Németországban képezik majd ki az ott szolgálatot teljesítő imámokat Berlin és Ankara csütörtöki megállapodása szerint.
Lépésről-lépésre szüntetnék meg azt a több évtizedes gyakorlatot, hogy Törökországban kiképzett imámokat küldenek németországi szolgálatra – közölte a német szövetségi belügyminisztérium.
A minisztérium szerint erre azért van szükség, mert a hitszónokok török köztisztviselőként dolgoznak Németországban, és Ankara utasításait követik, ráadásul hiányos ismeretekkel rendelkeznek a német társadalom életéről. „Olyan papokra van szükségünk, akik beszélik a nyelvünket, ismerik az országunkat, és kiállnak az értékeink mellett” – jelentette ki Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.
A megállapodás értelmében az imámképzésre csak iszlámteológia-szakon végzett emberek jelentkezhetnek, akik egy három részes tanfolyam sikeres elvégzése után válhatnának imámmá. E szerint évente mintegy száz új imámot képeznének ki, akik fokozatosan váltanák le a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) Németországba delegált ezer fős állományát.
A képzés moduljai: német nyelvoktatás, iszlám hitoktatás és német történelem, valamint társadalmi-politikai kérdések és értékek. „Ez egy fontos mérföldkő az integráció és a németországi muszlim közösségek életében” – tette hozzá Faeser.
„Azt akarjuk, hogy az imámok részt vegyenek a felekezetközi párbeszédben, és megvitassák a társadalmunkat foglalkoztató, vallással kapcsolatos kérdéseket” – tette hozzá Faeser.
A bejelentéssel egy időben Berlin közölte, hogy a külföldi befolyás csökkentése érdekében a Diyanet által delegált imámok szakmai felelőssége 2024-től már nem a török főkonzulátusokat, hanem a Török Iszlamista Vallási Intézmények Unióját (DITIB) terheli, ami a legnagyobb iszlám szervezet Németországban.
A németországi eifel-dahlemi Ditib-Akadémia kétéves szunnitaimám-képzését 2020 óta 25 hallgató fejezte be, a jelenleg futó képzésen 35-en vesznek részt, 11 férfi és 24 nő. Ezzel párhuzamosan államilag támogatott imámképzés folyik az osnabrücki székhelyű Iszlám Kollégiumban (IKD) is, ahol 2022 szeptemberében 26 hallgató szerzett bizonyítványt.
Berlin jelenleg a két – szervezetileg egymástól függetlenül működő – intézmény együttműködésének előmozdításán dolgozik, amely így éves szinten mintegy 500 ezer euróba fog kerülni.
A kormány álláspontja szerint a tervezett szabályozás előnye, hogy a hitszónokok mondanivalójának és cselekedeteinek felelőssége ezentúl kizárólag az adott egyesületre vagy szervezetre hárul, nem pedig egy idegen állam hatóságára.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A közép-ázsiai ország egyik potenciális célpontja lehet annak az új orosz törvénynek, amely egy év katonai szolgálatért cserébe állampolgárságot kínál a külföldieknek.
Egyes „terrorista szervezetek” tagjai megpróbáltak muszlimokat toborozni az ukrajnai konfliktusban való harcra a dzsihád, vagyis a szent háború ürügyén – közölte a The Guardian tudósítása szerint az üzbegisztáni muszlim vallási tanács. A valóságban azonban nem megengedett, hogy egy muszlim bármilyen katonai akcióban részt vegyen, leszámítva hazája védelmét – figyelmeztetett a testület.
Üzbegisztán legfőbb vallási hatóságának nyilatkozata azt követően született meg, hogy Oroszország gyorsított eljárásban állampolgárságot ajánlott fel azoknak a külföldieknek, akik jelentkeznek a hadseregébe. Ez az intézkedés csak egy a háború folyamán meggyengült orosz hadsereg megerősítésére tett erőfeszítések közül.
A közép-ázsiai ország egyik potenciális célpontja lehet annak az új orosz törvénynek, amely egy év katonai szolgálatért cserébe állampolgárságot kínál, ugyanis hiába gondoljuk azt, hogy az orosz állampolgárság nem lehet annyira kecsegtető, hogy az ember bevállaljon érte egy háborút, ez az olykor nagyon is kilátástalan belső-ázsiai állapotok közül kitörési kitörési lehetőséget kínál sokaknak.
Üzbegisztán államügyészsége arra is figyelmeztette az ország állampolgárait, hogy ne csatlakozzanak külföldi hadseregekhez, mondván, a külföldi katonai konfliktusokban harcolók az üzbég törvények értelmében büntetőjogi felelősségre vonással néznek szembe.