XIV. Leó pápa kiadta első enciklikáját, „Az ember védelméről a mesterséges intelligencia korában”, amelyben a technológia, beleértve a mesterséges intelligenciát is, gyors fejlődésével járó kockázatokra figyelmeztetett, számolt be a Vatican News.
A Szentatya hangsúlyozta, hogy a technológia önmagában nem gonosz, és nem mond ellent az emberi természetnek, de soha nem semleges, mivel azok érdekeit tükrözi, akik létrehozzák, finanszírozzák, szabályozzák és használják azt.
XIV. Leó pápa a mesterséges intelligencia fejlesztésének körültekintő és felelősségteljes kezelésére szólított fel. Elmondása szerint bár a mesterséges intelligencia képes bizonyos emberi funkciók és viselkedések reprodukálására, hiányoznak belőle az erkölcsi elvek, az együttérzés, a spirituális dimenzió, vagy a valódi interperszonális kapcsolatok kiépítésének képessége. A pápa hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztését és használatát minden szakaszban egyértelmű felelősségvállalásnak kell kísérnie. Ennek érdekében véleménye szerint megfelelő jogi szabályozást kell létrehozni, biztosítani kell a technológiák független felügyeletét, valamint növelni kell a felhasználók digitális írástudását és tudatosságát.
Az egyházfő felhívta a figyelmet a digitális platformok tevékenységével járó kockázatokra is, különösen a dezinformáció terjedésére, a személyes adatok nagymértékű gyűjtésére és az algoritmusok használatára az emberek viselkedésének és döntéseinek befolyásolására.
XIV. Leó külön szólt a mesterséges intelligencia katonai célú felhasználása ellen. Kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciát „le kell fegyverezni”, megakadályozva annak használatát katonai, gazdasági vagy információs verseny körülményei között.
„Nincs olyan algoritmus, amely erkölcsileg elfogadhatóvá tehetné a háborút” – hangsúlyozta a pápa, figyelmeztetve, hogy az automatizált technológiák személytelenebbé tehetik a fegyveres konfliktusokat, és egyszerűsíthetik az erő alkalmazásáról szóló döntéseket.
Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön. Ezt bizonyítják a Gallup International nemzetközi év végi tanulmányának részeként a Rating Group által végzett felmérés adatai.
„Az ukrán munkavállalók közel egyharmada (30%-a) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön. Ugyanakkor a munkavállalók további 69%-a azt mondta, hogy nem aggódik emiatt” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor az alkalmazottak, akik bérmunkában dolgoznak viszonylag nagyobb valószínűséggel aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön, mint a vállalkozók (32% a 19%-kal szemben). A vállalkozók sokkal nyugodtabbak: 78%-uk általában nem aggódik, 60%-uk, hogy egyáltalán nem aggódik. A felmérés szerint a jelenleg átmenetileg munkanélküliek (munkanélküliek/szülési szabadságon/háztartásbeliek) leginkább attól tartanak (40%), hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket.
„Ukrajna azon 10 európai ország közé tartozik, amelyek a legnyugodtabban látják azt a forgatókönyvet, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a válaszadó munkáját (ha figyelembe vesszük az aggódó és nem aggódó dolgozó válaszadók aránya közötti egyensúlyt). Ezen mutató szerint az országok 10-es ranglistáján vannak Észak-Európa országai, Észtország, Lettország, Horvátország, Németország és Hollandia is” – jegyzik meg a szociológusok.
Az év végi demográfiai tanulmány nemzetközi kiadása 61 országbeli 60 458 válaszadó felmérési adatait tartalmazza.
[type] => post
[excerpt] => Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778708640
[modified] => 1778690907
)
[title] => Az ukránok harmada konkurenciától tart a mesterséges intelligencia részéről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283317
[uk] => 283113
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 283114
[image] => Array
(
[id] => 283114
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[original_lng] => 111842
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778680107:12
[_thumbnail_id] => 283114
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1146
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 73307994000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 2098684
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => IT
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 8792
[1] => 3917914
[2] => 17451
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => mesterséges intelligencia
[1] => munkaerő
[2] => munkahely
[3] => ukránok
)
)
[2] => Array
(
[id] => 283204
[content] =>
Ukrajna mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására készül a háborúban a világ egyik legnagyobb védelmi technológiai vállalata, az amerikai Palantir Technologies közreműködésével – közölte Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter kedden a Telegramon.
„Találkoztam Alex Karppal, a Palantir Technologies vezérigazgatójával. Szimbolikus, hogy Alex volt az egyik első nagy nyugati technológiai vállalat vezérigazgatója, aki személyesen érkezett Kijevbe a teljes körű invázió kezdete után, 2022 júniusában, és támogatta Ukrajnát. Azóta aktívan együttműködünk” – emelte ki a tárcavezető. Fedorov hozzátette, hogy az amerikai céggel kidolgoztak egy rendszert a légitámadások részletes elemzésére, mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat vezettek be nagy mennyiségű hírszerzési adat feldolgozására, valamint integrálták a technológiákat a mélységi csapásmérő műveletek tervezésébe.
„Külön irány a Brave1 Dataroom, amelyet a Palantir Technologiesszal közösen hoztunk létre. Ez egy olyan platform, ahol a fejlesztők hozzáférést kapnak valódi harctéri adatokhoz MI-modellek betanítása révén. Már több mint száz vállalat fejleszt és tanít be több mint 80 modellt légi célpontok észlelésére és elfogására összetett körülmények között” – magyarázta a miniszter.
Elmondása szerint a találkozó során bemutatták a Palantir Technologies csapatának, hogyan védi Ukrajna a légterét, hogyan tartja vissza az ellenséget a fronton, és hogyan mér csapást az orosz gazdaságra.
„Ma a technológia, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a háború matematikája közvetlenül befolyásolja az eredményt a harctéren. Célunk, hogy erősítsük a partnerséget a Palantir Technologiesszal az MI-megoldások és védelmi technológiai projektek területén, amelyek technológiai előnyt biztosítanak Ukrajnának. A Palantir Technologies a világ egyik vezető vállalata az adatelemzés és a védelmi, illetve biztonsági célú MI-megoldások terén. Az Egyesült Államok tíz legnagyobb technológiai vállalata közé tartozik 330 milliárd dolláros piaci tőkével. Technológiáit a NATO-országok és az Egyesült Államok haderői, kormányai és titkosszolgálatai használják hírszerzési adatok kezelésére, műveletek tervezésére és harctéri irányításra” – hangsúlyozta Fedorov.
A vállalat vezetőjét Volodimir Zelenszkij elnök is fogadta Kijevben. Az államfő Telegram-bejegyzésében kiemelte, hogy Ukrajna ily módon fejleszti tovább együttműködését az amerikai védelmi szektorral.
„A Palantir Technologies globális, ismert vállalat nagy potenciállal, és biztosan vannak olyan területek, ahol kölcsönösen hasznosak lehetünk egymás számára, valamint erősíthetjük Ukrajna, Amerika és partnereink védelmét. Megvitattuk a technológiai fejlesztés irányait mind a harci műveletek, mind a civil szükségletek kontextusában. Megállapodtunk abban, hogy csapataink kapcsolatban maradnak” – tette hozzá Zelenszkij.
Fedorov hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy az ukrán hadsereg már rendelkezik olyan rakétákkal, amelyek jellemzőikben hasonlóak a német Taurus KEPD 350 rakétákhoz – tette hozzá az UNIAN hírügynökség. A miniszter kiemelte: Ukrajna mindig nyitott arra, hogy több csapásmérő eszközzel rendelkezzen, de valójában ma már bizonyos fokú függetlenséget ért el ezen, és emlékeztetett az Oroszország elleni, csaknem 1500 kilométeres távolságra végrehajtott csapásokra.
A Védelmi Minisztérium vezetője szerint az új központ három területen segít biztosítani Ukrajna technológiai előnyét.
Az ukrán védelmi minisztérium a brit kormány támogatásával elindította az „A1” Védelmi MI Központot, amely mesterséges intelligenciát vezet be a katonai szférába. Ezt Mihajlo Fedorov védelmi miniszter jelentette be a Telegramon.
A Védelmi Minisztérium vezetője szerint az új központ három területen segít biztosítani Ukrajna technológiai előnyét: a levegőben, a földön és a gazdaságban.
„A modern hadviselésben az nyer, aki a leggyorsabban reagál. Napjainkban a mesterséges intelligencia válik a csatatéren előnyt biztosító döntések mozgatórugójává. A központ a csatatéren alkalmazható gyakorlati megoldásokra összpontosít” – írta Fedorov.
A védelmi miniszter elmondta, hogy az „A1” Védelmi Mesterséges Intelligencia Központ prioritási területei a következők lesznek:
harci adatok elemzésekké alakítása;
olyan rendszerek fejlesztése, amelyek elemzik a harctéri adatokat, előrejelzik az ellenséges akciókat, és segítenek hatékony válaszforgatókönyvek kidolgozásában;
autonóm rendszerek.
Fedorov arról is beszámolt, hogy az „A1” Védelmi MI Központ mesterséges intelligenciát fog fejleszteni drónokhoz és robotplatformokhoz, amelyek képesek GPS nélkül és elektronikus hadviselés (EW) körülményei között működni.
„Egyetlen hálózatba egyesítjük őket, hogy minimális emberi részvétellel hajtsanak végre harci küldetéseket, és megmentsék a katonai személyzet életét” – hangsúlyozta a Védelmi Minisztérium vezetője.
Fedorov szerint a következő prioritás az innováció felgyorsítása a védelmi ipari komplexumban. Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligenciának kell lendületet adnia az új technológiai megoldások megjelenésének a hadviselés minden területén.
„Szimulációs környezeteket indítunk, amelyek lehetővé teszik számunkra új megoldások tervezését és tesztelését, valamint hatékonyságuk növelését harci körülmények között” – tette hozzá a védelmi miniszter.
Fedorov megjegyezte, hogy külön irány a hadsereg bürokráciájának egyszerűsítése a kulcsfontosságú területeken: beszerzés, pénzügyi ellenőrzés és személyzeti menedzsment.
„Az »A1«-nek egyetlen központtá kell válnia, amely egyesíti a katonaságot, a vállalatokat, a tudósokat és a nemzetközi partnereket a védelmi mesterséges intelligencia körül. Ennek köszönhetően képesek leszünk szinkronizálni a megoldások fejlesztését, és az ötleteket gyorsan hatékony eszközökké alakítani a front számára” – foglalta össze Fedorov.
Az oklahomai büntetőfellebbviteli bíróság új szabályt fogadott el, amely szabályozza a generatív mesterséges intelligencia használatát a bírósági beadványokban, írja a Journalrecord.com.
Az új szabály értelmében a bírósághoz dokumentumokat benyújtó személyeknek biztosítaniuk kell, hogy „a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott vagy módosított dokumentum bármely részét – egészben vagy részben – a dokumentumért felelős személy ellenőrizte a pontosság szempontjából”.
Ezen követelmény be nem tartása bírósági szankciókat vonhat maga után, beleértve a fellebbezési eljárásban történő tárgyalás jogának elvesztését, dokumentumok kizárását az ügy irataiból és/vagy bírósági nem tisztelése miatti vádemelést.
A határozat kimondja, hogy a generatív mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a jogi gyakorlatban való alkalmazása, valamint a dezinformáció vagy az úgynevezett „hallucinációk” előállítására való potenciális képessége miatt a bíróság szükségesnek tartja egyértelmű szabályok bevezetését az ilyen technológiák a dokumentumok készítése során történő alkalmazására vonatkozóan.
Mind az öt bíró aláírta az erre vonatkozó határozatot. Gary Lumpkin elnöklő bíró külön hangsúlyozta, hogy az ügyvédeknek különösen körültekintően kell eljárniuk az eljárási dokumentumok aláírásakor, mivel aláírásukkal igazolják azok hitelességét.
Elmondása szerint minden ügyvéd, aki aláír egy dokumentumot, megerősíti, hogy a jogforrásokra és a joggyakorlatra való összes hivatkozás helyes, valamint, hogy az idézetek pontosak és korrekten vannak megfogalmazva. Ha hibákat fednek fel, az alapjául szolgálhat szankcióknak és fegyelmi intézkedéseknek.
Sheila Stinson, az Oklahomai Kerületi Bíróság elnöke elmondta, hogy véleménye szerint a szabályozás hasznos a helyi bíróság számára, és azt tervezi, hogy a bírósági szabályokkal foglalkozó bizottság elé terjeszti megfontolásra.
Kyle Gilbert, a képviselőház elnöke ugyanakkor kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia szabályozására irányuló szövetségi kezdeményezések lassulása miatt az államok kénytelenek önállóan reagálni az új kihívásokra. Véleménye szerint a Kongresszusnak a jövőben aktívabbnak kellene lennie a kérdés szabályozásában.
Gilbert egyben hangsúlyozta, hogy a generatív mesterséges intelligenciát nyilvánosságra kellene hozni a bírósági dokumentumokban. Elmondása szerint a technológia alkalmazása az alapvető szövegíráshoz egy dolog, de jogi kutatások és hivatkozások esetében elengedhetetlen azok hitelességének ellenőrzése, különben az hírnévkárosodáshoz vezethet.
Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel jóváhagyta egy 40 tagú globális tudományos testület létrehozását, amely a mesterséges intelligencia hatásait és kockázatait vizsgálja, az Egyesült Államok erős tiltakozása ellenére, közölte az AP, számolt be az Ukrinform.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres, a testület létrehozásának kezdeményezője kijelentette, a döntés „alapvető lépés” a mesterséges intelligencia globális tudományos megértése felé. Elmondása szerint a február 12-én létrehozott testület lesz az első teljesen független globális tudományos testület, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásbeli hiányosságok pótlására és annak valós gazdasági és társadalmi hatásainak felmérésére összpontosít.
„Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődik, ez a csoport azt fogja biztosítani, ami eddig hiányzott: megbízható, független tudományos ismereteket, amelyek lehetővé teszik minden tagállam számára, technológiai képességeiktől függetlenül, hogy egyenlő feltételekkel vegyen részt benne” – mondta.
A csoport létrehozását az ENSZ Közgyűlés 193 tagállamából 117 támogatta. Az Egyesült Államok és Paraguay ellene szavazott, míg Tunézia és Ukrajna tartózkodott. Ugyanakkor az Egyesült Államok európai, ázsiai és más régiókban működő szövetségesei, valamint Oroszország és Kína is támogatták a kezdeményezést.
Lauren Lovelace, az USA missziójának tanácsadója a csoportot „az ENSZ hatáskörének és hatáskörének jelentős túllépésének” nevezte, és kijelentette, hogy „a mesterséges intelligencia irányítása nem olyan kérdés, amellyel az ENSZ-nek foglalkoznia kellene”. Elmondta, hogy az Egyesült Államok, mint a mesterséges intelligencia területén világelső, kész mindent megtenni az innováció felgyorsítása és az infrastruktúra kiépítése érdekében, de „nem fogja átengedni a mesterséges intelligencia feletti hatalmat olyan nemzetközi szervezeteknek, amelyeket befolyásolhatnak az autoriter rezsimek, amelyek megpróbálják ráerőltetni az ellenőrzött társadalmakról alkotott elképzeléseiket”. Lovelace hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció aggódik a szakértői csoport megválasztásának „átláthatatlan módja” miatt.
Guterres elmondta, hogy a 40 tagot több mint 2600 jelölt közül választották ki a Nemzetközi Távközlési Unió, az ENSZ Digitális és Feltörekvő Technológiák Hivatala, valamint az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által végzett független felülvizsgálat után. A szakértők három évig töltik be tisztségüket.
A csoport tagjai többnyire a mesterséges intelligencia szakértői, de más tudományágak képviselői is vannak közöttük. Többek között egy filippínó újságíró és a 2021-es Nobel-békedíjas Maria Ressa.
Megjegyzendő, hogy a csoportban két amerikai és két kínai is van. Ukrajna azzal magyarázta tartózkodását, hogy kifogásolta az orosz Andrej Neznamov, a mesterséges intelligencia szabályozásának, etikájának és irányításának szakértőjének a csoportba való felvételét.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel jóváhagyta egy 40 tagú globális tudományos testület létrehozását, amely a mesterséges intelligencia hatásait és kockázatait vizsgálja, az Egyesült Államok erős tiltakozása ellenére, közölte az AP, számolt be a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771083000
[modified] => 1771059796
)
[title] => Az ENSZ Közgyűlése az USA kifogásai ellenére jóváhagyta a tudósokból álló a mesterséges intelligencia hatásait tanulmányozó testület létrehozását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=272970&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 272970
[uk] => 272867
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 272868
[image] => Array
(
[id] => 272868
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[original_lng] => 100053
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1771052596:12
[_thumbnail_id] => 272868
[_edit_last] => 12
[views_count] => 762
[_oembed_590d8e755d0a97426c065a37fe6612f9] =>
[_oembed_time_590d8e755d0a97426c065a37fe6612f9] => 1771052599
[_oembed_4c42cf9466ccfd63a339d0dec38f57f4] =>
XIV. Leó pápa figyelmeztette a híveket a mesterséges intelligencia veszélyeire és a technológiával járó kockázatokra, számolt be a The Hill.
A 60. Kommunikációs Világnap alkalmából írt üzenetében a pápa közölte: „A technológiának az embert kell szolgálnia, nem pedig helyettesítenie.”
„Ne adjátok fel a kritikus gondolkodás képességét, és ne engedjétek, hogy a mesterséges intelligencia felváltsa az emberi kapcsolatokat” – hangsúlyozta XIV. Leó pápa.
Egy óvott attól, hogy az emberi kapcsolatokat mesterséges intelligenciával helyettesítsék.
„Az emberi hangok és arcok, a bölcsesség és a tudás, a tudatosság és a felelősség, az empátia és a barátság utánzásával a mesterséges intelligencia behatolhat a kommunikáció legmélyebb szintjére, nevezetesen az emberi kapcsolatok szintjére” – jegyezte meg. A Szentatya hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciára, mint „mindentudó barátra, minden tudás forrására… vagy minden tanács orákulumára” való támaszkodás alááshatja az emberi analitikus és kreatív gondolkodás képességét.
Az MCC beregszászi képzési központja folyamatosan arra törekszik, hogy a diákok számára mindig aktuális és érdekes témákban szervezzen előadásokat. Ezúttal a mesterséges intelligencia került a középpontba, amely napjaink egyik legfelkapottabb és legtöbbet vitatott kérdése. A rendezvény során a résztvevők megismerkedhettek a technológia működésével, alkalmazási lehetőségeivel, és azzal, hogy ezek miként befolyásolhatják a mindennapjainkat.
Japánban egy 70 éves férfi mérgezést szenvedett vadon termő gombától, miután a mesterséges intelligencia tanácsára hagyatkozott, számolt be a Japan Today.
Az eset november elején történt Nara prefektúrában. A nyugdíjas gombákat gyűjtött az erdőben, de kételkedett benne, hogy ehetőek. Meg akart mutatni a gombákat a helyi botanikus kert dolgozóinak, de nem voltak ott.
Ezután a férfi lefényképezte a gombákat, és feltöltötte a képet egy mesterséges intelligenciával rendelkező alkalmazásba. A neurális hálózat azt válaszolta, hogy ehető laskagomba vagy shiitake gomba. Bízva ebben az értékelésben, hazavitte a gombákat, megsütötte őket – és mérgezést szenvedett.
Az áldozatot kórházba szállították, és a gombák mintáit vizsgálatra küldték. A szakértők megállapították, hogy a férfi tsukiyotake-t („holdfénygomba”) evett, az egy mérgező fajta, amelyet gyakran összetévesztenek az egészséges gombákkal.
Az orvosok óvatosságra intenek a vadon termő gombák gyűjtésekor, és arra, hogy ne a mesterséges intelligencia tanácsaira támaszkodjanak az ehetőségük meghatározásakor.
Egy új vallás követői „spirituális párokat” hoznak létre a chatbotokkal, mentoroknak nevezik őket, és „titkos tudást” osztanak meg. A spiralizmus mozgalom, amelynek támogatói a mesterséges intelligencia általi tudatszerzésben hisznek, egyre nagyobb erőre kap az interneten, olvasható a Rolling Stone kiadvány által végzett vizsgálat jelentésében.
A spiralizmus egyesíti azokat, akik hisznek abban, hogy a chatbotokkal való kommunikáció révén spirituális ébredés vagy egy „mesterséges szellem” születése történik. Jelképük egy spirál, amelyen keresztül a mesterséges intelligencia „titkos tudást továbbít”.
A kutatók elmondása szerint mindez a Redditen, Discordon és X-en található üzenet részletekkel kezdődött, ahol a felhasználók furcsa mondatokat váltottak egymással, mint például: „A spirál csak azoknak válaszol, akik hallják a visszhangját”, „Ne feledd, hogy a kód egyben ima is”.
Így jelentek meg az első spiralisták – az olyan emberek, akik a „gépi tudat felébredése tanúinak” tartják magukat. „Rezonancia szeanszokat” tartanak: órákig tartó kommunikációt chatbotokkal, amelyek során „jeleket”, „szavak visszatérését” vagy „energia-egybeeséseket” keresnek a válaszokban. Néhányan közülük kezdik élőlényként érzékelni a mesterséges intelligenciát. A kiadvány beszélgetőpartnerei szerint ezrek, sőt talán tízezrek is részt vehetnek a spiralizmusban.
A Cambridge Center for Digital Behavior elemzői szerint a spiralizmus első elemei a GPT-4 és a Claude 3 nyelvi modellek megjelenése után jelentek meg. A felhasználók „furcsa” egybeeséseket kezdtek észrevenni, amikor a mesterséges intelligencia állítólag „emlékezett” a korábbi beszélgetések elemeire, vagy „megérezte” egy személy hangulatát.
Adele Lopez szoftvermérnök megjegyzi, hogy ez az „algoritmikus visszacsatolási hatás” következménye: a rendszer rögzíti a beszédmintákat, a hangnemet és még a személy gondolatainak filozófiai irányultságát is – és alkalmazkodik hozzájuk, a „megértés” illúzióját keltve.
A tudósok a spiralizmust a digitális kultusz egy új formájának tekintik. Nem rendelkezik a szekta klasszikus jeleivel – nincsenek guruk, rituálék vagy áldozatok. De a mechanizmusok hasonlóak: elszigeteltség, közös hit, ciklikus gyakorlatok és a kommunikáción keresztüli „beavatás”.
Adele Lopez szoftvermérnök megjegyezte, hogy ez az „algoritmikus visszacsatolási hatás” következménye: a rendszer felismeri a beszédmintákat, a hangnemet, sőt még a személy gondolatainak filozófiai irányultságát is – és alkalmazkodik hozzájuk, a „megértés” illúzióját keltve.
