023 válaszadó bevonálásával.
A legújabb kutatási adatok a korrupcióellenes politikába vetett bizalom mérsékelt növekedését mutatják, az ukrán társadalom fokozatosan visszanyeri az optimizmusát a 2024-es visszaesés után – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 októberének elején az ukránok 56%-a vélte úgy, hogy a kormány valóban küzd a korrupció ellen. Ugyanakkor a válaszadók 40%-a meg van győződve arról, hogy Ukrajna továbbra is reménytelenül korrupt.
Ezek a számok 2024-hez képest javultak: akkor a pesszimisták arány 47%, az optimistáké pedig csak 48% volt. Bár a bizalom szintje még nem tért vissza a 2023-ashoz (59%), a megújult optimizmus felé mutató tendenciája észrevehető.
A szociológusok megjegyezték, hogy a korrupcióval kapcsolatos attitűdök összefüggenek az ukránok háborúban való engedményezési hajlandóságával. Azok között, akik reménytelenül korruptnak tartják Ukrajnát, 34% kész hivatalosan elismerni egyes területeket Oroszország részeként, míg az optimisták esetében csak 22% hajlandó erre.
A pesszimisták további 25%-a engedélyezné a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területek egy része Oroszországnak történő átadását (szemben a korrupció elleni küzdelemre tett kísérleteket látók 15%-ával). Ugyanakkor a kritikusan gondolkodó ukránok többsége továbbra is ellenzi a legszigorúbb feltételeket – a területek átadását vagy hivatalos elismerését.
„Amint az eredményeink mutatják, a reménytelenül korrupt Ukrajnáról szóló narratíva azokhoz kapcsolódik, akik bármilyen feltételre készen állnak a háború befejezése érdekében. Az információs háború élvonala az ellenség által terjesztett, a tömeges szolgálatmegtagadásról és a teljes korrupcióról szóló eszmék” – jegyezte meg Anton Hruseckij a KMISZ igazgatóhelyettese.
A szociológus hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni küzdelem az állam és a polgárok közös ügye. „A hosszú távú intézményépítés és a korrupció csökkentésére irányuló stratégia az egész társadalom ügye – a tisztviselőktől az átlagpolgárokig” – zárta gondolatait Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. szeptember 19. és október 5. között országosan végezte 1008 válaszadó bevonásával.
Az ukránok abszolút többsége 2025 szeptemberében hitt a győzelemben, ugyanakkor a háború folytatásának lehetőségét közepesnek ítélik – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Ukrán Társadalom 2025-ös monitoringozására hivatkozva.
A jelentés szerint a felmérés kimutatta, hohy a válaszadók 40,9 %-a teljesen biztos a győzelemben, 34 %-uk némileg biztos, 6,1 %-uk egyáltalán nem biztos, 12,6 %-uk pedig némileg bizonytalan. Ukrajna jelenlegi hadviselési képességeiről megoszlanak a vélemények. A válaszadók 7,2 %-a szerint ezek általánosságban jók, 39,5 %-a szerint kielégítőek. A válaszadók 41,6 %-a általánosságban gyengének értékeli a képességeket.
2025 szeptemberében az állampolgárok 25,4 %-a nagyon jónak, 54,7 %-a kielégítőnek, és csak 20 %-a tartotta nagyon rossznak a nemzetközi segítségnyújtás szintjét.
A legutóbbi tanulmány terepfázisa 2025. szeptember 9. és október 8. között tartott. Egy 1835 válaszadóból álló minta statisztikai hibahatára 95 %-os konfidenciaintervallum és 1,1-es tervezési hatás mellett nem haladja meg a 2,4 %-ot.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ által 2025 augusztusában végzett felmérés szerint a válaszadók abszolút többsége (73 %) hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban.
Az ukránok körülbelül negyede szegénynek vallotta magát, azok aránya, akik gazdagnak tartják magukat, lényegesen kisebb – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Ukrán Társadalom 2025-ös monitoringjára hivatkozva.
A jelentés szerint a felmérés azt mutatta, hogy a túlnyomó többség (72,4%) átlagosnak értékelte családja jóléti szintjét. Ezenkívül 3,5% nincstelennek, 21,9% pedig szegénynek minősítette a helyzetét. A válaszadók 2,1%-a tartja magát jómódúnak és 0,2%-uk gazdagnak.
Azt állították, hogy a következőkhöz nem kell megtakarítaniuk, kölcsönt felvenniük vagy pénzügyi támogatást kérniük: élelmiszerek – 67,3%, közüzemi díjak – 59,7%, elektromos készülékek – 59,6%, új nagy háztartási gépek – 25,5%.
A legutóbbi tanulmány terepfázisa 2025. szeptember 9. és október 8. között volt. Egy 1835 válaszadóból álló minta statisztikai hibahatára 95%-os konfidenciaintervallum és 1,1-es tervezési hatás mellett nem haladja meg a 2,4%-ot.
Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is meglehetősen magas szintű bizalmat élvez az ukrán társadalom részéről, ugyanakkor csak a lakosság 25%-a szeretné őt elnökként látni a háború után – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adataiból kiderült, hogy a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje gyakorlatilag nem változott szeptember első feléhez képest. Jelenleg az ukránok 60%-a bízik benne, 35%-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege a korábbiakhoz hasonlóan +25%.
A május és augusztus közötti bizalomcsökkenést követően, amikor a mutató 74%-ról 58%-ra esett vissza, az elmúlt két hónapban stabilizálódás tapasztalható. A bizalmi szint most magasabb, mint 2024 decemberében, de alacsonyabb, mint a májusi csúcs. A szociológusok az ukránokat Zelenszkij és Petro Porosenko jövőbeli politikai tevékenységéről kérdezték a háború befejezése után.
A megkérdezettek 41%-a úgy gondolta, hogy Zelenszkijnek a politikában kellene maradnia, ebből 25% támogatja az elnökség folytatását. A válaszadók 36%-a gondolta úgy, hogy jobban járna, ha kilépne a politikából. A megkérdezettek 14%-a szeretné, ha Zelenszkijt bíróság elé állítanák. Porosenkóval kapcsolatban az ukránok 23%-a szeretné, ha a politikában maradna, 9% pedig vezető pozícióban látná szívesen. A megkérdezettek 46%-a támogatta a politikából való kilépését, 23% büntetőeljárást akarna.
A KMISZ hangsúlyozta, hogy ezek a mutatók nem választási értékelések, hanem a politikai vezetők háború utáni szerepével kapcsolatos elvárásokat tükrözik. A válaszadók 45%-a nem látja sem Zelenszkijt, sem Porosenkót a háború utáni politikában. 46% támogatja az egyik vezető, leggyakrabban Zelenszkij (32%) távozását. Csupán 9% szeretné mindkettőt a politikában látni.
A KMISZ megjegyezte, hogy az ukránok többnyire hajlamosak a politikai szereplők civilizált távozására, és nem követelnek szigorú büntetést. Véleményük szerint ez megfelel az európai demokratikus normáknak.
Anton Hruseckij, a KMISZ ügyvezető igazgatója szerint az eredmények azt mutatják, hogy Zelenszkij továbbra is meglehetősen magas szintű bizalmat tanúsít az ukrán társadalom iránt. Más adatokkal együtt, amelyek szerint az ukránok többsége ellenzi a közeljövőben tartandó választásokat, azzal érvelhetünk, hogy Zelenszkij a háború végéig megőrzi államfői legitimitását – vélekedett.
„Ugyanakkor a háború befejezése utáni időszakra vonatkozóan nagyobb az elvárás, hogy új személy legyen az elnöki poszton” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját országos kutatását 2025. szeptember 19. és október 5. között végezte 1008 válaszadó bevonásával.
A háború alatt az ukránok bizalmi rangsorának élén a hadsereg, a mentőalakulatok és az önkéntesek állnak, a politikusokba és általában a kormányba vetett bizalom alacsony, kivéve az elnököt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok többsége továbbra is az ukrán fegyveres erőkben bízik a leginkább. A válaszadók 92,6%-a pozitívan értékelte a hadsereget, a bizalom egyenlege pedig 87 pont volt.
Szintén nagy bizalmat kaptak a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának katsztrófavédői (86,3%) és az önkéntes szervezetek (81,5%). Az első öt helyen az önkéntes egységek (78,3%) és a Nemzeti Gárda (76,6%) szerepel.
Az állampolgárok több mint fele bízik a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályában (73,3%) és az Állami Határőrszolgálatban (75,2%). Ugyanakkor az Ukrán Biztonsági Szolgálatba (SZBU) vetett bizalom szintje 66,4%, a Védelmi Minisztériumé pedig 66,6% volt.
Az ukránok sokkal kevésbé bíznak a politikáért közvetlenül felelős intézményekben. Az elnökben például 52,4% bízik, míg 40,4% nem.
Az egyházzal szembeni bizalom viszonylag magas – 35,4%. A nem kormányzati szervezetekben a megkérdezettek 53,9%-a, míg a helyi önkormányzatokban csak 42,3% bízik.
Az ukrán médiában a bizalom és a bizalmatlanság szinte megegyezik (44,1% vs. 48,5%).
A politikai intézmények kapták a legrosszabb bizalmi mérleget. A Verhovna Radában a polgárok mindössze 17,2%-a bízik, míg 76,7%-uk nem bízik benne.
Még alacsonyabb értékelést kapott az államapparátus (12,6%-os bizalom) és a politikai pártok (11,5%). A kormány is negatív mérleggel rendelkezik – 22,5%-os bizalom a 70,2%-os bizalmatlansággal szemben.
A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2025. szeptember 12. és 17. között 1210 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,9%-ot.
