Oroszország katonai agressziójának 2014-es kezdete óta az Ukrajnát ért teljes kár elérheti az 1 billió dollárt, számolt be Irina Mudra, az elnöki hivatal vezetőhelyettese az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint a teljes körű invázió három éve alatt az Oroszország által okozott kár összegét már 589 milliárd dollárra becsülték.
„Ezek a számok az egyik legóvatosabb becslések. Ha a háború 2014-es kezdete óta nézzük, ez az összeg elérheti az 1 billió dollárt, beleértve a több tízezer emberéletet is”, mondta a tisztviselő.
Megjegyezte, ez a szám csak az állam veszteségeit tartalmazza, de jogi és magánszemélyeknek is vannak veszteségei. Ráadásul Oroszországnak az ukrán területet mért mindennapi csapásai miatt a károk valós összege napról napra nő.
A Volodimir Zelenszkij elnök iránti bizalom szintje jelentősen megnőtt 2025 elején az Egyesült Államok politikájának változása miatt, a szociológusok továbbra is figyelemmel kísérik az ukrán elnökbe vetett bizalom dinamikáját márciusban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint 2025 márciusának második felében az ukránok 69 %-a bízott Zelenszkijben, míg 28 %-a nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +41 % volt. A legutóbbi KMISZ-felméréshez képest formailag minden változás a statisztikai hibahatáron belül van. Így 2025. február 14. és március 4. között a megkérdezettek 67 % bízott az elnökben, 29 % pedig nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +38 % volt.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az ukránok meglehetősen magas bizalmi szintet mutatnak Zelenszkij elnök iránt, őt magát legitim államfőnek tekintik. „Meg kell értenünk, hogy a magas bizalom (és annak növekedése az elmúlt időszakban) elsősorban annak köszönhető, hogy Zelenszkijt mint elnököt, valamint Ukrajna és az ukránok érdekeinek szóvivőjét tekintik (és kisebb mértékben személyes szimpátiáról is szó lehet, mint személy vagy politikus iránt)” – mondta.
A szakember szerint az ukránok tisztában vannak az Oroszország és oroszok jelentette egzisztenciális fenyegetéssel, és a kíméletlen ellenséggel szembeni ellenállás az első számú prioritás. „Az ukrán közvélemény fájdalmasan érzékeli azokat a vádakat, miszerint maga Ukrajna okolható Oroszország támadásáért vagy az ukrán-orosz kapcsolatok egyéb helytelen (enyhén szólva) értelmezéséért, és nagyobb egységre sarkallják az ukránokat (és a „zászló körüli gyülekezés” újabb hullámát látjuk)” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. március 12. és 22. között 1326 válaszadó bevonásával készítette.
Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye –számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint csak a válaszadók 8 %-a mondta azt, hogy ilyen körülmények között hajlamosabb lenne elfogadni a kapitulációt. Ráadásul az ukránok abszolút többsége – 79 %-a – számára kategorikusan elfogadhatatlanok az oroszok fegyverszüneti követelései. 16 % kész elfogadni ezeket (ebből 14 % ezt nehéznek találja).
Oroszország nyilvánosan kijelentette, hogy a tűzszünetre vonatkozó követelései között szerepel a mozgósítás, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítás, valamint Ukrajna hírszerzési információkkal való ellátásának a leállítása.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742930100
[modified] => 1742917436
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka kész folytatni a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok leállítja a támogatásait
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=236571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 236571
[uk] => 236627
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 49704
[image] => Array
(
[id] => 49704
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[original_lng] => 27535
[original_w] => 693
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742910236:5
[_thumbnail_id] => 49704
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1199
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1985
[2] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[3] => Array
(
[id] => 236535
[content] =>
Az ukránok abszolút többsége (77 %) pozitívan értékeli az ideiglenes 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, amit az Egyesült Államok és Ukrajna között Szaúd-Arábiában március 11-én folytatott tárgyalások után tettek Oroszországnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók leggyakrabban (47 % a 77 %-ból) azt mondták, hogy ezzel bizonyítható, hogy Oroszország nem akar békét, vagy hogy Oroszország megszegi a megállapodásokat. Ezenkívül 12 % beszélt a katonai támogatások szüneteltetése feloldásának módjáról. A fennmaradó 18 % ezt elsősorban a háború Ukrajna számára elfogadható feltételekkel történő befejezése felé tett lépésnek nevezte.
Csak 17 % választotta a három negatív lehetőség valamelyikét. Így 8 % ezt rossz lépésnek tartja, amely meggyengíti Ukrajnát, 7 % pedig az ukrán hatóságok kétségbeesett lépésének tartja a fronton kialakult nehéz helyzet miatt. Ezt 2 % elsősorban Ukrajna kapitulációja felé tett lépésnek tekintik.
A szociológusok kísérletet végeztek, és különböző (véletlenszerűen kiválasztott) válaszadóknak különböző biztonsági garanciákat olvastak fel. Összesen három lehetőség volt a biztonsági garanciákra, valamint egy tűzszüneti lehetőség, mindenféle biztonsági garancia nélkül.
Ha a tűzszünethez semmilyen biztonsági garancia nem jár, az ukránok 62 %-a kategorikusan nem fogja támogatni. Összességében (bár többnyire lelkesedés nélkül) 32 % kész lenne támogatni.
Ha Ukrajna kap legalább némi biztonsági garanciákat, az ukránok több mint fele (bár vonakodva) támogatni fogja a tűzszünetet. Ugyanakkor a különböző garancialehetőségek közötti különbség (az ukrán lakosság általi támogatását tekintve) meglehetősen jelentéktelen.
Így a nyugati békefenntartók bevetésének lehetőségét (a tűzszünet érdekében) 60 % támogatja, míg 34 % kategorikusan ellenzi. A NATO-tagság mint biztonsági garancia esetén 58 % támogatná a tűzszünetet, 32 % pedig kategorikusan ellene lenne. Az ukrán fegyveres erők fokozott támogatása (több légvédelem, repülőgép stb.) esetén 56 % támogatja a tűzszünetet, szemben a 35 %-kal, akik kategorikusan elleneznék.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
Az ukránok 32%-a csalódott a jelenlegi ukrán vezetésben. További 28%-nak, ha az érzelmekről beszélünk, van reményük, áll a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérésének eredményeiben.
A közvélemény kutatás során megkérdezték a válaszadókat, hogyan vélekednek jelenleg a jelenlegiukrán vezetésről. A legtöbben csalódottságról (32%) és reményről (28%) beszéltek. Ezt olyan válaszok követik, mint a szégyen (17%), a harag (16%), az együttérzés (15%), a büszkeség (13%) és a gyűlölet (11%).
Viszonylag kevesen beszéltek a félelemről (8%), a háláról (8%), a közönyről (6%), a szimpátiáról (6%) és a nevetésről (4%).
Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtizedben ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, és 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent – emlékeztettek.
A jelentésből kiderült, hogy 2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), majd pedig a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év).
Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,2 év), valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (mindkettő 74,9 év) jegyezték fel.
Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel. Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett. A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ről. A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,1-ről 74,7-re, míg Budapesten pedig az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama.
Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban – az előző éves 83,3 évről – 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat – az előző éves 77,9 évhez képest – 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent.
Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak. A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ezt Litvánia követi ahol ez a különbség 9 év, majd Észtország, ahol 8,8 év. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt.
Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre – derült ki az Eurostat jelentéséből.
Az ukránok 58 százaléka támogatja, hogy a választásokat csak a háború befejezése után tartsák, különös tekintettel az ország biztonságával kapcsolatos aggodalmakra – jelentette ki szombaton Jevhenyija Bliznyuk szociológus, a Gradus Research közvélemény-kutató intézet alapítója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint a szociológus elmondta, a háború alatti választások egyre fontosabbá válnak az Oroszországgal fennálló konfliktussal összefüggésben. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az ukránok 58 %-a támogatja a választások megtartását, de csak az harcok befejezése után. Ez 6 %-kal több, mint 2025 februárjában, amikor ez az arány 52 % volt – tette hozzá.
Ennek a hozzáállásnak a fő oka a szakember szerint az ország biztonságával kapcsolatos aggodalom. Az ukránok tudják, hogyan használhatja Oroszország a választási folyamatot belső destabilizálásra és a nemzetbiztonság aláásására. Az aktív harcok és az agresszor állandó fenyegetései között az állampolgárok biztonságának kérdése prioritássá válik – mutatott rá. Hozzátette: ennek ellenére a választásokon való részvételi hajlandóság továbbra is magas. Ugyanezen felmérés szerint, ha jövő vasárnap lennének az ukrajnai elnökválasztások, a válaszadók 74 %-a részt venne azokon – állította Jevhenyija Bliznyuk.
Az ukránok fele (50%) úgy gondolja, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem adhat fel területeket, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
Mint a kutatás eredményeiből kiderült, egy kisebbség (39%) úgy véli, hogy Ukrajna feladhat egyes területeket a béke mielőbbi elérése érdekében. A válaszadók fennmaradó 11%-a nem tudott dönteni a kérdésről. 2024 decemberéhez képest gyakorlatilag nem történt változás, minden eltérés a statisztikai hibahatáron belül van.
„Ugyanakkor érdemes felidézni a kontextust: a mostani felmérés 2025. február 14. és március 4. között készült – pontosan az Ukrajna és az USA közötti kapcsolatok súlyosbodásának és az Ukrajnára nehezedő, kézzelfogható nyomás hátterében” – jegyezték meg a KMISZ szociológusai.
A KMISZ saját felmérését február 14. és március 4. között 2029 válaszadó bevonásával végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakosai.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok fele (50%) úgy gondolja, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem adhat fel területeket, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741990920
[modified] => 1741965322
)
[title] => Az ukránok fele nem hajlandó elfogadni semmilyen területi engedményt Oroszországnak még a háború folytatása árán sem
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235220&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235220
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 235221
[image] => Array
(
[id] => 235221
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[original_lng] => 53521
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741959938:8
[_thumbnail_id] => 235221
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1387
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1995
[2] => 1419908
[3] => 27812
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => statisztika
[2] => területi engedmények
[3] => ukrán lakosság
)
)
[8] => Array
(
[id] => 235207
[content] =>
Oroszország nyilvánosan hangoztatott követelései Ukrajnával szemben kategorikusan elfogadhatatlanok, és az ukránok abszolút többsége elutasítja azokat, jóllehet az ukránok továbbra is rugalmasak és készek a kompromisszumra, de ellenzik a „békét bármilyen feltételekkel” – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint szociológusok öt dimenziót-összetevőt fogalmaztak meg a megállapodások csomagjait illetően a válaszadók számára: biztonsági garanciák; EU-tagság; területek feletti ellenőrzés; nyelvpolitika; Ukrajna szuverenitása.
Minden dimenzióhoz 2-4 opciós szint volt társítva (például az EU-tagság esetében – Ukrajna megtagadja az EU-csatlakozást, vagy fordítva, Ukrajna az EU tagjává válik). A válaszadó véletlenszerűen minden dimenzióhoz egy szintet kapott, és ezt a békeszerződések lehetséges csomagjaként értelmezték. A válaszadónak arra kellett válaszolnia, hogy ez a csomag elfogadható-e, vagy kategorikusan elfogadhatatlan.
Az eredmények azt mutatták, hogy a túlnyomó többség kész támogatni egy feltételesen elfogadható forgatókönyvet (ami persze nem teljesen igazságos, de legalábbis hasonlít egy kompromisszumra).
A válaszadók túlnyomó többsége ugyanakkor elutasítja az átadási forgatókönyvet. „Ugyanakkor az itt felvázolt kapituláció még csak nem is „teljes”. Igen, nem beszéltünk a védelmi erők leépítéséről, a megszállt területek Oroszország részeként való hivatalos elismeréséről, sőt a jelenleg Ukrajna ellenőrzése alá tartozó területek (például Herszon és Zaporizzsja) átadásáról, jóvátételről sem” – áll a jelentésben.
A KMISZ a saját felmérését február 14. és március 4. között 2029 válaszadó körében végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakosai.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadottsága 68 %-ra emelkedett, a Donald Trump amerikai elnökkel történt összecsapása után 10 %-kal nőtt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 februárjának első felében, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok súlyosbodását megelőzően, az ukránok 57 %-a bízott Zelenszkijben, míg 37 %-a nem. A bizalom és a bizalmatlanság mérlege +20 % volt. Továbbá február 14. és március 4. között a bizalom szintje 67 %-ra nőtt, míg a nem bízók aránya 29 %-ra csökkent. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege +38 %-ra javult. Számos nagy horderejű eseményre került sor február 14. és március 4. között, köztük egy feszült találkozóra a Fehér Házban 2025. február 28-án.
Fotó: Andrew Harnik/Getty Images
Már a 2025. február 14. és 28. közötti időszakban magasabb lett a bizalom, mint 2025. február 4. és 9. között volt, a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban viszont a Zelenszkij iránti bizalom 68 %-ra nőtt.
A bizalmatlanság a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban 27 % volt. A bizalom-bizalmatlanság mérlege a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban +41 % volt.
Amint Anton Hruseckij a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy az elnökbe vetett bizalom növekedése az elmúlt időszakban azt jelzi, hogy most „a zászló köré tömörülést” látjuk. A további dinamika attól függ, hogy a légkör érzelmileg feltöltődik-e fokozott kockázatokkal, vagy lesz-e lehűlés és konstruktívabb beszélgetés.
Mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy az összefogás és az elnök iránti fokozott bizalom fő oka nem a személyesen ellene irányuló támadások. Az ukránok az új amerikai kormány retorikáját egész Ukrajna és minden ukrán elleni támadásként érzékelik
– mondta el a szociológus.
Mint a szakember megjegyezte, azok az állítások, amelyek szerint Ukrajna állítólag „provokálta” Oroszországot vagy felelős az invázióért, Oroszországot egyáltalán nem szabad „agresszornak” nevezni, Ukrajna részvétele nélkül zajló tárgyalások, az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott az ENSZ-ben stb. És ennek fényében gyakorlatilag nincs kritika Oroszországgal szemben, vagy nyomás nehezedik rá, különösen az Egyesült Államok részéről. És most ezen felül a katonai segélyek felfüggesztése – tette hozzá.
„Az ukránok valóban békét akarnak, de az eredményeink folyamatosan azt mutatják, hogy az abszolút többség a bármilyen áron létesített béke ellen van. Az ukránok rugalmasak és készek akár fájdalmas kompromisszumokra is, de nem olyan kompromisszumra, amely kapitulációt jelentene. Az ukránok megőrzik a harci akaratot, és mindennek ellenére folytatják” – jegyezte meg Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között végezte 1029 válaszadó bevonásával.
