A Palágykomoróci Kultúrház idén is megtartotta hagyományőrző Őszi napját, ahol a helyi fiatalok bemutatták tudásukat. Fellépett a Csillagszem tánccsoport alsó és felső tagozata, valamint a Szivárvány tánccsoport, de számos egyéni produkciót is megtekinthettek az érdeklődők. A közösségben több évtizedes múltra tekintenek vissza a hasonló programok, amiket az elmúlt években nagyban hátráltatott előbb a covid járvány, valamint a majd 1000 napja tartó háború. A tánccsoportok munkáját több szervezet támogatja, így a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány is, akik az öltözékekben segítették a palágykomróciakat. Hálával tartozunk mindenkinek, akik, idejüket, energiájukat nem sajnálva minden megtesznek az Ung vidéki kultúra ápolásáért. Ebben kiemelkedőek a palágykomoróciak, akikre büszkék vagyunk ,emelte ki beszédében Roják Mária, a Szürtei Kistérség kulturális osztályának vezetője. A kulturális programok mellett az édességek szerelmeseinek is kedveskedtek, hiszen sütemény versenyt is szerveztek, amire 18- an neveztek. A fellépéseket és a közös sütemény kóstolókat követően a szalóki Komótos együttes tartott táncházat a fiataloknak és az örök fiataloknak. A Komótos együttes 2016 márciusában alakult Pál István „Szalonna” beregszászi népzenei mesterkurzusa után, mára pedig az Ung vidék egyik meghatározó népzenei formációjává nőtték ki magukat, akik rendszeresen tartanak táncházakat is. A szervezők és a résztvevők is egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzet ellenére sem szabad elhanyagolni a hagyományokat és programokat, amelyek karaktert tudnak adni egy-egy itteni településnek.
A Nagyberegi Tájház immár több mint egy évtizedes fennállása óta rendszerint egy-egy adott időszak jeles napjai köré építi foglalkozásait. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) az intézmény november 12-i programján ezúttal a Márton-napi hagyományokat elevenítette fel.
Szent Márton napjához számos népszokás és néphagyomány fűződik. Mint minden ünnepnek, ennek is megvannak a maga jellegzetességei. A tájház keddi programjának résztvevői, a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola beregszászi tánccsoportjának tagjai ezúttal ezekbe kaptak betekintést, miközben játékosan ismerkedtek meg az ünnephez kapcsolódó népszokásokkal.
Miután a gyerekek megtekintették a tájház autentikus berendezését, Gál Adél, a PCS munkatársa, a Nagyberegi Tájház koordinátora irányításával közösen idézték fel Szent Márton történetét. A legenda szerint Márton a mai Szombathely környékén látta meg a napvilágot a IV. század elején. Egy hideg téli estén a római császár katonájaként szolgáló ifjú lovaglás közben találkozott egy koldussal, akit megszánva kettévágta saját köpenyét és megosztotta azt az út szélén álló emberrel. Az ezt követő éjszakán Márton álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Ez óriási hatást gyakorolt rá, s eldöntötte: a továbbiakban nem a hadsereget, hanem Istent szolgálja. Jólelkűségéről legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. Az egyik legenda szerint Márton tiltakozott ez ellen, s a hír hallatán egy lúdólban bújt el. A libák azonban elárulták rejtekhelyét gágogásukkal, így végül mégis püspökké szentelték.
Szent Márton napjához számos magyar népszokás is kapcsolódik. Gál Adél ezeket is elmesélte a résztvevőknek, akik érdeklődve hallgatták végig az időjárásjósló praktikákról és népi megfigyelésekről szóló összefoglalót. Régen úgy vélték, hogy ha „jókedvű” Márton, akkor kemény, hideg tél lesz, ha pedig borús az idő Márton napján, akkor borongós tél is várható. A gyerekek megtudták, hogy a néphagyomány szerint, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik” – tehát Márton napján havazik –, akkor enyhe, latyakos télre lehet számítani, amikor azonban azt mondták: „Eljött Márton barna lovon”, akkor fagyos, hideg tél volt kilátásban. A gyerekek a foglalkozás végére már vidáman ismételgették azt az ismert mondást is, mely szerint „Ha Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál”, azaz ha Márton-napon fagy, akkor nem kell hideg időre számítani karácsonykor, ám ha Márton-napon enyhe az idő, akkor zordabb szenteste áll előttünk.
Az érdekes mondások és történetek megismerését követően a tánccsoport Kokas Krisztina vezetésével Márton-napi körjátékokat mutatott be, majd dalokat énekeltek és gyermekjátékokat tanulhattak meg.
A program kézműves-foglalkozással folytatódott. A településen aznap áramszünet volt, így a gyerekek gyertyafénynél ülték körbe a munkaasztalt, azonban ez sem szegte kedvüket: lámpásokat készítettek, melyek fénye melegséget sugároz, s a jó cselekedetet és a reményt jelképezi.
A konyhában eközben Olasz Piroska, a tájház szakácsnője őszi finomságokat készített. A sütőben sütőtök készült, míg a kemencében fahéjas-túrós alma sült, melyet a látogatók a foglalkozás végén el is fogyasztottak.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületénél fontosnak tartják, hogy a hagyományok és szokások ne maradjanak el, mert hiszik, hogy a találkozás és az együtt töltött idő erőt ad a kitartáshoz a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Ennek jegyében tartottak Márton napi foglalkozást a Munkácsy Mihály Magyar Házban, ahol Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa is bekapcsolódott a hagyományos népi játékokba, később pedig a kézműves foglalkozásokba. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy 6 generáció él a Kárpát- medencében együtt, akik között hidakat kell építeni és támogatni kell őket, ahogy azokat is, akik a jelen körülmények között helyt állnak Kárpátalján.
[type] => post
[excerpt] => A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületénél fontosnak tartják, hogy a hagyományok és szokások ne maradjanak el, mert hiszik, hogy a találkozás és az együtt töltött idő erőt ad a kitartáshoz a legnagyobb megpróbáltatások közepette is.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1731429000
[modified] => 1731425376
)
[title] => Kardosné Gyurkó Katalin: kiállunk a kárpátaljai magyar családok mellett (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221829&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 221829
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 221839
[image] => Array
(
[id] => 221839
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111.jpg
[original_lng] => 234204
[original_w] => 1511
[original_h] => 855
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111-300x170.jpg
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111-768x435.jpg
[width] => 768
[height] => 435
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111-1024x579.jpg
[width] => 1024
[height] => 579
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111.jpg
[width] => 1511
[height] => 855
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111.jpg
[width] => 1511
[height] => 855
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/111.jpg
[width] => 1511
[height] => 855
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1731418176:14
[_oembed_f94841fa23cf2344afa79ece13c7d244] =>
[_oembed_time_f94841fa23cf2344afa79ece13c7d244] => 1731417494
[_thumbnail_id] => 221839
[_edit_last] => 14
[views_count] => 675
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b2a4abf36b4c5398250c5b9e57c13d4b] =>
[_oembed_time_b2a4abf36b4c5398250c5b9e57c13d4b] => 1731422242
[_oembed_ef0b9d974ea38cb5fe2651a41326a38b] =>
[_oembed_time_ef0b9d974ea38cb5fe2651a41326a38b] => 1731422242
[_oembed_0df42c33a9734b2280ebe04482a45da7] =>
[_oembed_time_0df42c33a9734b2280ebe04482a45da7] => 1731422242
[_oembed_3a58d816bc0d9cd0cbf76b6073f78157] =>
[_oembed_time_3a58d816bc0d9cd0cbf76b6073f78157] => 1731422242
[_oembed_d97fd4f935949f6af25bd7aefdada695] =>
[_oembed_time_d97fd4f935949f6af25bd7aefdada695] => 1731422242
[_oembed_b11f9a40a6c5d124acce6dffa8ff85bc] =>
[_oembed_time_b11f9a40a6c5d124acce6dffa8ff85bc] => 1731422242
[_oembed_076c7d3278b9d82fc13a6db422981d78] =>
[_oembed_time_076c7d3278b9d82fc13a6db422981d78] => 1731829675
[_oembed_9a77147b3b703f6de50523a1c5e17006] =>
[_oembed_time_9a77147b3b703f6de50523a1c5e17006] => 1731840661
[_oembed_8d58defeaf04eb6a80400d69eec53f11] =>
[_oembed_time_8d58defeaf04eb6a80400d69eec53f11] => 1731840661
[_oembed_b489cc00765bafe2cc1aeb024ba38013] =>
[_oembed_time_b489cc00765bafe2cc1aeb024ba38013] => 1731840661
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 271
[5] => 592
[6] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Kultúra
[5] => Társadalom
[6] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 37104
[1] => 1419773
[2] => 1030
[3] => 992
[4] => 1419774
[5] => 1419772
[6] => 30539
[7] => 314624
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hagyományőrzés
[1] => Kardosné Gyurkó Katalin
[2] => kárpátalja
[3] => Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE)
[4] => Kulturális és Innovációs Minisztérium Generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos
[5] => Márton napi foglalkozás
[6] => Munkácsy Mihály Magyar Ház
[7] => Nagycsaládosok Országos Egyesülete
)
)
[4] => Array
(
[id] => 221537
[content] =>
Benépesült az Egy ház a Nemzetért közösségi tér udvara Mezőváriban. Szemet gyönyörködtető színes őszi installációk, terméskompozíciók, a helyi gazdák, mesterek és ügyes gazdaasszonyok portékái a zöldségféléktől a süteményekig fogadták az érdeklődőket az immáron második alkalommal megtartott Őszi vásáron és Gazdanapon. A BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet kezdeményezésére indult program célja a gazdák egész éves tevékenységének méltatása, valamint tér biztosítása a helyi termelők és kézművesek számára termékeik bemutatására és értékesítésére. A kezdeményezést a helyi református egyházközség is támogatta. Egy ilyen rendezvény lehetőséget biztosít a tapasztalatcserére, valamint a közösség megerősítésére, fogalmazott Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. A hagyományok megőrzése mellett nagyon fontos annak átadása a felnövekvő nemzedéknek. A rendezvény hangulatát a BorzsaVári Népi Zenekar előadása emelte. Hatalmas bográcsban finom egytálétel rotyogott, a helyi református gyülekezet nőszövetségének tagjai vásári hangulatot teremtő lángost sütöttek. Az egyben közösségerősítő találkozó a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, a Csoóri Sándor program, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg.
Benépesült az Egy ház a Nemzetért közösségi tér udvara Mezőváriban. Szemet gyönyörködtető színes őszi installációk, terméskompozíciók, a helyi gazdák, mesterek és ügyes gazdaasszonyok portékái a zöldségféléktől a süteményekig fogadták az érdeklődőket az immáron második alkalommal megtartott Őszi vásáron és Gazdanapon. A szervezők a gyerekek szórakoztatására is gondoltak: körhintát és ugrálóvárat állítottak fel számukra. A rendezvény hangulatát a BorzsaVári Népi Zenekar előadása emelte. Hatalmas bográcsban finom egytálétel rotyogott, a helyi református gyülekezet nőszövetségének tagjai vásári hangulatot teremtő lángost sütöttek. A rendezvény célja a gazdák egész évi tevékenységének méltatása, lehetőség biztosítása termékeik értékesítésére és a régi hagyományok megőrzése. Az alkalom ötletgazdája a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet és a helyi református egyházközség. Az egyben közösségerősítő találkozó a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, a Csoóri Sándor program, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta.
Október 7-én a Kaszonyi kistérségben megrendezték az első kistérségi mesemondó versenyt „Mese, mese, mátka” címmel. Az esemény célja az volt, hogy a népmesék varázsát és tanulságait átadja a fiatalabb generációnak, valamint hagyományteremtő módon biztosítsa ennek az értékes kulturális örökségnek a megőrzését.
A résztvevőket Ködöböcz Szilvia, a Kaszonyi kistérség alsós tanítói módszertani csoportjának vezetője köszöntötte nyitóbeszédében, kiemelve, hogy a mesemondás mennyire lélekerősítő és személyiségformáló hatású a gyermekek számára.
Lengyel László, a Kaszonyi Kistérség Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportosztályának vezetője szintén hangsúlyozta a verseny jelentőségét. Elmondta, hogy a mesemondás nem csupán az egyéni fejlődést szolgálja, hanem a közösségi életre való felkészítést is. A mesék világában rejlő tanítások segítenek a gyermekeknek abban, hogy empátiával, megértéssel és összetartozás érzésével forduljanak egymás felé. A közönség előtti szereplés pedig önbizalmat épít, valamint bátorságot ad a közösségi élet kihívásaival szemben.
A versenyen Nagy Natália, a Kaszonyi Kistérség Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportosztályának módszerésze is felszólalt. Beszédében idézte Carl Jung szavait: „A mese a mindenség kulcsa. A lélek ajtaján kopogtat.” Hangsúlyozta, hogy a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére a magyar népmese napját minden évben szeptember 30-án ünnepeljük, Benedek Elek születésnapján. Az ünnepnap célja a népmesék hagyományának fenntartása és a mesékben rejlő bölcsesség átörökítése. Nagy Natália hangsúlyozta, hogy az ősi tudás az, amely segít nekünk megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot: elődeink „tudták, hogy el fog jönni az idő, amikor az emberiség már eléggé érett lesz ahhoz, hogy olvasni tudjon a jelekben, olvasni tudjon a sorok között, és megértse a felszínes tartalom mögött a valódi mondanivalót”.
A mesemondó versenyen tízfős zsűri értékelte a fiatal versenyzők előadását, amely során a résztvevők tehetséges mesélőként álltak ki a közönség elé. A zsűri tagjai között magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, óvodavezetőnők és könyvtárosok is helyet kaptak, akik mindannyian elkötelezettek a népi hagyományok ápolása mellett.
A verseny során az első kategóriában első helyen végzett Suták Zoé (1. osztály, Kaszonyi Arany János Líceum), Géczi Jázmin (2. osztály, Kaszonyi Arany János Líceum), második helyezést ért el Pető Patrik (2. osztály, Papi Gimnázium), harmadik helyezett Ványi Liliána (2. osztály, Kaszonyi Arany János Líceum), különdíjat kapott Gubinec Názár (2. osztály, Kaszonyi Arany János Líceum).
A második kategóriában első helyezést szerzett Sütő Bálint (4. osztály, Hetyeni Elemi Iskola), a második helyezést Tóth Anasztázia (3. osztály, Papi Gimnázium) érdemelte ki, a harmadik helyezést Gazdag Inez (3. osztály, Kaszonyi Arany János Líceum) nyerte el. A kiemelkedő teljesítményt nyújtók közül Benke Milán (4. osztály, Papi Gimnázium) különdíjat kapott.
A díjakat Ködöböcz Szilvia és a zsűri elnöke, Nagy Natália adta át, megköszönve a szülőknek, tanároknak és a szervezőknek, hogy támogatták a gyermekek részvételét és fejlődését.
A rendezvény szép példája annak, hogy miként lehet összefogni a közösséget egy olyan célért, amely nemcsak a fiataloknak nyújt maradandó élményeket, hanem a felnőttek számára is értéket hordoz. A mesemondó verseny résztvevői nemcsak a népmeséket őrizték meg, hanem a közösség számára is újraélesztették azt a hagyományt, amely révén a lélek gazdagodik, és amely szellemi értékeket örökít át generációról generációra. Ahogy Nagy Natália fogalmazott záróbeszédében: „Engedjük, hogy kinyíljanak azok a kapuk, melyek elvezetnek egy szép új világba, ahol ismét a szeretet lesz az érték, és a valódi tudás lesz a hatalom, ahol együtt, egymásért fogunk élni.”
Az esemény nemcsak a mesemondás élményét kínálta a gyermekeknek, hanem azt az érzést is, hogy fontos szerepük van őseik örökségének továbbadásában. Az ősi mesék által tanítják a jövő generációját a szeretetre, bölcsességre és a közösségi értékek tiszteletére, ami nélkülözhetetlen a modern világban. A mesemondás mellett a gyerekek kézműves-foglalkozáson is részt vettek, ahol népi motívumokkal díszített könyvjelzőket készítettek, így még inkább elmélyülhettek a hagyományok világában, és egy kis emlékkel térhettek haza erről a különleges napról.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Halábori Alapszervezete a Tiszavirág tánccsoporttal közreműködve hagyományőrző szüreti délutánt szervezett október 5-én a Fedák Sári Közösségi Házban.
A szüreti hagyományok, a szüreti felvonulások, a csősztánc, a szüreti bálok magukban hordozzák a közösségi lét örömét és a vidéki élet szellemiségét is. Ezek a tradíciók olyan értékeket közvetítenek, melyek segítenek a fiatal generációk számára megérteni a múltat. Az élő hagyományok átadása akár az ilyen közösségi rendezvényeken keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok ne csak tanúi legyenek elődeink gazdag örökségének, hanem aktívan részt vegyenek benne, ezáltal megőrizve kulturális identitásukat.
A magyar kormány támogatásából felújított épület zsúfolásig megtelt a helyiekkel, valamint a meghívott vendégekkel, akiket Kádár Szilvia, a KMKSZ Halábori Alapszervezetének elnöke, a Halábori Klub vezetője köszöntött. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megőrizzük hagyományainkat. Haláboron nem volt olyan udvar, ahol ne termett volna szőlő, szinte mindenki szőlősgazda volt, így mindenki készített bort” – elevenítette fel Kádár Szilvia, hozzátéve, hogy bár korábban minden évben nagyszabású, hajnalig tartó szüreti bállal ünnepelték a szőlő betakarítását, a jelenlegi helyzet miatt erre nincs lehetőség, ugyanakkor a népi szokásokat évről évre felidézik a gyerekekkel. Ezek az alkalmak egyben közösségerősítő jelleggel is bírnak, „fontos számunkra, hogy magyarnak maradjunk meg szülőföldünkön, megmaradjon a templomunk, az iskolánk, s úgy gondolom, hogy ez a rendezvény is az összetartozásunkat erősíti” – hangsúlyozta.
A rendezvény kiemelt támogatója a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete. Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke elmondta: „Halábor három évvel ezelőtt egy gyönyörű ajándékot kapott. A Fedák Sári Közösségi Házban azóta is pezsgő kulturális élet zajlik, ezt bizonyítja a mai esemény is: az impozáns épület tele van népviseletbe öltözött gyerekekkel és az ide látogató idősebbekkel. Úgy gondolom, ez az öröm forrása: együtt lenni. S erre ma sor kerül itt. A ma fellépő folklóregyüttesek teljes szívvel állnak színpadra, ez pedig azt igazolja, hogy van kulturális élet és hagyományőrzés vidékünkön, s ezek szebbé teszik az ember mindennapjait.”
Miután a kisdobos kihirdette az eseményt – ezzel a terembe invitálta az érdeklődőket –, a Tiszavirág tánccsoport csősztánca hivatalosan is megnyitotta az eseményt, majd a szüreti délután kulturális programja következett. A repertoár ezúttal is gazdag volt: a legfiatalabbak rábaközi táncot mutattak be, elhangzott számos, a szürethez kapcsolódó vers és ének, az idősebb táncosok sárközi táncot adtak elő, s bemutatkozott a Benei Kultúrház Gyöngyvirág hagyományőrző csoportja és a Szélrózsa csoport is. A gyerekek ezután az idősek napja alkalmából verssel köszöntötték nagyszüleiket és a település szépkorú lakosait, majd együtt emlékeztek meg az aradi vértanúkról.
A rendezvény ezután szeretetvendégséggel folytatódott, melyet táncház követett. A szervezők kisorsoltak egy hagyományos szüreti kosarat is.
A Tisza-parti község központjában található épület hangos volt a gyerekzsivajtól, így elmondható, hogy az alkalom elérte célját, s bebizonyította, hogy van értelme a megmaradásért folytatott munkának.
Népi hagyományainknak és felmenőink szokásainak őrzése és továbbadása egyik alappillére a megmaradásnak. Kapaszkodva az ősi gyökerekbe a hagyományok felelevenítése jegyében szerveztek szüreti délutánt gyerekek számára Tiszacsomán.
A település kultúrházában rendszeresen tartanak közösségerősítő alkalmakat, kézműves-foglalkozásokat, melyekkel jellemzően az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig mindenkit megszólítanak. A helyiek összefogásának köszönhetően ezúttal a hajdani szüreti hagyományok keltek életre.
Az épület előcsarnokába összegyűlteket Reskó-Papp Angéla, a Tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője köszöntötte. „A mai rendezvény rendhagyó, hiszen egy olyan alkalmat próbáltunk szervezni, amely már hosszú évtizedek óta hagyomány Tiszacsomán. A jelenlegi helyzetre való tekintettel azonban a híres batyus bál és a mulatság elmarad, ugyanakkor a szokásokat igyekszünk felidézni és megélni napjainkban is” – fogalmazott a közelmúltban Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült csoportvezető, hozzátéve, hogy mindezt szívvel-lélekkel teszik. „Ez egy olyan rendezvény, amelyből településünk apraja-nagyja, s minden intézménye és szervezete kiveszi a részét” – emelte ki reflektálva az összefogás erejére és annak fontosságára.
Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere külön gratulált Reskó-Papp Angélának a magas rangú kitüntetés kapcsán, melyet a kárpátaljai népi hagyományok megőrzése és továbbadása, valamint az itt élő népek közötti kulturális kapcsolatok erősítése érdekében végez, s melyet több évtizedes kultúra- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként érdemelt ki. „A felelősség már a tietek, rajtatok múlik, hogy továbbadjátok az itt szerzett értékeket és hagyományokat a saját gyerekeiteknek, unokáitoknak, mert csak akkor tudunk előre haladni, ha lesz, aki ezeket tovább örökítse” – szólt biztatóan a jelenlévőkhöz Horváth László.
A gyerekek az Ősszel érik babám kezdetű népdalt énekelve vonultak az épületbe, ahol a rendezvényt a Bokréta hagyományőrző csoport nagydobronyi tánca nyitotta meg. Ezután a halábori Tiszavirág Tánccsoport tagjai sárközi táncot mutattak be, majd a mezővári Cseperedő tánccsoport ifjú táncosai a csomaiakkal közösen adták elő a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogram néptáncfoglalkozásai keretében elsajátított szatmári táncot. A rögtönzött táncház után terített asztal várta a résztvevőket: volt sült szalonna, zöldségek, zsíros kenyér és almás porlós is.
A délután további részében a jelenlévők kipróbálhatták az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda legújabb attrakcióját, a sétakocsikázást (vagy szekerezést), valamint különböző kézműves-foglalkozáson vehettek részt: Gogola Éva kézműves irányításával a száraznemezelést próbálták ki, az óvodáskorú gyerekek színes papírból szőlőfürtös őszi dekorációt készítettek, az iskolások betekintettek a csuhévirág-készítés folyamatába és dióhéj felhasználásával katicabogarat készítettek. A foglalkozásokon közreműködtek a Tiszacsomai Görögkatolikus Egyházközség hagyományőrző csoportjának tagjai is.
Több mint egy éve alakult meg a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata azzal a céllal, hogy a háborús idők kihívásai ellenére is olyan programokat szervezzen, amelyek erősítik a közösséget és támogatják a hagyományőrzést. A tagozat azóta is aktívan működik, bizonyítva, hogy nehézségek közepette is lehet építkezni és értékes munkát végezni. Szeptember 6–8. között a Tele Kamra program folytatásaként szőlőszüretet rendeztek, amelynek a benei Varga Szőlészet adott otthont.
A közös szüretet megelőzően a helyiek egy hagyományőrző programon vehettek részt a falu központjában. A rendezvény keretében a lovaskocsival érkező, szüretelni induló gazdasszonyokat és vendégeket egy kisebb műsorral fogadták, amelyet a Szélrózsa és a Gyöngyvirág táncegyüttes előadása színesített.
Benében évtizedekkel ezelőtt még élt a szokás, hogy a fiatalok személyesen járták be a települést és a környező falvakat, hogy meghívják az embereket a szüreti bálokra. A hívogatás célja nemcsak a mulatságra való invitálás volt, hanem a közösség összekovácsolása is. „A fiatalok személyesen mentek, kopogtattak a házaknál, és sok barátság, sőt házasság született ezekből az alkalmakból” – mondta Holozsai Erzsébet, a Benei Kultúrház vezetője. Most, amennyire a háborús helyzet engedi, próbálják újraéleszteni ezt a régi hagyományt, hogy újra életet leheljenek a közösségbe.
Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy az asszonyok mozgalma előretolt helyőrségként működik, és bizonyítják, hogy képesek helytállni a nehéz körülmények között is.
Szigeti-Séra Natália, a Pro Agricultura Carpatika Gazdaasszony Tagozatának egyik alapítója, arról számolt be, hogy az idei évben új kezdeményezéssel álltak elő. A tagozat több asszonytagjának családja foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, és ezt a hagyományt szerették volna szélesebb körben is bemutatni. Céljuk nemcsak a helyi közösség megszólítása volt, hanem a programot egy kisebb Kárpát-medencei rendezvénnyé bővítették. Meghívták több társszervezet képviselőjét is, köztük Varga Pétert, a felvidéki Gazda Polgári Társulás elnökét, Kovács Szabolcsot, a Partiumi Falugazdász Hálózat vezetőjét és Nagyné Legény Ildikót, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Gazdasszony Tagozatának elnökét, hogy közösen fedezzék fel a hagyományos szüreti munkák folyamatát egy családi gazdaság keretében. A szüret így nemcsak a munka elvégzéséről, hanem a hagyományok ápolásáról és a közösség összefogásáról is szólt.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke így emlékezett vissza a kezdetekre: „Amikor én az anyaországban elkezdtem a gazdasszonyokat szervezni, egy hatalmas meglepetés volt az, hogy milyen erővel, milyen intenzitással akarnak csatlakozni.” Külön kiemelte a kárpátaljai gazdasszonyok szerepét, akik felkeresték őt a szervezet létrehozása ügyében: „Én akkor ismerkedtem meg a csapattal, és azóta is elképesztő, amit csinálnak, szenzációs rendezvényeket szerveznek, hagyományokat őriznek, és amikor szükség van rá, keményen dolgoznak.”
A jelenlegi körülmények között a legnagyobb kihívás a magyarság megmaradása, különösen Kárpátalján. Ildikó hangsúlyozta, hogy a helyi gazdasszonyok most kulcsszerepet játszanak ebben. „Ők azok, akik egyben tartják a magyarságot, őrzik a hagyományokat és viszik előre a nemzetet. Csodálatos, amit itt művelnek, és nagy öröm számomra, hogy közöttük lehetek” – tette hozzá.
Varga András szőlész-borász elmondta, hogy több mint húsz éve kezdték a szőlőtelepítést, először a régi fajtákkal, mint a sárgamuskotály, Otonel muskotály, Tramini és Királyleányka. Idővel új és világfajtákat is telepítettek. Szerencsére az idei év jó termést ígér, a szőlők nagy része már beérett, így gőzerővel zajlik a szüret. A családja több generációra visszamenően foglalkozik szőlőtermesztéssel, hiszen a falu történelme is több mint 800 éves múltra tekint vissza ezen a téren. Büszkék arra, hogy újratelepítették a szőlőt, és remélik, hogy ez a hagyomány sokáig fennmarad.
A szüret lezárását a szőlő feldolgozása követte, amely során a hagyományoknak megfelelően a fiatalok lábbal préselték ki a szőlő levét. Ez a módszer nemcsak tisztelgés a régi idők előtt, hanem a kíméletes feldolgozás egyik legősibb és leghatékonyabb módja is, mert így megőrizhetők a szőlő természetes tulajdonságai.
Az elmúlt száz évben számos technológiai újítás jelent meg a borászatban, de sok modern eljárás visszavezethető a tradicionális módszerekre, mint például a szőlő gondos feldolgozása. „A fiatal lányok lábbal tapossák a szőlőt, ami a lehető legkíméletesebb feldolgozási mód” – mondta Varga István benei szőlész-borász, falugazdász.
Varga István folyamatosan kísérletezik új technikákkal, és kiemelten fontosnak tartja a borászat folyamatos megújulását, hogy ötvözni lehessen a hagyományokat a modern megoldásokkal.
Idén is hagyományos módszerekkel dolgoztak: a Golubok és Medina szőlőfajtákat egybeszüretelték, ahogy már évek óta teszik, és Varga Szőlészet bízik benne, hogy az eredmény ismét egy különleges, finom bor lesz.
A program támogatója a Miniszterelnökség, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
