A hidrogén meghajtású autók gyártását szorgalmazta, és a határozottan állást foglalt a hagyományos, belső égésű motorok betitása ellen Oliver Zipse, a BMW igazgatótanácsának elnöke. A BMW legfelső vezetője a bajorországi Erlangenben tartott, a tekintélyes német gazdasági hetilap, a WirtschaftsWoche szervezésében rendezett, immár hagyományos innovációs napon mondott beszédet. Oliver Zipse óvott a belső égésű motorral szerelt gépkocsik tervezett betiltásától az Európai Unió országaiban.
Az igazgató szerint az autógyártás mind a termelés skáláját, mind szerkezetét tekintetve teljesen más képet mutat akkor, ha csupán egyfajta technológiára rendezkedik be. Éppen ezért nem arra van szükség, hogy csak elektromos meghajtású autókat gyártsanak, hanem ehelyett sokkal inkább a technológiai újításokra nyitott gyártás szükséges – fogalmazott a BMW első számú vezetője.
„Ha az autógyártásban a szén-dioxid-kibocsátást illetően minden évben 5 százalékos javulás elérése lenne a kötelező cél, annak jelentős mértékű pozitív hatása lenne az éghajlatra” – hangsúlyozta.
Ezzel szemben a belső égésű motorok betiltása olyan következményekkel járhat, amelyeket nem lehet kontrollálni – tette hozzá.
A legtöbb autógyártótól eltérően a BMW hosszú távon nem csupán az elektromos járművekre összpontosít, hanem különböző meghajtási technológiákra, így a belső égésű motorokra, a belső égésű és elektromos motorral egyaránt rendelkező hibridváltozatra, a teljesen elektromos meghajtású autókra, valamint a hidrogén meghajtású gépkocsikra.
Zipse szerint az elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése még hosszú évekig eltart. Sok országban ennek az infrastruktúrának a létrehozása nem valósulhat meg olyan gyors ütemben, mint ami a klímavédelem szempontjából szükséges lenne. Ezért lenne észszerű az elektromos autók mellett a hidrogén meghajtású autók gyártása is – hangsúlyozta az igazgató.
„A hidrogén ugyanis az egyetlen olyan nyersanyag, amely tartósan előállítható és tárolható” -– mutatott rá. Ezért a töltéshez nincs szükség külön saját infrastruktúrára, a jelenlegi állomások is használhatók a hidrogénnel tankolásra – érvelt Zipse.
Szerinte egy adott töltőállomás ebből a célból két nap alatt átalakítható. Az elektromos autók esetében nehezebb a helyzet, mert csatlakozást kell biztosítani a középfeszültségű hálózathoz, és minden autónak szüksége van töltőinfrastruktúrára. „Ez pedig már költséges. Megvalósítható, de nem kizárólagos megoldásként. És a megvalósítás túl hosszú időt vesz igénybe” – vélekedett.
„Ezért hiszünk egészen szilárdan a hidrogénben” – hangsúlyozta az igazgató, aki szerint eljön a hidrogén meghajtású autók gyártása. „A BMW-nél ez meg fog történni, ebben egészen, egészen biztos vagyok” – jelentette ki.
Zipke elmondta, hogy a BMW hozzákezdett egy 100 hidrogén meghajtású autóból álló kisebb széria gyártásához, ezeket az elkövetkező években kell tesztelni. A gyár szerint a típus piaci bevezetése 2025 után elképzelhető.
A BMW vezetője számít arra, hogy recesszió köszönt be Németországban, ugyanakkor óv a pániktól.
„Recesszió jön. Ez mindig olyan drámaian hangzik. Valójában egy idő óta már nincs növekedés. A világ azonban nem áll meg, ha recesszió köszönt be” – fogalmazott a BMW elnöke.
Az igazgató az energiaellátást illetően is józanságra intett. Arra számít, hogy gázhiány miatt nem lesz termeléskiesés a BMW-nél vagy a beszállítóknál.
Németországnak erényeire, azaz a fegyelemre, a takarékosságra és a hatékonyságra kell támaszkodnia, és akkor előreláthatólag a várható gázszűkösséggel is megbirkózik – hangsúlyozta Oliver Zipse.
Az Európai Parlament júliusban szavazta meg azt azt javaslatot, hogy 2035 után az unió államaiban ne lehessen benzines és dízelmotoros autókat újonnan eladni. A parlament indítványát a tagállamok kormányainak is el kell fogadniuk. Több tagország -– köztük Németország is – már állást foglalt a hagyományos meghajtású autók 2035-től való kivezetése ellen.
Svájci kutatók érdekes felfedezést tettek, ami fontos mérföldkő lehet a hidrogénnel hajtott járművek szempontjából – írja a Euronews.
A hírcsatorna értesülései szerint ugyanis a tudósok rájöttek, hogy ha a banánhéjakat egy erős fényű lámpával kezelik, abból értékes gázok szabadulnak fel. Különösen jelentős az így kinyerhető hidrogén jelentősége, ugyanis a karbonsemlegesség eléréséhez a hidrogéncellás járművek – és más alkalmazások, például épületek fűtése-hűtése – elengedhetetlen lesz.
Az Európai Unió hidrogénnel kapcsolatos előírásai szerint a gázt – bizonyos fenntarthatósági feltételek teljesülése esetén – elő lehet álítani biomasszából, azaz növényi és állati eredetű anyagokból. Ezzel kapcsolatban komoly probléam, hogy a biomassza felhasználása rengeteg szén-dioxid kibocsátásával is jár, például Magyarországon is, ahol a megújuló energiaforrások arányaiba beleszámolják a biomassza felhasználását, ami jelentős részben a fa elégetését jelenti.
A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói azonban olyan megoldást találtak , amelynek segítségével gazdaságos és klímasemleges módszerrel lehet előállítani a biomasszából a hidrogént és más melléktermékeket.
„A kutatásunk jelentőségét erősíti a tény, hogy [a gyümölcsök felhasználásával] közvetve a légköri szén-dioxidot használjuk fel” – írta közleményében dr. Bhawna Nagar, az EPFL egyik szakértője. „Ezt pedig egy xenonlámpa segítségével hasznos végtermékekké tudtuk alakítani.”
A biomassza kémiai átalakításának jelenleg két módszere létezik, mindkettőhöz hőre van szükség. Az elsőt pirolízisnek, a másikat gazifikációnak hívják. Előbbinél oxigénhiányos környezetben, 4-800 Celsius fok közötti tartományban bomlasztják a szerves anyagokat, míg az utóbbinál körülbelül 1000 fokon úgynevezett szingázzá – hidrogén, metán, szén-monoxid és szén-dioxid keveréke – alakítják, melléktermékként pedig bioszén (biochar) keletkezik. Mindkét megoldáshoz az óriási hőt és nyomást elviselő bioreaktorokra, illetve viszonylag sok energiára van szükség.
A svájci kutatók által kidolgozott foto-pirolízis során azonban elég egyetlen, pár milliszekundumig tartó villantás egy erős fényű xenonlámpából, amely máris beindítja a biomassza átalakításához szükséges reakciókat. Igaz, előtte a banánhéjakat 100 fokon, 24 órán keresztül szárítják, majd finom porrá őrlik, mielőtt alávetik a xenonlámpás kezelésnek. Az így kapott porból 14,5 milliszekundum fénykezelést követően felszabadul a tiszta hidrogéngáz, melléktermékként pedig ott marad a már említett bioszén.
Egy kilogrammyni szárított biomasszából körülbelül 100 liter hidrogén és 330 gramm bioszén nyerhető ki – mutatott rá dr. Nagar.
A bioszén ráadásul a termőföldbe keverve javítja a talaj minőségét, így az új megoldással az eddigieknél sokkal környezetkímélőbb módon lehet hidrogént előállítani. A módszer nem csak banánhéjjal, hanem kukoricacsutkákkal, kávézaccal vagy kókuszhéjjal is működőképes.
A svájci kutatók célja, hogy az eddig laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérleteket megpróbálják ipari léptékben is reprodukálni. Ha ez sikerül, akkor jelentős lépést tettünk a zöld hidrogén felé, különösen, hogy a foto-pirolízishez elméletben akár napenergiát is fel lehet használni.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Együttműködési megállapodást kötött a Toyota és a DRIVR taxiszolgáltató, amelynek értelmében már át is adták azt a száz hidrogén-üzemanyagcellás taxit, amelyek Koppenhága utcáin fuvarozzák az utasokat – írja a Green Car Congress.
A lap információi szerint a dán kormány 2025-re szeretné elérni, hogy az újonnan forgalomba helyezett taxik ne bocsássanak ki szén-dioxidot, 2030-tól pedig minden személyszállító kisiparosnak zéró emissziós autóval kell közlekednie.
Az applikációból rendelhető taxikat üzemeltető DRIVR ügyfelei már egy ideje választhattak, hogy hibrid vagy elektromos autóval szeretnének utazni, sőt, egy-egy hidrogénhajtású jármű is elérhető volt, a száz hidrogéncellás Toyota Mirai érkezésével azonban sokkal többen választhatják majd ezt a közlekedési módot.
„A számos új taxi segíteni fog abban, hogy a hidrogén-töltőállomások működése beinduljon, ami kulcsfontosságú az infrastuktúra fejlesztése szempontjából” – mondta Tejs Lausten Jensen a Hydrogen Denmark vezérigazgatója. „A taxik élő példái a zöld hidrogén-technológiának, amelynek terén a dán alvállalkozók a világ legjobbjai között vannak”– tette hozzá a szakember.
Bemutatták az első magyar fejlesztésű hidrogénüzemű üzemanyagcellás kishajót pénteken Balatonkenesén, a Balaton Boat Show rendezvényének részeként tartott konferencián – adta hírül az MTI.
A magyar Nemzeti Hidrogén-technológiai Platform szervezésében tartott rendezvényen a platform irányítóbizottságának elnöke elmondta: a hidrogénüzemű üzemanyagcelláké a jövő a közlekedésben, legyen szó hajókról, autókról, autóbuszokról vagy vonatokról.
Lepsényi István tájékoztatása szerint jelenleg is legalább 200 elektromos meghajtású hajó van a Balatonon, de az újonnan fejlesztett kishajóban az elektromos energiát nem akkumulátor biztosítja, hanem hidrogén üzemanyagcella. Hozzátette: az elektromos meghajtású járművek a Balaton tisztaságának megőrzése érdekében is fontosak, ezek közül pedig a hidrogén üzemanyagcellás megoldás a legnagyobb hatótávolságú és a leghatékonyabb.
Az akkumulátorról működő elektromos hajóknál ugyanis nem túl hosszú ideig – nagyjából fél vagy háromnegyed óráig – tart ki az akkumulátor, ami arra elegendő, hogy talán keresztbe át lehet szelni vele a Balatont. Egy hidrogén üzemanyagcellás meghajtású hajó hatótávolsága azonban közel 80 kilométer – emelte ki.
Mint mondta: egyedül az jelent problémát, hogy Magyarországon egyelőre nincs hidrogén üzemanyagtöltő állomás. Ausztriában és Németországban már működnek ilyenek, de Lepsényi István szerint a hidrogénüzemű üzemanyagcellás járművek megjelenése felkelti majd az üzemanyaggal foglalkozó cégek érdeklődését is.
Hangsúlyozta: a hidrogén hasznos eszköz ahhoz, hogy még tisztább környezetben éljünk a jövőben. Véleménye szerint az akkumulátoroknál környezetvédelmi szempontból nem optimális, hogy feltöltéséhez az áramot gyakran fosszilis energiaforrások égetésével teremtik elő. Ilyenkor hiába közlekedik valaki elektromos járművel, ugyanúgy szén-dioxid keletkezik, csak nem a járműnél, hanem valahol máshol. A hidrogén azonban tökéletesen ki tudja váltani a fosszilis energiaforrásokat, ráadásul Magyarországon Paks II belépésével lesz elegendő árammennyiség a hidrogén szén-dioxid képződés nélküli előállítására – jelentette ki Lepsényi István.
A gyártó pécsi Kontakt-Elektro Kft. tájékoztatása szerint a Balatonkenesén bemutatott hajó súlya 950 kilogramm, hossza 6,2 méter, szélessége 2,1 méter, merülése pedig 0,5 méter, a fedélzeten 7+1 ember szállítható, maximális sebessége óránként 22 kilométer. A tüzelőanyag-cella teljesítménye 15 kilowatt, élettartama eléri a húszezer üzemórát. A hajó 2,88 kilogramm hidrogént tárol, ami 46 kilowattóra villamos energiát jelent. Ezzel teljes gázzal hajtva 3 órás menetidővel mintegy 66 kilométer utat tud megtenni, de a teljesítmény csökkentésével ez a táv növelhető.
