Április 22.-én a világ számos országában, így Ukrajnában is a Föld napját méltatták. Ungváron, ebből az alkalomból egy öko-rendezvényt tartottak, amelynek szervezésében többek között részt vett a „Zöld Város” Civil Szervezet, az „Ukrajna új nemzedéke” Ifjúsági Koordinációs Központja, valamint az „5 ország 1 folyó” projekt partnereként a Kőrösmezői 1. Számú Általános Iskola is.
Az ungvári rendezvény célkitűzése egybeesik az „5 ország 1 folyó” projekt végső céljával is, ami a Tisza folyó megtisztítására irányul.
Keszler Mária, a Kőrösmezői 1. Számú Általános Iskola tanára több olyan szemléltető eszközt is magával hozott Ungvárra, amely segítségével arra tanítja a diákokat, hogy milyen problémát okoz a bolygó szennyezése és milyen megoldások állnak rendelkezésünkre.
Programsorozatot szervezett Rákóczi-főiskola Biológia és Kémia, Földtudományi és Turizmus Tanszéke, valamint a Fodor István Kutatóközpont a Föld napja alkalmából, amelyet világszerte április 22-én méltatnak. Egy tájszépítő és környezetvédő szemétszedési alkalmat követően könyvbemutatóval egybekötött filmvetítésre invitálták az érdeklődőket, akiket a főiskola rektora köszöntött. Csernicskó István kiemelte: kaptunk egy gyönyörű bolygót ajándékba a Teremtőtől, és sajnos, gyakran felelőtlen bitorlóként viselkedünk vele. A Föld napja rendezvénysorozatot is részben az hívta életre, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az a gazdagság, ami a Földet jellemzi, az nem feltétlenül állandó. Vigyáznunk kell rá, mert a felelősség a miénk- fogalmazott a rektor. A köszöntőt követően a hat társszerző, köztük Kolozsvári István koordinátor bemutatta A Beregdédai Tóvár Ornitológiai Rezervátum élővilága és élőhelyi viszonyai című monográfiát. Ismerhették az adatgyűjtések módszereit és eredményeit. A tudományos felmérésre azért is szükség volt, mert az érintett területen régen végeztek hasonló volumenű kutatásokat. A könyvbemutatót követően a jelenlévők megtekinthették a Múlt és jelen – Vizeink az ember kezében című magyar ismeretterjesztő filmet.
Ma már számos esemény hívja fel a figyelmet a környezet- és természetvédelem egyre sürgetőbb választ igénylő kérdéseire, a környezeti pusztításokra, rávilágítva a változtatás lehetőségére, hiszen mindenki felelősséggel tartozik az életet jelentő Föld iránt. Ehhez járul hozzá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is azzal, hogy április 22-én, a Föld születésnapján rendezvény keretében méltatták a földi élet kialakulását, bolygónkat, globális értelemben vett otthonunkat.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán már több mint egy évtizede több tanszék – a Biológia és Kémia, a Földtudományi és Turizmus, a Matematika és Informatika –, valamint a Fodor István Kutatóközpont közreműködésével szerveznek a Föld napjához kapcsolódó rendezvénysorozatokat fókuszban azokkal a kérdéskörökkel, amelyek aktuálisan foglalkoztatják az embereket. Idén általános iskolás tanulók is csatlakoztak a programhoz, amely játékos interaktív bemutatóval vette kezdetét.
Az intézmény Gross Arnold termében tartott megnyitón elsőként Csernicskó István rektor köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében rámutatott: környezetünk védelme életünk egyre meghatározóbb részévé válik, amelyre nemcsak az év egyetlen napján, hanem mindig figyelmet kell fordítani. Kihangsúlyozta, hogy az oktatási intézményeknek nagy szerep jut a környezettudatos magatartásra való ösztönzésben, hiszen a Föld sorsának alakításához a fiatal generáció nagy mértékben hozzájárul.
Beszédében Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője, a rendezvény kezdeményezője aláhúzta: a mai napra a környezet védelmét szem előtt tartó emberek száma növekvő tendenciát mutat, s az tapasztalható, hogy egyre többen belátják: bolygónk tud létezni az ember nélkül, az embernek azonban lételeme a Föld.
Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont vezetője kihangsúlyozta, hogy a világjárvány sok embert ráébresztett a tiszta és rendezett környezet hatalmas értékére, s ez remélhetőleg ennél is több embert fog ösztönözni a Föld védelmére, hiszen fontos, hogy szembenézzünk a problémákkal, és együtt tegyünk a szebb jövőért.
A köszöntőket követően pódiumbeszélgetés vette kezdetét Hulladékproblémák Kárpátalján és a régióban címmel.
Ljasuk Dimitrij, a Tisza nevében című film készítője a közelmúltban megjelent filmjéről beszélt, amelyben nyomon követi a folyón úszó hulladék útját annak forrásától egészen a Fekete-tengerig. „Az a hely, ahol élünk, mindig olyan, mint amilyennek látni szeretnénk. […] Amikor elutaztam Kárpátaljára, megdöbbentem a látottakon, s eldöntöttem, szeretnék valamit tenni. Két eszközöm van a környezetszennyezés ellen: az egyik az a két kezem, a másik pedig a filmkészítés a problémáról” – mondta, leszögezve: bárhol is élünk, az a mi saját kincsünk, amit kötelességünk megóvni és vigyázni rá. A film szerzője kiemelte, hogy célja ráébreszteni a nézőket: csakis az ember tehet arról, hogy környezete fokozatosan hanyatlik, ugyanakkor az ember az egyetlen, aki megmentheti azt a pusztulástól. Elmondása szerint a forgatás során tapasztalta azt, hogy a legtöbb emberben ott van a tettvágy és a felismerés, hogy a környezetvédelem mellett közös erővel lehet csak hatékonyan fellépni. „Egy nagyon fontos üzenete a filmnek, hogy emlékezzünk arra, hogy mit kaptunk szüleinktől, s legyen olyan felelősségtudatunk, hogy mi lesz az, amit továbbadunk gyermekeinknek, unokáinknak” – emelte ki Ljasuk Dimitrij.
Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektvezetője a mikroműanyagok környezetre gyakorolt káros hatásairól tartott meglehetősen informatív előadást. Az emberi szem számára sokszor láthatatlan mikroműanyagok fizikai kockázatuk – élőlények tápcsatornáját elzárva annak pusztulását eredményezheti – mellett kémiai hatásuk is lehet, ugyanis nincs műanyag adalékanyag nélkül – figyelmeztetett az előadó. Számos filmet találhatunk az interneten is, amelyben elszomorító és megrendítő képsorokon keresztül láthatjuk a természetbe kerülő műanyag és szemét okozta káros hatásokat, melyeknek a Föld és annak élővilága az elszenvedője.
A Beregszászban másfél éve működő Színes tartályok nevet viselő hulladékudvar üzemeltetője, Viktor Bucsinszkij bemutatta tevékenységüket és az eddigi eredményeket. Elmondása szerint a hulladékudvar megnyitását kilenc hónap szervezői munka előzte meg. Az udvar létrehozásával lehetőséget kívántak teremteni a város és a járás lakóinak a szelektíven összegyűjtött hulladék megfelelő helyre történő szállítására. A szelektív hulladékgyűjtés ugyanis felelős értékrenddel bíró magatartásról tanúskodik.
Az elmúlt években a főiskolán szervezett, a Föld napjához kapcsolódó rendezvényekről és környezetvédelmi akciókról Hadnagy István, a Biológia és Kémia Tanszék koordinátora számolt be. Elmondta, hogy az intézmény udvarán hamarosan konténereket helyeznek el, amelyek alkalmasak lesznek a hulladék szelektív gyűjtésére, s ennek megkönnyítése céljából egy információs táblát is kihelyeznek majd.
A pódiumbeszélgetést követően bemutatták egy műanyag palackprés használatát, amelynek segítségével egy mozdulattal összetömöríthető egy nagyobb űrtartalmú palack is. A program Ljasuk Dimitrij A Tisza nevében című filmjének levetítésével zárult.
A kőrősmezői magyar iskola nagy érdeklődéssel ismerkednek a szelektív hulladékgyűjtés rejtelmeivel. Keszler Mária osztálya viszont nem csupán a Föld napján figyel oda a természet védelmére, hanem az év minden napján.
A Föld napján, április 22-én világszerte a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet.
Gaylord Nelson, Wisconsin állam szenátora és Denis Hayes, ugyancsak wisconsini egyetemi hallgató hozta össze a legjelentősebb világnapot, a Föld napját. 1970. április 22-én tartották az elsőt, amikor rögtön már több, mint 20 millió amerikai figyelmét sikerült felhívni a környezet védelmének fontosságára. A szenátor, aki érdekes módon egy Clear Lake (Tiszta-tó) nevű településről származott az egy évvel korábbi, Santa Barbara-i, súlyos olajszennyezésre kívánt reagálni, illetve felhívni a figyelmet a Föld törékeny környezeti egyensúlya, a tiszta víz, tiszta levegő és a veszélyeztetett fajok fontosságára. Denis Hayes egyetemista ugyancsak a környezetvédelem felé akarta terelni az amúgy is fölös energiával rendelkező, vietnam ellen tüntető fiatalokat.
Hayes azóta is környezetvédelemmel foglalkozik: Jimmy Carter elnöksége idején a Napenergia Kutatóintézet igazgatója lett, de amikor Ronald Reagan megvonta tőle az amerikai szövetségi kormány anyagi támogatását, lemondott. A Time magazin 1999-ben a Bolygó Hősének kiáltotta ki.
A Föld napja 1990-ben vált világmozgalommá, kétszázmilliós részvétellel és a Föld szinte minden országának csatlakozásával. Az időközben országonként kialakult szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát termékek létrehozása, napkollektorok, szélerőművek építése még mindig nem elég, a túlzott vegyszerhasználat az energiapazarlás, az autózás terjedése, vizek szennyezése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése további riadót fúj, hogy nem tudjuk felelősséggel használni a rendelkezésre álló energiaforrásokat és hogy a felmelegedést nem kerültük el.
A világnaphoz csatlakozott időközben a Természetvédelmi Világalap is (WWF).
Tavaly írta alá a Föld napja alkalmából 175 ország a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezményt az ENSZ szervezésében létrehozott eseményen. Ennek jelentősége abban áll, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős országok többsége ratifikálja, beemeli saját jogszabályai közé, hogy felelős azért, hogy a következő időszakban a Föld légkörének átlagosan 2 Celsius-fokos emelkedése ne emelkedjen legalább e határ fölé.
A Föld napja minden országban évről évre különböző rendezvényekkel hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és arra, hogy amit eddig tettünk, még mindig nem elég: sőt, olyan szinten romboljuk környezetünket, hogy csak jelen életmódunk fenntartásához már több, mint 1,6 méretnyi mostani Földre lenne szükség. Márpedig – legalábbis egyelőre – nincs hova terjeszkednünk.
A Föld napjának saját zászlója és saját himnusza is van az Örömóda dallamára.
Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napja, melynek kiemelt témája maradt a biológiai sokféleség megőrzése is.
Április 22-én a világon ünnepeljük a Föld napját. Mára ez az alkalom a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon – cselekvő ünneppé, amely mindannyiunk jövőjéről szól. Az idén ez a világnap is más megvilágításba kerül.
A Föld napja kezdeményezés minden év áprilisában felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. A világméretű környezetvédelmi akciónap az Egyesült Államokból indult, ahol 1970. április 22-én Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.
New York – 1970 április 20. készülődés a Föld napjára(Fotó: Santi Visalli/Getty Images)
A mozgalom hamar világméretűvé nőtt
Az eltelt 50 évben a mozgalom világméretűvé szélesedett: több mint 180 országból mintegy ötezer szervezet regisztrált tagja a hálózatnak. Ilyenkor minden évben több százmillió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében.
Magyarországon először 1990-ben tartották meg ezt a világnapot, amelynek célja, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön a Föld megóvása. Az idén ez a világnap is más megvilágításba kerül.
A világban jelenleg zajló koronavírus-járvány is megmutatja, hogy figyelnünk és vigyáznunk kell magunkra, egymásra, a Földre és a vízkészletünkre.
Az idei, 50. Föld napja kezdeményezés egyik kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. Az emberiség túlterjeszkedése rendkívüli módon megterheli a világot, túlságosan sokat fogyasztunk és túlságosan sok területet foglalunk el évről évre, derül ki a WWF jelentéséből.
A Földért, saját jövőnkért
A Föld napjához kapcsolódó megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, s mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. S persze nemcsak egy kitüntetett napon, hanem egész évben. A Földért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. Kímélheti a környezetet fogyasztási szokásainak megváltoztatásával, energiatakarékosabb életmód kialakításával.
Az 1970-es évektől a nemzetközi környezetpolitika is elkezdte keresni a környezetkímélő, fenntartható fejlődés irányába vezető utat. A fenntartható fejlődés biztosításához a környezetbarát technológiák ugyan már rendelkezésre állnak, ám az emberek fogyasztási szokásainak, viselkedésének megváltoztatása nélkül ez önmagában kevés. A WWF nemzetközi természetvédő szervezet tanulmánya szerint a Magyarországon élő emberek átlagosan egyharmaddal több erőforrást használnak fel, mint amennyi a Föld népességét figyelembe véve „nekik járna”. Az erre a mutatóra használt úgynevezett ökológiai lábnyom kifejezés az Egyesült Államokban a legnagyobb, ahol az emberek 5–6-szorosát élik fel a „nekik járó” erőforrásoknak.
Az 50. Föld napja kicsit más
Magyarországon a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésére 1990 óta fejezi ki a lakosság aggodalmát e napon különböző rendezvényeken, megmozdulásokon a környezet gyorsuló pusztítása miatt. Civil szervezetek, önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura-díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem terén kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket.
Online programok a Föld napján
A koronavírus-járvány miatt az 50. Föld napját nem lehet úgy ünnepelni, ahogyan azt eddig, azonban az online tér is sok lehetőséget nyújt világszerte, így Magyarországon is több szervezet is kiemelten foglalkozik honlapjukon a környezettudatos élettel.
