Ungvárra is megérkezett a Déryné Program Határtalan Napja. A kezdeményezés célja, hogy a határon túli magyar közösségek is részesei lehessenek a színház, a zene és az irodalom élményének. A nap folyamán gyerekek és felnőttek egyaránt bepillantást nyerhettek a magyar előadóművészet sokszínű világába.
A kulturális szféra kiválóságaival telt meg a Kárpátaljai Megyei Tanács épületének aulája a megyei művészeti, kulturális és irodalmi díjak átadása kapcsán szervezett ünnepség alkalmából. Az elismeréseket szakmai zsűri határozta meg, és Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, valamint Jurij Huzinec kormányzóhelyettes adta át.
Csütörtök kora délután bejelentették a 2024-es irodalmi Nobel-díj győztesét. A Svéd Akadémia idén a dél-koreai Han Kangnak ítélte oda a díjat. Nem várt meglepetés az idei irodalmi Nobel-díj átadásakor: a dél-koreai írónő, Han Kang kapta az elismerést. A szerző a történelmi traumákat feldolgozó, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózáért kapta a díjat.
Han Kang életművében a szerző és az olvasó is történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel szembesül. Az írónő minden művében rámutat az emberi élet törékenységére. Egyedülállóan érzékeli és érzékelteti a test és lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseket, költői és kísérletező stílusával a kortárs próza megújítója lett.
A szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában. A Növényevő (ford. Kim Bogook és Németh Nikoletta) és a Nemes teremtmények (ford. Kiss Marcell) szerzőjének új könyve, a Görög leckék még 2024-ben megjelenik Kiss Marcell fordításában.
„Mindenképp kellemes meglepetés, hogy ő kapta a Nobel-díjat. Azt gondolom, hogy abszolút megérdemelte, mert nagyon jó stiliszta, tehát nagyon jól ír, mindemellett olyan témákat érint a regényeiben, amelyek fontosak Dél-Korea számára. Ezeknek mindig az emberi mélységeit találja meg, illetve olyan emberi tragédiákkal foglalkozik, amik máshol is megtörténtek, vagy megtörténhetnek. Az irodalmi érték mellett állandó aktualitása is van, ami miatt érdemes minél nagyobb körben olvasni a műveit” − fogalmazott lapunknak Kiss Marcell, Han Kang könyveinek egyik magyar fordítója.
„Van egy nagyon erős költői nyelvezete, ami kicsit fura, de ugyanakkor lehet hozzá kapcsolódni. Olyan író, akit univerzálisan is sokkal inkább meg lehet közelíteni. Nem azt mondom, hogy könnyű szerző, mert nem az, de talán sokkal inkább kapcsolható a világirodalomhoz, mint más dél-koreai szerzők” − tette hozzá Kiss.
Han Kang nem tartozott a favoritok közé. A fogadóirodák idén a 71 éves Can Xue kínai írónőt tartották a legesélyesebbnek. A szerzőnek eddig nem jelent meg magyar nyelven kötete. A potenciális várományosok között szerepelt Gerald Murnane ausztrál és César Aira argentin író is, valamint a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Murakami Haruki, Thomas Pynchon és A szolgálólány meséje írója, Margaret Atwood is.
A fogadóirodák szerint Ko Un, Michel Houellebecq, Karl Ove Knausgård, Ljudmila Ulickaja, valamint a korábban szintén a legesélyesebbek közé sorolt Mircea Cartarescu is jó oddsokkal várhatta a csütörtöki bejelentést. A magyarok közül Krasznahorkai Lászlót még mindig az egyik legesélyesebb írónak tartják, Nádas Péter neve azonban hosszú évek után először tűnt el a fogadóirodák listáiról.
Az irodalmi Nobel-díjat először 1901-ben osztották ki, idén már 117. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hétszer – 1914, 1918, 1935 és 1940–1943 között – nem adták oda senkinek, a 2018-as díj bejelentését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották.
A kitüntetettek száma eddig 120, ugyanis négy alkalommal megosztva ítélték oda a díjat. 1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson kapta az irodalmi Nobelt.
Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda. A Svéd Akadémia azonban kilencszer kiemelte a kitüntetett egy alkotását:
Theodor Mommsen: A rómaiak története (1902),
Carl Spitteler: Olimpiai tavasz (1919),
Knut Hamsun: Az anyaföld áldása (1920),
Wladyslaw Reymont: Parasztok (1924),
Thomas Mann: A Buddenbrook ház (1929),
John Galsworthy: A Forsyte Saga (1932),
Roger Martin du Gard: A Thibault család (1937),
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (1954),
valamint Mihail Solohov: Csendes Don (1965) című művét.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Bár több mint két évszázada született Edgar Allan Poe, irodalmi öröksége a mai napig fennmaradt világszerte, hagyatéka egyedi, különleges és meghatározó a kultúra számos területén. Születésétől kezdve küzdött önmagával, a világgal, a tehetséggel és a szakmával. Hiába az egyik legismertebb alkotó, életének több kérdése máig rejtély.
1809. január 19. – Boston városában, két színész gyermekeként megszületett Edgar Poe, de hamar megszűnt mögötte a biztos családi háttér. Apja egyéves korában elhagyta őket, édesanyja pedig tuberkulózisban halt meg, Poe kétéves korában. Szerencséjére a jómódú Allan család befogadta őt, tisztes neveltetést és megélhetési alapot kapott, középső neve is innen ered. Nevelőapjával, John Allannel kettős volt a viszonya, aki szélsőséges módon, egyszer kemény, atyai szigorral, másszor elkényeztetve nevelte fogadott fiát. John Allan sikeres kereskedő volt, aki a legkülönfélébb „portékákban” utazott dohánytól elkezdve sírköveken át, egészen a rabszolgákig.
Tinédzser éveiben számtalanszor váltott iskolát és lakhelyet követve az Allan családot. Egyetemi tanulmányai nem sikerültek a legfényesebben, az akkor 17 éves Poe-nak ez idő alatt megromlott kapcsolata akkori menyasszonyával, aki végül egy másik férfit választott, valamint John Allan is megvonta a fiútól a család támogatását, mikor fény derült Poe többszörösen felhalmozott szerencsejáték-tartozására. 18 évesen ott is hagyta az iskolát, majd 1827 áprilisában Bostonba költözött, ahol alkalmi munkákból tartotta fenn magát.
Sosem volt egy átlagos srác
Végül pénzügyi szükségből májusban beállt a seregbe Edgar A. Perry néven, ahol azt hazudta 18 helyett, hogy 22 éves. Még ebben az évben kiadta első könyvét Tamerlane and Other Poems címen. Két év szolgálat után a West Point katonai akadémián kezdett el tanulni, ekkor kapta első igazi irodalmi elismerését John Neal kritikustól, mely hatalmas lendületet adott későbbi munkásságának. Két év után elhagyta a katonai akadémiát, ahová nevelőapja kérésére jelentkezett. Kettejük viszonya végérvényesen megromlott, ami odáig fajult, hogy Allan kitagadta Poe-t.
Ezt követően New Yorkba ment, és életét az írásnak szentelte. Az első olyan alkotók közé tartozott Amerikában, akik kizárólag írásból próbálták fenntartani magukat. Ez annak idején nem volt könnyű feladat, mivel az amerikai kiadók a helyi alkotók támogatása helyett inkább a brit irodalom importját szorgalmazták. Poe fokozatosan tért át a költészetről a prózai irányba, és bár későbbi munkái között szerepelnek olyan ikonikus versek, mint A holló, húszas évei végétől fő fókusza a prózai irányon volt. Az élete persze ettől se lett egyszerűbb.
Baljós jelek
Számtalan újságnál és magazinnál dolgozott, köztük olyan, a korszakot meghatározó lapoknál, mint a Graham’s Magazine, a Broadway Journal, vagy a Southern Literary Messenger. Volt néhány sikertelen próbálkozása politikai körökbe való bekerülésre is, de a rendszeres alkoholproblémái gátat szabtak törekvéseinek. Ebben az időszakban vette feleségül Virginia Clemmt, akihez rokoni szálak is fűzték, ráadásul a kettejük közti korkülönbség miatt az esküvőn hazudni is kellett Clemm életkoráról. 1842-ben Poe felesége – korán elvesztett anyjához hasonlóan – kezdődő tuberkulózis jeleit mutatta, 1847-ben pedig, közel tíz év házasság után Clemm belehalt a betegségbe.
Két évre rá, 1849-ben Edgar Allan Poe is meghalt, bár a körülmények a mai napig tisztázatlanok. Október harmadikán találtak rá, nem volt teljesen beszámítható és sürgős egészségügyi segítségre szorult. Négy napot töltött kórházban, mielőtt október hetedikén meghalt, de hogy pontosan mi történt vele, azt tőle sem tudták meg, mert nem volt elég ideig magánál ahhoz, hogy kikérdezzék a körülményekről. Ami tovább kuszálta a történet fonalát, hogy mikor rátaláltak, nem a saját ruháit viselte. Önkívületi állapotában többször emlegette a „Reynolds” nevet, de nem sikerült kideríteni, hogy kire és miért próbált utalni Poe.
Síron túl is támadták
Halálát követően egykori barátja, majd későbbi riválisa és ellenlábasa, Rufus Wilmot Griswold egy hamisított memoárt adott ki Poe életéről, melyben valótlan tartalmú levelekre alapozva próbálta meggyőzni a közvéleményt arról, hogy Poe őrült volt, aki akár még az okkultizmushoz is köthető. Bár az általa felsorakoztatott bizonyítékok döntő többsége hamis volt, Edgar Allan Poe halálát követően nem született az íróról részletes memoár ezenkívül, így könnyű volt a közvéleményt halála után ellene hangolni, valamint hagyatékát meggyalázni.
Ennek ellenére az idő Poe művészi erejét és meghatározó jelenlétét igazolta. Karaktere nem csupán a korszak irodalmában volt kimagasló, alkotók generációit inspirálta évszázadokon át, lenyomata pedig a mai napig aktívan jelen van irodalomban, zenében és a filmvilágban egyaránt. Bár csupán negyven évet élt, ezt az időszakot termékenyen és egyedien töltötte ki, művei pedig a mai napig aktuálisak, egyszerre korhű, mégis időtlen alkotások.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Könyvei olyan hatással vannak a mai francia nőkre, amilyen hatással de Beauvoir művei voltak az előző generációra. Annie Ernaux a kortárs francia regényirodalom egyik meghatározó alakja. Művei önéletrajzok, stílusa világos és analitikus, az „érzelmeskedés” távol áll tőle. De az emberek és az élethelyzetek, amiket ábrázol, mégis szenvedélyességgel és mély empátiával telt.
1940. szeptember 1-én született a franciaországi Lillebonne településen. Szüleinek kávéházuk és egy közértjük volt, ő a rouen-i, majd a bordeaux-i egyetemeken tanult pedagógusnak; 1971-ben modern irodalomból is szerzett diplomát. A bonneville-i líceumban tanított, illetve Pontoise-ban, mielőtt a National Center for Distance Learning intézethez csatlakozott volna.
Első regényét még az egyetemi évei alatt kezdte írni, ám a kiadók „túl ambiciózusnak” találták. Csak 1974-ben jelenhetett meg Les Armoires vides címmel. Az írónő ekkor már két gyermekes édesanya volt.
A könyvet titokban írta, miután férje kinevette első kéziratát (azt hazudta neki, hogy a doktori disszertációján dolgozik). Amikor a könyv végül egy neves francia kiadónál, a Gallimard-nál megjelent, Ernaux férje, Philippe a felesége szemére hányta: „ha képes vagy arra, hogy titokban könyvet írj, akkor arra is képes vagy, hogy megcsalj”.
Ez a konfliktus végül Ernaux válásához vezetett (erről a La Femme gelée című könyvében ír).
A most 81 éves francia írónő eddig 23 könyvet és számtalan publikációt jelentetett meg.
2000-ben megjelent L’événement című könyvét 2021-ben megfilmesítették. 1963-ban játszódik, egy kiváló, ám szerény körülmények közül jövő, irodalmat tanuló francia diáklányról szól, aki teherbe esik, mikor fogamzásgátlás és az abortusz illegális még az országban.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Semmi sem egyesít annyira, mint a közös hősökkel való találkozás, a sorsuk miatti közös aggódás és a boldog bejfeezésnek való szurkolás. SzvitlánaToder ungvári írónő meséje sok gyermeket gyűjtött össze a Kárpátaljai Megyei Gyermek- és Ifjúsági Könyvtárban. Így vette kezdetét a Gyermekirodalom Országos Hete.
Az Irodalmi Kárpátalja 2021 almanach a megye irodalmi életének tavalyi alkotásaiból válogat. A hagyományosnak tekinthető gyűjtemény az egyetlen olyan kiadvány, amelynek rendszeres a megjelenése Ukrajnában – mondta Vaszil Kuzan, költő, a kiadvány szerkesztője a Megyei Közigazgatási hivatalban tartott bemutatón. Az almanachba az Ukrán Írók Szövetsége kárpátaljai alapszervezete tagjainak írásai kerültek be.
Két év után ismét Kárpátaljára látogatott a Radnóti-díjjal kitüntetett Tóth Péter Lóránt versmondó, kunszentmiklósi tanár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének meghívására a versvándor október 16-án a Radnóti nyomában című előadói est keretében Szalókán, majd Csapon a KMKSZ Ungvári Járási Rendezvénytermében mesélte el személyes tapasztalatait egy közel 850 kilométeres gyalogútról.
Radnóti Miklós születésének 110., halálának 75. évfordulója alkalmából Tóth Péter Lóránt 2019. augusztus 31.–szeptember 24. között gyalogosan végigjárta az „erőltetett menet” útját a szerbiai Bortól a magyarországi Abdáig, emléket állítva Radnóti Miklósnak és 3 200 bori munkaszolgálatos társának.
A versvándor az út óta közel 270 alkalommal mutatta be a „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című előadását a Kárpát-medence számos helyszínén, többek között vidékünkön is. A verseket és Radnóti költészetét népszerűsítő előadásban a tragikus sorsú költő Bortól Abdáig megtett utolsó útját meséli el, bemutatva, hogy mi mindenen kellett átküzdenie magát, hogy hazatérhessen szeretett feleségéhez.
A zarándokutat Lukács Attila és Szalai Adrián operatőrök dokumentálták, melyből a Pannon RTV 13 részes dokumentumfilmet készített Herczeg Zsolt rendezésében. A jelenlévők egy 60 perces verziót tekintettek meg Szalókán és Csapon egyaránt. A lélekfacsaró utazást – mely közben elhangzik a bori notesz több verse és más Radnóti-versek is – bemutató dokumentumfilm a Radnóti nyomában címet kapta.
Tóth Péter Lórántot általános iskolai irodalomtanára inspirálta a Radnótival való elmélyültebb megismerkedésére. Nyolcadikos volt, amikor Bődi Szabolcs bevitte a bori notesz reprint másolatát az irodalomórára, ami elindított a fiatal versbarátban valamit, ami nem hagyta nyugodni addig, amíg nem láthatta saját szemével az „erőltetett menet” útját, s nem tapasztalta meg az ott kiváltott érzéseket. A 850 kilométeres útra fizikailag és lélekben is készülnie kellett. Az útjába eső magyar településeken a szomorú sorsú poéta költészetét népszerűsítve, s személyének emlékét őrizve tartott előadásokat.
Útja pontosan követte a munkaszolgálatosok útvonalát három országon – Szerbián, Horvátországon és Magyarországon – át a Győr melletti kis település határáig. A verszarándoklat alatt napjai három fő részből álltak: menetelésből, filmforgatásból és esténként a magyar közösségekkel való találkozásokból, megemlékezésekből.
„Segített elmélyülni a versek megértésében és átérzésében. Az úton nagyon sokat imádkoztam, mormolgattam a bori notesz verseit, s ott tudatosult bennem az is, hogy Radnóti története mennyire egyetemes” – mondta Tóth Péter Lóránt, így folytatva a Töredék című versében, melyet így kezd Radnóti: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra…” – nem bélyegez fel embereket, sokkal inkább az egyetemes emberben gondolkodik.
A versvándor megosztotta a közönséggel, hogy a költőn keresztül még erőteljesebben elmélyült benne a „csendes, visszafogott, nem melldöngető” hazaszeretet érzése, ami Radnótira is oly jellemző volt.
„Úgy gondolom, hogy a magyar közösségek tudnak azonosulni ezzel a történettel, hiszen ez a történet rólunk, mindenkiről szól” – szögezte le Tóth Péter Lóránt, aki a történet lényegét összefoglalva hangsúlyozta: „Az élet pillanatok alatt változhat, ezért minden alkalmat meg kell ragadni, hogy megvédjük azt, hogy ez a szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő.”
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke aláhúzta: „A ma estének két zseniális szereplője volt: az egyik Radnóti Miklós, akinek az életét és munkásságát mindannyian ismerjük, hiszen kiemelkedő magyar költőnk; a másik pedig Tóth Péter Lóránt, aki kitartásával Kunszentmiklósról szerte a Kárpát-medencébe elviszi irodalmi szeretetét, a magyar nyelvet – s ezt misszióként gyakorolja.”
A dokumentumfilm kapcsán Balogh Lívia kijelentette: „Ez az út nemcsak Radnótiról szólt, és ma sem csak róla szól, hanem a hatalmi önkényről és annak következményeiről, amire mindig emlékeznünk és emlékeztetnünk kell.”
A Radnóti nyomában című dokumentumfilm számos díj nyertese lett. Legutóbb a Vas-Film – Vas megyei Függetlenfilm Fesztivál a legjobb dokumentumfilmnek járó díját kapta meg, azt megelőzően a 8. Savaria Filmszemlén különdíjat érdemelt ki, s dokumentumfilm kategóriában megosztott első helyezést ért el az MTVA által szervezett Kós Károly Televíziós és Rádiós Szemlén.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Magyarország Beregszászi Konzulátusa volt az egyik helyszíne a Rimay János Alapítvány által szervezett Nemzetközi Költészeti Fesztiválnak. A beregszászi külképviselet Munkácsy kiállítótermében az Irodalmi Kilátó programsorozat keretében szervezték meg az eseményt.
A lírai művek felolvasását követően többek között az alkotások más nyelvekre való átültetésének problematikájáról, valamint a költészet mai létjogosultságáról beszélgettek a jelenlévők.
Első ízben szervezte meg a Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivált a Rimay János Alapítvány Beregszászban. A program központi helyszíne Sárospatak, itt vette kezdetét a fesztivál 2021. június 9-én, majd június 13-ig további 8 helyszínen terveznek fesztiválprogramot a szervezők. A 8 helyszín – Tokaj, Sátoraljaújhely, Miskolc, Szerencs, Kisvárda, Királyhelmec, Beregszász és Szatmárnémeti – között szerepelt Beregszász is, egész pontosan Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály kiállítóterme, ahol június 11-én találkozhattak a fesztivál tagjaival.
A 15 idegen ajkú és 15 magyar anyanyelvű költő részvételével megrendezett I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál beregszászi vendégei Vári Fábián László Kossuth díjas költő, író, néprajzkutató, műfordító, Marcsák Gergely költő, Mihályi Molnár László költő, publicista és Papp Ferenc, a Rimay János Alapítvány elnöke volt. A program moderátora Csordás László irodalomtörténész volt.
Az esemény kezdetén Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy ezzel az alkalommal a konzulátus irodalmi kilátó sorozata méltó folytatást kapott, hiszen meglehetősen hosszú ideig szüneteltek a hagyományos formában megrendezett művészeti programjaink.
Ezt követően Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul osztotta meg köszöntőszavait a megjelentekkel. „Az irodalmi kilátó című programsorozatunk célja az irodalom előtérbe állítása, elsősorban Kárpátalján. Az elmúlt években rendszeresen megtartott programok mind ezt szolgálták” – mondta a főkonzul, majd örömét fejezte ki, hogy a hosszabb járványügyi kihagyás után ismét egy jelenléti formában megtartott program keretein belül láthatunk vendégül külföldi és helyi irodalmi személyeket.
A főkonzul köszöntőbeszédéből megtudhattuk azt is, hogy Rimay János amellett, hogy irodalmi személy, aktívan funkcionáló diplomata is volt, így különösen jelképértékű számunkra, hogy az ő nevét viselő fesztivál beregszászi állomása diplomáciai helyszínen került megrendezésre – emelte ki még beszédében a főkonzul.
Papp Ferenc, a Rimay János Alapítvány elnöke örömét fejezte ki, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetet figyelembe véve mégis sikerült megszervezni egy nemzetközi fesztivált. „Hiszen, ha mindenki bezárkózik, és csak egymás között beszélünk, akkor egy belterjes irodalom, belterjes nép tud csak csatázni önmagával. Ahhoz, hogy nyissunk és lássanak minket, ahhoz beszélgetnünk kell egymással” – hangsúlyozta az alapítvány elnöke. Beszédéhez Csoóri Sándor szavait idézte: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók.”
A költők a fesztiválra összeállított antológiából, valamint saját és más költők korábbi verseiből olvastak fel teljesítve a jelenlévők művészetek és az irodalom iránti igényét.
A kellemes hangulatú délutáni beszélgetésen a meghívott vendégek a moderátor irányításával különböző magyar és világirodalmat érintő kérdéseket taglaltak. Többek között a műfordítás problematikáját, a versek jelenkori fenntarthatóságát fejtegették, valamint próbálták definiálni a magyar irodalom és az irodalmi személyek helyét a nagyvilágban.
A főkonzul és a fesztivál szervezőinek reményei szerint a jövőben Kárpátalján is megrendezésre kerülhet majd a mostanihoz hasonló irodalmi-művészeti fesztivál.
A program zárásaként a szervezők minden jelenlévő számára finom italokkal és ételekkel kedveskedtek, melyek elfogyasztása közben kötetlen beszélgetésre volt lehetőség.
