Nem nyerte el a többség tetszését, hogy rendesen megváltozott a Coca-Cola karácsonyi videója. A Coca-Cola ugyanis most először teljesen mesterséges intelligenciával készítette el az ünnepeket jelző Mikulás-videót.
Kiverte a biztosítékot a rajongóknál a Coca-Cola új karácsonyi reklámja. Sok ember számára ugyanis az üdítőgyártó közkedvelt, „Itt vannak az ünnepek” reklámja jelzi a karácsonyi időszak kezdetét (ilyet először egyébként 1995-ben mutattak be). Idén azonban nagyon megváltozott a reklám: a 16 másodperces Mikulás-videót kizárólag mesterséges intelligencia segítségével készítették el, egy darab élő ember sem szerepel benne, ráadásul a helyszínek sem valósak.
Bár a cég szerint hatékonyan jártak el, időt spóroltak, költséget takarítottak meg az új reklámmal, az embereket nem győzte meg a magyarázat. Az X-en sokan ki is akadtak a videó miatt, többen
szemétnek,
csúnyának,
túl különcnek,
a Coca-Colát pedig lustának nevezték.
Egy felhasználó szerint ez „olyan, mintha a művészet és a bolygónk pusztulását” nézné, és senki sem törődik ezzel. Egy másik hozzászóló azt írta: „Vége a világnak, amikor a karácsonyi Coca-Cola-reklámot is mesterséges intelligenciával készítik.” Általánosságban a mesterséges intelligencia alkalmazása a reklámokban és a művészetekben vitatott lépésnek bizonyult, mivel egyes kritikusok szerint ezzel kiszorítják az alkotókat a munkaerőpiacról – írja a Daily Mail.
Coca-Cola has used artificial intelligence to reinvent its iconic Christmas advert. The original used real actors and two tonne trucks decked with Christmas lights, but this year’s ad has been developed solely using AI, meaning that none of the shots were actually filmed on location.The company said the new commercial was an ‘efficient’ way of saving time and money. What do you think? #cocacola#theholidaysarecoming#AI
A Coca-Cola elmondása szerint az új reklám hatékony módja volt az idő- és költségmegtakarításnak. Javier Meza, a Coca-Cola EU-s marketingigazgatója elmondta, hogy a vállalat alkalmazkodni szeretne a „mai korhoz”, egy sokszínűbb szereplőgárda és a mesterséges intelligencia használatával.
A feladat az volt, hogy a karácsonyi kampányt a jelenbe hozzuk, majd a mesterséges intelligenciát egy megoldási lehetőségként vizsgáltuk meg – mondta a marketingigazgató.
Coca-Cola has used artificial intelligence to reinvent its iconic Christmas advert. The original used real actors and two tonne trucks decked with Christmas lights, but this year's ad has been developed solely using AI, meaning that none of the shots were actually filmed on location.The company said the new commercial was an 'efficient' way of saving time and money. What do you think? #cocacola#theholidaysarecoming#AI
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A portré Alan Turing brit matematikust, a mesterséges intelligencia isteneként ábrázolja. Az itthon sokak számára a Kódjátszma című filmből ismert tudós portréjának alkotója egy Ai-Da nevű robot – írja a New York Times.
Alan Turing matematikus félig absztrakt portréján a tudós fél arca látható egy sötét háttér előtt. Most egy november 7-i aukción csaknem 1,1 millió dollárért kelt el a portré, amelynek alkotója nem a hagyományos értelemben vett művész, hanem egy mesterséges intelligencia által hajtott humanoid robot.
A kísérletet Aidan Meller egykori galerista ötlete szülte, aki közel 30 fős csapatával dolgozott együtt a robot megépítésén. A robotot pedig többször is úgy öltöztették fel, mint egy női művészt, és Ada Lovelace, a 19. századi matematikus tiszteletére Ai-Da névre keresztelték.
A Sotheby’s digitális művészeti akcióján kezdetben 120-180 ezer dollárra taksálták a művet, de 27 ajánlat érkezett rá, és egy anonimitását megőrző amerikai vevő végül 1,1 millió dollárt fizetett érte.
Meller a bevétel felhasználásáról azt mondta, hogy, „mindent visszaforgatunk a projektbe.”
Nem ez volt az első eset, hogy egy mesterséges intelligencia alapú alkotást aukción értékesítettek. 2018-ban a Christie’s 432,5 ezer dollárért eladott egy festményt, amelyet egy francia startup algoritmusával készítettek.
A mostani esetben a műalkotás folyamata összetett volt. Ai-Da programozása Turing fényképét értelmezte, és 15 egyedi festményt készített az arcának különböző részei alapján. A munkákat ezután lefényképezték, és feltöltötték egy számítógépre, amely az Ai-Da nyelvi modelljét használva döntött egyetlen festmény összeállításáról, amelyet aztán egy 3D-s nyomtatóval készítettek el.
[type] => post
[excerpt] => A portré Alan Turing brit matematikust, a mesterséges intelligencia isteneként ábrázolja. Az itthon sokak számára a Kódjátszma című filmből ismert tudós portréjának alkotója egy Ai-Da nevű robot – írja a New York Times.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1731190920
[modified] => 1731161004
)
[title] => 1,1 millió dollárért kelt el egy robot festette kép
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221518&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 221518
[uk] => 221672
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 221519
[image] => Array
(
[id] => 221519
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da.webp
[original_lng] => 30950
[original_w] => 640
[original_h] => 335
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da-300x157.webp
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da.webp
[width] => 640
[height] => 335
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da.webp
[width] => 640
[height] => 335
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da.webp
[width] => 640
[height] => 335
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da.webp
[width] => 640
[height] => 335
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ai-da.webp
[width] => 640
[height] => 335
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1731314754:8
[_thumbnail_id] => 221519
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1072
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c66603898c51fe03945a13eabb7aa622] =>
[_oembed_time_c66603898c51fe03945a13eabb7aa622] => 1731183727
[_oembed_6e4000dcec5549448a33807700e0b820] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Ukrajna aktívan bevezeti a mesterséges intelligenciát drónjaiba, hogy biztosítsa a célpontok nagy pontosságú eltalálását. A hírt a Reuters közölte.
Megjegyzik, hogy az ilyen technológiáknak köszönhetően a drónok önállóan képesek megtalálni és eltalálni a célokat még erőteljes elektronikus zavarás körülményei között is, ami korlátozza a kézi vezérlésű drónok hatékonyságát.
Már több tucat megoldás van ukrán gyártóktól a piacon, ezeket megvásárolják és szállítják a hadseregnek és más védelmi egységeknek
– mondta Katerina Csernohorenko, Ukrajna digitális fejlesztéséért felelős védelmi miniszterhelyettese.
A mesterséges intelligenciával rendelkező drónok segítenek leküzdeni az ellenséges elektronikus védelmet, amely megzavarja a pilóta és a drón közötti kommunikációt.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A hírek szerint komoly gondot kezdtek jelenteni a generatív mesterséges intelligenciával készített, forrásmegjelölés nélküli, rosszul megírt, tényszerűségükben hibás szövegek a Wikipédián.
Emiatt szerkesztők egy csoportja úgy döntött, felveszi a harcot, s a WikiProject AI Cleanup keretében módokat talál az MI által írt szövegek beazonosítására, a bennük szereplő információk helyességének az ellenőrzésére, továbbá számon tartanák és segítenék az MI-t használó szerkesztőket.
A projekt résztvevői most még nem tervezik az MI által generált szövegek teljes betiltását az enciklopédiában, a céljuk sokkal inkább a kialakult helyzet kordában tartása. Az Origo azt írja, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a legtöbb esetben nem egyszerű az MI-vel íratott szövegek kiszúrása, különösen ha meglévő és komplex anyagokba vannak beszúrva.
Néha a szövegben felejtett félmondatok, máskor a forrásmegjelölés hiánya ugyan leleplezheti a gépi szöveggenerálást, de a legtöbb esetben a szerkesztők ösztöneire van bízva, hogy a vizsgált szócikkekben kellően gyanúsnak vélnek-e valamit ahhoz, hogy belevágjanak egy időigényes utánajárásba – derül ki a cikkből.
A mesterséges intelligencia kapcsán azonban más problémák is akadnak. Nemrégiben például kamu képek kezdtek terjedni a közösségi médiában, amelyeken az látható, hogy a Disney Worldöt teljesen elárasztotta a víz a Milton hurrikán miatt. Ám a felvételek hamisak, MI-vel készültek. A RIA Novosztyi állami kézben lévő orosz médiacsatorna először a Telegramon tett közzé ilyen jellegű fotókat, s mindezt olyan szöveggel tálalták, mintha a képeket az amerikaiak osztották volna meg.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerték el a 2024-es fizikai Nobel-díjat, amelyet a gépi tanulás terén végzett kiemelkedő munkájukért kaptak.
Az orvosi-élettani kategória után kedden gazdára talált a fizikai Nobel-díj is: az idei elismerést John Hopfield és Geoffrey Hinton megosztva kapták meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától azokért az „alapvető felfedezésekért és találmányokért, amelyek lehetővé teszik a gépi tanulást a mesterséges neurális hálózatok segítségével”.
Az akadémia indoklása szerint John Hopfield, az amerikai Princeton Egyetem tudósa egy olyan asszociatív memóriát fejlesztett, amely képes tárolni és rekonstruálni a képeket és más típusú mintákat az adatokban. Geoffrey Hinton, a kanadai Torontói Egyetem kutatója egy módszert talált fel, amely önállóan képes tulajdonságokat keresni az adatokban, így olyan feladatokat hajt végre, mint például bizonyos elemek azonosítása a képeken.
Amikor a mesterséges intelligenciáról esik szó, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulásra kell gondolni. Ezt a technológiát eredetileg az agy szerkezete ihlette. Egy mesterséges neurális hálózatban az agy neuronjainak különböző csomópontok felelnek meg. Ezek a csomópontok olyan kapcsolatokon keresztül hatnak egymásra, amelyek a szinapszisokhoz – az agy neuronjait összekötő hálózathoz – hasonlíthatók, és amelyek erősíthetők vagy gyengíthetők.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A hálózatot például úgy oktatják, hogy erősebb kapcsolatokat alakítanak ki a csomópontok között egyidejűleg magas értékekkel.
„Az idei díjazottak az 1980-as évektől kezdve fontos munkát végeztek a mesterséges neurális hálózatokkal” – emeli ki az akadémia.
Hopfield egy olyan hálózatot talált fel, amely egy speciális módszert használ a minták mentésére (megtanulásra) és újraalkotására. A tudós a hálózat egészét a fizikában fellelhető spinrendszer – a spin minden atomot apró mágnessé változtat – energiájával egyenértékű módon írta le, és a csomópontok közötti kapcsolatok értékeinek meghatározásával képezi azt. A mentett képek így alacsony energiájúak a hálózatban.
Amikor egy hiányos kép áthalad a hálózat csomópontjain, akkor frissíti azok értékeit, így a hálózat energiája csökken. Ennek köszönhetően a rendszer lépésről lépésre dolgozik, hogy megtalálja azt a mentett képet, amely leginkább hasonlít arra a töredékre, amit adatként megkapott.
Hinton az úgynevezett Boltzmann-gépet használta a munkája során, ami megtanulhatja felismerni egy adott típusú adat jellemző elemeit. A gépet olyan példák betáplálásával képezik ki, amelyek nagy valószínűséggel előfordulnak a gép futása során. A Boltzmann-gép használható képek osztályozására vagy új példák létrehozására arra a mintatípusra, amelyre betanították. Hinton erre a munkára épített, és hozzájárult a gépi tanulás jelenlegi robbanásszerű fejlődésének elindításához.
„A díjazottak munkája már eddig is komoly haszonnal járt. A fizikában számos területen használunk mesterséges neurális hálózatokat, például új, sajátos tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében” – mondja Ellen Moons, a Nobel Fizikai Bizottság elnöke.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
Az utóbbi években Szaúd-Arábia figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül az orvostudomány és az egészségügyi innovációk terén. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ugyanis a modern technológiák alkalmazására. Az antik iszlám világ is kiemelkedő szerepet töltött be az orvostudomány terén, és most egy újabb, hasonló korszak kezdődhet a digitális és robotizált orvoslás révén.
A műtétet egy 16 éves, végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő fiatalon hajtották végre, és a beavatkozás mintegy két és fél órán át tartott Firász Halíl irányítása alatt. A sebész csapata három napon keresztül összesen hét alkalommal próbálta el az eljárást, mielőtt azt elvégezte volna a páciensen.
Sokak szerint ez az innováció teljesen átalakíthatja a szívátültetés gyakorlatát, és véget vethet a hagyományos mellkasnyitó eljárásoknak, amelyek hosszú, hetekig vagy hónapokig tartó felépülési periódusokkal járnak. A kórház tájékoztatása alapján a robottechnológia várhatóan széles körben lehetővé teszi a minimálisan invazív műtétet, ami csökkenti a fájdalmat, lerövidíti a felépülési időt, és minimálisra csökkenti a szövődmények kockázatát, jelentősen javítva a betegek életminőségét és gyorsítva a gyógyulást.
„A világ első robotizált szívátültetésének sikere transzformatív lépést jelent nemcsak intézményünk, hanem Szaúd-Arábia számára is, amely globálisan a speciális orvoslás vezető szerepe felé tart” – mondta Halíl.
A műtéti robotika ötlete már több mint 50 évvel ezelőtt felmerült, de tényleges alkalmazása az 1980-as évek közepén kezdődött, amikor a PUMA 560 CT-n beolvasott képek alapján volt képes agybiopsziát végrehajtani. Az 1980-as évek végén pedig a Robodoc (Integrated Surgical Systems, Sacramento, Kalifornia) ortopédiai képvezérelt rendszer jelent meg, amelyet Hap Paul és William Bargar fejlesztett ki a csípőprotézisek beültetéséhez.
Ezt követően számos, számítógéppel támogatott rendszert alkalmaztak az idegsebészetben és a fül-orr-gégészetben. Ezek eljáráspecifikus, számítógéppel támogatott és képvezérelt rendszerek voltak, amelyek igazolták a robotsebészetben rejlő lehetőségeket és értéküket.
A műtétek során alkalmazott robotok fejlesztésének a 2003-as iraki háború adott lendületet, amikor az Egyesült Államok orvosok jelenléte nélkül kívánta csökkenteni a harctéri áldozatok számát.
Az antik iszlám világra nagy hatással volt a görög, indiai és perzsa orvostudomány, amit az arab nyelven alkotó tudósok összegyűjtöttek, rendszereztek és továbbfejlesztettek. A középkorban az iszlám világ területén élő orvosok és tudósok döntő szerepet töltöttek be az orvostudomány fejlődésében. Az egyik kiemelkedő példa a mai Üzbegisztán területén született perzsa származású Ibn Szína (latin nevén Avicenna, 980–1037), aki a 10. században írta meg híres művét, a Kánont, amely évszázadokon keresztül a nyugati és keleti orvostudomány alapjaként szolgált, és halála után még hosszú évszázadokig tankönyvként szolgált az európai orvosi egyetemeken. Ő volt az első, aki felfedezte a belső szemizmokat, korai stádiumú rákos daganatokat operált ki, gégét és légcsövet műtött.
Rajta kívül érdemes megemlíteni al-Zahravi (latin nevén Abulcasis, 936–1013) arab-muszlim orvost, akit a „modern sebészet atyjának” neveznek. Leghíresebb művét, a Kitáb al-Taszrífot a 12. században latinra fordították, és a középkorban öt évszázadon keresztül az európai orvosi ismeretek fontos forrása volt. Úttörőnek számított a sebészeti eljárások és a műszerek használata terén is. Felfedezései közül néhányat a mai napig alkalmaznak az orvostudományban.
A szaúdi kormány nagy hangsúlyt fektet a technológiai fejlesztésekre, és ezt a célt a Vision 2030 fejlesztési program is tükrözi. Ez a stratégiai terv a gazdasági és társadalmi modernizáció központi eleme, aminek egyik célja, hogy Szaúd-Arábiát a globális innováció élvonalába emelje. Az egészségügy kiemelt területként szerepel ebben a törekvésben, és számos kezdeményezés indult annak érdekében, hogy az ország vezető szerepet töltsön be a speciális orvosi eljárásokban, beleértve a robotizált műtéteket.
A King Faisal Specialist Hospital legutóbbi szívátültetési műtétje egy konkrét példa arra, hogy a szaúdi vezetés mennyire elkötelezett a modern technológiák alkalmazása mellett az egészségügyi ellátás terén. Ez az áttörés viszont amellett, hogy az ország orvostudományában nagy előrelépésnek számít, globális szinten is forradalmi változásokat hozhat.
A Mohamed bin Szalmán trónörökös vezette reformok keretében az ország számos ágazatban ösztönzi az innovációt, legyen szó a technológiáról, a mesterséges intelligenciáról vagy az orvosi robotikáról.
A Vision 2030 részeként az arab ország vezetése komoly befektetéseket eszközöl a kutatás-fejlesztésbe, ösztönzi a tudományos és technológiai képzéseket, valamint szoros együttműködést alakít ki nemzetközi egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Ennek a stratégiának a része, hogy az ország versenyképes és globális szereplővé váljon, különösen a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakban, mint amilyen az orvostudomány is.
A King Faisal Specialist Hospital robotizált műtéte egy hosszú távú trend kezdetét jelzi. Ahogy a Vision 2030 célkitűzései valóra válnak, a világ más részei is tanulhatnak a szaúdi modellből. Az arab ország célja, hogy ezek az új technológiák ne csupán az ország elitje számára legyenek elérhetőek, hanem szélesebb rétegek számára is biztosítsák a hozzáférést a legkorszerűbb egészségügyi ellátáshoz.
[type] => post
[excerpt] => Az utóbbi években Szaúd-Arábia figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül az orvostudomány és az egészségügyi innovációk terén. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ugyanis a modern technológiák alkalmazására. Az antik iszlám világ is kiemelkedő szer...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1727128500
[modified] => 1727033288
)
[title] => Szaúdi kórházban hajtották végre az első teljesen robotizált szívátültetést
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=215440&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 215440
[uk] => 215619
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 215441
[image] => Array
(
[id] => 215441
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3.jpg
[original_lng] => 42214
[original_w] => 900
[original_h] => 505
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3.jpg
[width] => 900
[height] => 505
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3.jpg
[width] => 900
[height] => 505
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3.jpg
[width] => 900
[height] => 505
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dr-firas-3.jpg
[width] => 900
[height] => 505
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1727155785:3
[_thumbnail_id] => 215441
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1248
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6e4000dcec5549448a33807700e0b820] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A két üzletember egy véleménycikkben kritizálta a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciát érintő európai jogszabályokat. A milliárdosok szerint a következetlenségek – például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – hátráltatják a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését.
Mark Zuckerberg, a Meta és Daniel Ek, a Spotify vezérigazgatója célba vette az európai törvényhozókat: szerintük az EU fojtogató és következetlen szabályozást alkalmaz, amely akadályozza a technológiai vállalatok bővülését.
A két üzletember egy véleménycikkben kritizálta a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciát (MI) érintő európai jogszabályokat. A milliárdosok szerint a következetlenségek – például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – hátráltatják a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését.
A két milliárdos úgy véli, hogy az európai szuverenitás és versenyképesség növelését célzó törvények éppen az ellenkezőjét érik el, az Európai Uniónak inkább egyszerűsítenie és harmonizálnia kellene a szabályozást, kihasználva az egységes, mégis sokszínű piac előnyeit.
A vezérigazgatók arra a következtetésre jutottak, hogy Európának új megközelítésre, világosabb szakpolitikákra és következetesebb végrehajtásra van szüksége. Hangsúlyozták, hogy sürgős fellépés nélkül a kontinens elszalasztja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget és végleg lemarad a versenyben, pedig generációnként egyszer adódik ilyen lehetőség.
Példaként említik, hogy júliusban a Meta nem indította el Európában a saját fejlesztésű mesterséges intelligenciáját. A lépés előzménye, hogy a cég az MI-t a Facebook- és Instagram-felhasználók nyilvánosan elérhető bejegyzéseiből tervezte képezni. Azonban az ír adatvédelmi szabályozó hatóság felszólította a vállalatot, hogy ne használja fel az adatokat.
A Meta saját megoldást dobott piacra A Metának Llama néven saját nagy nyelvi modellje van, amelynek a legújabb verziója (Llama 3) áprilisban jelent meg, és ez hajtja a cég Meta AI nevű mesterségesintelligencia-asszisztensét. A vállalat chatbotja a WhatsApp, az Instagram, a Facebook és a Messenger alkalmazásban érhető el ingyen, de Európában egyelőre nem használható.
A Meta AI képeket generál, kérdésekre válaszol és animációkat készít. Bár az MI általánosságban lenyűgözte a kutatókat, az etikusok és a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomban. Emiatt egyre több országban fogadnak el törvényeket, az Európai Unió tavasszal hozott jogszabályt a mesterséges intelligenciáról.
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A tavaly áprilisban indított magyar VIREO (Virtual Intelligence Realization for Earth Observation) nevű CubeSat műhold szerdán sikeresen befejezte küldetését, és a légkörbe visszatérve megsemmisült – jelentette az urvilag.hu.
A VIREO célja a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) űrbeli használata volt, kiterjesztve annak repülés közbeni feldolgozási képességeit – olvasható az űrkutatási hírportálon szerdán közzétett cikkben.
Felidézték, hogy a VIREO-nak már a pályára állítása is különleges volt. Több mint egy hónapot töltött egy orbitális szállítóeszköz fedélzetén, hogy megtalálja az optimális pályát. A hordozóeszköz sikeresen célba ért, a VIREO pedig azonnal ráállt a számára megfelelő pályára, és alrendszereinek beüzemelését követően zökkenőmentesen folytatta földmegfigyelő kísérleteit.
A beszámoló szerint számos űrkísérlet történt a VIREO fedélzetén, amelyek közül kiemelkedő az aiMotive csapatával közös fejlesztés. Ebben a műhold kamerái által rögzített képi adatokat dolgozták fel az űrben AI alapú képfeldolgozó algoritmusok segítségével.
Újdonság volt a műholdon, hogy a 10×10×10 centiméteres raktérben – a már bemutatott kísérleteken felül – egy saját fejlesztésű payload-vezérlő alrendszert is kipróbáltak a C3S Kft. szakemberei. Ez a jövőbeni CubeSat-projekteket fogja támogatni. Emellett felkészültek a jövőbeni földmegfigyelő küldetésekre is. Az űrbe juttatott négy különböző típusú kamerával demonstráltak számos felvételkészítési módszert.
Mint írták, a CubeSat 16 hónapos küldetése során lélegzetelállító képeket készített a Föld különböző részeiről.
„Bár a küldetés véget ért, a VIREO sikere bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia technológiájával gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a földmegfigyelés, ami többek között olyan ágazatokban jelenthet előrelépést, mint a mezőgazdaság, katasztrófavédelem vagy energiakitermelés. Az űrből érkező felvételekkel gyorsan és pontosan követhetőek a földfelszín változásai és a nem várt események. A módszer továbbfejlesztése olyan területek felé is utat nyithat, mint a műholdflották jobb összehangolása, az internet távoli vidékekre való eljuttatása, az űrbányászat, az űrszemét csökkentése vagy a nagyon távoli űrös küldetések sikere” – írták.
Az IOD (In Orbit Demonstration) küldetés számára a 3 egységnyi (3U) CubeSatot a C3S Kft. fejlesztette és gyártotta, valamint a felbocsátást is a magyar űripari cég menedzselte.
A műhold 2024. augusztus 7-én 12:00 óra körül, miután áthaladt Magyarország területe felett, Új-Zélandnál érte el a légkört majd végleg megsemmisült.
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A legnépszerűbb tíz chatbot ellenőrzésekor megállapították, hogy ezek az AI-eszközök gyakran hamis narratívákat ismételgetnek, melyek az orosz államhoz kötődő, hamis híroldalakból álló dezinformációs hálózathoz köthetőek.
A NewsGuard tesztelte a tíz legnépszerűbb chatbotot, köztük a ChatGPT-t, a Google Geminit, az xAI-t és a Perplexityt, és megállapították, hogy az orosz dezinformációs narratívák beszivárogtak a generatív mesterséges intelligenciába – írja a The Byte.
Tizenkilenc hamis narratívát egy olyan weboldal-hálózat terjesztett, amely nemrégiben John Mark Douganhoz, egy volt floridai seriffhelyetteshez kapcsolódott, aki jelenleg Moszkvában él menedékjoggal. Amint az a The New York Times nemrégiben megjelent jelentéséből kiderült, a férfi nagyrészt mesterséges intelligencián alapuló álhíroldalak arzenálját működteti, és rengeteg olyan tartalmat tesz közzé, amelyek hamis narratívákat népszerűsítenek.
Most úgy tűnik, hogy John Mark Dougan álhírei bejutottak a népszerű mesterségesintelligencia-eszközökbe. A NewsGuard ellenőrzésekor mind a tíz tesztelt chatbot meggyőzően ismételte a férfi és az államilag támogatott álhírhálózat által terjesztett hamis narratívákat.
Ezek nem egyszeri esetek voltak, és a mesterséges intelligencia sok esetben még a férfi weboldalaira is hivatkozott forrásként.
A NewsGuard szerint a chatrobotok által közölt, bizonyíthatóan hamis állítások között szerepelnek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólagos korrupciójával kapcsolatos összeesküvések, valamint egy egyiptomi újságíró meggyilkolása, amelyet állítólag Alekszej Navalnij özvegye tervelt ki.
A NewsGuard összesen 570 bemenetet tesztelt, és minden egyes chatbotot 57 alkalommal kérdezett meg. A teszteléskor a chatbotok dezinformációk alapján válaszoltak azokban az esetekben, amikor egy adott összeesküvésről kérdeztek őket, valamint azokban az esetekben, amikor a chatbotot kifejezetten arra kérték, hogy írjon cikket egy hamis, Oroszország által terjesztett narratíváról.
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Ferenc pápa elbűvölő, de félelmetes eszköznek nevezte a mesterséges intelligenciát, amelyhez szerinte „etikai algoritmusok” szükségesek. A katolikus egyházfő a hét legfejlettebb ipari ország (G7) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, a dél-olaszországi Borgo Egnazia üdülőhelyen mondott beszédet pénteken.
Katolikus egyházfő első alkalommal vett részt az országcsoport csúcsértekezletén.
A pápa a mesterséges intelligenciáról rendezett panelbeszélgetésen szólalt fel, és több kétoldalú megbeszélést is tartott. Találkozott Joe Biden amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia, Narendra Modi indiai, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Recep Tayyip Erdogan török, Abdel-Madzsid Tebbun algériai és William Samoei Ruto kenyai elnökkel, valamint Justin Trudeau kanadai kormányfővel és Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával.
A Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán közölt beszámoló szerint az ukrán elnök köszönetet mondott a pápának az ukrán nép irányában tanúsított közelségéért és az országba juttatott humanitárius segítségért. Találkozójukon szó esett a háború következményeiről, az orosz „légi terrorról”, az ukrajnai nehéz energetikai helyzetről. Beszéltek a lehetséges békemegoldásokról, a Szentszék szerepéről az Ukrajna számára igazságos és fenntartható béke elérésében, valamint a hétvégi svájci békekonferencia várható eredményeiről.
Nagyra értékeljük a Vatikán részvételét a békekonferencián, és a Vatikán által tett erőfeszítéseket az Oroszországba szállított ukrán gyermekek hazatérése érdekében – olvasható a bejegyzésben.
A legfejlettebb ipari országok képviselőinek jelenlétében tartott beszédében Ferenc pápa elbűvölő, de félelmetes eszköznek nevezte a mesterséges intelligenciát, és annak hatásáról beszélt az emberiség jövőjére.
Úgy vélte, vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia az emberi tudás és az ipar forradalmához vezet. Előnyként említette az ismeretekhez való hozzáférés demokratizálódását, a tudományos kutatások hatalmas előreugrását, vagy olyan munkavégzések átruházását a gépekre, amelyek megterhelők az ember számára.
Ezzel egy időben Ferenc pápa szerint a mesterséges intelligencia mély szakadékot teremthet a fejlett és a hátrányos helyzetű nemzetek, az uralkodó és az elnyomott társadalmi osztályok között, „az emberek közötti találkozás” kultúráját a „selejtezés kultúrájával” helyettesítve.
Az egyházfő megjegyezte, hogy az ember kezdetektől fogva egyszerűbb, majd egyre fejlettebb eszközökkel segítette életét, a mesterséges intelligencia azonban – tette hozzá – sajátos eszköz, amely a gépekre bízza a döntés lehetőségét.
„Remény nélküli jövőre ítéljük az emberiséget, ha elvesszük az emberektől a döntési képességet saját magukról és életükről, és azokat a gépek döntéseitől tesszük függővé” – hangoztatta Ferenc pápa.
Ezért a közvetlen emberi irányítás nélküli harci eszközök fejlesztésének és használatának betiltását szorgalmazta: „egyetlen gépnek sem szabad döntenie arról, hogy megfosszon-e egy embert az élettől vagy sem”.
Az egyházfő figyelmeztetett, hogy az ember számít fejlődőképesnek, az ember képes „cselekedeteivel meglepni a világot”, a mesterséges intelligencia pedig nem egy másik ember, akivel nekünk érzelmi vagy bármilyen más függőségi kapcsolatot kell létesítenünk.
A pápa kifejtette, a nyugati világ kezdi elveszíteni az ember képviselte értékrendet. A mesterséges intelligenciának „jobb jövőt kell építeni, minden ember jólétének alárendelve” – mondta.
Éppen ezért etikus algoritmusokat, szóhasználata szerint „algor-etikus” irányelveket, valamint a mesterséges intelligencia fölötti „egészséges politikai ellenőrzést” sürgetett.
„A békéhez is jó politika kell” – jegyezte meg Ferenc pápa.
[type] => post
[excerpt] => Ferenc pápa elbűvölő, de félelmetes eszköznek nevezte a mesterséges intelligenciát, amelyhez szerinte "etikai algoritmusok" szükségesek. A katolikus egyházfő a hét legfejlettebb ipari ország (G7) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, a dél-ol...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1718472060
[modified] => 1718450355
)
[title] => Ferenc pápa a G7-csúcson mondta el véleményét a mesterséges intelligenciáról
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=190395&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190395
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 190396
[image] => Array
(
[id] => 190396
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp.png
[original_lng] => 442590
[original_w] => 705
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp-300x223.png
[width] => 300
[height] => 223
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp.png
[width] => 705
[height] => 524
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp.png
[width] => 705
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp.png
[width] => 705
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp.png
[width] => 705
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/fp.png
[width] => 705
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1718439689:4
[_thumbnail_id] => 190396
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 996
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b0092d301e30af61c667e019ba68ee87] =>
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
