A világ energiaágazatának szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben új rekordot ért el – immár negyedik egymást követő évben. Erről szól az Energy Institute által június 26-án közzétett éves világenergia-statisztikai áttekintés.
A jelentés hangsúlyozza, milyen összetett kihívást jelent a fosszilis tüzelőanyagokról való lemondás a geopolitikai bizonytalanság körülményei között – különösen az orosz–ukrán háború fényében, amely megváltoztatta az orosz olaj- és gázellátási útvonalakat, valamint a közel-keleti konfliktus kapcsán, amely fokozza az energiabiztonsági kockázatokat.
Megjegyzik, hogy 2024 volt a legmelegebb év a megfigyelések történetében: az átlaghőmérséklet először haladta meg az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal.
A világ energiaellátása összességében 2%-kal nőtt – először 2006 óta. Minden energiaforrásból emelkedtek az értékek: kőolajból, gázból, szénből, nukleáris, vízi és megújuló energiából egyaránt. Ez körülbelül 1%-os növekedéshez vezetett a CO₂-kibocsátásban – összesen 40,8 gigatonnára.
A fosszilis energiahordozók közül a legnagyobb mértékben a földgáz felhasználása nőtt – 2,5%-kal. A szén 1,2%-kal emelkedett, és továbbra is a világ legnagyobb energiatermelési forrása maradt. Az olajfogyasztás kevesebb mint 1%-kal nőtt.
Ugyanakkor a szél- és napenergia 16%-kal nőtt – kilencszer gyorsabban, mint az energia iránti általános kereslet növekedése.
Az elemzők megjegyzik, hogy a rekord ütemű „zöld” energiafejlesztés ellenére a világ nem halad elég gyorsan ahhoz, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött célt – a megújuló kapacitások megháromszorozását, ahogyan azt a COP28 klímacsúcson Dubajban vállalták.
2025. május 24-én a Föld közelében halad el a 387746 (2003 MH4) jelű aszteroida, amelyet a szakértők potenciálisan veszélyesnek minősítenek.
A NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) szerint az égitest hossza eléri a 366 métert, és a Földtől való távolsága 6 676 580 kilométer lesz az elhaladás során.
A tudományos meghatározás szerint egy aszteroida akkor számít „potenciálisan veszélyesnek”, ha:
150 méternél nagyobbaz átmérője
7,5 millió kilométernél közelebb halad el bolygónkhoz.
A 387746 (2003 MH4) aszteroida mindkét kritériumnak megfelel, ezért tartják nyilván fokozott figyelemmel.
Egy aszteroida repül el a Föld mellett április 16-án – mérete és távolsága közelít a „potenciálisan veszélyes” kategóriához
A NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) szerint a 2011 VG9 jelű aszteroida szerdán, április 16-án halad el a Föld közelében.
A NASA adatai szerint az égitest átmérője 135,1 méter, és a Földtől való távolsága eléri a 4 659 699 kilométert.
A NASA kritériumai alapján egy aszteroida akkor számít „potenciálisan veszélyes objektumnak”, ha kevesebb mint 7,5 millió kilométerre közelíti meg a Földet, és az átmérője meghaladja a 150 métert.
A 2011 VG9 tehát méretben még nem éri el ezt a határt, de a közelsége miatt figyelemmel kísérik.
With Christmas Eve just around the corner, many children might be hoping to spot Santa flying overhead. But NASA has now warned that reindeer won't be the only things soaring above Earth in the coming days. Tonight, a massive… pic.twitter.com/7CM8pvLvbq
Földünk alsó köpenyében két kontinensméretű ásványi struktúra befolyásolhatja a bolygó belső folyamatait, ami instabilitást idézhet elő a mágneses térben. A Csendes-óceán és Afrika alatt húzódó formációk a szeizmikus adatok alapján hasonlónak tűnnek, valójában azonban eltérő összetételűek. A legújabb vizsgálatok szerint ez a különbség hatással lehet a földi hőáramlásra, és ezen keresztül a mágneses mező működésére is.
A két hatalmas, ún. „alacsony sebességű tartományt” (angol rövidítéssel LLSVP-t) már az 1980-as években azonosították. Az alsó köpenyből a külső mag felé nyúlnak, egyikük a Csendes-óceán alatt, a másik Afrika térségében helyezkedik el. A mintegy 3000 kilométer mélyen fekvő képződmények becslések szerint akár 900 kilométer magasak és több ezer kilométer szélesek is lehetnek.
Korábbi elemzések alapján úgy vélték, hogy összetételük azonos, ám az újabb kutatások ezt megcáfolják.
Különböző eredet, eltérő hatások
James Panton, a Cardiffi Egyetem geodinamikai kutatója és munkatársai friss eredményei szerint a két LLSVP nemcsak különböző anyagokból épül fel, hanem eltérő történettel is rendelkezik. Ez az új felismerés átírhatja a korábbi elméleteket, mivel arra utal, hogy e képződmények nem egy ősi, egységes köpenyanyagból származnak, hanem részben az egykori óceáni kéreg újrahasznosult darabjaiból alakultak ki.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek a különbségek kihatnak a belső hőáramlásra, amely kulcsszerepet játszik a Föld mágneses mezejének fenntartásában.
Mivel az eltérő összetételű struktúrák más-más módon vezetik vagy tartják vissza a hőt, aszimmetrikus hatást gyakorolhatnak a mágneses térre is.
Miért különbözik egymástól a két képződmény?
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az LLSVP-k egy része az egykori óceáni kéreg újrahasznosult tömbjeiből állhat. A lemeztektonikai folyamatok során az alábukó (szubdukáló) óceáni lemezek a Föld mélyébe kerülnek, ahol fokozatosan szétszóródnak a köpenyben. Panton és kollégái számításai szerint a Csendes-óceán alatti tartományban mintegy 50%-kal több friss óceáni kéreg keveredik a köpenyanyaghoz, mint az Afrika alatt elhelyezkedőben. A Csendes-óceáni Tűzgyűrűnél zajló aktív szubdukció folyamatosan újabb óceáni kéregdarabokat juttat a mélybe.
Ezzel szemben Afrika alatt geológiailag kevésbé aktív területek találhatók, így az ottani LLSVP idősebb, és nagyobb arányban tartalmaz régebbi kéreganyagot. Ez a tartomány emiatt kisebb sűrűségű.
Érdekes módon a szeizmikus hullámok vizsgálata alapján mindkét struktúra nagyon hasonlónak tűnik, ami korábban ahhoz a téves következtetéshez vezetett, hogy azonos hőmérsékletűek és összetételűek.
A mágneses tér aszimmetriája
A Föld mágneses mezeje a bolygó külső magjának mozgásaiból ered, amelyeket jelentősen befolyásol a hőáramlás. Ha a két LLSVP eltérő mértékben engedi kiáramlani vagy tartja vissza a hőt, az komoly hatást gyakorolhat a mágneses tér stabilitására. A kutatók feltételezik, hogy a Csendes-óceán és Afrika alatti formációk aszimmetrikus módon befolyásolhatják a földi magnetoszférát.
Több mérés arra utal, hogy Afrika térségében a mágneses tér bizonyos részei gyengülnek, így elképzelhető, hogy e mélyben rejlő struktúrák is szerepet játszanak ebben a folyamatban.
Panton és kollégái szerint további vizsgálatokra lenne szükség, például a Föld gravitációs terének részletes feltérképezésére, hogy pontosabban megértsük e mélységi aszimmetria következményeit.
Potenciálisan veszélyes besorolású aszteroida száguld el a Föld közelében hétfőn. A 2020 WG nevű objektum nagysága megközelítőleg egy felhőkarcoló méreteivel azonos, ami viszonylag átlagosnak számít.
Október 28-án a 2020 WG nevű aszteroida száguld el a Föld közelében. A csillagászok az Apollo-osztályú aszteroida kategóriába sorolják – írja a Space Reference.
Az objektum körülbelül 120 és 270 méter közötti átmérőjű, így nagyjából egy felhőkarcoló vagy egy kosárlabdapálya méreteivel egyezik meg.
A 2020 WG keresztezi a Föld pályáját, ezért a NASA JPL potenciálisan veszélyes aszteroidának minősítette.
A csillagászok megfigyelései alapján így sincs okunk aggodalomra, ugyanis az objektum több mint 3 millió kilométerre száguld el a Föld mellett, ami Föld–Hold-távolság körülbelül kilencszerese.
A 2020 WG nevű aszteroidát 2020. november 16-án észlelték, de hivatalosan 2021. január 4-én figyelték meg. Nagyjából négyévente közelíti meg a Földet, így 2028. október 11-én is a bolygónk közelében lehet az aszteroida.
With Christmas Eve just around the corner, many children might be hoping to spot Santa flying overhead. But NASA has now warned that reindeer won't be the only things soaring above Earth in the coming days. Tonight, a massive… pic.twitter.com/7CM8pvLvbq
Október 21-én nyílt levélben figyelmeztetett negyvennégy vezető klímatudós az Atlanti-óceán áramlási rendszerének közelgő és „pusztító” összeomlására. A tudósok felszólították az északi országok döntéshozóit, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a gyengülő óceáni áramlatok jelentette veszély kezelésére, mivel a jelenlegi kockázatokat alábecsülték.
A kérdéses óceáni áramlatok az Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC) részei, amely magában foglalja többek között a Golf-áramlatot is, és alapvető szerepet játszik a hő szállításában az északi féltekén. Kutatások szerint az AMOC lassul, és a globális felmelegedés hatására hamarosan elérheti azt a kritikus pontot, amelynél összeomolhat. Ez a fenyegető esemény kaotikus állapotokat idézhet elő az éghajlatban – írja a Live Science.
Összeomló óceáni áramlat – mit jelentene az AMOC megszűnése?
A levél szerint az áramlási rendszer változása különösen az északi országokra – Dániára, Izlandra, Norvégiára, Finnországra és Svédországra – lenne katasztrofális hatással.
A tudósok kiemelték, hogy az AMOC összeomlása drasztikus lehűlést és extrém időjárást eredményezhet a térségben, valamint növelheti és elmélyítheti az Atlanti-óceán keleti részén már kialakult ún. „hideg foltot”.
Ez negatív hatással lenne az északnyugat-európai mezőgazdaságra is.
A tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy az AMOC megszűnése más régiókat is érintene. Az áramlási rendszer leállása dél felé tolhatja a trópusi monszunrendszereket, ami katasztrofális következményekkel járna a mezőgazdaságra és az ökoszisztémákra. Emellett az áramlások leállása az amerikai atlanti partvidéken is növelné a tengerszintet, és felboríthatná a tengeri ökoszisztémákat, ami főként a halászatot érintené érzékenyen.
Bár az Atlanti-óceán áramlási rendszerének összeomlása Magyarországot közvetlenül nem sújtaná, közvetett módon komoly kihívásokat jelentene hazánknak, különösen az éghajlati szélsőségek, mezőgazdasági problémák és gazdasági hatások révén.
Alábecsülték a veszélyt?
A tudósok hangsúlyozták, hogy sürgős klímavédelmi intézkedések nélkül az AMOC már a következő évtizedekben összeomolhat, bár ennek pontos időpontját még nem sikerült meghatározni. Az éghajlatváltozást vizsgáló kormányközi testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint „közepes a valószínűsége” annak, hogy az AMOC összeomlása 2100 előtt nem következik be, de a tudósok szerint ez az értékelés jelentősen alábecsüli a veszélyt.
A levélben a klímakutatók kifejtették, hogy az IPCC jelentésének megállapítása nem megnyugtató, és az AMOC még a századunkban összeomolhat.
A tudósok szerint még egy közepes valószínűségű bekövetkezés is olyan súlyos és hosszú távú globális hatásokat okozna, hogy elengedhetetlen a kockázat minimalizálása.
A tudósok a levelet az Északi Minisztertanácsnak címezték, amely a skandináv országok közötti együttműködést elősegítő kormányközi fórum. Arra kérték a politikai döntéshozókat, hogy vegyék komolyan az AMOC összeomlásának veszélyét, és fokozzák a nemzetközi partnerekre nehezedő nyomást annak érdekében, hogy betartsák a 2015-ös párizsi egyezmény céljait. Az egyezmény lényege, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Amerikai kutatók a héten számoltak be arról, hogy sikerült egy olyan bolygót azonosítaniuk szinte tőszomszédságunkban – legalábbis kozmikus távokban –, ami elképesztő hasonlóságot mutat a Földdel. Az alig 40 fényévre felfedezett Gliese-12b-nek ugyanis mérete és összetétele is rendkívül közel van a Földéhez, és olyan távolságban kering központi csillagától, ami alkalmas lehet az élet fenntartására. Bár az elmúlt évtizedek során a kutatóknak már több mint 5600 darab, a Naprendszeren kívüli bolygót sikerült már azonosítaniuk, de még egyetlen olyat sem találtak közöttük, ami ekkora hasonlóságot mutatna a Földdel. A legtöbb eddig felfedezett exobolygó mérete ugyanis jelentősen nagyobb a Földénél, vagy olyan távolságban kering csillaga körül, ahol túl meleg vagy túl hideg van a földihez hasonló élet lehetővé tételéhez.
Ugyanakkor egy fontos kérdés még nem tisztázott a frissen azonosított bolygóval kapcsolatban. Ez pedig az, hogy van-e légköre neki, és az milyen összetételű. Ez nem csak abból a szempontból fontos, hogy az lélegezhető-e, de abból is, hogy a bolygó légköre nem-e olyan pokoli katlant alakított ki, mint amilyen a Vénuszon is található. Utóbbi bolygó méreténél és távolságánál fogva szintén képes lehetne az élet megtartására – de légköre az üvegházhatás miatt elképesztő forróságot és légnyomást alakított ki, ami miatt ez a gyakorlatban kizárt. A Gliese-12b egyébként a Földnél jóval közelebb kering központi csillagához – annyira, hogy konkrétan rajta egyetlen év alig kicsit több mint 12 földi napig tart csak. Az ok, amiért mégis alkalmas lehet az élet befogadására az az, hogy a csillag, amihez ennyire közel kering, egy ún. vörös törpe, ami sokkal kisebb és sokkal hűvösebb, mint a Föld Napja. Ezért a szűkebb keringési pálya ellenére is a földihez hasonló hőmérsékletek uralkodhatnak a bolygón – feltéve, hogy légköre megfelelő ehhez.
A kutatók most azt remélik, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével közelebbről is meg tudják majd vizsgálni a frissen felfedezett exobolygót, és azt, hogy rendelkezik-e légkörrel, illetve az milyen összetételű. „A JWST valószínűleg képes lesz tiszta képet adni arról, hogy milyen a légköre. Jelenleg egy bolygó légköre valószínűleg a legnagyobb jelentős ismeretlen, ami a lakhatóságát eldönti”, közölte a tudóscsoport egyik tagja.” A feltételezés, hogy ez a bolygó lakható lehet, nagyon izgalmas – de még izgalmasabb, hogy ezt a hipotézist valóban egyértelműen tesztelni is tudjuk”.
Az előzetes számítások szerint szabályosan súrolni fogja a Földet az a hatalmas felhőkarcoló méretű űrszikla, ami március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, bőven a Föld-Hold távolságon belül.
Szombaton este élőben is követhető lesz a földsúroló aszteroida
A 2023 DZ2 katalógusszámot kapott aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken működő La Paloma obszervatórium csillagászai. Az elvégzett pályaszámítások szerint a 44-99 méter közötti átmérőjűre becsült méretes űrszikla a földpályát metsző, úgynevezett Apolló-típusú és fokozottan veszélyes aszteroidák közé tartozik.
Az aszteroida március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, mintegy 173 ezer kilométerre, vagyis kevesebb, mint a Föld és a Hold közötti távolság felénél.
A 2023 DZ2 teleszkópos fotója
(A Hold Földtől mért közepes távolsága 384 ezer kilométer, a szerk.)
Az aszteroida sebessége 28 044 km/óra az asztronómusok mérései szerint.
A 2023 DZ2 mérete és földközelsége miatt március 24-én pénteken este az északi féltekéről már kisebb teleszkópokkal is megfigyelhető lesz a délkeleti horizont felett.
A 2023 DZ2 aszteroida és a földpálya metszéspontját szemléltető ábra
Legalább 15 cm-es, vagy ennél nagyobb objektívátmérőjű amatőr műszerekkel is megpillantható a 2023 DZ2, a hazánkból jelenleg a kora esti órákban a déli horizont felett látható Orion, illetve a Canis Maior ( Nagykutya) valamint a Canis Minor (Kiskutya) csillagképektől keleti irányban. A Virtual Telescope Project szombaton magyar idő szerint este 19:30-tól élő közvetítésben fogja bemutatni a földsúroló aszteroidát.
Súlyos következményei lennének, ha a 2023 DZ2 lakott területen csapódna be
A 2023 DZ2 rendkívüli közelsége miatt sokak számára lehet nyugtalanító az a kérdés, hogy nem kell-e az űrszikla becsapódásától tartanunk. Az EarthSky csillagászati portálon közzétett, és az amerikai űrkutatási hivatal aszteroidafigyelő csoportja, a NASA Asteroid Watch közleményén alapuló cikk szerint a 2023 DZ2 elhaladása „tiszta” lesz, vagyis az aszteroida rendkívüli közelsége ellenére sem kell becsapódástól tartanunk.
Noha rendkívül közel halad el a Földhöz a 2023 DZ2, de a pályaszámítások szerint nem kell az aszteroida becsapódásától tartani (művészi illusztráció)
A 2023 DZ2 három év múlva, 2026-ban kerül ismét földközelbe. A jelenlegi pályaadatok szerint 2026. március 27-én 1:430 lesz az esélye annak, hogy az aszteroida becsapódik a Földbe. Ha ez bekövetkezne és lakott területet érne a becsapódás, ennek súlyos következményei lennének. A 2023 DZ2 minimum háromszor nagyobb a 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant aszteroidánál, aminek 17 méterre becsülték az átmérőjét.
A 2013 február 15-én Cseljabinszk felett felrobbant bolida komoly károkat okozott
A még a légkörben felrobbant és több darabra szétesett cseljabinszki meteor komoly károkat okozott; hétezer lakóépületben keletkeztek károk, és 1200-an sérültek meg a detonáció következtében. A 2023 DZ2 a méretéből adódóan ennél sokkal súlyosabb károkat okozna, ha becsapódna.
Egyre gyarapszik a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok száma
A frissen felfedezett 2023 DZ2 eredetéről egyelőre nem sokat tudnak még a csillagászok. A pályaszámítások szerint a 2023 DZ2 keringési ideje 3,17 év, ebből pedig az következik, hogy az űrszikla a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-övből származhat. A NASA Földközeli Tanulmányok Központjának Sentry programja jelenleg 24 olyan eddig felfedezett aszteroidát tart nyilván, amelyek a földsúroló Apolló-típusú űrsziklák közé tartoznak, és potenciális fenyegetést jelenthetnek a Földre.
Egyre több az úgynevezett földközeli objektumok száma, a rendszeres megfigyelések nyomán (művészi illusztráció)
A csillagászati szakirodalom földközeli objektumoknak (Near-Earth Object, NEO) nevezi azokat az égitesteket (aszteroidákat, üstökösöket, vagy nagyobb meteoroidokat) amelyek pályája 1,3 Csillagászati Egység (CSE) távolságon belül metszi a földpályát, így elvileg fenáll az ütközés veszélye.
(Egy CSE egyenlő a Föld-Nap közepes távolsággal, vagyis kereken 150 millió kilométer, a szerk.) Az Egyesült Államok Kongresszusa még korábban arra kötelezte a NASA-t, hogy 2020-ig készítse el a 140 méternél nagyobb földközeli objektumok katalógusát.
Az egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumok – mint amilyen a 2022 AP7 -, a „bolygógyilkos” aszteroidák becsapódása globális kihatású katasztrófát okozhat
A 140 méteres, vagy ennél nagyobb átmérőjű égitestek becsapódása már globálisan érzékelhető következményekkel járna, az 1 kilométeres vagy ennél nagyobb égitestekkel való ütközés pedig súlyos globális kataklizmát okozna.
A NASA jelenleg 800, egy kilométeres vagy annál nagyobb átmérőjű földközeli objektumot tart nyilván. A NEO-objektumok száma folyamatosan gyarapszik a rendszeres megfigyeléseknek köszönhetően.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
With Christmas Eve just around the corner, many children might be hoping to spot Santa flying overhead. But NASA has now warned that reindeer won't be the only things soaring above Earth in the coming days. Tonight, a massive… pic.twitter.com/7CM8pvLvbq
AR3112 néven kategorizáltak egy nagyobb napfoltot a szakemberek, akik úgy vélik: a terület nemsokára még aktívabb lesz – számolt be róla a Space Weather. A portál nem is finomkodik, szerintük a folt egy igazi „behemót”.
A portál az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) adatai alapján azt is írja, hogy a folt miatt 65 százalék az esélye, hogy M-es típusú, és 30, hogy X-kategóriájú kitörések zajlanak majd le. A napkitöréseket erősségüktől függően A-, B-, C-, M- és X-osztályokba sorolják. Az A egy kevésbé erős, míg X a legerősebb ilyen eseményt jelenti.
A kérdéses napfolt szinte egyenesen a Föld felé néz a szakemberek szerint, így az abból kilökődő anyag a bolygó irányába haladhat tovább.
A Space Weather szerint október 4-én, kedden egy 200 ezer(!) kilométer hosszú mágneses „szál” tört ki a Nap déli féltekéjén, egy része pedig az űrbe kerülve repült tovább.
Kínai űrkutatók egy Hosszú Menetelés 5B rakéta segítségével indítottak útjára június végén egy olyan modult, ami az épülő kínai űrállomás egyik fontos része lesz. A rakéta rendben elindult, a modul pedig már elérte a célállomást. A szerkezet úgynevezett magfokozata azonban úgy tűnik, hogy vissza fog hullani a Földre – írta meg a Gizmodo.
A szakértők szerint az űrszemétként azonosítható objektum mostanra irányíthatatlanná vált, így csak idő kérdése, mikor lép be újra a bolygó légkörébe. Az eddigi számítások alapján ez a jövő héten, vagyis augusztus első hetében történhet meg – ennél közelebbit viszont nem tudni. Az sem ismert, hol érhet földet a mintegy 21 tonnás rakétadarab.
Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics csillagásza szerint ekkora fokozatokat nem lenne szabad Föld körüli pályán hagyni. A tudós hozzátette:
A kockázat a lakosságra nézve ugyan nem hatalmas, de annál nagyobb, mint amivel ki tudna békülni.
Két éve egy szintén irányíthatatlan kínai rakéta maradványai Afrika nyugati partjainál, lakott területen értek földet.
