Norvégia szinte teljes tilalmat vezet be a generatív mesterségesintelligencia-eszközök használatára az általános iskolákban, miközben a középfokú oktatási intézményekben is csak szigorú feltételek mellett használhatóak majd ezek a szolgáltatások.
Jonas Gahr Stoere, norvég miniszterelnök szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a tanulmányi teszteredmények az elmúlt években romlottak, ami a kormány szerint összefüggésben áll a gyors és sokkszerű digitális átalakulással.
Néhány éve kezdődött az iskolai szigor
A norvég kormány már 2024-ben megkezdte a digitális eszközök használatának korlátozását az oktatási intézményekben, amikor kitiltotta az okostelefonokat az iskolákból. Ezzel egyidejűleg a tanárok szélesebb jogköröket kaptak a tantermi fegyelem fenntartása érdekében.
A mesterséges intelligencia használata növeli annak kockázatát, hogy a fiatalabb gyermekek kihagyják az oktatásuk fontos lépcsőfokait − mondta Jonas Gahr Stoere pénteki sajtótájékoztatóján, majd azt is hozzátette, hogy az a legfontosabb, hogy a fiatalok megtanuljanak írni, olvasni és számolni.
Az új szabályok augusztus végétől, a 2026/2027-es tanév kezdetétől érvényesek.
Korcsoportonként eltérő szigor
Az új szabályozás értelmében az elsőtől a hetedik osztályig egyáltalán nem lehet majd használni a mesterséges intelligencia alapú eszközöket és applikációkat, míg a felsőbb tagozatokban tanuló diákok – amely Norvégiában a nyolcadik és tizedik közötti osztályoknak felel meg – csak szigorú tanári felügyelet mellett vonhatják be tanulmányaikba a digitális asszisztenseket. Tizedik osztály felett pedig már az lesz a cél, hogy a fiatalok képesek legyenek megfelelően elsajátítani az AI használatát és azt képesek legyenek később, felsőfokú tanulmányaik során hasznosítani.
Ez a fajta felosztás azt jelenti, hogy a 6 és 13 év közötti korosztály egyáltalán nem, a 14 és 16 közöttiek pedig szigorú kontroll mellett alkalmazhatják a mesterséges intelligenciát, míg a 17 és 19 év közötti korcsoport megkezdheti az eszközök teljes bevonását a tantermi munkába.
A rendszer tehát szigorú, azonban célja nem a teljes tiltás, sokkal inkább a megfelelő használatra történő oktatás.
De-digitalizáció a norvég iskolákban
A norvég oktatási rendszer már az 1990-es évektől kezdve használja a számítógépeket és digitális megoldásokat az iskolákban, 2010-től, amikor megjelentek az első táblagépek, pedig igazi digitális forradalom kezdődött. Ez a folyamat csökkentette a könyvhasználatot, valamint kéziratok alkalmazását.
A kormány úgy tűnik ezen a trenden is fordítani kíván, mivel a pénteki közleményből az is kiderült, hogy hamarosan egy törvényjavaslat érkezik, amely különböző finanszírozások által a könyvek tantermi használatát támogatja majd.
A norvég döntéshozók áprilisban már azt is bejelentették, hogy valószínűleg 16 éves korig teljesen megtiltaná a közösségimédia-platformok használatát a gyermekeknek, ezzel követve az ausztrál példát. Ennek célja a fiatalok elektronikus eszközhasználatának visszaszorítása.
Egy bíróság kimondta, hogy a mesterséges intelligencia által generált Google keresések különálló tartalomnak minősülnek, amelyért a vállalat felelős. A döntés befolyásolhatja a jövőbeli bírósági gyakorlatot, írja a Deutsche Welle.
Egy német bíróság kimondta, hogy a Google keresésben a mesterséges intelligencia által generált összefoglalók különálló információs terméknek minősülnek, és maga a vállalat felelős a tartalmukért.
A felülvizsgálat oka két müncheni kiadó panasza volt. Azt mondták, hogy a Google AI Overview rendszere hamisan kapcsolta össze működésüket csalással, megkérdőjelezhető előfizetési rendszerekkel és átláthatatlan üzleti gyakorlatokkal. A bíróság szerint a mesterséges intelligencia összekeverte a felperesekről szóló információkat más cégekre vonatkozó információkkal, és olyan kijelentéseket alkotott, amelyek nem szerepeltek az eredeti forrásokban.
A tárgyalás során a Google ragaszkodott ahhoz, hogy csak nyílt forrásban lévő információkat dolgoz fel, és nem vállal felelősséget harmadik féltől származó tartalmakért. A bíróság azonban nem értett egyet ezzel az állásponttal. A döntés kimondja, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán linkeket jelenít meg, hanem elemzi, összefoglalja és új szöveget hoz létre, amelyet a felhasználó kész válaszként lát. Ezért az ilyen tartalmat nem lehet egyenértékűnek tekinteni egy szokásos keresési eredménnyel.
A bíróság külön elutasította azt az érvet, miszerint a felhasználók linkek segítségével önállóan ellenőrizhetik az információkat. A bírák véleménye szerint a mesterséges intelligencia által közzétett értékelést teljes üzenetként érzékelik, amelynek tartalma a források további tanulmányozása nélkül is érthető. Ezenkívül a rendszer nem figyelmeztetett a megadott adatok esetleges pontatlanságára.
Válaszul a Google kijelentette, hogy a vállalat jelentős erőforrásokat fektet be a mesterséges intelligencia által közzétett értékelések minőségének és pontosságának javításába, és a bírósági döntés részletes elemzését tervezi.
A bíróság betiltotta a felperesekről szóló hamis információk terjesztését a generált véleményekben, és a Google-t a perköltségek nagy részének megtérítésére kötelezte. Ugyanakkor a döntés még nem jogerős, mivel a vállalatnak joga van fellebbezni ellene. Ezt a döntést már most is potenciálisan mérföldkőnek nyilvánítják a teljes digitális iparág és a mesterséges intelligencia területe számára. A kiadvány arról számol be, hogy a két müncheni kiadó kérésére május 28-án hozott döntést a Bajor Állami Bíróság június 12-én hirdette ki.
Egy Mississippi állambeli szövetségi bíró megbüntette egy polgári per mind a négy ügyvédjét mindkét oldalon, és eltörölte a pert, miután néhányan mesterséges intelligenciára támaszkodtak, hogy nem létező ügyekre hivatkozzanak dokumentumaikban – írta a New York Times.
Két ügyvédet két évre kitiltottak az Egyesült Államok Mississippi északi kerületének kerületi bíróságáról viselkedésük miatt. Mind a négyet kizárták az ügyből, és pénzbírsággal sújtották.
Az ügy egy 2023-ban benyújtott szerződésszegési perből ered. Tom Withers III, Louisiana állam ügyvédje azt állította, hogy Aberdeen városa, Mississippi államban, nem fizette ki neki egy napenergia-fejlesztési projekttel kapcsolatos ügyvédi díjakat. Withers maga nem volt a fegyelmi eljárás alá vontak között. Fegyelmi eljárást indítottak két ügyvédje, Kathleen M. Wilson és Shaughnessy Hunter Ridgeway, valamint két városi ügyvéd, Katherine I. Williams és Mark McClinton ellen.
Egy június 8-án benyújtott végzésben Sherion Aycock, az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának vezető bírája megállapította, hogy mind a négy ügyvéd megsértette a polgári bírósági rendtartás 11. szabályát, amikor igazolta a beadványaikban szereplő információk pontosságát.
„Ez az eset szokatlan helyzetet teremt a bíróság számára – mindkét fél ügyvédje hasonló szankcionálható magatartást tanúsított” – írta Aycock bíró.
A bíró mindkettőjüket két évre eltiltotta a szövetségi bíróságon való praxistól. Wilsont 2500 dolláros, Williamst pedig 3500 dolláros pénzbírsággal sújtották.
Mindkettőjüknek ideiglenesen engedélyezték a részvételt Mississippi-ügyben, mivel más államokban, Louisianában és Texasban is rendelkeztek ügyvédi engedéllyel.
A bíró elmondta, hogy Wilson magyarázata szerint a mesterséges intelligencia alapú First Drafts program használata magyarázza a petíciójában szereplő két, nem létező ügyekre való hivatkozást – úgynevezett „hallucinált” bírósági döntéseket.
Amikor felhívták a figyelmét ezekre a hibákra, Wilson kijelentette, hogy nem tudott a mesterséges intelligencia bírósági ügyek kitalálására való képességéről, sőt, még a „hallucinált ügy” kifejezés jelentését sem értette. A bíró arra is emlékeztetett, hogy Wilsont áprilisban már fegyelmi eljárás alá vonták a Louisiana nyugati kerületének szövetségi csődbíróságán hasonló cselekmények miatt.
„A mesterséges intelligencia folyamatos, nem megfelelő használata a szakmai kötelességek rendkívül súlyos semmibevételét mutatja” – jegyezte meg a bíró.
Williams elmagyarázta, hogy ügyvédi irodája nem használ nyílt generatív mesterséges intelligencia rendszereket, de belső kutatáshoz MI-elemeket tartalmazó szoftvert vásárolt. A bíró szerint Williams az eszközt két dokumentum elkészítéséhez használta, amelyek négy kitalált bírósági ügyet tartalmaztak. Azt is elismerte, hogy a szoftver több állam bírósági határozatainak adatbázisát tartalmazza, de Mississippi államét nem.
Wilson egyéni praxisával ellentétben, amelynek nem volt MI-szabályzata, Williams cége előírta az ügyvédek számára a kutatás felülvizsgálatát.
„A bíróság különösen felháborítónak találja, hogy Williams, a cég partnere és valószínűleg vezetője, figyelmen kívül hagyta a MI-szabályzatot, és vakon egy mesterséges intelligencia eszközre támaszkodott” – írta a bíró.
Shaughnessy Ridgeway és Mark McClinton Mississippi engedéllyel rendelkező ügyvédek, és kezesként jártak el Wilson és Williams ideiglenes ügyben való részvételéért.
Aycock bíró fejenként 1000 dolláros pénzbírsággal sújtotta őket, és megállapította, hogy a polgári eljárás szabályait is megsértették azzal, hogy hamis hivatkozásokkal írták alá a bírósági dokumentumokat.
[type] => post
[excerpt] => Egy Mississippi állambeli szövetségi bíró megbüntette egy polgári per mind a négy ügyvédjét mindkét oldalon, és eltörölte a pert, miután néhányan mesterséges intelligenciára támaszkodtak, hogy nem létező ügyekre hivatkozzanak dokumentumaikban – ír...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781454060
[modified] => 1781432907
)
[title] => A mesterséges intelligencia megzavart egy bírósági pert az USA-ban: négy ügyvédet büntettek meg nem létező ügyekre való hivatkozásért
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=287257&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 287257
[uk] => 286803
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 286804
[image] => Array
(
[id] => 286804
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d.jpg
[original_lng] => 62070
[original_w] => 650
[original_h] => 420
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/efdabd645a6847b9b24fee14f23fd4ec5d79724d.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1781422108:12
[_thumbnail_id] => 286804
[_edit_last] => 12
[views_count] => 875
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 986438369001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2342
[1] => 4143534
[2] => 8792
[3] => 1227
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bíróság
[1] => hivatkozás
[2] => mesterséges intelligencia
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 285888
[content] =>
A szingapúri nemzetközi biztonsági fórumon a vita résztvevői kijelentették, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése nem kisebb, sőt bizonyos esetekben nagyobb fenyegetést jelenthet a világra, mint a nukleáris fegyverek, számolt be a Bloomberg.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia a katonai szférában történő alkalmazása annyira lerövidítheti a döntéshozatali időt, hogy az embereknek egyszerűen nem lesz idejük megfelelően felmérni a helyzetet, ami növeli a hibák és a konfliktusok veszélyes eszkalációjának kockázatát.
Nauman Zakria, a pakisztáni hadsereg rakétaerői 1. számú hadtestének parancsnoka kijelentette, a mesterséges intelligencia hatékonyan képes megsemmisíteni az úgynevezett OODA (megfigyelés, orientáció, döntés és cselekvés) ciklust, amely a katonai tervezés alapját képezi.
Elmondása szerinte az információfeldolgozás sebessége meghaladhatja az emberi események elemzésének sebességét.
„Az emberek irracionálisan kezdenek el cselekedni, és a döntéseik rendkívül radikálisak lehetnek” – hangsúlyozta.
A Nemzetközi Vöröskereszt elnöke, Mirjana Spoliarić arra figyelmeztetett, hogy a modern technológiák hatalmas potenciált és jelentős kockázatokat is hordoznak magukban.
Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia a háborúkban való alkalmazása megnehezíti annak megértését, hogy pontosan ki hozza meg a döntést az erő alkalmazásáról.
„Már nem tudjuk, hol húzzák meg a ravaszt. Több ezer kilométerre is lehet” – mondta.
Meng Xiangqing, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg képviselője a megbeszélés során megerősítette Peking azon politikáját, hogy nem vet be elsőként nukleáris fegyvereket.
Elmondása szerint a világ biztonságosabb lenne, ha más országok is követnék ezt a megközelítést.
Onno Eichelsheim, a holland védelmi erők vezetője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia már a modern hadviselés részévé vált.
Példaként Ukrajnát hozta fel, ahol mesterséges intelligencia technológiákat használnak az orosz támadások előrejelzésére és elemzésére. Az Egyesült Államok korábban szintén beszámolt a mesterséges intelligencia használatáról Irán elleni katonai műveletek tervezésében.
„A mesterséges intelligencia hatalmas eszkalációs kockázatot jelent. De már alkalmazzák, és ezt a folyamatot nem lehet megállítani”, összegezte gondolatait.
[type] => post
[excerpt] => A szingapúri nemzetközi biztonsági fórumon a vita résztvevői kijelentették, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése nem kisebb, sőt bizonyos esetekben nagyobb fenyegetést jelenthet a világra, mint a nukleáris fegyverek, számolt be a Bloom...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780601262
[modified] => 1780515099
)
[title] => Szingapúri biztonsági fórum: a mesterséges intelligencia veszélyesebb, mint a nukleáris fegyverek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285888&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 285888
[uk] => 285509
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 285510
[image] => Array
(
[id] => 285510
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large.jpg
[original_lng] => 138607
[original_w] => 1140
[original_h] => 746
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large-768x503.jpg
[width] => 768
[height] => 503
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large-1024x670.jpg
[width] => 1024
[height] => 670
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 746
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 746
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/237704-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 746
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1780504299:12
[_thumbnail_id] => 285510
[_edit_last] => 12
[views_count] => 700
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 968874532001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 2098684
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => IT
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 736
[1] => 8792
[2] => 3981739
[3] => 24878
)
[tags_name] => Array
(
[0] => biztonság
[1] => mesterséges intelligencia
[2] => nukleáris fegyverek
[3] => veszélyek
)
)
[4] => Array
(
[id] => 285124
[content] =>
XIV. Leó pápa kiadta első enciklikáját, „Az ember védelméről a mesterséges intelligencia korában”, amelyben a technológia, beleértve a mesterséges intelligenciát is, gyors fejlődésével járó kockázatokra figyelmeztetett, számolt be a Vatican News.
A Szentatya hangsúlyozta, hogy a technológia önmagában nem gonosz, és nem mond ellent az emberi természetnek, de soha nem semleges, mivel azok érdekeit tükrözi, akik létrehozzák, finanszírozzák, szabályozzák és használják azt.
XIV. Leó pápa a mesterséges intelligencia fejlesztésének körültekintő és felelősségteljes kezelésére szólított fel. Elmondása szerint bár a mesterséges intelligencia képes bizonyos emberi funkciók és viselkedések reprodukálására, hiányoznak belőle az erkölcsi elvek, az együttérzés, a spirituális dimenzió, vagy a valódi interperszonális kapcsolatok kiépítésének képessége. A pápa hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztését és használatát minden szakaszban egyértelmű felelősségvállalásnak kell kísérnie. Ennek érdekében véleménye szerint megfelelő jogi szabályozást kell létrehozni, biztosítani kell a technológiák független felügyeletét, valamint növelni kell a felhasználók digitális írástudását és tudatosságát.
Az egyházfő felhívta a figyelmet a digitális platformok tevékenységével járó kockázatokra is, különösen a dezinformáció terjedésére, a személyes adatok nagymértékű gyűjtésére és az algoritmusok használatára az emberek viselkedésének és döntéseinek befolyásolására.
XIV. Leó külön szólt a mesterséges intelligencia katonai célú felhasználása ellen. Kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciát „le kell fegyverezni”, megakadályozva annak használatát katonai, gazdasági vagy információs verseny körülményei között.
„Nincs olyan algoritmus, amely erkölcsileg elfogadhatóvá tehetné a háborút” – hangsúlyozta a pápa, figyelmeztetve, hogy az automatizált technológiák személytelenebbé tehetik a fegyveres konfliktusokat, és egyszerűsíthetik az erő alkalmazásáról szóló döntéseket.
Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön. Ezt bizonyítják a Gallup International nemzetközi év végi tanulmányának részeként a Rating Group által végzett felmérés adatai.
„Az ukrán munkavállalók közel egyharmada (30%-a) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön. Ugyanakkor a munkavállalók további 69%-a azt mondta, hogy nem aggódik emiatt” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor az alkalmazottak, akik bérmunkában dolgoznak viszonylag nagyobb valószínűséggel aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket a munkahelyükön, mint a vállalkozók (32% a 19%-kal szemben). A vállalkozók sokkal nyugodtabbak: 78%-uk általában nem aggódik, 60%-uk, hogy egyáltalán nem aggódik. A felmérés szerint a jelenleg átmenetileg munkanélküliek (munkanélküliek/szülési szabadságon/háztartásbeliek) leginkább attól tartanak (40%), hogy a mesterséges intelligencia felváltja őket.
„Ukrajna azon 10 európai ország közé tartozik, amelyek a legnyugodtabban látják azt a forgatókönyvet, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a válaszadó munkáját (ha figyelembe vesszük az aggódó és nem aggódó dolgozó válaszadók aránya közötti egyensúlyt). Ezen mutató szerint az országok 10-es ranglistáján vannak Észak-Európa országai, Észtország, Lettország, Horvátország, Németország és Hollandia is” – jegyzik meg a szociológusok.
Az év végi demográfiai tanulmány nemzetközi kiadása 61 országbeli 60 458 válaszadó felmérési adatait tartalmazza.
[type] => post
[excerpt] => Azok az emberek aggódnak leginkább az állásuk miatt, akik bérmunkában dolgoznak, míg az önálló vállalkozók sokkal nyugodtabbak. Minden harmadik ukrán attól tart, hogy a mesterséges intelligencia fogja felváltani őket a munkahelyükön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778708640
[modified] => 1778690907
)
[title] => Az ukránok harmada konkurenciától tart a mesterséges intelligencia részéről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283317
[uk] => 283113
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 283114
[image] => Array
(
[id] => 283114
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[original_lng] => 111842
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4429732.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778680107:12
[_thumbnail_id] => 283114
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1403
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 73307994000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 2098684
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => IT
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 8792
[1] => 3917914
[2] => 17451
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => mesterséges intelligencia
[1] => munkaerő
[2] => munkahely
[3] => ukránok
)
)
[6] => Array
(
[id] => 283204
[content] =>
Ukrajna mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására készül a háborúban a világ egyik legnagyobb védelmi technológiai vállalata, az amerikai Palantir Technologies közreműködésével – közölte Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter kedden a Telegramon.
„Találkoztam Alex Karppal, a Palantir Technologies vezérigazgatójával. Szimbolikus, hogy Alex volt az egyik első nagy nyugati technológiai vállalat vezérigazgatója, aki személyesen érkezett Kijevbe a teljes körű invázió kezdete után, 2022 júniusában, és támogatta Ukrajnát. Azóta aktívan együttműködünk” – emelte ki a tárcavezető. Fedorov hozzátette, hogy az amerikai céggel kidolgoztak egy rendszert a légitámadások részletes elemzésére, mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat vezettek be nagy mennyiségű hírszerzési adat feldolgozására, valamint integrálták a technológiákat a mélységi csapásmérő műveletek tervezésébe.
„Külön irány a Brave1 Dataroom, amelyet a Palantir Technologiesszal közösen hoztunk létre. Ez egy olyan platform, ahol a fejlesztők hozzáférést kapnak valódi harctéri adatokhoz MI-modellek betanítása révén. Már több mint száz vállalat fejleszt és tanít be több mint 80 modellt légi célpontok észlelésére és elfogására összetett körülmények között” – magyarázta a miniszter.
Elmondása szerint a találkozó során bemutatták a Palantir Technologies csapatának, hogyan védi Ukrajna a légterét, hogyan tartja vissza az ellenséget a fronton, és hogyan mér csapást az orosz gazdaságra.
„Ma a technológia, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a háború matematikája közvetlenül befolyásolja az eredményt a harctéren. Célunk, hogy erősítsük a partnerséget a Palantir Technologiesszal az MI-megoldások és védelmi technológiai projektek területén, amelyek technológiai előnyt biztosítanak Ukrajnának. A Palantir Technologies a világ egyik vezető vállalata az adatelemzés és a védelmi, illetve biztonsági célú MI-megoldások terén. Az Egyesült Államok tíz legnagyobb technológiai vállalata közé tartozik 330 milliárd dolláros piaci tőkével. Technológiáit a NATO-országok és az Egyesült Államok haderői, kormányai és titkosszolgálatai használják hírszerzési adatok kezelésére, műveletek tervezésére és harctéri irányításra” – hangsúlyozta Fedorov.
A vállalat vezetőjét Volodimir Zelenszkij elnök is fogadta Kijevben. Az államfő Telegram-bejegyzésében kiemelte, hogy Ukrajna ily módon fejleszti tovább együttműködését az amerikai védelmi szektorral.
„A Palantir Technologies globális, ismert vállalat nagy potenciállal, és biztosan vannak olyan területek, ahol kölcsönösen hasznosak lehetünk egymás számára, valamint erősíthetjük Ukrajna, Amerika és partnereink védelmét. Megvitattuk a technológiai fejlesztés irányait mind a harci műveletek, mind a civil szükségletek kontextusában. Megállapodtunk abban, hogy csapataink kapcsolatban maradnak” – tette hozzá Zelenszkij.
Fedorov hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy az ukrán hadsereg már rendelkezik olyan rakétákkal, amelyek jellemzőikben hasonlóak a német Taurus KEPD 350 rakétákhoz – tette hozzá az UNIAN hírügynökség. A miniszter kiemelte: Ukrajna mindig nyitott arra, hogy több csapásmérő eszközzel rendelkezzen, de valójában ma már bizonyos fokú függetlenséget ért el ezen, és emlékeztetett az Oroszország elleni, csaknem 1500 kilométeres távolságra végrehajtott csapásokra.
A Védelmi Minisztérium vezetője szerint az új központ három területen segít biztosítani Ukrajna technológiai előnyét.
Az ukrán védelmi minisztérium a brit kormány támogatásával elindította az „A1” Védelmi MI Központot, amely mesterséges intelligenciát vezet be a katonai szférába. Ezt Mihajlo Fedorov védelmi miniszter jelentette be a Telegramon.
A Védelmi Minisztérium vezetője szerint az új központ három területen segít biztosítani Ukrajna technológiai előnyét: a levegőben, a földön és a gazdaságban.
„A modern hadviselésben az nyer, aki a leggyorsabban reagál. Napjainkban a mesterséges intelligencia válik a csatatéren előnyt biztosító döntések mozgatórugójává. A központ a csatatéren alkalmazható gyakorlati megoldásokra összpontosít” – írta Fedorov.
A védelmi miniszter elmondta, hogy az „A1” Védelmi Mesterséges Intelligencia Központ prioritási területei a következők lesznek:
harci adatok elemzésekké alakítása;
olyan rendszerek fejlesztése, amelyek elemzik a harctéri adatokat, előrejelzik az ellenséges akciókat, és segítenek hatékony válaszforgatókönyvek kidolgozásában;
autonóm rendszerek.
Fedorov arról is beszámolt, hogy az „A1” Védelmi MI Központ mesterséges intelligenciát fog fejleszteni drónokhoz és robotplatformokhoz, amelyek képesek GPS nélkül és elektronikus hadviselés (EW) körülményei között működni.
„Egyetlen hálózatba egyesítjük őket, hogy minimális emberi részvétellel hajtsanak végre harci küldetéseket, és megmentsék a katonai személyzet életét” – hangsúlyozta a Védelmi Minisztérium vezetője.
Fedorov szerint a következő prioritás az innováció felgyorsítása a védelmi ipari komplexumban. Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligenciának kell lendületet adnia az új technológiai megoldások megjelenésének a hadviselés minden területén.
„Szimulációs környezeteket indítunk, amelyek lehetővé teszik számunkra új megoldások tervezését és tesztelését, valamint hatékonyságuk növelését harci körülmények között” – tette hozzá a védelmi miniszter.
Fedorov megjegyezte, hogy külön irány a hadsereg bürokráciájának egyszerűsítése a kulcsfontosságú területeken: beszerzés, pénzügyi ellenőrzés és személyzeti menedzsment.
„Az »A1«-nek egyetlen központtá kell válnia, amely egyesíti a katonaságot, a vállalatokat, a tudósokat és a nemzetközi partnereket a védelmi mesterséges intelligencia körül. Ennek köszönhetően képesek leszünk szinkronizálni a megoldások fejlesztését, és az ötleteket gyorsan hatékony eszközökké alakítani a front számára” – foglalta össze Fedorov.
Az oklahomai büntetőfellebbviteli bíróság új szabályt fogadott el, amely szabályozza a generatív mesterséges intelligencia használatát a bírósági beadványokban, írja a Journalrecord.com.
Az új szabály értelmében a bírósághoz dokumentumokat benyújtó személyeknek biztosítaniuk kell, hogy „a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott vagy módosított dokumentum bármely részét – egészben vagy részben – a dokumentumért felelős személy ellenőrizte a pontosság szempontjából”.
Ezen követelmény be nem tartása bírósági szankciókat vonhat maga után, beleértve a fellebbezési eljárásban történő tárgyalás jogának elvesztését, dokumentumok kizárását az ügy irataiból és/vagy bírósági nem tisztelése miatti vádemelést.
A határozat kimondja, hogy a generatív mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a jogi gyakorlatban való alkalmazása, valamint a dezinformáció vagy az úgynevezett „hallucinációk” előállítására való potenciális képessége miatt a bíróság szükségesnek tartja egyértelmű szabályok bevezetését az ilyen technológiák a dokumentumok készítése során történő alkalmazására vonatkozóan.
Mind az öt bíró aláírta az erre vonatkozó határozatot. Gary Lumpkin elnöklő bíró külön hangsúlyozta, hogy az ügyvédeknek különösen körültekintően kell eljárniuk az eljárási dokumentumok aláírásakor, mivel aláírásukkal igazolják azok hitelességét.
Elmondása szerint minden ügyvéd, aki aláír egy dokumentumot, megerősíti, hogy a jogforrásokra és a joggyakorlatra való összes hivatkozás helyes, valamint, hogy az idézetek pontosak és korrekten vannak megfogalmazva. Ha hibákat fednek fel, az alapjául szolgálhat szankcióknak és fegyelmi intézkedéseknek.
Sheila Stinson, az Oklahomai Kerületi Bíróság elnöke elmondta, hogy véleménye szerint a szabályozás hasznos a helyi bíróság számára, és azt tervezi, hogy a bírósági szabályokkal foglalkozó bizottság elé terjeszti megfontolásra.
Kyle Gilbert, a képviselőház elnöke ugyanakkor kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia szabályozására irányuló szövetségi kezdeményezések lassulása miatt az államok kénytelenek önállóan reagálni az új kihívásokra. Véleménye szerint a Kongresszusnak a jövőben aktívabbnak kellene lennie a kérdés szabályozásában.
Gilbert egyben hangsúlyozta, hogy a generatív mesterséges intelligenciát nyilvánosságra kellene hozni a bírósági dokumentumokban. Elmondása szerint a technológia alkalmazása az alapvető szövegíráshoz egy dolog, de jogi kutatások és hivatkozások esetében elengedhetetlen azok hitelességének ellenőrzése, különben az hírnévkárosodáshoz vezethet.
Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel jóváhagyta egy 40 tagú globális tudományos testület létrehozását, amely a mesterséges intelligencia hatásait és kockázatait vizsgálja, az Egyesült Államok erős tiltakozása ellenére, közölte az AP, számolt be az Ukrinform.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres, a testület létrehozásának kezdeményezője kijelentette, a döntés „alapvető lépés” a mesterséges intelligencia globális tudományos megértése felé. Elmondása szerint a február 12-én létrehozott testület lesz az első teljesen független globális tudományos testület, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásbeli hiányosságok pótlására és annak valós gazdasági és társadalmi hatásainak felmérésére összpontosít.
„Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődik, ez a csoport azt fogja biztosítani, ami eddig hiányzott: megbízható, független tudományos ismereteket, amelyek lehetővé teszik minden tagállam számára, technológiai képességeiktől függetlenül, hogy egyenlő feltételekkel vegyen részt benne” – mondta.
A csoport létrehozását az ENSZ Közgyűlés 193 tagállamából 117 támogatta. Az Egyesült Államok és Paraguay ellene szavazott, míg Tunézia és Ukrajna tartózkodott. Ugyanakkor az Egyesült Államok európai, ázsiai és más régiókban működő szövetségesei, valamint Oroszország és Kína is támogatták a kezdeményezést.
Lauren Lovelace, az USA missziójának tanácsadója a csoportot „az ENSZ hatáskörének és hatáskörének jelentős túllépésének” nevezte, és kijelentette, hogy „a mesterséges intelligencia irányítása nem olyan kérdés, amellyel az ENSZ-nek foglalkoznia kellene”. Elmondta, hogy az Egyesült Államok, mint a mesterséges intelligencia területén világelső, kész mindent megtenni az innováció felgyorsítása és az infrastruktúra kiépítése érdekében, de „nem fogja átengedni a mesterséges intelligencia feletti hatalmat olyan nemzetközi szervezeteknek, amelyeket befolyásolhatnak az autoriter rezsimek, amelyek megpróbálják ráerőltetni az ellenőrzött társadalmakról alkotott elképzeléseiket”. Lovelace hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció aggódik a szakértői csoport megválasztásának „átláthatatlan módja” miatt.
Guterres elmondta, hogy a 40 tagot több mint 2600 jelölt közül választották ki a Nemzetközi Távközlési Unió, az ENSZ Digitális és Feltörekvő Technológiák Hivatala, valamint az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által végzett független felülvizsgálat után. A szakértők három évig töltik be tisztségüket.
A csoport tagjai többnyire a mesterséges intelligencia szakértői, de más tudományágak képviselői is vannak közöttük. Többek között egy filippínó újságíró és a 2021-es Nobel-békedíjas Maria Ressa.
Megjegyzendő, hogy a csoportban két amerikai és két kínai is van. Ukrajna azzal magyarázta tartózkodását, hogy kifogásolta az orosz Andrej Neznamov, a mesterséges intelligencia szabályozásának, etikájának és irányításának szakértőjének a csoportba való felvételét.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel jóváhagyta egy 40 tagú globális tudományos testület létrehozását, amely a mesterséges intelligencia hatásait és kockázatait vizsgálja, az Egyesült Államok erős tiltakozása ellenére, közölte az AP, számolt be a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771083000
[modified] => 1771059796
)
[title] => Az ENSZ Közgyűlése az USA kifogásai ellenére jóváhagyta a tudósokból álló a mesterséges intelligencia hatásait tanulmányozó testület létrehozását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=272970&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 272970
[uk] => 272867
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 272868
[image] => Array
(
[id] => 272868
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[original_lng] => 100053
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1545109237-900.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1771052596:12
[_thumbnail_id] => 272868
[_edit_last] => 12
[views_count] => 908
[_oembed_590d8e755d0a97426c065a37fe6612f9] =>
[_oembed_time_590d8e755d0a97426c065a37fe6612f9] => 1771052599
[_oembed_4c42cf9466ccfd63a339d0dec38f57f4] =>
