Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményeiből kiderült, hogy az ukránok több mint fele helyesli azt az elképzelést, hogy az ukrán hadsereget bevonják számos európai ország védelmébe, ha azokat Oroszországi megtámadná. Az egyes országok támogatásának készsége a következőképpen oszlott meg: Litvánia: 63 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lettország: 62 % támogatná, 33 % nem támogatná; Észtország: 61 % támogatná, 33 % nem támogatná; Moldova: 60 % támogatná, 35 % nem támogatná; Finnország: 59 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lengyelország: 58 % támogatná, 37 % nem támogatná.
A válaszadók közel háromnegyede (73 %) meg van győződve arról, hogy az ukrán fegyveres erők mind a saját népüket, mind Európa más népeit védik az orosz agressziótól. Csak 23 % gondolja úgy, hogy a hadsereg kizárólag Ukrajnáért harcol. A szociológusok megjegyezték, hogy ezek az adatok megegyeznek a négy évvel ezelőttiekkel.
Az ukrán fegyveres erők szerepéről alkotott vélemények szorosan összefüggenek az európai integrációval kapcsolatos attitűdökkel. Azok körében, akik Ukrajna EU-csatlakozása mellett szavaznának, a hadsereget egész Európa védelmezőjének tekintik. Ezzel szemben az európai integráció ellenzői között ezt a nézetet lényegesen kevesebben – 57 % – osztják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1779913800 [modified] => 1779904001 ) [title] => Az ukránok közel háromnegyede meg van győződve róla, hogy az ukrán hadsereg mind Ukrajnát, mind Európát védi [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285219&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285219 [uk] => 285221 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 238179 [image] => Array ( [id] => 238179 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [original_lng] => 30308 [original_w] => 1200 [original_h] => 719 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-300x180.webp [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-768x460.webp [width] => 768 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-1024x614.webp [width] => 1024 [height] => 614 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779893851:3 [_thumbnail_id] => 238179 [_edit_last] => 5 [views_count] => 267 [_algolia_sync] => 952697133001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 7 ) [categories_name] => Array ( [0] => Uncategorized ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 85053 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz–ukrán háború ) ) [1] => Array ( [id] => 284532 [content] =>
A háború idején az ukránok elsősorban amiatt aggódnak, hogy a gyermekeik szegénységben nőnek fel – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport vizsgálatának eredményeire hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok számára a gyermekek szegénységben való felnövésének kockázata ad legnagyobb aggodalomra okot. Összességében a válaszadók 88%-a aggódik emiatt, ebből 74% mondta, hogy nagyon aggódik. A három legfőbb aggodalomra okot adó tényezők között szerepelt az oktatás minőségével és az általános szegénységgel kapcsolatos kérdések is.
Szegénységben élő gyermekek – 88% aggódik, 74% nagyon. Az oktatás minősége – 85% aggódik, 59% nagyon. Általános szegénység – 84% aggódik, 57% nagyon aggódik.
A szociológusok megjegyzik, hogy az éghajlati és politikai megosztottság az ukránokat is aggasztja – sokkal kevésbé, mint az átlagos uniós polgárt. Háborús körülmények között a társadalmi-gazdasági és humanitárius kérdések háttérbe szorítják őket.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránok válaszai hasonlóak az Európai Unió országainak átlagos mutatóihoz. Ugyanakkor a különbség a tapasztalataik intenzitásában rejlik. Az ukránok érzékenyebbek a szegénység kockázataira, az oktatás minőségére és a népesség elöregedésére, mint az uniós polgárok. Ugyanakkor valamivel kevésbé aggódnak a politikai megosztottság és az éghajlatváltozás miatt.
A szociológusok hangsúlyozták, hogy a gyermekek jövője vált az ukrán társadalom legfájdalmasabb témájává. Összehasonlításképpen, az EU-ban átlagosan a polgárok 40%-a aggódik nagyon a gyermekszegénység kockázata miatt, míg Ukrajnában ez az arány eléri a 74%-ot. Hasonló a helyzet az oktatással: az aggodalom szintje összességében majdnem azonos – 85% Ukrajnában, szemben az EU 81%-ával –, de az ukránok körében jelentősen magasabb a nagyon aggódók aránya – 59% az EU-s 39%-kal szmben.
Az ukránok több mint 50 %-a úgy véli, hogy az állami szervekben tapasztalható korrupció nagyobb veszélyt jelent Ukrajna fejlődésére, mint Oroszország katonai agressziója – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A KMISZ 2026 februárjában kérdéseket tett fel arról, hogy melyek Ukrajna és az ukránok előtt álló legnagyobb kihívások. Ebben a formátumban a legfőbb kihívások 65 %-a a háború, 29 %-a pedig a korrupció. Vagyis a „kérdés nélküli” és „spontán” formátumban az ukránok többnyire valóban a háborúról és az azzal kapcsolatos problémákról beszélnek.
Ugyanakkor a jelenlegi felmérésben a KMISZ megismételte 2024 májusi kérdését, amikor a válaszadókat közvetlenül arról kérdezték, hogy mi a nagyobb fenyegetés – a hatalmi korrupció vagy az orosz katonai agresszió. Vagyis a válaszadóknak e két kihívás közül kellett választaniuk az ország számára.
Ha a válaszadókat arra kérik, hogy a korrupció és a katonai agresszió közül a nagyobb fenyegetést válasszák, 54 % a korrupciót választja. A válaszadók 39 %-a tartja a katonai agressziót nagyobb fenyegetésnek (a korrupcióhoz képest). További 7 % nem tudott dönteni a válaszadásban.
2024 májusához képest kevesebben voltak, akik bizonytalanok voltak. Ehelyett valamivel többen voltak, akik mindkét értelmes választ bejelölték. „Tehát, mint láthatjuk, ha az emberek figyelmét kétféle problémára – a háborúra és a korrupcióra – irányítjuk, akkor ebben a formátumban a korrupció győz” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ukránok több mint 60 %-a hiszi, hogy 10 éven belül Ukrajna virágzó országgá válik az Európai Unión belül – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a válaszadókat arra kérték, hogy két állítás közül válasszanak egyet, amelyek mindegyike egy lehetséges jövőt ír le 10 év múlva. Az egyik kijelentés optimistán írja le Ukrajnát, mint virágzó EU-tagot, a másik kijelentés ezzel szemben egy tönkrement ország pesszimista leírása.
A felmérés eredményei szerint az optimizmus szintje kissé csökkent 2026 januárja óta, de továbbra is meglehetősen magas. Így az ukránok 63 %-a optimista Ukrajna jövőjét illetően (januárban – 66%). Ezzel szemben a pesszimisták aránya 25% (korábban – 22%).
Az ukránok közel fele hajlandó elfogadni az adóemeléseket a nyugati finanszírozás fenntartása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásban két lehetőség közül választhattak a válaszadók. Az első szerint Ukrajna teljesíti partnerei összes követelményét, finanszírozást kap védelmi és szociális programokra, de a polgárok több adót fizetnek. A második – az ország elutasítja a népszerűtlen lépéseket, az adók nem emelkednek, de nincs elég pénz a hadseregre és a fizetésekre.
A megkérdezettek 48 %-a támogatta az első lehetőséget – az összes szükséges feltétel teljesítését, még akkor is, ha ez adóemeléseket jelent. 30 % választotta a második lehetőséget – a népszerűtlen döntések elvetését, akár a finanszírozás hiányának árán is. 22 % nem tudott dönteni. Vagyis minden harmadik ukrán nem akarja az adóterhek növekedését – még akkor sem, ha az a hadsereget vagy a szociális programokat érinti.
A legtöbb ukrán nem szeretné Volodimir Zelenszkijt látni elnökként a háború után, bár jelenleg támogatják őt az ország vezetőjeként – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a válaszadóknak mindössze 28%-a szeretné, ha folytatódna Zelenszkij elnöksége a háború után – ez kismértékű növekedés a 2025 októberi 25%-hoz képest. További 16% hajlandó Zelenszkijt a politikában látni, de más szerepben – például parlamenti képviselőként vagy pártelnökként.
Emellett 30% úgy véli, hogy teljesen ki kellene vonulnia a politikából. A lehetőségek a jótékonyság, Ukrajna érdekeinek védelme külföldön, vagy egyszerűen a magánélet. 15% büntetőeljárást követel.
A Zelenszkij jövőjével kapcsolatos álláspont élesen változik attól függően, hogy mennyire bízik benne valaki. Azok között, akik „teljes mértékben” megbíznak benne, 70% szeretné, ha elnökként folytatná. De azok között, akik „inkább” bíznak benne, ez a vágy jóval kisebb – mindössze 28%.
Azok, akik „inkább bizalmatlanok”, többnyire arra számítanak, hogy Zelenszkij büntetőeljárás nélkül távozik a politikából. Azonban azok között, akik „egyáltalán nem bíznak”, 64% ragaszkodik a büntetőeljáráshoz.
„Az ukránok jelentős része bízik Zelenszkijben, de mint az ország vezetőjében egy egzisztenciális háború körülményei között. Ugyanakkor egy új vezetőgenerációra várnak a háború után” – jegyezte meg Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatója.
Kissé csökkent a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje 2026 márciusához képest – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatás adataiból kiderült, jelenleg az ukránok 58 %-a bízik az elnökben, míg 36 %-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +22 %. A szociológusok megjegyezték, hogy 2026 márciusában a mutatók magasabbak voltak: a bizalom szintje 62 %, a bizalmatlanságé pedig 32 % volt, ami +30 %-os egyenleget jelent.
„2026 márciusához képest a bizalom szintje kismértékben csökkent. Így azoknak az aránya, akik bíznak Zelenszkijben, 62 %-ról 58 %-ra csökkent, azoknak az aránya, akik nem bíznak benne, 32 %-ról 36 %-ra nőtt. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege márciusban +30 % volt, szemben a jelenlegi +22 %-kal” – jegyezték meg a szociológusok.
Azt is megállapították, hogy azok között, akik megbíznak az elnökben, 25 % „teljes mértékben”, 33 % pedig „inkább bízik”. Azok között, akik nem bíznak, 18 % „egyáltalán nem bízik”, további 18 % pedig „inkább bizalmatlan”.
Az ukránok többsége ellenzi, hogy a teljes Donyeck megyét Oroszország ellenőrzése alá adják biztonsági garanciákért cserébe. A felmérés szerint a válaszadók 57%-a ezt teljesen elfogadhatatlannak tartja.
Ugyanakkor 36% hajlandó lenne ilyen kompromisszumra, bár közülük sokan nehéz döntésként tekintenek rá. A megkérdezettek 7%-a nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az adatok enyhe elmozdulást mutatnak március elejéhez képest: akkor 62% utasította el kategorikusan az ötletet, míg most 57%. A kompromisszumot elfogadók aránya 33%-ról 36%-ra nőtt.
Összességében az áprilisi eredmények nagyjából visszatértek a februári szinthez, ami viszonylagos stabilitást jelez a közvélemény alakulásában.
Az ukránok 68,9 %-a támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, míg több mint 40 %-uk bizalmatlan a szövetséggel szemben – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál a New Europe Center által megrendelt közvéleménykutatás adataira hivatkozva.
A felmérés szerint a válaszadók 54,7 %-a bízik a NATO-ban, 41,5 %-uk pedig nem. A bizalomra leginkább ható tényezők az Ukrajnának nyújtott támogatás (18,5 %), Ukrajna védelme (13,3%) és a biztonsági garanciák (11,8 %).
A NATO-val szembeni bizalmatlanság elsősorban a háborús viselkedésének értékelése miatt tapasztalható: a szövetségről azt tartják, hogy nem tesz eleget a kötelezettségeinek, lassan és határozatlanul cselekszik. A bizalmatlanság okaira vonatkozó nyitott kérdésre adott válaszok: „elégtelen támogatás Ukrajnának” (16,5 %), „többet beszélnek, mint tesznek” (13,5 %), „tétlenség” (11,0 %), „nem tudják megvédeni magukat” (9,1 %), „a háború még mindig tart” (6,1 %). Ezenkívül az ukránok közel 6 %-a azt mondta, hogy „egyszerűen nem bízik” a NATO-ban, minden ok nélkül.
A felmérést az Info Sapiens közvéleménykutató intézet végezte a New Europe Center megbízásából. A kutatás 2026. március 7. és 20. között folyt (azaz Donald Trump amerikai elnök legutóbbi nyilatkozataiig az Egyesült Államok NATO-ból való esetleges kilépéséről). A felmérésben 1000 válaszadót kérdeztek meg.
Az ukránok túlnyomó többsége nem hiszi, hogy a jelenlegi tárgyalások tartós békéhez vezetnek. Ugyanakkor a többség ellenzi Donbász Oroszországnak való átadását, még a biztonsági garanciákért cserében sem. Ezt bizonyítják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legutóbbi felmérésének eredményei.
A tanulmány adatai szerint a válaszadók 71%-a nem hisz a béketárgyalások sikerében, míg 25%-uk úgy véli, hogy azok tartós békéhez vezethetnek.
Egy lehetséges kompromisszummal kapcsolatban az ukránok 62%-a kategorikusan ellenzi, hogy a teljes donyecki régiót orosz ellenőrzés alá vonják az Egyesült Államok és Európa biztonsági garanciáiért cserébe. Ugyanakkor 33%-uk kész beleegyezni egy ilyen engedménybe, bár a legtöbben bonyolult kérdésnek tartják. A felmérés a lakosság a háború hosszú távú eltűrésére való hajlandóságának csökkenését is kimutatta.
2026 márciusában az ukránok 54%-a jelentette ki, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak szükséges. Ugyanakkor 28%-uk csak néhány hónapig vagy fél évig volt hajlandó elviselni az orosz agressziót.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézetben megjegyezték, hogy január végéhez képest csökkent azoknak az aránya, akik hajlandóak korlátozások nélkül elviselni a háborút.
A felmérést március 1. és 8. között végezték telefonos interjúk segítségével 1003 válaszadó körében az Ukrajna által ellenőrzött területen.
