Komoly esélyei voltak Erdő Péternek a pápaválasztó konklávén arra, hogy felülhessen Szent Péter trónjára – derült ki a The New York Times cikkéből. Mint írták, a konklávét alkotó főpapok egy része a magyar bíborost szerette volna a csaknem másfél milliárd fős katolikus egyház vezetőjének választani.
Erdő Péter magyar bíboros egyike volt annak a három főpapnak, akiknek az új pápát megválasztó konklávén valódi esélyük volt. A The New York Times három bíboros nevét említette esélyesként:
Erdő Pétert, Pietro Parolint, és a világegyházban addig viszonylag kevésbé ismertnek számító amerikai Robert Francis Prevost bíborost.
Mint ismeretes, a bíborosok végül utóbbi mellett tették le a voksukat, s az amerikai főpap XIV. Leó néven ült fel Szent Péter trónjára.
Az amerikai lap információi szerint a magyar bíboros az európai főpapok, valamint az úgynevezett „konzervatív tábor” támogatását élvezte – ez utóbbi kör tagjai főleg afrikai bíborosokból állt. A The New York Times szerint azonban a konzervatív fordulatnak azért nem volt esélye, mert a konklávét alkotó bíborosi kar többségé Ferenc pápa nevezte ki, elsősorban az általa képviselt liberálisabb irányvonal képviselőiből.
A The New York Times cikke hangsúlyozza, hogy ez jelentősen gyengítette Erdő Péter esélyeit, hiába állt mögötte egy jól szervezett konzervatív blokk. A New York Times információit más lapok is osztják: vannak, amelyek egyenesen azt írták, hogy a konklávé legelső szavazási fordulóján még Erdő Péter vezetett, és több szavazatot kapott Prevostnál és Parolinnál is.
A voksok azonban nem érték el a kétharmados többséget, amelyre szükség lett volna a megválasztáshoz. A későbbi szavazásokon pedig a bíborosok többsége Robert Francis Prevosthoz pártolt át.
Az amerikai napilap úgy értesült, hogy Parolin végül az olaszok megosztottságának áldozata lett, miközben Prevost annak is köszönhette a sikert, hogy mögötte sorakoztak fel az amerikai és latin-amerikai bíborosok.
Erdő Péter így nyilatkozott később az új pápáról
A konklávé másnapján Erdő Péter minderről azt nyilatkozta: „Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm.” Megjegyezte: ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént. Erdő Péter kifejtette: a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”.
Mivel Erdő Péter 1970-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban, nem csoda, hogy a szerzetesrend általános generálisának 1947-ben megválasztott felvidéki magyar szerzetes, Tomek Vince atya mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van. Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.
„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm” – hangoztatta Erdő Péter. Hozzátette: Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával sokat beszélgetett Prevost bíborossal, aki akkortájt került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként. „A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel” – emelte ki Erdő Péter.
Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között.
A XIV. Leó név választásával kapcsolatban Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen megindokolta, hogy miért döntött így. Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak. A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet. „További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség, pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.
Ez lehet XIV. Leó legfőbb célja
Mint azt a hirado.hu megírta: az 1878 és 1903 között uralkodó egyházfő legfőbb törekvése volt, hogy kora szekularizálódó, antiklerikális és egyházellenes társadalmi és államvezetési felfogására keresztény válaszokat adjon.
Hihetetlen munkabírása volt, mindmáig a legtöbb enciklikát jegyző pápaként tartjuk számon, lévén hogy 85 tanító pápai körlevél kötődik XIII. Leó nevéhez. Ezek átfogták az élet egészét. Erkölcsi tanításával még arra is kitért, hogyan kell viselkednie egy keresztény embernek a politika vagy a munka világában.
Nem véletlen, hogy méltatói a munkások pápájaként vagy szociális pápaként is emlegették.
Mind közül talán a leghíresebb a Rerum novarum kezdetű enciklikája, amely a munka világát és a szociális helyzetet tekintve korszakalkotó volt, és olyan folyamatot indított el, amely a modern értelemben vett kereszténydemokrácia megszületéséhez vezetett. A Rerum novarum jelentősége abban állott, hogy első ízben fogalmazta meg a kereszténység tanítását a szociális rendre, a munkára és a munkaadó viszonyára. Ezzel a későbbi nagy szociális enciklikák sorozatát nyitotta meg, mint például a XI. Piusz pápa által 1931-ben kibocsátott Quadragesimo anno, a XXIII. János pápa által 1961-ben kiadott Mater et magistra, vagy a Szent II. János Pál pápa nevéhez köthető, 1991-es Centesimus annus kezdetű enciklikák.
A vallásos hit megújítására és a keresztény elvek megélésére, vagyis az evangélium szellemiségéből fakadó korszerű életvitelre, s a társadalmi problémáknak a hit talaján álló, de igazságos orvoslására törekvő gondolatai ma is aktuálisak.
A hírek szerint erre törekszik XIV. Leó pápa.
Első beszédének első szava a béke volt: Krisztus békéjének gondolatával lépett fel. Erdő Péter minderről azt mondta, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel. Nemcsak Ferenc pápa beszélt sokszor a béke fontosságáról, hanem már a XXIII. János pápa nevéhez köthető Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklika is békét sürgetett.
[type] => post
[excerpt] => Komoly esélyei voltak Erdő Péternek a pápaválasztó konklávén arra, hogy felülhessen Szent Péter trónjára – derült ki a The New York Times cikkéből. Mint írták, a konklávét alkotó főpapok egy része a magyar bíborost szerette volna a csaknem másfél ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747237020
[modified] => 1747216033
)
[title] => The New York Times: Erdő Péter sok szavazatot kapott, reális esélye volt a pápaságra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=241754&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 241754
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 241755
[image] => Array
(
[id] => 241755
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[original_lng] => 701115
[original_w] => 988
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter-768x387.png
[width] => 768
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1747205234:12
[_thumbnail_id] => 241755
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1609
[_algolia_sync] => 995880404002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 854
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => vallás
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 418819
[1] => 1890282
[2] => 1944920
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erdő Péter
[1] => konklávé
[2] => pápajelölt
)
)
[1] => Array
(
[id] => 240988
[content] =>
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A bíborosok sajnálatukat fejezték ki, amiért nem következett be előrelépés az Ukrajnát, a Közel-Keletet és a világ számos más részét érintő békefolyamatokban. Ellenkezőleg, sokszorozódtak a támadások a civil lakosság kárára – emelték ki. Ezért az általános kongregáción részt vevő bíborosok szívből jövő felhívást intéztek minden érintett félhez a minél előbbi tartós tűzszünet elérése érdekében, valamint azért, hogy „folytassanak tárgyalásokat előfeltételek és további késedelem nélkül az érintett népek és az egész világ által régóta vágyott békéért”.
A bíborosok arra kérték a híveket, még erőteljesebb imával könyörögjenek Istenhez igazságos és tartós béke érdekében.
A Vatikán a következő pápa megválasztása előtt, a konklávé alatt teljesen le fogja tiltani a mobiltelefonos kommunikációt, és a Sixtus-kápolna körül katonai jelzavarókat alkalmaznak. A mobiltelefonok minden jele le lesz tiltva, hogy biztosítsák a titkos konklávé zavartalan lebonyolítását. Erről az ANSA hírügynökség számolt be.
A Vatikán a Sixtus-kápolna környékén elhelyezett jelzavarók segítségével kívánja megakadályozni az elektronikus megfigyelést vagy a kommunikációt a konklávé kívüli személyekkel, mivel 133 bíboros szavaz majd arra, ki lesz a következő pápa, aki 1,4 milliárd katolikus vallású ember vezetője lesz.
A katolikus egyház vezetőjét évszázadok óta titkos gyűléseken, ún. „konklávékon” választják, ami latinul „kulccsal zárt”-at jelent – utalva arra, hogy a bíborosokat régen bezárták, amíg új pápát nem választottak. A bíborosok, akiknek az a feladata, hogy megválasszák a következő pápát, bonyolult eljárást kell kövessenek, melynek gyökerei a középkorig nyúlnak vissza.
Május 6-tól kezdve minden bíborosnak le kell adnia telefonját és minden elektronikus eszközt, amelyeket csak a konklávé befejeztével kapnak vissza — tájékoztatott a Vatikán szóvivője.
Május 7-től minden bíboros a Sixtus-kápolnába lesz zárva, és teljes elszigeteltségben maradnak a külvilágtól. Minden résztvevőnek titoktartási esküt kell tennie, és garantálniuk kell az „abszolút és örök titoktartást”.
[type] => post
[excerpt] => A Vatikán a következő pápa megválasztása előtt, a konklávé alatt teljesen le fogja tiltani a mobiltelefonos kommunikációt, és a Sixtus-kápolna körül katonai jelzavarókat alkalmaznak. A mobiltelefonok minden jele le lesz tiltva, hogy biztosítsák a ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1746563520
[modified] => 1746546100
)
[title] => A Vatikán katonai jelzavarókat alkalmaz a konklávé ideje alatt a titoktartás biztosítása érdekében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=240945&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 240945
[uk] => 240881
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 240882
[image] => Array
(
[id] => 240882
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg.webp
[original_lng] => 69660
[original_w] => 980
[original_h] => 551
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg.webp
[width] => 980
[height] => 551
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg.webp
[width] => 980
[height] => 551
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg.webp
[width] => 980
[height] => 551
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/w980-p16x9-2025-05-05t105949z-70666281-rc2mbeaehevq-rtrmadp-3-pope-succession-cardinalsjpg.webp
[width] => 980
[height] => 551
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1746535302:5
[_thumbnail_id] => 240882
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3141
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_02712ba83dd6894a032914b9cdf6f308] =>
[_oembed_time_02712ba83dd6894a032914b9cdf6f308] => 1746535304
[_oembed_3ed15975ca10c749187f0862b9993dee] =>
[_oembed_time_3ed15975ca10c749187f0862b9993dee] => 1746535304
[_algolia_sync] => 635893591000
[_oembed_8fa0d1f7e99cd49f6a1a9cb297254ec1] =>
[_oembed_time_8fa0d1f7e99cd49f6a1a9cb297254ec1] => 1746891935
[_oembed_cf4d7f135449d5086ed69b89cc16e330] =>
[_oembed_time_cf4d7f135449d5086ed69b89cc16e330] => 1746972000
[_oembed_fe7095aa61f5ea5ec6edde40bed57b19] =>
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
Amint arról beszámoltunk egyedülálló kánonjogi helyzet alakult ki a Ferenc pápa halálát követő pápaválasztás előkészítésekor, ugyanis több választójoggal rendelkező bíboros van, mint amit a szabályzat megenged. A Vatikán most megerősítette, hogy minden bíboros jogosult a pápaválasztáson való részvételre, és nem veszik figyelembe a korábbi 120 főről szóló szabályozást.
A Szentszéki Sajtóiroda szerdán közzétette az Általános Kongregációban összegyűlt bíborosok által készített nyilatkozatot, mely leszögezi, hogy a konklávén jelen lévő valamennyi bíboros jogosult a pápaválasztáson való részvételre − írta a Vatican News.
Fotó: Vatican Media
A bíborosok megjegyzik, hogy a konklávét szabályozó Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció 33. pontja 120 bíborosnak teszi lehetővé a szavazást. Ezzel szemben kiemelték, hogy Ferenc pápa eltekintett ettől a számbeli korlátozástól, ugyanis több mint 120, 80 év alatti bíborost nevezett ki pápasága alatt.
Ezért „a feltételeket teljesítő bíborosok ugyanezen apostoli konstitúció 36. paragrafusa értelmében kinevezésük pillanatától kezdve jogot szereztek a pápa megválasztására” − olvasható a nyilatkozatban.
A kongregáció tudomásul vette, hogy az egyház javát szem előtt tartva, és hogy hozzájáruljon a konklávé nyugalmához, közölte döntését, hogy nem vesz részt a konklávén
A bíborosok hozzáteszik: remélik, hogy „az illetékes jogi szervek véglegesen megállapíthatják a tényeket” a Becciu bíboros elleni korrupciós üggyel kapcsolatban.
Még mindig Európa adja a legtöbb bíborost a konklávéra
A Vatican News magyar nyelvű oldala csoportosította a konklávén részt vevőket. A pápaválasztáson 5 földrész 71 országából származik az a 135 bíboros, aki megválasztja Szent Péter 267. utódát. Viszont két bíboros egészségügyi okokból nem vesz részt a konklávén, így összesen 133-an szavaznak. Földrajzi elosztás szempontjából 17 afrikai, 15 amerikai, 17 ázsiai, 18 európai és 4 óceániai nemzetet képviselnek.
Lesznek olyan országok, melyek először delegálnak bíborost a pápaválasztásra, mint Haiti, Zöld-foki-szigetek, Közép-Afrikai Köztársaság, Pápua Új-Guinea, Malajzia, Svédország, Luxemburg, Kelet-Timor, Szingapúr, Paraguay, Dél-Szudán és Szerbia.
Kontinensek szerint is csoportosították a jelölteket, akik közül 53 európai, 37 amerikai (16 észak-, 5 közép- és 17 dél-amerikai), 23 ázsiai, 18 afrikai és 4 óceániai bíboros vonul be május 7-én a Sixtus-kápolnába.
A bíborosok közül a legfiatalabb a 45 éves ukrán származású ausztrál Mikola Bychok, a legidősebb a 79 esztendős spanyol Carlos Osoro Sierra. A legtöbben 1947-es születésűek, vagyis 13-an 78. életévükben vannak a szavazók közül. Az egyetlen 1970-es születésű Baldo Reina bíbors, aki november 26-án tölti be 55. életévét. Az egyedüli 71 éves Leo Frank, míg 72 esztendős Rolandas Makrickas bíboros.
Öt olyan bíboros is részt vesz a szerdán kezdődő konklávén, akiket még II. János Pál pápa nevezett ki bíborossá: az egyikük Erdő Péter, továbbá a francia Philippe Barbarin, a horvát Josip Bozanic, a bosnyák Vinko Puljic és a ghánai Peter Turkson. Huszonketten XVI. Benedek alatt lettek bíborosok, míg száznyolcan már Ferenc pápa alatt nyerték el pozíciójukat.
A pápaválasztók közül harminchárman tizenhat különböző szerzetesi családhoz tartoznak, melyből öten szaléziak, négyen ferencesek, hárman minoriták. Két-két domonkos, lazarista, redemptorista és verbita is képviseli rendjét, valamint további kilenc szerzetesrendből érkeztek még bíborosok a konklávéra.
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
Több választójoggal rendelkező bíboros van, mint amit a szabályzat megenged. Egyedülálló kánonjogi helyzet alakult ki a Ferenc pápa halálát követő pápaválasztás előkészítésekor – írta a Magyar Nemzet.
A május 7-én kezdődő konklávén ugyanis 135 választásra jogosult bíboros vehet rész. Két bíboros, Antonio Canizares és Vinko Puljic bíboros korábban jelezte, hogy egészségi problémák miatt nem lehetnek jelen a pápaválasztáson. Így a résztvevők száma csökkent, de még így is 13 bíborossal több van, mint amit a szabályzat engedélyez.
A cikk emlékezetet, hogy a Romano Pontifici eligendo 33. cikkelye úgy fogalmaz, hogy a bíborosok száma nem haladhatja meg a 120 főt. Sőt, VI. Pál pápa egy olyan kikötést is beiktatott, amely semmissé teszi azon bíborosok szavazatát, akik a 120 személyen kívül vannak. Ez azt is jelentheti, hogy a maximális létszám túllépésével érvénytelenné válhat a pápaválasztás.
Ugyanakkor ugyanazon apostoli konstitúció egy olyan kitételt is tartalmaz, amely ellentmond a korábbiaknak. Leszögezi, hogy egyetlen bíboros sem zárható ki a pápa megválasztásából.
2026-ra a Bíborosi Kollégium tagjainak száma 119-re csökkent volna, ami tökéletesen megfelelne a pápaválasztás szabályzatának. A cikk szerint Ferenc pápa halála azonban sajátságos helyzet elé állította a kollégium tagjait.
Tekintettel a kialakult rendkívüli helyzetre, valószínűleg egy módosító határozattal oldódhat meg az ellentmondás. Arra hivatkozva, hogy bár a résztvevők száma nem haladhatja meg a 120 főt, ugyanakkor egyetlen bíborost sem lehet kizárni a szavazásból.
Amennyiben ezt a megoldást választják, 133 bíboros lépheti át a Sixtus-kápolna kapuját, azok is, akik az év hátralévő részében töltik a 80. életévüket.
A Vatikán tájékoztatása szerint május 7-én kezdődik a konklávé, amelyen a római katolikus egyház bíborosai megválasztják az 1,4 milliárd hívőt vezető új pápát, mely posztra Erdő Péter bíboros is esélyes.
Hétfőn a bíborosok megtartották az első általános kongregációt Ferenc pápa temetése óta. Ezeket a kongregációkat naponta tartják a pápa halálát követően, hogy az egyház ügyeiről tárgyaljanak, és előkészítsék a konklávét.
Ferenc pápa ravatalához állnak sorban tisztelői a vatikáni Szent Péter-bazilikában az erkély ballusztrádján át nézve 2025. január 25-én. A római katolikus egyházfő húsvéthétfőn, április 21-én, 88 éves korában hunyt el.
Egy vatikáni forrás a CNN-nek megerősítette, hogy május 7-én ülnek össze a római katolikus bíborosok titkos konklávéra, hogy megválasszák Ferenc pápa utódját. A döntés a bíborosok hétfői, zárt ajtók mögött tartott ülésén született meg, amely az április 26-án elhunyt Ferenc pápa temetése óta az első hivatalos találkozójuk volt.
Ferenc pápa, aki 88 éves volt, húsvéthétfőn agyvérzésben és szívelégtelenségben hunyt el. A szombaton helyezték végső nyugalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikában, ahol egy egyszerű síremléket kapott, az elhunyt pápa kérésének megfelelően. A gyászszertartásán államfők, királyi családok tagjai és több százezer gyászoló vett részt.
Vasárnap délután több bíboros is felkereste az egyszerű, márványból készült sírt, amelyen mindössze a „Franciscus” felirat áll, hogy tiszteletüket tegyék a néhai egyházfő előtt.
Hétfőn a bíborosok megtartották az első általános kongregációt Ferenc pápa temetése óta. Ezeket a kongregációkat naponta tartják a pápa halálát követően, hogy az egyház ügyeiről tárgyaljanak, és előkészítsék a konklávét.
A hivatalos bejelentést rövidesen közzéteszik. A választáson 135, 80 év alatti bíboros vehet részt a világ minden tájáról, hogy új vezetőt válasszon a globális, 1,4 milliárd fős katolikus közösség élére.
Az utóbbi két konklávé – amelyet 2005-ben XVI. Benedek pápa, 2013-ban pedig Ferenc pápa megválasztására tartottak – két napig tartott.
A konklávé ma
Napjainkban a Szent II. János Pál pápa, avagy Karol Wojtyla által kiadott konklávékézikönyv érvényes, ezt tartják irányadónak. A konklávé során minden szavazás szigorú protokoll szerint zajlik, beleértve a szavazólapok kezelését is. A szavazólapok kettéhajtható, téglalap alakú papírok, melyeken a felső részre előre nyomtatva szerepel: Eligo in Summum Pontificem (A legfőbb pápa megválasztására), az alsó rész pedig üresen marad, ahová a bíboros kézzel írja fel a választott személy nevét.
A szavazás titkosságát úgy biztosítják, hogy a bíborosok saját kézzel hajtogatják a szavazólapot, majd szertartásos esküt tesznek: tanúnak hívják Krisztust, hogy szavazatukat a lelkiismeretük szerint adják le. A szavazólapot ezután egy tányér segítségével az urnába csúsztatják.
Amikor a szavazás lezárul, három bíboros ellenőr (scrutatores) veszi kézbe a szavazólapokat. Az első kinyitja és elolvassa a szavazatot, a második megerősíti, a harmadik pedig hangosan felolvassa. Ezután a szavazólapot tűvel átszúrják pontosan ott, ahol az Eligo szó található, majd egy cérnára fűzik. A folyamat végén a cérna két végét csomóval rögzítik.
Ez az eljárás – bár archaikusnak tűnik – fontos biztonsági célt szolgál: így minden egyes szavazólap nyomon követhető, nem lehet utólag manipulálni, és biztosított a teljes transzparencia a szavazatszámlálás során.
Megérkeznek a bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnába 2013. március 12-én, közvetlenül bíborosi konklávé megkezdése előtt (Fotó: MTI/EPA/LOsservatore Romano)
Fekete vagy fehér?
A szavazólapokat minden szavazási kör végén megsemmisítik: ha nem születik döntés, vagyis nem éri el egyik jelölt sem a kétharmados többséget, akkor a szavazólapokat egy régi öntöttvas kályhában elégetik – más anyagok hozzáadásával, hogy fekete füst keletkezzen. Ez jelzi a külvilágnak, hogy még nincs új pápa.
Ha megszületik a döntés, a sikeres szavazás után csak a szavazólapokat égetik el, ezúttal úgy, hogy fehér füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből.
