Lettország több mint nyolcszáz orosz állampolgárt szólított fel az ország elhagyására, miután nem tudták igazolni a lettnyelv-tudásukat, és nem estek át a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Azoknak az orosz állampolgároknak, akik nem tettek eleget Riga új bevándorlási szabályainak, október 13-ig el kell hagyniuk Lettországot, különben kitoloncolás várhat rájuk.
Oroszország 2022 eleji ukrajnai inváziója után Lettország még abban az évben módosította a bevándorlási törvényt, majd 2024-ben szigorította azt, hogy nehezebbé tegye az orosz állampolgárok tartózkodását a balti országban – írja a Politico.
A módosítások értelmében az orosz állampolgároknak EU-s hosszú távú tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, A2-es szintű lettnyelv-tudást kell igazolniuk, valamint biztonsági és előéleti vizsgálaton kell átesniük, ha jogszerűen szeretnének az országban maradni.
A szigorítások mintegy harmincezer orosz állampolgárt érintenek, a többség már teljesítette az új feltételeket, azonban körülbelül kétezer-hatszázan önként elhagyták az országot.
A szükséges dokumentumokat 841 ember nem nyújtotta be időben, ezért október 13-ig el kell hagyniuk Lettországot – közölte Madara Puķe, a lett állampolgársági és migrációs hivatal (OCMA) kommunikációs vezetője a Politicóval.
Akik október 13-a után is az országban maradnak, a tartózkodásuk jogellenessé válik – mondta Puķe, hozzátéve, hogy megvonják tőlük a szociális juttatásokhoz való hozzáférést is. Azok, akik indoklás nélkül továbbra sem tesznek eleget a törvénynek, a határőrség általi kényszerű kitoloncolásra számíthatnak.
Úgy tűnik azonban, hogy néhány érintett nem is tudott a szabályváltozásokról.
„Csak akkor veszik észre, hogy valami nincs rendben, amikor már nem kapják meg a nyugdíjukat” – mondta Maira Roze, az OCMA vezetője.
A feszültségek növekedésével Lettország az utóbbi időben tovább szigorította nemzetbiztonsági intézkedéseit.
Májusban Baiba Braze külügyminiszter felszólította az EU-tagállamokat, hogy függesszék fel a vízumkiadást orosz állampolgárok számára a biztonsági kockázatok miatt. Júniusban a lett parlament megtiltotta az orosz és fehérorosz állampolgároknak, hogy kritikus infrastruktúrában dolgozzanak, illetve hogy ingatlant vásároljanak Lettországban.
A Politico október 10-i beszámolója szerint a lett kormány 841 orosz állampolgárt utasított az ország elhagyására október 13-ig, arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a jogi követelményeket, beleértve a lett nyelvtudás igazolását és a nemzetbiztonsági átvilágításon való átesést – számolt be a Kyiv Independent.
Lettország először Oroszország 2022 elején, a háború kirobbanásakor módosította a bevándorlási törvényeit. 2024-ben azonban a kormány szigorúbb szabályokat vezetett be az orosz állampolgárok legális tartózkodására vonatkozóan.
A frissített szabályozás értelmében az orosz állampolgároknak 2025. június 30-ig meg kellett szerezniük az EU-s hosszú távú tartózkodási engedélyt, igazolniuk kell a lett nyelvtudásukat A2 szinten, és át kell menniük egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen.
A változások nagyjából 30 000 orosz állampolgárt érintettek. Míg a legtöbben – összesen körülbelül 2600-an – vagy eleget tettek az új követelményeknek, vagy önként távoztak, 841 személy nem nyújtotta be időben a szükséges dokumentációt.
Az ukrajnai háború kitörésétől 2025 áprilisáig 6274, korát tekintve 18 és 45 év közötti orosz állampolgár kért menedékjogot Németországban. Közülük mindössze 349 férfi kapott menekültstátuszt, kiegészítő védelmet, vagy esett a kitoloncolási tilalom hatálya alá – közölte a Meduza a német belügyminisztérium közleménye alapján, amit Clara Bünger, a Baloldali Párt képviselőjének kérésére adtak ki.
A többi kérelmet elutasították, vagy nem volt szükség döntéshozatalra, például azért, mert az adott ügyet már egy másik ország elbírálta.
Bünger kérdésével arra akart választ kapni, milyen mértékben segít Németország menedékkel azoknak az orosz dezertőröknek és más személyeknek, akik nem hajlandók részt venni az Ukrajna elleni orosz invázióban. A képviselő a 349 jóváhagyott kérelmet „szégyenletesen alacsony számnak” nevezte. Véleménye szerint Olaf Scholz volt kancellár ígérete „meg sem közelítette a teljesítést”.
2022 szeptemberében, pár hónappal Ukrajna megtámadása után a Scholz vezette német kormány bejelentette, hogy azok az oroszok, akik nem akarnak háborúba menni, politikai menedéket kaphatnak Németországban. A kancellár szóvivője akkor azt mondta: a mozgósítás elől való menekülés megalapozott indok lehet a menedékkérelem kedvező elbírálásához. Akkor azt is közölték, hogy a dezertőrök szintén jogosultak lehetnek menedékjogra.
Kiutasítottak Litvániából egy orosz állampolgárt, mert veszélyeztette az ország nemzetbiztonságát. 1989 óta él Litvániában, 1993-ban kapta meg az első állandó tartózkodási engedélyt Litvániában, számolt be az LRT.
Megjegyezték, hogy az orosz Vlagyimir Vodot május 24-én toloncolták ki Litvániából.
A litván állambiztonsági igazgatóság úgy döntött, hogy a Vodo veszélyt jelent az állambiztonságra, mivel nézetei „nem lojálisak Litvániához, az orosz információs politikának megfelelően propagandainformációkat terjesztett a közösségi oldalakon”. Ennek alapján a migrációs igazgatóság visszavonta litvániai tartózkodási engedélyét, és a kitoloncolás mellett határozott.
Vlagyimir Vodo fellebbezett a döntés ellen, és kijelentette, hogy gondját viseli beteg édesanyjának, szoros kapcsolatai vannak Litvániával, beszéli a litván nyelvet, és teljesen megszakított minden kapcsolatot származási országával. Május 15-én azonban Litvánia Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága végleges döntést hozott Vodo Oroszországba való kitoloncolásáról.
A kiutasítás előestéjén Vodot Vilniusban vették őrizetbe, az éjszakát a pabradai Külföldiek Nyilvántartó Központjában töltötte.
„Ma az orosz határra, a kibartai határátkelőre szállították. Az összes formaság elvégzése után Oroszországba küldték. A határozat végrehajtása során incidens, probléma vagy nem tervezett esemény nem történt” – közölte az Állami Határőrszolgálat.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
A lettországi hatóságok már 27 orosz állampolgárt köteleztek az ország elhagyására az új bevándorlási törvény és annak módosításai alapján – közölte pénteken Richards Kozlovskis lett belügyminiszter az LSM közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva.
Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a hatósági végzéseket adták át az érintetteknek, a kitoloncolás eszközéhez még nem nyúltak.
Ötszáz olyan orosz állampolgár, aki nem tartotta be az új bevándorlási törvény előírásait, önként hagyta el az országot, de hogy pontosan hova távoztak, azt nem lehet tudni, csak az derülhet ki, hogy elhagyták-e a Schengen-övezetet vagy nem – tette hozzá a miniszter. Mindenesetre a bejelentett lakóhelyükön nem találták őket a hatóságok.
A Leta hírportál szerint január elején a bevándorlási hivatal közölte, hogy akár 1167 orosz állampolgárt is kiutasíthatnak az országból a bevándorlási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása miatt.
A bevándorlási törvény 2022-es módosítása értelmében az orosz állampolgárok állandó tartózkodási engedélye 2023 szeptemberében lejárt. További lettországi tartózkodásukhoz európai uniós állandó lakos státuszt kellett kérvényezniük, ennek megszerzéséhez pedig igazolniuk kellett az államnyelv minimális szintű ismeretét és meghatározott anyagi források meglétét.
Később egy újabb módosítással további két évet adtak az orosz állampolgároknak a lett nyelvvizsga letételére, hogy jogszerűen tartózkodhassanak Lettországban, de addig is, amíg ezt teljesítik, ideiglenes tartózkodási engedélyt kellett kérniük. Azok, akik nem tettek semmilyen intézkedést, tavaly szeptember 2-án elvesztették a jogukat a maradásra, és felszólítást kaptak az ország elhagyására.
Észtország csütörtökön nem hosszabbította meg a Moszkvai Patriarchátus Észt Ortodox Egyháza vezetőjének tartózkodási engedélyét arra hivatkozva, hogy a hosszabbítás „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentene Észtország számára.
Az észt határőrség rendészeti tanácsának közleményében azt írták, hogy az orosz állampolgárságú Jevgenyij metropolita – polgári nevén Valerij Resetnyikov – tartózkodási engedélyét azért nem hosszabbítják meg, mert „a tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot jelent”.
Indrek Aru, az északi határfelügyeleti prefektúra irodavezetője a döntés további indoklásában arra hivatkozott, hogy a 66 éves egyházi vezető „magatartása, valamint közéleti tevékenysége a korábbi figyelmeztetések ellenére sem változott meg, azaz beszédeiben továbbra is az orosz agresszort támogatja”.
Az irodavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a döntés csak egy konkrét személyre, nem pedig az észt ortodox egyház egészére vonatkozik.
Egyes észt politikusok már 2023 januárjában azt javasolták, hogy Jevgenyij metropolitát utasítsák ki az országból, miután bejelentette, hogy egy oroszbarát politikai mozgalommal együtt fog imádkozni a békéért. A mozgalom egyik vezetőjét, Aivo Petersont letartóztatták és jogi eljárást indítottak ellene hazaárulás gyanújával azután, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő részén tett látogatást.
Észtországban az ortodox egyház hívei az ország lakosságának mintegy 16 százalékát teszik ki, és közülük mintegy 150 ezren tartoznak a szervezetileg a moszkvai patriarchátus alá tartozó közösséghez. További mintegy 270 ezer hívő az észt ortodox egyház kötelékébe tartozik.
Mintegy 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel a héten írásos formában Lettország elhagyására – közölte csütörtökön a rigai bevándorlási hatóság.
A tájékoztatás szerint olyan emberekről van szó, akik nem nyújtottak be kérelmet határozatlan idejű tartózkodási engedély iránt, illetve a szeptember elsejei határidőig nem jelentkeztek lett nyelvvizsgára. Ezért tartózkodási engedélyüket lejártnak tekintik, így Lettországot november 30-ig el kell hagyniuk.
Tavaly ősszel a lett parlament megszigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat az Ukrajna elleni orosz háború nyomán.
Ahhoz, hogy az érintettek továbbra is a balti országban maradhassanak, tartós tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, valamint – kevés kivételtől eltekintve – bizonyos fokú lett nyelvismeretet kell bemutatniuk.
Az 1,9 milliós, Oroszországgal határos Lettország lakosságának 30 százalékát orosz ajkúak teszik ki, akik nagyrészt még a szovjet időkben telepedtek le ott.
Az új szabályozás miatt, amely hatósági adatok szerint hozzávetőleg 20 ezer embert érint, heves társadalmi vita alakult ki. A parlament ezért a kormány javaslatára további két évet biztosított a nyelvvizsgák letételére.
Aki idén szeptember elsejéig nem tudott levizsgázni, két évre szóló tartózkodási engedélyt igényelhet, illetve ez idő alatt újabb vizsgát tehet.
Azok viszont, akik egyáltalán nem jelentek meg a vizsgára, most levelet kapnak a bevándorlási hatóságtól.
Korábbi értesülések szerint mintegy 13 ezer orosz állampolgár jelentkezett nyelvvizsgára, és 11 ezren teljesítették is a követelményeket.
A szabályozás bírálói szerint a nyelvismereti szigorú követelményrendszer, illetve a kiutasítások főleg az időseket és a védelemre szorulókat sújtják, akik nem jelentenek fenyegetést a lett nemzetbiztonságra. Sokan közülük egész életüket Lettországban töltötték. A szabályozás támogatói viszont éppen azzal érvelnek, hogy az érintetteknek ezért elegendő idejük és lehetőségük volt a lett nyelv elsajátítására.
A mozgósítási kötelezettség alá nem eső férfiaknak a közeljövőben aligha engedélyezik a külföldre utazást, jóllehet a kérdésről aktív vita folyik – közölte szerdán Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának a tagja sajtókonferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a honatya elmondta: „eddig még nem sikerült megoldani ezt a kérdést. Hogy a közeljövőben megoldódik-e, nem vagyok biztos benne, tekintettel a probléma vitathatóságára és akutságra.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mostanra, úgymond, status quo alakult ki ebben a kérdésben. „Azaz azoknak a diákoknak és más kategóriákba tartozó személyeknek, akiknek a törvény szerint joguk van halasztásra a mobilizációt illetően, lehetőségük van az ország elhagyására, ha rendelkeznek a jogosultságot igazoló megfelelő okmányokkal, de másoknak Ukrajnában kell maradniuk, ha nincs törvényes alapjuk az államhatár átlépéséhez” – összegezte Fegyir Veniszlavszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a hadiállapotnak megfelelően a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el legálisan az országot. Kiutazás csak olyan okok miatt megengedett, mint az alkalmatlanság a katonai szolgálatra, három kiskorú gyermek megléte, örökbefogadott gyermekek, fogyatékkal élők gondozása stb.
